wadmin | 2009. jún. 17.

A pedagógus-továbbképzés tartalmi kérdései

A pedagógusoknak szóló továbbképzések – funkciójuk szerinti – különböző fajtáival és a továbbképzések tartalmával foglalkozunk ebben a fejezetben.

A továbbképzések típusai

Ha a továbbképzések legfontosabb feladata az iskolák szolgáltatási színvonalának javítása, fejlesztése, akkor különböző funkciókat kell teljesíteniük, illetve ennek megfelelően különböző továbbképzés-típusokat kell működtetni. A tipizálást Liskó Ilona tanulmánya alapján foglaljuk össze (Liskó, 2004).

Kompenzációs továbbképzések. Ide tartozik a főiskolai diploma után valamelyik szakon az egyetemi diploma megszerzése, a másoddiploma (más szak elvégzése), a szakvizsgás és szakvizsgához vezető szakirányú továbbképzés minden fajtája. Ezek általában 4–6 féléves képzések.

Tanítóknak hirdetett szakvizsgás képzés többféle van. Minden tanítóképzéssel foglalkozó intézmény hirdetett ilyen kurzust. A szakvizsgás képzésben résztvevő tanítók több mint egyharmada a fejlesztési-differenciálási kurzusokon vett részt. Ez alapvetően szinkronban van mind az oktatáspolitikai fejlesztésekkel, mind az iskolákban megjelenő problémák kezelésével (lásd 1. táblázat).

1. táblázat
A 2002/2003-as tanévben a tanítóknak meghirdetett szakvizsgás képzéseken résztvevők megoszlása a képzés típusa szerint (%)
A képzés megnevezése A résztvevők aránya
Fejlesztési (differenciáló) szakértő 34
Gyógypedagógia 22
Szakvezető tanító 12
Felnőttoktatási szakértő 11
Természetismeret és környezetkultúra 10
Tehetségfejlesztő szakértő 4
Nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus 4
Roma társadalom ismerete 3

Problémacentrikus továbbképzések.1 Ide tartoznak azok a továbbképzések, amelyek választ adhatnak, adnak az iskolákban megjelenő nevelési és oktatási problémákra. A továbbképzések között szemezgetve példaként álljon itt a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Karának Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézetében a tanítók számára szervezett továbbképzések összesítő statisztikája 2002-től 2005-ig (a továbbképzések címe alapján besorolva, lásd 2. táblázat).

2. táblázat
A Somogy megyében 2002–2005 között tanítóknak szervezett továbbképzéseken résztvevők megoszlása a képzés típusa szerint (%)
A képzés megnevezése A résztvevők aránya
Kooperatív technikák 25
Egyéni képességfejlesztés 20
Diszlexia prevenció, terápia és más tanulási zavarok 13
Beilleszkedési problémák, magatartási zavarok 10
Drámapedagógia 7
Tanulói személyiség- és képességfejlesztés origamival 6
Differenciáló fejlesztés 4
Tanulási technikák és módszerek 4
A játékok önfejlesztő ereje 4
Szöveges értékelés 4
Konfliktuskezelő tréning 3

Bár az összes szolgáltatótól, továbbképzést szervező intézménytől, cégtől nincs adat, a fenti számok egyértelműen a tanítók nyitottságát, problémaérzékenységét mutatják. A 2002 és 2005 közötti négy évben a vizsgált szolgáltatónál képzésen részt vett tanítók negyede a kooperatív technikákat tanító továbbképzést, ötödük a minél eredményesebb egyéni képességfejlesztésre felkészítő tréninget végezte el, tanulási és magatartási zavarok felismerésére, kezelésére és fejlesztésére felkészítő kurzusokon pedig e tanítói kör 23 százaléka vett részt.

Érdemes ezt összevetni egy országos kutatás tapasztalataival2 (Liskó, 2004). A vizsgálatban azt kérdezték az igazgatóktól, mi a legnehezebb feladat a tantestületek számára az esetek százalékában. Az alábbi feladatokat vizsgálták.

Oktatási feladatok Nevelési feladatok Oktatásirányítási feladatok
  • felzárkóztatás,
  • differenciált oktatás
  • közismeret,
  • pályaorientáció,
  • szakelmélet,
  • szakmai gyakorlat.
  • nevelés,
  • együttműködés a szülőkkel,
  • tanulók közötti konfliktusok,
  • tanulók és pedagógusok közötti konfliktusok,
  • tantesületen belüli konfliktusok.
  • jogszabályok,
  • minőségbiztosítás,
  • kerettanterv,
  • továbbképzés.

Az általános iskolák esetében, ahol 328 igazgatót kérdeztek meg, a következő sorrend állt elő.

1. Nevelés: 51,8%
2. Differenciált oktatás: 45,1%
3. Felzárkóztatás: 44,8%
4. Tanulók közötti konfliktusok: 32,3%
5. Együttműködés a szülőkkel: 31,7%
6. Jogszabályok: 25,3%
7. Minőségbiztosítás: 23,5%3

Az általános iskolán belül az alsó és felső tagozatban tanítók szétválasztására a kutatásban nem került sor. Az összehasonlításból az látszik, hogy miközben a legnagyobb problémát a neveléssel kapcsolatos kérdések jelentik az igazgatók szerint az iskolában (bár feltételezhető, hogy ez inkább a felső tagozatra jellemző), a továbbképzések között a problémalista 2. és 3. helyén oktatási, tanulófejlesztési kérdések (differenciálás, felzárkóztatás) állnak.

Fejlesztési továbbképzések. Ide tartoznak azok a továbbképzések, amelyeket kifejezetten az oktatáspolitikai célok megvalósítása érdekében szerveznek, ezek többsége pályázati úton támogatott. Ezen továbbképzéseken tudnak az új feladatok teljesítésére felkészülni a pedagógusok, az iskolák. Az elmúlt években zajlók közül ide tartoznak a minőségfejlesztésre, a kétszintű érettségire, a kerettantervekre és a Nemzeti alaptantervre, a szakiskolai fejlesztésekre, a kompetenciaalapú oktatásra-képzésre felkészítő kurzusok.

A fejlesztési továbbképzések közül kiemelt figyelmet érdemel a tanítói részvétel a kompetenciaalapú oktatásra felkészítő képzéseken. A programban öt kompetenciaterületen (szövegértés, szövegalkotás; matematika, logika; idegen nyelv; életpálya-építés; szociális, életviteli és környezeti) készítették fel a pedagógusokat a kompetenciaalapú oktatásra-nevelésre. Tíz képzésen a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) használatát tanulhatták a pedagógusok annak érdekében, hogy a tanítás-tanulás folyamatában alkalmazni tudják a modern IKT-eszközöket, be tudják építeni a folyamatba az SDT-ben található tananyagtartalmakat. Tizennégy képzés témája a programcsomagok alkalmazásának módszertani támogatása volt (óvoda és iskola közötti átmenet, differenciálás heterogén csoportokban, osztályozás nélküli értékelés, kooperatív technikák, hatékony tanulómegismerés, drámapedagógia stb.); tizenhat kurzus pedig (változásmenedzsment, projektmenedzsment, konfliktuskezelés, korszerű vezetési ismeretek, csapatépítés stb.) a szervezetek felkészülését segítette a változások megvalósítására. Az öt kompetenciaterületen, különböző évfolyamokon (1–4., 5–8., 9–12.) 883 tanító és tanár képzésére került sor összesen, míg a szervezet felkészülését támogató kurzusokon 723 pedagógus vett részt a TIOK intézményekből. A statisztikák szerint a kompetenciaterületeken a tanítók felül-, a szervezeti felkészülést segítő képzéseken pedig alulreprezentáltak. A kompetenciaterületekre, de különösen a programcsomagok támogatására szervezett képzések komoly segítséget, felkészítést adnak a programban résztvevő tanítóknak a tanulók személyre szabott fejlesztéséhez.

Az oktatáspolitikai célok megvalósítását támogató képzések nagyon hamar megjelennek a piacon (Cseh, 2006). Ugyanakkor a kurzusok eredményességét, hatékonyságát befolyásoló problémák láthatók. Az oktatáspolitikai szándékok túl gyorsan változnak; a célok elérését támogató konkrét programok késnek; az oktatáspolitikai célok megvalósításához kevés az idő (lásd például HEFOP programok).

Nemegyszer előfordul, hogy az oktatáspolitikában használt pedagógiai fogalmak vagy nem tisztázottak, vagy többféle értelmezésük él együtt (például a kompetencia esetében), így fennáll annak a kockázata, hogy a pedagógusok, illetve a továbbképzést alapítók egyedi értelmezésre készítenek programot. A helyzetet nehezíti az is, hogy az egyes pedagógiai irányzatok is másként gondolkodnak a fejlesztési lehetőségekről (például vö. kognitivizmus és konstruktivizmus).

A továbbképzések tematikus vizsgálata

Érdemes a továbbképzéseket tematikusan is vizsgálni. A bontás rendező elveként célszerű a pedagógus-továbbképzések képzési adatbázisánál használt felosztással dolgozni (ez található a 3. táblázat első oszlopában).

3. táblázat
Az engedéllyel rendelkező pedagógus-továbbképzési programok megoszlása, 2006. május
A továbbképzés témája összes képzés Tanítóknak ajánlott képzés
darab arány(%) darab arány(%)
Alternatív pedagógiák 15 1,2 15 1,5
Diákönkormányzat, diákjog 1 0,1 0 0,0
Egészségnevelés, mentálhigiéné 50 4,0 34 3,4
Egyéb 24 1,9 21 2,1
EU-integráció 23 1,9 11 1,1
Felnőttoktatás 1 0,1 1 0,1
Gyermek- és ifjúságvédelem 12 1,0 11 1,1
Gyógypedagógia 54 4,4 51 5,1
Informatika 260 21,0 239 23,9
Kollégiumi nevelés 4 0,3 0 0,0
Mérés, értékelés, vizsga 43 3,5 35 3,5
Minőségbiztosítás 65 5,3 60 6,0
Művészeti nevelés 68 5,5 49 4,9
Nemzetiségi és etnikai nevelés 22 1,8 22 2,2
Óvodai nevelés 36 2,9 17 1,7
Pedagógusmesterség 165 13,3 165 16,5
Pályaorientáció 10 0,8 3 0,3
Pszichológia 43 3,5 41 4,1
Szabadidő 24 1,9 21 2,1
Szakképzés 40 3,2 3 0,3
Szaktárgyi programok 228 18,4 160 16,0
Tanterv, tananyagfejlesztés 0 0,0 0 0,0
Tanügyigazgatás 9 0,7 6 0,6
Vezetőképzés 31 2,5 29 2,9
Vezetőtanárok, szakértők képzése 9 0,7 8 0,8
Összesen 1237 100,0 1002 100,0

Az érvényes alapítási és indítási engedéllyel rendelkező összes program száma 1237; a teljes programszámhoz viszonyítva az informatikai képzésekből a legnagyobb a kínálat (21 százalék), a második legtöbb akkreditált program a szaktárgyi programokból van (18,5 százalék) és a harmadik helyen a pedagógusmesterséggel kapcsolatos programok (13,5 százalék) állnak. A tanítók esetében annyiban más a helyzet, hogy az informatikát (24 százalék) a pedagógusmesterség témakörbe tartozó kurzusok követik (16,5 százalék), s a harmadik helyen állnak a szaktárgyi programok. Az alternatív pedagógiai programok körülbelül fele szaktárgyi oktatást állít a középpontba, másik részük inkább pedagógiai megközelítéseket; így az arányok a 2. és 3. hely között ettől lényegében nem változnak meg. A teljesítésekről, a lebonyolított képzésekről ezen a területen is csupán figyelemfelkeltő részadatokat tudunk vizsgálni.

A HEFOP 3.1.1 programjának4 keretében az Országos Közoktatási Intézetben zajló, A kezdőszakasz helyzetének feltárására című kutatásban résztvevő intézmények vezetőit megkérdezték, hogy tanítóik az elmúlt három évben (2003–2005) milyen továbbképzéseken vettek részt. Az eredményt – az összes továbbképzés százalékában – a 4. táblázat tartalmazza.

4. táblázat
A kutatásban szereplő iskolák tanítóinak részvétele a képzés típusa szerint az összes továbbképzés arányában (%)
A továbbképzés megnevezése A résztvevők aránya
Informatika 28
Pedagógia 21
Egészségnevelés, mentálhigiénia 13
Gyógypedagógia 11
Szaktárgyi oktatás 10
Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás 5
Vezetőképzés 8
Művészeti nevelés 3
Felnőttoktatás 1

Az adatok összevetéséből kitűnik, hogy az OKI mintájában résztvevő iskolákban a kínálatnak megfelelően magas a részvételi arány az informatikai képzéseken, de kiemelkedő, 21 százalékos a pedagógusmesterség témájú továbbképzéseken is, s ezt az egészségnevelési, majd a gyógypedagógiai képzések követik. A szaktárgyi oktatási továbbképzési programok csak az 5. helyen állnak. Valószínűleg ez éppen azt jelzi, hogy a tanítók számára nem annyira a szaktárgy, mint inkább a gyerek fejlesztése a fontos.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.