wadmin | 2009. jún. 17.

Imre Anna összefoglalója

2. szekció: Irányítási és finanszírozási folyamatok

A oktatásirányítás és finanszírozás kérdéseivel foglalkozó szekció 30-40 résztvevővel kezdte munkáját. Többségük önkormányzati tisztségviselő, kisebbrészt igazgató volt. Az előadó Palotás Zoltán, a szekció elnöke Balogh Miklós volt. Palotás Zoltán vitaindító előadása a helyi-területi tervezés helyzetét, aktuális kérdéseit, ezen belül a közoktatási tervezés rendszerét, az intézkedési tervek szerepét és tartalmát elemezte, valamint kitért a helyi-területi önkormányzati közigazgatás problémáira és az állami-önkormányzati irányítás kapcsolataira.

Az intézkedési tervek megszületésének nagy jelentősége van abban, hogy a megyei szinten már létező megyei fejlesztési tervek és az intézményi szinten is megszületett pedagógiai programok, helyi tantervek mellett a most létrejött helyi szintű intézkedési terv teszi teljessé a helyi-területi tervezési rendszer vertikális szerkezetét a közoktatásban. Az intézkedési terv műfaji sajátosságai közé tartozik azonban annak ellentmondásossága is: egyfelől stratégiai tervnek tekinthető, mivel tartalmaznia kell olyan elemeket, amelyek a feladatellátás koncepcionális megszervezéséhez kapcsolódnak (pl. az intézményrendszer fejlesztésével, átszervezésével kapcsolatos elképzeléseket), másfelől azonban a terv kétévenként kötelező felülvizsgálata, a megyei terv kötelező figyelembevétele és elnevezése inkább operatív jellegét hangsúlyozza. A törvény előírja az intézkedési terv és az intézmények pedagógiai programjai közötti megfeleltetés kényszerét, ami a pedagógiai programok módosításának lehetőségét is magában hordozza, s ezzel a jogalkotó szándéka szerint a stabilitás növelésére szolgáló eszköz az instabilitás lehetőségét is beemeli a tervezési folyamatokba.

A megszületett intézkedési tervek tartalmát és főbb jellemzőit a nyugat-dunántúli városok intézkedési terveit elemző empirikus kutatás eredményei alapján foglalta össze az előadó. Az intézkedési tervek sokfélék, valamennyi tartalmaz részletes helyzetelemzést és feladattervet, s döntő többségükben megfelelnek az előírásnak. Van azonban néhány olyan hiányosságuk, amelyeknek a megvalósítás során lehetne nagy jelentősége: tekintélyes részéből hiányzik a jövőkép, a célok és prioritások meghatározása, az ütemezés, a finanszírozási javaslatok, a felelősség kijelölése és megosztása, a helyi érdekegyeztetés s a megvalósulás monitorozásának, ellenőrzésének kérdése. Ezenkívül gyakori, hogy a tervek nem fogalmaznak meg stratégiai célokat, tulajdonképpen csak a jelenlegi intézményhálózat fenntartását és működtetését tekintik annak. Gyakori az is, hogy az intézkedési tervekben nem kapcsolódik elképzelés a középfokú intézmények képzési profiljának alakulásához, illetve a felnőttoktatáshoz. Közös sajátosságnak tűnik az is, hogy a nem kötelező feladataikat az önkormányzatok saját intézményekkel szívesebben oldják meg, ezek társulásban történő ellátása csak kivételesen fogalmazódik meg.

További - potenciális - problémát jelent az intézkedési tervekkel kapcsolatban a helyi és a megyei tervek kapcsolata. A megyei fejlesztési tervek fektették le az együttműködés alapelveit, az átjárhatóság biztosítását és feltételeit, mindezt azonban csak hatékony érdekegyeztetési rendszer kialakításával és folyamatos párbeszéd segítségével, illetve a megkötött megállapodások betartásának ellenőrzésével lehet megvalósítani.

A helyi-területi közigazgatás aktuális problémáival kapcsolatban az önkormányzati feladatellátás ellenőrzéséről és a helyi oktatási rendszerek értékeléséről esett szó. Az intézmények, a helyi oktatási rendszer működésének értékelésére elsősorban városokban van példa, azonban ez is elsősorban inkább csak pénzügyi ellenőrzésre, illetve a dokumentumok törvényességi ellenőrzésére korlátozódik. Szakmai ellenőrzés csak ritkán, többnyire ad hoc módon fordul elő, még ritkább a feladatellátás folyamatos és módszeres ellenőrzése, ami a helyi értékelési rendszerek kialakításának kiindulópontja lehetne. Az önkormányzati feladatellátás ellenőrzése sem megoldott, egyelőre csak az Állami Számvevőszék által valósul meg az állami források felhasználásának vizsgálata révén.

A helyi, területi és állami irányítás kapcsolatára jellemző, hogy az együttműködés bár a jogszabályok szerint szükséges, a valóságban esetleges. Az oktatásirányítás regionális szintű szervei (OKÉV) és a megyei hivatalok és feladatok között ma még hiányzik a rendszeres és szoros kapcsolat, jelenleg inkább személyhez kapcsolódóan működik, ahol működik, az együttműködés a tervezés folyamatában sem valósult meg.

A hozzászólások megerősítették és kiegészítették az előadásban elhangzottakat. Szerintük megyei szintű tervezés számára nehézséget jelentett, hogy nem készültek el időben a városi tervek, ráadásul a jelenlegi helyzetet az is rontja, hogy kimaradt egy év statisztikai adata. Jellemző, hogy egyeztetés nincs a szakképzésben az önkormányzatok között.

A finanszírozással kapcsolatos problémák a szekcióvezető kérdései és a hozzászólások nyomán kerültek előtérbe, többségükben a tervezés és a mérethatékonyság kérdéseivel kapcsolatosan. A finanszírozás szempontjából a középtávú tervek előremutató elemének számít, hogy véget vetett az intézményrendszer alulról történő átalakulásának, ami a 90-es évek jó részét jellemezte. A tervezés folyamata a finanszírozás szempontjából egy olyan számítási feladatot jelent az önkormányzatok számára, amely az intézmények, tanulócsoportok, pedagógusok és az órakeret számából kalkulálja a szükséges ráfordításokat - pénzügyi értelemben az önkormányzatok számára mozgásteret a pedagógusok számának alakulása jelenthet. Az elmúlt években a finanszírozás egész rendszere megváltozott: a normatíva aránya megnőtt, az önkormányzati hozzájárulás csökkent, s a korábban szabadon felhasználható bevételek is csökkentek. Mindez bár csökkentette a különbségeket, még mindig nagy eltérések alakulhatnak ki az óraszámok és a szolgáltatások terén a kötelező felett.

Tartós strukturális problémát jelent az elaprózott intézményrendszer, hiszen a kisiskolák fenntartása költség- és mérethatékonyság szempontjából irracionális. Bár a legtöbb helyen más szempontból indokolható, de nagy számuk miatt a rendszer egésze sem tud költséghatékony lenni.

 

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.