wadmin | 2009. jún. 17.

Iván Zsuzsanna

Környezeti nevelés az iskola pedagógiai programjában

Az Algyői Általános Iskola Csongrád megyében, Szegedtől 10 km-re található. A település Szeged városától öt éve vált le, lett önálló. Addig a mi iskolánk egy volt a szegedi iskolák közül, ráadásul külvárosi, általános tantervű iskolaként nagy energiát jelentett felhívni magunkra a figyelmet.

A törvényi előírás szerint valamennyi iskola elkészítette pedagógiai programját. A közoktatási törvény 1999. évi módosítása ennek felülvizsgálatára kötelezte az intézményeket, új tartalmi elemeket írt elő. Az oktatási folyamat szabályozó szerepét a NAT-on alapuló kerettanterv vette át. A Nemzeti Alaptanterv önálló közös, kereszttantervi követelményként jeleníti meg a környezeti nevelést. Iskolánk pedagógiai programjában központi helyre került a környezeti nevelés, a helyi tantervbe a NAT szerinti közös követelményen túl helyi, konkrét tevékenységeket, tanulásszervezési módszereket iktattunk be. A törvénymódosítások sem változtatták meg tantestületünk célkitűzéseit; ez is bizonyítja, hogy a környezeti nevelés nem függhet csak attól, milyen típusú reformok – NAT vagy kerettanterv – lépnek érvénybe. A közoktatási törvény 2003. évi módosítása, mely kötelezővé tette az iskolák számára a környezeti nevelési program megalkotását, megerősített bennünket célkitűzéseink helyességében. A külön környezeti nevelési program kidolgozása alkalmat adott arra, hogy újragondoljuk és továbbfejlesszük környezeti nevelési tevékenységünket. A környezeti nevelési program megalkotása ugyanakkor nem gyengítette az iskola pedagógiai programjának környezeti nevelési elkötelezettségét. A továbbiakban azt a folyamatot mutatom be, miként vált a környezeti nevelés pedagógiai programunk egészének egyik meghatározó elemévé.

Miért lett oktatási-nevelési folyamatunk kiemelt területe a környezeti nevelés?

Egy iskola számos tényező miatt teheti pedagógiai programjának meghatározó elemévé a környezeti nevelést. A külső tényezők közé tartozhat például az iskola természeti környezete, a helyi értékszemlélet, a közösség(ek) szokásai, a fenntarthatóság elve, a térség hosszú távú befektetései, a nemzetközi programok helyi vonatkozásai, egy iskolát érintő lokális vagy globális probléma. A belső tényezők között döntő lehet a képzettség, a képzési specializálódás, a kitűnési lehetőség vagy a szemléletformálás szándéka.

Megeshet, hogy egy tantestület a fenti lehetőségeket nem ismeri fel, vagy egységesen nem akarja pedagógiai programját zölddé tenni. A környezeti nevelést szívügyeként viselő kollégák, illetve vezetők ilyenkor több fortéllyal motiválhatnak. Szervezhetnek tapasztalatcseréket már jól működő zöld iskolákban. Felkérhetnek a fenntarthatóság pedagógiájában jártas szakembereket belső továbbképzések, nevelési értekezletek megtartására. Érzelmileg is motivál és praktikus ötleteket is adhat, ha a kollektíva részt vesz egy-egy nemzeti parkban tartott előadáson, terepgyakorlaton. A legfontosabb a lakóhely, illetve az iskola környékén lévő természeti értékek és környezeti problémák felkeresése közös tantestületi kirándulások alkalmával. Érdemes ilyenkor a környéket ismerő és szerető lokálpatrióta segítségét kérni. A zöld civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel hosszú távra is gyümölcsöző lehet; megszállottságuk nem csak a pedagógusok, de a diákok számára is példaértékű.

Az Algyői Általános Iskola természeti adottságait – a Tisza és a hullámtéri élővilág közelségét – a pedagógusok többsége ötletesen és hatékonyan felhasználta oktató-nevelő tevékenysége során: természetben tartott órák, szakkörök, osztályközösségi és napközis foglalkozások, vetélkedők stb. Talán ennek is köszönhető, hogy diákjaink megnyerték az országos természetismereti vetélkedőt, a Szegedi Vadaspark versenysorozatát és a városi természetismereti versenyt. Évek óta szervezünk természet- és egészségvédő táborokat. A tanulói kirándulások mellett nagyon népszerűek a tanári természetjárások is. Azt hiszem, nem kell tovább bizonyítanom, hogy a tantestület motiváltsága, elhatározása kellőképpen megvolt arra, hogy a pedagógiai program céljai, feladatai között hangsúlyt kapjon a környezeti nevelés.

Hogyan készítettük el pedagógiai programunkat?

A pedagógiai program összeállítására önkéntes alapon szerveződő pedagóguscsapatot hoztunk létre. A team a saját koncepció szakszerűsége érdekében szakirodalom feldolgozásával foglalkozott, szakmai továbbképzéseken vett részt, és folyamatosan tartotta a többi kollégával a kapcsolatot; a részlépéseket tantestületi szinten beszéltük meg. A helyi tantervet a szakmai munkaközösségek állították össze. A szülők véleményét egy általunk összeállított kérdőív segítségével kértük ki arról, hogy mit tartanak fontosnak az iskola oktató-nevelő munkájában, mit szeretnének. Az általuk felsorolt prioritások között szerepelt a környezetvédelem, a természetismeret, az egészséges életmódra nevelés és a sport is. Természetesen a többi megjelölt területet is figyelembe vettük a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összeállításánál (pl. idegen nyelv – csoportbontás, szakkör). A szülői szervezet nem csak véleményezhette, hanem az elfogadás előtt ki is egészíthette a tervezetet. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógusok és osztályfőnökök segítségével a diákokat is bevontuk az előkészítő folyamatba. A házirend felülvizsgálatakor határozottan figyelembe vettük véleményüket és a környezet- és egészségvédelem iránti igényüket.

A fenntartóval való egyeztetés nagyon lényeges fázisa az előkészületeknek, hiszen a programhoz (az iskola működéséhez) szükséges tárgyi, személyi feltételeket ő biztosítja. Mi a település önállósulása miatt olyan speciális helyzetbe kerültünk, hogy a koncepciót Szeged önkormányzatával egyeztettük, de a programot Algyő önkormányzata fogadta el. A 2001-ben felülvizsgált pedagógiai program előkészítésekor már jobb helyzetben voltunk. A képviselők már megismerték az iskola munkáját, eredményeit, és tájékoztattuk őket a szülői igényekről is. Rávilágítottunk arra, hogy olyan programot kell finanszírozniuk, amely biztosítja a színvonalas oktatást; amely a feltételekhez mérten többet nyújt a gyerekek számára, mint amikor „városi” diákok voltak. Ugyanígy jártunk el az iskolaszéknél is. A fenntartó pedig egyhangúlag jóváhagyta az így elkészített pedagógiai programot.

Pedagógiai programunk „zöld” tartalma

Iskolánk pedagógusai kivétel nélkül belátták annak a pedagógiai folyamatnak a szükségességét, melynek során formálódik gyermekeink természet- és környezetszemlélete, környezettudatos magatartása, attitűdje, és kialakul a környezetért felelős életvitele. Ezt mint alapvető célunkat fogalmaztuk meg a nevelési programban. A környezeti nevelést önálló nevelési területként is megjelenítettük, feladataival, színtereivel együtt. Az iskolai nevelés és oktatás tevékenységi rendszerét, helyi tantervünket minden területen áthatja a fenntarthatóság szemlélete, beépül az egyes tantárgyakba, ezzel lehetővé teszi a tantárgyak közötti integrációt. Felülvizsgált pedagógiai programunk külön mellékletét képezi a környezeti nevelés, ahol nemcsak alapelveink, hanem a konkrét tevékenységek, tantervi utalások is megtalálhatók. Igyekeztünk minden tantárgynál megőrizni a helyi tantervi jelleget – nemcsak a helyi igények figyelembevételével, hanem azzal is, hogy a helyi viszonyokhoz, lehetőségekhez, hagyományokhoz kapcsoltuk. A konkrét utalások, példák az iskolára, Algyőre és környékére vonatkoznak. A tényleges megvalósításokat az iskola éves munkatervében, a pedagógusok tanmeneteiben rögzítjük. Itt válnak igazán „élővé”, személyessé azok a módszerek, programok, tanulásszervezési technikák, idő- és tananyagbeosztások, melyeket programunk fő vázában tartalmaz.

Környezeti nevelésünk kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, részévé válik a személyiségfejlesztésnek, és beilleszkedik a mentálhigiénés nevelés feladatrendszerébe is. Az osztályfőnöki órák programja tartalmaz egészségnevelési témaköröket – testi, lelki, szociális jólét, környezet és ember kapcsolata –, és helyet kap benne az ún. diákhatékonysági tréning is. Ez utóbbi célja az önismeret és az empátia fejlesztése, a társas kapcsolatok elmélyítése, a konfliktuskezelés módjainak megismertetése, a döntés és az együttműködés technikáinak bemutatása és a hatásos stresszkezelés. Az önismereti foglalkozások célja, hogy a tanulók megtanulják belső energiáik hasznosítását. Szeretnénk elérni, hogy tanulóinkban tudatosuljanak értékeik, és elfogadják azokat, vagyis pozitív énképük alakuljon ki. Ugyanakkor mások értékeinek felismerésére is igyekszünk megtanítani őket. A konfliktuskezelés csoportos foglalkozásain a konfliktusok felismerésén túl azok erőszakmentes kezelésére, a közvetlen környezetükben, lakóhelyükön meglévő környezeti konfliktusok feltárásával zöld érdekek érvényesítésére próbáljuk nevelni tanítványainkat. Együttműködésre és kapcsolatfejlesztésre irányuló gyakorlatainkat a mindennapi élet legtipikusabb helyzeteinek megfelelően építjük fel. A mentálhigiénés foglalkozások hatására tapasztalatunk szerint javul a tanár-diák kapcsolat, és az osztályközösség is összeforrottabbá válik. Úgy láttuk, hogy enyhül a szorongó gyerekek gátlásossága.

Az egészséges életmód nevelési feladataira tanórán és tanórán kívül is sok időt szánunk. Az egészséges táplálkozás elméletét több tantárgy tanítja, a gyakorlati alkalmazást pedig a gyerekek által elkészített reformkonyhai bemutatókkal tesszük lehetővé. A gyerekvállalkozásban vezetett büfé is törekszik a korszerű követelményeknek megfelelő termékek népszerűsítésére. Sajnos a szenvedélybetegségekkel egyre többet kell foglalkoznunk. Szakemberek bevonásával szervezünk előadásokat, melyekre a szülőket is meghívjuk. Elkészítettük az iskolai egészségtervet és a drogstratégiát. Helyi tantervünk testnevelésórán és azon kívül is többféle kedvcsináló lehetőséget kínál a testmozgásra. Kerékpártúrákat szervezünk, úszást, kajakozást, labdajátékokat oktatunk. A technikaórák tematikája tartalmazza a biokertészkedést, a gyógynövények megismerését és termesztését, valamint a komposztálás elméletének elsajátítását és alkalmazását.

Hagyománnyá vált rendezvényeinket és oktatási módszereinket is rögzítettük pedagógiai programunkban. 1–6. évfolyamig vadasparki órákon vesznek részt tanulóink, ahol a tantervi anyagot zoopedagógus segítségével sajátítják el. A tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát növelik a rendhagyó órák és a szabadban tartott órák, a gyerekhez legközelebb álló játékos foglalkozások, valamint a drámapedagógia módszerei. Az ötödik évfolyam számára minden évben erdei iskolát szervezünk. Tapasztalataink egyértelműen azt mutatják, hogy a helyi tantervek rendszerébe szervesen beilleszthető és a mindennapi gyakorlatba sikeresen át is ültethető az erdei iskolában zajló nevelés és oktatás. Iskolánk pedagógusai a különböző természeti környezetek sajátosságait figyelembe véve saját programot dolgoztak ki erre a képzési formára. Nagy hangsúlyt fektetünk a komplexitásra és a tantárgyak közötti kapcsolatteremtésre. Célunk, hogy tanulóink új ismereteket szerezzenek, tudják alkalmazni meglévő ismereteiket, fejlődjenek képességeik és készségeik. Pedagógusaink azt is felismerték, hogy ez a tanulásszervezési módszer kitűnő lehetőséget nyújt a tehetséggondozásra. Az ott folyó munkának nem csak az oktatás a célja, hanem az adott helyszín sajátos miliőjének megismerése. A gyerekek élővilággal szembeni attitűdje a természeti környezettel való közvetlen kapcsolatban általában könnyebben formálható.

A tanórán kívüli környezeti nevelés területeit is összegeztük; ezekből néhányat említek meg. A tanórán kívüli tevékenységre törvényileg biztosított órakeret konkrét felosztását mindig az adott tanév tantárgyfelosztásában határozzuk meg a felmerült tanulói, szülői igények és lehetőségek figyelembevételével. Mindig biztosítunk természetbúvár diákjaink számára természetismereti szakköröket. Témanapokat, -heteket, -hónapot szervezünk, amellyel Algyő lakóinak, önkormányzatának figyelmét is felhívjuk elsősorban a helyi, másodsorban a globális problémákra is. Említésre méltó egy hónapon át tartó rendezvénysorozatunk, melynek „A víz világnapjától a Föld napjáig” címet adtuk. Ennek keretében a gyerekek egy adott témakörhöz fűződő előzetes feladatokat kapnak. Szándékunk arra irányul, hogy tanulóink önálló gyűjtőmunkát végezzenek: keressenek szakirodalmat a folyóiratokban és az elektronikus sajtóban, ismerjék meg a helyi természet- és környezetvédelmi problémákat, lássák meg természeti környezetünk szépségeit. Több feladat igényli a családtagok bevonását; azt reméljük, hogy ezen az úton közvetve ők is részeseivé válhatnak az iskola ismeretterjesztő munkájának. A hónap során üzemlátogatásokra is sor kerül, vízvizsgálatot végzünk, és terepgyakorlatokat szervezünk. Diafilmes élménybeszámolókkal a globális környezetvédelmi problémákra hívjuk fel a gyerekek figyelmét. A drámajáték kiváló eszköz arra, hogy segítse tisztázni az aktuális természetvédelmi események jelentőségét és értelmét. Az elkészült munkák pedig megtekinthetők a Föld napja alkalmából rendezett kiállításunkon. Rendezvénysorozatunk egész napos fórummal zárul. A fórumra a település polgármesterét és a témában jártas szakembereket hívunk meg. A verseny tétje a tanulmányi kirándulások támogatása, hogy diákjaink megismerhessék országunkat.

Tanórán kívüli munkáink közül külön említést érdemel a napközi otthon környezeti nevelése. Éves munkatervükben évszakokhoz kapcsolódó programheteket szerveznek, az ismeretszerzés mellett ügyelnek a kreativitás, a kézügyesség fejlesztésére is. Komoly energiát és szorgalmat igényel a színdarabok, bábjelenetek és különböző vetélkedők szervezése. A nevelők bevonják a gyerekeket az igényes, ötletes dekorálásba, az iskola parkosításába. Mivel az iskola mint környezet is hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására, ügyelünk az iskola tárgyi világának esztétikusságára, parkosítására. Együtt fáradozunk a gyerekekkel a környezet szépítéséért, így később – reményeink szerint – igényesebbé válnak majd saját környezetük esztétikumával szemben.

Pedagógiai programunk része a gazdálkodási és vállalkozási ismeretek oktatása (JAM). A program során a tanulók felveszik a kapcsolatot a település ipari létesítményeivel (MOL, PRÍMAGÁZ stb.) és a helyi vállalkozókkal. A gyakorlatban megvizsgálják, hogy ezek az üzemek mekkora gondot fordítanak a környezetvédelemre, és mennyire környezetbarát a tevékenységük. Diákjaink a képzés végén vizsgát tesznek, és saját üzleti tervet készítenek. Ezek értékelésénél is fontos szempont, hogy a tanuló mennyire vette figyelembe a környezetvédelem szabályait.

Társadalmi kapcsolatainkra igen nagy hangsúlyt fektetünk. Folyamatosan értesítjük iskolai programjainkról a családokat, a fenntartót és a társintézményeinket, melyek közül különösen fontos számunkra az óvoda. Hisszük, hogy a környezeti nevelést már ott el kell kezdeni. Eredményként könyvelhetjük el, hogy iskolai megmozdulásainkon részt vesznek az óvodások is.

Környezeti nevelésünkben partnerünk a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE). A szakmai segítségadás mellett rendhagyó óráink, szabadidős programjaink és környezetvédelmi táboraink szervezésében is részt vállal. Különböző vetélkedőkkel biztosítja tanulóink megméretését.

Új feladataink

Az iskolai pedagógiai programok legújabb eleme a minőségbiztosítás, amelynek célját röviden a partnerközpontú működés megvalósítása fogalmazza meg. Az intézményünkben megalakult minőségi kör az elmúlt tanév végére eljutott az intézkedési terv elkészítéséig, amelynek tartalmaznia kell a nevelő-oktató munka új vagy módosított céljait, azok elérését. A helyzetfelmérések eredményei is azt mutatják, hogy mindenképpen tovább kell folytatnunk a fenntarthatóságra nevelést, annak általunk elképzelt és pedagógiai programunkban rögzített útját. Úgy ítéljük meg, hogy tantervünk egységes, összehangolt egészet alkot, beleértve a tantárgyi, a tanórán, iskolán kívüli tevékenységet is. Ennek fenntartása folyamatos „karbantartást” igényel. Iskolánk a Magyarországi Ökoiskola Hálózat tagja. „Ökoiskolaságunk” fejlesztésére – az ökoiskola kritériumrendszerének megfelelően – folyamatosan oda kell figyelnünk.

Esszencia

  • Az iskola akkor tekinthető „zöldnek”, ha a fenntarthatóságra nevelés beépül pedagógiai programjába, helyi tantervébe és minőségbiztosítási rendszerébe.
  • Ehhez szakszerű előkészítésre, motiválásra van szükség az iskola fenntartója, tantestülete, szülői közössége és diákjai körében.
  • A környezeti nevelési célok meghatározásakor az általános célokon túl a helyi adottságokat és igényeket is figyelembe kell venni.
  • A program összeállításába, véleményezésébe és végrehajtásába be kell vonni az iskolahasználókat.
  • A programban tervezzük meg az iskola külső kapcsolatainak kiépítését és működtetését is.
  • A program hatékony megvalósításához folyamatos továbbképzésre, szervezetfejlesztésre van szükség.
  • A programban mellérendelt fontossággal szerepeljenek a tantárgyi és tantárgyközi, a tanórai és tanórán vagy iskolán kívüli foglalkozások.
  • A program a diákok mellett a tanárokhoz, a vezetőkhöz és a nem pedagógus munkakörben dolgozókhoz is szóljon.

Irodalomjegyzék

Czippán Katalin et al. (szerk.): Kerettantervi segédlet a környezeti neveléshez, a könyvtárhasználathoz és az egészségneveléshez. Oktatási Minisztérium. Budapest, 2001.

Gulyás Pálné – Tóth Albert – Vida Gábor (szerk.): Kultúra – nevelés. Oktatás – környezet. Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete. Budapest, 1999.

Gulyás Pálné – Láng Edit – Vizy Istvánné (szerk.): Természetvédelem és környezetvédelem a nevelésben. Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete. Budapest, 1997.

Havas Péter: A fenntarthatóság pedagógiája. Intézeti szakmai nap-füzet. Országos Közoktatási Intézet. Budapest, 2001.

Lehoczky János: Iskola a természetben avagy A környezeti nevelés gyakorlata. RAABE Kiadó. Budapest, 1999.

Mihály Ildikó (szerk.): Környezeti nevelési együttműködés OECD – ENSI – Magyarország. Országos Közoktatási Intézet. Budapest, 2002.

Nyiratiné Németh Ibolya – Varga Attila (szerk.): Bimbó boci bóklászása és más ötletek a fenntarthatóságra neveléshez. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Budapest, 2001.

Palmer, Joy – Neal Philip: A környezeti nevelés kézikönyve. Körlánc Környezeti Nevelési Program. Budapest, 2000.

Scheibert Ferenc (szerk.): A környezeti nevelés és a helyi tanterv. Infogroup. Budapest, 1997.

Vásárhelyi Tamás – Victor András (szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Budapest, 2000.

Wheeler, Keith A. – Bijur, Anne Perraca (szerk.): A fenntarthatóság pedagógiája. A remény paradigmája a XXI. század számára. Körlánc Egyesület. Budapest, 2001.

A Magyarországi Ökoiskola Hálózat honlapja: http://www.okoiskola.hu/

 

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.