1. A kutatás kérdései és módszerei

A kistelepülési iskolák, ill. a belföldi migráció kérdéseit különböző megközelítésben többen vizsgálták már, a kisiskolák helyzetét Szabó László és Forray R. Katalin (Forray, 1998), a migrációs tendenciákat Havas Gábor (Havas, 1999), Kertesi Gábor és Köllő János (Kertesi–Köllő, 1998), valamint Szelényi Iván és Ladányi János (Szelényi–Ladányi, 1997). A két kérdés összekapcsolására eddig nem került sor – talán nem egészen véletlenül: a két soktényezős, önmagában is bonyolult jelenség közti kapcsolat feltárása igen nehéz feladat. Jelen kutatás erre tesz kísérletet, a kérdést két oldalról megközelítve: az iskola migrációra való és a település életére való hatását külön is megpróbálja körüljárni. A kutatás során vizsgált kérdések közelebbről az alábbiak:

• Mi jellemzi a kistelepüléseken működő iskolahálózatot? Mi jellemzi a migrációs tendenciákat a kistelepülések körében? Van-e összefüggés az iskolák léte és a migrációs tendenciák között, és ha igen, milyen erős és milyen irányú?
• Hogyan alakult a kistelepülési intézményhálózat a 90-es évek folyamán? Milyen arányban fordul elő iskolaalapítás, ill. iskolabezárás az elmúlt évtizedben, mik voltak ezek okai és következményei?
• Mi az iskola szerepe a település életében? Betölt-e ma jelentős szerepet az iskola a település életében egyáltalán, s ha igen, mit és hogyan? Milyen lehetőségei vannak a kistelepülési iskoláknak a megmaradásra, tudnak-e segíteni pl. a helyi társadalmi integráció, ill. az élethosszig tartó tanulás megvalósulásában?

Az elemzés első részében az első kérdést járjuk körül: az iskolahálózat és a migrációs tendenciák kérdését és összefüggéseit firtatjuk, a második részben inkább a másodikat: az iskola egyéb lehetőségeit vizsgáljuk a település életében.

A kutatás során több adatforrást és sokféle módszert használtunk. Alapvetően két másik kutatás részletes elemzésére épül,¹ de építettünk két másik kutatás adatainak másodelemzésére is.² Az elemzés során kvalitatív és a kvantitatív társadalomkutatási módszereket egyaránt felhasználtunk: statisztikai elemzéssel igyekeztünk feltárni az iskolahálózat változásait és a migrációs tendenciákat és a köztük lévő összefüggéseket, hat kistérségre kiterjedő kérdőíves adatfelvétel segítségével vizsgáltuk az egyes térségeken belül érvényesülő tendenciákat, az iskolákat indító és megszüntető települések tapasztalatait esettanulmányok és telefonos kérdezés segítségével elemeztünk, az iskolán kívüli tanulás lehetőségeinek és a tanulás iránti feltételezhető igények alakulását más kutatási adatok, másodelemzések segítségével vizsgáltuk.