„Különösen a környezeti nevelésben egyre többször tervezik a tanulást a projektmódszer szerint. A módszer elsősorban az együttműködő tanulási technikákon alapul. Olyan sajátos tanulásszervezés ez, melynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. Jellemző, hogy a projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el, mely a lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott témát, gondolatkört. Ahhoz, hogy a cselekvés sikeres legyen, számos ismeret megszerzésére, elrendezésére és feldolgozására van szükség. A hagyományos, ismeretcentrikus tanulásszervezéssel ellentétben nincsenek készen kapott igazságok. A problémák konkrét és egyedi voltából következik, hogy azokat nem elvont szinten közelítik meg, hanem reális és valóságos választ kísérelnek meg adni egy-egy igazi kihívásra.”1
Jellemzői
- A projektmódszer az ismeretekről az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi át a hangsúlyt, alkalmazása nagyfokú tanári rugalmasságot, figyelmet, ráérzést kíván.
- A tanulást egy elvárt, valóságos cselekvés végrehajtása szervezi. A probléma tehát mindig kettős, egyrészt a vizsgálat tárgyában, másrészt a vizsgált probléma megoldásának megszervezésében, a produktum elkészítésében jelenik meg.
- A projekt vezérlése folyamattervezést kíván tanártól, együttműködő csoporttól egyaránt.
- A célvezérelt tanítás során a csoport olyan momentum köré szervezi munkáját, melynek megvalósításában minden tagnak van valamilyen érdekeltsége.
- A közös alkotás, a közös siker identitást, együvé tartozást alapozó élmény.
- A siker a kollektivitástól, felelősségvállaló együttműködéstől függ. Ezért a folyamatos érdekérvényesítés, konfliktuskezelés is része a módszernek.
- A tanár nem hagyhatja magára a projekten dolgozó csoportot, feladata, hogy a munka megfelelő fázisaiban visszajelző, visszacsatoló szakaszt iktasson be.
- A csoport tagjai nincsenek versenyhelyzetben: a közös siker érdekében együttműködve kell munkálkodniuk.
- Az információt a helyzetértékelés-problémafelismerés → információszükséglet-ismeretszerzés → ismeretalkalmazás → problémamegoldás → helyzetértékelés folyamatában kezeli, értelmezi, szelektálja és használja fel.
- Az út megtervezése és végigjárása közben a tanulók folyamatosan szembesülnek saját képességeikkel, a feladatok aktuális megoldása az egyéni képességekhez igazodik.
- A tanítási projekt egyszerre komoly és játékosan könnyed. Komoly, mert valódi teljesítményt várunk el. Ugyanakkor játékos is, hiszen az ötletek, a lehetséges szokatlan megoldások egyedi gondolkodást, elméjük játékát kívánja meg.
- A projektmódszerű tanítás éppen ezért ugyanezekkel a tulajdonságokkal jellemezhető – céltudatos, de nyitott, komoly, de könnyed – pedagógus képes irányítani.2
Mi a projekt?
A projekt sajátos tanulási egység, amelynek központjában egy probléma áll.
A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Ezért tehát minden projekt szigorúan véve végtelen, ugyanakkor egyedi, hiszen a projektben a problémák nem absztrakt síkon, hanem a konkrétság gazdagságában jelennek meg.
A tervezés két fő dimenzióban történik. Az első az egész folyamatra vonatkozik, amelynek során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A projektek mint önálló macskakövek borítják ezt az utat, és a tervezés dolga éppen az, hogy megfelelően illeszkedjenek egymáshoz, a lehető legkisebb hézagot hagyva maguk között. A tervezés során a gyerekek maguk is hoznak „macskaköveket” az úthoz, tehát az egyes projektek az utat kijelölő tanári inspirációk hatására részben a tanulók életéhez, élményeihez tapadó problémákból keletkeznek.
A tervezés másik dimenziója az egyes projektek megtervezését jelenti. Inspiráló és tudatos tanári segítség kell ahhoz, hogy a tanulókkal közösen a probléma lehető legtöbb vonatkozása a vizsgálódás mágneses erőterébe kerüljön.
A projekt tehát mindig komplex. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vizsgálat kiinduló és centrális kérdéseinek megválasztása véletlenszerű. A „tantárgyjelleg” – az tehát, hogy a diszciplinaritás jelen van – a projektmódszer esetében is éppen abban jut kifejezésre, hogy mit tekintünk központi kérdésnek.
Megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete. A pontos megfigyelés, a jó szervezés, a választott megközelítési mód szellemessége és eredetisége, a pontos kivitelezés stb. mind-mind egyenrangú és -értékű szereplő lesz.
A projekt konkrétságából és egyediségéből – azaz az adott téma hely és személyek determinálta megjelenéséből – logikusan következik, hogy mint cselekvés kooperatív. A téma sokoldalú megközelítése egyben „sokszemélyű” megközelítést jelent.
A kooperáció a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg.
A tanár irányító szerepe az együttműködés mozzanatában szinte észrevétlenül van jelen, feloldódik a közös tervezés, cselekvés és ellenőrzés célorientált mozzanataiban.
A kooperatív jelleg semmivel sem erősebb itt, mint az a lehetőség, hogy ki-ki a maga individualitását vigye a közös játszmába. Ezért a projektmódszer individualizáló jellege épp oly joggal hangsúlyozható, mint kollektivizáló hatása.
Ezt a munkát szervezni és kivitelezni egyszerűen lehetetlen parancsnoki hídon állva. Ez a tevékenység a pedagógust „bezárja” a diákokkal való partneri együttműködés viszonyrendszerébe.
Hallatlanul nagy előnye ugyanakkor, hogy iskolán belül ledönti a tanórák és a rövid szünetek közti falakat, hogy ezáltal a tevékenység belső szükségleteihez igazodó időkeretet nyerjen.
A projektmódszer lerombolja az iskola és társadalom közé emelt láthatatlan, de erős falakat is.3
„A projekt tulajdonképpen nem más, mint valamilyen kihívásra építő, a cél által vezérelt, annak sikerének elérésére késztető, eredményesen együtt alkotó tevékenység.”4
Projekthét vagy témahét a mi iskolánkban
Május utolsó hetében a 3–6. évfolyam tanulói többnyire erdei iskolai projekten dolgoznak. A 7–8. évfolyamos osztályok ez idő alatt a témahét eseményein vesznek részt, amelynek lényege a fentiek szerinti tanulói önkéntesség, aktivitás. Tanári háttértámogatással valósítanak meg egy közösen készített tervezetet, amelynek eredményeiről beszámolnak osztályuk vagy évfolyamuk előtt.
Az 1–2. évfolyamnak erre a hétre szabadon választható programokat kínálunk (pl.: tanulmányi séták, állatkerti foglalkozások, egészségnap stb.).
Számítani kell azonban arra, hogy meglehetősen nehéz meggyőzni a kollégákat a témahét hatékonyságáról, egyáltalán e szokatlan, széles körben még nem elterjedt munkaforma elfogadásáról.
A megvalósítás lépései
Előkészítés
- Tájékozódás a szakirodalomban.
- Aktív mag létrehozása a testületben.
- Iskolavezetés, szülők, diákok tájékoztatása, támogatásuk elnyerése.
- Részvétel konferenciákon. Külső előadók felkérése a tantestület tájékoztatása, megnyerése céljából.
- Helyi koncepció kidolgozása, majd megvalósítása néhány vállalkozó kolléga segítségével.
- A tapasztalatok ismertetése a tantestülettel, javaslattétel a pedagógiai program módosítására.
Osztályfőnöki teendők
- A témahét címén belül (nálunk ez iskolánk székhelye, Veszprém) a feldolgozandó területek kijelölése „ötletroham” segítségével történik; a felmerült variációk közül ezután választjuk ki a legnépszerűbbet.
- Csoportalakítás a témák iránti érdeklődés szerint.
- Adminisztráció (haladási napló vezetése).
- A projektkészítés lépései:
-
- célok megfogalmazása,
- a téma felosztása,
- egyes lépések rögzítése,
- a csoport munkamódszerének meghatározása,
- időrendi tervezés,
- a szükséges eszközök felsorolása, a dokumentálás módjának kiválasztása.
- Osztályfőnöki háttértámogatás: projekttervek ellenőrzése, korrekciós javaslatok megtétele, bejelentkező levelek, telefonok elintézése, a kapcsolattartás módjának meghatározása.
Napi beosztás
1–3. nap:
08.00–12.00: intézménylátogatások, interjúk, anyaggyűjtés (osztályfőnöki háttérellenőrzéssel).
12.00–13.00: élménybeszámolók, anyagrendezés.
4. nap:
12.00–14.00: az információs anyag végleges formába öntése. Tablók összeállítása, kiselőadások elkészítése stb. A csoportok munkájának bemutatása (iskolavezetés, évfolyam tanulói, meghívott vendégek).
14.00–15.00: Prezentációk értékelése a 7–8. évfolyam iskolagyűlése előtt. A gyűjtött anyagból rendezett kiállítás megnyitása.
5. nap:
Tanulmányi kirándulás a Közép-Dunántúl területén előzetes felkészülés alapján. Választható program az üzemlátogatás is, ha a projekt ezt nem érintette. Pl.: Eskimo Jégkrémgyár, Hulladékudvar, a Bramac Rt. tetőcserépgyára stb.
Utómunkálatok
- Az osztályfőnök az iskolavezetés nevében köszönőlevelet küld a támogatóknak.
- Az arra érdemes tapasztalatokat közzétesszük a helyi sajtóban.
- Két hét után lebontjuk a kiállítást.
- Osztályfőnöki értékelés, tanulói tapasztalatok összegzése.
A témahét célja, várható eredményei
- A tanulók lakóhelyének jobb megismerése, bepillantási lehetőség a város egyes intézményeinek, üzemeinek életébe.
- Megfelelő öltözködési, viselkedési kultúra kialakítása, kommunikáció fejlesztése.
- Anyaggyűjtéshez szükséges technikai eszközök helyes használata.
- Önálló tájékozódás, közlekedés gyakorlása.
- A tanulók lokálpatrióta szemléletének fejlesztése.
- Csoportmunkák során az egymásra figyelés érzésének erősödése, az önállóan végzett munka öröme.
- A periférián lévő tanulók bevonása a közös tevékenységbe.
Nehézségek
- Fenntartások az új munkaszervezési móddal szemben (kezdetben kész feladatlapok ajánlásával kivédhető).
- A szakórák megtartásának biztosítása a tanév során.
- Az életkori sajátosságok figyelembevétele.
Záró megjegyzés
A projektmódszer beépítése a mindennapi iskolai gyakorlatba nem könnyű feladat. A mi intézményünkben a kezdeti lépések megtételétől a teljes megvalósulásig öt évnek kellett eltelnie, de a pozitív visszajelzések alapján mégis azt tanácsoljuk érdeklődő kollégáinknak, hogy feltétlenül ismerkedjenek meg vele és próbálják ki.
Amennyiben igény van rá, szívesen szolgálunk tanáccsal vagy tapasztalatcserével.
Elérhetőségünk:
Bem József és Széchenyi István Általános Iskola
8200 Veszprém, Aradi vértanúk útja 2.
bsz@sednet.hu
Bilku Rolandné igazgató
Esszencia
- A témahét akkor eredményes, ha abban az iskola minden tanulója és minden tanára teljes személyiségével, tevékenyen részt vesz.
- A témahétnek (vagy témanapoknak) mindig egyetlen központi témája legyen. Ez lehet valamely általánosabb fogalom, de lehet valami helyi vagy naptár szerinti aktualitás is.
- A témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezetnek, amelyek a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen.
- A diákok fontos lehetősége és egyben feladata a kínált foglalkozások közötti választás és a témahét minél gazdagabb kitöltése.
- Célszerű nem csak a tantárgyi kereteket, hanem az osztálykereteket is fellazítani. Így a diákoknak alkalmuk adódik az idősebb gyerekektől való tanulásra is.
- A tevékenységek rendjében és tartalmában egyensúlyt kell tartani a megtervezettség és a lelkes spontaneitás között.
- Mint minden projektben, itt is fontos, hogy a diákok az ötlet (azaz a téma) kitalálásától a lezárult hét értékeléséig valamennyi szakaszban szerepet kapjanak.
- A témahét tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi, „normál” életébe. Legyen tehát előzménye és következménye is.
Irodalomjegyzék
Hegedűs Gábor: Projektmódszer I-III. Kecskeméti Tanítóképző Főiskola. Kecskemét, 1998.
Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. OKI Iskolafejlesztési Központ. Budapest, 1993.
Kosztolányi Istvánné (szerk.): Az erdei iskola hasznos könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2002.
