wadmin | 2009. jún. 17.

Palotás Zoltán vitaindító előadása

2. szekció: Irányítási és finanszírozási folyamatok

Helyi-területi tervezés

A közoktatási tervezés vertikális rendszere, intézkedési tervek szerepe és tartalma

Az 1999-es törvénymódosítással a helyi-területi tervezési rendszer vertikális struktúrája teljessé vált a közoktatásban: megyei fejlesztési terv - (önkormányzati) fenntartói intézkedési terv -, intézményi pedagógiai program és munkaterv. Míg a megyei fejlesztési terv és a pedagógiai program stratégiai tervnek, az intézményi munkaterv feladattervnek tekinthető, addig az intézkedési terv ilyen besorolása nem egyértelmű. Egyfelől stratégiainak tekinthető abban az értelemben, hogy a tervnek tartalmaznia kell a kötelező feladatellátás módját, a nem kötelező feladatokat, valamint az intézményrendszer működtetésével, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket (85. § /4/ bek.), ami feltételezi a feladatellátás koncepcionális megszervezését, a célok és feladatok legalább középtávú áttekintését (más kötelező tartalmat nem határoz meg a törvény). Másfelől a terv kötelező kétévenkénti felülvizsgálata - ezzel a folyamatos módosítás lehetőségének beiktatása -, illetve a terv elnevezése azt sugallja, hogy inkább operatív jellegű, a közvetlen feladatellátást szabályozó tervnek tekinthető. Ez utóbbit erősíti az is, hogy a törvény előírja az intézkedési terv elkészítésekor a megyei fejlesztési terv figyelembevételének kötelezettségét. (Más kérdés, hogy ugyanakkor nem írja elő a fejlesztési tervvel való összhang szükségességét, így a két terv közötti kapcsolat nem eléggé szoros.) Ebben az összefüggésben tehát elvileg a területi (megyei) terv tartalmazza a stratégiai célokat, amelyekhez kapcsolódnak a fenntartói feladatellátással kapcsolatos konkrét eljárások.

A törvény azt is szabályozza, hogy az intézmények pedagógiai programját az intézkedési tervnek kell megfeleltetni, sőt, ennek alapján lehetségessé válik a már korábban jóváhagyott pedagógiai programok vonatkozásában a jóváhagyás visszavonása (103. § /2/ bek.) is. Az intézmények stratégiai tervét tehát olyan fenntartói operatív jellegű tervhez viszonyítják, amelynek kétévenkénti módosítása kötelezően előírt, és ami így a pedagógiai programok folyamatos módosításának a lehetőségét teremti meg. Ezzel a lényegében a stabilitás növelését szolgáló irányítási eszköz - az intézmény vonatkozásában - az instabilitás lehetőségét is magában hordozza.

Egy 2000 tavaszán és nyarán, a nyugat-dunántúli városokban folytatott empirikus kutatás1, valamint egyes más régiókban elhelyezkedő városok intézkedési terveinek elemzése alapján2 megállapítható, hogy az önkormányzatok egy része igyekezett a jogszabálynak megfelelő tervet készíteni (ezzel a feladatot teljesíteni), de nem mindenütt törekedtek a tervezési szempontból is koherens tervek megalkotására. Az esetenként formális, leíró, illetve felsorolásszerű tervek módosítása a következő időszak feladata lehet, amelyet egyébként a kétévenkénti felülvizsgálat előírásával a törvény is meghatároz.

Az intézkedési tervek terjedelme és színvonala nagymértékben különbözik. Van önkormányzati határozat terjedelmű, kizárólag a közoktatási törvény kötelező előírásaira kitérő terv, és van a megyei fejlesztési terv felépítését követő, gazdag mellékletekkel rendelkező munka is. A tervek több-kevesebb, elsősorban leíró jellegű helyzetelemzéssel kezdődnek, amely az egész terv legterjedelmesebb részét képezi. Ezenkívül létezik olyan, amelyik prognosztizálni igyekszik a következő 5-6 év várható változásait, és így próbálja megfogalmazni cél- és feladatrendszerét (ezek tehát stratégiai jellegű elemek), van azonban olyan is, ahol a helyzetelemzést azonnal az elvégzendő feladatok követik, amelyek többségénél döntési alternatívát is megadnak (igaz, az nem derül ki, hogy milyen feltételek esetén melyik változat kerül megvalósításra). A tervek döntő többségükben megfelelnek annak az előírásnak, hogy határozzák meg kötelező és önként vállalt feladataikat.

A tervek nyelvezete és terminológiája is nagyon eltérő színvonalú. Többségében elfogadható módon használják a pedagógiai, tanügy-igazgatási szaknyelvet, mégis előfordul, hogy a Szervezési kérdések című fejezetben igazából kevés szó esik a meghatározott feladatok végrehajtásával kapcsolatos szervezési eljárásokról, ehelyett inkább az egyes intézményfokozatokhoz kapcsolódó, jövőbeni lehetséges feladatokat és megoldásokat helyez kilátásba a terv.

Az intézkedési tervek főbb tartalmai, jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze:

  • Szinte minden terv tartalmaz helyzetelemzést, amely sokszor a legnagyobb terjedelmű fejezet. Ebben általában kitérnek a település általános jellemzőire, a demográfiai helyzetre (ennek szükségességét az OM által kiadott ajánlás is tartalmazta), a személyi és tárgyi feltételek jellemzőire.
  • A közoktatási feladatellátással kapcsolatos jövőképet, deklarált stratégiai célokat azonban sok helyen nem fogalmazták meg. Ezeken a helyeken a hosszú távon is érvényes prioritások, preferenciák hiánya jelentősen megnehezíti majd az egyes területekhez esetenként megfogalmazott célok megvalósításának értékelését.
  • A városok többsége implicite - néhány helyen deklaráltan is - a jelenlegi intézményhálózat fenntartását és működtetését tekinti stratégiai célnak.
  • Az intézkedési tervekben olvasható explicit, illetve implicit célok és a megyei fejlesztési tervekben kitűzött célok közvetlen koherenciáját nem lehet megállapítani, hiszen a megyei tervek sehol sem fogalmaztak meg a városi feladatellátás vonatkozásában konkrét elvárásokat.
  • Jellemző, hogy a városok kötelező alapfeladataikat saját intézmények fenntartásával látják el, amelyekben más településekről érkező tanulók is tanulnak.
  • Minden város ellát nem kötelező feladatokat is, azonban ritka, ha ezt társulásban vagy települések közötti együttműködésben végzi.
  • Az átszervezésekkel kapcsolatos célok és feladatok döntő többsége az óvodákhoz és az általános iskolákhoz kapcsolódik.
  • Lényegében a tervekben feladatként nem fordul elő a középiskolák képzési profiljának módosítása (miközben az intézmények több helyen tervezik ezt).
  • Bár általában fontos feladatnak tekintik a felnőttoktatást, azonban mégsem szerepel a tervekben a felnőttoktatás és a szakképzés kapcsolata sem az iskolarendszerű, sem az azon kívüli szakképzés vonatkozásában.
  • Az intézkedési tervek kisebb hányadában találhatunk a feladatok megvalósításához kapcsolódó időtervet vagy ütemezést, és ugyanezekben jelölik csak meg a felelősöket is.
  • Szintén nem tartalmaznak a tervek a feladatok megvalósításához kapcsolódó finanszírozási javaslatokat. A finanszírozásról legfeljebb a helyzetelemzésekben szólnak.
  • A tervek sehol sem tartalmazzák azt, hogy a megvalósulást monitorozni kívánják-e, sőt, általában azt sem, hogy kik fogják a feladatokat végrehajtani.

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az intézkedési tervbe célszerű egyfelől koncepcionális jellegű, másfelől a gyakorlati megvalósítást segítő elemeket is beépíteni - még akkor is, ha azt sem a törvény, sem alacsonyabb rendű jogszabály nem írja elő. Ezek az elemek elsősorban a következők lehetnek:

  • helyzetelemzés,
  • jövőkép, cél(ok),
  • időterv,
  • finanszírozás,
  • felelősség, felelősségmegosztás,
  • helyi érdekegyeztetés,
  • monitorozás,
  • nyilvánosságra hozatal - nyilvánosság - PR.

Az intézkedési tervnek a közoktatásban betöltendő szerepe, valamint egyes rendelkezésre álló tervek elemzése alapján az alábbiakban egy lehetséges önkormányzati intézkedési terv struktúráját vázoljuk fel.

I. Bevezetés

  1. Az intézkedési terv jogi alapja.
  2. Az intézkedési terv kapcsolódása országos, területi és helyi oktatási tervekhez.
  3. Az intézkedési terv kapcsolata más helyi ágazati tervekkel.
  4. A hatálybalépés ideje, a korrekció lehetősége.

II. Helyzetelemzés

A település általános jellemzői

  1. A település helye a (kis)térségben, gazdasági, kulturális és közigazgatási jellegű kapcsolatai más településekkel.
  2. A település általános demográfiai jellemzői, idősoros adatok a 3-18 éves korosztályról 10 éves viszonylatban.
  • A település főbb szociológiai jellemzői.
  • A település gazdasági jellemzői - különös tekintettel a munkaerőpiacra.
  1. Kötelező és önként vállalt feladatok köre

  2. A helyi társadalom elégedettsége és elvárásai a közoktatási szolgáltatással kapcsolatban.
  3. A saját intézmény fenntartásával ellátott kötelező feladatok köre és intézményei.
  4. A társulással ellátott kötelező feladatok köre, a társulás jellemzői.
  5. Másik település által nyújtott szolgáltatások igénybevétele megállapodás nélkül.
  6. Saját intézmény fenntartásával ellátott, önként vállalt feladatok köre és intézményei.
  7. Társulással ellátott, önként vállalt feladatok köre, a társulás jellemzői.
  8. Együttműködés más ágazatok helyi, területi intézményeivel és szerveivel (Munkaügyi Központ, Regionális Fejlesztési Intézet, Területfejlesztési Tanács stb.).
  9. A fenntartói ellenőrzési és értékelési rendszer (illetve a kialakult gyakorlat) jellemzői.

Oktatásfinanszírozás, a rendelkezésre álló feltételek

  1. A helyi oktatásfinanszírozás rendszere, az oktatásra fordított források elemzése (belső arányok, beruházások, fejlesztés stb.) legalább öt év adatai alapján.
  2. Az intézményi költségvetések szerkezeti és tartalmi elemzése.
  3. Az intézmény(ek) tárgyi feltétele(i). Az eszköz- és felszerelési jegyzékben előírt követelményeknek való megfelelés.
  4. A helyi közoktatás személyi háttere: helyi irányítás, pedagógusok, nevelést-oktatást segítők, adminisztratív és technikai alkalmazottak száma (a tanulólétszámhoz és a feladatokhoz viszonyítva a jogszabályi keretek alapján), képesítési előírásoknak való megfelelése, az esetlegesen meglévő humánerőforrás-fejlesztés jellemzői.

Más tervekhez való kapcsolódás

  • A megyei közoktatási fejlesztési tervből a településre vonatkozó feladatok köre és következményei.
  • A megyei területfejlesztési tervből a településre vonatkozó feladatok és konzekvenciák humánfejlesztési következményei.

Nemzeti-etnikai kisebbségi nevelés és oktatás

  1. A nemzeti-etnikai kisebbségi nevelésben és oktatásban részt vevők számának alakulása, a szükséges speciális feltételek helyzete.
  2. A nemzeti-etnikai kisebbségi nevelés-oktatásban alkalmazott programok, tervek beválása.

III. Az önkormányzat helyi közoktatásra vonatkozó jövőképe (missziója) a jogszabályi keretek, az országos stratégia, a helyi és térségi determinizmusok, valamint a helyi társadalom deklarált és latens elvárásainak figyelembevételével.

  1. A helyi oktatáspolitika alapvető értékeinek meghatározása.
  2. Az értékek alapján megfogalmazható általános ágazati és ágazatközi célok kitűzése.
  3. Az általános célokhoz kapcsolódó prioritások meghatározása.

IV. A helyi fejlesztési terv középtávú céljainak és azok sikerkritériumainak meghatározása a helyzetelemzés alapján.

  1. Az óvodai neveléssel, az iskola-előkészítő foglalkozásokkal összefüggő célok.
  2. A tankötelezettség, képzési kötelezettség teljesítésével összefüggő célok.
  3. Az alap- és középfokú oktatással kapcsolatos célok.
  4. A szakképzéssel (beleértve az iskolarendszeren kívüli szakképzést is) kapcsolatos célok.
  5. A tehetséggondozással és felzárkóztatással kapcsolatos célok.
  6. Az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos célok.
  7. Az intézményfenntartással kapcsolatos célok.
  8. A társulásokkal, illetve más együttműködéssel kapcsolatos célok.
  9. Humánpolitikai (közoktatásban foglalkoztatottak köre, képesítési előírások biztosítása, képzés, átképzés, továbbképzés, vezetőképzés) célok.
  10. A nemzeti-etnikai kisebbségek nevelésével-oktatásával kapcsolatos célok.
  11. Egyéb, a településen fontos célok.

V. A célokból következő feladatok meghatározása a feltételek és az időterv hozzárendelésével.

  1. Minden célhoz kapcsolódjon feladat, tevékenység, erőforrás-meghatározás és határidő-kijelölés!
  2. Meg kell határozni az egyes feladatok, tevékenységek végrehajtása következtében keletkező produktumot, valamint annak elfogadási kritériumait és azt a személyt, szervezetet vagy testületet, aki vagy amely a produktumot elfogadja.

VI. A feladatokat megvalósító szervezetek és személyek, azok felelősségi és hatásköreinek meghatározása, valamint a megvalósítás ellenőrzésének tervezése.

  1. Az egyes feladatok végrehajtását végző, illetve abban közreműködő önkormányzati szervezetek és testületek, valamint személyek megnevezése, felelősségének és hatásköreinek kijelölése.
  2. A végrehajtásban közreműködő helyi, nem önkormányzati szervezetek megnevezése, az esetleg szükséges megállapodások előkészítése és megkötése.
  3. A végrehajtásban közreműködő területi (országos) szervezetek megnevezése, az esetleg szükséges megállapodások előkészítése és megkötése.
  4. Az intézkedési tervhez kapcsolódó fenntartói ellenőrzési terv elkészítése (mit, ki, mikor, hogyan, milyen célból ellenőriz).

VII. Az intézkedési terv megvalósításának értékelése, az azt végzők körének meghatározása.

  1. Helyi értékelési koncepció kialakítása.
  2. Helyi értékelési rendszer és a hozzákapcsolódó adatbázis kialakítása, illetve meghatározása.
  3. Középtávú és éves értékelési program meghatározása.

VIII. A településen kialakított közoktatási érdekegyeztetési rendszer működése, a feladatkörébe vont döntés-előkészítés menete.

  1. A tervezési (és a tervmódosítási) folyamat során alkalmazott érdekegyeztetési eljárás kialakítása a közoktatási törvény által meghatározott partnerekkel (intézményvezetők, szülői szervezetek, diákszervezetek, nem önkormányzati fenntartók, települési szintű szakszervezetek, helyi vagy országos kisebbségi önkormányzat).
  2. Az intézkedési terv végrehajtása során működtetendő szakmai és munkavállalói érdekegyeztetési fórumok és eljárások meghatározása és szabályozása.

IX. Az intézkedési terv egyeztetése a térség más településeinek intézkedési terveivel, a megyei fejlesztési és a területfejlesztési tervvel.

  1. Kistérségen belüli települések közötti tervegyeztetés kezdeményezése.
  2. Együttműködés kialakítása a tervezési folyamat során - közös tervezés a több települést érintő feladatellátás területein (pl. középfokú oktatás, szakképzés, szakszolgálatok, szakmai szolgáltatások stb.).
  3. A megyei fejlesztési terv és az intézkedési terv tartalmi egyeztetése a tervezési folyamat során. Az egyeztetési eljárás rendjének kialakítása.
  4. A megyei területfejlesztési tervvel való összevetés.
  5. A megyehatárok mentén elhelyezkedő települések esetében az érintett más megyék fejlesztési terveivel való egyeztetés kezdeményezése.

X. Az intézkedési terv és az intézményi nevelési/pedagógiai programok egyeztetése.

  1. Az intézkedési tervben meghatározott célok, működési paraméterek hatása az érvényben lévő nevelési/pedagógiai programokra, az azokból következő új fenntartói elvárások megfogalmazása.
  2. Az intézményi nevelési/pedagógiai programok felülvizsgálatának ütemezése, összhangban a közoktatási törvényben meghatározott határidőkkel (KT. 132. § /1/ bek.).

XI. Az intézkedési terv nyilvánosságra hozatalának módja, a helyi társadalom véleményének megismerése.

  1. Az intézkedési terv nyilvánossá tétele a helyi társadalom számára, az ennek érdekében alkalmazott módszerek és eszközök számbavétele és meghatározása (PR).
  2. A helyi társadalom véleményének folyamatos gyűjtése és kezelése, az e tevékenységet végző szervezet(ek) és személy(ek) kijelölése, feladataik pontos meghatározása.
  3. A helyi társadalom számára adott visszacsatolás módszereinek, eszközeinek és időpontjainak meghatározása.

XII. Az intézkedési terv hatálybaléptetése, az esetleges felülvizsgálatok ütemezése.

  1. Az intézkedési terv kiadási formájának és a hatálybalépés idejének meghatározása.
  2. A szükséges átmeneti intézkedések számbavétele és meghatározása.
  3. Az intézkedési terv felülvizsgálatának ütemezése, azok körének meghatározása, akik a felülvizsgálatot kezdeményezhetik.

XIII. Az intézkedési terv megvalósításához kapcsolódó éves feladatterv szerkezetének meghatározása, illetve annak kapcsolata az intézményi munkatervekkel.

  1. Az intézkedési terv végrehajtásához a költségvetési rendelethez kapcsolódó éves fenntartói feladatterv elemeinek meghatározása.
  2. Az éves fenntartói feladatterv és az intézményi munkaterv közötti kapcsolat meghatározása.

Intézkedési tervek és az intézményi tervezés összefüggései

(pedagógiai program, éves munkaterv, költségvetési tervezés)

  • az intézkedési tervben foglaltakkal nem lehet ellentétes a pedagógiai program;
  • a pedagógiai program legalább annyi időre szól, amennyi egy képzési ciklus ideje - azaz legalább négy év;
  • a fenntartói intézkedési tervhez szükséges éves munkatervet is kapcsolni;
  • a fenntartói és az intézményi éves munkaterv (feladatterv) összhangja;
  • a finanszírozás alapja az intézkedési terv, a pedagógiai program, a fenntartói munkaterv és az intézményi munkaterv kellene hogy legyen.

Az intézkedési tervek és a megyei fejlesztési tervek közötti kapcsolat

  • a megyei fejlesztési terv módosítása az intézkedési tervek figyelembevételével történik - a területi tervezés alapja a települési tervek összessége (?);
  • a megyei fejlesztési terv tartalmazza a megyei önkormányzat mint kötelező feladatellátó tervét a kötelező feladatok ellátása területén, ez bizonyos területen megegyezik a megyei önkormányzat mint fenntartó intézkedési tervével;
  • a módosított megyei fejlesztési terv tartalmazza az önkormányzatok együttműködésének alapelveit, az intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit (88. § /1/ bek.) - a biztosítékok csak hierarchikusan (ez a jelenlegi viszonyok között nem lehetséges) vagy szerződés alapján biztosíthatók; a szerződéses megoldás egyfelől feltételezi a hatékony érdekegyeztetési rendszer működését, másfelől a megkötött megállapodások betartásának ellenőrzési lehetőségét;
  • a helyi és területi tervezés közötti folyamatos párbeszéd és érdekegyeztetés nélkül a rendszer nem működhet megbízhatóan.

A megyei közoktatási és más területi tervezés közötti kapcsolat

  • a megyei oktatástervezés és más területi tervezési rendszerek (területfejlesztés) között nincs kapcsolat;
  • az erőforrások hatékony felhasználása érdekében a fenti állapot nem tartható fenn;
  • a komplex megyei tervezésnek ki kell térnie a stratégiai célok kitűzésére, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználására, a feladatok ütemezésére
  • és a megvalósítás ellenőrzésére, értékelésére egyaránt;
  • a különböző tervek közötti integráció elkerülhetetlennek tűnik.

A helyi-területi önkormányzati közoktatás-igazgatás problémái

A helyi irányítás kapcsolata az intézmény-ellenőrzéssel és -értékeléssel

  • a fenntartói ellenőrzés elsősorban a városokban, a pénzügyi revízió területén működik - ennek általában előre meghatározott ütemterve van;
  • a fenntartói törvényességi ellenőrzés általános gyakorlata a kötelezően beküldött dokumentumok (főként SZMSZ) vizsgálatára korlátozódik;
  • szakmai ellenőrzés elsősorban akkor történik, ha a fenntartó valamilyen konfliktus megoldásában érdekelt;
  • saját önkormányzati feladatellátás ellenőrzése (belső ellenőrzés az önkormányzat által) lényegében nincs, külső ellenőrzést tervszerűen az Állami Számvevőszék végez az állami források felhasználásának területén;
  • az intézményértékelést elsősorban a nagyobb intézményhálózatot fenntartó városok végeznek (megyei jogú város, főváros, kerületek), ezek célja egyre több helyen a döntés-előkészítés javítása, de ma még a legtöbb esetben (nem deklarált) célként a racionalizálás megalapozása, az intézményvezető kinevezése, illetve leváltása jelenik meg;
  • az intézményértékelésből származó adatok sok esetben nem rendeződnek adatbázisba, ezért ismételt vagy folyamatot vizsgáló (trend) felhasználásuk korlátozottan lehetséges - ugyanakkor egyre több város alakít ki fenntartói értékelési rendszert, amely elősegítheti a döntéshozás szakmai megalapozását (SZAK-pályázatok);
  • az önkormányzati feladatellátást, az intézményértékelést kizárólag profitorientált cégek végzik. Ebbe az állami szervek közvetlenül nem (OKÉV) kapcsolódhatnak be, az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltató szervezetek (MPI) pedig korlátozottan tudnak bekapcsolódni folyamatosan romló feltételeik miatt; a felhalmozódó tapasztalatokat a megrendelő önkormányzatok egymás között folyamatosan cserélik.
  • a községi önkormányzatok csak korlátozottan végeznek ellenőrzést és értékelést, mert ehhez sem a szakmai apparátus (pl. annak eldöntésére, hogy kit és mivel bízzanak meg, illetve a meglévő pályázati pénzekhez való hozzáféréshez szükséges szakértelem hiánya miatt), sem elegendő erőforrás nem áll rendelkezésre (különösen a SZAK jellegű pályázatok forrásainak elapadása következtében).

Helyi értékelési rendszerek kialakításának lehetőségei

  • az oktatásfinanszírozás jelenlegi rendszerében, a rendelkezésre álló erőforrások mellett főként az egész intézményrendszert működtető városok rákényszerülnek a feladatellátás folyamatos értékelésére, ami kiindulópontja az ehhez kapcsolódó fenntartói értékelési rendszerek kialakításának;
  • az értékelés középpontjában nem az egyes intézmények értékelése, hanem a helyi közoktatás-szolgáltatás egészének értékelése kell hogy kerüljön;
  • az értékelési rendszer kialakítása megköveteli a fenntartó különböző szerveinek és testületeinek folyamatos együttműködését (a hivatal különböző egységei, az oktatási és más bizottságok);
  • az értékelési rendszer kialakítása segíti a helyi közoktatás-irányítás (fenntartói) minőségbiztosítását;
  • a nem szervezetre, hanem folyamatra - ami ráadásul több szervezet együttműködését tételezi - irányuló minőségbiztosítás teljes mértékben új elem nemcsak a közoktatás-irányításban, hanem az egész közigazgatásban is; sikere jelentős mértékben hozzájárulhat a közigazgatási reform sikeréhez;
  • feltehető az a kérdés, hogy érdekeltek-e jelenleg az önkormányzatok ilyen folyamatra irányuló minőségbiztosítás (minőségfejlesztés) kiépítésében.

Ez utóbbit, egyebek mellett az alábbi elemek befolyásolhatják:

  • a polgármesteri hivatalok többségét "minőségbiztosították" (ISO) - az ehhez fűződő viszony ambivalens;
  • az új rendszer kialakítása - legalábbis átmenetileg - csökkenti a stabilitást a hivatalban, illetve a hivatal és az intézmények kapcsolatában;
  • érdekelt-e mindenki abban, hogy átláthatóvá váljon a tervezés és a döntéshozás;
  • lehet-e olyan folyamatszabályozás, amelyben hivatalnokok és választott tisztségviselők (politikusok) számára egyaránt eljárási szabályokat érvényesítenek, de ez csak a közoktatásra terjed ki?

Az állami és önkormányzati irányítás kapcsolatai területi szinten

A megyei önkormányzatok és az OKÉV regionális központjai közötti kapcsolatok jellemzői

  • Az államigazgatási szervként létrehozott OKÉV területi egységei és az önkormányzati irányítás területi szervei, a megyei önkormányzatok közötti együttműködés szűk területre terjed ki, az is sok esetben inkább informális, személyes kapcsolatokon keresztül zajlik (pl. érettségi vizsgaelnökök megbízása);
  • bár jogszabály hatáskört állapított meg az OKÉV számára a helyi intézkedési tervek vonatkozásában (véleményezés - 105/1999. (VII. 6.) Kormányrendelet. 8. § a./ pont), azonban sem a tervezési feladatok előkészítésében, sem a képzésben, sem az utólagos szakvéleményezésben nem vett részt, így azok tartalmára és főként minőségére nem tudott befolyást gyakorolni;
  • az OKÉV-nek kiemelkedő szerepe lenne a regionális tervezés kialakításában is azáltal, hogy közvetítőként működhetne közre a megyei önkormányzatoknál (nagyrégiós tervezés, megyehatárok menti kisrégiós tervezés).

A megyei pedagógiai szakmai szolgáltató rendszer átalakulásának főbb jellemzői

  • az állami támogatás mind oktatáspolitikai, mind financiális vonatkozásban jelentősen csökkent (sőt, gyakorlatilag megszűnt) a pedagógiai szakmai szolgáltatások területén;
  • a pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatellátás vonatkozásában a szolgáltató intézményeket fenntartó megyei önkormányzatok nem tartják be a vonatkozó jogszabályokat, főként a minőségi standardok (létszám, végzettség, eszközellátottság) területén;
  • a pedagógiai szolgáltatások területén működő, megyei önkormányzatok által fenntartott intézmények (MPI) folyamatos átszervezése, más szolgáltató típusú intézményekkel való összevonása történik;
  • egyes megyékben gazdasági társaságot alapítanak a feladatellátásra (kht), amelyek inkább a költségek minimalizálását szolgálják (az intézményre érvényes standardokat nem alkalmazzák);
  • az MPI és a megrendelő intézmények közötti közvetlen kapcsolatot tartó szaktanácsadás feltételei romlanak, a rendszer működése feltehetőleg országosan veszélybe kerül;
  • az elmúlt évtől kezdve jelentős állami forráskivonás történt ezen a területen, amit vélhetően az önkormányzati források további csökkenése követ, ez együttesen a jelenlegi intézményhálózat összeomlását okozhatja, ezáltal a nem piaci alapon működtethető szolgáltatások (pl. szaktanácsadás, információgyűjtés és -szolgáltatás) veszélybe kerülhetnek;
  • a meggyengült MPI-k egyre kevésbé tudják segíteni a megyei önkormányzat koordinációs és tervezési tevékenységét;
  • a szakmai szolgáltatások egyes területein piaci cégek jelentek meg és váltak lassan meghatározóvá (értékelés, továbbképzés egyes területei), hosszabb távon is jellemzővé válhat az intézményi és a piaci szektor együttes jelenléte;
  • a kapcsolat az OKÉV és az MPI-k között formális, esetenként feszült, a meglévő együttműködési lehetőségeket egyik fél sem használja ki.

 

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.