5. Összegzés
Statisztikai elemzésünk azt mutatta, hogy a kistelepülések népességvesztesége a 90-es évek második felében megállt, sőt, esetükben jellemzővé vált a kismértékű vándorlási nyereség. Ennek következtében nőtt a kistelepülési iskolák tanulólétszáma is, különösen az 500 fő feletti településeken, s mivel a hálózat nem bővült jelentősen, azért valószínűsíthető az iskolák jobb kihasználtsága. Az elemzés másfelől azt mutatta, hogy a két tényező (iskolafenntartás és a nettó migráció) között nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat. Bár úgy tűnik, a helyi általános iskola lehet pozitív hatással a népesség migrációs cserélődésére, ez nem egyformán érvényesül a kisebb és a nagyobb falvak esetében. Pozitív kapcsolatot találtunk az iskola működése és a vándorlás között a kisebb települések esetében, míg a nagyobb települések körében a becslés nehezen értelmezhető, negatív hatást mutat.
Az iskolát megszüntető vagy (újra)indító településeken végzett kérdőíves vizsgálat, ill. az itt készített esettanulmányok azt mutatták, hogy a népességmozgással való összefüggés (és az összefüggés iránya) a megszüntetés esetében egyértelmű, de inkább fordítottnak tűnik: az iskolabezárás követte a népességszám csökkenését, azaz az iskolák megszüntetésének elsődlegesen demográfiai okai voltak. Az iskolák indításában azonban valóban nagy szerepet játszott a népesség, elsősorban a fiatalok megtartására irányuló önkormányzati törekvés. Hogy milyen sikerrel, az már kérdéses, bár megfigyelhető ezekben az iskolákban kisebb vagy nagyobb arányú létszámnövekedés, nehéz lenne bizonyítani, hogy ez az iskola indításának következménye, s nem a fentebb vázolt általános létszámnövekedés eredménye.
A szülői kérdőív adatainak elemzése azt mutatta, hogy a vizsgált kistérségekben a vándorlásban részt vevő családok elsősorban az olcsóbb lakhatási lehetőségek és a rokonsági kapcsolatok ottléte miatt hagyták el lakóhelyüket, az iskola léte, illetve hiánya nem jelentett erős motivációt az elköltözésre. Mivel a migrációs folyamatokban résztvevők társadalmi státusa némileg alacsonyabb, mint az „otthonmaradóké”, s az iskolához és a tanuláshoz való viszonyuk kevésbé kedvező a helyben lakóknál, mintánkban az iskola nincs akkora hatással az elköltöző lakosokra, hogy vissza tudná tartani őket lakóhelyük elhagyásától.
Az iskolák indítása és megszüntetése a migrációs tendenciákon kívül a helyi társadalmi életre és az iskolával való kapcsolat lehetőségére lehet még hatással. Az iskolák léte kedvez a helyi közösségi élet, a helyi rendezvények szervezésének. Az iskola bezárásával ezt a szerepkört az önkormányzat veszi át, vagy ha nincs, aki átvegye őket, a rendezvények elmaradnak. Az önkormányzat mellett a szülők ragaszkodnak még a helyi iskolához. Láthatóan igénylik az iskola életében való részvételt a kistelepüléseken is, ez azonban csak helyben működő iskola esetében lehetséges. Sőt, úgy tűnik, a kistelepüléseken a szülők több részvételi hajlandóságot mutatnak, mint amennyi lehetőséget az iskola biztosít számukra.
A vizsgálat során megkíséreltük feltárni a kistelepüléseken működő iskolák lehetséges, a tanköteles tanulók oktatásán túlmutató – településfejlesztésben és az élethosszig tartó tanulás megvalósításában betöltött – egyes szereplehetőségeit1 is két, a kistelepüléseken működő teleházak működésére és a fiatalok tanulási igényeire irányuló elemzés segítségével.2 Az ezek keretében körvonalazódó tendenciák ugyan biztató lehetőségeket is felvetnek, a kérdés körüljárása további kutatásokat igényel.