Bilku Rolandné :: Erdei iskola

„Az erdei iskola az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű, a környezet adottságaira építő többnapos tanulásszervezési forma. A terepi ismeretszerzést közös cselekvéshez köti. A tanítás helyszínével szorosan és szervesen összefügg a tananyag, a képességfejlesztés és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.”

(Lehoczky János)

Az erdei iskola olyan sajátos tanulásszervezési forma, amelyre jellemző, hogy

• az iskola tantervének integráns részét képezi;
• a megismerés tárgya az erdei iskola helyszínének természeti, épített és szociokulturális környezete;
• a program megvalósítása a tanulók aktív, cselekvő tevékenységére alapoz;
• az ismeretszerzés folyamatát elsősorban kooperatív tanulási technikákra, a projektmódszer alkalmazására építi;
• kihasználja az együttes tevékenységekben rejlő szocializációs lehetőségeket.

Az erdei iskola nem azonosítható valamelyik nevelési területtel. E kifejezés a tanulásszervezésre vonatkozik, nem annak tartalmára vagy módszereire. Az erdei iskolának nem csak az oktatás a célja.

Attitűdformáló ereje akkor van igazán, ha a színhely sajátos atmoszféráját, miliőjét sem hagyjuk figyelmen kívül. Ne csak tanítani akarjunk! Az erdei iskola izgalmas játékszín is egyben.

Az erdei iskolai tanulás célja szerint lehet:

• ismeretbővítő;
• képességfejlesztő.

Az erdei iskola egy pedagógiai projekt, amelynek megvalósítási ideje alsó tagozaton minimum 3 éjszaka és 4 nap, felső tagozaton minimum 4 éjszaka és 4 nap. Helyszíne eltér a lakóhely jellegétől (például hegyvidékről vízpartra), és szorgalmi időre esik. (Pályázatnál előny, ha a távolság nem nagyobb 100 km-nél.)

Előkészítés

• Aktív mag létrehozása a tantestületben.
• Ismerkedés a szakirodalommal.
• Részvétel konferenciákon, ilyen jellegű tréningeken, továbbképzéseken.
• Az iskolavezetés tájékoztatása, támogatásának elnyerése.
• A tantestület tájékoztatása, ha szükséges, külső előadók felkérése.
• A tantestület elfogadó nyilatkozata.
• A szülők tájékoztatása, támogatásuk elnyerése.
• A diákönkormányzat tájékoztatása, támogatásuk elnyerése.
• Az erdei iskolával kapcsolatos döntés megjelenítése iskolai dokumentumokban (pedagógiai program, helyi tanterv, tanmenetek).
• Környezeti nevelési munkacsoport kialakítása (program-összeállítás, operatív szervezőmunka).
• Támogatók felkutatása.

Programkészítés

• Anyaggyűjtés (földrajzi, növénytani, állattani, helytörténeti, művészeti vonatkozások).
• A tanulók véleményének ismeretében életkoruknak megfelelő feladatlapok, munkanaplók összeállítása.

Helykeresés

• Tájékozódás a szálláshelyekről (internet, katalógusok, árajánlatok, referenciák).
• Időpont kiválasztása, helyfoglalás.
• Hasznos, ha az erdei iskolai programunkhoz kiszemelt szálláshely könnyen megközelíthető; ha rendelkezik rossz idő esetére foglalkoztató termekkel; ha telefonon elérhető; ha van a közelben orvosi ellátás. Mindezekről természetesen személyesen is meg kell győződnünk!
• Iskolai szinten egy-egy kolléga (alsó és felső tagozat) végezze a szervezőmunka nagy részét – lehetőség szerint a szabadidő-szervező segítségével.

Költségek

• A tanulói térítési díjakat lehetőleg havonkénti bontásban szedjük be.
• Igénybe kell venni költségkímélő eljárásokat (hasznosanyag-gyűjtés, természetbeni támogatások, pályázati lehetőségek stb.)
• Szerencsés, ha a heti költség tanulónként nem haladja meg a 10 000 Ft-ot.
• Az intézményi szintű költségek költségvetésből (de nem tervezhető módon) fedezhetők:
• • nevelők térítési díja;
  • felügyeleti, készenléti díjak;
  • a programvezető szakemberek tiszteletdíja;
  • a szükséges felszerelés biztosítása;
  • lehetőség szerint a vállalkozó pedagógusok anyagi motivációja.

Előzetes szervezési feladatok

• Heti foglalkozási terv összeállítása (környezeti nevelési munkacsoport). Keretjáték, drámapedagógiai ajánlások.
• Könyvtári előkészítő munka (munkaanyag tanulóknak, nevelőknek).
• A kísérőtanárok felkérése.
• A programvezető szakemberek felkérése.
• Programvezető kollégák felkérése.

Osztályfőnöki teendők

• Szülők részletes tájékoztatása.
• Heti program ismertetése a tanulókkal.
• Csoportalakítások (tetszőleges technika szerint).
• A szálláshely, szobabeosztások ismertetése.
• Értékelési szempontok, módok ismertetése.
• A szaktanárok által összeállított előzetes gyűjtőmunka kiosztása.
• Heti értékelési tabló elkészítése napokra, programokra lebontva – tartalmazva a tanulói tetszésnyilvánítási lehetőségeket is.
• Folyamatos háttérirányítás, ellenőrzés a csoportok felkészülése során.
• Jutalomtárgyak beszerzése osztálypénzből.
• Szociometriai felmérés erdei iskola előtt és után.

Javasolt napirend

07.00 Ébresztő

07.00 – 07.30 Tisztálkodás, rendrakás.

07.30 – 08.30 Reggeli, készülődés a délelőtti programokra.

09.00 – 12.00 Délelőtti programok.

12.00 – 14.00 Ebéd, pihenő, készülődés a délutáni programokra.

14.00 – 18.00 Délutáni program.

18.00 – 19.00 Vacsora.

20.00 – 22.00 Napi értékelés osztályonként, esti program, takarodó.

Heti értékelés

• Záró szakmai vetélkedő a hét ismeretanyagából a keretjáték tükrében.
• Osztályonkénti értékelés az összesítő tabló segítségével, tartalmazza a tanulói értékeléseket is.
• Jutalmazások (fontos, hogy mindenkinek legyen sikerélménye).

Várható eredmények

• A heti közös munka, egymásra utaltság során fejlődik a tanulók szociális fogékonysága.
• Gyakorlottabbak lesznek az önellátás terén.
• Az önismereti, fejlesztő játékok során személyiségük árnyaltabbá, gazdagabbá válik.
• A tapasztalati ismeretszerzés élménydúsabb, jobban rögzülő tudást biztosít számukra.
• Bensőségesebb viszony alakul ki a tanárok és a diákok között.
• Mindenki lehetőséget kap, hogy számára legeredményesebb szituációkban megmutathassa önmagát, tehetségét.
• A periférián lévő gyermekek is központi helyre kerülhetnek.
• Növekszik fizikai állóképességük stb.

Visszaérkezés után

• Érvényesíteni kell az erdei iskolai tapasztalatokat. Figyelembe kell venni a szakvezetők jutalmazási javaslatait.
• Kiállítást kell készíteni az iskolában a gyűjtött, készített anyagokból.
• Tájékoztatni kell a szülőket a hét eseményeiről.
• Visszajelzést kell küldeni a szolgáltatónak megelégedettségünkről.
• Köszönetet kell mondani támogatóinknak.

Ami gondot okozhat

• A távollévő nevelők helyettesítése.
• Az egészségügyi vagy nem várt családi problémák miatt otthon maradó gyermekek foglalkoztatása.
• A felmerülő feladatok megoldására intézkedési tervet kell készíteni, majd az éves munkatervben rögzíteni.
• Az erdei iskolában részt nem vevő évfolyamok számára ezen időre foglakoztatási tervet kell készíteni. (A mi iskolánkban ugyanabban az időszakban erdei iskolába megy a 3–6. évfolyam, témahéten vesz részt a 7–8. évfolyam, az 1., 2. évfolyam tetszés szerint választhat többféle, számukra ajánlott tevékenység közül (állatkerti foglalkozások, tanulmányi séták, sportrendezvények, egészségnap stb.)

Végezetül

Erdei iskolát sokféle módon szervezhetünk. Ez a modell egy városi, nagy iskola rendszerét mutatta be, de az a tapasztalat, hogy ilyen intézményben adódik a legtöbb gond, különösen, ha felső tagozatosoknak is biztosítjuk ezt a szolgáltatást.

A tervezéstől a megvalósításig ilyen szinten több év telhet el, hiszen kollégáinknak is érlelniük kell a gondolatot, hogy részt vegyenek-e benne. Ráadásul nem egy esetben az iskolavezetés támogatása is hiányzik.

Nem baj, ha a bevezetés csak apró lépésenként sikerül, az eredmény minden lelkes igyekvőt kárpótol.

Szeretnénk azoknak a kollégáknak is segítségére lenni, akik ezután próbálkoznak erdei iskola szervezésével. Számukra gyűjtöttünk össze néhány hasznos tudnivalót:

• Célszerű elsőként megismerkedni szakirodalom segítségével az erdei iskola elméleti alapjaival.
• Segítségül szolgál, ha felveszik a kapcsolatot már tapasztalt erdeiiskola-szervezőkkel, akik a közelben élnek. Sokat lehet tanulni ilyen jellegű konferenciákon, továbbképzéseken.
• Feltétlenül meg kell nyerni közeli munkatársakat, az iskolavezetést, szülőket, diákokat az ügy támogatására.
• Ki kell választani a helyszínt, anyagot gyűjteni, programot készíteni hozzá vagy megfelelő referenciák beszerzése után olyan szolgáltatót választani, amelyik programot is biztosít.
• Feltétlenül meg kell előzetesen ismerkedni a helyszín adta lehetőségekkel is.
• Eredményesebben dolgozunk, ha már az előkészületi munkákba bevonjuk tanulóinkat.
• A szállást időben (körülbelül fél évvel előtte) le kell foglalni, és elvégezni a szükséges menetrendi egyeztetéseket, buszrendelést.
• Tanév elején és közvetlenül az indulás előtt szülői értekezletet kell tartani az aktuális tennivalók egyeztetése céljából (pénzbeszedés, felszerelés, orvosi igazolások beszerzése, kapcsolattartás módja stb.).

Amennyiben segítségükre lehetünk, szívesen állunk az érdeklődők szolgálatára az alábbi címen:

Bem József és Széchenyi István Általános Iskola
8200 Veszprém, Aradi vértanúk útja 2.
bsz@sednet.hu
Bilku Rolandné igazgató

Irodalomjegyzék

Adorján Rita: Magonc. Mecseki Erdészeti Rt. Pécs, 1998.

Agárdy Sándor: Erdei Iskola Tornyospálcán. Aqua. Budapest, 1993.

Barna Zsolt – Szabóné Susa Ágnes: Magyarország Nemzeti Parkjai 1-2. (CD-Rom). Veszprog Kft. 2001.

Békefiné Moór Györgyi: Módszertani feladatlapok. Dunakanyar Erdei Iskola. Visegrád, 2001.

Béres Mária: Az erdőből jöttünk. Független Ökológiai Központ. Budapest, 1994.

Bilku Rolandné – Galambos: Bakony-Városlőd. (Erdei Iskola Programfüzetek). Erdei Iskola Egyesület. Budapest, 1996.

Bódis Bertalan: Erdei Iskola a Börzsönyben. (Erdei Iskola Programfüzetek). Erdei Iskola Egyesület. Budapest, 1993.

Csabai Dolores: Erdei Iskola Munkafüzetek A, B, C. (Talma könyvek). Sziporka. Baja, 1996.

Délalföldi Erdészeti Tájékoztatási Központ: Erdei programok kicsiknek és nagyoknak. Dél-alföldi Erdészeti Rt., 2000.

Erdei iskola programfüzetek 1–4. Erdei Iskola Egyesület. Budapest.

Fehér Györgyné: A Velencei-tó és környéke. Erdei Iskola Egyesület. Budapest, 1996.

Hortobágyi Katalin: Erdei Iskola. OKI Iskolafejlesztési Központ. Budapest, 1993.

Horváthné Pálosi Katalin – Kurucz Lászlóné: Erdei iskola-sorozat. NTK. 2002/11–22.

Kacziba Lajosné: Vízparti erdei iskola tanterve 6. évfolyam. Teleki Sándor Oktatóközpont. Solt, 2002.

Kóczy Kálmánné: Erdei óvoda-iskola Programok. EIE – Brunszvik Teréz Óvónőképző Főiskola. Szarvas, 1996.

Kosztolányi Istvánné (szerk.): Az erdei iskola hasznos könyve. Erdei Iskola Alapítvány. Budapest, 2002.

Legány András – Vértes Imréné: Gyere velünk, csodára lelsz! Tiszatáj Közalapítvány, Debrecen.

Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. RAABE. Budapest, 1999.

Nagy Zsuzsanna: Természetismereti játékgyűjtemény. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért. 1998.

Réce füzetek 1–5. kötet. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Budapest.

Szakszerűség és minőség az erdei iskolában – Konferencia munkaanyag. KÖM-OM. Budapest, 2001.

Tárnics Munkacsoport: A fák világa. Erdei Iskola Alapítvány. Budapest, 2001.

Treiber Zsuzsa – Bolczár – Marsiné – Szigetiné: Menjünk erdei iskolába! XIII. ker. Pedagógiai Szolgáltató Központ. Budapest, 2001.

Treiber Zsuzsa: Gyertek velem erdei iskolába! Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. 2000.

Wéber Éva: Környezeti nevelés az erdei iskolában. General Press. Budapest, 1995.

Zánka erdei iskolai munkafüzet 5–6. évfolyam. Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet. Veszprém, 1998.

Szakmai kapcsolatok, elérhetőségek

Erdei Iskola Alapítvány, http://www.kokosz.hu/eia

Erdei Iskola Egyesület, http://www.tar.hu/bakog/erdeii

Fővárosi Pedagógiai Intézet Környezet Ismereti és Nevelési Munkacsoport,
http://www.fovpi.hu/

Körlánc Országos Egyesület a Környezeti Nevelésért, http://www.korlanc.ngo.hu/

Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ),
http://www.kokosz.hu/

Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda, http://www.prof.iif/konkomp

Környezeti Nevelési Hálózat, 2000 Szentendre, Kovács L. u. 16.

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, http://www.kvvm.hu/

Oktatási Minisztérium, http://www.om.hu/