„A környezet- és természetvédelmi oktatóközpontok a KTM és jogelődjei kezdeményezésére alakultak, illetve annak támogatásával működnek. A Szövetség a KTM és a működő oktatóközpontok együttes szándékából alakul meg. Az oktatóközpontok és a Szövetség alapműködését a KTM exkluzív szerződés alapján biztosítja.
A Szövetség abból a célból jött létre, hogy
- segítse a környezeti tudatosság és érzékenység fejlődését és a környezetharmonikus magatartás megerősítését;
- képviselje az oktatóközpontok hálózatát (minisztériumok, főhatóságok, hazai és külföldi társadalmi és szakmai szervezetek stb. előtt);
- koordinálja tevékenységük egészét;
- szerezzen és áramoltasson információkat az oktatóközpontok segítése érdekében;
- alakítson ki és ápoljon hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatokat.”
A fenti idézetet a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (továbbiakban KOKOSZ) 1996-ban szerkesztett alapszabályzata tartalmazza.
A mai napig 90 oktatóközpont alakult meg Magyarországon. Sokféle oktatóközpont működik. Van óvodában, iskolában, múzeumban, állatkertben, nemzeti parkban működő és egyéb fenntartású, például alapítványi működtetésű. Van olyan, amelyiknek fizetett személyzete, saját infrastruktúrája, független költségvetése van, szolgáltatásként felkínált programokkal, szálláshelyekkel rendelkezik. Ennek megfelelően az oktatóközpont feladata, tevékenysége, célcsoportja, kisugárzása sokféle lehet.
Nincs elfogadott kritériumrendszer az oktatóközpontok egységes megítélésére.
Iskolám, a Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium, benne a Párácska Oktatóközpont Budapest XI. kerületében egy lakótelep közepén található. Öt éve lettünk tagja a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Szövetségének.
A szövetségbe való felvétel lehetőségről 1997 tavaszán az FPI értesített bennünket, miután szakmai közösségünket úgy ítélte meg, hogy a környezeti nevelés területén komoly tapasztalatokkal rendelkezünk. 1985-től iskolánkban Dr. Havas Péter vezetésével kidolgoztunk egy alternatív környezetismereti tantárgyat természet- és társadalomkutatás néven. Ezzel megalapoztuk azt a környezeti nevelési munkát, amelynek központjában a terepgyakorlatok, a vizsgálódások, a környezeti szemléletformáló, természetvédelmi tevékenységek, játékok, múzeumlátogatások állnak. Tapasztalatainkat tanfolyamokon, cikkekben adtuk tovább a kollégáknak, bemutató foglalkozásokkal, feladatlapok szerkesztésével segítettük munkájukat.
Fenti tevékenységeink alapján érdemesnek tartottak bennünket arra, hogy mint intézmény, mint iskola felvételt nyerjünk. A felvételkor vállaltuk azt is, hogy példaként állunk más iskolák elé, és továbbra is harcos és elkötelezett támogatói leszünk a környezeti nevelésnek. Ezt a feltételt az egész tantestület vállalta, így minden nevelő tagja az oktatóközpontnak, bár különböző mértékben vesznek részt a munkában. A legaktívabbak az alsó tagozatos nevelők, de a felmenő rendszer miatt a felsőbb évfolyamok is egyre jobban bevonhatók a környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységbe.
Mint oktatóközpontnak a későbbiekben nem kellett mást tennünk, mint tovább folytatni a már évek óta végzett munkát. A KOKOSZ-tagság rangot jelent iskolánknak, minimális anyagi támogatást, lehetőséget sikeresebb pályázatokhoz, mert a KOKOSZ-tagság védjegyet jelent. Ezenfelül a szervezeten keresztül a meghívásos pályázatok is plusz lehetőséget nyújtanak könyvtárunk, szertárunk bővítésére.
Alapvetően nem válik szét az iskola és az oktatóközpont tevékenysége. Éppen ezért, amikor összeállítottuk, illetve átdolgoztuk Pedagógiai Programunkat, hangsúlyos szerepet szántunk a környezeti nevelésnek. Az alsó tagozatban magasabb óraszámot biztosítottunk e nevelési cél megvalósítása érdekében, és a helyi tanterv összeállításánál is kiemelt feladat volt ez a terület.
A Pedagógiai Program első pontja az intézmény bemutatása. Álljon itt ebből egy részlet:
„...A környezeti nevelés nagy hangsúlyt kap a nevelő-oktató munkában, ezt is bizonyítja, hogy tantestületünkből 15 fő tagja a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnek, és rendezvényeiken is aktív résztvevők. Intézményünk a KOKOSZ (Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége) tagja.
A kollégák jól hasznosítják e tudásukat a már rendszeressé vált erdei iskolák, nyári és téli táborok megszervezésében.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnek három éve ebben az iskolában alakult meg a Múzeumi Szakmai Csoportja, mely azóta is sikeresen működik, és amelynek tevékenysége áthatja pedagógiai munkánkat. 2000 októberében intézményünk rendezte meg a Múzeumpedagógusok Országos Konferenciáját a NKÖM támogatásával.
A változás szükségességét a kollégák többsége is felismerte és igényli. A régi módszerekkel, a régi hozzáállással már nem lehet nevelni, tanítani, nem lehet iskolát vezetni.
Eredményes munkát végezni csak a partnereinkkel együttműködve, az igényeiket felmérve és azokhoz alkalmazkodva lehet.
A mai igényeknek megfelelő változások létrejöttét segíti a teljes körű minőségbiztosítás kialakítása. Ennek reményében és ennek érdekében pályáztuk meg a COMENIUS 2000 minőségbiztosítási rendszert, melyet meg is nyertünk.
A minőségi munka első lépéseként fogalmaztuk meg küldetésnyilatkozatunkat, mely egyben pedagógiai hitvallásunk is...”
A Küldetésnyilatkozatból:
„...Nálunk dolgozó szakvezető tanárok irányítják néhány egyetem és főiskola felkérésére a leendő pedagógusok gyakorlati képzését. A KOKOSZ oktatóközpontja vagyunk, és felvállaljuk a környezeti neveléssel összefüggő tanártovábbképzéseket is.
Nevelőtestületünkre a folyamatos önképzés a jellemző, meg akarunk felelni az új típusú, magasan képzett pedagógusszemélyiségtől társadalmilag elvárt követelményeknek (önállóság, gyors reakciókészség, mobilitás, empátia és tolerancia).
Eredményeink is bizonyítják (országos, fővárosi és kerületi szintű), hogy sokoldalú tapasztalatszerzésre építjük már az első osztálytól kezdve fejlesztő munkánkat múzeumi foglalkozások, erdei iskolák, szaktáborok, versenyekre való felkészítés stb. keretei között.
A tanulók érdekében nyitottak vagyunk a tágabb és a közvetlen társadalmi környezet igényeire a pedagógiai folyamatban, de őrizzük és továbbadjuk a társadalmi együttéléshez szükséges emberi értékeket: az értelmes rendet és az értékes szabadságot.”
Ez a dokumentum meghatározza a személyiség- és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszert és a szervezési formákat, úgymint tanóra, napközi, szakkör, könyvtár (itt például konkrétan megnevezi a kiemelt fejlesztési terület egyikének a földünk és környezetünk műveltségterület irodalmának összeállítását).
A sport és a tanulmányi kirándulások megtervezése négy évre előre történik az alábbi célok figyelembevételével:
- honismeret (tájak megismerése);
- az általános műveltség növelése (múzeumok, építészeti, történelmi emlékek);
- egészséges életre nevelés (gyalogtúrák, kerékpártúrák, vízitúrák, sítúrák).
A dokumentum az értékelésnél szigorúan figyelembe veszi a meghatározott szempontokat, a pedagógusok nevelő-oktató munkájában az újszerű módszerek alkalmazását, a program- és tantárgyfejlesztést, a továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalását.
Már említettem, hogy iskolánk 2000-ben a Comenius I. minőségbiztosítási modell pályázatán sikerrel szerepelt. E modell célja a partnerközpontú működés kialakítása. Ennek érdekében első lépésként a minőségbiztosítást támogató pedagógusi kör, az iskolavezetés, majd a tantestület meghatározta a közvetlen és a közvetett partnerei körét.
Partnerként jelöli meg az iskola keretein belül működő Párácska oktatóközpontot (a neve is mutatja, hogy kisiskolás kortól folyik a tervezett környezeti nevelés).
Lépéseink és tetteink a környezettudatos magatartásért, iskolánk zöldítése érdekében
Oktatóközpontunk munkatervében a következő kiemelt feladatok jelennek meg:
A szemléletformáláson belül
A kisiskolás korban lévő tanulók megfelelő környezeti hozzáállásának, a környezetet védő, óvó magatartásának és a megfelelő attitűdöknek kialakítása, például:
- élősarok kialakítása az osztályteremben;
- témanap – jeles napok kiemelése a hónapok szerint;
- helyi akciók az önkormányzati és helyi környezetvédő szervezetekkel;
- papírgyűjtés évente kétszer;
- vetélkedők a kerületi és budapesti pedagógiai szolgáltató központokkal;
- szelektív hulladékgyűjtés folyamatosan;
- erdei iskola a 2–4. évfolyamokon egymásra épülő ismeretanyag átadásával.
A 10–14 éves korosztály szemléletformálása és a tudatos környezeti magatartás kialakítása:
- iskolakert, iskolaudvar szépítése a már erre kialakított helyen;
- a szerves hulladék felhasználása: komposztálás az iskolaudvar elkülönített részén;
- témahét, országos akciók, kampányok, tanulmányi versenyek a budapesti pedagógiai szolgáltató központokkal.
Szemléletformálás a gimnazista tanulók körében:
- projektek kidolgozása;
- diákklub működtetése a helyes pozitív jövőkép kialakítása érdekében;
- együttműködés az iskolavezetéssel az energiatakarékos iskolaműködtetésért;
- vásárlásirányított iskolabüfé;
- iskolarádió, iskolaújság a diákönkormányzat vezetésével.
Állandó rendezvényeink
- a környezetvédelmi hónap rendezvénysorozat megszervezése és lebonyolítása;
- a madarak és fák napja és a környezetvédelmi világnap kerületi rendezvényein való részvétel;
- a Föld napja méltó megünneplése, eredményes pályázatok;
- a takarítási világnap alkalmából az iskola szépítése.
Folyamatos programok
- az iskola tervszerű fásítása;
- az erdei iskolák megszervezése;
- a nyári táborok lebonyolítása (kézműves-, vízitábor) külső iskolák bevonásával.
Folyamatos feladat
- Pályázatfigyelés és eredményes pályázatok, mert bár az iskola alapítványa a lehetőségein belül segít minket, állandó pénzhiánnyal küzdünk.
- Az iskolavezetés folyamatos tájékoztatása eredményeinkről, mert csak így érhetjük el, hogy támogassák munkánkat, például: lehetőséget adjanak továbbképzéseken, konferenciákon való részvételre, hiszen a tájékozottság és a kapcsolattartás nagyon fontos.
Nem véletlen, hogy Kapcsolat a címe a KOKOSZ hírmondójának is, melynek olvasása ajánlott.
Programjaink szervezésébe külső iskolákat és egyéb oktatási, művelődési intézményeket is bevonunk. Feltétlenül számítunk a szülők segítségére is, mely olykor-olykor szponzorálási lehetőséget is jelent.
A nyitottság bátorságát nagymértékben köszönhetjük annak a kapcsolatrendszernek, amelyet a KOKOSZ tagság biztosított. Az évenkénti közgyűléseken kiváló bemutató helyekkel és oktatóközpont-vezetőkkel ismerkedtünk meg, ami feltétele annak, hogy motiváltak legyünk egy-egy kiemelten védett terület megismerésére. Lehetőséget adott arra, hogy közös felkészüléssel juttathassuk el tanítványainkat ahhoz a katartikus élményhez, hogy büszkék legyenek hazájuk természeti értékeire, és akarják, hogy részesei legyenek annak megőrzésében.
Esszencia
- Környezeti nevelési szempontból hasznos lehet, ha az iskolában működik környezetvédelmi oktatóközpont vagy valamilyen civil szervezet (egyesület) csoportja, mert ez újabb szempontokkal és lehetőségekkel gazdagítja az iskola életét.
- Összehangolva kell kidolgozni az iskola pedagógiai programját az oktatóközpont (vagy más civil szervezet) programjával.
- Nem baj, ha időnként maguk a gyerekek (vagy tanárok) sem tudják, hogy az adott program iskolai-e vagy az oktatóközponté.
Irodalomjegyzék
Iránytű – A terepi környezeti nevelés tervezéséhez és megvalósításához. Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ). Szentendre, 1999.
KOKOSZ
2000 Szentendre, Alkotmány u. 12.
Tel: 26/300-089; Fax: 26/500-275
E-mail: ela@zpok.hu
http://www.kokosz.hu/iranytu/
Az oktatóközpontok működésével kapcsolatban más szakirodalom nincs. A különböző működési területekhez, tevékenységekhez kapcsolódó szakirodalom ennek a kiadványnak a megfelelő fejezeteinél megtalálható. Segítséget kérhetünk még az interneten a Zöld zsibongótól és az Ökoszolgálattól.