wadmin | 2009. jún. 17.

A jungi analitikus lélektanról

Amikor elolvastam Süle Ferencnek az úgynevezett analitikus lélektanát, annak hazai alkalmazási lehetőségeit bemutató, a nevelés, újranevelés és gyógyítás számára kitűnően felhasználható könyvét, azonnal elhatároztam, hogy pedagógus kollégáim figyelmét is felhívom erre a kötetre. Ne legyen ez a szakirodalom csak a pszichológiáé, ne csak a lélekgyógyászokhoz jusson el, hadd segítse az óvó- és iskolai pedagógusok gyakorlati nevelőmunkáját is!

A könyv szellemi anyagának ajánlása előtt szükséges azonban magáról a jungi irányzatról, illetve annak hazai helyzetéről szólnom.

Carl Gustav Jung svájci pszichiáter az analitikus, komplex pszichológia megteremtője századunk egyik legjelentősebb lélekgyógyásza. Könyveinek, műveinek olvasására és tanulmányozására az elmúlt hazai történelmi periódusban sajnálatosan nem volt mód. Gondolatai, miként a pszichoanalízis "veszedelmes" tanításai is, csak a szakemberek szűk köre számára voltak - idegen nyelven - elérhetők. A kommunizmus szellemi korlátozó és tiltó évei nagy űrt teremtettek a szellemtudományos szférában, a társadalomtudományokban, sőt a természettudományok ideológiai keretrendszere is a marxizmus korlátait szenvedte. Nem csoda, ha az ember holisztikus, komplex mivoltát, transzcendenciaszükségletét és spirituális dimenzióját hangsúlyozó jungi lélektan még a freudi pszichoanalízisnél is erőteljesebb tilalom alá került.

Az évtizedek alatt kialakult szellemi éhség a rendszerváltással a vákuum mielőbbi betöltésére törekedett. Amire támaszkodva a fejlődés elindulhatott, az néhány személyes elkötelezettségű szakembert és szakmai munkacsoportot jelentett. Ilyen volt többek közt az 1980-ban megalakult Komplex-pszichoterápiás Munkacsoport is Süle Ferenc, e könyv szerzője vezetésével. Ez a szakmai kör a jungi szemléletmódon nyugvó pszichoterápiás gyakorlatot képviselte, tanította, terjesztette. 1991-ben a Munkacsoport országos egyesületté alakult át. Süle Ferenc pszichiáter vette fel elsőként a svájci "Jung-iskolával", a zürichi kollégákkal, valamint a magyar lelkigondozói és szakismeret-terjesztő tevékenységükről ismert, jungiánus lelkészekkel, így például Gyökössy Endrével a kapcsolatot (neki szól a könyv ajánlása is), valamint Bodrog Miklóssal, aki jungi pszichoterápiás képzettségét külföldön szerezte. Személyében a magyar ég alatt arról ismert, hogy a kilencvenes években megjelent Jung-könyvek nagy részét az ő autentikus fordításában olvashatjuk.

A nyolcvanas évek végén meginduló szellemi buzgásban sorra jelentek meg Jung fontos könyvei, mint például az "Emlékek, álmok, gondolatok" (Európa Kiadó, 1987), "A lélektani típusok" (Európa Kiadó, 1988), "Bevezetés a tudattalan pszichológiájába" (Európa Kiadó, 1990), valamint 1990 óta további tíz, különféle kiadónál megjelent Jung-mű, melyeket e helyütt nem részletezhetek. Így ma már a hiánypótlás megtörtént. Jung tanításai elérhetők, olvashatók, tanulmányozhatók. Azaz Jungot lehet "olvasni", de az elvont, sokszor tömör és sűrítő módon fogalmazó tudós megértése, üzeneteinek megemésztése, szellemi kincseinek feldolgozása és belsővé tétele korántsem egyszerű.

Ezért is olyan jelentős Süle Ferenc könyve, amely az általa vezetett "Jung-szemináriumok" tapasztalataira épül, azoknak tömör foglalata, mégis - élvezettel fogyasztható - szellemi táplálék. Már a kötet "fülszövegének" sorai is megindítóak. "Lelkileg beteg, egyoldalú technikai civilizációnk korában a gyógyuláshoz szellemi értékeinket összefoglaló erőfeszítésünkre életbevágóan szükségünk van." Az idézet azt a benyomást kelti, mintha a könyv csak a gyógyítás területére koncentrálna, és - beszűkítő módon - a lelki betegek vonatkozásában mutatná fel Jung gondolati értékeit. Pedig nem erről van szó. A kitűnő tollú szerző messzemenően igazodik a magyar - hiányos - szellemi alapokhoz, így magát a fundamentumot, Jung pszichológiai és antropológiai elgondolásait is közérthetően mutatja be.

Minden művelt olvasó elindulhat az analitikus lélektan megismerése felé ezzel a szellemi kalauzzal. A 340 oldal terjedelmű könyv tanulmányokat foglal magában, ezek 24 egységet képeznek és mindegyik önállóan is "megáll a lábán". Mégis, a szerkesztés gondossága (a szemináriumot vezető lélekgyógyász-tanár didaktikai alapossága) révén az egyes fejezetek egymásra épülő rendszert alkotnak. Aki sohasem olvasott Jungról vagy tőle könyvet, az is hiteles, szakfogalmakban is pontos tudást szerezhet a lélektannak erről a ma ismét felfedezett, egyre jelentősebb, az úgynevezett transzperszonális pszichoterápiás irányzatban tovább élő, de magában véve is hatalmas erejű irányáról.

Az első kilenc rész Jung személyiségelméletének kulcsfogalmain, antropológiáján és dinamikai rendszerén vezeti végig az olvasót, mint például a szerepszemélyiség - persona -, az ego, a személyes és kollektív tudattalan, az ősmagunk (selbst), az árnyék, az archetípusok, a dinamikus tipológiai rendszer, az extra- és introverzió, ezeknek az ego funkcióival - érzékeléssel, érzéssel, intuícióval, gondolkodással - való összefüggésen nyugvó típusai, a pszichés energetika - libidó -, végül az álom lélektana.

A tizedik fejezet tartalmazza a szűkebb értelemben vett "klinikai" kórlélektani vonatkozásokat (neurózis, pszichózis, lelki zavarok). A 11. fejezettől "kinyílik a világ", és a pedagógus olvasó számára is újabb szellemi csemegék sora következik. A nevelés szempontjából kulcsfontosságú ismeretekbe kóstolhatunk bele. Ilyenek például "az anyakomplexus és archetípus, a fejlődés dinamikája, a selbst (szelf) és az úgynevezett áttétel. Ez utóbbi azt a kapcsolati erőt hordozza, mely sajátos kötődésekre, érzelmekre, indulatokra késztet, anélkül, hogy az indítékokat értenénk, "tudnánk róla". Ezzel a titokzatos erővel dolgozhat a pedagógus is, ha felismeri és érti, így "kezelni" is tudja a jelenséget. Süle Ferenc stílusa a legnehezebb szakfogalmakon is könnyedén vezeti át az olvasót, példagazdag írása eleven marad a legelvontabb ismeretek átadásában is. Sőt, a könyv végén olyan szakszótárt állított össze, amely az egyes fogalmakat pontosan definiálja, ezzel is segítve a megértést.

A 18. rész magában véve is kitűnő tanulmány, az óvópedagógusok és általános iskolai tanítók számára külön érték. A mesékkel és mítoszokkal foglalkozik e fejezet. Mire jó a nevelésben a mese? Nincs egyféle magyarázata, hiszen Bruno Bettelheimtől (A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című könyve 1988-ból) Marie Louis von Franzon át (Női mesealakok, 1992) az individuálpszichológus hazánkfia, Kürthy Tamásig (Mítoszok és mesék valósága, 1985) számos lélektani irányzat képviselője kísérelte meg a mesék, mondák, legendák értékeinek kibontását. Süle Ferenc "gyakorlatközelben" marad. A Gilgames eposzt és a mi kultúránk János vitézét, Petőfi Sándor poézis-meséjét elemzi élményteli és közvetlen módon, belopva szívünkbe az analitikus, jungi gondolkodást és átvihető módon "tanítgatva" az elemzés lehetséges lépéseit. E minta nyomán magunk is megpróbálkozhatunk kedves meséink vagy mondák, legendák ősi kollektív emberi üzeneteinek megfejtésével.

Az aktív imaginációval foglalkozó (19.) fejezet a kreativitásfejlesztés szempontjából hoz új ötleteket és szempontokat a pedagógiai munkába. A képzelet, az önkéntelen és tudatosan vezetett belső képi-elképzelési út, valamint a képekben való gondolkodás, a jobb agyfélteke "iskolázása" e nélkül absztrakt, szikkadt, élményszegény a gondolkodás, és sovány a hozama is. Süle Ferenc pontos eligazítást ad a passzív és aktív imagináció mibenlétéről, a meditációról, a sámánisztikus - titokzatosnak tűnő, mégis jól átlátható lelki eszközöket használó - "transz"-állapotokról, sőt általában véve a "módosult tudatállapotok"-nak nevezett jelenségeket is tisztázza.

A 20. fejezet az "alkímiát" hozza érthető közelségbe. Szinte elmeséli az alkímia történetét, bevezet a "titkos folyamat" három fő fázisába (nigredo, albedo, rubedo), és ezen át "megvilágosodik" bennünk az ősi titok bölcsessége, lelki fejlődést (is) szolgáló mivolta. A szimbólumokra is új optikában láthatunk rá. Jung nyomdokaiban előttünk is transzparens módon nyitja meg Süle Ferenc az alkímiai műhely ajtaját, és rálelhetünk az "örök emberi értékeket kereső" lényre, a kutató, új ismeretekre és megértésre vágyó emberi önmagunkra.

Az utolsó fejezetekből a 22.-et szeretném még kiemelni. "A lélek (szellem) sportja" címmel belső erőforrásaink megnyílásának, felhasználásának és karbantartásának módjairól olvashatunk. A személyes mentálhigiénétől a szellemi és fizikai csúcsteljesítmények elérésének tréningjén át a vizsgázó, a sportoló, a művész, az alkotó ember számára ajánl e könyv járható utakat, megértetve velünk azt is, hogy a legnagyszerűbb önsegítő eszközöknek mindnyájan a birtokában vagyunk. Eldönthetjük, akarunk-e élni velük!

Nem is tagadhatom, szeretem ezt a könyvet. Az olvasás élvezetét ugyan néha zavarják ortográfiai hibák, elírások (pl. az extraverziót a kötetben következetesen extroverziónak nyomtatták, ami tévedés), valamint a szövegkiemeléseket halvány, dőlt betűkkel oldották meg. Így éppen a fontos fogalmak haloványabbak és ösztövérebbek, mint a közti szöveg.

Ezekkel az apró eltérésekkel azonban megbarátkozhat az olvasó. A lényeg az üzenet, amely értékes, világos, élvezetes stílusban lopja be a szívünkbe az analitikus pszichológia gazdag világát. Segít élni, nevelni, segíteni másoknak is a lélek "titokzatos" erőinek felhasználásával.

Hasznos, jó szellemi utat kívánok minden olvasónak!

Jó volna, ha ez a könyv minél több pedagógus kollégához eljuthatna. Az Animula Kiadó könyvforgalmazásában megrendelhető (1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116.) (telefonon: 1760-922/1172 m.).

Süle Ferenc: A jungi mélylélektan napjainkban. Mécses sorozat. Szokolya, 1996, Gyuró Technik Kiadó.

Bagdy Emőke

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.