Kerékgyártó László

Kerettanterv a felzárkóztatáshoz szakiskolák számára

Az oktatási miniszter jóváhagyta és a Magyar Közlöny 2001. július 20-i számában megjelent a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 1999-es módosításában szabályozott felzárkóztató oktatás kerettanterve, amelynek hiteles szövege a következő:

Célok és feladatok

A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatásban azok a tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúltak tizenhat évesek.
A felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány szakképzési évfolyamba lépésre, továbbá az általános iskolában a nyolcadik évfolyamig, illetve a szakiskolában kilencedik-tizedik évfolyamon osztályozó vizsga letételére jogosít. A tanulók a felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphetnek, ahol alapfokú iskolai végzettséghez - a nyolcadik osztály elvégzéséhez -, a tizedik osztály elvégzéséhez, alapműveltségi vizsgához kötött és iskolai előképzettséghez nem kötött szakképesítéseket sajátíthatnak el.
A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával - amennyiben a szakmai vizsga letételének feltétele ennek megléte -, alapműveltségi vizsgára történő felkészítés is folyik.
A felzárkóztató oktatás biztosíthatja, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé teszi a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését.
A felzárkóztatás célja a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása, a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése, a szakmatanuláshoz szükséges általános ismeretek elsajátíttatása, az alapkészségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában.
A célok megvalósítása a nevelés előtérbe helyezését igényli, alapvető fontosságú, hogy a szabálykövető magatartás kialakítása, a képességek fejlesztése, a szakképzés előkészítése és az általános műveltség ismeretanyagának elsajátíttatása egymással összehangoltan folyjék. A kerettantervek alapján meghatározott tananyagok elsősorban a szocializációhoz és a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzését, képességek és készségek fejlesztését szolgálják, ezért a tananyag feldolgozása nem a tananyag "leadását", hanem a tanulók cselekvő részvételét igényli. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad a differenciált tanulásszervezésre, az általános műveltséget megalapozó és a szakmatanulást előkészítő tartalmak egy részének a gyakorlati oktatással való összekapcsolására, az általános műveltségi elemek elsajátításának valamilyen konkrét gyakorlati tevékenység elvégzéséhez, élettapasztalathoz kapcsolására, ami növeli a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé teszi sikerélményhez jutásukat.
A felzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik, elméleti és gyakorlati tanórai foglalkozások keretében.
A jogszabály csak a belépő tanulók életkorát határozza meg - 16 éves életkor betöltése - , illetve az általános iskolai végzettség hiányát rögzíti feltételként. Tekintettel azonban arra, hogy csak nappali rendszerű iskolai oktatásban szervezhető meg, a tanuló csak abban a tanévben kezdhet utoljára tanévet, amelyben a 22. életévét betölti. A tantervben két új eszköz segíti a felzárkózást: a személyiségfejlesztő, szocializáló program, amely - bár a kerettantervben önálló fejezetként szerepel, nem jelenik meg az óratervben, hanem a különböző általánosan művelő, szakmai előkészítő, alapozó, művészeti és szabadidős programokhoz illeszkedik, és a szakmai előkészítés-alapozás, amely a gyakorlati tevékenységek, a műhelyekben folytatott munka során lehetőséget nyújt a fiatalok motiválására, képességeik feltárására, fejlesztésére, sikerhez juttatásuk.

A szakiskolai felzárkóztató program szervezése

A felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót az iskolai osztály megszervezésekor két tanulóként kell számításba venni. Finanszírozásáról a mindenkor hatályos költségvetési törvény rendelkezik.
A szakiskolai felzárkóztató oktatásban a tanulók kötelező tanórai foglalkozása napi hét óránál nem lehet több. A szakiskolában szervezett felzárkóztató oktatás helyi tanterve akkor felel meg a nappali munkarend követelményének, ha a heti tanítási órák száma eléri a 31,5 órát. A kerettantervben meghatározott kötelező óraszám a fentiek szerint 32 óra/hét, összesen 1184 óra.
A felzárkóztató oktatás megszervezhető egy- vagy kétéves formában. Az egyéves időtartamú felzárkóztató oktatást a szakiskola tizedik, a kétéves időtartamú felzárkóztató oktatást a kilencedik-tizedik évfolyamán kell megszervezni. Azok a tanulók, akik viszonylag több ismerettel rendelkeznek, az egyéves, akik kevesebbel, a kétéves felzárkóztató oktatás keretében sajátíthatják el a szakmatanulás megkezdéséhez szükséges készségeket, ismereteket, képességeket. Az iskolának a belépő tudásszint felmérése alapján kell megállapítania, hogy a tanuló melyik programba léphet be.
A felzárkóztató oktatásban a tanulói munka egyéni fejlesztési tervek alapján folyik, amelyeket a tanulói tudásszint és igények alapján a nevelőtestület készít el.

A szakiskolai felzárkóztató kerettanterv szerkezete

A felzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik.

Közismereti tantárgyak

A közismereti oktatás során azokat a funkcionális készségeket, képességeket és ismereteket kell előtérbe helyezni, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek, emellett biztosítani kell a felkészítést az általános iskolában letehető osztályozóvizsgákra. A program kialakításakor olyan tovább építhető tartalmakat és követelményeket kell meghatározni, amelyek a későbbi alapműveltségi vizsgára való felkészülést is lehetővé teszik.

Pályaorientáció, szakmai előkészítés, szakmai alapozás

A pályaorientáció célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése a szakmatanulás iránt, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása.
A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez, hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a négy szakterület - a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási és agrár - tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit, az érdeklődési körüknek megfelelő szakmacsoportokat, illetve szakképesítéseket.
A megismerést és a szakmatanuláshoz való kedv felébresztését segítik a pályaorientáció keretében megszervezett tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők élménybeszámolói.
A szakmai előkészítés több, általában három-négy szakmacsoport munkaterületének alaposabb megismerését, az e területen végzendő munka néhány egyszerűbb, előképzettséget nem igénylő tevékenységformájának kipróbálását szolgálja, tevékenységorientált. Célja a konkrét tapasztalatszerzés, a pályaorientáció során megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése. A program nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlatban megoldandó feladatokhoz kapcsolódik az elméleti szakmai előkészítő oktatás, melybe az adott foglalkozási területhez illeszkedő általános műveltség-modulok is integrálódhatnak. A szakmai előkészítés gyakorlati része tanműhelyben, tankertben, tanirodában, laboratóriumban, mérőszobában szervezhető meg.
A szakmai alapozó oktatás keretében a tanuló egy szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek, készségeinek, képességeinek fejlesztésére, az ezekhez szükséges általános műveltségi elemekkel való összekapcsolására és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítására kap lehetőséget. A szakmai alapozó oktatás során a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, és felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés ismereteinek elsajátítására.
A szakmai előkészítés és alapozás funkciója nem korlátozódik a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakmatanuláshoz szükséges kitartás, motiváció, képességek fejlesztésére. A szakmai előkészítés és alapozás a szakképzés-pedagógia eszközrendszerével, a gyakorlati munka segítségével az ismeretátadó iskolában kudarcot vallott fiatalok felzárkóztatására, sikerhez juttatására nyújt lehetőséget.

A szabadon tervezhető időkeret

A szabadon tervezhető időkeret felhasználható az iskola helyi tanterve keretében a kerettantervben szereplő tantárgyak időkeretének növelésére, egyéni felzárkóztatásra, fejlesztésre, az évfolyamvizsgára való felkészülésre.
Az egyéni felzárkóztatás, fejlesztés, vizsgára történő felkészítés csoportbontásban, kis csoportban (3-4 fő) is folyhat, indokolt esetben a közismereti program vagy a szakmai előkészítés-alapozás időkeretét is igénybe véve.

Belépő, záró állapotfelmérés

A felzárkóztató oktatásra beiskolázott tanulók szocializációja, ismeretanyaga, motivációja rendkívül különböző lehet attól függően, hogy milyen környezetből jöttek, milyen általános iskolába jártak, hány évfolyamot végeztek el előzetesen, milyenek az élettapasztalataik, milyen a szociális helyzetük, mentálhigiénés állapotuk. Ahhoz, hogy eldönthető legyen, egy- vagy kétéves felzárkóztatásra van szükségük, illetve, hogy a felzárkóztatásuk során az egyéni fejlesztésük milyen területeken igényel fokozott figyelmet, minden egyes tanuló vonatkozásában fel kell mérni induló helyzetüket, hiányaikat. Ezt a célt szolgálja a belépő állapotfelmérés.
A felzárkóztató oktatás befejeztével eldönthető kell legyen, hogy a tanuló kellő felkészültséggel, viselkedéskultúrával rendelkezik-e egy adott, általa választott szakmában a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, jártasságok elsajátításához. A záró állapotfelmérés az adott szakképesítés szempontjából fontos felkészültség meglétének mérésére szolgál.

Az egyéves felzárkóztató oktatás

Közismereti oktatásprogramja

Az egyéves felzárkóztató oktatás a szakiskola tizedik évfolyamán szervezhető meg. Közismereti programja az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályos kerettanterveinek minimumkövetelményeire épül .
A közismereti felkészítés első szakaszának meghatározó feladata a tanulási motiváció felkeltése, a tanulók sikerélményhez juttatása. Ehhez illeszkedik az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek és képességek fejlesztése. A közismereti kerettantervekben azok a funkcionális készségek, képességek és ismeretek kerülnek előtérbe, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek, s amelyek kiegészülhetnek az általános iskolai osztályozóvizsgára való felkészítéssel. A célok és feladatok megvalósítása érdekében a közismereti oktatást a hagyományostól eltérő oktatásszervezéssel és feladat centrikus módszerek alkalmazásával lehet hatékonyabbá tenni. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 3 § (2) lehetővé teszi a tanórai foglalkozásoknak a hagyományos szervezési formáktól eltérő módon való megszervezését is, amennyiben ez biztosítja az előírt tananyag elsajátítását és a követelmények teljesítését. A rendelet ilyen megoldásnak tekinti a projektmódszert, az erdei iskolát, a múzeumi látogatást, a könyvtári foglalkozást, a művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozást. A projektmódszer keretében lehetőség van a szakmai orientáció, előkészítés és alapozás közismereti tantárgyakkal való integrálására. További átcsoportosítási, alkalmazási lehetőségeket biztosítanak a kerettantervi rendelet egyéb előírásai.

Tantárgyi rendszerek és óraszámok

Tanórai foglalkozás (tantárgy)	Éves óraszámok
Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció	111 óra
Történelem és társadalomismeret	74 óra
Matematika	74 óra
Informatika	37 óra
Természetismeret / Egészségtan	185 óra
Művészetek	37 óra
Testnevelés és sport	74 óra
Osztályfőnöki	37 óra
Pályaorientáció	74 óra
Szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat	333 óra
Kötött óraszám összesen	1036 óra
Szabadon tervezhető	148 óra
Kötelező óraszám összesen	1184 óra

A szakmai előkészítés

A szakmai előkészítés az egyéves program első félévében szervezhető, időtartama szakmacsoportonként - a bemutatott szakmacsoportok számának függvényében - 4-6 hét. A szakmai előkészítés megszervezhető integrált projektként is, amely egy-egy komplexfeladat keretében több szakmacsoport bemutatását teszi lehetővé. A szakmai előkészítés sajátos formája a munkaiskola, amely értéktermelő tevékenység keretében biztosítja a motiváció erősítését.

A szakmai alapozás

A szakmai alapozás az egyéves program második félévében jelenik meg.
A szakmai előkészítéshez és alapozáshoz 8 szakmacsoportban (2-ben összevontan) készültek modulok. A pályaorientáció valamennyi szakmacsoportban közös. Nem került külön bontásra a szakmai előkészítő és a szakmai alapozó rész, egyes modulok a szakmai előkészítés és alapozás ismeretanyagát együtt tartalmazzák. A modulok óraszámai ajánlottak, a helyi igényeknek megfelelően változtathatók.
Lehetőség van a szakmai előkészítő és alapozó modulok és a közismereti tantárgyak projektben történő összevonására.

1 éves felzárkóztatás

	Éves óraszámjavaslat 10. évfolyam
Modul	Szociális szolgálta- tások, oktatás	Gépészet	Építészet	Könnyű-ipar	Faipar	Vendég-látás idegen- forgalom	Mező-gazdaság
Elsősegély-nyújtás	(37)
Egészség-kultúra	(55)
Kreatív gyakorlatok	(74)
Felkészítés a családi életre	(74)
Az emberi test ismerete	(37)
Kisgyermek-nevelés és gondozás alapjai	(56)
Anyag-vizsgálatok, mérések		(111)	(111)		(111)		(74)
Vizuális kommunikáció		(74)	(74)	(111)	(74)		(37)
Gépészeti alapgyakorlatok		(111)
Építőipari alap-gyakorlatok			(111)
Kézműves gyakorlatok				(185)
Faipari alapgyakorlatok					(111)
Higiénia						(74)	(37)
Étel előkészítési, ételkészítés alapismeretek						(185)
A vendéglátás környezet-védelmi kérdései						(37)
Mezőgazdasági technológia és technika							(148)
Szakmai elő-készítő/alapozó gyakorlat összaesen	333

A kétéves felzárkóztatás kerettanterve

Azok a tanulók, akik nem végezték el az általános iskola hatodik osztályát, általában olyan mértékben maradnak el, hogy számukra indokolt kétéves felzárkóztató program szervezése.
A kétéves program nem az egyéves program megnyújtása. Ezt egyértelműen indokolja az a tény, hogy a kétéves programba belépő tanuló készségei, ismeretei nem azonosak a hatodik osztályig eljutott tanulók belépő szintjével. Esetükben feltételezhetően halmozódnak a hátrányt előidéző tényezők (szegénység, állami gondozás, drogok, nem megfelelő lakáskörülmények, magatartászavarok stb.). A kétéves programban tehát különösen összetett nevelési, motivációs, rehabilitációs feladatok jelentkeznek, amelyek a hagyományos iskolai munkaformákkal nem oldhatók meg.
A program szervezésekor a tanulók környezetét is figyelembe kell vennünk. Fontos az együttműködés a családokkal és törekedni kell a szabadidő hasznos eltöltésének támogatására is.

Tantárgyi rendszer és óraszámok

Tanórai foglalkozás (tantárgy)	Éves óraszámok
Tanórai foglalkozás (tantárgy)	9. évfolyam	10. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció	148 óra	74 óra
Történelem és társadalomismeret	74 óra	74 óra
Matematika	148 óra	74 óra
Informatika	37 óra	37 óra
Természetismeret / Egészségtan	74 óra	148 óra
Művészetek	37 óra	37 óra
Testnevelés és sport	74 óra	74 óra
Osztályfőnöki	37 óra	37 óra
Pályaorientáció	74 óra
Szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat	333 óra	481
Kötött óraszám összesen	1036 óra	1036 óra
Szabadon tervezhető	148 óra	148 óra
Kötelező óraszám összesen	1184 óra	1184 óra

Közismereti tantárgyak

A kétéves időtartamú felzárkóztató oktatást a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán kell megszervezni. A kilencedik évfolyam közismereti oktatásának alapvető célja a nevelési, szocializációs és rehabilitációs feladatok mellett a szintre hozás, az alapvető kommunikációs, nyelvi korlátok legyőzése, s az elemi számolási, matematikai készségek fejlesztése. Az anyanyelv és a matematika mellett elkezdődik a történelem oktatása, amely a kommunikációs képességek fejlesztésére is teret ad, s a természetismeret keretében az egészségtan oktatása, amely a helyes életvitel kialakításához nyújthat segítséget.
Az informatika és a művészetek oktatása elsősorban a motiváció eszközrendszerét bővíti, s lehetőséget kínál újabb, tevékenységre épülő munkaformák kipróbálására.
A kétéves időtartamú közismereti oktatás tizedik évfolyamos közismereti programja alapjában megegyezik az egyéves időtartamú tizedik évfolyamos felzárkóztató oktatás közismereti programjával. A kilencedik évfolyamra építve eltér a magyar nyelv és irodalom / kommunikáció és a történelem oktatásának megszervezése, s elmarad az egészségtan.

Szakmai előkészítés-alapozá

A kétéves felzárkóztató oktatás első évének szakmai előkészítő-alapozó kerettanterve megegyezik az egyéves szakiskolai felzárkóztatás szakmai előkészítő-alapozó kerettantervével.
A kétéves felzárkóztatás második évében a szakmai előkészítés, alapozás egyéves felzárkóztatásra készült kerettantervi programja folytatható, vagy a tanulók a szakiskolák számára kiadott kerettanterv 10. évfolyamos szakmai alapozó programját végzik. (Szakiskola, A-változat) A szakiskolai felzárkóztató oktatás kerettanterve a szakmai előkészítésre-alapozásra magasabb időkeretet biztosít, mint a kiadott szakiskolai 10. évfolyamos kerettanterv, a felzárkóztató oktatás 10. évfolyama számára útmutató készül a szakiskolai szakmai előkészítő kerettanterv alkalmazására.

Kétéves felzárkóztatás

	Éves óraszámjavaslat 10. évfolyam
Modul	Szociális szolgálta-tások, oktatás	Gépészet	Építészet	Könnyű-ipar	Faipar	Vendég-látás idegen-forgalom	Mező-gazdaság
Elsősegély-nyújtás	(37)
Egészség-kultúra	(74)
Kreatív gyakorlatok	(185)
Felkészítés a családi életre	(74)
Az emberi test ismerete	(74)
Kisgyermek-nevelés és gondozás alapjai	(74)
Anyagvizs-gálatok, mérések		(185)	(185)		(185)		(111)
Vizuális kommunikáció		(74)	(74)	(111)	(74)		(37)
Gépészeti alapgyakorlatok		(222)
Építőipari alap-gyakorlatok			(222)
Kézműves gyakorlatok				(370)
Faipari alapgyakorlatok					(222)
Higiénia						(74)	(37)
Étel előkészítési, ételkészítés alapismeretek						(370)
A vendéglátás környezet-védelmi kérdései						(37)
Mezőgazdasági technológia és technika							(296)
Szakmai elő-készítő/alapozó gyakorlat összaesen	481

Személyiségfejlesztés és szocializáció

Célok és feladatok

Alapvető cél a felzárkóztató oktatásban, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a személyiségfejlesztés, játékok, sport, szabadidő-szervezés eszközeivel s hatásaival járuljon hozzá a tanulók pozitív személyiségfejlődéséhez. A felzárkóztató programra jelentkezők különböző deficitekkel (hiányokkal) érkeznek az iskolába. A harmonikus egység megteremtése érdekében az egyes területeket minden tanulónál az egyéni szükségletnek megfelelően kell fejleszteni. Fontos, hogy az életpálya a képességekkel összhangban álljon.
A belépő állapotfelmérés részeként a kötelező adatfelvétel, státusfelmérés az év eleji hetekben meghatározott időkeretet igényel, a félévet, illetve a tanévet záró értékelést is külön óraszám biztosítása teszi csak lehetővé. A közötte lévő hetekben a felzárkóztató programot koordináló team a tanulóközösséggel együtt a szükségleteknek megfelelően maga alakítja ki a személyiségfejlesztés feltételrendszerét.
A fiataloknak nemcsak a pályaválasztásukat kell segíteni, hanem azt is irányítani kell, hogyan viselkedjenek, cselekedjenek, éljenek és ítéljenek. A velük született adottságokat, motívumokat, hajlamokat a környezet kultúrája, szokásai, normái, a velük szemben támasztott elvárások befolyásolják; ezektől a körülményektől és hatásoktól függ, hogy a fiatalok személyisége milyenné formálódik.
Fejlődési szempontból fontos lenne a jó családi légkör, támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása, mindezek azonban ezeknek a fiataloknak az esetében részben vagy teljesen hiányoznak.
A felzárkóztató oktatásban ezért általános cél fokozatosan, apró lépésekben, módszertanilag átgondoltan a tanulással, értékekkel, kötelességgel szembeszegülő, társadalmi értékeket tagadó magatartású fiatalok formálása viszonylag jól beilleszkedő, a tanulást, munkát értéknek tekintő, megfelelően kommunikáló, tudásszerzésre nyitott személyiségekké. Nagyon fontos feladat érzelmi kultúrájuk gazdagítása, erkölcsi tudatosságuk erősítése, az értékek egyensúlyának megteremtése, továbbá annak elérése, hogy a fiatalok képesek legyenek problémáik megfogalmazására, a problémák kezeléséhez segítségkérésre, majd azok megoldására.
A gyenge teljesítményű, leszakadó, > Ebben a tanulói körben végzett pedagógiai munkának nélkülözhetetlen alapfeltétele, hogy a tanuló elfogadja a pedagógus szerepét, hajlandó legyen együttműködni vele. Ezért az együttműködésért a pedagógusnak meg kell dolgoznia, és esetenként ennek érdekében kompromisszumokat is kell kötnie.

Fejlesztési követelmények
A tanuló a program elvégzése eredményeként

rendelkezzék szilárd szokásokkal, melyek fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosítanak számára,
legyen képes harmóniát teremteni a közösségi elvárások és az egyéni vágyai között,
formálódjon érdeklődése, legyen kész a tevékenységre, majd a munkára,
önértékelése legyen reális, erősödjön bizalma, önbecsülése, autonómiája, toleranciája,
képes legyen elfogadni önmagát és másokat hibáikkal együtt, legyenek kreatív eszközei problémás élethelyzetek alakítására,
mutasson érdeklődést feladatai iránt, képes legyen tanári utasításokat elfogadni és végrehajtani,
fejlődjön kommunikációja, szókincse,
legyen elfogadható magatartása, megjelenése, viselkedése, kellő önuralma, önfegyelme
rendelkezzen megfelelő ismeretszerzési és feldolgozási képességekkel,
legyen képes önmaga és mások reális értékelésére, legyen megfelelő önismerete,
tudjon önállóan tanulni, rendelkezzen az önálló munkához való képességekkel,
tudjon együttműködni közösségével, csoportosan dolgozni, segítséget kérni és adni, javaslatokat megfogalmazni, felelősséget vállalni önmagáért és másokért,
tudjon konfliktushelyzetben megfelelően dönteni, kompromisszumot kötni,
váljon alkalmassá kitartó, önálló munkavégzésre, feladatmegoldásra, döntésre.

Belépő tevékenységformák

A személyiségfejlesztő feladatok összekapcsolják a különböző tantárgyak közös elemeit. A tapasztalatokra kell épülniük - alacsony szocializációra, rossz élményekre, korábbi iskolai kudarcokra.
Valamennyi tantárgy, mind az elméleti, mind a gyakorlati foglalkozások indirekt módon segítsék az önismeretet, az önmegértést és az önmeghatározást.
Célszerű a szabadidős tevékenységeket is irányítani, megszervezni, célirányosan felhasználni.
Tekintettel arra, hogy az emberi értékeket nem lehet közvetlenül tanítani, a szociális értékek tanulásának tantárgyi megjelenítése, a foglakozások hagyományos iskolai formái ebben az esetben nem hatékonyak, sőt sok esetben ellenkező hatást is kiválthatnak. A feladatot nem lehet másként megoldani, mint kiscsoportban, amely intenzív együttlétet feltételez, ahol védett közegben, saját élményként szereznek a résztvevők az emberi kapcsolatok alakításához a gyakorlatban is jól hasznosítható tapasztalatokat. A megfelelő pozitív változáshoz feltétlenül szükséges a családias, bizalommal teli légkör, melyben mód nyílik a fiatal személyre szabott élettervének kidolgozására.
Az alább felsorolt, a társadalmi beilleszkedést befolyásoló személyiségtulajdonságokhoz rendelhető tréninggyakorlatok természetesen nem ölelik fel az összes lehetséges változatot. A felsoroltak jelzésértékűek és iránymutatóak lehetnek a különböző személyiségtulajdonságok fejlesztéséhez.

Önismeret (önértékérzet, önbecsülés), mások megismerése
I. Önismereti gyakorlatok - "nyitott" , szélsőségektől mentes, szabad véleménynyilvánítás mellett -, kommunikációs tréningek, szabad interakciós beszélgetések, szerepjátékok, céljátékok.

Teljesítménymotiváció
I. Figyelemkoncentrációt, megosztott figyelmet fejlesztő gyakorlatok célfeladatokkal, szituatív céljátékok egyéni megoldásokkal, csoportos ügyességi, ismereti vetélkedők, versenyek szervezése, lebonyolítása egyéni célfeladatokkal.

Értékrend, szabályok elfogadása (önuralom, önfegyelem)
A. Csoportos értékegyeztető, játékos foglalkozások, drámajátékok egyénileg vállalt vagy kijelölt szerepekkel, szabályalkotó játékok.

Viselkedési, magatartási szokások elfogadása (frusztrációs toleranciaszint fejlesztése)
A. Irodalmi művekből, filmekből vett példák konfliktushelyzeteinek tréning formában történő visszaidézése, visszajátszása célszereplőkkel (feszültségkeltő helyzetek elaborációjának gyakorlása).

Kommunikációs készség fejlesztése

Drámajátékok, csoportos, kommunikációs játékok, problémaorientált egyéni vagy csoportos konzultáció.
Szituációs játék formájában az egyoldalú, illetve kétoldalú kommunikáció megkülönböztetése. Előre meghatározott feladathelyzetekben bemutatni, gyakoroltatni a verbális, a nonverbális, a paraverbális kommunikáció kísérőelemeit. Társas kapcsolatok fejlesztése
Természetes élethelyzetek (ismerkedés, bemutatkozás, köszönés stb.) modellállása gyakorlati formában. Kapcsolatteremtési- és megtartási játékok célfeladatokkal, pozitív és negatív (opponálás, destruktivitás) irányban egyaránt.

A program eredményes megvalósulásához célszerű az alábbi kiegészítő feltételek biztosítása:
Alapvetően fontos a szakmai team feladatra történő ráhangolása, felkészítése, folyamatos tanácsadással, pedagógiai konzultációval (szupervízióval) való segítése.
Kapjon segítséget az intézmény a helyi sajátosságokhoz igazított program kidolgozásához. A team lehetőség szerint álljon a tanító-oktató pedagógusokon kívül gyakorlati foglalkozást szervező, kreatív szakoktatóból és a pedagógiai munkát segítő szociális munkásból (vagy pszichopedagógusból, szociál-pedagógusból).
Legyen lehetőség pszichológus és logopédus bevonására.
A munka az egészséghatárokon belül (edukáció, prevenció, szupportív, korrigáló-segítő feladatszinteken) maradjon, és ne terjedjen ki (testi, lelki, szociális) betegségszintű zavarokra.
A csoportos vagy egyéni fejlesztő munka csak jól együttműködő, egymás szak nyel vére rátanult, döntéseket közösen kialakító teamben lehet eredményes, függetlenül attól, hogy ki a vezetője az adott tevékenységnek.

Mivel a programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósításához nincs önálló órakeret, ezért a belépő és záró állapotfelmérésen kívül a felzárkóztató team önálló döntése alapján a helyi igények szerint biztosítson időkeretet a személyiségfejlesztéshez (pl. osztály főnöki óra, művészetek, kommunikáció, szakmai előkészítés keretében stb.).
A személyiségfejlesztéshez részletes szakmai segédanyagot (Személyiségfejlődési dokumentum, Módszertani segédanyag, Munkaszintek és tevékenységi formák...) a kerettantervhez kiadott útmutató tartalmaz.

Szintrehozó modul

a felzárkóztató kerettantervek
9-10. évfolyamához

Célok és feladatok

A szintre hozó modul célja azoknak a felzárkóztató programba belépő tanulóknak, akik nem rendelkeznek az írás-olvasás-számolás, valamint a verbális kommunikáció olyan elemi képességeivel, amelyek alkalmassá tennék őket a felzárkóztatási programban való eredményes részvételre, ezeknek megalapozása, kialakítása. E cél eléréséhez az iskolai tanulmányok során már valamilyen mértékben kifejlesztett, de elhalványult képességek felelevenítése, kibontakoztatása és megerősítése szükséges. A szintre hozás feladata tehát az írás-olvasás-számolás és a verbális kommunikáció legalapvetőbb tevékenységformáinak begyakoroltatása.

Tantárgyi rendszer

A szintre hozó program a magyar nyelv, irodalom és kommunikáció, valamint a matematika műveltségi területek keretében, ezek tartalmához és kifejtéséhez csatlakozik. Azoknak a tanulóknak szükséges a szintre hozást biztosítani, akiknél a felzárkóztató programba való belépéskor - tudásuk felmérése alapján - az iskola ezt szükségesnek ítéli. A szintre hozáshoz az iskola által meghatározott órakeretek az óraterv szabadon tervezhető sávjában állnak rendelkezésre.

Magyar nyelv, irodalom és kommunikáció,

Célok és feladatok

Az írás-olvasás, valamint a verbális kommunikáció eszköztudásának, elemi szintű használatának biztosítása, a már kifejlesztett, de elhalványult képességek felelevenítése útján. Ennek megfelelően a folyamatos írás, helyesírás készségének korrekciója, az írás és az értő olvasás, valamint a mindennapi beszéd önkifejező eszközként történő használatának kifejlesztése.

Fejlesztési követelmények

A tanuló ismerje a magyar ábécé kis- és nagybetűit, kapcsolódási variációit, legyen képes az automatizált írásmozgást folyamatos másolásnál és diktáláskor alkalmazni. Tartsa be a helyesírás köznyelvi normáit, tudja önmaga helyesírási hibáit javítani. Érthetően tudjon egyszerű közléseket - egyszerű és összetett mondatokat - rásban megfogalmazni. Tudja használni a Magyar helyesírás szabályai című segédletet.
Legyen képes működtetni az olvasás technikai lépéseit, alkalmazza a néma, értő olvasást a szöveg tartalmának megértéséhez, legyen képes a szövegelemzés néhány alapvető eljárásának önálló elvégzésére: a téma megállapítására, a lényeg kiemelésére, az időrendek és az ok-okozati kapcsolatok felismerésére.
Alkalmazza a helyes köznyelvi kiejtést a mindennapi beszédben, tudja gondolatait, mondanivalóját szóban egyszerűen, érthetően megfogalmazni. Tudjon kérdéseket fogalmazni és kérdésekre érthetően válaszolni.

Belépő tevékenységformák

Gyakoroltatás
A kis- és nagybetűk kapcsolódási variációinak, a folyamatos másolás és diktálás írásmozgásainak gyakoroltatása a helyesírás szabályainak alkalmazásával.
A hangos olvasás és a néma olvasás gyakoroltatása, szövegelemzések.
Az olvasás és írás gyakorlótémáira, valamint a mindennapi kultúra közérdekű témáira épített beszélgetések és szituációs gyakorlatok.

Témakörök	Tartalmak
Írás	A magyar ábécé betűinek csoportosítása tulajdonságok szerint, sorrendiségük megtanulása. Az írástechnika fejlesztése betűk, szavak, szókapcsolatok írásával. A helyesírás gyakorlása: kis- és nagybetűk, múlt idő, tárgyeset, j és ly, kettős mássalhangzók és a szavak elválasztása. Szövegírás, másolás, tollbamondás és emlékezetből írás (fogalmazás).
Olvasás	A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában.
Olvasás	Az összeolvasás technikája. Szótagoló és folyamatos olvasás. Az olvasott téma megértése és saját szavakkal történő visszaadása, a lényeg kiemelése, ok-okozati kapcsolatok felismerése.
Kommunikáció	A helyes kiejtés (artikuláció, hangkapcsolatok). A szókincs bővítése. Páros és csoportos kommunikáció (kérdések, válaszok). Szóbeli közlésből információ kiemelése.

A továbbhaladás feltételei

A szintre hozást végző pedagógus megítélése szerint a tanulók egyénenként alkalmassá válnak arra, hogy a felzárkóztató programba eredményesen bekapcsolódjanak. Ismerik a magyar ábécé kis- és nagybetűit, kapcsolódási variációit, képesek az automatizált írásmozgást a folyamatos másolásnál és diktáláskor alkalmazni, betartják a helyesírás köznyelvi normáit. Alkalmazni tudják a néma és értő olvasást a szövegek tartalmának megértéséhez. Mondanivalójukat a mindennapi beszédben érthető formában tudják megfogalmazni.

Matematika

Célok és feladatok

Célunk a megismerő képességek és szokások alakítása, fejlesztése, alapvető matematikai ismeretek, készségek kimunkálása, a matematikatanulás iránti pozitív attitűd kialakítása.
Feladatunk a tapasztalatból kiinduló tanulás megszervezése, az induktív módszerek alkalmazása, az egyre tudatosabb megfigyelésre nevelés, az észrevételek érthető, kulturált közlésének kialakítása, a kérdezésre való ránevelés.

Fejlesztési követelmények

Gazdag valóságtartalmú számfogalom kiépítése mellett (a természetes számok körében legalább ezres számkörben) a tízes számrendszer megértetése, biztonságosan alkalmazható műveletfogalmak kimunkálása, elfogadhatóan működő számolási készség kialakítása, térbeli tájékozottság fejlesztése, geometriai ismeretek alapozása, helyes szemlélet kialakítása a valóságról, kapcsolatokról, összefüggésekről, a valóság nem determinisztikus tulajdonságairól alapvető fejlesztési követelményekhez tartozik.
A gondolkodás fejlesztésében az egyszerű konkrét helyzetekhez, tevékenységekhez kötött gondolkodás kialakítása és tudatos fejlesztése vezethet a logikus, problémamegoldó gondolkodás csíráinak kialakulásához.
Az érzékelés finomításának, a figyelem összpontosításának, tartósságának, tudatosodásának fejlesztése, a tapasztalatszerzés egyre önállóbb megtervezésének és végrehajtásának fejlesztése, az igazság megítélése iránti igény, az ellenőrzés (önellenőrzés) iránti igény kialakítása és fejlesztése szintén alapvetően fontos feladat.

Belépő tevékenységformák

A legegyszerűbb kommunikációs kapcsolat kialakítása. Változatos és színes konkrét tevékenységekhez kapcsolódó gondolatok, információk, kérdések egyszerű, de érthető továbbítása egymás felé.
Ismétlés, gyakorlás: számok írása-olvasása, ábrák készítése, szerkesztő- és mérő esz közök kel való ismerkedés. Koncentrálást segítő érdekes matematikai játékok alkalmazása, történetek elmondása.
Pozitív motiváció kialakítása, megfelelő önbizalom kiépítése (biztatás, dicséretek; a tanulás és a munkába állás esélye, előmenetel kapcsolata; pozitív jövőkép kialakítása).
A számfogalom alakítása különböző, véges (kis elemszámú) halmazok számosságához, konkrét mérések végrehajtásához kapcsolva.
Tájékozódás (séta) a számegyenesen, számlálás.
A négy alapművelet biztonságos megalapozása és összefüggéseiben való kimunkálása tevékenységgel, egyszerű (kirakható) esetekben szóban (fejben) és írásban.
Egyszerű geometriai modellekkel való ismerkedés, különböző geometriai alakzatok tulajdonságainak felfedezése, megnevezése.
Egyszerű mérések elvégzése (összehasonlítások) testmodelleken, síkidomokon.
Matematikai játékok (pl. egyszerű számlétra [nyerőstratégia]), sorozatok folytatása, területek lefedése, átdarabolása, valószínűségi játékok [pl. kockadobálás], kombinatorikai feladatok (pl. három színből hány különböző zászló [trikolor] készíthető?).
Önálló ismeretszerzési lehetőségek bemutatása: könyvek, könyvtár, elektronikus lehetőségek.

Témakörök	Tartalmak
Alapvető kommunikáció kialakítása	Ismerkedés a tanulók matematikai felkészültségével, hiányosságok felmérése egyszerű, jól tervezett tevékenységek segítségével. (Pl.: a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 számjegyeket tartalmazó kártyák segítségével számkirakások, legkisebb, legnagyobb egyjegyű, kétjegyű, két különböző kártyából az összes lehetőség stb. Testmodellek kézbevétele, vizsgálata, mérése. Nyerőstratégiák egyszerű esetekben stb.)
Számfogalom	A természetes számok körében legalább ezerig. Számok írása, olvasása. A tízes számrendszer. Alaki érték, helyi érték, valódi érték. Számegyenes, számok helye a számegyenesen. Egész, tízes (százas) számszomszédok. Két szám összehasonlítása, három-négy szám sorba rendezése nagyság szerint.
Műveletek	A négy alapművelet pozitív egészek körében. Összeadás, kivonás, műveleti tulajdonságok, kapcsolatok. Szorzótábla. Szorzás, osztás, műveleti tulajdonságok, kapcsolatok. 0 és 1 szerepe az alapműveletek esetében. Műveleti sorrend, zárójel szerepe. Szóbeli (fejben) és írásbeli számolási eljárások gyakorlása. Legfeljebb két műveletre építő egyszerű szöveges feladatok.
Geometriai alakzatok, mérések	Ismerkedés különböző geometriai alakzatokkal (testek, sokszögek), tulajdonságaik észrevétele, megfogalmazása. Szétválogatások, csoportosítások egy-két tulajdonság alapján. Testmodellek, különböző valóságos tárgyak méreteinek összehasonlítása egy választott és egy-egy szabvány mértékegységgel (hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom, térfogat). Idő egységei, az idő mérése (az óra). Konstruálások adott feltétel mellett. Rajzolás körzővel, vonalzóval.
Érdekes játékok	(A matematika többi témakörének érintése, előre-vetítés) Például az alábbi témákhoz kapcsolódóan: Derékszögű koordinátarendszer. (Pl. Hol van az eldugott ékszer? A kérdésre igen vagy nem a válasz, közben a lehetséges területet besatírozzák.) Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolás oszlopdiagramon. Sorozatok geometriai alakzatokból (sorminták), számokból (szabályokat keresni, folytatni; szabályokhoz felépíteni a sorozatokat). Egyszerű nyerőstratégiák (négyzethálón stb. játszva). Kockadobálós kísérletek. Számolások zsebszámológéppel.
Ismerkedés a természetben, épített környezetben, a művészeti alkotásokban található szimmetriákkal	Például: falevelek, lepkék, különböző termések, szép épületek, díszítőelemek, festmények, zene szimmetriái, ismétlődései, érdekességei.

A továbbhaladás feltételei

A tanulók a legelemibb kommunikációs készség, számfogalom, műveletfogalom, geometriai szemlélet birtokában vannak.
Megfelelő a motiváltságuk a tanulást illetően. Képesek 45 percen át figyelni, egy-egy jellel, mondattal emlékeztetni tudják magukat a hallottakra. Tudnak a tanultakkal kapcsolatban kérdezni.
Képesek számokat (például háromjegyűeket) helyesen kiolvasni, leírni diktálás után, azokkal egyszerű szóbeli és írásbeli műveleteket elvégezni.
A zsebszámológépet egyszerű esetekben (segítséggel) használni tudják.
Szóbeli utasításra képesek lerajzolni a tulajdonságaival megadott egyszerű alakzatot.
Kézbe adott modelleken észrevesznek és megfogalmaznak egy-két tanult tulajdonságot.
Képesek körzővel és vonalzóval megrajzolni egy-egy nagyon egyszerű alakzatot.
Vonalzóval képesek egy négyzet, téglalap, kör, kocka, téglatest egy-egy adatát megmérni.

Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció

9-10. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 148, 74

9. évfolyam

Magyar nyelv és kommunikáció

Célok és feladatok

A felzárkóztató program célja, hogy a tanulók nyelvi-irodalmi és kommunikációs képességeit olyan szintre emelje, hogy beilleszthetők legyenek a szakképzésbe, tovább, hogy képesek legyenek letenni az általános iskolai osztályozó vizsgákat.
A felzárkóztató oktatás eredményességéhez tehát az szükséges, hogy a tanulási-tanítási folyamat a tanulócsoport kultúrájának struktúrájához alkalmazkodjék a képzés hátterében ható kulturális közeg adott modelljéhez, valamint a tanulók meglévő ismereteihez és készségeihez: diagnózison alapuljon a terápia.
A tanítás gyakorlata hangsúlyt fektet a tömegkultúra és a hétköznapi kultúra jelenségeire, valamint az etnikai rétegek kulturális sajátosságaira is, másrészt pedig felébreszti az értékek iránti igényt.
A képzés feladata tehát, hogy hidakat teremtsen a már meglévő és a kialakítandó különböző típusú képességek között, s ezen kapcsolatteremtés segítségével javítsa az iskolai elvárások által előírt normák teljesítését. Ezt a feladatot az integrált módszerű tanítással és fejlesztéssel lehet megoldani. Ezért a felzárkóztató oktatás legfőbb módszere az integráció.
Az integrált módszerű tanítás több síkon is megvalósulhat. Jelenti egyrészt a képi-zenei-mozgásos és a nyelvi-logikai képességek összekapcsolását. Jelenti másrészt azt, hogy az anyanyelvi képességek fejlesztéséhez minden tantárgynak hozzá kell járulnia: ezért jelenhet meg a tantervben különböző tantárgyak közt azonos vagy hasonló tananyagtartalom vagy fejlesztési követelmény, s ezáltal a nyelvi fejlesztés megerősítést kaphat a többi tantárgytól is. Jelenti harmadrészt az anyanyelvi képzés egyes részterületeinek - beszéd, olvasás, írás, nyelvtan stb. - integrált tanítását. S jelenti negyedrészt a tanítási-fejlesztési módszerek gondos megválasztását: minden anyanyelvi részterületet olyan módon kell tanítani, hogy az a többi részterület fejlesztését is segítse; úgy kell például az olvasástechnikát fejleszteni, hogy az a kiejtést és a helyesírást is fejlessze.
A kommunikatív szemléletű nyelvoktatás alkalmas arra, hogy a gátolt kapcsolatteremtő képességet felszabadítsa, illetve az agresszív nyelvi mintákat csökkentse. Ez azt jelenti, hogy teret kell adni a kommunikációs gyakorlatoknak, a beszélgetésen alapuló tanításnak, s a tanár beszédének és magatartásának feszültségoldónak, kapcsolatteremtőnek, egyszóval mintának kell lennie.

Fejlesztési követelmények

Kulturált nyelvi magatartás és személyiségfejlesztés
A program nevelési céljait a személyiségfejlesztés határozza meg. Ez a fejlesztési követelményben is megjelenik: a konfliktusok megoldására való törekvés, az együtt működési képesség (kooperativitás), az igazságkeresés, a kommunikatív aktivitás, a kritikusság és önkritikusság, az önérzet, az empátia, a személyesség, az önkifejezési igény, a tolerancia alap vető személyiségjegyek, ezért fejlesztésüknek alapvető jelentősége van. A fenti fejlesztési területek alapfeltétele azonban a megfelelő háttér megteremtése. A felzárkóztató program végső célja a tanulók szakmaszerzési lehetőségének megteremtése, ehhez azonban alapvetően a tanulási és nyelvi képességek fejlesztése szükséges. E cél elérése érdekében az ismeretközlő, elméleti képzés helyére a nyelv eszközjellegéből adódó gyakorlatias tudást kell helyezni, a tevékenységben kifejeződő készség fejlesztésén van tehát a hangsúly.
A hátrányos helyzet egyik alapvető oka a valódi és a funkcionális analfabetizmus, vagyis az alapvető olvasási-írási-számolási képességek kialakulatlansága, illetőleg működés kép te lensége (a funkcionális analfabéta megtanult olvasni-írni-számolni, de képességeit nem használja, s fokozatosan elfelejti). Éppen ezért az olvasás-írás megtanítása, illetőleg korrekciója fontos feladat, mivel az általános lemaradás szinte kivétel nélkül az elemi ismeretszerzés képességének hiányosságaiból adódik. Fontos a diagnózisra épülő korrekció: vagyis ki kell deríteni a hierarchikus készségrendszer hiányzó elemeit, s pótolni kell őket.

Szövegértés - szövegalkotás
A magyar nyelv tanításában a beszédfejlesztés, az olvasás és az írás - komplex kommunikációs tevékenységgé szerveződik. A magyar nyelv tantárgy azzal fejleszti a szóbeli kommunikációs képességeket, hogy segíti a résztvevőket a mindennapi közléshelyzetekhez alkalmazkodó szövegalkotásban, gyakoroltatja a kétszemélyes, a kisközösségi és a társadalmi, szélesebb hatókörű szerephelyzeteket.
Az olvasástechnika hiányosságait fel kell deríteni, s a tanulókat el kell juttatni az értelmező olvasás szintéjére.
Az írásbeli kommunikációs képesség fejlesztése célja, hogy a tanulók eljussanak az önálló írásbeli szövegalkotás elemi szintjéhez, s a közéleti írásbeliség alapjait is elsajátítsák. Az írástechnikai alapismereteket tudottnak tekinthetjük, de a további gyakorlásra kétségkívül szükség van.

Kommunikáció - kulturált nyelvi magatartás
A képzés hangsúlyt fektet a tanulók kommunikációs kompetenciájának fejlesztésére, azaz a sikeres kommunikáció feltételeinek megismertetésére, elemző-értékelő készségük, képességük, kommunikációs kultúrájuk, normaismeretük fejlesztésére, a társadalmi és a beszédbeli normáknak megfelelő vitatkozás elsajátíttatására.
A nyelvi képzésbe külön modulként épül be a tömegkommunikáció, amelynek célja a tudatosabb médiahasználat elősegítése.

Tanulási képesség
Fontos feladat az értelmes tanulás megtanítása, a szavak jelentésének és a logikai összefüggések megtanítása. Vázlatkészítés, valamint az ismeretek előadása a vázlat alapján. A táblázatok, grafikonok leolvasásának a megtanítása, az ismeretek előadása a táblázatok, grafikonok alapján. Beszámolók készítése lexikonok, szakkönyvek, műszaki leírások alapján. Az anyaggyűjtés megtanítása, néhány alapvető könyvtári ismeret segítségével.

Alapvető ismeretek a magyar nyelv rendszeréről
Szófajok, szóelemek, mondatok felismerése. Különbségtétel az egyszerű és az összetett mondatok között. A helyesírás alapkövetelményeinek az ismerete és alkalmazása: a szavak és a mondatok helyes leírása. Ismeretek a magyar nyelvről, eredetéről és tagozódásáról; tájékozódás a szomszédságunkban lévő nyelvekről és népekről, Európa nyelveiről és népeiről.

Irodalom

Célok és feladatok

A felzárkóztató oktatásban az irodalomtanítás célja egyrészt korrigáló jellegű, amennyiben a beszélt nyelvi és az írásos kommunikációs technikák hiányait pótolja, és ezzel lehetővé teszi az alapműveltség és a szakmai műveltség megteremtését és bővítését. Másrészt elősegíti, hogy a tanuló a művészet adta élmények révén is képes legyen a megértés szándékával közeledni az emberi érzelmek, kapcsolatok, erkölcsök, cselekedetek, konfliktusok, döntések sokféleségéhez. Az irodalmi foglalkozások célja a felzárkóztató oktatásban is az, hogy olvasásra ösztönözzön, és a különféle szövegekkel végzett elemző-értelmező tevékenységekkel fejlesszük a tanuló nyelvi, esztétikai, erkölcsi problémaérzékenységét, érvelő- és ítélőképességét.
A pedagógiai tapintat, a tanuló adott értelmi és érzelmi készenlétének elfogadása és a következetes követelés helyes aránya növelheti a tanuló motiváltságát. Az egyéni képességek pozitívumainak hangsúlyozása, a siker, az önkifejezés, az aktív tanulói részvétel értékelése az együttműködés forrása. A tantárgy kettős céljából kiindulva a feldolgozandó irodalmi alkotások kiválasztásakor törekedni kell arra, hogy olvasástechnikai és tartalmi tekintetben mindenkor illeszkedjenek a tanulók képességeihez, ismereteihez és érdeklődéséhez.

Fejlesztési követelmények

Kulturált nyelvi magatartás

Az irodalom eszközeivel a kommunikációs zavarok feltárására alapozva fejlesztendő a beszédkészség, a nyelvi együttműködés képessége, a kommunikációs technikák, a beszéd és írás alaki, gondolati és kifejezési formái. A tanulók szerezzenek megfelelő kommunikációs viselkedési tapasztalatot és gyakorlatot különböző társas helyzetekben.

Szövegértés
Fejlesztendők a szöveg befogadását lehetővé tevő motivációk, az érdeklődés, a figyelem, az olvasástechnika, valamint a szükséges logikai, gondolati és emlékezeti képességek.
Az esztétikai, érzelmi és erkölcsi érzékenység, valamint az ítélőképesség fejlesztése
Az olvasmányokról való beszélgetés és az elemző tevékenységek során bátorítjuk, motiváljuk és késztetjük a diákot érzelmeinek, képzeteinek, a különböző értékekről és ellentétekről alkotott gondolatainak hiteles megfogalmazására. Fontos feladatnak tekintjük az érzelmi sivárság, beszűkültség megszüntetését, a pozitív érzelmek gazdagítását. Ebben nagy szerepe lehet a változatos és értékes, ugyanakkor a tanulókhoz közel álló szövegek olvasásának.

A tanulási képességek fejlesztése
Az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata (pl. tapasztalatszerzés ismeretek, adatok, információk gyűjtésében, könyv- és könyvtárhasználatban, az információk célszerű felhasználsában).
Eligazodás a tanulmányaihoz használt forrásokban (pl. ismerkedés a könyvtárral, lexikonokkal, enciklopédiákkal).

Az irodalom és az olvasó kapcsolata
A három műnem és néhány alapvető műfaj ismerete; hasonlóképpen néhány alakzat és szókép ismerete. Az író álláspontjának megértése, önálló vélemény kialakítása az olvasott műről. A megtárgyalt művek elhelyezése időben és térben. A legnagyobb magyar írók és kölők nevének és alapműveinek ismerete. A magyar irodalom nagy korszakainak ismerete. A népszerű műfajok megítélése, megbeszélése. Élethelyzetek, erkölcsi üzenet megértése.

Magyar nyelv és kommunikáció

Belépő tevékenységformák

Olvasás
Az olvasástanítás előkészítése, a nyelvi tudatosság fejlesztése: a szavak elkülönítése a mondatokban, a szavak szótagolása, majd hangokra bontása. A hang-betű kapcsolatok megtanítása és automatizálása, az összeolvasás megtanítása.
A kellő tempójú hangos olvasás kialakítása különböző olvasástechnikák segítségével (szótagoló olvasás, szavak és nagyobb összetartozó egységek olvasása, hangsúlyos olvasás.)
A néma olvasás fejlesztésének fokozatos bevezetése.
A hallás utáni megértés készségének növelése szavak és mondatok ismétlésével, beszélgetésekkel, felolvasások meghallgatásával, a hallottak megbeszélésével.

Írás
Olvasható íráskép kialakítása, annak tudatosítása, hogy az írás megformálásával a személyiség is alakítható.
A betűk megtanítása szavak írása, az írott szavak hangos olvasása.
A betűtévesztések, a betűkihagyások és betűcserék korrigálása.
A helyesírás alapjainak a lerakása, elsősorban a kiejtés szerinti írás megtanítása.
A nyelvjárási, a regionális nyelvi, a kétnyelvűségből adódó jelenségek türelmes és tapintatos kezelése.

Kommunikáció és tömegkommunikáció
Beszédtechnikai gyakorlatok: légzés, helyes hangképzés, a mondatok helyes hangsúlyozása; gyakorlatokkal és kis memoriterekkel.
Az esetleges kétnyelvűség és kettősnyelvűség felhasználása az önkifejezés fejlesztésében.
A beszédhelyzet felismerése, ennek megfelelő szövegalkotás.
A fejlesztés során a játékos tanulási formák, helyzetgyakorlatok alkalmazása.
A beszéd fejlesztése a nyelv zenei és képi sajátosságainak felhasználásával.
Szókincsfejlesztő gyakorlatok, a használt szóállomány terjedelmének kitágítása, tartalmának pontosítása, játékos mondatátalakítások.

Kulturált nyelvi magatartás
A nyelvi illem elemeinek elsajátítása: kultúrált köszönés, köszöntés, kérdezés, válasz adás, érdeklődés, a másikra való figyelés, a másik fél meghallgatása, megértése.
Különböző beszédhelyzetek vizsgálata az írott és az elektronikus tömegkommunikációban.

Szövegalkotás
Beszélgetés képekről, egyszerű, "kerek" mondatok alkalmazásával. A képekről rövid történetek alkotása, a képeken látható alakok bemutatása.
Rövid mondatok alkotása írásban.
Néhány összefüggő mondat leírása.
Közösen alkotott vázlat leírása.
Beszámoló vázlatok alapján.

Tartalmak

Témakörök	Tartalmak
Írás	Előkészítő gyakorlatok: irányok, formák. Az írástechnikai problémák feltárása és javítása (betűalakítás és -kapcsolás). A szavak hangokra bontásának gyakorlása; a hang-betű kapcsolatok megtanítása és megszilárdítása; a szavak pontos, betűkihagyás nélküli leírása. Az írás gyakorlása füzetben és számítógépen.
Olvasás	A figyelem, az emlékezet és az analizálóképesség (a nyelvi tudatosság) fejlesztése. Az olvasástechnika fejlesztése: a szavak pontos dekódolása (ha szükséges, szótagolvasással), a hangsúlyos olvasás fejlesztése (a kiejtési gyakorlatokkal összekapcsolva), nagyobb szövegegységek hangos és értelmező olvasása. A néma olvasás fejlesztése a némaolvasási technikák változatos alkalmazásával (követő olvasással, feladatmegoldással stb.). A szókincs bővítése és a szójelentés pontosítása változatos technikák alkalmazásával, különös tekintettel a szakszókincsre. A szó szerinti és az értelmező olvasás fejlesztése szövegtani és pragmatikai ismeretek segítségével. Szemelvények, rövid művek közös feldolgozása.
Olvasás	A könyvtár: a betűrend alkalmazása a katalógus használatakor. Böngészés folyóiratokban, könyvekben, érdekes szótárakban (pl. a Magyar Szókincstárban, a Nyelvi illem című könyvben).
Beszéd	A köznyelvi, a regionális és a tájnyelvi kiejtés különbségeinek megbeszélése, a regionális ejtés megtartása, az esetleges kettősnyelvűség (diglosszia) támogatása és fejlesztése. A kétnyelvűségből (bilingvizmus) adódó sajátosságok megbeszélése, az esetleges kevertnyelvűség és félnyelvűség tudatosítása, fejlesztéssel való megszüntetése. Hangsúly, hanglejtés, tempó, szünet, hangfekvés, hangszín és helyzetgyakorlat Memoriterek tanulása artikulációs és szövegfonetikai gyakorlatokkal.
Szövegértés,szövegalkotás	A kép és a szöveg összefüggéseinek felfedezése (képes vicclapok, képregények, fényképek, műalkotások, szakkönyvi ábrák és aláírásaik stb.). A fogalmazásírás lépéseinek megtanítása (retorikai alapismeretek): a téma feltalálása, az anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás. A vázlatkészítés megtanítása és gyakorlása.
Kommunikáció	Jel és jelentés, az információ és üzenet. A kommunikáció feltételei. A kommunikációs helyzet elemei (térbeli, időbeli és a partnerek közötti viszonyok, szerepek). A nyelvi és a nem nyelvi kommunikáció (a tekintet, az arckifejezés, a mozdulat; a megjelenés, a testtartás, a tér és az idő szabályozása, a hangjelek). A kétszemélyes és a kiscsoportos kommunikációs helyzetek gyakorlása: köszönés, kérdezés, válaszadás stb. A beszélő szándéka és ennek kifejezése (az emberi kapcsolatok rejtett dimenziói).

A továbbhaladás feltételei

Az anyanyelvi képességeket megalapozó értelmes és összefüggő beszéd, jó színvonalú beszédértés. Közepes nehézségű szövegek értelmes hangos olvasása. Közepes nehézségű szövegek elolvasása és megértése, a szöveg értelmezése és vélemény alkotása az olvasottakról, az olvasottak lényegének világos és szabatos megfogalmazása szóban és írásban. Lényegre törő és áttekinthető vázlat készítése. A tanult szövegtípusok megírása a tanult szövegszerkesztési ismeretek alkalmazásával.

Irodalom

Belépő tevékenységformák

Különböző műfajú, tematikájú, hangvételű művek olvasása, beszélgetésen alapuló elemzése.
Az emberi kapcsolatok cselekedetek, érzelmi viszonyok összetettségének megbeszélése, megvitatása, érvek gyűjtése, ellenérvek mérlegelése.
Események, cselekvéssorok, egyszerűbb, rövidebb történetek elmondása. Beszámoló a művek tartalmi és kifejezési dimenzióival kapcsolatos élményekről. Az irodalmi alkotásban megjelenített érdekek, jellemzés, személyiségjegyek, értékek, magatartásmódok, szerepek, csoporthoz, társadalomhoz, illetve normákhoz fűződő viszonyok felismerése. A különböző értékek ütközése, a közöttük való választások és a következmények összefüggéseinek felismerése.

Tartalmak

Témakörök	Tartalmak
Szűkebb és tágabb környezetünk az irodalomban	Érdekes történetek, elbeszélések, ismeretterjesztő művek és műsorok (lakóhelyünk, országunk; az évszakok, az állatvilág, a természet védelem).
Emberkép és világkép	Mondák, legendák, mesék, bibliai történetek.
Tájak és népek, a modern élet kihívásai	Néprajzi jellegű leírások, szokások, receptek, a mai város és vidék jellegzetességei.
A család és szűkebb közösség, barátok, példaképek, hősök	Érdekes történetek, elbeszélések, anekdoták, költemények és slágerszövegek, televíziós sorozatok, régi mítoszok mai feldolgozásai.
Kötelesség, szabadság, hűség	Történetek, interjúk, pályaképek utazókról, mesteremberekről, felfedezőkről, sportolókról stb.
Szerelem	Szerelmes versek a klasszikus és modern magyar költészetből.

Javasolt művek és szerzők
Egy-egy alkotás azoktól az íróktól-költőktől, akik a 7. és a 8. osztályos irodalmi anyagban szerepelnek. Részletek életrajzi regényekből, visszaemlékezésekből, memoárokból, riportregényekből.
Válogatás a régebbi és a mai ifjúsági irodalom alkotásaiból, valamint a sajtó színvonalas, maradandó értékeket közvetítő írásaiból.

A továbbhaladás feltételei

Az irodalmi művekkel kapcsolatos elemi szövegalkotás szóban és írásban, ügyelve a közlés világosságára és szabatosságára, valamint a rendezett írásra és az elfogadható helyesírásra.
A tanult művek szerzőjének tartalmának, főbb kifejezőeszközeinek ismerete, szereplőinek jellemzése. A lírai formanyelv stíluseszközeinek felismerése, megnevezése. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása, önálló véleményalkotás.

10. évfolyam

Magyar nyelv és kommunikáció

Belépő tevékenységformák

Olvasás
Az elolvasott szövegek elemi szintű reprodukálása szóban és írásban.
Az olvasás motiválása, az olvasás megszerettetése, elsősorban cselekményes szövegekkel.

Írás
Az írás elrendezése a lapon: margó, szóközök, egyenletes betűalakítás, olvashatóság.
Az írás gyakorlása a számítógépen, a leírtak felolvasása.

Kommunikáció és tömegkommunikáció
A társadalmi érintkezési formák hétköznapi szintjén megjelenő kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó nyelvi formák gyakoroltatása: kommunikációs terepgyakorlatok elsősorban a kétszemélyes és a kisközösségi kommunikáció körében.
A társadalmi érintkezés normáihoz való alkalmazkodás igényének és képességének kialakítása, amely szervesen összekapcsolódhat az etnikai neveléssel. A kétkultúrájú tanulókban e sajátos helyzet értékeinek felmutatásával, a nyelvi párhuzamok tanításával a tudás iránti igény felkeltése.
A tanulók életéből merített, konfliktusok megoldását segítő helyzetgyakorlatok.

Kulturált nyelvi magatartás
A kapcsolatfelvétel, az érdeklődés, a hírcsere, az érvelés stíluseszközeinek alkalmazása.
Társalgási fordulatok gyűjtése és alkalmazása.

Szövegalkotás
Az alapvető írásbeli műfajok írásának a megtanítása: elbeszélés, leírás, levél.
A fogalmazás írásának megtanítása: a téma kijelölése, címadás, anyaggyűjtés, elrendezés, kidolgozás. A szerkezet tanítása: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A fogalmazások javítása, egyenkénti megbeszélése, esetleges újraíratása.

Témakörök	Tartalmak
Írás	Az írás gyakorlása füzetben és számítógépen A kiejtés szerinti írásmód a szavakban és a toldalékokban, a hangok jelentésmegkülönböztető szerepe; a regionális és a nyelvjárási kiejtés összehasonlítása a köznyelvivel. A hagyományos írásmód: nevek, a j hang kétféle jelölése. A mondatfajták helyesírása (mondatkezdés és -zárás). A helyesírás tanulása és gyakorlása a számítógép segítségével.
Olvasás	A tanár felolvasásainak aktív, figyelmes követése, befogadása. Bevezetés az irodalom olvasásába, elsősorban az érzelmekre ható kifejező felolvasások segítségével, a cselekmény és a jellemek megbeszélésével. A számítógépes anyagok olvasása.
Beszéd	A hangzó szöveg megértése, az argó és a szleng hangzásbéli sajátosságainak felismerése és megítélése, énekelt szövegek megértése, bevezetés a színpadi művek megértésébe. A beszédgondolkodás (monológ) szövegfajtái és a párbeszédes szövegek (a beszédhelyzet) Az elbeszélő és leíró szövegek megértése. A kontextusos beszéd kialakítása és gyakorlása.
Szövegértés, szövegalkotás	A szókincs bővítése és a szójelentés pontosítása olvasással, szövegelemzéssel, szótárak böngészésével, valamint változatos eszközökkel (pl. szóalkotás betűkből, szóépítés, szóboncolás vagyis a szó elemeinek felismerése, esetleg a szó eredetének ismertetése, jelentéstani játékok stb.). A szöveg technikai elrendezése: beljebb kezdések, szóközök, margó; a szöveg elrendezése a számítógép segítségével. Az alapvető szövegfajták írásának megtanítása (az elbeszélés, a leírás, a levél).
Kommunikáció	A társalgás elemi formái: társalgási tanácsadó, nyelvi illemtan Hogyan fejezzünk ki hangulatot? Kedvenc történetek, székely viccek, cigány adomák és elbeszélések. A tömegkommunikációban megjelenő műfajokkal kapcsolatos legfontosabb ismeretek (a közlő, a befolyásoló, a szórakoztató és a kapcsolatápoló műsortípusok.

A továbbhaladás feltételei

Elfogadható külsejű és helyesírású fogalmazás készítése. Az alapvető helyesírási esetek ismeretek: a szavak betűkihagyás és durva hiba nélküli leírása. Értelmes előadás (felelet vagy egy megírt szöveg előadása).
A mindennapi kétszemélyes és kisközösségi kommunikációs normáinak megtartása. A tömegkommunikáció néhány jellemző műfajának ismerete

Irodalom

Belépő tevékenységformák

Irodalmi kifejezési módok személyes megtapasztalása pl. színházi előadás, drámajáték, kifejező előadás, történetmondás, kreatív szövegalkotás.
A népszerű irodalom néhány hatáskeltő eszközének elemzése; a "Mit, miért olvasok én; mit és miért olvasnak mások?" kérdésre válaszok keresése.
Szövegek tartalmi csomópontjainak, lényegüknek kiemelése, illetve meghatározása megadott szempontok alapján.
Az olvasási motiváció kialakítása és erősítése a diákok érdeklődésének megfelelő, élettapasztalataikat, problémáikat tükröző alkotások felhasználásával.

Tartalmak

Témakörök	Tartalmak
Furcsa és mulatságos	Ironikus, humoros, szatirikus, groteszk szövegek, drámai jelenetek.
Konfliktusok	A drámaiság és a dráma világa Konfliktusok, jellemek, szituációk elemzése.
Irodalom és film	Az irodalom és a filmfeldolgozás, filmváltozat összehasonlítása.
20. századi magyar irodalom néhány alkotása	A mai irodalom jellemzése, portrék és művek bemutatása.
Szerelem	Szerelmes versek a klasszikus és modern magyar költészetből.
Irodalom a könyvtárban	Szépirodalmi művek, irodalmi lexikonok, irodalomról szóló információk, elektronikus adathordozók.

Javasolt művek és szerzők
Válogatás a 20. századi magyar szerzőktől pl. Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Kassák Lajos, Tamási Áron, Karinthy Frigyes, Örkény István, Weöres Sándor stb.

A továbbhaladás feltételei

Ismeretek a 20. századi magyar irodalomról, néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. Jártasság az önálló könyvtári munkában. Színházi előadás megtekintése, beszámoló készítése a látottakról.
Lényegkiemelés, vázlatkészítés ismeretlen szövegekből.

10. évfolyam

Az éves javasolt óraszám: 111

Magyar nyelv és kommunikáció

Célok és feladatok

Fejlesztési követelmények

Kulturált nyelvi magatartás és személyiségfejlesztés
A program nevelési céljait a személyiségfejlesztés határozza meg. Ez a fejlesztési követelményben is megjelenik: a konfliktusok megoldására való törekvés, az együtt működési képesség (kooperativitás), az igazságkeresés, a kommunikatív aktivitás, a kritikusság és önkritikusság, az önérzet, az empátia, a személyesség, az önkifejezési igény, a tolerancia alapvető személyiségjegyek, ezért fejlesztésüknek alapvető jelentősége van. A fenti fejlesztési területek alapfeltétele azonban a megfelelő háttér megteremtése. A felzárkóztató program végső célja a tanulók szakmaszerzési lehetőségének megteremtése, ehhez azonban alapvetően a tanulási és nyelvi képességek fejlesztése szükséges. E cél elérése érdekében az ismeretközlő, elméleti képzés helyére a nyelv eszközjellegéből adódó gyakorlatias tudást kell helyezni, a tevékenységben kifejeződő készség fejlesztésén van tehát a hangsúly.
A hátrányos helyzet egyik alapvető oka a valódi és a funkcionális analfabetizmus, vagyis az alapvető olvasási-írási-számolási képességek kialakulatlansága, illetőleg működés képtelensége (a funkcionális analfabéta megtanult olvasni-írni-számolni, de képességeit nem használja, s fokozatosan elfelejti). Éppen ezért az olvasás-írás megtanítása, illetőleg korrekciója fontos feladat, mivel az általános lemaradás szinte kivétel nélkül az elemi ismeretszerzés képességének hiányosságaiból adódik. Fontos a diagnózisra épülő korrekció: vagyis ki kell deríteni a hierarchikus készségrendszer hiányzó elemeit, s pótolni kell őket.

Szövegértés - szövegalkotás

A magyar nyelv tanításában a beszédfejlesztés, az olvasás és az írás - komplex kommunikációs tevékenységgé szerveződik. A magyar nyelv tantárgy azzal fejleszti a szóbeli kommunikációs képességeket, hogy segíti a résztvevőket a mindennapi közléshelyzetekhez alkalmazkodó szövegalkotásban, gyakoroltatja a kétszemélyes, a kisközösségi és a társadalmi, szélesebb hatókörű szerephelyzeteket.
Az olvasástechnika hiányosságait fel kell deríteni, s a tanulókat el kell juttatni az értelmező olvasás szintéjére.
Az írásbeli kommunikációs képesség fejlesztése célja, hogy a tanulók eljussanak az önálló írásbeli szövegalkotás elemi szintjéhez, s a közéleti írásbeliség alapjait is elsajátítsák. Az írástechnikai alapismereteket tudottnak tekinthetjük, de a további gyakorlásra kétségkívül szükség van.

Irodalom

Célok és feladatok

Fejlesztési követelmények

Kulturált nyelvi magatartás
Az irodalom eszközeivel a kommunikációs zavarok feltárására alapozva fejlesztendő a beszédkészség, a nyelvi együttműködés képessége, a kommunikációs technikák, a beszéd és írás alaki, gondolati és kifejezési formái. A tanulók szerezzenek megfelelő kommunikációs viselkedési tapasztalatot és gyakorlatot különböző társas helyzetekben.

Az esztétikai, érzelmi és erkölcsi érzékenység, valamint az ítélőképesség fejlesztése
Az olvasmányokról való beszélgetés és az elemző tevékenységek során bátorítjuk, motiváljuk és késztetjük a diákot érzelmeinek, képzeteinek, a különböző értékekről és ellentétekről alkotott gondolatainak hiteles megfogalmazására. Fontos feladatnak tekintjük az érzelmi sivárság, beszűkültség megszüntetését, a pozitív érzelmek gazdagítását. Ebben nagy szerepe lehet a változatos és értékes, ugyanakkor a tanulókhoz közel álló szövegek olvasásának.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata
A három műnem és néhány alapvető műfaj ismerete; hasonlóképpen néhány alakzat és szókép ismerete. Az író álláspontjának megértése, önálló vélemény kialakítása az olvasott műről. A megtárgyalt művek elhelyezése időben és térben. A legnagyobb magyar írók és kötők nevének és alapműveinek ismerete. A magyar irodalom nagy korszakainak ismerete. A népszerű műfajok megítélése, megbeszélése. Élethelyzetek, erkölcsi üzenet megértése.

Magyar nyelv és kommunikáció

Belépő tevékenységformák

Olvasás
Az elolvasott szövegek elemi szintű reprodukálása szóban és írásban.
Az olvasás motiválása, az olvasás megszerettetése, elsősorban cselekményes szövegekkel.

Írás
A helyesírás alapjainak a lerakása, elsősorban a kiejtés szerinti írás megtanítása.
Az írás elrendezése a lapon: margó, szóközök, egyenletes betűalakítás, olvashatóság.
Az írás gyakorlása a számítógépen, a leírtak felolvasása.

Kommunikáció és tömegkommunikáció
Szókincsfejlesztő gyakorlatok, a használt szóállomány terjedelmének kitágítása, tartalmának pontosítása, játékos mondatátalakítások.
A társadalmi érintkezési formák hétköznapi szintjén megjelenő kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó nyelvi formák gyakoroltatása: kommunikációs terepgyakorlatok elsősorban a kétszemélyes és a kisközösségi kommunikáció körében.
A társadalmi érintkezés normáihoz való alkalmazkodás igényének és képességének kialakítása, amely szervesen összekapcsolódhat az etnikai neveléssel. A kétkultúrájú tanulókban e sajátos helyzet értékeinek felmutatásával, a nyelvi párhuzamok tanításával a tudás iránti igény felkeltése.
A tanulók életéből merített, konfliktusok megoldását segítő helyzetgyakorlatok..

Kulturált nyelvi magatartás
Különböző beszédhelyzetek vizsgálata az írott és az elektronikus tömegkommunikációban.
A nyelvi illem elemeinek elsajátítása: kultúrált köszönés, köszöntés, kérdezés, válaszadás, érdeklődés, a másikra való figyelés, a másik fél meghallgatása, megértése.
A kapcsolatfelvétel, az érdeklődés, a hírcsere, az érvelés stíluseszközeinek alkalmazása.
Társalgási fordulatok gyűjtése és alkalmazása.

Szövegalkoltás
Az alapvető írásbeli műfajok írásának a megtanítása: elbeszélés, leírás, levél.
A fogalmazás írásának megtanítása: a téma kijelölése, címadás, anyaggyűjtés, elrendezés, kidolgozás. A szerkezet tanítása: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A fogalmazások javítása, egyenkénti megbeszélése, esetleges újraíratása.

Tartalmak

Témakörök	Tartalmak
Írás	Az írás gyakorlása füzetben és számítógépen A kiejtés szerinti írásmód a szavakban és a toldalékokban, a hangok jelentésmegkülönböztető szerepe; a regionális és a nyelvjárási kiejtés összehasonlítása a köznyelvivel. A hagyományos írásmód: nevek, a j hang kétféle jelölése. A mondatfajták helyesírása (mondatkezdés és -zárás). A helyesírás tanulása és gyakorlása a számítógép segítségével.
Olvasás	A szó szerinti és az értelmező olvasás fejlesztése szövegtani és pragmatikai ismeretek segítségével. Szemelvények, rövid művek közös feldolgozása. A figyelem, az emlékezet és az analizálóképesség (a nyelvi tudatosság) fejlesztése. Az olvasástechnika fejlesztése: a szavak pontos dekódolása (ha szükséges, szótagolvasással), a hangsúlyos olvasás fejlesztése (a kiejtési gyakorlatokkal összekapcsolva), nagyobb szövegegységek hangos és értelmező olvasása. A néma olvasás fejlesztése a némaolvasási technikák változatos alkalmazásával (követő olvasással, feladatmegoldással stb.). A szókincs bővítése és a szójelentés pontosítása változatos technikák alkalmazásával, különös tekintettel a szakszókincsre. A könyvtár: a betűrend alkalmazása a katalógus használatakor. Böngészés folyóiratokban, könyvekben, érdekes szótárakban (pl. a Magyar Szókincstárban, a Nyelvi illem című könyvben). A tanár felolvasásainak aktív, figyelmes követése, befogadása. Bevezetés az irodalom olvasásába, elsősorban az érzelmekre ható kifejező felolvasások segítségével, a cselekmény és a jellemek megbeszélésével. A számítógépes anyagok olvasása.
Beszéd	Memoriterek tanulása artikulációs és szövegfonetikai gyakorlatokkal. A köznyelvi, a regionális és a tájnyelvi kiejtés különbségeinek megbeszélése, a regionális ejtés megtartása, az esetleges kettősnyelvűség (diglosszia) támogatása és fejlesztése. A kétnyelvűségből (bilingvizmus) adódó sajátosságok megbeszélése, az esetleges kevertnyelvűség és félnyelvűség tudatosítása, fejlesztéssel való megszüntetése. Hangsúly, hanglejtés, tempó, szünet, hangfekvés, hangszín és helyzetgyakorlat. A hangzó szöveg megértése, az argó és a szleng hangzásbéli sajátosságainak felismerése és megítélése, énekelt szövegek megértése, bevezetés a színpadi művek megértésébe. A beszédgondolkodás (monológ) szövegfajtái és a párbeszédes szövegek (a beszédhelyzet). Az elbeszélő és leíró szövegek megértése. A kontextusos beszéd kialakítása és gyakorlása.
Szövegértés, szövegalkotás	A fogalmazásírás lépéseinek megtanítása. A vázlatkészítés megtanítása és gyakorlása. A szókincs bővítése és a szójelentés pontosítása olvasással, szövegelemzéssel, szótárak böngészésével, valamint változatos eszközökkel (pl. szóalkotás betűkből, szóépítés, szóboncolás vagyis a szó elemeinek felismerése, esetleg a szó eredetének ismertetése, jelentéstani játékok stb.). A szöveg technikai elrendezése: beljebb kezdések, szóközök, margó; a szöveg elrendezése a számítógép segítségével. Az alapvető szövegfajták írásának megtanítása (az elbeszélés, a leírás, a levél).
Kommunikáció	A társalgás elemi formái: társalgási tanácsadó, nyelvi illemtan Hogyan fejezzünk ki hangulatot? Kedvenc történetek, székely viccek, cigány adomák és elbeszélések. A tömegkommunikációban megjelenő műfajokkal kapcsolatos legfontosabb ismeretek (a közlő, a befolyásoló, a szórakoztató és a kapcsolatápoló műsortípusok.

A továbbhaladás feltételei

Irodalom

Belépő tevékenységformák

Tartalmak

Témakörök	Tartalmak
Furcsa és mulatságos	Ironikus, humoros, szatirikus, groteszk szövegek, drámai jelenetek.
Konfliktusok	A drámaiság és a dráma világa Konfliktusok, jellemek, szituációk elemzése.
Irodalom és film	Az irodalom és a filmfeldolgozás, filmváltozat összehasonlítása. A 20. századi magyar irodalom néhány alkotása A mai irodalom jellemzése, portrék és művek bemutatása
Szerelem	Szerelmes versek a klasszikus és modern magyar költészetből.
Irodalom a könyvtárban	Szépirodalmi művek, irodalmi lexikonok, irodalomról szóló információk, elektronikus adathordozók.

A továbbhaladás feltételei

Matematika

9-10. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 148; 74

Célok és feladatok

Az általános iskola alacsonyabb évfolyamait el nem végző fiatalok és felnőttek számára olyan tananyagtartalmat és fejlesztési tevékenységeket igyekeztünk megfogalmazni, amely eredményesen teljesíthető, lehetővé teszi a napi gyakorlati életben való eligazodást, támogatja az egyszerű munkák megfelelő szinten való elvégzését, ugyanakkor megalapozza a sikeres továbbtanulás lehetőségét.
A fejlesztés, a tanítás és tanulás minél gyakrabban induljon ki a napi gyakorlati élet egyszerű feladataiból, problémahelyzeteiből, hogy a matematika hasznosságát, az életben való sokrétű alkalmazását szinte minden órán megtapasztalják a tanulók. Ez hozzájárul a matematika tanulásával kapcsolatos pozitív motiváció kialakításához is.
Ne feledjük, hogy ezzel a programmal - talán utoljára - adhatunk esélyt a tanítványainknak a felemelkedéshez!

Alapvető célunk

a verbális és grafikus kommunikáció kialakítása, fejlesztése,
a matematikai gondolkodás kialakítása, a problémamegoldó-képesség fejlesztése.

A cél érdekében a matematika tanítását-tanulását alapvetően a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés jellemezze. A fejlesztés során fokozatosan készítsük fel a tanulókat a tudatos megfigyelésre, az észrevételek megfogalmazására, lejegyzésére, s a megszerzett tapasztalatok új helyzetekben való alkalmazására, az önálló tanulásra, gyakorlásra, ismeretszerzésre.
Hívjuk fel a figyelmüket az összefüggésekre, az oksági kapcsolatokra, az analógiákra, és ugyanakkor ne feledkezzünk meg a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, ellenőrzés, összevetés a gyakorlattal stb.) fejlesztéséről sem.
Az alapozó szakasz feladata, hogy a tanulókat a legelemibb matematikai ismeretek birtoklásához jutassa, s a megfelelően felkészült és motivált tanulókat hozzásegítse a problémamentes továbbtanuláshoz.

Az alapozás az alábbi területekhez kapcsolódik:

a számfogalom kialakítása és fejlesztése,
a műveletfogalom kialakítása és mélyítése,
az alapműveletek algoritmusának értő megismertetése,
kis számok esetén az alapműveletek sikeres szóbeli és írásbeli elvégzése,
a műveleti sorrend megismerése, alkalmazása egyszerű esetekben,
kerekítés, becslés megismertetése,
a sík- és térszemlélet kialakítása, fejlesztése,
gyakorlati mérések végzése,
a konkrét mérésekhez kapcsolódó számítások elvégzése,
szabvány-mértékegységek megismerése,
mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálata, felismerése,
egyszerű grafikonok olvasása, készítése,
kombinatorikus gondolkodás fejlesztése,
halmaz szemlélet, rendszerszemlélet fejlesztése,
a valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése,
a zsebszámológépek értelmes használata.

Fejlesztési követelmények

feledjük, hogy bizonyos szempontból sikertelen, különböző okok miatt a tanulás folytatásában akadályoztatott fiatalokat, felnőtteket kell motiválnunk az általános iskola alsóbb évfolyamai tananyagának eredményes elsajátítására. Ez nagy kihívás a tanárnak és a tanulónak egyaránt. Éppen ezért, ne mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés legyen a célunk, azaz törekedjünk a differenciálásra, a hatékony egyéni fejlesztések megvalósítására.

Tantárgy tanítása során legfontosabb fejlesztési követelményeink:

a kommunikáció, ezen belül különösen az értő-elemző olvasás fejlesztése,
az anyanyelv és szaknyelv megfelelő pontosságú használata,
rendezett írásbeli munka, értelmes szóbeli megfogalmazás,
számjegyek, számok, matematikai jelek pontos leírása, olvasása,
a matematikai szemlélet kialakítása és fejlesztése,
a matematikai fogalmak kialakítása, alkalmazása,
számolási készség fejlesztése,
műveletvégzés fejlesztése,
kellő pontosságú becslés kialakítása,
jártasság a logikus gondolkodásban,
a nyelv logikai elemeinek (pl.: "és", "vagy", "nem" ) megismerése, helyes használata,
összefüggéslátás fejlesztése,
modellalkotóképesség fejlesztése,
egyszerű állítások igaz-hamis voltának eldöntése,
csoportosítások, osztályozások,
sorbarendezések, kiválasztások,
szabályszerűségek észrevétele,
elemi algoritmusok alkalmazása,
helyes tanulási szokások kialakítása.

Belépő tevékenységformák

Elemi kommunikáció kialakítása
Tárgyi tevékenységekhez, rajzos megjelenítésekhez kapcsolódó egyszerű szövegek megfogalmazása. Szóbeli utasítás megértésének ellenőrzése az utasításra adott cselekvéses és/vagy szóbeli, írásbeli válasszal (pl.: szétválogatás, csoportosítás, számok, műveletek).
A nyelv logikai elemeinek megértése, helyes használata.

A legalapvetőbb matematikai ismeretek és készségek alapozása
Gazdag valóságtartalmú természetes számfogalom milliós számkörben, mely tovább építhető, bővíthető a tízes számrendszer megértésére támaszkodva. Az egész számok és racionális számok tapasztalati alapozása. Biztonságosan alkalmazható műveletfogalmak és erre megfelelően felépített, jól működő számolási készségek kialakítása (fejszámolás, írásbeli eljárások, zsebszámológépek használata). Helyes műveleti sorrend. Kerekítés, becslés.
A mindennapok elemi problémáihoz kapcsolódóan a térbeli- és síkbeli tájékozottság fejlesztése (pl.: formalátás, méretek, irányok, mozgás, mozgatás), a legalapvetőbb geometriai ismeretek alapozása és alkalmazása. Modellértő és alkotó képesség fejlesztése.
Egyszerű kapcsolatok ábrázolása számegyenesen, koordinátarendszerben. Szabályszerűségek észrevétele, feltételkövetés.
Kombinatorikus gondolkodás alapozása, a logikai gondolkodás előkészítése lehetőleg tárgyi tevékenységekhez kapcsolva.

A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak szemléltetése
A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton történő alakítása kapcsolódjon a tanulók hétköznapi gyakorlati életviteléhez (pl.: árak, bevásárlás, menetrend, sebesség stb.).
Az eredmények becslése, ellenőrzése, összevetése a valósággal legyen rendszeres. Az eredményért való felelősségvállalás fejlesztése folyamatosan történjék.
Megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenység útján: adatok gyűjtése, lejegyzése (pl.: mérési adatok, egyszerű statisztikai adatok, különböző valószínűségi problémákhoz kapcsolódó adatok (pl.: játék totó, játék lottó, sportversenyek, nyerési esélyek).
A feljegyzett információk olvasása, értelmezése, közöttük összefüggések felismerése, kifejezése rajzban, szóban, matematikai jelekkel a fokozatosságot figyelembe véve történjen.
Milyen adatok szükségesek egy lakásfelújítás, egy terület veteményekkel való beültetése stb. esetén? Mérés, mértékek, szabvány-mértékegységek, nagyítás és kicsinyítés stb. gyakorlati problémákban való megjelenése, szerepe, jelentősége. Konkrét esetekben a lehetőségek felmérése, rendszerezése és a számunkra megfelelők kiválasztása. Egyszerű következtetések megfogalmazása.

A témakörök és tartalmak négy nagy modulba, fő témakörbe rendezhetők.
Ezek a következők: Számtan, algebra; Függvények, sorozatok; Geometria, mérés; Valószínűség (kombinatorika), statisztika.
A tartalmak résztémáinak megfogalmazása, mennyisége a várható legkevésbé felkészült tanulókhoz igazodik, éppen ezért a feldolgozás tempója az éppen aktuális csoport felkészültségének, motiváltságának lesz a függvénye. Nem biztos, hogy minden csoportban, minden tanulónak szüksége lesz az alábbiakban ismertetett tartalmi részletezés minden elemének alapos megtanítására, hiszen előfordulhat, hogy egy-egy résztémában megfelelő a tanuló tájékozottsága, tehát rövidebben áttekintve a résztémát továbbhaladhatunk a feldolgozásban. Arra nagyon ügyeljünk, hogy a matematika tanulása, a matematikai gondolkodás megalapozása sikeres legyen. Ez adja az alapot a felsőbb évfolyamok eredményes matematikatanulásához. Mivel az alábbiakban felsorolt résztémákban való megfelelő tájékozottságnak, tudásnak a birtokában kell legyen a tanuló, ezért egy-egy anyagrészen való gyors haladást csak az ellenőrzött és megfelelőnek talált tudás indokolhatja.

Témakörök	Tartalmak
I. Számtan, algebra
I.1. Számfogalom	Halmazok elemszámának becslése, mennyiségek becslése. Meg- és leszámlálás valahányasával, közelítő számlálások. Meg- és kimérés választott egységgel és egység többszöröseivel. Számírás, számolvasás. A helyértékes írásmód megismerése, tudatosítása. A tízes számrendszer. Alaki érték, helyi érték, valódi érték. Számszomszédok (pl.: egész, tízes, százas, ezres, tízezres, százezres számszomszédok), ábrázolásuk számegyenesen egyszerűbb esetekben. Számok nagyságrendje. Számok összehasonlítása nagyságuk alapján, kerekítésük, helyük a számegyenesen. Számtulajdonságok, számok jellemzése, szétválogatása adott tulajdonság(ok) (pl.: páros, háromjegyű, kerek stb.) alapján. Számjegyekből különböző feltételeknek eleget tevő számok készítése, törekedés az összes jó eset megtalálására. Törtszám előkészítése egy egész egyenlő részekre osztásával, egységtörtek megjelenítése vágással, hajtogatással, színezéssel, összeméréssel. Századrész, százalék. A negatív szám tapasztalati előkészítése eszközhasználattal (időszalag, hőmérő, tengerszinthez viszonyított magasság, mélység, készpénzadósság). Jussunk el a természetes számok esetében a milliós számkörig, készítsük elő az egész számok, racionális számok alapozását.
I.2. Műveletek, számolási eljárások	Zsebszámológép használata Az összeadás és kivonás értelmezése a természetes számok körében, a két művelet kapcsolata, műveleti tulajdonságok megismerése és felhasználása konkrét esetekben. A szorzás és osztás értelmezése, tulajdonságai a természetes számok körében. Szorzótábla, maradékos osztás. Egy- és kétjegyűvel való írásbeli osztás. Műveletek sorrendje, zárójel használata, elhagyása, felbontása egyszerű esetekben. Műveletek fejben és írásban. Eredmények becslése, nagyságrendje. Eredmények ellenőrzése. A műveleti értelmezés kiterjesztésének előkészítése egész és racionális számok körében. Zsebszámológépek használata megfelelő esetekben.
I.3. Számelméleti alapok	Az oszthatóság fogalmának értelmezése, egyszerű tulajdonságainak tapasztalati vizsgálata. Számok osztóinak keresése, többszörös keresése. (Felhasználás: egyszerűsítés, bővítés, közös nevező stb.) Különböző tulajdonságú számhalmazok kapcsolata (pl.: részhalmaz, két halmaz metszete, uniója konkrét példák kapcsán). Oszthatósági szabályok tapasztalati alapon történő kimondása egyszerű esetekben: 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság.
I.4. Algebra előkészítése	Az algebra előkészítése betűket tartalmazó egyszerű kifejezések megjelenítésével, értelmezésével, helyettesítési értékek kiszámításával.
I.5. Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek.	Egy ismeretlent tartalmazó egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása tervszerű próbálgatással (kétoldali közelítés), lebontogatással (műveleti tulajdonságok felhasználása). A megoldás ellenőrzése, a teljes igazsághalmaz megkeresése egyszerű esetekben különböző alaphalmazokon.
I.6. Szöveges feladatok	Szöveges feladatok értelmezése (adatok, feltételek, kérdések szétválogatása), (önálló) megoldása következtetéssel (pl.: egyenes és fordított arányossági feladatok) és modellekkel (megjelenítés, rajz, táblázat, művelet stb.). Ellenőrzés a szöveg alapján.
I.7. A tanultak alkalmazása a mindennapok gyakorlatában	Számítások egyszerűsítése, zsebszámológépek célszerű használata, becslések (okos bevásárlás megtervezése, konyhapénz beosztása, családi költségtervezés egy hónapra [bevétel-kiadás egyensúlya], stb.).
II. Függvények, sorozatok
II.1. Kapcsolatok megértése, ábrázolása	Tájékozódás a számegyenesen. Pontokhoz tartozó számpárok, számpárokhoz tartozó pontok a derékszögű koordinátarendszerben. Egyszerű matematikai játékok a koordináta-rendszerben. Tájékozódás a gyakorlatban (pl.: sivatagban, hajón, repülőn, stb.) a koordinátarendszer segítségével. Táblázatok készítése, szabályok keresése, néhány pont ábrázolása nagyon egyszerű esetekben (pl.: egyenes/fordított arányosság).
II.2. Sorozatok	Színek, formák, jelek különböző sorozatai. Számsorozatok tulajdonságai (pl.: növekvő, csökkenő stb.), szabályok felismerése, a sorozat folytatása egy-két elemmel. Adott szabályhoz sorozatok készítése. A sorozat megadása első elemével és a képzés szabályával.
II.2. Sorozatok	Zsebszámológépek segítségével különböző sorozatok előállítása, számítások egyszerűsítése.
III. Geometria, mérések
III.1. Alakzatok térben, síkban	Egyszerű geometriai alakzatok és tulajdonságaik. Testek vizsgálata (csúcsok, élek, lapok kölcsönös helyzete, száma, méretek, alak, forma). Téglatest, kocka tulajdonságainak tudatosítása. Testhálóik. Síkidomok, sokszögek, négyszögek, háromszögek vizsgálata, tulajdonságai. Egyenesek, síkok kölcsönös helyzete (metsző, párhuzamos, merőleges).
III.2. Távolság	A távolság szemléletes fogalma. Ponthalmazok távolsága. Sokszögek, háromszögek, négyszögek kerülete.
III.3. Szög, szögmérés	A szög fogalmának előkészítése, szögfajták megismerése, szögek összehasonlítása és mérése (fokban). Szögmérő használata.
III.4. Adott tulajdonságú pontok keresése, szerkesztések	Körző, vonalzók helyes használata. Egy ponttól adott távolságra lévő pontok síkban, térben. Két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok síkban, térben. Adott tulajdonságú pontok a koordinátarendszerben. Szakaszfelező merőleges és szerkesztése. Párhuzamosok szerkesztése. Szögfelező és szerkesztése. Szakaszmásolás, szögmásolás. Egyszerű szerkesztések megtervezése, elvégzése (pl.: háromszög szerkesztése három oldalból).
III.5. Mennyiségek és mérésük	Hosszúság-, terület-, térfogat-, űrtartalom-, tömeg és idő mérése választott és szabvány-mértékegységekkel. Területmérés lefedéssel, átdarabolással, mért adatok segítségével négyzet, téglalap, kocka, téglatest esetén. A mérések megbízhatósága, célszerűen választott pontosság (pl.: kerítésvásárlás esetén felfelé kerekítés). Az egység, mennyiség és mérőszám kapcsolatának megtapasztalása, tudatosítása. A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit kifejező kilo, hekto, deka, deci, centi, milli jelentésének, rövidítésének megismerése, tudatos használata egyszerű esetekben. Mértékegységek átváltása. Konkrét mérések terepen, iskolában, otthon, munkahelyen, testmodelleken, sokszögeken stb. Testtömegek, testmagasságok mérése. Tapasztalatok gyűjtése, táblázatba rendezése, összefüggések keresése.
III.6. Transzformációk	A téma fő jellemzője: tapasztalatok gyűjtése a geometriai transzformációk előkészítéséhez. A természetes és épített környezetben, művészi alkotásokban talált szimmetriák vizsgálata (pl.: lepkék, falevelek, virágok, épületek, festmények [pl.: Escher képek]). Szimmetrikus alakzatok készítése síkban, térben (pl.: papírszalvéta kivágása, kockákból sík-szimmetrikus alakzatok készítése). Sordíszítések tervezése. Koordinátarendszerben pontok (egyszerű alakzatok) eltolása a tengelyekkel párhuzamosan, tükrözése a tengelyekre, origóra.
IV. Valószínűség, statisztika
IV.1. Kombinatorika	Különböző tárgyak, színek, betűk, számjegyek stb. sorrendezése, minél több lehetőség megkeresése, 2-3 elem esetén az összes lehetőség előállítása. Halmazok elemeiből 1, 2, 3 elemű sorozatok kiválasztása (pl.: 5-6 különböző színű golyó közül kettő kiválasztása az összes lehetséges módon, számkártyákból kétjegyű számok képzése).
IV.2. Valószínűségi játékok	A valószínűségi szemlélet alapozása tapasztalatok alapján. Adatok gyűjtése, lejegyzése (pl.: pénzdobálás [fej-írás gyakorisága], szerencsejátékokban a nyerés esélye (pl.: játék lottó esetén, totó-lottó, egyéb játékok). A véletlen szerepe. Biztos, lehetetlen események. Gyakoriság.
IV.3. Statisztikai szemlélet kialakítása, fejlesztése.	Adatok gyűjtése, lejegyzése (pl.: táblázatba). Adatok értelmezése, ábrázolása diagrammal (pl.: oszlop-, vonal-, kördiagram), grafikonon. Egyszerű grafikonok olvasása. Jellemző adatok keresése (pl.: számtani közép, középső adat, leggyakrabban előforduló adat).

A továbbhaladás feltétele

A tanuló legyen képes felfogni és értelmezni a kapott szóbeli és írásbeli utasításokat.
Tudjon megfelelő színvonalon leírni, lejegyezni, elolvasni egyszerű matematikai tartalmú szöveget, legyen képes azt értőn elemezni (pl.: adatokat kiválasztani, a kérdést megérteni).
Gondolatait tudja egyszerűen megfogalmazni, elmondani. Tudja követni a mások gondolatmenetét, legyen képes ezzel kapcsolatban kérdezni.
Vegyen részt a tanórákon, készítsen írásos feljegyzést a tanultakról, jelölje a problémáit.
Készítse el a házi feladatokat, gyakoroljon. Lemaradás, nem értés esetén legyen képes megfogalmazni a problémáit, megkérdezni a tanárát, társait az adott témáról.
A tanuló tudja diktálás alapján leírni, írott formából kiolvasni a természetes számokat egymillióig, tudjon leírni egységtörteket. Tudja a számok tízes, százas, ezres számszomszédait, tudjon kerekíteni.
Tudja a számok helyét a számegyenesen, legyen képes összehasonlítani két szám nagyságát.
Ismerje és értse a szorzótáblát, legyen képes a szorzatok meghatározására.
Legyen képes szóban és írásban elvégezni a négy alapműveletet egyszerű esetekben a természetes számok körében, nagyobb számok esetén zsebszámológéppel. Ismerje a műveletek helyes sorrendjét.
Tudja megbecsülni egyszerűbb esetekben a várható eredményt (nagyságrendjét), legyen képes a kapott eredmény helyességének ellenőrzésére.
Tudjon egyszerű diagramokkal, grafikonokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Legyen képes két-három természetes szám átlagának kiszámítására.
Tudjon egy-két lépéses egyismeretlenes elsőfokú egyenletet, egyenlőtlenséget megoldani módszeres próbálgatással, lebontogatással.
Legyen képes egyszerű szöveges feladatokból matematikai modellt készíteni, és a megoldást keresni és megtalálni, annak helyességéről meggyőződni.
Ismerje az alapvető geometriai fogalmakat, ismerje fel a tanult egyszerű alakzatokat (pl.: háromszög, négyszög [négyzet, téglalap], kör, kocka, téglatest, gömb) és tudja felsorolni egy-két tulajdonságukat.
Legyen képes konkrét számadatok birtokában meghatározni a négyzet és a téglalap kerületét, területét (rajz, ábra, mérések segítségével).
Legyen képes felismerni a kocka hálóját, konkrét adatok birtokában meghatározni a kocka felszínét és térfogatát.
Ismerje a legalapvetőbb, a napi gyakorlatban is használatos mértékegységeket (hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, tömeg, idő, szög vonatkozásában).
Legyen képes helyesen használni a mérő-, és szerkesztőeszközöket (szögmérő, vonalzók, körző).
Tudjon egyszerű másolásokat (pl.: szakasz), szerkesztéseket (pl.: háromszög, kör) elvégezni.
Legyen képes felismerni egyszerű alakzatok esetében a szimmetriát.
Szükség esetén tudja értőn alkalmazni a zsebszámológépet számítások egyszerűsítéséhez, gyors elvégzéséhez.

Matematika

10. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 74

Célok és feladatok

A matematika tanításának elsődleges célja, hogy a tanulók megszerezzék azokat a matematikai alapismereteket és készségeket, amelyek segítségével képessé válnak a mindennapi életből vett egyszerű problémák az adott gyakorlati tevékenységhez kapcsolódó matematikai modelljének megtalálására, megoldására és az eredményes szakmatanulásra.

A matematika oktatásának ebből következő feladatai:
Biztosítsa a gyakorlati munkavégzés megtervezéséhez, valamint a többi tantárgy eredményes elsajátításához szükséges matematikai alapismereteket és eszközöket, amelyekkel a tanulók alkalmassá válhatnak a szakképzésre.
Feladata, hogy a meglevő ismereteket, készségeket stabilizálja, valamint továbbfejlessze.
A matematikaoktatás az ismereteknek konkrét, gyakorlati feladatokon történő alkalmazásával fejlessze a tanulók pozitív motivációját a tárgy iránt, segítse elő, hogy a tanulók a problémahelyzetekhez önbizalommal közelítsenek.
A matematikatanítás feladata, hogy megismertesse a tanulókkal a gondolkodás, a problémamegoldás örömét, megmutassa a matematikának az emberi kultúrában betöltött szerepét.
Fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását és esztétikai érzékét.
Alakítsa ki és fejlessze a megértésen alapuló gondolkodást, ismertesse meg a valóság és a matematikai modell közötti kétirányú kapcsolatot.
A program nem tartalmazza a teljes alapfokú (általános iskolai) matematikai ismeretanyagot, de a matematika oktatása tegye képessé az egyéni fejlesztés során megfelelően felkészült és motivált tanulókat arra, hogy további tanulmányokat (általános iskolai osztályozóvizsgára, alapműveltségi vizsgára való felkészülés) folytathassanak.

Fejlesztési követelmények

A tantárgy a tanítás során neveljen a rugalmas és fegyelmezett, logikus gondolkodásra, a felfedező, örömteli feladatmegoldásra. A gondolkodási folyamatok alkalmazásával fejlessze a heurisztikus, a konstruktív és az analogikus gondolkozást. Járuljon hozzá a helyes tanulási szokások kialakításához és alkalmazásához.
Fejlődjön ki olyan szintű számolási készség, amely alkalmas a mindennapi élet egyszerű matematikai műveletekre alapozott problémáinak megoldására. Alakuljon ki a zsebszámológép helyes és biztos használata. Fejlődjön a tanulók sík- és térgeometriai szemlélete a mindennapi geometriai jellegű problémák megoldásához szükséges szintre. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok elemzésével fejlődjön a tanulók függvényszemlélete.
A matematika járuljon hozzá a szövegértő, szövegelemző képesség fejlődéséhez. A tanulók legyenek képesek egy probléma többféle megoldásának keresésére és megtalálására. Fejlődjön logikus gondolkodásuk (pl.: különböző logikai játékok megismerésével).
Legyen tapasztalatuk a kombinatorikus gondolkodásmódban. Értsék a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események fogalmát. Értsék és a mindennapi életben is használni tudják az "és", "vagy", "nem", "ha... akkor" típusú nyelvi logikai elemeket.
Legyen tapasztalata a tanulóknak a tantárgyon belüli és a mindennapi életből vett egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntésében. Ismerjék a sejtés és igazolás közötti különbséget. Értsék meg a matematikai modell fogalmát (pl.: ábrák, modellek felhasználásával).
A tanulók váljanak képessé pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Ahol lehet, becsüljék meg az eredményt, törekedjenek önellenőrzésre, legyenek képesek a kapott eredmények reális voltának megítélésére.
Szokjanak hozzá a megoldási terv készítéséhez, legyenek képesek terveiket és megoldásaikat szóban és írásban, társaik számára érthető formában megfogalmazni.
Legyen tapasztalatuk könyvek, képlet- és táblázatgyűjtemények használatában.

Belépő tevékenységformák

Elemi kommunikáció

A nyelv logikai elemeinek megértése, egyszerűbb esetekben való használata; összehasonlítás és viszonyítás során a szükséges kifejezések értelmezése, használata (több, kevesebb, kisebb, nagyobb, egyenlő; és, vagy, ha ... akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem...).
Szövegértelmezés egyszerű gyakorlati jellegű feladatokban (adatok kiválasztása, lejegyzése, megoldási terv készítése, ellenőrzés és értékelés a szöveg alapján; adatok, eredmények összevetése a mindennapi gyakorlattal).

Matematikai ismeretek, probléma-megoldási módszerek
Elemek kiválogatása adott feltétel alapján (pl. osztható, nem osztható); elemek besorolása a megfelelő csoportokba (halmazfogalom előkészítése).
A "biztos", "lehet, de nem biztos", "lehetetlen" érzékeltetése valószínűségi játékokon, különböző problémák, események kapcsán.
Sorba rendezés próbálgatással, az összes eset előállítása.
A feladatmegoldás különböző módszereinek alkalmazása: módszeres próbálgatás; következtetéses gondolkodás, sejtések, szabályosságok megfogalmazása; sejtés és igazság összevetése; kísérlet; az eltérő vélemények eldöntésére javasolt megoldási lehetőségek kipróbálása, ellenpélda szerepe.

Az egyes témakörökhöz kapcsolódó főbb tevékenységek:
Elemi műveletek sokszori ismétlése különböző, mindennapi számításokhoz kapcsolódó feladathelyzetekben.
Törekvés a hibátlanságra. Az elkövetett hibák pontos okának felderítése.
Egyéni és társasjátékok, játékos számolási feladatok (számsorozatok folytatása, szabály játékok, kockadobásos feladatok stb.).
Fogalmak elmélyítése, alkalmazások példákban (a racionális szám fogalma; műveletek racionális számokkal).
Kerekítés, becslés.
A négy alapművelet elvégzése zsebszámológépen.
A mérlegelv szemléltetése (számmérleg, ábrasorozat) egyenletmegoldás során.
Pontok, alakzatok ábrázolása a koordinátarendszerben. Alakzat tükörképének előállítása a koordinátarendszerben; pontok leolvasása.
Táblázat és grafikon készítése egyenes arányosságot tükröző gyakorlati feladatok esetén.
Manipulálás tárgyakkal, választott egységekkel, anyagokkal. (Hosszúságok össze mérése, területek lefedése, térfogatok kitöltése, átszabás [átdarabolás], síkidomok ábrázolása, hálózatok kiterítése, testek készítése.)
Hosszúság, terület, térfogat mérésének elvégzése, szabvány-mértékegységek átváltása.
Tulajdonságok felismerése, vizsgálata; csoportosítás, rendezés (geometriai alakzatok, tengelyes szimmetria).
Kerület, terület, felszín, térfogat meghatározásához szükséges mennyiségek megmérése, majd a kérdezett adat kiszámítása (képletbe behelyettesítéssel is).
Bizonyítás szemléletesen, tevékenységgel (pl.: Pitagorasz-tétel területek átdarabolásával).
Szerkesztések elvégzése körzővel, vonalzóval.
Konkrét halmazokba való besorolás, elemek szétválogatása tulajdonságuk alapján.
Sorba rendezési feladatok megoldása az összes eset megkonstruálásával.
Adatok elemzése, értelmezése. Függvénykapcsolat jellemzőinek felismerése grafikonokon.
Tapasztalatszerzés események megfigyelésében.

Témakörök	Tartalmak
I. Számtan, algebra
A racionális számok	Természetes számok és tizedes törtek írása, olvasása. Kerekítés egészekre, 10-re, 100-ra, 1000-re. Negatív számok értelmezése, ábrázolása a számegyenesen. Az ellentett és az abszolút érték fogalma. Törtszám értelmezései. Törtek ábrázolása számegyenesen. A reciprok fogalma. Arány értelmezése.
Műveletek a racionális számok körében	Természetes számok összeadása és kivonása szóban és írásban. Összeadás és kivonás egészek körében szóban és írásban. Tizedes törtek összeadása és kivonása írásban. Természetes számok szorzása szóban egyjegyű szorzóval. Szorzótábla.V Szorzás írásban egy- és kétjegyű szorzóval. Egész számok és tizedes törtek szorzása 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Tizedes törtek szorzása egész számmal. Osztás szóban egyjegyű osztóval. Osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Osztás írásban egy- és kétjegyű osztóval. Becslés, kerekítés. Tört felírása tizedes tört alakban. Törtek egyszerűsítése, bővítése. Törtek nagyságának összehasonlítása.
Műveletek a racionális számok körében	Alapműveletek egész számokkal és törtekkel egyszerű esetekben. Számok négyzetének megállapítása egy- és kétjegyű számok esetén. Zsebszámológéppel: kis abszolútértékű (egész)számok pozitív egész kitevők esetén.
Számelmélet	A 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság felismerése. Két szám közös osztói, közös többszörösei. Két szám legkisebb közös többszörösének, legnagyobb közös osztójának megállapítása (a többszörösök, osztók sorozatából)
Arányosság	Arányos következtetések. Törtrész kiszámítása (pl. természetes szám 2/3 része; következtetéssel). Egyenes arányosság, fordított arányosság (mindennapi példákon). Szabvány-mértékegységek átváltása következtetéssel. (Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idő átváltása.) Mennyiség felosztása adott arányban.
Százalékszámítás	A százalék fogalma. Százalékszámítás arányos következtetéssel. (Az alap, a százalékérték és a százalékláb kiszámítása; kamatozó összegek.)
Számítások a mindennapi életben	Szöveges feladatok alapműveletekre. Számfeladatokhoz szöveg alkotása.
Szöveges feladatok	Egyszerű geometriai és fizikai számítások. Zárójeles számfeladatok műveleti sorrendjének megállapítása. A felcserélhetőség és a csoportosíthatóság felismerése és felhasználása a számolás egyszerűsítésére. Összeg, szorzat változásainak felismerése és felhasználása a számolás egyszerűbbé tételéhez. A zsebszámológép használata nagyobb számokkal végzett műveletek esetén, illetőleg a műveletek eredményének ellenőrzésekor. Törtekkel végzett műveletek, kerekített tizedes tört alakba való átírással. Logikai feladatok, játékok, szabályjátékok (számítógépen is).
Az algebra elemei	Elsőfokú, egyváltozós algebrai egész kifejezések, összevonásuk. Algebrai (tört)kifejezés. Behelyettesítés algebrai kifejezésbe, geometriai, fizikai tartalmú képletbe. Egyszerű elsőfokú egyenletek megoldása következtetéssel, lebontogatással, mérlegelvvel. Ellenőrzés behelyettesítéssel.
II. Függvények, sorozatok
Derékszögű koordinátarendszer	Pontok ábrázolása, leolvasása. Összekötött pontokból kialakított mindennapi formák tükrözése a tengely(ek)re.
Sorozatok	Számtani és mértani sorozatok képzése, a szabályosság felismerése alapján való folytatás; az első elem és a szabály ismeretében sorozatalkotás.
Függvénykapcsolat	Egyszerű lineáris kapcsolatok, táblázatok, hiányzó adatok pótlása ismert vagy felismert szabály alapján. Grafikonkészítés táblázat alapján (pl. egyenes arányosságot tükröző, mindennapi életből vett gyakorlati feladat esetén).
III. Geometria, mérések
Alakzatok	Négyzet, téglalap, kör, háromszög, téglatest, kocka tulajdonságai. Alakzatok felismerése; előállítása másolással, kirakással (szögestáblán), rajzolással, szerkesztéssel.
Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás	Hosszúság, terület, űrtartalom becslése; mérése választott és szabványos mértékegységekkel. Kerület (háromszögek és négyszögek; kör), terület (négyzet, téglalap, háromszög, kör), felszín és térfogat (kocka és téglatest) meghatározása méréssel, valamint számítással, a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódva (pl. medence űrtartalma, csempézés, parkettázás stb.). Hálózat készítése.
Szerkesztések	Merőleges állítása egyenes egy pontjára. Szakaszfelezés. Szögfelezés. Szögmérés. Szögek másolása. Párhuzamosok előállítása. Tengelyes tükrözés tulajdonságain alapuló szerkesztések. Tükrös alakzatok tengelyének megszerkesztése. Négyzet, téglalap, háromszög, kör másolása körző, vonalzó használatával.
Egybevágóság, hasonlóság	Tengelyes tükrözés, tulajdonságai. Példák eltolásra, középpontos tükrözésre. Egybevágó síkidomok felismerése. Nagyítás, kicsinyítés szerkesztéssel (egy pontból vetítve). Nagyítás, kicsinyítés rácsok (pl.: háromszög-, négyszögrácsok) segítségével.
Pitagorasz-tétel	A tétel szemléletes bizonyítása. Derékszög kitűzése. Egyszerű számításos feladatok.
IV. Valószínűség, statisztika
Kombinatorika	Egyszerű sorba rendezési feladatok megoldása az összes eset megkonstruálásával.
Valószínűség szemléletes alapozása	A biztos, lehetséges és lehetetlen esemény fogalma (pl.: kocka- dobásos játékok alapján).
Statisztika	Statisztikai adatok gyűjtése a mindennapi élet gyakorlatából. Adatok rendszerezése, ábrázolása (oszlopdiagram, grafikon stb.). Táblázatok és grafikonok olvasása. Az átlag fogalma.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló vegyen részt minden, a tananyaghoz kapcsolódó tevékenységben (számítások, rajzolás, szerkesztés, manipulációk, játékok, bizonyítás). Jegyzetei tartalmazzák az órán (segítséggel) elvégzett, rögzíthető feladatok megoldását (számítások, ábrázolások). Rendelkezzen az önálló gyakorlást igazoló jegyzettel (házi feladatok) a hibátlan végrehajtásig gyakorlandó feladatok témaköréből, amelyben a visszajelzett hibákat javítja.
A tanuló ki tudja olvasni és le tudja írni hibátlanul az egész számokat tízmillióig, a tizedes törteket milliomod részig; meg tudja állapítani és jelölni tudja nagyságrendi viszonyaikat.
Tudja a négy alapműveletet önállóan, írásban alkalmazni az egész számok és a tizedes törtek körében (osztás: kétjegyű egész osztóval). Figyelmeztetésre fel tudja ismerni az elkövetett hibát és tudja korrigálni a számítást.
Segítséggel el tudja végezni helyes sorrendben az alapműveleteket a racionális számkörben.
Egyszerű esetekben (két műveletet tartalmazó feladatok kis nevezőjű törtekkel) önállóan el tudja végezni az alapműveleteket.
Önállóan el tudja helyezni a negatív számokat és a törteket a számegyenesen, meg tudja állapítani egy szám 2-vel, 5-tel, 10-zel való oszthatóságát, ki tudja számítani egy szám négyzetét.
Ismerje fel és tudja megnevezni két mennyiség között az egyenes vagy a fordított arányosságot. Képes legyen az egyenes arányosság ismeretlen mennyiségét szóban és írásban is következtetéssel kiszámítani.
Tudjon egyszerű, a mindennapi életből vett, alapműveletekre épülő szöveges problémákat számfeladat formájában megfogalmazni és megoldani. A feladatok megoldásához tudjon hozzákezdeni (adatok felírása, a művelet jelölése), és elakadás esetén tudja meg fogalmazni problémáját.
Tudjon egyszerű (2-3 lépéses) egyenleteket megoldani. Elakadás esetén tudja megfogalmazni a problémáját, és segítséggel tudjon továbbhaladni. Tudja az egyenletek megoldását önállóan, behelyettesítéssel ellenőrizni.
Adott alap és százalékláb esetén tudja önállóan, hibátlanul kiszámítani a százalékértéket.
Önállóan tudjon (számtani) átlagot számítani 2, 3 elem esetén.
Ismerje fel egyszerű diagramokon, grafikonokon az ábrázolt mennyiség növekedését, fogyását, és tudja megnevezni ezt a tulajdonságot.
Tájékozódjon biztosan a koordinátarendszerben, tudjon konkrét pontokat ábrázolni és leolvasni. Ismerje a hosszúság, a terület és a térfogat leggyakrabban használt mértékegységeit, és önállóan tudja átváltani ezeket, ha feladatmegoldás során szükséges.
Tudjon jegyzetei (képletek, mintafeladatok) használatával a mindennapi élethez kapcsolódó geometriai számításokat önállóan, hibátlanul elvégezni a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó tervezőmunka részeként is

háromszögek, négyszögek, kör kerülete,
négyzet, téglalap, háromszög, kör területe,
kocka, téglatest felszíne és térfogata témakörében.

Végezzen el (esetleg segítséggel) minden alapszerkesztést (párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szakaszfelezés, szögmásolás, szögfelezés) többször, különböző adatok mellett.
Legyen tapasztalata háromszögek, speciális négyszögek és kör szerkesztéssel való előállításában, másolásában.
Tudja biztosan használni a zsebszámológépet (alapműveletek pozitív egész számokkal és pozitív tizedes törtekkel: önállóan, hibátlanul; egyszerű műveletsor elvégzése, a műveletek sorrendjének figyelembevételével: tanári segítséggel).
Vegyen részt az előírt matematikai tevékenységekben (pl.: manipulációk, könyvtár-látogatás), és tudjon kérdéseket feltenni a feladatokkal kapcsolatban.

Informatika

10. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 37

9-10. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 37, 37

Célok és feladatok

A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanuló megtanulja, hogyan jusson hozzá a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az oktatás feladata: felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés különféle szabályait.
A számítástechnika - beleértve az Internet használatát is - a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit.
A tantárgy célja a tanulók érdeklődésének felkeltése az informatika iránt, a megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, az informatika eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése. Ezzel lehetővé teszi a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben.
Fontos feladat, hogy a tanulók megismerjék a számítógép alapvető használatát, az információt hordozó, tároló, közvetítő és feldolgozó eszközök kezelését. Motiváló gyakorlati problémák, feladatok megoldásán keresztül megismerkednek a felhasználói programokkal, dokumentumokkal, logikai játékokkal, oktatóprogramokkal. A hangsúlyt a továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek, képességek elsajátítására helyezzük.
Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen lényeges, hogy a tanulókban kialakítsuk az informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét.
Az informatika oktatása felkészíti a tanulókat arra, hogy az informatika keretein belül szerzett ismereteket más tantárgyakban is hasznosítsák, igényeljék az informatikai esz közök használatát, természetesnek vegyék a számítógéppel végzendő feladat meg oldásokat és kivitelezéseket.
A könyvtárhasználatra nevelés alapvetően tantárgyközi feladat, amely minden tantárgyra érvényes közös követelmény. Ám a könyvtár széles körű használatához a tanulóknak el kell sajátítaniuk egy szűkebb, általános alapozó jellegű tudásanyagot. Ebben a vonatkozásban a könyvtárhasználat pontosan körülhatárolható ismeret- és tevékenységi kört jelent, mely a tantervben önállóan megjelenik.
A könyvtárhasználati tananyag alapvetően eszköztudás, a használat szempontjából szükséges és elégséges ismereteket tartalmazza. Fogalomrendszerét, alkalmazási technikáit a könyvtári informatika legfontosabb ismeretelemei alkotják.
Az informatika oktatása fejleszti a tanulók logikus gondolkodását, kreativitását, esztétikai érzékét az elvégzett munka iránt. Rászoktatja a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, az önképzésre, az új informatikai hardvereszközök és szoftvertermékek megismerésére.
Felkészít az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására és a folyamat értékelésére.
A kerettantervre épülő helyi tantervnek és tanítási gyakorlatnak a tanulók ismereteihez és képességeihez kell alkalmazkodnia. A tantárgy célkitűzéseinek megvalósítása során nem a megszokott, hagyományos tantárgyi módszereket kell alkalmazni, hanem a mindennapi életből vett játékos, motiváló, érdekes feladatokra kell építeni.

Fejlesztési követelmények

A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában.
Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén.
Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani. Legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség problémái).
Tájékozódjon arról, hogy a szakmai irányultságának megfelelő szakmákban, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek.
Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbb szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit.
Tudjon különbséget tenni az alapvető dokumentumtípusok között. Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerű szótárat, lexikont használni. Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közkönyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

Belépő tevékenységformák

Hardvereszközök és használatuk:
A számítógép és perifériáinak összekapcsolása, működésbe hozása. A billentyűzet és az egér kezelésének, a perifériák használatának gyakorlása játékprogramokon.

A szövegszerkesztés alapjai:
Dokumentum készítése nyomtatott minta alapján, az alapvető szövegegységek ismerete a szövegegységekre vonatkozó formázási ismeretek alapján.
A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése és nyomtatása.
Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján (pl. önéletrajz, kérvény, jegyzőkönyv, hivatalos levél, műszaki leírás). Ábra- és képszerkesztés.
Rajzoló, képszerkesztő program indítása, rajzeszközök, rajzlap és színbeállítás. Egyszerű szabadkézi és geometrikus rajzok készítése, szöveg írása a rajzlapra. Ábrák, rajzok, névjegy készítése, nyomtatása és mentése. Rajz önálló készítése nyomtatott minta alapján.
Ábra dokumentumba illesztése rajzeszközök használatával.

Az operációs rendszer használata:
Flopilemez formázása, azon a készített és a háttértárolókról másolt állományok gyűjtése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértárolón, kijelölése, másolása. Egymás után és szórtan elhelyezkedő állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, törlése. Flopilemezen a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával, tanári irányítással. Vírusirtó futtatása. Állományok tömörítése és a tömörített állományok kibontása (ARJ, Zip vagy RAR tömörítő segítségével).

Egy grafikus operációs rendszer kezelése:
Ablakok, ikonok, menük kezelése. Háttértárak, könyvtárak és állományok kezelése. Másolás, mozgás, törlés, átnevezés használata. Naptár, számológép használata. Multimédia használata tantárgyi vagy ismeretterjesztő anyag feldolgozásával. Bejelentkezés a hálózatba jelszó segítségével, kilépés. Erőforrások alapvető beállításai (képernyő, billentyűzet, egér, dátum és idő).

Ismerkedés az Internettel:
Levelezőprogram használata: levél küldése, fogadása. Csatolt fájl fogadása és küldése.
Megadott téma felkutatása ismert keresőprogram segítségével. (Hálózati keresőgépek használata, egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés.) Hasznos webhelyek felkeresése, onnan adat kiírása (Magyar Elektronikus Könyvtár, vasúti információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak).

Könyvtárak használata:
Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással, illetve közvetett forrásokból.
Tájékozódási gyakorlatok a könyvtár tér- és állományszerkezetében. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában.

Témakörök	Tartalmak
Hardvereszközök és használatuk	Informatikai alapfogalmak, a számítástechnika története, a számítógép-generációk. A hardver és a szoftver fogalma. A számítógép részei, a különböző perifériák funkciói. Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyűzet, egér, nyomtató, lemezek.
Az operációs rendszer használata	Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Könyvtárkezelő parancsok használata. Vírus fogalma, hatása. Víruskereső indítása, üzeneteinek értelmezése. Vírusok keresése, irtása.
Egy grafikus operációs rendszer kezelése	A grafikus operációs rendszer főbb feladatai. A grafikus operációs rendszer használata. Ablakok, ikonok, menük kezelése, billentyűzet és egér használata. Háttértárak, könyvtárak (mappák) és állományok kezelése.

Témakörök	Tartalmak
Egy grafikus operációs rendszer kezelése	Tájékozódás és mozgás a könyvtárban, könyvtárstruktúra kialakítása. Másolás, mozgás, törlés, átnevezés. Kellékek használata. Naptár, számológép, multimédia használata. Hálózati ismeretek. Bejelentkezés a hálózatba, kilépés. Információk lekérdezése, erőforrások használata. Kommunikáció a hálózatban.
Ábra- és képszerkesztés	Egy rajzoló-, képszerkesztő program indítása, rajzeszközök, rajzlap és színbeállítás. Egyszerű szabadkézi és geometrikus rajzok készítése, szöveg írása a rajzlapra. Ábrák, rajzok, névjegy készítése, nyomtatása és mentése.
A szövegszerkesztés alapjai	A szövegszerkesztés néhány alapfogalma, szövegszerkesztő indítása, alapfunkciói. A vágólap használata (másolás, kivágás, beillesztés). Szövegbevitel, javítás, szerkesztés, formázás, mentés, megnyitás, nyomtatás. Oldalbeállítás, szövegbeírás, javítás, helyesírás, betűtípusok. Grafikus állományok beillesztése. Hivatalos és magánlevél készítése, nyomtatása. Meghívó, névsor, árlista, órarend készítése.
Ismerkedés az Internettel	Mi az Internet? A protokoll: HTTP, World Wide Web. Keresőprogramok használata (tematikus és kulcsszavas keresés). Hasznos weblapok önálló felkeresése. Saját e-mail cím létrehozása és használata (küldés, fogadás). Csevegőprogram használata.
Könyvtárak használata	Tájékozódás az iskolai könyvtár tereiben, állományában. Ismerkedés a könyvtár alapvető szolgáltatásaival, igénybevételük módjával. A könyvtárhasználati szabályok megismerése, alkalmazása. Könyvtárlátogatás.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló tudja az eszközöket be- és kikapcsolni, üzemeltetni, vigyázni a saját és környezete testi épségére. A keletkezett hibákat ismerje fel és jelentse tanárának. Tartsa be a számítógépes szaktanterem balesetvédelmi szabályait.
Legyen képes oktatóprogramot, logikai játékot elindítani és használni. Ha elakad a programban, merjen kérdezni tanárától, és szükség esetén tudjon segédeszközöket (tankönyv, saját jegyzet) is alkalmazni.
Tudja önállóan kezelni a billentyűzetet, az egeret és a perifériákat játék és dokumentumkészítés, állományműveletek végzése során.
A tanuló tudjon önállóan rövid nyers szöveget begépelni, szöveget javítani, szerkeszteni, formázni, menteni, megnyitni és nyomtatni. Tudja a karaktereket formázni. Képes legyen az őt érdeklő, illetve a számára szükséges egyszerűbb dokumentumokat (pl. más tantárgyak házi dolgozatait, feladatait) megtervezni, elkészíteni és kinyomtatni. A bonyolultabb - minta alapján készített - dokumentumokat tanára segítségével tudja elkészíteni.
Tudjon önállóan flopi lemezt formázni, könyvtárszerkezetet kialakítani, fájlokat másolni, mozgatni és törölni. Ha hibázott, ismerje fel a tévedését és tanári segítséggel tudja azt korrigálni.
Gyűjtse flopin az elkészített dokumentumokat.
A tanuló legyen képes segítséggel a rajzolóprogramot alapszinten használni: új rajzlapot kérni, rajzolni, festeni és szöveget írni, az elkészült képet elmenteni, betölteni, módosítani és szerkeszteni. Kiadott minta alapján rajzot elkezdeni, tanári segítséggel befejezni. Az előforduló problémákat merje felvetni, tudjon kérdezni.
Tudja önmagát ellenőrizni és a munkája során elkövetett hibák nagy részét kijavítani.
A tanuló ismerje az Internet fogalmát, szerepét a mindennapi élet során.
Tudjon az Interneten adott címeket - kis tanári segítséggel - elérni. Tudjon az Interneten elérhető adatbázisokban keresni, az őt érdeklő anyagokat felkutatni, kimásolni, gyűjteni. Tudjon levelezni. Legyen képes tájékozódni a szakiskola könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes segítséggel információt keresni hagyományos és számítógépes könyvtári forrásokból. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban, adatbázisokban. Meg tudja nevezni a könyvtártípusokat.

Művészetek

10. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 37

9-10. évfolyam Az éves javasolt óraszám: 37, 37

Célok és feladatok

A művészetek tantárgy oktatásának célja, hogy esélyt teremtsen a tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók számára az önbizalom erősítéséhez, a sikerhez, hiszen a művészi érzékenység és tehetség az intellektuális képességektől független is lehet.
Az érzékszervek által szerzett ismeretek rendszerezése, tudatosítása.
A művészetek tanítása a programban nem fogalmi, elméleti jellegű, hanem az alapvetően az általános személyiségfejlesztés része, és a tanulók érzelmi és indulati karakterének fejlesztését szolgálja.
Ezért iskolai körülmények között megvalósítandó művészeti terápiának is lehet nevezni.
A művészetek oktatása során lehetőség van az ének-zeneművészet vagy rajz és vizuális kultúra integrált oktatására, illetve a modulok önálló választására is.

Fejlesztési követelmények

Alakuljanak ki vagy növekedjenek a tanulókban a művészeti alkotások megismerésére, megértésére irányuló szándékok.
Fejlődjön ki bennük a művészi értékek iránti fogékonyság.
Legyenek képesek a művészeti tevékenység és befogadás örömének átélésére.
Fejlődjön a tanulók egyéni, belső érzelemvilága.
Közös tevékenységek során legyenek képesek az önmérsékletre, tudjanak másokat is meghallgatni, fejlődjön kapcsolatteremtő készségük.
Vegyenek részt képességeik alapján valamelyik művészeti ág gyakorlásában (tánc, ének, hangszeres zene).
A kompozíciós érzék fejlettebbé tétele, a képi egyensúlyteremtés, a képi kiemelés, feszültségteremtés egy-egy módozatának felismerése és alkalmazása.
Annak elősegítése, hogy a tanuló egyéni látásmóddal és kifejezésmóddal rendelkezzen, azaz legyen képes élményeit, érzéseit, gondolatait a vizuális nyelv egy-egy konkrét műfajában ábrázolni, kifejezni, a többi ember tudomására hozni.

Ének-zene

Belépő tevékenységformák

Hangok, hangforrások, hangszerek megismerése, kipróbálása
Közös és/vagy egyéni éneklés
Közös és/vagy egyéni zenélés
Tánc és/vagy mozgások
Zenehallgatás, élmények megbeszélése, diákközösségekre jellemző rétegkultúra zenei elemeinek felhasználása

Témakörök	Tartalmak
A hangzás világa	A mindennapi élet zajai, a csönd, a szünet jelentősége egy-egy zenei dallamban, az életben és egyes művészeti ágakban.
Kötöttség és improvizáció a zenében	A spontán zenei önkifejezés, érzelmi és indulati elemek a zenében
A népzene jellegzetes motívumai	Szabadon választott művek feldolgozása. A cigányzenekar ősi mintája. A cigányzene és a magyar műzene kapcsolata.
Egyéni és közös éneklés	Szabadon választott művek alapján.
Zenehallgatás	Szabadon választott klasszikus, modern és kortárs művek alapján.
A zene a mindennapokban	A társastánc, a break és egyéb jelenségek történeti előzményei -pl. a török imámok körtáncai, egy-egy tánctípus régebbi történelmi korokból (pl. a menüett etikettje).

A továbbhaladás feltételei

A tantárgy foglalkozásain tanúsított aktivitás, magatartás, attitűd, az érzelmi viszonyulás, valamint ezek fejlődése, változása.

Rajz és vizuális kultúra

Belépő tevékenységformák

Látvány elemzése, anyag, forma, tér, szín, kompozíció alapján.
Különböző érzékszervi tapasztalatok összekapcsolása. Pl. tapintás-látás egysége, halló szervvel és látószervvel szerzett közös térélmény stb.
Ugyanazon tárgyak tanulmányozása különböző nézőpontból. Közelről, távolról, alulról, fölülről stb.
Adott tárgy vagy tárgycsoport, természeti vagy mesterséges forma plasztikai és festői megjelenítése. A formakarakter, a szerkezet, a külső és belső arányviszonyok érzékeltetése.
Az állókép és a mozgókép szerepének elemzése. A tömegkommunikációban betöltött szerepkörök tisztázása.
A számítógép szerepe képi világunk alakulásában. Egy videoklip elemzése.
Egy folyamatos munkát igénylő önálló alkotás készítése, pl. tárgy, fotósorozat, film stb.

Témakörök	Tartalmak
Énkép és képmás	Önismeret és külső megítélés. Rajzi-festői-plasztikai vázlatok, fotósorozatok készítése.
A kép és a szöveg kapcsolata	Szöveg és illusztráció, szöveg és kapcsolódó kép tervezése.
Közösen megtekintett film elemzése	Egy játékfilm vázlatának elkészítése, képi eszközök megbeszélése.
A közvetlen környezet tárgyainak megfigyelése	Természeti formák, mesterséges formák.
Szobrászok és festők	Egy képtár, szobortár gyűjteményének megtekintése. Egy esemény megjelenítésének megbeszélése a gyűjteményben látott alkotás alapján.
Építőművészet	Műemlékeink. Városi és falusi építészet. Az építészet szerepe történelmünkben.
A számítógép szerepe a mikro- és makrotér formálásában	A valódi tér és a virtuális tér viszonya. Az emberi képzelet kimeríthetetlensége. Egy épület tervezése számítógépen.
Önálló egyéni vagy közös alkotás létrehozása	Szabadon választott.

A továbbhaladás feltételei

A tantárgy foglalkozásain tanúsított aktivitás, magatartás, attitűd, az érzelmi viszonyulás, valamint ezek fejlődése, változása.

Történelem és társadalomismeret

10. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 74

Célok és feladatok

A történelem és társadalomismeret tantárgy tanítása során támaszkodni kell azokra az ismertekre, készségekre, amelyeket a tanuló más tantárgyak tanulmányozása során sajátított el. Fel kell hívni a figyelmét az egyes területek közötti összefüggésekre, meg kell ismertetni a problémák megközelítésének és megoldásának különféle (és más tananyagokban rejlő) lehetőségeit.
A tanári magyarázatoknak az alapvető történelmi, társadalomismereti fogalmak, folyamatok megértésére kell koncentrálni azzal a céllal, hogy segítsék elő a diákok tájékozódását, a modern világ jelenségeinek megértését.
A tanár(ok) számára nélkülözhetetlen a kulturált viselkedésre és nyelvi kifejezésmódra való folyamatos törekvés, azaz egy olyan "modulok és tantárgyak feletti hálónak" a kialakítása, amely ebben a vonatkozásban az egyes műveltségterületek és tananyagok "közös nevezőjének" szerepét tölti be. (Ugyanígy a modul anyagának tanításakor más, minden területen fontos és nélkülözhetetlen "tudástartalmakra" is ki kell térni, mint például a környezetvédelem kérdéseire, így folyamatosan utalni kell közvetlen környezetünk - "tantárgytól független" - állapotára, annak egészségügyi, esztétika stb. vonatkozásában).
E tantárgy esetében az integráció nem az újratanítást, hanem esetenként a tanultak új szempontú, komplex megközelítését, a már megtanult anyagok átrendezését jelenti. A felsorolt tananyagtartalmak tehát választhatóak, megtanításuk nem minden esetben e tantárgy keretein belül történik

Fejlesztési követelmények

A történelem és társadalomismeret komplex ismereteket tartalmazó tanítása során a jártasságok és készségek elsajátítása, elmélyítése az ismeretszerzésre és a képességek fejlesztésére felhasználható tanórákon történik.
Mindezekhez nélkülözhetetlen a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, amely önmagában is nélkülözhetetlen a társadalmi beilleszkedéshez, a felmerülő problémák kezeléséhez.
Mivel a program egy részében irodalmi szövegekről is szó van, ezért különösen nélkülözhetetlen a szövegértés fejlesztése, az olvasás képességének erősítése.
A szóbeli és írásos szövegalkotás nélkül nem képzelhető el a tanult problémák kifejtése, megbeszélése, egyáltalán a vita (készség), amelynek fejlesztése e modul egyik kiemelt feladata lehet.

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
Tudjon a tanuló ismereteket meríteni különböző jellegű forrásokból.
Legyen képes tanári segítséggel, később önállóan az iskolai könyvtárban információkat gyűjteni, azokat megvitatni, értékelni.
Az egyes társadalmi-történelmi események kapcsán legyen képes a cselekmények, jelenségek, magatartások erkölcsi megítélésére.
Értse meg a társadalmi-történelmi változások jelentőségét, a felmerülő kérdésekben tudjon állást foglalni.
Legyen képes a politikai jogok gyakorlásához szükséges intézmények szerepének a megértésére, legyenek ismeretei a legfontosabb aktuális bel- és külpolitika kérdésekről.
Legyenek alapismeretei a különböző vallások gyakorlatáról, értékeiről.
Értse meg az ún. globális problémák fontosságát az emberiség jövője szempontjából.
Ismerje fel és utasítsa el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást.

Kifejezőképességek
Tudjon rövid kiselőadást tartani az általa használt források segítségével.
Legyen képes egyszerűbb eseményeket saját szavaival magyarázni, más rövid előadásáról vázlatot készíteni.
Legyen képes kulturáltan vitatkozni.
Az olvasott irodalmi jellegű szövegekben tudjon különbséget tenni a valóság és a teremtett világ között.
Az adott irodalmi szövegekben megjelenő értékeket ismerje fel, és alakítsa ki az azzal kapcsolatos véleményét.

Tájékozódás térben és időben
Tudjon különbséget tenni az időben eltérő események között, legyen képes világosan megkülönböztetni a régmúlt, a közelmúlt és a tegnap eseményeit.
Használja az alapvető évszámokat, egyszerűbb kronológiai táblázatokat.
Tudjon olvasni a térképről, legyenek minimális topográfiai ismeretei.

Belépő tevékenységformák

Egy-egy témát a tanulók projektszerűen is feldolgozhatnak a tanórákon. (Ezek esetleg kötődhetnek szakmákhoz, például "a táplálkozás története és a világ népeinek táplálkozása" vagy a "Fa szerepe az emberiség történetében" , esetleg a tanulók által választott téma is lehet pl. A fegyverek története, az Életmód és egészség, az egészség története, egészség a nagyvilágban, "Ember és lakása" stb.)
A tananyagok földolgozása során feladatmegosztáson alapuló differenciált csoport-, illetve egyéni foglalkozások.
A korszerű szemléltetőeszközök és a tanulói aktivitást igénylő informatikai eszközök oktatási folyamatba való beépítése.

Témakörök	Tartalmak
I. A nemzeti múlt kiemelkedő eseményei, sorsfordulói	A honfoglalás és a magyar államalapítás. A középkori magyar királyság virágkora (Anjou és Hunyadi-ház). Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, törökellenes és függetlenségi harcok. A modern Magyarország megszületése a XIX. század során. A reformkor. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc. A polgárosodás kibontakozása, a dualizmus kora.
XIX. és XX. századi egyetemes történelem	A modern világ kialakulása a XIX. század során. Az ipari forradalom és következményei. A polgári nemzetállamok kialakulása. A nagyhatalmi átrendeződés és a modern gyarmati rendszer. Az első világháború, demokráciák és diktatúrák a két világháború között. A második világháború és következményei. A jelenkor problémái.
A XX. századi magyar történelem	Az első világháborús vereség és következményei (Trianon). A második világháború és az 1945 utáni burkolt és nyílt diktatúra. Az 1956-os forradalom és szabadságharc és a Kádár-korszak. A demokrácia és a piacgazdaság létrejötte hazánkban.
II. Társadalmi és állampolgári ismeretek
Állampolgári ismeretek	Az alapvető emberi jogok. Az alkotmány.
A mindennapi élet és a politikai jogok gyakorlása	A választási rendszer. (Választás, szavazás, választójog, szavazati jog.) Parlamenti és önkormányzati választások, népszavazás. Politikai pártok és a parlament. (Országgyűlés, pártstruktúra Magyarországon, törvényalkotás, kormánypárt és ellenzék, koalíció stb.) Az országgyűlés és a hatalmi szervek. (A miniszterelnök, a miniszterek és a minisztériumok, bíróságok és az ügyészség.) A tömegkommunikáció és a sajtó szerepe. A helyi önkormányzatok és működtetésük. Fegyveres testületek Magyarországon. (A katonai szolgálat.) Külpolitika, belpolitika. (Magyarország és a nemzetközi szervezetek: ENSZ, NATO. A legfontosabb belpolitikai kérdések: szociálpolitika, egészségügy, oktatás.) A politikai élet és a nyilvánosság.
III. Országismeret: hazánk, Magyarország	Témakörök Tartalmak
Térképészeti ismeretek	Térképészeti alapismeretek. (Térképjelek, tájékozódás a térképen. Térképek a mindennapi életben. (Várostérképek, autótérképek, kerékpártérképek, turistatérképek.) Gyakorlatok a térképpel.
Magyarország Európában	Magyarország elhelyezkedése Európában. Magyarország és a szomszédos államok. Magyarország lakossága. (Magyarok és nem magyarok.) A határokon túl élő magyarság (Európában és Európán kívül.)
Földrajzi régiók Magyarországon	Magyarország eltérő régiói. Településfajták Magyarországon. (Főváros, városok, falvak, tanyák.) Magyarország közigazgatása. Nyelvhasználat Magyarországon. (Magyarok, nemzetiségek, etnikumok nyelvhasználata, nyelvi rétegek és stílusok.)
Nemzetiségi, etnikai és más csoportok a társadalomban	A legnagyobb etnikai kisebbség: a cigányság. Nemzetiségek. Menekültek, bevándorlók. Vallási közösségek.

A továbbhaladás feltételei

A program elvégzése után a tanuló legyen képes a tanult események kapcsán következtetéseket levonni történelmi és társadalmi jelenségekről, azokat saját életvitelében is felhasználhatóvá tenni, használni alapvető történelmi, társadalmi, gazdasági fogalmakat.
Adott helyzetek, feladatok megoldása során eligazodni az állam, az önkormányzatok, különféle társadalmi szerveződések és az állampolgárok kapcsolatában, részt venni a közvetlen környezet (család, munkahely) harmonikus viszonyainak kialakításában.

Történelem és társadalomismeret

9-10. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 74, 74

Célok és feladatok

Fejlesztési követelmények

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Tudjon a tanuló ismereteket meríteni különböző jellegű forrásokból. Legyen képes tanári segítséggel, később önállóan az iskolai könyvtárban információkat gyűjteni, azokat megvitatni, értékelni. Az egyes társadalmi-történelmi események kapcsán legyen képes a cselekmények, jelenségek, magatartások erkölcsi megítélésére. Értse meg a társadalmi-történelmi változások jelentőségét, a felmerülő kérdésekben tudjon állást foglalni. Legyen képes a politikai jogok gyakorlásához szükséges intézmények szerepének a megértésére, legyenek ismeretei a legfontosabb aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről. Legyenek alapismeretei a különböző vallások gyakorlatáról, értékeiről. Értse meg az ún. globális problémák fontosságát az emberiség jövője szempontjából. Ismerje fel és utasítsa el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Kifejezőképességek Tudjon rövid kiselőadást tartani az általa használt források segítségével.
Legyen képes egyszerűbb eseményeket saját szavaival magyarázni, más rövid előadásáról vázlatot készíteni.
Legyen képes kulturáltan vitatkozni.
Az olvasott irodalmi jellegű szövegekben tudjon különbséget tenni a valóság és a teremtett világ között.
Az adott irodalmi szövegekben megjelenő értékeket ismerje fel, és alakítsa ki az azzal kapcsolatos véleményét.

Belépő tevékenységformák

Tartalmak

Témakörök	Tartalmak
A nemzeti múlt kiemelkedő eseményei, sorsfordulói	A honfoglalás és a magyar államalapítás. A középkori magyar királyság virágkora (Anjou és Hunyadi-ház). Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, törökellenes és függetlenségi harcok. A modern Magyarország megszületése a XIX. század során. A reformkor. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc. A polgárosodás kibontakozása, a dualizmus kora.
XIX. és XX. századi egyetemes történelem	A modern világ kialakulása a XIX. század során. Az ipari forradalom és következményei. A polgári nemzetállamok kialakulása. A nagyhatalmi átrendeződés és a modern gyarmati rendszer. Az első világháború, demokráciák és diktatúrák a két világháború között. A második világháború és következményei. A jelenkor problémái. Témakörök
A XX. századi magyar történelem	Az első világháborús vereség és következményei (Trianon). A második világháború és az 1945 utáni burkolt és nyílt diktatúra. Az 1956-os forradalom és szabadságharc és a Kádár-korszak. A demokrácia és a piacgazdaság létrejötte hazánkban.
Az idő szerepe a történelemben	A hétköznapi és a történeti idő. Ma, tegnap, tegnapelőtt (a mindennapok történelme). A sajtó és a média szerepe és lehetőségei. Személyes történelem dokumentumok alapján. (Születési anyakönyv, bizonyítvány stb.). Családtörténet (a családfa tanulságai). Tárgyaink története (a kézművesség az ipari formatervezésig).
Történelmi korok	Az ősember Európában és Magyarországon. A görög és római történelem legfontosabb eseményei. A sokszínű középkor. A kapitalizmus születése. A XX. század történelmének legfontosabb mozzanatai.
Az emberiség sorskérdései	Technikai fejlődés és környezetvédelem. Környezeti károk a hétköznapokban. Az információk áradata.
A világ nagy vallásai	A kereszténység. A buddhizmus. A zsidó vallás. Az iszlám.

9. évfolyam

10. évfolyam

Témakörök	Tartalmak
Társadalmi és állampolgári ismeretek
Állampolgári ismeretek	Az alapvető emberi jogok. Az alkotmány.
A mindennapi élet és a politikai jogok gyakorlása	A választási rendszer. (Választás, szavazás, választójog, szavazati jog.) Parlamenti és önkormányzati választások, népszavazás. Politikai pártok és a parlament. (Országgyűlés, pártstruktúra Magyarországon, törvényalkotás, kormánypárt és ellenzék, koalíció stb.). Az országgyűlés és a hatalmi szervek. (A miniszterelnök, a miniszterek és a minisztériumok, bíróságok és az ügyészség.) A tömegkommunikáció és a sajtó szerepe. A helyi önkormányzatok és működtetésük. Fegyveres testületek Magyarországon. (A katonai szolgálat.)
A mindennapi élet és a politikai jogok gyakorlása	Külpolitika, belpolitika. (Magyarország és a nemzetközi szervezetek: ENSZ, NATO. A legfontosabb belpolitikai kérdések: szociálpolitika, egészségügy, oktatás.) A politikai élet és a nyilvánosság.
Országismeret: hazánk, Magyarország
Térképészeti ismeretek	Térképészeti alapismeretek. (Térképjelek, tájékozódás a térképen. Térképek a mindennapi életben. (Várostérképek, autótérképek, kerékpártérképek, turistatérképek.) Gyakorlatok a térképpel.
Magyarország Európában	Magyarország elhelyezkedése Európában. Magyarország és a szomszédos államok. Magyarország lakossága. (Magyarok és nem magyarok.) A határokon túl élő magyarság (Európában és Európán kívül).
Földrajzi régiók Magyarországon	Magyarország eltérő régiói. Településfajták Magyarországon. (Főváros, városok, falvak, tanyák.) Magyarország közigazgatása. Nyelvhasználat Magyarországon. (Magyarok, nemzetiségek, etnikumok nyelvhasználata, nyelvi rétegek és stílusok.)
Nemzetiségi, etnikai és más csoportok a társadalomban	A legnagyobb etnikai kisebbség: a cigányság. Nemzetiségek. Menekültek, bevándorlók. Vallási közösségek.
Táj és történelem	Táj és történelem (mit rejt a föld mélye a hulladék, a szemét, és a történelem bizonyítékai). A régész és a régészet (az ásatás és a leletek). Múzeumok: a megtalált tárgyak őrzői. (A kiállítás, a katalógus.) A történelem emlékei a föld felszínén. (Várak, kastélyok, templomok, romok.) A népi kultúra emlékei: a skanzen. (Házak, tárgyak, eszközök ismerete és használatuk módja.) Leltárkészítés: a történelem emlékei környezetünkben (katalógus, térkép).

A továbbhaladás feltételei

A program elvégzése után a tanuló legyen képes a tanult események kapcsán következtetéseket levonni történelmi és társadalmi jelenségekről, azokat saját életvitelében is felhasználhatóvá tenni, használni alapvető történelmi-társadalmi-gazdasági fogalmakat.
Adott helyzetek, feladatok megoldása során eligazodni az állam, az önkormányzatok, különféle társadalmi szerveződések és az állampolgárok kapcsolatában, részt venni a közvetlen környezet (család, munkahely) harmonikus viszonyainak kialakításában.

Természetismeret, egészségtan

10. évfolyam
Éves javasolt óraszám: 185

Célok és feladatok

A természetismeret, egészségtan tantárgy fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket, valamint a természet-, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat integrál. A tantárgy célkitűzései:

a mindennapi (természetes és mesterséges) környezetben való biztonságos eligazodás elősegítése,
környezettudatos szemlélet és magatartás kialakítása, az egészséges életmód megalapozása,
a majdani szakmához kapcsolódó természettudományos alapismeretek átadása.

A tantárgy, oktatása során, a mindennapi életben megfigyelhető példákon keresztül felkelti és fenntartja a tanulókban a valóság megismerésének igényét.
A tantárgy a konkretizálásra és az általánosításra építve hozzájárul az elvonatkoztatás képességének megalapozásához.
A tantárgy célja olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés.
E célok elérésére a tantárgy feladata az élettelen- és az élő, illetve a társadalmi környezet jelenségeinek, folyamatainak többoldalú vizsgálata, a hétköznapi gyakorlat, a használhatóság, alkalmazhatóság, fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével.
A fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását konkrét, a közvetlen környezetben előforduló jelenségek megfigyelésére alapozzuk.
A fizikai jelenségekkel való ismerkedés során sajátítják el a tanulók a természet tudományos vizsgálódás munkamódszereit: megfigyelés, kísérlet, modellalkotás, törvények megfogalmazása és ellenőrzése, matematikai leírás. Kiemelten szemléletfejlesztő a becslés, a kapott érték reális voltának megítélése.
A kémiai ismeretek tanítása során a hétköznapi életben előforduló anyagok tulajdonságainak, reakcióinak megismertetésével tesszük képessé a tanulókat az anyagok szakszerű, balesetmentes, anyagtakarékos, környezetkímélő használatára.
A biológiai tartalmú rész érzékelteti az élővilág sokszínűségét, hozzájárul a tanulók természethez való kötődésének kialakításához. Megérteti a biológiai szerveződési szinteket, bemutatja a Magyarországra jellemző életközösségeket, tudatosítja a hazai védett növény- és állatfajok értékét, értékeli erdeink, rétjeink, vizeink állapotát, biológiai, természetvédelmi jelentőségét.
A kémiai, biológiai, környezet- és egészségvédelemmel foglalkozó fejezetek egymáshoz kapcsolódó ismeretanyaga képessé teszi a tanulót a közvetlen környezet káros anyagainak felismerésére, az ártalmak elkerülésére. Elősegítik a tanuló helyes higiénés szokásainak kialakulását, hozzásegítik a tanulót, hogy elkerülhesse a szenvedélybetegségeket.
A földrajzi, valamint a természet-és környezetvédelmi témakörök megismertetik a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom kölcsönhatásait. A tanulóknak látniuk kell, hogy az emberi tevékenység visszahat a természeti környezetre, és annak kedvező vagy kedvezőtlen változásait idézi elő. Ez tudatos környezeti magatartásra, az erőforrások észszerű felhasználására ösztönöz. A tárgy oktatása során bemutatjuk a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük következményeit, korlátjait, a Föld globális problémáit, az egyéni magatartás befolyását az emberi életminőség alakulására.

Fejlesztési követelmények

A tanulók tudják megkülönböztetni a fizikai, kémiai, földrajzi és biológiai jelenségeket.
Legyenek képesek a biológiai, kémiai, fizikai és földrajzi jelenségek, folyamatok, változások, kölcsönhatások megadott szempontok szerinti megfigyelésére. Értsék meg, hogy a természet egységes egész, csak a megismerés során tagoljuk részekre.
Szerezzenek ismereteket a hétköznapi életben előforduló természeti és gazdasági-társadalmi jelenségek megértéséhez, ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket a mindennapi fizikai, kémiai, földrajzi és biológiai jelenségekben. Váljék igényükké az ismeretszerzés.
Ismerjék meg a tanulók a környezetükben előforduló legfontosabb anyagok tulajdonságait, az élettelen természet legfontosabb törvényszerűségeit, az élő szervezetek legfontosabb jellemzőit.
Tudjanak a tanulók tájékozódni térkép segítségével.
A tanulók tudják értelmezni a kapott feladatokat, meg tudják fogalmazni a feladatmegoldással kapcsolatos kérdéseiket, problémáikat. Legyenek képesek ismereteiket kifejteni és írásban is rögzíteni. Tudjanak ábrákat, grafikonokat, jeleket értelmezni és használni a jelenségek leírásában.
Tudják a tanulók, hogy a természettudományos ismeretek teszik lehetővé a technikai fejlődést, amely hatással van az emberi életminőségre.
Ismerjék fel az ember egészségét veszélyeztető tényezőket, és törekedjenek ezek elkerülésére. Alakuljanak ki helyes higiénés szokásaik. Képesek legyenek az anyag- és energiatakarékos háztartásvezetésre.
Ismerjék fel, hogy az emberi tevékenység környezetkárosító is lehet. Ismerjék fel saját cselekvési lehetőségeiket a környezetkímélő munkavégzés és emberi magatartás kialakításában.

Belépő tevékenységformák

Megismerő tevékenységek gyakorlása. Terepbejárás, kirándulások, múzeum- és üzemlátogatások.
Egyszerűbb kísérletek és mérések elvégzése; tárgyak, anyagminták, modellek, ábrák vizsgálata, az eredmények rögzítése és értelmezése.
Nyomtatott, elektronikus, képi, szóbeli stb. információforrások használata.
Feladattal irányított megfigyelés, a tapasztalatok értelmezése, elemzése, következtetések megfogalmazása, egyedi és általános fogalmak értelmezése.
A tapasztalatok, egyszerű folyamatok, jelenségek ismertetése élőszóban és írásban.
Egyszerűbb fizikai és kémiai számítások elvégzése.
Termékek használati utasításának megértése. Környezetbarát termékek felismerése.
Térben és időben való tájékozódás, egyszerű tematikus térképek használata, távolság és magasság meghatározása, a térkép jelrendszerének értelmezése.
Tapasztalatszerzés az élő és élettelen környezet kapcsolatáról. Tények gyűjtése az emberi beavatkozások pozitív és káros következményeiről.
Statisztikai adatok, grafikonok elemzése.

Hétköznapi fizika

Témakörök	Tartalmak
I. Mozgás és erő
Egyenes vonalú mozgások	A hosszúság és az idő mérése, egységei. Az út, az idő és a sebesség kapcsolata egyenletes mozgás esetén. Az átlagsebesség (menetrend) A gyorsulás fogalma kvalitatívan (Autómárkák összehasonlítása) Az egyenletesen gyorsuló (lassuló) mozgás a közlekedésben; fékút, féktávolság, reakcióidő. A tehetetlenség megnyilvánulásai a gyakorlatban. Testek kölcsönhatása gyakorlati példákon. Az erő. Erőmérés. A tehetetlenség (tömeg), az erő és a gyorsulás kapcsolata kvalitatívan. A testek súlya. A súrlódás (tapadás) és a közegellenállás a közlekedésben. A súrlódási együttható fogalma.
Görbe vonalú mozgások	Az egyenletes körmozgás; fordulatszáma, sebességének iránya (kalapácsvetés). A rugóerő és a rezgőmozgás. A hang és a hullámmozgás jellemzése. A frekvencia.
A lendület és megmaradása	A lendület. A lendület-megmaradás törvénye kvalitatívan. (Ütközések. Rakétameghajtás.)
Folyadékok és gázok jellemzése	A sűrűség fogalma, egységei. A sűrűség, a tömeg, a térfogat kiszámítása. Anyagok sűrűségének összehasonlítása. Sűrűségtáblázat. A nyomás fogalma. A pascal egység. Folyadékok nyomása. Közlekedőedények. A külső nyomás terjedése folyadékokban (gépkocsik fékberendezése). A légnyomás (nyomásmérő eszközök, nyomáskülönbségen alapuló eszközök).
Folyadékba, gázba merülő testre ható erő	A felhajtóerő bemutatása. Arkhimédész törvénye. A testek úszása.
II. Munka, energia, hő teljesítmény
Munka és A teljesítmény és egysége (járművek teljesítményadatai).	A mechanikai munka fogalma, gyakorlati példákon. A munka egysége.
Mechanikai energiák	A mozgási és a helyzeti energia érzékeltetése (cölöpverő kalapács, lezúduló víz, stb.) A mechanikai energiák megmaradásának érzékeltetése. (Az energia hasznosítása vízierőművekben, szélerőműben.)
Hőmérséklet, hőtágulás	A hő terjedése Halmazállapotok, halmazállapot-változások A hő Hőmérséklet és mérése a hétköznapokban. Gyakorlati példák szilárd anyagok és folyadékok hőtágulására. (Bimetáll kapcsoló, felszínformálódás) Különböző anyagok hőtágulásának összehasonlítása. A hő terjedésének módozatai. Különböző anyagok hővezetésének összehasonlítása. Halmazállapot-változások. A forrás-lecsapódás és az olvadás-fagyás jelensége. Olvadáspont-fagyáspont, forráspont, olvadáshő-fagyáshő, párolgáshő fogalma. Tüzelőanyagok égéshője. A melegítéshez szükséges energia. A fajhő fogalma. (A víz nagy fajhőjének jelentősége a gyakorlatban.)
Munka és hő	Melegítés munkavégzéssel. (Az ősi tűzgyújtási mód.) Munkavégzés felmelegített gázzal, gőzzel.
III. Az elektromos áram és hatásai
Az elektromos áram	Áramforrások jellemzői. (Elem, akkumulátor.) Áram, feszültség, ellenállás fogalmának érzékeltetése. Egységeik. Ohm törvénye.
Az elektromos áram hő- és élettani hatása	Hőhatáson alapuló háztartási eszközök (vasaló, elektromos fűtés). Balesetvédelem.
Az áram mágneses hatása	A mágneses hatás felhasználása a gyakorlatban. (Teheremelő mágnes, elektromotorok.) Az elektromágneses indukció (mozgási, nyugalmi) bemutatása, felhasználása a gyakorlatban. (Dinamó, generátor, transzformátor).
Az elektromos energia	A hálózati váltakozó áram. Az elektromos energiaellátás rendszere. Energiatakarékosság. Az áram munkájának és teljesítményének érzékeltetése. (Háztartási eszközök teljesítménye. A kilowattóra: az elektromos munka egysége.)
IV. Technika és fizika
Optikai eszközök. A fény.	A fényvisszaverődés és a fénytörés jelensége. (A nagyító, a szem lencséje, a szemüveg, távcső, mikroszkóp, vetítő, tükrök a mindennapi életben.) A fehér fény színekre bontása és egyesítése. A testek színe.
Sugárzások a híradástechnikában és a gyógyászatban	Rádióhullámok. (Rádiótelefon. Mikrohullámú sütő.) Infravörös, ultraibolya és röntgensugárzás a gyógyászatban és más területeken.
Az atomenergia hasznosítása	Atomerőmű. Energiatermelés és környezetvédelem. Radioaktív sugárzások felhasználási területei és veszélyei.

Hétköznapi kémia

Témakörök	Tartalmak
Kémiatörténeti áttekintés	A kémia eredete. Kémia az élet minden területén. áttekintés Az anyagok csoportosítása, gyakori anyagok vegyjelei. Az anyag felépítése.
Elemek, keverékek, vegyületek és kémiai reakciók a háztartásban	Balesetvédelmi tudnivalók a vegyszerek tárolásával és használatával kapcsolatban. Anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai és reakciói. Elemek, keverékek és vegyületek környezetünkben: fémek (vas, alumínium, réz, ezüst, arany), nemfémes elemek (szén, oxigén, hidrogén, nitrogén, klór), vegyületek (szén-dioxid, szén-monoxid, víz, ammónia, sósav Keverékek. Oldatok, oldatkészítés. Konkrét emulziók, szuszpenziók habok, aeroszolok (pl. majonéz, tej, kakaó, tejszínhab, füst) tulajdonságai. Egyszerű kémiai reakciók (pl. egyesülés, bomlás), savak, bázisok kimutatása a háztartásban). Lassú és gyors égés. Tűzoltás.
Háztartási tisztítószerek, fertőtlenítőszerek	Lúgos kémhatású anyagok (szóda, szódabikarbóna stb.). Savas kémhatású anyagok (ecetsav, sósav stb.). Vízlágyító-szerek (trisó, szóda stb.). Mosószerek (szappanok, szintetikus mosószerek). Fertőtlenítőszerek, fehérítőszerek (hypo, hiperol, klórmész, formaldehid). Zsíroldószerek (benzin, aromás vegyületek stb.).
Háztartásban használt fémek, fémedények	Fémedények reakciói ételeinkkel. (Alumínium és réz reakciója ecetsavval, citromsavval.)
Energiaforrásaink	Megújuló és meg nem újuló energiaforrások. (A szén-, kőolaj- és gáztüzelés okozta környezeti károk.) Szárazelemek, akkumulátorok.
Tápanyagaink	Alkoholok. A metil- és az etil-alkohol élettani hatása. (Az erjedés folyamata. Az alkohol lebomlása az emberi szervezetben.) Étkezési savaink: ecetsav, citromsav, aszkorbinsav Zsírok, olajok. Szénhidrátok (szőlőcukor, répacukor, keményítő). A fotoszintézis. Fehérjék, tulajdonságaik. (Tojásfehérje vizsgálata) Vitaminok, nyomelemek szerepe; oldhatóságuk.
Élelmiszeradalékok	Tartósítószerek, tartósítási eljárások (szalicilsav, nátrium-benzoát, színezékek, állományjavítók stb.).
Műanyagok	Ismertebb műanyagok, tulajdonságaik (polietilén, PVC, teflon, gumi). Műanyagok égetésének veszélyei, az újrahasznosítás lehetőségei
Textíliák	Természetes és mesterséges eredetű szálak felismerése Kezelési utasítások értelmezése
Építőanyagok	Mész, mészoltás; cement, gipsz
Növényvédőszerek, műtrágyák	Rovarirtó- és gombaölő szerek. Műtrágyák. Környezet- és egészségkárosító hatásaik.

Élő környezetünk (biológia)

Témakörök	Tartalmak
Élő és élettelen környezetünk	Az élettelen környezeti tényezők (fény, víz, levegő, hőmérséklet). Alkalmazkodás a környezethez (tűrőképesség). Az élőlények válasza a megváltozott, kedvezőtlen környezeti tényezőkre (pl. elpusztulás, téli álom, madarak vándorlása). A környezet és az ember kapcsolata.
Magyarországi életközösségek	Az erdők elhelyezkedése hazánkban, lombhullató fák, fenyvesek, aljnövényzet. Gyűjtögetett táplálékaink. Ehető és mérges gombák. A gombagyűjtés és fogyasztás szabályai. Erdeink állatai; rovarok, madarak, emlősök. Füves területek élővilága. A rétek gyakori növényei (pl. virágos gyomnövények, perje, parlagfű,), a rétek állatai (nyúl, mezei pocok). Szántóföldi növények (búza, kukorica, napraforgó, stb.). Vízparti fák (fűz, nyár), gazdasági jelentőségük. Vízi és vízparti rovarok, gerincesek. Természetvédelem az erdőn, a füves és vizes élőhelyeken. A levegő, a vizek és a talaj védelme.
A növények teste és életműködése	A növényi test szerveződése (egysejtű, többsejtű, hajtásos, virágtalan, virágos, gyökér, szár, levél, virág, termés, mag) A növények tápanyagai, a tápanyagok felvétele. A fotoszintézis jelentősége. Az anyagok raktározása (burgonyagumó, karógyökér megfigyelése, olajok, gyanták raktározása). Szaporodás, szaporítás, csírázás, növekedés. Csíráztatás különböző körülmények között.
Az állatok teste és életműködése	Az állati sejt, állati szövetek, állatok táplálkozása, különféle táplálkozási módok, növényevő, ragadozó életmód, a táplálkozás és emésztés fejlődése. Háziállataink testfelépítése (házi szárnyasok, sertés, szarvasmarha, ló, kutya, macska)
Közvetlen környezetünk növényvilága	Konyhakerti növényeink. Kertművelés. Dísznövényeink. Kertgondozás, kertépítés. A település jellemző növényei. Emberre ártalmas és gyomnövények. Védekezés az emberre káros növények hatásai ellen.
Közvetlen környezetünk állatvilága	Haszonállatok tartása, gondozása. Díszállatok, hobbyállatok tartása, veszélyei, felelőssége. A környéken előforduló vadon élő, hasznos állatok, azok védelme. Környezetünk kártékony állatai, az ellenük való védekezés.
Életmód és betegségek	Helyes és helytelen táplálkozási szokások, higiénia. Táplálkozással kapcsolatos betegségek. Egyoldalú táplálkozás, vitaminhiány, ételfertőzések, gombamérgezések, ételallergia. Betegséget okozó organizmusok (vírusok, baktériumok, élősködők). Kézmosás, tisztálkodás jelentősége. Immunrendszerünk működése, a védőoltások szerepe. Gyógyszerek használatának szabályai, a házi patika leggyakoribb szerei.

Hétköznapi földrajz

Témakörök	Tartalmak
I. Otthonunk, a Föld
Közvetlen lakóhelyünk földrajza	Saját házunk, lakásunk alaprajzának elkészítése. Helyszínrajz elkészítése az iskola, a lakóhely környékéről. Lakóhelyünk szerkezete, népessége, gazdasága, értékei.
Tájékozódás a térképen	Irány-, távolság-, helymeghatározás a települési térképen, közlekedési és turistatérképen. A térkép méretaránya.
Magyarország a térképen	Tájékozódás Magyarország térképén: hely, irány, távolság meghatározása. Keresőhálózat használata. Tájékozódás a fő világtájak alapján. Távolság-meghatározás autóstérképen. A menetrend használata. A domborzat ábrázolása, magasság leolvasása. A leggyakoribb térképjelek.
Tájékozódás a földgömbön	Hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában és a Földön. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján. A kontinensek és óceánok elhelyezkedése. A Föld alakja.
A Föld, mint égitest	A Föld helye a Naprendszerben. A Föld forgása, keringése. A napi- és évi időszámítás.
A vízburok	Óceánok, tengerek, folyók, tavak. A tengervíz. Felszíni és felszín alatti vizek. A víz szerepe, vízgazdálkodás. Magyarország legfontosabb folyói, tavai.
A légkör	A légkör összetétele, szerkezete. Időjárás és éghajlat. A levegő mozgásai. A csapadék keletkezése és térbeli eloszlása. Magyarország éghajlati sajátosságai.
Övezetesség a Földön	A földrajzi szélesség, az óceántól való távolság és a domborzat szerepe az éghajlatok kialakulásában. A földrajzi övezetek általános jellemzői. Az élelmiszertermelés éghajlattól függő övezetessége.
A felszín fejlődése	A belső és külső erők működése. A kőzetlemezek mozgása. Jellegzetes felszínformák. Hazánk felszíne. Magyarország nagy tájainak jellemzése, legfontosabb települései, természeti értékei.
II. A természet és a társadalom kölcsönhatásai
A Föld népessége	A népesség összetétele, eloszlása. A települések típusai. Az urbanizációs folyamatok. Hazánk népessége és a magyarság földrajzi elhelyezkedése.
A gazdasági élet ágazatai és szerkezete	Az egyes ágak, ágazatok fogalma, jelentősége. A termelés típusai. A fontosabb kultúrnövények termelése. Állattenyésztés. A magyar mezőgazdaság földrajzi és társadalmi adottságai. Az ipar fejlődése, jelentősége. Ipartelepítő tényezők. Iparágak. Az iparszerkezet változásai. Magyarország gazdasági szerkezete és fejlettsége. Az infrastruktúra jelentősége. Az egyes közlekedési ágak szerepe. Az idegenforgalom ágazati sajátosságai. Magyarország legfontosabb közútjai, vasútvonalai és vízi útjai. Közlekedéshálózatunk és nemzetközi kapcsolataink összefüggése. Az idegenforgalom alakulása és szerepe Magyarországon.
Világkereskedelem és nemzetközi munkamegosztás	A világkereskedelem szerepe napjaink világgazdaságában. Az egyes országok, országcsoportok kiemelt jelentősége. A globalizáció. Nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs törekvéseink. Multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában. Az ország egyes térségeinek eltérő fejlődése.
Napjaink globális problémái és a fenntartható fejlődés	A világ megosztottsága, a demográfiai robbanás, az urbanizáció, a nyers- anyag- és energiaválság mibenléte és hatásai. A fenntartható fejlődés fogalma. A társadalom, gazdaság, ökológia összefüggései.

Természet-, környezet- és egészségvédelem

A nagyvárosok problémái

Témakörök	Tartalmak
I. Természetvédelem	A természetvédelem célja, feladata. Legfontosabb természetvédelmi értékeink, nemzeti parkjaink.
II. Környezetvédelem
A levegő védelme	A levegő szennyező anyagainak csoportosítása. Légszennyezéssel kapcsolatos jelenségek: ózonlyuk, üvegházhatás, szmog, savas eső.
A víz védelme	Az élővizek szennyezői: mezőgazdasági, ipari szennyezés, kommunális szennyezések. Élővizek pusztulása és ennek hatása az emberi környezetre, egészségre A talajvíz, karsztvíz elszennyeződésének lehetőségei. Az ivóvíz.
A talaj védelme	A talaj szerepe a bioszféra működésében; szennyezésének módjai.
Az épített környezet védelme.	Műemlék épületek, szobrok stb. károsodása.
III. Egészségtan, egészségvédelem
Az emberi a szervek működése, károsodások	A bőr, a csontozat, az izomzat, a légzés és a vérkeringés szervei, az emésztő és kiválasztó szervek, a nemi szervek, az idegrendszer, az érzék- szervek felépítése, szerepük; károsodásuknak életmódtól és környezeti ártalmaktól függő okai.
Balesetvédelem, elsősegélynyújtás	Baleseti helyzet, sérülés felismerése, segítség hívása. Sebellátás. Tennivalók csonttörés, áramütés, égés, mérgezés, eszméletvesztés esetén. Újraélesztés.
Szenvedélybetegsége	k Az alkohol hatása az emberi szervezetre. Drogok fajtái, függőség kialakulása. A dohányzás hatásai az egyén és a közösség egészségére (passzív dohányzás). Törvényi szabályozás.
Szexuális élet	Párkapcsolat; fogamzásgátlás. Nemi betegségek és az AIDS.
A testi és lelki egészség	Az ember harmonikus testi, lelki és szellemi fejlődésének biztosítása.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló vegyen részt a tananyag feldolgozásához kapcsolódó tevékenységekben (kísérletek, mérések elvégzése; gyakorlati tevékenység, múzeumlátogatás, kirándulás, terepbejárás, üzemlátogatás; viták, projektek kidolgozása stb.) E tevékenységek során szerzett tapasztalatait, az előre megadott szempontok szerinti megfigyelések eredményét tudja ismertetni élőszóban. E tapasztalatokat rögzítse írásban a foglalkozások során megismert fogalmak, szakkifejezések használatával; egészítse ki önállóan készített illetve gyűjtött ábrákkal. Gyűjtse össze írásbeli munkáit.
A foglalkozások, tanórák során készítsen jegyzeteket. Jegyzetei tartalmazzák az elvégzett feladatok rögzíthető megoldását (számítások, ábrázolások, grafikonok, térkép váz latok, stb.).
A tanuló tudjon a tanult legfontosabb jelenségekre, a megismert törvényszerűségek megnyilvánulásaira hétköznapi példákat felsorolni (a mindennapi élet, a természeti környezet, a közlekedés, sport, háztartás, munkavégzés területéről). Tudjon eszközöket felsorolni, amelyek működésének hátterében e jelenségek, törvényszerűségek állnak.
Fel tudja sorolni hétköznapi (háztartási) anyagaink baleset- tűz- egészség- és környezetvédelem szempontjából lényeges tulajdonságait. Tudja értelmezni a használati utasításokat. Ismerje az elektromos árammal kapcsolatos balesetvédelmi tudnivalókat. Tudjon példát mondani a legfontosabb háztartási vegyszertípusokra (mosószer, oldószer, vízlágyító, stb.), valamint legfontosabb tápanyagainkra.
Fel tudja sorolni a környezetünkben található élőlények tanult jellemző tulajdonságait, jellemezni tudja szóban és írásban a Magyarországra jellemző életközösségeket.
A tanuló legyen képes a különböző tartalmú és fajtájú térképek önálló gyakorlati alkalmazására (útvonalterv, közlekedés megtervezése, megtett út kiszámítása, mérése stb.).
Tematikus térképek alapján szóban jellemezni tudja hazánk nagy tájait.
Meg tudja nevezni a gazdaság legfontosabb ágazatait, tudjon egy-egy jellemző hazai példát mondani ezekre.
Ismerje a környezetszennyezés (légszennyezés, ózonkárosítás, üvegházhatás fokozódása, élővizeink és a talajvíz szennyezése, a szennyező anyagok táplálékláncba való bekerülése) legfontosabb okait, következményeit és a megelőzés lehetőségeit.
Tudja a tanuló, hogy vadon élő növényeink között vannak védettek. Mások hasznosíthatóak (étkezésre használható növények, gyógynövények, stb.), de akadnak egészségkárosító hatásúak is (allergiát okozó gyomnövények, egyes gombafajok, stb.)
Ismerje a házi- és a kedvtelésből tartott állatok igényeit, tartásuk szabályait.
Ismerje az emberi szervek felépítését, működését. Ismerje a táplálékok összetételét: fehérje, zsír, szénhidráttartalmát; meg tudja nevezni a legfontosabb vitaminokat és nyomelemeket.
Ismerje a fertőzések terjedésének és a védekezésnek módozatait. Ismerje a betegségmegelőzés és a korai felismerés lehetőségeit (szűrővizsgálatok, védőoltások).
Legyenek elemi betegellátási ismeretei (lázcsillapítás; gyógyszerszedés szabályai, sebellátás, stb.)
Ismerje az alkoholok, drogok, a dohányzás egészségkárosító hatását, az AIDS és a nemi betegségek elleni védekezés lehetőségét.

Természetismeret, egészégtan

9. - 10. évfolyam
Éves javasolt óraszám: 74; 148

9. évfolyam
Egészségtan, életvezetési ismeretek
Éves javasolt óraszám: 74 óra

Célok és feladatok

A tanulók felkészítése az egészséges és harmonikus életvezetésre, a testi, lelki, szociális egészségük megóvására, megélésére nem pusztán ismeretek függvénye. A szükséges alapvető tudás átadásán túl a helyes egészségszokások, az értékrend alakítása is feladatunk. Az egészséges élet nem kis mértékben egyéni, személyes választások, döntések következménye. Ezeknek a döntéseknek a meghozatalára és betartására kell tehát képessé tennünk a tanulókat. Ehhez a szervezetünk működésének és lelki mozgatóerőinknek, motívumainknak a megértésére van szükség. Feladatunk, hogy megtanítsuk a fiatalokat a különböző magatartási minták, közösségi létformák értékelésére, segítsük a helyes életviteli alternatívák megismerését, gyakorlását. Tegyük lehetővé, hogy szembesülhessenek saját és társaik életmódjának következményeivel. Segítsük őket abban, hogy képessé válhassanak az egészséges környezet megbecsülésére és az egészséges élet örömforrásainak kiaknázására.
Megkerülhetetlen feladatunk, hogy a tanulókra váró új, felnőtt élethelyzetekre, a szexuális partner, a társ és a szülő szerepére is felkészítsük őket. Különösen fontos cél és feladat a tanulók mentális felkészítése a szexualitással kapcsolatos testi és lelki megnyilvánulások fogadására. Ez nem szűkíthető le a szexuális felvilágosításra, a nemi működések tisztázására. Örömet adni és elfogadni tudó, szeretetteljes és felelősségvállaló párkapcsolatok kialakítására kell, hogy képessé váljanak.
Az adott korosztályra fokozott veszélyt jelenthet a káros függőséghez vezető szokások kialakulása (alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás, táplálkozási függőség, "képer nyőfüggés" , játékszenvedély, mozgásszegény életmód, stb.), ezért kiemelten kell kezelni az ezek elkerülésére, elutasítására nevelést! Szembesítsük őket a manipulálás, a káros befolyásolás formáival, módjaival is!
Meg kell továbbá tanítanunk a tanulókat a balesetek, betegségek megelőzésére, a sérülések ellátására - a tanulók képességéhez igazított módon -, illetve szükség esetén a segítségkérésre, az önmentésre! Ennek érdekében el kell sajátítaniuk a mindennapi életben elvárható elsősegély-nyújtási ismereteket. Meg kell érteniük a különböző szűrővizsgálatok, az önvizsgálat (pl.: fogászati, tüdő, nőgyógyászati, emlő, here stb.), és a védőoltások fontosságát. Segítenünk kell a sérült, fogyatékos embertársakkal kapcsolatos elfogadó, figyelmes, értőn segítő magatartás kialakulását! Fel kell vérteznünk őket a gyógyításba, a gyógyulásba vetett bizalommal, pozitív jövőképpel, és az egészséges állapot örömteli megélésének képességével!
Olyan tanulási helyzeteket teremtsünk, amelyek során a véleménynyilvánításra, a problémák és konfliktusok kezelésére, a felelős döntéshozatalra, valamint a közösségi értékek létrehozásában való egyre önállóbb részvételre is képesekké válhatnak. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók felismerhessék az egészség és az egyéni életminőség közötti kapcsolatokat, illetve megértsék a környezet egészségre gyakorolt hatásait.

Fejlesztési követelmények

Szerezzen jártasságot az ismeretszerzés, a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésében. Tudja a megfigyelései, mérései során nyert adatokat áttekinthetően elrendezni. Ismerje a legfontosabb szakkifejezéseket. Megfigyelései, adatgyűjtései során szerzett ismereteit, önálló véleményét, nézeteit pontosan tudja megfogalmazni.
Legyen képes az egészségére, életmódjára vonatkozó élethelyzeteket, történéseket, döntéseket értelmezni, következményeit magyarázni. Legyen igénye a következetes testápolásra, a tudatos higiénés magatartásra, teste, ruházata és környezete tisztán tartására. Tudja alkalmazni az egészségmegőrzés alapvető szabályait, legyen jártas a betegápolásban, elsősegély-nyújtásban. Alkalmazza a helyes táplálkozás szabályait, váljon szokásává az igényes, kulturált étkezés. Ismerje az egészségesen működő szervezet jellemzőit, ismerje fel az ettől eltérő működést, tudja hová fordulhat segítségért.
Lássa be elméleti és gyakorlati ismeretei, tapasztalatai birtokában, hogy az egészség érték. Legyen képes fizikai és pszichés egészségének, egészséges környezetének megőrzésére. Ismerje az emberi egészséget veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatását. Törekedjék saját környezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésére, illetve csökkentésére.
Ismerje a kiemelkedő tudományos eredményeket elért, életükkel példát mutató magyar orvosok, természettudósok munkásságát.

Belépő tevékenységformák

A tantárgy megvalósítását elsősorban nem a választott tevékenységek formája, hanem a kommunikáció nyitottsága, oldottsága, személyessége, intimitása határozza meg. Tantervi tartalma nem teljesíthető a tanulók aktív, együttműködő közreműködése nélkül. Elsősorban tehát saját élményeken alapuló, a személyes problémákról, a helyben feszülő konfliktusokról szóló, azokból kiinduló beszélgetésekre, esetelemzésekre, helyzetgyakorlatokra, drámamunkára építhetünk. Kerülni kell a kinyilatkoztató, megbélyegző, ítélkező megfogalmazásokat. Olyan munkaformákat alkalmazzunk, amelyek javítják a tanulók önálló döntésképességét, mentális biztonságát. A választott tevékenységformák nagyban függnek a tanulók és közösségük érettségétől, a tanulók és a tanáruk között kialakult kommunikációs szokásoktól, a kapcsolatok átláthatóságától, az osztályt és csoportjait jellemző őszinteség és bizalom fokától. Fontos számolnunk azzal, hogy az egészségszokások alakulásában az iskola "rejtett tantervének" és szociokulturális környezetének is döntő szerepe van.

Témakörök	Tartalmak
Az emberi szervek működése, egészségük védelme	A bőr, bőr- és hajápolás, a napozás veszélyei. A csontozat, az izomzat, mozgásszervi deformitások megelőzése, a tartás- hibák korrigálása, helyes testépítés. A légzés és a vérkeringés szervei, az infarktus megelőzése. Immunrendszerünk egészséges működése. Allergének környezetünkben. A védőoltások szerepe. Az emésztő és kiválasztó szervek, helyes fogápolás, egészséges táplálkozás. Egyoldalú táplálkozás, vitaminhiány, ételfertőzés, gombamérgezés. Konyhai higiéné. A nemi szervek működése, intim higiéné, nemi úton terjedő betegségek. Fogamzásgátlás, családtervezés. Terhesség, szülés. A magzat fejlődését veszélyeztető életmód. Újszülött és csecsemőgondozás. Az idegrendszer, az érzékszervek felépítése, szerepe; károsodásuknak életmódtól és környezeti ártalmaktól függő okai. A stressz.
Balesetvédelem, elsősegélynyújtás, betegápolás.	A háztartás, a közlekedés és a munkahely leggyakoribb baleseti helyzetei és azok elkerülésének módja. Sérülés felismerése, segítség hívása. Teendők az orvos megérkezéséig. Elsősegélynyújtás, önmentés. Sebellátás. Tennivalók csonttörés, áramütés, égés, mérgezés, eszméletvesztés esetén. Házi betegápolás, lázcsillapítás, a gyógyszerszedés szabályai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén?
Szenvedélybetegségek	A függőséghez vezető, egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés, egészségtelen táplálkozási szokások, játékfüggés, stb.) kialakulása, veszélyei, felkészülés az elutasításukra. A "virtuális valóság" hatása a viselkedésre, életmódunkra. Az alkohol és a kábítószerek hatása a szervezet működésére és a társadalom közösségeire. A dohányzás hatásai az egyén és a közösség egészségére (passzív dohányzás). Törvényi szabályozás.
Egészség és életmód	Az ember harmonikus testi, lelki és szellemi fejlődése, biztonsága. Életmód és közérzet. Életvitel és tudatos életvezetés. Harmonikus kapcsolatainkat építő és veszélyeztető közösségi szokásaink. Kockázati tényezők életmódunkban. Alternatív életvezetési minták. Mit és hogyan változtathatok? A szűrővizsgálatok, az önvizsgálatok módjai, fontossága. Gyógyszerek használatának szabályai, a házi patika leggyakoribb szerei. Döntéseink felelőssége egészségünk érdekében. Kötelességeink környezetünk egészségével szemben. Felelősségünk a jövő nemzedékének egészségével kapcsolatban. Terhesgondozás. Felkészülés a gyermek fogadására. Kapcsolataink beteg, sérült, fogyatékos embertársainkkal.
Egészség és életmód	Milyen helyzetektől, milyen személyek társaságától tartózkodjak? Kiktől kaphatok segítséget életvezetési gondjaim megoldásában?

10. évfolyam
Természetismeret

Éves javasolt óraszám: 148

Célok és feladatok

A természetismeret tantárgy fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket, valamint a természet-, és környezetvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat integrál. A tantárgy célkitűzései:

a mindennapi (természetes és mesterséges) környezetben való biztonságos eligazodás elősegítése,
környezettudatos szemlélet és magatartás kialakítása,
a majdani szakmához kapcsolódó természettudományos alapismeretek átadása.

A tantárgy, oktatása során, a mindennapi életben megfigyelhető példákon keresztül felkelti és fenntartja a tanulókban a valóság megismerésének igényét.
A tantárgy a konkretizálásra és az általánosításra építve hozzájárul az elvonatkoztatás képességének megalapozásához.
A tantárgy célja olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz.
E célok elérésére a tantárgy feladata az élettelen- és az élő, illetve a társadalmi környezet jelenségeinek, folyamatainak többoldalú vizsgálata, a hétköznapi gyakorlat, a használhatóság, alkalmazhatóság, fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével.
A fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását konkrét, a közvetlen környezetben előforduló jelenségek megfigyelésére alapozzuk.
A fizikai jelenségekkel való ismerkedés során sajátítják el a tanulók a természettudományos vizsgálódás munkamódszereit: megfigyelés, kísérlet, modellalkotás, törvények megfogalmazása és ellenőrzése, matematikai leírás. Kiemelten szemléletfejlesztő a becslés, a kapott érték reális voltának megítélése.
A kémiai ismeretek tanítása során a hétköznapi életben előforduló anyagok tulajdonságainak, reakcióinak megismertetésével tesszük képessé a tanulókat az anyagok szakszerű, balesetmentes, anyagtakarékos, környezetkímélő használatára.
A biológiai tartalmú rész érzékelteti az élővilág sokszínűségét, hozzájárul a tanulók természethez való kötődésének kialakításához. Megérteti a biológiai szerveződési szinteket, bemutatja a Magyarországra jellemző életközösségeket, tudatosítja a hazai védett növény- és állatfajok értékét, értékeli erdeink, rétjeink, vizeink állapotát, biológiai, természetvédelmi jelentőségét.
A földrajzi, valamint a természet-és környezetvédelmi témakörök megismertetik a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom kölcsönhatásait. A tanulóknak látniuk kell, hogy az emberi tevékenység visszahat a természeti környezetre, és annak kedvező vagy kedvezőtlen változásait idézi elő. Ez tudatos környezeti magatartásra, az erőforrások észszerű felhasználására ösztönöz. A tárgy oktatása során bemutatjuk a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük következményeit, korlátjait, a Föld globális problémáit, az egyéni magatartás befolyását az emberi életminőség alakulására.

Fejlesztési követelmények

A tanulók tudják megkülönböztetni a fizikai, kémiai, földrajzi és biológiai jelenségeket.
Legyenek képesek a biológiai, kémiai, fizikai és földrajzi jelenségek, folyamatok, változások, kölcsönhatások megadott szempontok szerinti megfigyelésére. Értsék meg, hogy a természet egységes egész, csak a megismerés során tagoljuk részekre.
Szerezzenek ismereteket a hétköznapi életben előforduló természeti és gazdasági-társadalmi jelenségek megértéséhez, ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket a mindennapi fizikai, kémiai, földrajzi és biológiai jelenségekben. Váljék igényükké az ismeretszerzés.
Ismerjék meg a tanulók a környezetükben előforduló legfontosabb anyagok tulajdonságait, az élettelen természet legfontosabb törvényszerűségeit, az élő szervezetek legfontosabb jellemzőit.
Tudjanak a tanulók tájékozódni térkép segítségével.
A tanulók tudják értelmezni a kapott feladatokat, meg tudják fogalmazni a feladatmegoldással kapcsolatos kérdéseiket, problémáikat. Legyenek képesek ismereteiket kifejteni és írásban is rögzíteni. Tudjanak ábrákat, grafikonokat, jeleket értelmezni és használni a jelenségek leírásában.
Tudják a tanulók, hogy a természettudományos ismeretek teszik lehetővé a technikai fejlődést, amely hatással van az emberi életminőségre.
Képesek legyenek az anyag- és energiatakarékos háztartásvezetésre, munkavégzésre.
Ismerjék fel, hogy az emberi tevékenység környezetkárosító is lehet.
Ismerjék fel saját cselekvési lehetőségeiket a környezetkímélő munkavégzés és emberi magatartás kialakításában.

Belépő tevékenységformák

Megismerő tevékenységek gyakorlása. Terepbejárás, kirándulások, múzeum- és üzemlátogatások.
Egyszerűbb kísérletek és mérések elvégzése; tárgyak, anyagminták, modellek, ábrák vizsgálata, az eredmények rögzítése és értelmezése.
Nyomtatott, elektronikus, képi, szóbeli stb. információforrások használata.
Feladattal irányított megfigyelés, a tapasztalatok értelmezése, elemzése, következtetések megfogalmazása, egyedi és általános fogalmak értelmezése.
A tapasztalatok, egyszerű folyamatok, jelenségek ismertetése élőszóban és írásban.
Egyszerűbb fizikai és kémiai számítások elvégzése.
Termékek használati utasításának megértése. Környezetbarát termékek felismerése.
Térben és időben való tájékozódás, egyszerű tematikus térképek, menetrendek használata, távolság és magasság meghatározása térkép segítségével, a térkép jelrendszerének értelmezése.
Tapasztalatszerzés az élő és élettelen környezet kapcsolatáról. Tények gyűjtése az emberi beavatkozások pozitív és káros következményeiről.
Statisztikai adatok, grafikonok elemzése.

Hétköznapi fizika

Hőhatáson alapuló háztartási eszközök (vasaló, elektromos fűtés). Balesetvédelem.

Témakörök	Tartalmak
I. Mozgás és erő
Egyenes vonalú mozgások	A hosszúság és az idő mérése, egységei. Az út, az idő és a sebesség kapcsolata egyenletes mozgás esetén. Az átlagsebesség (menetrend) A gyorsulás fogalma kvalitatívan (Autómárkák összehasonlítása) Az egyenletesen gyorsuló (lassuló) mozgás a közlekedésben; fékút, féktávolság, reakcióidő. A tehetetlenség megnyilvánulásai a gyakorlatban. Testek kölcsönhatása gyakorlati példákon. Az erő. Erőmérés. A tehetetlenség (tömeg), az erő és a gyorsulás kapcsolata kvalitatívan. A testek súlya. A súrlódás (tapadás) és a közegellenállás a közlekedésben. A súrlódási együttható fogalma.
Görbe vonalú mozgások	Az egyenletes körmozgás; fordulatszáma, sebességének iránya (kalapácsvetés). A rugóerő és a rezgőmozgás. A hang és a hullámmozgás jellemzése. A frekvencia.
A lendület és megmaradása	A lendület. A lendület-megmaradás törvénye kvalitatívan. (Ütközések. Rakétameghajtás.)
Folyadékok és gázok jellemzése	A sűrűség fogalma, egységei. A sűrűség, a tömeg, a térfogat kiszámítása. Anyagok sűrűségének összehasonlítása. Sűrűségtáblázat. A nyomás fogalma. A pascal egység. Folyadékok nyomása. Közlekedőedények. A külső nyomás terjedése folyadékokban (gépkocsik fékberendezése). A légnyomás (nyomásmérő eszközök, nyomáskülönbségen alapuló eszközök).
II. Munka, energia, hő
Munka és teljesítmény	A mechanikai munka fogalma, gyakorlati példákon. A munka egysége.
A teljesítmény és egysége (járművek teljesítményadatai).
Mechanikai energiák	A mozgási és a helyzeti energia érzékeltetése (cölöpverő kalapács, lezúduló víz, stb.)
Mechanikai energiák	A mechanikai energiák megmaradásának érzékeltetése. (Az energia hasznosítása vízierőművekben, szélerőműben.)
Hőmérséklet, hőtágulás	A hő terjedése Halmazállapotok, halmazállapot-változások A hő Hőmérséklet és mérése a hétköznapokban. Gyakorlati példák szilárd anyagok és folyadékok hőtágulására. (Bimetáll kapcsoló, felszínformálódás) Különböző anyagok hőtágulásának összehasonlítása. A hő terjedésének módozatai. Különböző anyagok hővezetésének összehasonlítása. Halmazállapot-változások. A forrás-lecsapódás és az olvadás-fagyás jelensége. Olvadáspont-fagyáspont, forráspont, olvadáshő-fagyáshő, párolgáshő fogalma. Tüzelőanyagok égéshője. A melegítéshez szükséges energia. A fajhő fogalma. (A víz nagy fajhőjének jelentősége a gyakorlatban.)
Munka és hő	Melegítés munkavégzéssel. (Az ősi tűzgyújtási mód.) Munkavégzés felmelegített gázzal, gőzzel.
III. Az elektromos áram és hatásai
Az elektromos áram	Áramforrások jellemzői. (Elem, akkumulátor.) Áram, feszültség, ellenállás fogalmának érzékeltetése. Egységeik. Ohm törvénye.
Az elektromos áram hő- és élettani hatása
Az áram mágneses hatása	A mágneses hatás felhasználása a gyakorlatban. (Teheremelő mágnes, elektromotorok.) Az elektromágneses indukció (mozgási, nyugalmi) bemutatása, felhasználása a gyakorlatban. (Dinamó, generátor, transzformátor).
Az elektromos energia	A hálózati váltakozó áram. Az elektromos energiaellátás rendszere. Energiatakarékosság. Az áram munkájának és teljesítményének érzékeltetése. (Háztartási eszközök teljesítménye. A kilowattóra: az elektromos munka egysége.)
IV. Technika és fizika
Optikai eszközök. A fény.	A fényvisszaverődés és a fénytörés jelensége. (A nagyító, a szem lencséje, a szemüveg, távcső, mikroszkóp, vetítő, tükrök a mindennapi életben.) A fehér fény színekre bontása és egyesítése. A testek színe.
Sugárzások a híradástechnikában és a gyógyászatban	Rádióhullámok. (Rádiótelefon. Mikrohullámú sütő.) Infravörös, ultra- ibolya és röntgensugárzás a gyógyászatban és más területeken.
Az atomenergia hasznosítása	Atomerőmű. Energiatermelés és környezetvédelem. Radioaktív sugárzások felhasználási területei és veszélyei.

Hétköznapi kémia

Témakörök	Tartalmak
Kémiatörténeti áttekintés	A kémia eredete. Kémia az élet minden területén. Az anyagok csoportosítása, gyakori anyagok vegyjelei. Az anyag felépítése.
Elemek, keverékek, vegyületek és kémiai reakciók a háztartásban	Balesetvédelmi tudnivalók a vegyszerek tárolásával és használatával kapcsolatban. Anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai és reakciói. Elemek, keverékek és vegyületek környezetünkben: fémek (vas, alumínium, réz, ezüst, arany), nemfémes elemek (szén, oxigén, hidrogén, nitrogén, klór), vegyületek (szén-dioxid, szén-monoxid, víz, ammónia, sósav, kénsav, salétromsav). Keverékek. Oldatok, oldatkészítés. Konkrét emulziók, szuszpenziók habok, aeroszolok (pl. majonéz, tej, kakaó, tejszínhab, füst) tulajdonságai. Egyszerű kémiai reakciók (pl. egyesülés, bomlás), savak, bázisok kimutatása a háztartásban). Lassú és gyors égés. Tűzoltás.
Háztartási tisztítószerek, fertőtlenítőszerek Háztartásban használt fémek, fémedények	Lúgos kémhatású anyagok (szóda, szódabikarbóna stb.). Savas kémhatású anyagok (ecetsav, sósav stb.). Vízlágyító-szerek (trisó, szóda stb.). Mosószerek (szappanok, szintetikus mosószerek). Fertőtlenítőszerek, fehérítőszerek (hypo, hiperol, klórmész, formaldehid). Zsíroldószerek (benzin, aromás vegyületek stb.). Fémedények reakciói ételeinkkel. (Alumínium és réz reakciója ecetsavval, citromsavval.)
Energiaforrásaink	Megújuló és meg nem újuló energiaforrások. (A szén-, kőolaj- és gáztüzelés okozta környezeti károk.) Szárazelemek, akkumulátorok.
Tápanyagaink	Alkoholok. A metil- és az etil-alkohol élettani hatása. (Az erjedés folyamata. Az alkohol lebomlása az emberi szervezetben.) Étkezési savaink: ecetsav, citromsav, aszkorbinsav Zsírok, olajok. Szénhidrátok (szőlőcukor, répacukor, keményítő). A fotoszintézis. Fehérjék, tulajdonságaik. (Tojásfehérje vizsgálata) Vitaminok, nyomelemek szerepe; oldhatóságuk.
Élelmiszeradalékok	Tartósítószerek, tartósítási eljárások (szalicilsav, nátrium-benzoát, színezékek, állományjavítók stb.).
Műanyagok	Ismertebb műanyagok, tulajdonságaik (polietilén, PVC, teflon, gumi). Műanyagok égetésének veszélyei, az újrahasznosítás lehetőségei
Textíliák	Természetes és mesterséges eredetű szálak felismerése Kezelési utasítások értelmezése
Építőanyagok	Mész, mészoltás; cement, gipsz
Növényvédőszerek, műtrágyák	Rovarirtó- és gombaölő szerek. Műtrágyák. Környezet- és egészségkárosító hatásaik

Élő környezetünk (biológia)

Témakörök	Tartalmak
Élő és élettelen környezetünk	Az élettelen környezeti tényezők (fény, víz, levegő, hőmérséklet). Alkalmazkodás a környezethez (tűrőképesség). Az élőlények válasza a megváltozott, kedvezőtlen környezeti tényezőkre (pl. elpusztulás, téli álom, madarak vándorlása). A környezet és az ember kapcsolata.
Magyarországi életközösségek	Az erdők elhelyezkedése hazánkban, lombhullató fák, fenyvesek, alj- növényzet. Gyűjtögetett táplálékaink. Ehető és mérges gombák. A gombagyűjtés és fogyasztás szabályai. Erdeink állatai; rovarok, madarak, emlősök. Füves területek élővilága. A rétek gyakori növényei (pl. virágos gyomnövények, perje, parlagfű,), a rétek állatai (nyúl, mezei pocok). Szántóföldi növények (búza, kukorica, napraforgó, stb.). Vízparti fák (fűz, nyár), gazdasági jelentőségük.
Magyarországi életközösségek	Vízi és vízparti rovarok, gerincesek. Természetvédelem az erdőn, a füves és vizes élőhelyeken. A levegő, a vizek és a talaj védelme.
A növények teste és életműködése	A növényi test szerveződése (egysejtű, többsejtű, hajtásos, virágtalan, virágos, gyökér, szár, levél, virág, termés, mag) A növények tápanyagai, a tápanyagok felvétele. A fotoszintézis jelentősége. Az anyagok raktározása (burgonyagumó, karógyökér megfigyelése, olajok, gyanták raktározása). Szaporodás, szaporítás, csírázás, növekedés. Csíráztatás különböző körülmények között.
Az állatok teste és életműködése	Az állati sejt, állati szövetek, állatok táplálkozása, különféle táplálkozási módok, növényevő, ragadozó életmód, a táplálkozás és emésztés fejlődése. Háziállataink testfelépítése (házi szárnyasok, sertés, szarvasmarha, ló, kutya, macska)
Közvetlen környezetünk növényvilága	Konyhakerti növényeink. Kertművelés. Dísznövényeink. Kertgondozás, kertépítés. A település jellemző növényei. Emberre ártalmas és gyomnövények. Védekezés az emberre káros növények hatásai ellen.
Közvetlen környezetünk állatvilága	Haszonállatok tartása, gondozása. Díszállatok, hobbyállatok tartása, veszélyei, felelőssége. A környéken előforduló vadon élő, hasznos állatok, azok védelme. Környezetünk kártékony állatai, az ellenük való védekezés.
Környezetvédelmi ismeretek
Természetvédelem	A természetvédelem célja, feladata. Legfontosabb természetvédelmi értékeink, nemzeti parkjaink. Hogyan viselkedjünk védett területen?
A levegő védelme	A levegőt szennyező tevékenységek. Légszennyezéssel kapcsolatos jelenségek: ózonlyuk, üvegházhatás, szmog, savas eső.
A víz védelme	Az élővizek szennyezői: mezőgazdasági, ipari szennyezés, kommunális szennyezések. Élővizek pusztulása és ennek hatása az emberi környezetre, egészségre. A talajvíz, karsztvíz elszennyeződésének lehetőségei. Az ivóvíz. védelme.
A talaj védelme	A talaj szerepe a bioszféra működésében; szennyezése, pusztulása, védelme.
Az épített környezet védelme	Kulturális örökségünk védelme. Műemlék épületek, szobrok stb. károsodása, károsítása. A nagyvárosok környezeti problémái.

Hétköznapi földrajz

Témakörök	Tartalmak
I. Otthonunk, a Föld
Közvetlen lakóhelyünk földrajza	Saját házunk, lakásunk alaprajzának elkészítése. Helyszínrajz elkészítése az iskola, a lakóhely környékéről. Lakóhelyünk szerkezete, népessége, gazdasága, értékei.
Tájékozódás a térképen	Irány-, távolság-, helymeghatározás a települési térképen, közlekedési és turistatérképen. A térkép méretaránya.
Magyarország a térképen	Tájékozódás Magyarország térképén: hely, irány, távolság meghatározása. Keresőhálózat használata. Tájékozódás a fő világtájak alapján. Távolság-meghatározás autóstérképen. A menetrend használata. A domborzat ábrázolása, magasság leolvasása. A leggyakoribb térképjelek.
Tájékozódás a földgömbön	Hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában és a Földön. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján. A kontinensek és óceánok elhelyezkedése. A Föld alakja.
A Föld mint égitest	A Föld helye a Naprendszerben. A Föld forgása, keringése. A napi- és évi időszámítás.
A vízburok	Óceánok, tengerek, folyók, tavak. A tengervíz. Felszíni és felszín alatti vizek. A víz szerepe, vízgazdálkodás. Magyarország legfontosabb folyói, tavai.
A légkör	A légkör összetétele, szerkezete. Időjárás és éghajlat. A levegő mozgásai. A csapadék keletkezése és térbeli eloszlása. Magyarország éghajlati sajátosságai.
Övezetesség a Földön	A földrajzi szélesség, az óceántól való távolság és a domborzat szerepe az éghajlatok kialakulásában. A földrajzi övezetek általános jellemzői. Az élelmiszertermelés éghajlattól függő övezetessége.
A felszín fejlődése	A belső és külső erők működése. A kőzetlemezek mozgása. Jellegzetes felszínformák. Hazánk felszíne. Magyarország nagy tájainak jellemzése, legfontosabb települései, természeti értékei.
II. A természet és a társadalom kölcsönhatásai
A Föld népessége	A népesség összetétele, eloszlása. A települések típusai. Az urbanizációs folyamatok. Hazánk népessége és a magyarság földrajzi elhelyezkedése.
A gazdasági élet ágazatai és szerkezete	Az egyes ágak, ágazatok fogalma, jelentősége. A fontosabb kultúrnövények termelése. Állattenyésztés. A magyar mezőgazdaság földrajzi és társadalmi adottságai. Az ipar fejlődése, jelentősége. Ipartelepítő tényezők. Iparágak. Az infrastruktúra jelentősége. Az egyes közlekedési ágak szerepe. Magyarország legfontosabb közútjai, vasútvonalai és vízi útjai. A kereskedelem jelentősége Az idegenforgalom alakulása és szerepe Magyarországon.
Világkereskedelem és nemzetközi munkamegosztás	A világkereskedelem szerepe napjaink világgazdaságában. Az egyes országok, országcsoportok kiemelt jelentősége. A globalizáció. Nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs törekvéseink. Multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában. Az ország egyes térségeinek eltérő fejlődése.
Napjaink globális problémái és a fenntartható fejlődés	A világ megosztottsága, a demográfiai robbanás, az urbanizáció, a nyers- anyag- és energiaválság mibenléte és hatásai. A fenntartható fejlődés fogalma.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló vegyen részt a tananyag feldolgozásához kapcsolódó tevékenységekben (kísérletek, mérések elvégzése; gyakorlati tevékenység, múzeumlátogatás, kirándulás, terepbejárás, üzemlátogatás; viták, projektek kidolgozása stb.) E tevékenységek során szerzett tapasztalatait, az előre megadott szempontok szerinti megfigyelések eredményét tudja ismertetni élőszóban. E tapasztalatokat rögzítse írásban a foglalkozások során megismert fogalmak, szakkifejezések használatával; egészítse ki önállóan készített, illetve gyűjtött ábrákkal. Gyűjtse össze írásbeli munkáit.
A foglalkozások, tanórák során készítsen jegyzeteket. Jegyzetei tartalmazzák az elvégzett feladatok rögzíthető megoldását (számítások, ábrázolások, grafikonok, térkép váz latok, stb.).
A tanuló tudjon a tanult legfontosabb jelenségekre, a megismert törvényszerűségek megnyilvánulásaira hétköznapi példákat felsorolni (a mindennapi élet, a természeti környezet, a közlekedés, sport, háztartás, munkavégzés területéről). Tudjon eszközöket felsorolni, amelyek működésének hátterében e jelenségek, törvényszerűségek állnak.
Fel tudja sorolni hétköznapi (háztartási) anyagaink baleset- tűz- egészség- és környezetvédelem szempontjából lényeges tulajdonságait. Tudja értelmezni a használati utasításokat. Ismerje az elektromos árammal kapcsolatos balesetvédelmi tudnivalókat. Tudjon példát mondani a legfontosabb háztartási vegyszertípusokra (mosószer, oldószer, vízlágyító, stb.), valamint legfontosabb tápanyagainkra.
Fel tudja sorolni a környezetünkben található élőlények tanult jellemző tulajdonságait, jellemezni tudja szóban és írásban a Magyarországra jellemző életközösségeket.
A tanuló legyen képes a különböző tartalmú és fajtájú térképek önálló gyakorlati alkalmazására (útvonalterv, közlekedés megtervezése, megtett út kiszámítása, mérése stb.).
Tematikus térképek alapján szóban jellemezni tudja hazánk nagy tájait.
Meg tudja nevezni a gazdaság legfontosabb ágazatait, tudjon egy-egy jellemző hazai példát mondani ezekre.
Ismerje a környezetszennyezés (légszennyezés, ózonkárosítás, üvegházhatás fokozódása, élővizeink és a talajvíz szennyezése, a szennyező anyagok táplálékláncba való bekerülése) legfontosabb okait, következményeit és a megelőzés lehetőségeit.
Tudja a tanuló, hogy vadon élő növényeink között vannak védettek. Mások hasznosíthatóak (étkezésre használható növények, gyógynövények, stb.), de akadnak egészségkárosító hatásúak is (allergiát okozó gyomnövények, egyes gombafajok, stb.)
Ismerje a házi- és a kedvtelésből tartott állatok igényeit, tartásuk szabályait.
Ismerje az emberi szervek felépítését, működését. Ismerje a táplálékok összetételét: fehérje, zsír, szénhidráttartalmát; meg tudja nevezni a legfontosabb vitaminokat és nyomelemeket.
Ismerje a fertőzések terjedésének és a védekezésnek módozatait. Ismerje a betegségmegelőzés és a korai felismerés lehetőségeit (szűrővizsgálatok, védőoltások).
Legyenek elemi betegellátási ismeretei (lázcsillapítás; gyógyszerszedés szabályai, sebellátás, stb.)
Ismerje az alkoholok, kábítószerek, a dohányzás egészségkárosító hatását, az AIDS és a nemi úton terjedő betegségek elleni védekezés lehetőségét.

Testnevelés és sport

10. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 74
9-10 évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 74, 74

Célok és feladatok

A szakiskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók az egészséges életet mindennél fontosabbnak tartó személyiséggé váljanak.
A szakiskolás fiatalok ismerjék mozgásképességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás, a testedzés váljon mindennapos tevékenységgé.
Az általános feladatokon túl a szakiskolákban a különböző szakmák elsajátításában, a speciális munkakörülmények között végzett munkavégzésben különösen fontos szerepet kapnak a munkaártalmakat megelőző és ellensúlyozó gyakorlatok is. Ennek érdekében a tanulók ismerjék fel a gyakorlati oktatás, illetve szakmájuk szerinti munkaártalmak veszélye it, az esetleges egyoldalú terhelés káros hatásait. E hatások ellensúlyozására készítsük fel a tanulókat, sajátíttassuk el velük a prevenció általános és speciális (a munkakörülményekhez való) gyakorlatait.

Fejlesztési követelmények

Az egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok. A testi fejlődés-érés támogatása, a higiéniai szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, ellensúlyozása, felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs gyakorlatokat.
A mozgáskultúra fejlesztésének célja. Az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése, az úszás elsajátítása, a kondicionálás és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, a sokoldalú mozgástapasztalat és a jól alkalmazható mozgáskészségkészlet megszereztetése. A képességfejlesztéshez és a játék-, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek, szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások elsajátíttatása, a mozgáskommunikáció megértése.
Játék- és sportélmények nyújtása. Sportágak elsajátítása, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme.
Személyiségfejlesztés. A félelem leküzdése, a szabályok betartása, az összpontosítás, a céltartás, a nehézségek leküzdése, az empátia növelése, a kudarc tűrése, valamint a természetszerető és környezetkímélő magatartás kialakítása.

Belépő tevékenységformák

Évente két alkalommal a tanulók fizikai fittségének megállapítása a törvényben előírt motoros próbák által.

Témakörök	Tartalmak
Előkészítés, alapozás	Alakzatok kialakítása. Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros és társas gyakorlatok. Zenés gimnasztika.
Atlétikai jellegű feladatok	Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális (cél) gyakorlatok. Különböző futások, szökdelések, ugrások és dobások megismerése, gyakorlása.
Torna jellegű feladatok	Különböző testhelyzetekben végzett szabad-, kéziszer- és szergyakorlatok (talaj, szekrényugrás, gyűrű vagy ritmikus gimnasztika).
Testnevelési és sportjátékok	Összetett, csoportos váltóversenyek labdával, labdavezetéssel, különböző átadásokkal. Akadályversenyek sportági feladatok beiktatásával. Labdás csapatjátékok. Kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda.
Egyéb sportok	Kerékpározás, úszás, önvédelmi és küzdősportok Az iskola földrajzi helyzetétől függően a téli sporttevékenységek (korcsolya, sí, szánkó) gyakorlása az időjárástól meghatározott mértékben. Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb. (a helyi lehetőségektől függően).

A továbbhaladás feltételei

Alakzatok felvétele és változtatása, szaktanári utasításnak megfelelően. Előkészítő gyakorlatok önálló végzése, azok hatásának ismerete. Futó-, ugró-, dobó feladatok végzése. Néhány tornafeladat teljesítése, bemutatása. Legalább egy sportjáték játszása szabályos körülmények között. Az egyéb sportok megismerése gyakorlása.

Pályaorientáció

10. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 74
9-10. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 74,

Célok és feladatok

A pályaorientáció célja hogy bemutassa az egyes szakterületeken dolgozók tevékenységét, a pályák, munkakörök sajátosságait, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük ki választásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében, munkahelyi körülmények, munkafeltételek, saját alkalmasságuk mérlegelésében, a munkavállalással kapcsolatos helyes döntésük meghozatalában.
Készítse fel a tanulókat az önálló álláskeresésre és járuljon hozzá a tanuló munkaerőpiacon való érvényesüléséhez szükséges viselkedési formák, technikák, adminisztratív teendők megtanulásához.
Segítse elő a tanuló számára a munkával kapcsolatos jogok és kötelességek, a munka világa törvényi szabályozása megismerését. Ismertesse meg a tanulóval a munkaerő-piaci szervezet nyújtotta lehetőségeket, támogatási formákat, juttatásokat, szolgáltatásokat.
Adjon lehetőségeket a tanulóknak az egyszerűbb kéziszerszámok, eszközök, munka műveletek kipróbálására, alapozza meg a helyes munkavégzési szokások kialakulását.

Fejlesztési követelmények

A tanuló legyen képes szóban és írásban információt kérni és adni, okiratokat igényelni, alkalmakra megfelelően felkészülni.
A tanuló szerezzen a hétköznapi élet területén hasznosítható ismereteket, legyen motivált a folyamatos, önálló tanulásra.
Legyen képes ügyei intézésére, gyakorolja az igényes, helyzethez illő szóhasználatot, a mondat- és szövegalkotást, értelmezze helyesen a szakmai és közéleti szövegeket, igazodjon el a környező világban.
Fejlődjön önismerete, ismerje meg saját képességeit, alakuljon ki pozitív jövőképe saját sorsát, érvényesülési lehetőségeit illetően. Ismerje meg a választott munkahelyen várható munkakarriert, a munkahelyi beilleszkedés, a munkahelyi együttműködés és viselkedés legfontosabb szabályait.
A tanuló ismerje meg az álláskeresés technikáit, legyen tisztában a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal.
A tanuló ismerje az egyszerűbb kéziszerszámokat, eszközöket, anyagokat, legyen képes azok használatára, alkalmazkodjon az egyes látogatott üzemek munkakörnyezetéhez, maradéktalanul tartsa be az ott érvényes szabályokat.

Pályaorientáció modul

Belépő tevékenységformák

Szituációs játékok, kommunikációs gyakorlatok.
Hirdetések, leírások, más szövegek elemzése, értelmezése.
A saját tulajdonságok felmérése, összevetése az egyes pályákról, munkakörökről kialakult képpel.
Célzott információgyűjtés önállóan, az eredmények csoportos megbeszélése, értékelése, az érvelés gyakorlása.
Tájékozódás a szakmákról, a munkahely-keresési technikákról, a munkavállalás lehetőségeiről.
Magán- és hivatalos levelek írása, azok formai és tartalmi követelményeinek megismerése, értelmezése, nyomtatványok kitöltésének gyakorlása.
Hivatalos ügyek intézésének gyakorlása modellhelyzetekben.
Telefon, fax, fénymásoló használata. Postai ügyintézés.

Témakörök	Tartalmak
Szakképzés Magyarországon	A szakképzési rendszer: I. szakterületek, szakmacsoportok, szakmák, II. OKJ.
A szakmák által támasztott követelmények	A tanulók egyéni érdeklődésének és tájékozottságának felmérése.
A szakképesítések gyakorlóhelyeinek látogatása	Felkészülés a gyakorlóhelyek látogatására, megfigyelési szempontok kialakítása: I. a szakmacsoportba tartozó szakképesítések, II. az ott dolgozók tevékenysége, munkafolyamatok, műveletek, III. munkakörülmények, IV. munkavédelmi előírások, V. a dolgozókkal szemben támasztott pszichikai, fizikai követelmények, VI. a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettségek, VII. továbbképzési lehetőségek. A megfigyelési szempontok alapján ismerkedés a választott szakképesítés tevékenységeivel.
Álláskeresési technikák	Álláskeresés I. lehetséges információforrások, II. látogatás a Munkaügyi Központban.
Szövegalkotás	A levélírás formai és tartalmi követelményei I. Magán- és hivatalos levél írása (kísérőlevél, ajánlólevél). II. Önéletrajz írás. A hivatalos ügyintézés formai és tartalmi követelményei, nyomtatványok kitöltése
Szövegalkotás	I. Útlevéligénylés. II. Erkölcsi bizonyítvány igénylése. III. tennivalók elveszett személyi iratok esetén. IV. Lakcímbejelentés. V. Kérdőívkitöltés. Felkészülés a felvételi találkozóra I. Megjelenés. II. Tájékozódó megbeszélés.
Munkaerőpiaci ismeretek	Vállalkozási formák. A munkaviszony, munkaszerződés. A "fekete" foglakoztatás következményei. A társadalombiztosítás, nyugdíjpénztár. A munkanélküliség és kezelésének állami eszközei.
Munkahelyi ismeretek	A munkahelyre, a munkahelyi kollektívába történő beilleszkedés, a munkahelyi együttműködés szabályai.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló legyen tisztában saját érdeklődésével, képességeivel, tudja kiválasztani a neki leginkább megfelelő szakképesítést.
Tudjon szöveget értelmezni. Használja megfelelően a különböző tájékoztatókat, ismerje az információgyűjtési lehetőségeket.
Ismerje a hatékony álláskeresés technikáit (tudja értékelni az álláshirdetéseket, használni a telefonkönyvet, önéletrajzot írni, ismerje a bemutatkozókártya tartalmát, tudja alkalmaz ni a meggyőző telefonálás módszerét). Megjelenése, kommunikációja legyen a helyzethez illő.
Legyen tudatában az első benyomások fontosságának, legyen felkészült a munkáltatóval való találkozás során előadódó helyzetekre, kérdésekre.
Tudja megszerezni a helyes munkavállalási döntés meghozatalához szükséges információkat. Ismerje a legális munkaviszony előnyeit, a munkaszerződés tartalmi elemeit, a "fekete" munka veszélyeit.
Tudja megítélni a választott munkahelyen várható munkakarriert, ismerje a munkahelyi beilleszkedés, a munkahelyi együttműködés és viselkedés legfontosabb szabályait, valamint alakuljon ki benne pozitív jövőkép saját sorsát, érvényesülési lehetőségeit illetően.

Orientációs gyakorlat modul

Belépő tevékenységformák

Egyszerűbb munkafolyamatok elvégzése, kipróbálása.
Kézi szerszámok, -eszközök használata, anyagok jellemző tulajdonságainak, alapvető megmunkálásának megismerése.
Adott szempontok alapján munkahelyeken végzett munka megfigyelése, a tapasztalatok összegzése.
Saját képességek vizsgálata, összevetése egyes szakképesítések követelményeivel.
Tréning jellegű tevékenységek az álláskereséssel kapcsolatban.

Témakörök	Tartalmak
Gyakorlati feladatok megoldása	Legalább 3 szakterület jellemzőinek bemutatása manuális feladatok meg- oldásával.
Gyakorlati helyek látogatása	Felkészülés az adott gyakorlati hely látogatására, megfigyelési szempontok szerint: I. a munkahelyen végzett munkához szükséges szakképesítések, II. az ott dolgozók tevékenysége, munkafolyamatok, műveletek, III. munkakörülmények, IV. munkavédelmi előírások, V. a dolgozókkal szemben támasztott pszichikai, fizikai követelmények, VI. a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettségek, VII. továbbképzési lehetőségek. A megfigyelési szempontok alapján ismerkedés a szakképesítések tevékenységeivel.
Álláskeresés	Lehetséges információforrások. Látogatás a Munkaügyi Központban. Álláskeresési gyakorlatok.

A továbbhaladás feltételei

Egyes szakmacsoportba tartozó tevékenységek megismerése, képesség a munkavégzésre.
A munkavégzéssel kapcsolatos megfelelő együttműködés, alkalmazkodás a kö rül mé nyekhez, munkafeltételekhez.
Az utasítások, balesetvédelmi előírások, magatartási és más szabályok maradéktalan betartása.

A munka világa modul

Célok és feladatok

A munka világa modul tanításának a célja, hogy keltse fel a tanuló munkával, álláskereséssel kapcsolatos érdeklődését, segítse elő korszerű álláskeresési szokásainak kialakulását.
A tanulót készítse fel önálló álláskeresésre, és járuljon hozzá a tanuló munkaerő-piacon való érvényesüléséhez szükséges viselkedési formák, technikák, adminisztratív teendők megtanulásához.
Fontos, hogy a program segítse elő a tanuló számára a munkával kapcsolatos jogok és kötelességek, a munka világa törvényi szabályozása megismerését, valamint azt, hogy ismertesse meg a tanulóval a munkaerő-piaci szervezet nyújtotta lehetőségeket (támogatási formák, juttatások, szolgáltatások).
A program segítse elő a tanuló számára a munkával, a munka világával kapcsolatos jogok és kötelességek, törvények, szabályok, valamint a munkaerő-piaci szervezet nyújtotta lehetőségek (támogatási formák, juttatások, szolgáltatások) megismerését.
A program anyaga adjon útmutatást a tanuló munkavállalással kapcsolatos helyes döntésének meghozatalához (munkahelyi körülmények, munkafeltételek megfelelő mérlegeléséhez) és alakítson ki felelősségérzetet a tanulóban saját maga és embertársai iránt s végül fejlessze a tanuló azon tulajdonságait, mely növeli esélyeit a munkahelye megtartására.

Fejlesztési követelmények

A munka világa programmodul elvégzése után a tanuló legyen tisztában a munkába lépés és a munkavállalás feltételeivel, a munkavállaló jogaival.
Képes legyen alkalmazni a különböző álláskeresési technikákat. A szükséges adatok jelentőségének megértése és adekvát használatuk.
Ismerje meg azokat a feltételeket és körülményeket, amelyek segítségével tájékozódhat arról, hogy létezik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, és ismerje fel a munkaerő-piaci szervezet által nyújtott segítség fontosságát.
Tudja, hogy a munkaügyi kirendeltségen való jelentkezéskor mit kell magával vinnie, mire lesz szükség (személyi igazolvány, TAJ-szám, adóazonosító jel, iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány).
Tudja, hogy léteznek olyan támogatási formák, amelyeket a munkaadók kaphatnak, amennyiben pályakezdőt alkalmaznak, és legyen tisztában azzal, hol lehet érdeklődni a munkaerőpiac képzési lehetőségeiről.
Tudja, hogy igényelheti pszichológus segítségét is személyes problémái megoldásában.
Legyen képes a munkahelyi kapcsolatteremtésre, sajátítsa el a munkahelyi együttműködés szabályait.
Legyen tisztában a munkabér, járulékos juttatások, béreket terhelő levonások, munkaidő, túlmunka, alapbérért és külön díjazásért végzett munka fogalmával, valamint tudja megítélni az egészséges, illetve az egészségtelen munkakörülményeket.

Belépő tevékenységformák

A tanítási-tanulási folyamat módszerei: előadások, csoportos beszélgetések (pl. álláshirdetések közös feldolgozása), párban végzett munka, forrásgyűjtés, elemzés (pl. közlönyök), szemléltetés (ábrák, videofilmek stb.), gyakorlatok (pl. álláskeresési segédeszközök (Foglalkozási Információk Kézikönyve, telefonkönyvek, sárga lapok, szaknévsorok, címtárak, hirdetési újságok stb. használatának gyakoroltatása), szerepjátékok.
A tanuló a program során gyakorolja a felvételi találkozón a munkáltató által feltett tipikus kérdésekre való megfelelő válaszadást, a munkahelyi viselkedést, a munkatársakkal való kommunikációt, alkalmazzon számítógépes programokat.
A tanulócsoportok tegyenek látogatást pl. üzemben, munkaügyi központban stb.
A programmodul tananyagát részben elméletben, részben gyakorlatban kell feldolgozni. A tanórákat célszerű olyan helyiségben, "csoportszobában" megtartani, ahol nyugodt, "baráti" légkört tudunk teremteni.

Témakörök	Tartalmak
I. Munkaerő-piaci ismeretek
A Magyar Köztársaság Alkotmánya	Alapvető jogok és kötelességek. Jog a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (XII. fejezet - Alapvető jogok és kötelességek - 70/B. § (1) bek.) 1949. évi XX. törvény.
A munkaviszony	A munkaviszony létesítése és megszüntetése. A munkaszerződés. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (3. rész A munkaviszony).
Az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról	A munkaerő-piaci szervezet szerepe, szolgáltatásai. A Munkaügyi Központ és kirendeltségei. A regisztráció és az együttműködés fogalma A támogatási formák. Látogatás egy munkaügyi központban és/vagy egy regionális munkaerő- fejlesztő és képző központban.
A munkanélküliség és kezelésének állami eszközei	A munkaerő-piaci szervezet. A munkaügyi központok és a kirendeltségek. A regisztráció. Az együttműködés. Szolgáltatások, támogatási formák. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról.
A társadalombiztosítás	A társadalombiztosítás célja, a rendszer fő jellemzői, nyugdíjjárulék. A tb-kártya. Orvosi ellátás a tb keretében.
II. Álláskeresési technikák
Álláskeresés	A célállás meghatározása. Érdeklődés, képességek. A személyes kapcsolatok.
Az önéletrajz	Az önéletrajzírás általános szabályai. Az önéletrajz típusai. A referencia.
Az álláshirdetések	A hirdetések valóságtartalmának megítélése. Reagálás az újságokban megjelent álláshirdetésekre. Álláshirdetések feladása.
A munkafelvétel és előzményei	A tájékozódó beszélgetés. Felkészülés a munkáltatóval való találkozóra. Az első benyomások. Az öltözködés. A helyes viselkedés. A találkozón várható kérdések. A munkáltatónak feltehető kérdések.
III. A munkahelyek világa
A munkahelyi feltételek	Legális munkaviszony és "fekete" munka veszélyei. Munkabér (minimálbér), járulékos juttatások, a béreket terhelő levonások. Munkaidő, túlmunka, alapbérért és külön díjazásért végzett munka. Egészséges, illetve egészségtelen munkakörülmények. Betegállomány, ennek lehetséges hatásai a munkavállaló megítélésére a munkatársak és a munkáltató részéről, táppénz. Pihenőidő, fizetett szabadság, fizetés nélküli szabadság, tanulmányi szabadság. A várható munkakarrier az adott munkahelyre.
A munkahelyi beilleszkedés	A munkahelyi együttműködés szabályai. A munkában töltött első nap. Szempontok az új munkahelyen való viselkedésre.

A továbbhaladás feltételei

A tanulók teljesítményének értékelése pozitívan motiváló hatású legyen. A korábban szerzett kudarcélmények feloldása érdekében a teljesítmények minősítésekor a pozitív megerősítés növeli az önbizalmat és ezzel az együttműködés iránti motivációt. A hagyományos osztályozás kerülésével az elméleti és a gyakorlati tevékenységet egy-egy rész befejezése után a tanár minősítse szóban a tanulók teljesítményét, kiemelve az eredményességet.
A program abban is különbözik a hagyományostól, hogy kevesebb lexikális tudnivalót kér számon, inkább a gyakorlati alkalmazás szakszerűségét vizsgálja.
A fentiek alapján az értékelés szempontjai közül hangsúlyos szerepet kap: az elsajátított tananyag és a tanuló munkával kapcsolatos szemléletének megnyilvánulása a mindennapi tevékenységben, a programmodul során elsajátított ismeretek gyakorlatban történő bemutatása (pl. meggyőző telefonálás, a felvételi találkozón a munkáltató által feltett kérdésekre adható helyes válaszok), szóbeli magyarázat fűzésének szakszerűsége egy témához (pl. egy szabadon választott önéletrajztípushoz), a munkához kapcsolódó dokumentumok használatának szakszerűsége (pl. a telefonkönyv, a "sárga lapok" használatának bemutatása), önálló dokumentumok elkészítése (pl. egy álláshirdetés, önéletrajz megfogalmazása).

Szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat

9. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 333
9-10. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 333, 481

Az egyes modulok ajánlott éves óraszámát lásd a bevezető táblázataiban.

Célok és feladatok

Témakörök	Tartalmak
Hosszmérés, területmérés	Hosszmértékegységek és átváltásuk I. Mérőeszközök. II. Egyenesek kitűzése. III. Derékszög kitűzése. IV. Egyenes kitűzése látási akadály esetén. V. Arányos osztás. VI. Háromszögmérés (átlós mérés), derékszögű koordinátamérés. VII. Szintezés.
Tömeg-, térfogat- és sűrűségmérés	A tömeg, térfogat és sűrűség mértékegységei I. Mérőeszközök. II. Testsűrűség. III. Halmazsűrűség.
Terhelések vizsgálata	A rugós erőmérő használata I. Erők egyensúlya. II. A kéttámaszú tartó és egyszerű rúdszerkezetek vizsgálata, terhek hatására keletkező igénybevételek és alakváltozások. III. Az épületszerkezetekre ható terhelések.
Keverékek összetételének megállapítása	Fizikai folyamatok vizsgálata I. Szitálás, rostálás, ülepítés, szárítás, derítés, szűrés.
Anyagok kémiai tulajdonságai	Savak, bázisok, sók Mész, gipsz, cement, festékek és oldószereik. Víz, kristályvíz. Reakciók, kimutatásuk, hatásaik.
Talajfajták vizsgálata	Kötött és szemcsés talajok viselkedése különböző víztartalom esetén, teherbírás, süllyedés, hajszálcsövesség, fagyveszély.
Hőtechnikai vizsgálatok	Hőtágulás. A hő terjedése.
A víz	A víz minősége, halmazállapotai, a nedvesség okozta károk vizsgálata.
A beton készítése	Adalékanyag vizsgálata. Alkotórészek számítása, kimérése, receptbetonból hengeres próbatestek készítése.
Beton próbatestek, falazó és burkolóelemek, anyagok vizsgálata	Testsűrűség és nyomószilárdság, hővezető képesség, különféle betonok, téglák és kőzetek esetében.
Falazó és burkolóelemek méretrendje	Névleges méret, szerkezeti méret. Anyagszükséglet-számítás.
A fa vizsgálata	Fafajták jellemzői, fizikai, mechanikai tulajdonságai. A fa hibái, betegségek, zsugorodás és dagadás.
Műanyagok vizsgálata	Az építészetben használatos műanyagfajták felismerése leírásuk alapján, illetve égetési próbával.

A továbbhaladás feltételei

Anyagvizsgálatok, mérések modul (faipari szakmacsoport)

Fejlesztési követelmények

A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Ismerje meg, fogadja el és tartsa be a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási, munkavédelmi szabályokat.
A tanuló ismerje meg és használja a vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, kezelje azokat balesetmentesen, szakszerűen, környezet-kímélően, a kapott utasításoknak megfelelő módon.
A mindennapi életben előforduló és a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó mérési és számítási feladatok során szerezzen gyakorlottságot, használja helyesen a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeit. Ismerje meg a faipari szakterületen használatos alapvető anyagok tulajdonságait, a tevékenységgel kapcsolatos veszélyeket, az elhárításuk módját.

Belépő tevékenységformák

Eljárások, tevékenységek elvégzése mintakövetés, leírások, szóbeli utasítások alapján.
Információk, tapasztalatok gyűjtése, értelmezése, következtetések megfogalmazása.
Tárgyak, anyagok, eljárások megfigyelése, önálló kísérletezés. Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján.
Tipikus asztalosszerkezetek mérése, faipari mérő- és ellenőrző eszközök használata. Hosszúság, terület, térfogat, sűrűség, nyomás, hőmérséklet és idő mérése.
Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában. Becslés, a becsült és a számított értékek összevetése.
Körző, vonalzó, szögmérő használata, szerkesztési eljárások gyakorlása. A háromszögek hasonlósági eseteinek alkalmazása. Szögfüggvények, Pitagorasz tételének alkalmazása gyakorlati feladatok megoldásában.
Mértékegység-átváltás gyakorlása.

Témakörök	Tartalmak
Hosszmérés	Hosszmértékegységek és átváltásuk I. Mérőeszközök. II. Egyenesek rajzolása. III. Derékszögek és más szögek rajzolása. IV. Arányos osztás.
Tömeg, térfogat és sűrűségmérés	A tömeg, térfogat és sűrűség mérése, számítása I. Mérőeszközök. II. Mértékegységek átváltása.
Terhelések vizsgálata	A rugós erőmérő használata I. Erők egyensúlya. II. Kéttámaszú tartó- és egyszerű rúdszerkezetek vizsgálata, terhelések hatására keletkező igénybevételek és alakváltozások.
A fa műszaki tulajdonságainak vizsgálata	A fa külső megjelenése: szín, fény, szag, rajzolat a három anatómiai metszeten. A fa sűrűsége, tartóssága. A fa elektromos tulajdonságai: ellenállás, elektromos vezetés, elektromos kapacitás. Hőtani tulajdonságok: hőszigetelés, fajhő. Hangtani tulajdonságok. Mechanikai tulajdonságok: szilárdság, keménység, kopásállóság, rugalmasság, hasítási ellenállás. A fa égési tulajdonságai.
A fa nedvességtartalma	A nedvességtartalom hatása a fa alakváltozására.
A fa hibái és betegségei	Növekedési hibák, rovarkártevők, gombák és hatásaik.
Fafajták	A makroszkopikus fafelismerés algoritmusa (fajok azonosításának lépései).
Anyagok kémiai tulajdonságai	Savak, bázisok, sók, reakciók, kimutatásuk, hatásaik.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, ismerje és tartsa be a tevékenységgel kapcsolatos magatartási és munkavédelmi szabályokat, kövesse a kapott utasításokat.
A szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, erő mérése, a mértékegységek átváltása.
Arányos osztás szerkesztéssel, kicsinyítés, nagyítás.
Háromszöggel kapcsolatos szerkesztések, hasonlósági számítások.
Egyszerű síkidomok felületének, testek felületének, térfogatának számítása.
Egyszerű százalékszámítási feladatok. Táblázat, grafikon olvasása.
A faipar területén alkalmazott alapvető anyagok felismerése fizikai, kémiai, mechanikai, tulajdonságok alapján.
Hazai fafajták felismerése.

Anyagvizsgálatok, mérések modul (mezőgazdasági szakmacsoport)

Fejlesztési követelmények

A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Ismerje meg, fogadja el és tartsa be a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási, munkavédelmi szabályokat.
A tanuló ismerje meg és használja a vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, kezelje azokat balesetmentesen, szakszerűen, környezet-kímélően, a kapott utasításoknak megfelelő módon.
A mindennapi életben előforduló és a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó mérési, laboratóriumi és számítási feladatok során szerezzen gyakorlottságot, használja helyesen a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeit.
Ismerje meg a mezőgazdasági szakterületen használatos alapvető anyagok tulajdonságait, a tevékenységgel kapcsolatos veszélyeket, az elhárításuk módját.
Laboratóriumi, tanműhelyi körülmények között legyen képes kémiai, fizikai, biológiai ismereteinek megfelelő kísérletek, vizsgálatok elvégzésére.

Belépő tevékenységformák

Eljárások, tevékenységek elvégzése mintakövetés, leírások, szóbeli utasítások alapján.
Információk, tapasztalatok gyűjtése, értelmezése, következtetések megfogalmazása.
Tárgyak, anyagok, eljárások megfigyelése, önálló kísérletezés. Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján.
Tárgyak, anyagok mérése, a mérő- és ellenőrző és labor eszközök használata. Hosszúság, terület, térfogat, sűrűség, nyomás, hőmérséklet és idő mérése.
Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában. Becslés, a becsült és a számított értékek összevetése.
Anyag-összetételi számítások és mértékegység-átváltás gyakorlása.

Témakörök	Tartalmak
Hosszmérés	Hosszmértékegységek és átváltásuk I. Mérőeszközök. II. Egyenesek kitűzése. III. Derékszög kitűzése. IV. Egyenes kitűzése látási akadály esetén. V. Arányos osztás.
Tömeg, térfogat és sűrűségmérés	A tömeg, térfogat és sűrűség mértékegységei. Mérőeszközök. Testsűrűség. Halmazsűrűség.
Terhelések vizsgálata	A rugós erőmérő használata I. Erők egyensúlya. II. A kéttámaszú tartók és egyszerű rúdszerkezetek vizsgálata, terhelések hatására keletkező igénybevételek és alakváltozások.
Laboratóriumi munkák, eszközök, anyagok	Munkaszabályok a laboratóriumban. Üveg-, porcelán- és fémeszközök. Mérőeszközök, -műszerek. Savak, lúgok. A vegyszerek tulajdonságai, mérgező anyagok és tulajdonságaik. Vírusok, baktériumok, penészek, élesztők szerepe az élelmiszer- és ételkészítésben, tárolásban. Egyszerű, egészségre ártalmatlan mikroszkópi tenyészetek létrehozása.
Keverékek összetételének megállapítása	Fizikai folyamatok vizsgálata: szitálás, rostálás, ülepítés, szárítás, párologtatás, desztillálás, derítés, szűrés.
Anyagok vizsgálata	Szervetlen és szerves anyagok. Az anyagok (fémek, fa, műanyag stb.) jellemzői, fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai, megmunkálási lehetőségek.
Anyagok vizsgálata	Savak, bázisok, sók. Víz, vízminőség, halmazállapotok. Reakciók, kimutatásuk, hatásaik.
Talajvizsgálatok	Kötött és szemcsés talajok. Hajszálcsövesség (fagyveszély). pH-érték.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, ismerje és tartsa be a tevékenységgel kapcsolatos magatartási és munkavédelmi szabályokat, kövesse a kapott utasításokat
A szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, erő mérése, a mértékegységek átváltása.
Arányos osztás szerkesztéssel, kicsinyítés, nagyítás.
Háromszöggel kapcsolatos szerkesztések, hasonlósági számítások.
Egyszerű síkidomok felületének, testek felületének, térfogatának számítása.
Egyszerű százalékszámítási feladatok. Térfogatszázalék, súlyszázalék értelmezése. Táblázat, grafikon olvasása.
Ismerjék az alapvető mezőgazdasági anyagok legfontosabb jellemzőit.
Anyagok felismerése fizikai, kémiai, mechanikai, elektromos tulajdonságok alapján. Ismerjék és tudják megkülönböztetni a talajfajtákat.

Vizuális kommunikáció modul (gépészeti szakmacsoport)

Fejlesztési követelmények

A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Rajzi munkáiban törekedjen a tiszta, pontos munkavégzésre, finomodjanak mozdulatai, fejlődjék térlátása, szépérzéke. Találja meg a kapcsolatot a valóságos tárgyak és a rajzok között, helyesen értelmezze a rajzi információt.
Megfelelően használja a rajzeszközöket, ismerje meg a vizuális kommunikáció elemeit, az ábrázolási szabályokat, szerezzen alapvető színtani ismereteket.

Belépő tevékenységformák

Témakörök	Tartalmak
Körző, vonalzó, szögmérő, ceruza használata	Síkmértani szerkesztések I. Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. II. Szakasz felosztása szerkesztéssel. III. Párhuzamos és merőleges szakaszok szerkesztése. IV. Szögmásolás, szögfelezés. V. Tükrözés. VI. Érintőkörök szerkesztése. VII. Arányos osztás szerkesztéssel. VIII. Kicsinyítés, nagyítás.
Geometrikus tárgyak készítése	Szögletes és hengeres testmodellek készítése. Drótvázak, csonkolt testek.
Vetületi ábrázolás	Egyszerű testek vetületi ábrázolása. Csonkított testek vetületi ábrázolása. Egyszerű testek áthatása. Testek hálórajza.
Méretmegadás	A méretmegadás elemei.
Metszeti ábrázolás	Metszetek származtatása, metszetfajták. Anyagfajták metszeti jelölése.
Látványtervek	Axonometrikus ábrázolás.
Színek	A színkör, a színek tér- és hangulati hatása, szerepe a látványban. A színek tulajdonságai, színkeverés.
Szabadkézi vázlatkészítés	Egyszerű, arányos vázlatkészítés.

Továbbhaladás feltételei

tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, kövesse a kapott utasításokat.
Tárgyak és ábráik helyes összerendelése, rajzi információk értelmezése.
Méretek megadása, egyszerű, arányos vázlatrajz készítése.
Egyszerűbb testek kiterítésének szerkesztése, ábra alapján drótváz és csonkolás készítése.
Vizuális kommuikáció modul (építészeti szakmacsoport)

Fejlesztési követelmények

A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Rajzi munkáiban törekedjen a tiszta, pontos munkavégzésre, finomodjanak mozdulatai, fejlődjék térlátása, szépérzéke. Találja meg a kapcsolatot a valóságos tárgyak, alakzatok és a rajzok között, helyesen értelmezze a rajzi információt.
Megfelelően használja a rajzeszközöket, ismerje meg a vizuális kommunikáció elemeit, az ábrázolási szabályokat, szerezzen alapvető színtani ismereteket.

Belépő tevékenységformák

Rajzeszközök használata, síkmértani szerkesztések.
Szabadkézi vázlatkészítés.
Egyszerű testek kiterítésének szerkesztése, a testek elkészítése kartonból, drótvázak készítése, testek készítése csonkolással.
Tárgyak, alakzatok, terep és épületek összevetése ábrákkal, rajzok értelmezése, egyszerű, elemi geometriájú ábrák készítése.
Vetületi, és axonometrikus és perspektivikus ábrázolás, alaprajzok, metszetrajzok, készítése, méretmegadási és más rajzi szabályok alkalmazása.
A színkör használata, ábrák testek színezése, geometrikus és színes rajzok készítése.

Témakörök	Tartalmak
Vetületi ábrázolás	Egyszerű testek, alakzatok vetületi ábrázolása. Csonkított testek vetületi ábrázolása. Egyszerű testek áthatása. Testek hálórajza.
Geometrikus tárgyak készítése	Szögletes és hengeres testek, drótvázak, csonkolt testek készítése, épület- modellek készítése.
Építőipari tervek	Alaprajz, keresztmetszet, hosszmetszet. Építészeti terveken alkalmazott vonalfajták.
Látványtervek	Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás.
Szabadkézi vázlatkészítés	Egyszerű, arányos helyszíni vázlatkészítés.
Színek	A színek tér- és hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege. A színkör. Színezet, telítettség, világosság. A telített, a derített, a tört szín. A színreflex. A fény, a megvilágítás hatása a színekre. Színritmus, harmónia, kontrasztok (színezet- és hőfokkontraszt, sötét-világos, komplementer, szimultán, mennyiségi és minőségi kontrasztok. Színkeverés.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, kövesse a kapott utasításokat.
Tárgyak, alakzatok és ábráik helyes összerendelése, rajzi információk értelmezése.
Méretek megadása, egyszerű, arányos vázlatrajz készítése.
Egyszerűbb testek kiterítésének szerkesztése, ábra alapján drótváz és csonkolás készítése.
Méretek és elrendezés leolvasása egyszerűbb építészeti rajzokról.

Vizuális kommunikáció modul (könnyűipari szakmacsoport)

Fejlesztési követelmények

A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Rajzi munkáiban törekedjen a tiszta, pontos munkavégzésre, finomodjanak mozdulatai, fejlődjék térlátása, szépérzéke. A tárgy keltse fel a tanuló érdeklődését a tárgyi kultúra iránt, ismerje meg a művészettörténeti korokat, találja meg a kapcsolatot a valóságos tárgyak, alakzatok és a rajzok között, helyesen értelmezze a rajzi információt.
Megfelelően használja a rajzeszközöket, ismerje meg a vizuális kommunikáció elemeit, az ábrázolási szabályokat, szerezzen alapvető színtani ismereteket.

Belépő tevékenységformák

Rajzeszközök használata, síkmértani szerkesztések.
Szabadkézi vázlatkészítés.
Egyszerű testek kiterítésének szerkesztése, a testek elkészítése kartonból, drótvázak készítése, testek készítése csonkolással.
Tárgyak összevetése ábrákkal, rajzok értelmezése, egyszerű, elemi geometriájú ábrák készítése.
Vetületi, és axonometrikus és perspektivikus ábrázolás, alaprajzok, metszetrajzok, készítése, méretmegadási és más rajzi szabályok alkalmazása.
A színkör használata, ábrák testek színezése, geometrikus és színes rajzok készítése.
Információk gyűjtése ismeretterjesztő kiadványok, médiumok segítségével.
Múzeumlátogatások, műalkotások, tárgyak esztétikai elemzése, az információk értelmezése, következtetések megfogalmazása.

Témakörök	Tartalmak
Körző, vonalzó, szögmérő, ceruza használata	Síkmértani szerkesztések I. Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. II. Szakasz felosztása szerkesztéssel. III. Párhuzamos és merőleges szakaszok szerkesztése. IV. Szögmásolás, szögfelezés. V. Tükrözés. VI. Érintőkörök szerkesztése. VII. Arányos osztás szerkesztéssel. VIII. Kicsinyítés, nagyítás. IX. Betűtervezés.
Geometrikus tárgyak készítése	Szögletes és hengeres testek, drótvázak, csonkolt testek készítése, épület modellek készítése.
Vetületi ábrázolás	Egyszerű testek vetületi ábrázolása. Testek kiterítése.
Látványtervek	Axonometrikus ábrázolás. A perspektíva használata.
Színek	A színek tér- és hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege. A színkör. Színezet, telítettség, világosság. A telített, a derített, a tört szín. A színreflex. A fény, a megvilágítás hatása a színekre. Színritmus, harmónia, kontrasztok. Színkeverés.
Tárgy- és környezetkultúra	Külső-belső terek funkcióinak összefüggései. A tárgykultúra kultúrtörténeti változásának áttekintése. Funkció - anyag - forma - díszítmény viszonya. A képző- és iparművészet kapcsolata, átfedéseik. Az ipar- és népművészet kapcsolata, kölcsönhatásaik, szerepük. Tárgykészítés természetes anyagokból. Különböző kultúrák azonos tevékenységekhez kapcsolódó tárgyainak összehasonlítása, az általános jelrendszer.
Múzeumlátogatás	Különböző korok tárgyainak, stílusainak vizsgálata megfigyelési szempontok alapján. Ajánlott: I. Iparművészeti Múzeum. II. Néprajzi Múzeum. III. Skanzen. Helyi néprajzi gyűjtemények, tájházak.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, kövesse a kapott utasításokat.
Fogalmazza meg véleményét tárgyakról, látványokról, színekről.
Tárgyak, alakzatok és ábráik helyes összerendelése, rajzi információk értelmezése.
Méretek megadása, egyszerű, arányos vázlatrajz készítése.
Egyszerűbb testek kiterítésének szerkesztése, ábra alapján drótváz és csonkolás készítése.

Vizuális kommunikáció modul (faipari szakmacsoport)

Fejlesztési követelmények

Belépő tevékenységformák

Témakörök	Tartalmak
Körző, vonalzó, szögmérő, ceruza használata	Síkmértani szerkesztések I. Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. II. Szakasz felosztása szerkesztéssel. III. Párhuzamos és merőleges szakaszok szerkesztése. IV. Szögmásolás, szögfelezés. V. Tükrözés. VI. Érintőkörök szerkesztése. VII. Arányos osztás szerkesztéssel. VIII. Kicsinyítés, nagyítás.
Geometrikus tárgyak készítése	Szögletes és hengeres testmodellek készítése. drótvázak, csonkolt testek.
Vetületi ábrázolás	Egyszerű testek vetületi ábrázolása. Csonkított testek vetületi ábrázolása. Egyszerű testek áthatása. Testek hálórajza.
Méretmegadás	A méretmegadás elemei.
Metszeti ábrázolás	Metszetek származtatása. Metszetfajták. Anyagfajták metszeti jelölése.
Színek	A színkör, a színek tér- és hangulati hatása, szerepe a látványban. A színek tulajdonságai, színkeverés.
Látványtervek	Axonometrikus ábrázolás.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, kövesse a kapott utasításokat.
Tárgyak és ábráik helyes összerendelése, rajzi információk értelmezése.
Méretek megadása, egyszerű, arányos vázlatrajz készítése.
Egyszerűbb testek kiterítésének szerkesztése, ábra alapján drótváz és csonkolás készítése.

Vizuális kommunikáció modul (mezőgazdasági szakmacsoport)

Fejlesztési követelmények

A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Rajzi munkáiban törekedjen a tiszta, pontos munkavégzésre, finomodjanak mozdulatai, fejlődjék térlátása, szépérzéke. Találja meg a kapcsolatot a valóságos tárgyak, a terep és a rajzok, térképek között, helyesen értelmezze a rajzi információt.
Megfelelően használja a rajzeszközöket, ismerje meg a vizuális kommunikáció elemeit, az ábrázolási szabályokat.

Belépő tevékenységformák

Rajzeszközök használata, síkmértani szerkesztések.
Szabadkézi vázlatkészítés.
Egyszerű testek kiterítésének szerkesztése, a testek elkészítése kartonból, drótvázak készítése.
Tárgyak és ábrák összevetése, rajzok értelmezése, egyszerű, elemi geometriájú tárgyak ábrázolása.
Vetületi és axonometrikus ábrázolás, metszetábrázolás, méretmegadási és más szabályok alkalmazása.

Témakörök	Tartalmak
A vetületi ábrázolás	Alkalmazott vonalfajták. Egyszerű testek vetületi ábrázolása. Csonkított testek vetületi ábrázolása. Egyszerű testek áthatása. Testek kiterítése.
Geometrikus tárgyak készítése	Szögletes és hengeres testmodellek készítése. Drótvázak, csonkolt testek.
Tervrajzok	Alaprajz. Keresztmetszet. Hosszmetszet. Méretezés, mérethálózat.
Látványtervek	Axonometrikus ábrázolás.

A továbbhaladás feltételei

Gépészeti alapgyakorlatok modul

Fejlesztési követelmények

Belépő tevékenységformák

Gépészeti előrajzoló eszközök, kéziszerszámok, egyszerűbb gépi berendezések használata.
Munkaműveletek sorrendjének tervezése, önellenőrzés.
Munkavégzés technológiai utasítás alapján, csoportos munka.

Témakörök	Tartalmak
Előrajzolás	Az előrajzolás célja, előrajzolási módok. Síkban történő előrajzolás, szerszámai, eszközei, művelete. Térbeni előrajzolás, szerszámai, eszközei, segédeszközei, gyakorlata. Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai.
Fémek alakítása darabolással	A darabolás célja, darabolási módok, biztonságtechnika.
Vágás, harapás, nyírás, lyukasztás.
Fémek forgács nélküli alakítása	Célja, technológiája, biztonságtechnika. Egyengetés, nyújtás, hajlítás, szegés, domborítás.
Kézi forgácsoló műveletek	Fűrészelés, reszelés (biztonságtechnika).
Gépi forgácsolás	Fúrás, süllyesztés, a fúrás biztonságtechnikája.
Fémek kötése	Szegecselés, csavarozás, ragasztás, lágyforrasztás. Biztonságtechnika és környezetvédelem.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, kövesse a kapott utasításokat, maradéktalanul tartsa be a műhely és a munkatevékenység munkavédelmi és technológiai szabályait.
A munkavégzéshez szükséges anyagok, szerszámok balesetmentes és szakszerű használata.

Építőipari alapgyakorlatok modul

Fejlesztési követelmények

Belépő tevékenységformák

Építési szakipari eszközök, kéziszerszámok, egyszerűbb gépi berendezések használata.
Munkaműveletek sorrendjének tervezése, önellenőrzés.
Munkavégzés technológiai utasítás alapján, csoportos munka.

Témakörök	Tartalmak
Famunkák	Fakötések készítése kéziszerszámokkal.
Fémmunkák	Előrajzolás és szerszámai. Kötések készítése: szegecselés, csavarozás, korckötés, forrasztás.
Építőipari gyakorlatok	Részvétel egyszerű építőipari munkákban: Földmunkák, tereprendezés, előkészítő és befejező munkák. Építőanyagok mozgatása, előkészítése. Anyagok keverése, zsaluzat készítése, betonozás. Építőszerszámok, eszközök karbantartása.

A továbbhaladás feltételei

Kézműves gyakorlatok modul (könnyűipari szakmacsoport)

Fejlesztési követelmények

Belépő tevékenységformák

Kézműves eszközök, kéziszerszámok, egyszerűbb gépi berendezések használata.
Munkaműveletek sorrendjének tervezése, önellenőrzés.
Munkavégzés technológiai utasítás alapján, csoportos munka.
A varrógép, a szerszámok, eszközök beállítása, karbantartása.
Mérések a gyakorlatban, mérőeszközök használata.
Tárgytervezés, alkotás, különféle technikák, eljárások alkalmazása. Anyagok tulajdonságainak vizsgálata.
Használati tárgy tervezése, rajzkészítés tárgyról szín- és anyagmintával.
Kéziszerszámok szakszerű kiválasztása, használata. A terv alapján kivitelezés az eszközök szakszerű, balesetmentes használatával.

Témakörök	Tartalmak
Textilmunkák	A textíliák fajtái, felhasználási területük. A textília jelentősége az ember életében.
Varrás, hímzés	Egyszerű munkadarabok, termékek készítése textilanyagokból. A varrás helyes technikája, alkalmazható öltések. Kézi öltések, ideiglenes öltések, végleges öltések. Kapocs- és gombfelvarrás, gomblyukazás. Varrás géppel, a varrógép működése. Gépi varrás gyakorlása, egyenes, ívelt és sarkos varratok készítése. Összevarrás, széttűzés, franciavarrás, szegések. Kézi hímzés, a kézi hímzés műveleti sorrendje.
Szálasanyagokból készült tárgyak	Gyékény, szalma, csuhé, fűzfavessző tulajdonságai. A fonás, fonás és csomózás technikái a gyakorlatban, hagyományok. Egyszerű fonási technológiák, a toldás lehetősége.
Bőrmunkák	A bőr felépítése, tulajdonságai. Bőr fonása, fűzése. Bőr ékszerek, zacskók, tarsolyok készítése.
Szövés	A különféle nyersanyagú fonalak, cérnák felismerése. A legősibb szövött textíliák és csomózott szőnyegek eredete, alapanyagai, technikái, mintakincse. Az ősi kézi szövés módjai. Egyszerű, játékos szövésgyakorlatok. Szövés szövőkereten, állványon, szövőszéken. Egyenletes szövés, feszítés, tömörítés, szélszövés gyakorlása. A szövés technikai biztonságának megszerzése, a mintakialakítás és mintatartás gyakorlata. Az alapszövet szerkezete, felépítése.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló aktívan vegyen részt a foglalkozásokon, végezze el feladatait, kövesse a kapott utasításokat, maradéktalanul tartsa be a műhely és a munkatevékenység munkavédelmi és technológiai szabályait.
A munkavégzéshez szükséges anyagok, szerszámok balesetmentes és szakszerű használata.
A kézműves területen alkalmazott anyagok fizikai tulajdonságainak, felhasználási területeinek ismerete.

Faipari alapgyakorlatok modul

Fejlesztési követelmények

Belépő tevékenységformák

Faipari eszközök, kéziszerszámok, egyszerűbb gépi berendezések használata.
Munkaműveletek sorrendjének tervezése, önellenőrzés.
Munkavégzés technológiai utasítás alapján, csoportos munka.
Szerszámok beállítása, karbantartása.

Témakörök	Tartalmak
Előrajzolás	Az előrajzolás célja, előrajzolási módok. Síkban történő előrajzolás, szerszámai, eszközei, művelete. Sablonok készítése. Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai.
Fűrészelés	Kézi fűrészek bemutatása, alkalmazásuk, élezésük, kezelésük, karbantartásuk. Darabolás, szeletelés, kanyarítás (íves alkatrészek szabása) természetes faanyagoknál. Lapok, lemezek szabása szabásterv alapján. Sokszögek, ívek, ill. köralak kifűrészelése.
Gyalulás	Gyaluk bemutatása, beállításuk, kések élezése, karbantartásuk. Egy lap - egy él egyengetése természetes faanyagoknál, padmérce, párosléc és kézjel alkalmazása. Vastagoló gyalulás végzése. Lapok, lemezek átgyalulása, anyagrögzítések, alátámasztások.
Kötések készítése	Keretkötések, kávakötések, csapozás, fogazás készítése.
Ragasztás	Ragasztóanyagok bemutatása. Ragasztóanyag előkészítése ragasztáshoz. Szorítóeszközök megismerése. Ragasztási műveletek végzése.
Felületkezelés	Felületek előkészítése. Pácolás, lakkozás, viaszolás.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló aktívan vegyen részt a foglalkozásokon, végezze el feladatait, kövesse a kapott utasításokat, maradéktalanul tartsa be a műhely és a munkatevékenység munkavédelmi és technológiai szabályait.
A munkavégzéshez szükséges anyagok, szerszámok balesetmentes és szakszerű használata. A faipar területén alkalmazott vegyi anyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak, felhasználási területeinek ismerete.

Higiénia modul (vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport)

Fejlesztési követelmények

A tanuló ismerje fel az ember egészséges életműködésére ható, az idegenforgalmi-vendéglátási szakmai tevékenységek körében előforduló higiéniai veszélyeket, a testi, a lelki és a környezeti higiénia fontosságát, fogadja el ezeket a szakmai tevékenység nélkülözhetetlen feltételének. Fejlődjön viselkedéskultúrája és kommunikációs képességei, alakuljon ki a szakmai tevékenységekkel kapcsolatosan a vendég, a másik ember és az egészség feltétlen tisztelete. Törekedjen a fegyelmezett, pontos, igényes munkavégzésre, ismerje meg és maradéktalanul tartsa be a munkavédelmi, technológiai szabályokat, utasításokat.

Belépő tevékenységformák

Szituációs gyakorlatok, gondolatkísérletek, saját élmények és a környezetből vett esetek megbeszélése.
Munkaműveletek elvégzése, eszközök kezelése önállóan vagy segítséggel, bemutatás, szöveges ismertetés, leírások, használati utasítások alapján.
Szöveges leírások, képek, filmek, más médiumok, ismeretterjesztő anyagok tanulmányozása, információk gyűjtése, a tapasztalatok rögzítése.
Az információk értelmezése, adatok elemzése, következtetések megfogalmazása, fogalomalkotás.
Önálló megfigyelés feladatok alapján adott szempontok szerint.

Témakörök	Tartalmak
A személyi higiénia	Amiről tehetünk és amiről nem: I. veleszületett és tanult adottságaink, II. a testi higiénia, III. az öltözködés fontossága, IV. a személyi higiénia, V. a divat és az alkalom kapcsolata, VI. a higiénikus megjelenés elsajátíttatása. Beszélgetések, kommunikáció külső személyek, szakemberek közreműködésével.
A mindennapok kapcsolata	A köszönés formái. A megszólítás szabályai. A bemutatkozás szabályai. A társalgás szabályai.
A munkahelyi kapcsolatok mentálhigiéniája	Helyünk és szerepünk a munkahelyen, a munkakap-csolatokban: I. a hozzáállás fontossága, II. a pontosság, III. a segítőkészség.
A munkahelyi higiénia fontossága	A napi, heti, havi, éves takarítás. Konkrét takarítási feladatok.
Az árukezelés higiéniás szabályai	Árukezelési és tárolási feladatok.
Mikrobiológiai ismeretek	Vírusok, baktériumok, penészek, élesztők szerepe, veszélyei az ételkészítésben, tárolásban. Mikroszkópi vizsgálatok egyszerű, egészségre ártalmatlan mikroszkópi tenyészetek létrehozásával, pl. penészes gyümölcs, penészes kenyér, romlott hús, tejsavbaktérium-tenyészet. Emberi kéz leoltása, élesztő szuszpenziónak vizsgálata.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, ismerje és tartsa be a tevékenységgel kapcsolatos magatartási és munkavédelmi szabályokat, kövesse a kapott utasításokat. Maradéktalanul feleljen meg a tevékenységével kapcsolatos higiéniai követelményeknek.
Ismerje fel az ember egészséges életműködésére ható, saját szakmai tevékenységei körében előforduló higiéniai veszélyeket.
Fejlődjön viselkedéskultúrája és kommunikációs képességei, lássa be a szakmai tevékenységekkel kapcsolatosan a vendég, a másik ember és az egészség feltétlen tiszteletének a fontosságát.

Higiénia modul (mezőgazdasági szakmacsoport)

Fejlesztési követelmények

A tanuló ismerje fel az ember és más élőlények egészséges életműködésére ható, a mezőgazdasági szakmai tevékenységek körében előforduló higiéniai veszélyeket, a testi, a lelki és a környezeti higiénia fontosságát, fogadja el ezek fontosságát. Fejlődjön viselkedéskultúrája és kommunikációs képességei, alakuljon ki a szakmai tevékenységekkel kapcsolatosan a másik ember és az egészség feltétlen tisztelete. Törekedjen a fegyelmezett, pontos, igényes munkavégzésre, ismerje meg és maradéktalanul tartsa be a munkavédelmi, technológiai szabályokat, utasításokat.

Belépő tevékenységformák

Szituációs gyakorlatok, gondolatkísérletek, saját élmények és a környezetből vett esetek megbeszélése.
Munkaműveletek elvégzése, eszközök kezelése önállóan vagy segítséggel bemutatás, szöveges ismertetés, leírások, használati utasítások alapján.
Szöveges leírások, képek, filmek, más médiumok, ismeretterjesztő anyagok tanulmányozása, információk gyűjtése, a tapasztalatok rögzítése.
Az információk értelmezése, adatok elemzése, következtetések megfogalmazása, fogalomalkotás.
Önálló megfigyelés feladatok alapján adott szempontok szerint.

Témakörök	Tartalmak
A személyi higiénia	Amiről tehetünk és amiről nem: I. veleszületett és tanult adottságaink, II. a testi higiénia, III. az öltözködés fontossága, IV. a személyi higiénia, V. a divat és az alkalom kapcsolata, VI. a higiénikus megjelenés elsajátíttatása, VII. szituációs gyakorlatok alapján.
A mindennapok kapcsolata	A köszönés formái. A megszólítás szabályai. A bemutatkozás szabályai. A társalgás szabályainak begyakorlása szituációs feladatok alapján.
A munkahelyi kapcsolatok mentálhigiéniája	Helyünk és szerepünk a munkahelyen a munkakapcsolatokban: I. a hozzáállás fontossága, II. a pontosság, III. a segítőkészség, IV. szituációs gyakorlatok alapján.
A munkahelyi higiénia fontossága	A napi, heti, havi, éves takarítás szükségességének tudatosítása, begyakoroltatása konkrét takarítási feladatok elvégeztetésével.
Az árukezelés higiéniás szabályai	A szabályok begyakoroltatása konkrét tárolási feladatok alapján.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, ismerje és tartsa be a tevékenységgel kapcsolatos magatartási és munkavédelmi szabályokat, kövesse a kapott utasításokat. Maradéktalanul feleljen meg a tevékenységével kapcsolatos higiéniai szabályoknak.
Ismerje fel az ember egészséges életműködésére ható, saját szakmai tevékenységei körében előforduló higiéniai veszélyeket.
Fejlődjön viselkedéskultúrája és kommunikációs képességei, lássa be a szakmai tevékenységekkel kapcsolatosan az egészség feltétlen tiszteletének a fontosságát.

Étel-előkészítési, ételkészítési alapismeretek modul

Fejlesztési követelmények

A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Ismerje meg, fogadja el és maradéktalanul tartsa be a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási, higiéniai környezet- és munkavédelmi szabályokat.
Ismerje meg és használja a mérésekhez, a műveletek elvégzéséhez szükséges eszközöket, kezelje azokat szakszerűen, a kapott utasításoknak megfelelő módon.
A gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó mérési és számítási feladatok során szerezzen gyakorlottságot, használja helyesen a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a hőmérséklet és az idő mértékegységeit, a koncentráció fogalmát. Ismerje meg az élelmiszeranyagok alapvető tulajdonságait, tárolásuk, kezelésük, feldolgozásuk módját, a tevékenységgel kapcsolatos veszélyeket, azok elhárításának módját.
Fejlődjenek az életviteli ismeretei, szerezzen ismereteket a táplálkozási szokások élettani hatásairól, szerezzen gyakorlatot a munkatevékenység tervezése és szervezése terén.

Belépő tevékenységformák

Eljárások, tevékenységek elvégzése mintakövetés, leírások, technológiai és használati utasítások, receptek alapján.
Információk, tapasztalatok gyűjtése, értelmezése, következtetések megfogalmazása.
Tárgyak, anyagok, eljárások megfigyelése, önálló kísérletezés. Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján.
Konyhatechnikai és háztartási eszközök, gépek, mérőeszközök használata. Tömeg, térfogat, sűrűség, hőmérséklet és idő mérése.
Receptúra-, összetétel-, százalékszámítás, mértékegység-átváltás gyakorlása.
A textilneműk célszerű használata, kezelése.

Témakörök	Tartalmak
Mérési ismeretek	Alapvető élelmiszerek lemérésének gyakorlásával a mértékegységek és átváltásuk szabályainak begyakoroltatása.
Ismerkedés az étel-előkészítő, konyhai eszközök, tálaló- és tárolóeszközök, berendezések balesetmentes,higiénikus használatának szabályaival	Evőeszközök, edények, aprítógépek, keverőgépek, hűtő- és fagyasztó- készülékek anyagai, higiénikus, balesetmentes használatuk szabályai. A többfázisú mosogatás szükségessége a vendéglátásban. Asztalneműk tisztítási, kezelési szabályainak begyakoroltatása konkrét termékeken.
Hidegételek, saláták készítésének higiéniás szabályai, elkészítésének módjai	Fejes saláta, paradicsom-, paprikasaláta, uborkasaláta, cékla, burgonya, kovászos uborka. Saláta készítéséhez szükséges anyagok, eszközök, a készítés, tárolás, kezelés, tálalás módjai. Oldatok töménységének, százalékszámítás szabályainak begyakoroltatása salátaöntetek készítésének alapján.
Egyszerű levesek készítése	A hús-, lebbencs-, zöldborsó-, szárnyasaprólék-, magyaros burgonya-, tejfölös gomba-, paradicsom-, borsópüré-, burgonyakrém-, meggylevesek készítésének, tálalásának, tárolásuk higiéniés szabályainak begyakoroltatása.
Főzelékek készítése, higiéniás szabályok	Burgonya, paradicsomos káposzta, kelkáposzta, borsó, lencse, tökfőzelék.
Korszerű táplálkozással kapcsolatos ismeretek	A család táplálkozási szokásainak tanulmányozása. Mennyiben felel meg a korszerű táplálkozás követelményeinek?
Étrendminták	Étrendminták készítése felnőttek, gyerekek részére, diétás étrendek betegek részére.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, ismerje meg és maradéktalanul tartsa be a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási, higiéniai, környezet- és munkavédelmi szabályokat, kövesse a kapott utasításokat.
A térfogat (űrtartalom), tömeg mérése, a mértékegységek átváltása.
Egyszerű százalék- és összetétel-számítási feladatok.
Élelmiszeranyagok kezelési, tárolási tulajdonságainak ismerete.

A vendéglátás környezetvédelmi kérdései modul

Fejlesztési követelmények

A tanuló ismerje fel az idegenforgalmi-vendéglátási szakmai tevékenységek körében előforduló környezetszennyezési veszélyeket, lássa be a környezet védelmének fontosságát, alakuljon ki a környezetért érzett felelősségérzet, fogadja el ezt a szakmai tevékenység részeként. Törekedjen a fegyelmezett, pontos, igényes munkavégzésre, ismerje meg és maradéktalanul tartsa be a környezetvédelmi és technológiai szabályokat, utasításokat.

Belépő tevékenységformák

Gondolatkísérletek, saját élmények és a környezetből vett esetek megbeszélése.
Munkaműveletek elvégzése, eszközök kezelése önállóan vagy segítséggel bemutatás, szöveges ismertetés, leírások, használati utasítások alapján.
Szöveges leírások, képek, filmek, más médiumok, ismeretterjesztő anyagok tanulmányozása, információk gyűjtése, a tapasztalatok rögzítése.
Az információk értelmezése, adatok elemzése, következtetések megfogalmazása, fogalomalkotás.
Önálló megfigyelés feladatok alapján adott szempontok szerint.

Témakörök	Tartalmak
A vendéglátás veszélyes és nem veszélyes hulladékainak kezelése	Szerves hulladékok kezelésének gyakorlása: komposztálás. Természetbarát anyagok használata. Szervetlen és szerves veszélyes hulladékok kezelésének módjai: konkrét gyakorlati példák megoldásával, pl. fáradt olaj megsemmisítésének módjai. Szelektív hulladékgyűjtés.
Az előkészítő műveletek során keletkezett szennyeződések eltávolításának módjai	Folyóvizes mosás jelentősége, a szennyvíz eltávolításának módjai.
A konyhai hulladékok kezelésének módjai	A szerves és szervetlen hulladékok megsemmisítésének lehetőségei.
A mellékhelyiségek kezelésének higiéniás szabályai	Mosdó, toalett tisztításának, kezelésének, használatának, környezetvédelmi szabályainak elsajátítása a gyakorlatban.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, ismerje és tartsa be a tevékenységgel kapcsolatos magatartási és munkavédelmi és környezetvédelmi szabályokat, kövesse a kapott utasításokat. Maradéktalanul feleljen meg a tevékenységével kapcsolatos higiéniai szabályoknak.
A tanuló ismerje fel a szakmai tevékenységei körében előforduló környezetszennyezési veszélyeket, lássa be a környezet védelmének fontosságát, fejlődjön a környezetért érzett felelősségérzete, törekedjen a fegyelmezett, pontos, igényes munkavégzésre. Ismerje meg és maradéktalanul tartsa be a környezetvédelmi és technológiai szabályokat, utasításokat.

Mezőgazdasági technológia, technika modul

Fejlesztési követelmények

A tanuló a gyakorlatok során szokjon hozzá az önálló feladatmegoldáshoz, a produktív munkavégzéshez, érezze meg az eredményes munkavégzés értékét, örömét. Ismerje meg, fogadják el és tartsa be a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási, környezet- és munkavédelmi szabályokat.
Váljék tudatossá a tanulókban, hogy a mezőgazdasági termelés élőlényekkel történik, lássák meg az élelmiszer-termelés társadalmi fontosságát, fogadják el a környezet védelmének, a természet és az élet feltétlen tiszteletének a fontosságát.
A tanuló ismerje meg az alapvető talajfajtákat, a leggyakoribb haszonállatokat és növényeket.
Használja a vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, kezelje azokat balesetmentesen, szakszerűen, környezet-kímélően, a kapott utasításoknak megfelelő módon.
A mindennapi életben előforduló és a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó mérési és számítási feladatok során szerezzen gyakorlottságot, használja helyesen a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeit. Ismerje meg a fémipari szakterületen használatos alapvető anyagok tulajdonságait, a tevékenységgel kapcsolatos veszélyeket, az elhárításuk módját.

Belépő tevékenységformák

Eljárások, tevékenységek elvégzése mintakövetés, leírások, szóbeli utasítások alapján.
Információk, tapasztalatok gyűjtése, értelmezése, következtetések megfogalmazása.
Üzemlátogatások, terepbejárások.
Meteorológiai, környezeti megfigyelések, mérések
Tárgyak, anyagok, eljárások megfigyelése, önálló kísérletezés. Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján.
Tipikus gépészeti tárgyak mérése, a legalapvetőbb gépészeti rajzoló és mérőeszközök használata.
Hosszúság, terület, térfogat, sűrűség, nyomás, hőmérséklet és idő mérése.
Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában. Becslés, a becsült és a számított értékek összevetése.
Összetételi számítások, mértékegység-átváltás gyakorlása.
Könnyen elvégezhető, egyszerű technológiai és technikai munkafolyamatok (talaj-előkészítés, vetés, palántázás, növényápolás, állatgondozás, állatápolás, kisgépkarbantartás stb.) végzése.

Témakörök	Tartalmak
I. Mezőgazdasági technológia
Fontosabb szántóföldi, kertészeti növények megismerése, ápolása	Élelmiszer- illetve ipari alapanyagként termelt növények, ápolásuk. Kertészeti termékek (zöldségek, gyümölcsök, dísznövények) ápolása szabadföldön, üvegházban, fólia alatt.
Fontosabb állatfajok megismerése, gondozása	Baromfifélék, haszonkisállatok, sertés, ló, juh I. bemutatások, II. etetés, itatás, III. egyéb gondozási feladatok.
Meteorológiai alapgyakorlatok	Megfigyelések. Mezőgazdasági szempontból hasznos adatok mérése, elemzése.
Talajtani alapgyakorlatok	Talajszelvények bemutatása Talajvizsgálatban közreműködés I. mintagödörkészítés, II. talajkötöttség, -nedvesség, -hőmérsékletmérés, III. pH vizsgálat.
Szakmai számítások	Vetésterület kiszámítása. Gazdasági számítások (eredmény, veszteség stb.). Szárazanyag-tartalom, víztartalom meghatározása. Koncentrációszámítás (pl. takarmány-összetétel).
II. Mezőgazdasági technika
Fémtechnológiai gyakorlatok	Előrajzolás, darabolás (lemezvágás, fűrészelés). Hidegalakítás (reszelés, fúrás, hajlítás).
Mezőgazdasági gépek üzemeltetése	Kisteljesítményű erőgépek karbantartása, üzemeltetése (indítás, mozgás, leállítás).
Szerszámok használata	Kertészeti, ház körüli kisgépekkel, szerszámokkal munkavégzés (fűnyírás, talajmunkák, növényápolási munkák stb.).
Üzemlátogatás	Mezőgazdasági termelőüzemekben, erdőgazdaságokban, kis gazdaságokban a munkafolyamatok, valamint az eszközök tanulmányozása.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló aktívan vegyen részt a foglakozásokon, végezze el feladatait, ismerje és tartsa be a tevékenységgel kapcsolatos magatartási, környezet- és munkavédelmi szabályokat, kövesse a kapott utasításokat.
A tanuló ismerje a legfontosabb gabonaféléket, néhány fontos ipari növényt, a zöldségféléket, gyümölcsöket, néhány dísznövényt. Tudja megnevezni a legfontosabb állatfajokat, ismerje azok hasznosítási módját.
Segítséggel tudjon meteorológiai adatokat mérni, értelmezni. Ismerje fel környezete legfontosabb talajféleségeit.
Végezzen el egyszerű összetétel- és százalékszámítási feladatokat.
Szakmai irányítással legyen képes növénytermesztési, kertészeti, állatgondozási egyszerű tevékenységekben közreműködni, egyszerű kisgépeket üzemeltetni, szerszámokkal talajművelési, növényápolási munkákat végezni, gépet, szerszámokat karbantartani, fémtechnológiai művelteket elvégezni (rajzolás, darabolás, hidegalakítás).
Ismerje fel a mezőgazdasági üzemekben (szántóföldi és kertészeti termesztés, állattenyésztés, erdőgazdaság) a munkafolyamatokat.

***

Eddig a Magyar Közlönyben megjelent szöveg. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy a kerettanterv szellemisége elsősorban a szöveges részből értelmezhető. A fejlesztők eredeti elképzelése szerint hagyományos óraterv a kerettantervhez nem is lett volna szükséges, de a tanügyigazgatás csak ily módon tudta értelmezni és jogszabályként közzétenni azt. A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról 3. §-ának (2) bekezdése viszont világosan megfogalmazza, hogy a tanulók aktivizálása és motiválása érdekében a tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos szervezési formáktól eltérő módon is. A szakértők egybehangzó véleménye, hogy a felzárkóztatás csakis a hagyományos szervezési formáktól eltérő módon lehet eredményes.

Tags:

Prefix:

Kerettanterv a felzárkóztatáshoz szakiskolák számára

Jelenlegi hely

Kerékgyártó László

Kerettanterv a felzárkóztatáshoz szakiskolák számára

Célok és feladatok

A szakiskolai felzárkóztató program szervezése

A szakiskolai felzárkóztató kerettanterv szerkezete

Közismereti tantárgyak

Pályaorientáció, szakmai előkészítés, szakmai alapozás

A szabadon tervezhető időkeret

Belépő, záró állapotfelmérés

Az egyéves felzárkóztató oktatás

Közismereti oktatásprogramja

Tantárgyi rendszerek és óraszámok

A szakmai előkészítés

A szakmai alapozás

1 éves felzárkóztatás

A kétéves felzárkóztatás kerettanterve

Tantárgyi rendszer és óraszámok

Közismereti tantárgyak

Szakmai előkészítés-alapozá

Kétéves felzárkóztatás

Személyiségfejlesztés és szocializáció

Célok és feladatok

Belépő tevékenységformák

Szintrehozó modul

Célok és feladatok

Tantárgyi rendszer

Magyar nyelv, irodalom és kommunikáció,

Célok és feladatok

Fejlesztési követelmények

Belépő tevékenységformák

A továbbhaladás feltételei

Matematika

Célok és feladatok

Fejlesztési követelmények

Belépő tevékenységformák

A továbbhaladás feltételei

Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció

9. évfolyam

Magyar nyelv és kommunikáció

Célok és feladatok

Fejlesztési követelmények

Irodalom

Fejlesztési követelmények

Magyar nyelv és kommunikáció

Belépő tevékenységformák

Tartalmak

A továbbhaladás feltételei

Irodalom

Belépő tevékenységformák

Tartalmak

A továbbhaladás feltételei

10. évfolyam

Magyar nyelv és kommunikáció

Belépő tevékenységformák

A továbbhaladás feltételei

Irodalom

Belépő tevékenységformák

Tartalmak

A továbbhaladás feltételei

10. évfolyam

Magyar nyelv és kommunikáció

Célok és feladatok

Fejlesztési követelmények

Irodalom

Célok és feladatok

Fejlesztési követelmények

Magyar nyelv és kommunikáció

Belépő tevékenységformák

Tartalmak

A továbbhaladás feltételei

Irodalom

Belépő tevékenységformák

Tartalmak

A továbbhaladás feltételei

Matematika

Célok és feladatok

Fejlesztési követelmények

Belépő tevékenységformák