Bevezetés1
A tanári munka minősége minden eddigi empirikus vizsgálat szerint a tanulói teljesítményeket meghatározó egyik legfontosabb tényező (Rivkin–Hanushek–Kain, 2000; Darling-Hammond, 1999). A jó képességű, megfelelően képzett tanárok közoktatásba vonzása és megtartása a fejlett országok egy részében is egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, mivel a tanári pálya relatív kereseti helyzete az elmúlt 20-30 évben nagymértékben romlott. A pozícióvesztés azonban így is kisebb mértékű volt ezekben az országokban, mint Magyarországon (Lakwadalla, 2001), lassabban következett be, és nem különbözött olyan jelentős mértékben a tanárok különböző csoportjai számára, mint nálunk.
A tanulmány a közoktatásban foglalkoztatottak összetételének és keresetének 1992–2001 közötti változását vizsgálva bemutatja, hogy az oktatásban foglalkoztatottak összetételének változása hogyan befolyásolta a közoktatási szektor relatív kereseti pozícióját, hogy a közoktatási szektor kereseti helyzetének változása hogyan hatott a pedagógusok összetételének alakulására, milyen csoportok hagyták el a közoktatást, és kik azok, akik maradtak.
Az elemzés az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ által gyűjtött, „Az egyéni bérek (illetmények) és keresetek adatszolgáltatás” (Bértarifa-felvétel) adatainak fehasználásával készült. A felvételt 1992 óta minden év májusában megismétlik. Az adatgyűjtés a költségvetési intézményekben foglalkoztatottakról a helyi költségvetési intézményekben teljes körű, a központi költségvetési intézményekről az adatszolgáltatás 9%-os reprezentatív minta segítségével történik. A tanulmányban az 1999., 2000. és 2001. évi teljes mintát használtam, a korábbi évekre pedig a teljes mintából vett reprezentatív minta adatait.
Először áttekintjük, hogy milyen változások jellemezték 1992 és 2001 között a közoktatási szektorban foglalkoztatottak foglalkozási csoportok, iskolai végzettség és nemek szerinti összetételét, majd azt, hogy a közoktatási szektor egészének relatív kereseti pozíciójának változása mennyiben magyarázható a foglalkoztatottak összetételének, és mennyiben az iskolázottság hozamának változásával. A tanulmány második része a pedagógusok összetételének és a különböző pedagóguscsoportok relatív kereseti pozíciójának összefüggését vizsgálja.