Maizl Erika
A közgazdaságtan-oktatás egy lehetséges modellje: a Közgazdasági Politechnikum
|
A tanulmány szerzője bemutatja a szakképző intézetekben bevezetett, a vállalkozói attitűdöt és a gazdasági szemléletet formáló közgazdaságtan oktatásához kidolgozott tankönyv kéziratát. A Közgazdasági Politechnikum ötéves gyakorlata alapján kimunkált kötet feldolgozza a gazdaság négy témakörének - az egyén, a vállalat, a nemzetgazdaság, a nemzetközi gazdaság - tananyagát. Az egyes témakörökön belül a "leckék" egy-egy tanítási óra anyagának didaktikai feldolgozását tartalmazzák. |
A szakképző intézményekben a közgazdaságtan oktatása néhány évvel ezelőtt kezdődött meg a politikai gazdaságtan helyett. A változás politikai-gazdasági okai nyilvánvalóak, de az egyetemi tananyag leképezése, viszonylag sikeres korosztályi adaptációja úgy történt meg, hogy a képzési célrendszer egészében elfoglalt funkciója nem tisztázott. Véleményünk szerint e tárgy oktatása során az az alapvető kérdés, hogy mi a képzés célja: a közgazdaságtan mint tudomány ismeretanyagának átadása vagy a gazdasági szemlélet kialakítása, melynek "csupán" eszköze a közgazdaságtan.
A hétköznapi gondolkodásnak ma már vitathatatlan része a piacgazdaságokban természetes vállalkozói attitűd és gazdasági szemlélet, bár e témakörök oktatása még mindig "mostohagyermeknek" számít az iskolákban. A gimnáziumokban teljes egészében hiányzik, és a közgazdasági/kereskedelmi szakközépiskolák is kizárólag az aktuális ismeretek oktatására szorítkoznak a gyakorlati tárgyak (statisztika, számvitel, pénzügyi, kereskedelmi ismeretek stb.) keretében. A közgazdaságtan vagy gazdaságelmélet tanítása kimerül a szigorúan zárt elméleti modellek ismertetésében, a mikro- és makroökonómia tantárgy keretében, amelyről maga a tanár kénytelen újra meg újra megállapítani, hogy a modellnek nincs köze a valóságos élethez, különösen nem egy ilyen átmeneti gazdaságban, mint ami a mai magyar valóságot jellemzi.
A Közgazdasági Politechnikumban immár ötödik éve oktatott közgazdaságtan tantárgy célja, hogy a tanulók ismereteket, benyomásokat, élményeket szerezzenek a gazdaság működésének egészéről, el tudják helyezni fejükben az ezzel kapcsolatos kategóriákat, összefüggéseket, ismereteket. Az általunk készített tananyag a középiskolai korosztálynak szól, a közgazdaságtan csaknem egészét átfogja, segítséget nyújtva a gazdaság mint rendszer egésze működésének tanulmányozásához, anélkül, hogy egy bonyolult, túlzottan elméleti síkú megközelítés csapdájába esne.
E tankönyv - egyelőre csak kézirat formájában - már teljes egészében rendelkezésünkre áll, most folyik az első változat átdolgozása, külső szakértők általi véleményeztetése. Ha mindezen munkák elkészültek, szeretnénk a tankönyvet igényes nyomdai kivitelben elkészíteni és eljuttatni a többi középiskolához is.
Azt gondoljuk, a tankönyv alkalmas olyan - az átlagos műveltség részét képező - gazdasági ismeretek oktatására, amelyek elengedhetetlenek a felgyorsult világunkban tájékozódni kívánó ember számára; ugyanakkor elkerüli, hogy a túl részletes és "elméletieskedő" megközelítés csapdájába esne, így alkalmas mind a gimnáziumokban (fakultáción) történő, mind a közgazdasági szakközépiskolákban a gyakorlati tárgyakra felkészítő alapismeretek oktatására.
A tankönyv az elméleti képzés "rácsodálkozási" funkciójához igazodva általában egy önálló feladattal újságcikkel, adatsorral, grafikonnal, ábrával stb., illetve ehhez kapcsolódó kérdésekkel kezdődik. Ez egyrészt lehetővé teszi, hogy felszínre kerüljenek a diákoknak az adott témával kapcsolatos már meglévő ismeretei, illetve tapasztalatai, másrészt lehetőséget ad, hogy maguktól jöjjenek rá létező összefüggésekre, ismerjenek fel törvényszerűségeket.
Az adott témakörhöz rövid elméleti tananyag, magyarázat tartozik, amely tisztázza a témakörrel kapcsolatos fontosabb fogalmakat, jellemzőket, összefüggéseket és kapcsolódó kategóriákat; felhasználva mind a bevezető példa alapján megszerzett ismereteket, mind a hétköznapi életben bárki által fellelhető példákat, esettanulmányokat. Az elméleti rész az adott témakör leírását tartalmazza, érthető, hétköznapi formában, de felhasználva és megismertetve a közgazdaság tudományában használatos elnevezéseket.
A tananyag külön kiemeli a szövegben található fontosabb definíciókat, meghatározásokat, ezek a többi anyagtól szerkezetileg is elkülönülve a kulcsszavak címszó alatt találhatók.
Az egyes leckék végén megtalálható kérdések, feladatok lehetővé teszik, hogy a tanulók (akár önállóan is) ellenőrizzék az adott fejezetben közölt információk jelentését, az egyes fogalmak, összefüggések megértését. A kérdések közül az utolsó mindig segíti az adott témakör iránt jobban érdeklődő diák eligazodását a gazdasági szervezetek, információk és szakirodalmak szövevényében, támogatást és kiindulópontot nyújt az önálló kutatómunkához, közös szakköri tevékenységhez.
Egy-egy egység (ez általában négy fejezet) végén összefoglaló feladatsor található, amely általában újságcikkek, idézetek vagy egyéb üzleti adatok, illetve a hozzájuk kapcsolódó kérdések, feladatok segítségével ad lehetőséget a megtanult ismeretek rendszerezésére, ismétlésére, gyakorlására.
A tankönyv első megközelítésben a gazdaság témakörét négy részre osztja fel: az egyén, a vállalat, a nemzetgazdaság, illetve a nemzetközi gazdaság (ezek egyben - iskolánk sajátos időbeosztásának megfelelően - az egyes negyedévek anyagait is jelentik).
Az első témakör az egyén gazdasági szerepének meghatározásán keresztül ad választ a közgazdaságtan alapkérdéseire (mit, kinek, hogyan), tisztázódik, hogy az egyén mint a gazdaság szereplője hogyan jelenik meg a családban (háztartásban), hogyan és miért lép ki a piacra. Meghatározza a piacot mint a gazdaság működésének kulcselemét, illetve a piachoz szorosan kapcsolódó kereslet, illetve kínálat fogalmakat.
A második rész a vállalat témakörét vizsgálja, a vállalati működést meghatározó feltételeket, adottságokat (termelési tényezők: a föld, a tőke, a munka) a vállalat céljait, működési elvét (költségek, nyereség, jövedelmezőség stb.), típusait, a vállalatot befolyásoló külső feltételrendszert (piac mérete, versenytársak száma, gazdasági ereje, szakszervezetek szerepe stb.).
A harmadik rész tárgya a nemzetgazdaság, a makroszintű közgazdasági kategóriák és összefüggések elemzése. Idetartozik a gazdaság működésével kapcsolatos újratermelési kategóriák, a gazdasági növekedés, az életszínvonal, az infláció, a munkanélküliség okainak, illetve jelenségének elemzése, az állam gazdasági szerepének meghatározása, a különféle gazdaságpolitikai irányzatok megismertetése.
A negyedik és egyben utolsó rész témája maga a világgazdaság, a nemzetközi áru- és jövedelemmozgások, a különböző szintű nemzetközi integrációk, nemzetközi pénzügyi rendszerek létrejötte és működésének elemzése, az egyes gazdasági régiók jellemzői, fejlődési lehetőségeik.
Az egyes részeken belül található leckék - egy ún. tüköroldalnyi hosszúságban - képezik egy tanítási óra anyagát. Ez többnyire elegendő is egy adott tananyagrész feldolgozásához, de a tanulók érdeklődésének vagy az aktuális gazdasági eseményeknek megfelelően tetszőlegesen bővíthető, kiselőadásokkal, esettanulmányokkal, gazdasági játékokkal is színesíthető.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy gondoljuk, hogy bár a jelenlegi felsőoktatási felvételi követelményekhez közgazdaságtanból nem elegendő a fenti tananyag elsajátítása, ez nem feltétlenül jelent problémát. Ugyanis a közgazdasági/kereskedelmi szakközépiskolák tanulóinak többsége nem a felsőoktatás felé veszi útját, hanem munkavállaló lesz valamely gazdasági szakterületen. Nekik pont elegendő ismeretet nyújt tananyagunk, amely állítást az is bizonyítja, hogy tanulóink a Közgazdaságtudományi Egyetem felmérése alapján magasan a többi gimnáziumi és közgazdasági szakközépiskola tanulói előtt végeztek.
A munkában kezdetektől együttműködtünk más iskolák tanáraival, és a továbbiakban is állunk minden érdeklődő rendelkezésére a fenti tananyaggal, tankönyvvel kapcsolatban is.
