wadmin | 2009. jún. 17.

Trescsik Angéla

Módszerek a készségtárgyakban: technika

A technika és életvitel tantárgy olyan műveltségi területet ölel fel, amely az életre való felkészítést szolgálja – a többi műveltségi területtől kissé eltérő szintetizáló szemlélettel. Sokrétűsége abban áll, hogy az élet szinte minden területéhez kapcsolódhat. Nem egyszerűen ismeretközlés, nem is barkácsolás, hanem olyan sokoldalú nevelés, amelynek során a következő személyiségfejlesztő tevékenységek a meghatározók:

  • a környezethez való alkalmazkodás;
  • a természetes és mesterséges környezet óvása, ápolása, átalakítása;
  • a társakkal való különböző szintű együttműködés;
  • az egyéni és közösségi felelősségvállalás;
  • a problémafelismerés és -megoldás;
  • az ismeretek alkotó módon történő felhasználása.

A tantárgynak – jellegéből adódóan – nagy szerepe lehet a diákok szemléletformálásában a környezettel szemben éledő felelősségérzet kialakításában. Erre alkalmas a rendszerszemléletű technikai nevelés. A tantárgy tanítása során központi kérdés, hogy miként tudunk együtt élni a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre.

Mind az elméleti ismeretek feldolgozása során, mind a manuális tevékenységek közben számtalan lehetőség nyílik a környezeti nevelési elvek érvényesítésére. A teljesség igénye nélkül emelek ki néhány példát.

  • Minél nagyobb arányban használjunk természetes és környezetbarát anyagokat (pl.: rafia, spárga, csuhé, faágak, agyag, vizes alapú pácok, festékek).
  • Kerüljük a környezetet károsító technológiával előállított és egyszer használatos termékek alkalmazását.
  • Keressük az anyagtakarékos megoldásokat a munkadarabok készítése során (például: anyagtakarékos szabás).
  • A háztartásban és az iskolában szelektíven gyűjtött hulladékokat próbáljuk újra felhasználni hasznos tárgyak készítéséhez, például:
    • újságpapír → újrapapír (a lapok füzetkévé fűzhetők), koszorúalap adventi koszorúhoz (a leírást ld. később);
    • kisméretű üvegek → fűszertartó, tárolók;
    • a főzési gyakorlat hulladékai → komposztálás (nálunk ez iskolai szinten működik).
    • Ha az iskolában a szelektív hulladékgyűjtés nem megszervezett, megvalósíthatjuk tantermen belül is. Egy hétig gyűjtsük szelektíven a nem romló hulladékot, majd értékeljük a gyűjteményt, mi az, ami még felhasználható.

  • A dekorálásnál természetes alapanyagokból készítsük a kellékeket. Az iskolai karácsonyi kézműves napra (öko-karácsony) a dekorációt többnyire technikaórákon készítjük: dióból, tobozból, csuhéból, faágakból, rafiával összekötözött csillagokból, szőlőgyökérből, színes bogyókból, szárított növényekből. Ezek tartósak, többször is felhasználhatók.
  • Főzési gyakorlatnál használjunk minél több nyers alapanyagot, természetes ízesítőket, szárított zöldfűszereket.
  • Olyan munkadarabokat készítsünk, amelyek a gyerekeknek vagy családtagjaiknak egyedi, kedvenc használati tárgyai lesznek, kiváltva ezzel például a műanyag tömegcikkeket.

Néhány ötlet egy-egy évfolyamról:

5. osztályban Papírból Kartondoboz
6. osztályban Fából Fűszertartó polc (kis üveg fűszertartókkal). Az üvegek gyűjtésébe a kollégákat is bevontam. Mindig hatalmas készletek vannak a szertáramban bébiételes üvegekből. A gyűjtés folyamatos.
7. osztályban Fémből Ékszerek
8. osztályban Textilből Hátizsák gépi varrással. A hátizsák anyaga lehet hulladék is.

A terjedelmi lehetőségekhez mérten két, a fentiek jegyében végzett téma feldolgozása során szerzett tapasztalataimról számolok be.

5. osztályban az anyagok megmunkálásában a papíré a főszerep. A témát történeti áttekintéssel kezdjük. Megvizsgáljuk, hogy a Föld legkülönbözőbb tájain élt elődeink mit használtak az információk rögzítésére (kő, fa, csont, agyagtálka, papirusz, bambusz, pergamen). Elemezzük, milyen összefüggés van a felhasznált (alap)anyagok és a földrajzi elhelyezkedés között (például éghajlat, növényzet). A gyerekek lelkesen végeznek gyűjtőmunkát a témában, és hozzák otthonról az egyiptomi szuvenír papiruszt, a készítési eljárás leírását. Lehetőségünk van a szerkezet és a különböző tulajdonságok vizsgálatára. Mikor elérkezünk az ősi, kétezer éves kínai papírgyártáshoz, a módszer megismerése után (egyelőre csak fóliáról) körbetekintünk, mi történt a világ más részein ezzel az eseménnyel közel egy időben. Ez gyűjtőmunkát jelent a gyerekek számára, melyhez a történelem és a könyvtár szakos kollégáktól kérhetnek segítséget. Ezek után a gyakorlatban is kipróbáljuk a papírkészítést, méghozzá hulladékpapírból (összevetve a két gyártási folyamat hasonlóságait, különbségeit). A papír rostos szerkezetét a tépett szélek mentén nagyítóval vizsgáljuk. Az újságpapír kapcsán kitérünk a szelektív hulladékgyűjtésre is. A munka előkészítéseként a gyerekek otthon kis darabokra tépkednek 2 oldalnyi újságot (ez sajnos nagyon időigényes). Maga a papírmerítés 12–14 gyerekkel 1 órában is elvégezhető, ha mindenki csak egy-egy lapot merít. Ha van rá időnk (esetleg szakkör keretében), továbbfejleszthető a feladat. Több lapot merítve, száradás után méretre vágva füzetkévé fűzhetjük össze a darabokat. A préseléshez, szárításhoz felhasznált lapok száradás után többször is felhasználhatók.

A művelet leírása:

Szükséges anyagok:

  • két és fél oldalnyi újságpapír;
  • egy egész újság (jó nedvszívó legyen!);
  • egy turmixgép;
  • öt csésze víz;
  • egy lavór;
  • egy darab szúnyogháló, amely belefér a lavórba;
  • egy falap, amely legalább akkora, mint a szúnyogháló;
  • egy merőedény.

Teendők:

 1. Tépjük össze a két és fél oldalnyi újságpapírt apró darabokra.

 2. Dobjuk a turmixgépbe, és öntsünk rá 5 csésze vizet.

 3. Turmixoljuk pépesre a keveréket.

 4. Töltsünk 2-3 cm-nyi vizet a lavórba, és helyezzük bele a szúnyoghálót.

 5. Öntsük a hálóra a pépet, és keverjük el egyenletesen.

 6. Emeljük fel a hálót, és hagyjuk kicsöpögni a vizet.

 7. Tegyük a hálót a péppel együtt az újságpapír lapjai közé.

 8. Óvatosan fordítsuk meg az egész újságot, hogy a háló a pép tetején legyen. Ez nagyon fontos lépés.

 9. A falapot nyomjuk az újságpapírra, ezzel kipréseljük a felesleges vizet.

10. Nyissuk ki az újságot és vegyük ki a hálót.

11. Hagyjuk nyitva az újságot, és engedjük száradni 24 órán át. Ha száraz, óvatosan szedjük le az újságpapírról.

Szép színes lapokat kapunk, ha a turmixgépbe temperát teszünk, és ezzel jól összekeverjük a pépet.

A gyakorlat segíti a mai modern papírgyártás folyamatának megértését.

A papír alapanyagainak számbavételekor térjünk vissza az újságpapír kérdésére. („1 t újságpapír 18–20 öreg fát kímél meg” – olvasható a Zöldköznapi kalauz-ban1). A gyerekeknek már vannak előzetes ismereteik arról, milyen hasznot hajt a fa életében. Gyűjtsük össze együtt az érveket. A módszer további előnye a hulladékmegtakarítás. Ezek után egy kicsit barangolunk Magyarország térképén, papírgyárak után kutatva. Miért éppen ezekre a vidékekre telepítettek papírgyárakat? Milyen hatással vannak a környezetünkre (vízszennyezés, vízfelhasználás)? Végezetül papírgyűjteményt készítünk a gyerekek által gyűjtött papírmintákról. A rendszerezés különböző szempontok szerint történik (vastagság, szín, minőség, esetleg méret szerint).

További elemzési szempont, hogy miként függ össze a tulajdonság a funkcióval: milyen célokra kell jó minőségű, famentes papír, és mi az, amihez megfelel az újrapapír is. A tablóra így kerülnek fel a papírminták.

Munkadarabként nagyon hasznosnak bizonyult a fedeles dobozka, amelyet szívesen használnak mindennapi felszerelésük tartozékaként.

A lakókörnyezetünk témakörhöz vagy akár az ünnep kapcsán készíthetünk adventi ökokoszorút. A koszorúalap is saját készítésű. A papír további újrafelhasználási módját gyakorolhatjuk. A díszítéshez természetes anyagokat használjunk. Időigénye 2 óra (szoros tempóban). Időt nyerhetünk, ha a gyertyákat a gyerekek már drótozva hozzák.

Szükséges anyagok, eszközök:
Az alaphoz:
  • 8 db dupla újságlap;
  • 1 tekercs cellux;
  • 1 tekercs barna krepp-papír;
  • 1 csokor selyemfenyőág, melyet körülbelül 15 cm-es ágakra darabolunk fel;
  • olló;
  • csípőfogó;
  • ár;
  • rafiaszálak a kötözéshez.

A selyemfenyőág nem hullik, csak kiszárad.

A díszítéshez:
  • 4 db gyertya;
  • 4 db, kb. 15 cm hosszú, vékony, de erős acéldrót a gyertya drótozásához;
  • különböző bogyók, termések (dió, mogyoró, mandula, csipkebogyó);
  • saját készítésű díszek (például csuhéból);
  • szalagok.
Teendők:

1. 6 újságlapot hosszában, lazán, harmonikaszerűen összegyűrünk, majd a maradék két lapba belegöngyöljük úgy, hogy kb. 7-8 cm átmérőjű legyen a „hurka”.

2. Tekerjük körbe cellux ragasztóval, majd formáljunk belőle kört. A végek összeragasztásánál 6–8 cm legyen az átfedés.

3. A krepp-papír tekercset, anélkül hogy szétgöngyölnénk, vágjuk fel kb. 5 cm-es darabokra.

4. Ezekkel a csíkokkal borítsuk be a koszorút két rétegben.

5. A rafiaszálakkal kötözzük rá a fenyőágakat az alapra.

6. Díszítsük fel a koszorút.

7. Végezetül helyezzük rá a gyertyákat. Könnyebb a drótot a koszorúba szúrni, ha a helyét árral előlyukasztjuk.

Ezt a gyakorlatot az alsó tagozatban is elvégezhetjük. Ott több időt szánjunk rá.

A 8. osztályban az energia témaköre igen alkalmas arra, hogy tanítása során komplex szemléletű környezeti nevelés valósuljon meg. Ehhez az óraszámok átcsoportosítása, az erre fordított óraszám növelése szükséges (14–16 óra).

A feldolgozás során a következő területeket tárgyaljuk:

  • Az energia felhasználása különböző korokban (kiselőadások, tablókészítés „Az energiafelhasználás és környezeti hatásai különböző korokban” címmel).
  • Ásványi energiahordozók, készletek, bányászatuk hatása a környezetre (lelőhelyek feltérképezése).
  • Megújuló energiaforrások. (Csoportmunka: a) Szélkerék készítése papír- és műanyag hulladékból, működésének vizsgálata, szélerősség, terepviszonyok. b) Napkollektor készítése befestett műanyag flakonból.)
  • Az energiahordozók felhasználásának pozitív és negatív összetevői (1. melléklet).
  • Ásványi tüzelőanyagok elégetése során keletkező szennyező anyagok.
  • Savas eső, üvegházhatás (kiselőadások: „A savas eső kialakulása”, „Üvegházhatás”, „Freonok”, „Hajtógázas spray-s dobozok jelzéseinek tanulmányozása”).
  • Az atomenergia veszélyei.
  • Az elektromos energia előállítása (erőművek környezeti hatásai).
  • Az energia szállítása (távvezetékek, tájrombolás).

Ezután kerülhet sor a lakásnak mint energiafelhasználó rendszernek az elemzésére, az energiagazdálkodás, az ésszerű energiafelhasználás tárgyalására és annak az összefüggésnek a tudatosítására, hogy energiatakarékossággal nem csak pénzt spórolhatunk meg, hanem a környezetet, a természetet is védjük, mivel a felesleges energiatermelés felesleges környezetszennyezéssel jár. Ehhez mottóként a következő mondatot választhatnánk: „Senki sem tud mindent megoldani, de mindenki tehet valamit!”

Mit tehetünk szűkebb környezetünkben otthon?

Motivációként kezdjük helyzetfelméréssel, melyhez használjuk az „Energiafogyasztási teszt”-et (2. melléklet)! Ezt követi a fogyasztási adatok mérése, mérhetősége (villanyóra, vízóra, hőmennyiségmérő stb.); ezek leolvasása, számlák tanulmányozása. A mérési eredmények, számlák tartalma táblázatban összegezhető (3. melléklet).

A feldolgozáshoz kapcsolódó néhány gyakorlati feladat:

  • egyheti megfigyelés alapján grafikonok készítése a család villamosenergia-fogyasztásáról, elemzés;
  • a lakásban található energiafogyasztók számbavétele;
  • adatok kivetítése a településre, az országra (így kiderül, miért fontos az energiatakarékos életvitel kialakítása);
  • veszteségek, pazarlási példák összegyűjtése:
    • Hol szökik a hő?
      Egy hűvös, szeles napon egy 15 cm szalag vagy vékony papírcsík segítségével ellenőrizhetők a nyílászárók szigetelései. Ahol a szalag vagy papír megmozdul, ott szökik a hő. Egy egyszerű lakásalaprajzon tüntessék fel a gyerekek a kritikus helyeket, a további teendőket pedig beszéljék meg a szülőkkel.
    • Csöpögő csapok.
      Gyűjtsék össze az egy óra alatt eltávozó vizet, mérjék meg, a mennyiséget pedig vetítsék ki a hiba időszakára.
    • Fényforrások.
      Vegyék számba az izzókat, és hasonlítsák össze típusukat, hatásfokukat, energiafelhasználásukat (hagyományos, halogén-, kompaktizzó).
    • Hogyan gyorsabb?
      Melegítsenek fel két edényben azonos mennyiségű vizet – az egyiket fedővel, a másikat fedő nélkül. Mérjék meg és hasonlítsák össze a forrásig eltelt időt és az energiafelhasználást.

A mérések, megfigyelések és ezek értékelése után következik a javaslatok, teendők, saját tapasztalatok, bevált módszerek összegyűjtése. Ehhez segítséget nyújt egy nagyon jól használható és az anyagba beépíthető oktatókazetta Energia abc2 címmel, mely egy sor hasznos ötletet kínál a háztartási energia megtakarításához. 20 területről 5-5 percben gyűjti össze a gyakorlati tanácsokat, közérthető és könnyen kivitelezhető formában.

Témái a következők:

Ablakok
Ajtók
Családi ház
Építkezőknek
Épületfelújítás
Fürdőszoba
Háztartási készülékek
Hulladékok
Kályha
Közlekedés

Lakóházak
Megújuló energiák
Napház
Sütés-főzés
Tanácsadó központok
Távfűtés
Világítás
Víztakarékosság
Zsebre megy

A levetítendő részek kiválasztásában szempont lehet, hogy melyik területről rendelkeznek legkevesebb tapasztalattal a gyerekek, illetve melyek azok, ahol a mindennapi életben is tehetnek valamit.

A témakör végén újra elvégeztethetjük az „Energiafogyasztási teszt”-et (2. melléklet). Összegzésként mindenki elkészítheti a saját programját pontokba szedve „Én mit teszek azért, hogy megmentsem a Földet?” címmel.

A témához kapcsolódó későbbi tervek: az energianyomozás kiterjesztése az iskola épületére.

Az adatgyűjtést különböző területeken 2-3 fős csoportok végezhetnék előre megszerkesztett feladatlap alapján. A feladatlapot az Energia Központ a SCORE holland-magyar energiahatékonysági és energiatakarékossági program keretében adta ki. Az adatgyűjtést az információk feldolgozása, a jobbítási lehetőségek számbavétele követné.

A takarékossági ötletek kivitelezésébe, a feladatok megszervezésébe és ellenőrzésébe a diákönkormányzat is bevonható. Az értékelési rendszer még kidolgozásra vár. Amennyiben a tanórák keretében nem megvalósítható a program, a szakköri forma is választható. Másik alternatíva osztályonkénti verseny kiírása a felső tagozaton. A feladatlapok értékelése után a verseny következő fordulójában a legjobb javaslatok megvalósítóit lehet jutalmazni. A verseny egész tanéven át folyhat.

Esszencia

  • A technológiai folyamatok megismerése kiváló alkalom annak felismerésére, hogy a természetben általában körfolyamatok vannak, míg az emberi technika gyakran egyirányú folyamatokat alkalmaz, s ez környezetszennyezéshez vezethet.
  • Az anyagokkal való ismerkedés és tulajdonságaik alkalmazás közben való megismerése elvezethet az anyagok szépségének felfedezéséhez. Minden anyag lehet szép, s ezt hangsúlyoznunk is kell a foglalkozásokon.
  • Az anyaggal és energiával való takarékosság mint a környezetbarát életmód egyik alapja kiválóan bemutatható és gyakorolható.
  • Használati tárgyainkkal kapcsolatban szemléletformáló a nyersanyagoktól az elhasználtságig tartó teljes életciklus végiggondolása, ezen belül az újrahasználhatóság elemzése.
  • A környezetbarát életvitel meghatározó része a vásárlás; ennek módjáról, környezeti szempontjairól célszerű beszélgetni a diákokkal.
  • A műhelyben való fegyelmezett munka, a munkahely rendjének kialakítása és megtartása, tisztaságának megőrzése az élet más területein is hasznosítható, általános környezeti nevelési módszer.

Irodalomjegyzék

Antinukleáris Hírlevél 2001–2002. évi számai.

Energia abc (videokazetta). KONKAM Stúdió. Budapest.

Kalas György: A bezöldült pedellus. Ökológiai Stúdió Alapítvány. Győr, 1994.

Nagy Ildikó – Kalas György: Mi fán terem a papír? Ökológiai Stúdió Alapítvány. Győr, 1995.

Pitrik József: Életvitel, Technika, Háztartástan 7. o. Apáczai Kiadó. Celldömölk, 1999.

Takarékoskodj okosan! Környezetvédelmi Minisztérium. Budapest, 1999.

The Earth Works Group: Hogyan mentsük meg a Földet? 50 jótanács gyerekeknek. Springer Hungarica. Budapest, 1993.

1. melléklet

Energiaforrás Pozitív összetevők Negatív összetevők
 
Nap Kibocsátás Változékony
Megújuló Drága napcsapdák
Hozzáférhető
 
Szél Kibocsátás Ár
Megújuló Zaj
Földterületigény
 
Bio Kibocsátás Biomassza szállítása
Helyileg alkalmazható A víz felhasználása a biomassza termelésekor
 
Víz Kibocsátás Beszerelési költségek
Hulladék Országhatárok
Nyersanyagköltség Hatással van a vidékre
Működtetési költségek
 
Szén Stabilitás Kibocsátások
Hozzáférhetőség Nem megújuló
Hulladéktárolás
 
Olaj Fejlett technológia Korlátolt hozzáférhetőség
Kiváló tüzelőanyag CO2-kibocsátás
Szállítási távolságok
Kibocsátások veszélye
Nem megújuló
Tűzveszély
 
Gáz „Viszonylag” természetbarát hozzáférhetőség Korlátolt hozzáférhetőség
Könnyű kezelni
Értékes tüzelőanyag Szolgáltató hálózat
CO2-kibocsátás
Nem megújuló
 
Nukleáris energia Hozzáférhetőség Hulladék
Nagy mennyiség Nukleáris fegyverek elterjedési veszélye
Olcsó Balesetveszély
Nyersanyagok szállítása

2. melléklet
Energiafogyasztási teszt

Otthon Igen Nem
 
Feljegyzést vezetünk az energiafelhasználásunkról.
Lekapcsoljuk a villanyt, ha nem vagyunk a szobában.
A mosógépet mindig telerakva használjuk.
A fagyasztó hűvös helyiségben áll.
Nem teszünk bútort a fűtőtest elé.
Energiatakarékos izzókat használunk.
Egyszerre néhány percen át szellőztetünk ki, gyorsan és hatékonyan.
Éjszaka behúzzuk a függönyt, illetve lehúzzuk a rolót.
Az edényekre főzéskor fedőt teszünk.
Gyakran leolvasztjuk a hűtőt és a fagyasztót.
Víztakarékos zuhanyozófejet használunk.
A mosogatnivaló öblítéséhez mosogatótálat használunk.
Gyaloglunk vagy kerékpározunk az iskolába vagy a munkahelyhez.
Ha elmegyünk otthonról, a szobahőmérsékletet alacsonyra állítjuk.
Éjszakára csökkentjük a szobahőmérsékletet.
Újrahasznosítjuk az üveget, a papírt, a fémet.
Energiatakarékos WC-tartályt üzemeltetünk.
Nem vásárolunk egyszer használatos termékeket.
Kerüljük az agyoncsomagolt termékek vásárlását.
Megjavítjuk a dolgokat, ahelyett hogy újat vásárolnánk.

Add össze az IGEN válaszaidat!

Ha az IGEN válaszok száma:

1-től 5-ig: Hosszú út áll előtted.
6-tól 10-ig: Sok jó szokásod van.
11-től 15-ig: Jó példát mutatsz számunkra.
16-tól 20-ig: A családodból valakinek környezetvédelmi miniszternek kellene lennie!

3. melléklet
Energiafogyasztási adataink

Hónap Villanyfogyasztási díj Távhő-/fűtésfogyasztás Melegvíz-fogyasztás, díj Vízfogyasztás Egyéb
kWó Ft m3 Ft m3 Ft m3 Ft
 
November
December
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
Összesen

 

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.