wadmin | 2009. jún. 17.

Modláné Görgényi Ildikó:

Szakképzés fejlesztése

Az 1996-97-es tanévben a szakképzés távlati fejlesztési programjának megfelelő ütemezésben zajlottak az iskolai munkák illetve a fejlesztést végző fejlesztő-szolgáltató intézet (NSZI) munkái.

A 2015/1996.(I.24.)-i kormányhatározat értelmében a fejlesztési programhoz szükséges jogi keret biztosított.

  • Elfogadásra került a Szakképzési Törvény módosítása 1995-ben.
  • Kiadásra került az 1993. évi MüM jogszabály módosításaként az 1996. évi Országos Képzési Jegyzék /12/1996.(XII.29)/.
  • A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről a MüM rendelkezett /2/1997.(I.22.)/
  • Az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés kormányrendelete is megjelent /45/1997.(III.12.)/.
  • A szakképzési hozzájárulás rendszerének korszerűsítése is megtörtént és a jogszabály módosításra került /1996.(LXXVII) tv./

A szakképzés fejlesztését elősegítő fő tevékenységek a következőek:

  • Az Európai Unió átfogó akcióprogramjának megfelelően a magyar kormányzati szinttel egyeztetve és deklarálva megalakult a magyar Leonardo Iroda. Az Iroda képviseli és menedzseli azt a programot, amely partnerkapcsolatok szintjén elősegíti a szakmai képzés minőségének a megújítását és a felkészítést a csatlakozásra.
  • A kormányprogramok és a bilaterális kapcsolatok (a Nemzeti Szakképzési Intézetben):
  • német-magyar kormányprogram, célja a szakképesítések összehasonlítása (gépipar, villamosipar, kereskedelem, logisztika), módszerek adaptálása
  • svájci-magyar kormányprogram, célja a szakképesítések összehasonlítása (banki, biztosítása, vendéglátás-idegenforgalmi) és az önértékeléses minőségbiztosítási rendszer adaptálása és bevezetése
  • flamand-magyar szakképzési program, célja a továbbképzési rendszerek összehasonlítása és adaptálása - angol-magyar szakképzési program, célja kompetencia-elvű értékelési módszer adaptálása a faiparban
  • A szakképzési adatbázisrendszer továbbfejlesztése, különös tekintettel a szakmai képesítések szakmai és vizsgakövetelményeire és a hozzá tartozó központi programokra. (1.sz. táblázat)

1. táblázat - BRS rendszerben feldolgozott adatbázisok

Sorszám Adatbázisok 1996. jan. 1.-i áll. Jelenlegi dok. szám

Aktuális állományok 

1. OKJU Országos Képzési Jegyzék   933
2. SZVK Szakmai és vizsgáztatási követelmények (új)   846
3. KPRA Központiprogramok 1 5
4. TMTP Tantárgyi program 64 210
5. SZKA Szakmai képesítések 810 1.051
6. PATA Szakmai pályatükör 2 351
7. TANK Szakmai tankönyvek 1.512 2.337
8. SZIA Szakképző intézmények 766 909
9. SZTA Szóbeli tételek 4 259
10. MPKP Munkaerőpiaci képzési programok 394 554
11. MPKA Munkaerőpiaci modulok 657 730
12. TOVA Szaktanári továbbképzések - 153

Archív állományok 

1. OKJA Országos Képzési Jegyzék 979 979
2. SZVO Szakmai és vizsgáztatási követelmények első változat 312 633
3. ORAT Óraterv 24 110
4. TMT1 Tananyag-, modulterv 39 2.697
5. KADA Iskolakísérletek - 100
6. MKVA Érettségi tételek adatbázisa 16 16

    Összesen: 5.580 12.873


  • 1995-ös évtől átalakult az Országos Szakképzési Tanács, ahol a három oldalképviselet helyett öt oldal készíti a véleményeket és javaslatokat a munkaügyi miniszter részére (munkaadói oldal, munkavállalói oldal, munkaadói érdekképviseleti oldal, önkormányzati oldal, kormányzati oldal).
  • Megkezdődött a szakképzés szakmaszerkezetének átalakítása iskolai szinten. 1996-97-es tanévben az OKJ szerint néhány szakképesítés esetében képzés indult.
  • Az iskolai szinten a fejlesztés realizálása az 1998. szeptember 1-jei hatállyal lesz mindenki számára kötelező.
  • A képzés beindítása csak akkor lehetséges ha a központi programok elkészültek és az illetékes miniszter bevezetésüket közleményben tette közzé.

Néhány kiemelt téma:
1. Az Országos Képzési Jegyzék strukturális és tartalmi átalakítása
2. A központi programok szerkezete és tartalmi felépítése

1. 1996. decemberében megjelent Országos Képzési Jegyzék szempontrendszere átalakult. A jegyzék tartalmazza a szakképesítések szintjét, amelynek meghatározása az ISCED (International Standard Classification of Education) szerint történik. Maga a szintezés egy olyan osztályozási rendszer, amelyben a programok szint és tanulmányi területei szakterületi integráció eredményeképpen alakulnak ki, azokból a programokból ahol közös szakmai tartalom van. Osztályozása 0-9-ig tart. Az ISCED definiálja az oktatási statisztikában alkalmazásra ajánlott fogalmakat, osztályozást és módszereket. Az ISCED alkalmazása az OECD országokban kötelező. A rendszer bevezetése elősegíti az EU-hoz történő csatlakozási szándékot. Az OKJ tartalmazza továbbá a tanulmányi területeket és a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének elveit is (FEOR).

OKJ Jellemzői:
Szakképesítés megnevezése
Szakképesítés szintje
Tanulmányi terület
Hozzárendelt FEOR-szám
Jegyzékbe kerülés éve
Kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben szervezhető
Képzési idő:

évfolyamok száma
elmélet aránya
gyakorlat aránya
Iskolai és szakmai előképzettség
a , a*, k , f , sz
Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni
Szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított miniszter

Az OKJ 933 szakképesítéséből iskolai előképzettség nélkül 47 szakképesítés végezhető el (5%), 257 szakképesítés alapiskolai végzettséghez kötött (28%), 155 szakképesítés alapvizsgához kötött (17%), 463 szakképesítés középiskolai végzettséghez kötött (49%), 11 szakképesítés pedig felsőfokú végzettséghez kötött (1%).

Érdekes a 933 szakképesítés megoszlása abból a tekintetből, hogy melyik végezhető iskolai rendszerben vagy iskolai rendszeren kívül.

  • kizárólag iskolai rendszerű képzésben folyik 216 szakképesítés (23%),
  • iskolai és tanfolyami rendszerű képzésben egyaránt folytatható 434 szakképesítés (47%) és
  • csak tanfolyami képzésben folytatható 283 (30%),
    A jegyzék felépítése a képzési idők szempontjának megoszlásából is igen érdekes. Az iskolarendszerben oktatható szakmák köréből (650 szakképesítés):
  • fél éves képzés 57 szakképesítés (9%)
  • egy éves képzés 176 szakképesítés (27%)
  • másfél éves képzés 18 szakképesítés (3%)
  • két éves képzés 335 szakképesítés (52%)
  • két és fél éves képzés 9 szakképesítés (1%)
  • három éves képzés 53 szakképesítés (8%)
  • három és fél éves képzés 2 szakképesítés.
Az Országos Képzési Jegyzék alapján az érintett szaktárcák elkészítették a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit és ezt jogszabályként folyamatosan megjelentették. Maga a követelmény nem pedagógiai dokumentum, hanem a gazdaság elvárásait tartalmazza, abból a célból, hogy mind az állampolgárok, mind a munkaadó vonatkozásában a munkavállaló felkészültsége megfelelő legyen a betölthető munkakör feladatainak a szakszerű és biztonságos ellátásához.

2. A Nemzeti Szakképzési Intézet kiemelt jelentőségű feladatának tekinti a központi programok mielőbbi elkészítését.

Felmerül a kérdés, miért is olyan fontosak ezek a programok?

Az 1993-ban elfogadott és kiadott Országos Képzési Jegyzék szakképesítéseire a képzés a törvény előírásai szerint csak akkor indítható az iskolai rendszerben, ha a központi programja elkészült és kihirdetésre került.
Néhány összefüggés átgondolása a további indoklás szempontjából nélkülözhetetlen.

A gazdasági, társadalmi változások más igényt támasztottak a szakképzéssel szemben. A tartalmi kérdések dinamikus változása mellett, a legjelentősebb tényező az, hogy a szakképzésből kiáramló szakembereket a munkaerőpiac fel is tudja venni.

Mit jelent a korábbi tanterv szó helyett a központi program név?

Az iskolai rendszerű oktatásban a tanterv szó helyett bevezetett központi program szó érzékelteti a más szemléletet, a más tartalmat, a más "használatot" az oktatási folyamat szakképzési szakaszában.

A névváltozás azonban az átmeneti időszakban formailag fokozatos, mert a törvények szövegezésében a központi program elnevezés mögött zárójelbe került a tanterv szó.

A központi programok kidolgozásához nélkülözhetetlen az Országos Képzési Jegyzékben szereplő állam által elismert szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek jogszabályi megjelenése, amelyet a szakképesítésért felelős minisztériumok nagy számban 1996. első negyedévig teljesítettek. A követelményekből látható a szakma részletes és pontos igényének megjelenése.
Ezzel a ténnyel megtörtént a szakképzés fejlesztésének egy igen fontos momentuma, a korábbi "folyamatszabályozásról" az áttérés megkezdődött a "kimenet-szabályozásra".

A szakmai és vizsgakövetelmények alapján készülő központi programok (2. ábra) olyan oktatási dokumentumok, amelyek biztosítják a követelmények teljesítését a képzési folyamatban és lehetővé teszik a helyi iskolai innovációs műhelymunkát a szakmai program kialakításához.

A központi program funkciója fontos a szakképzés fejlesztési folyamatában, hogy az irányelveinek kidolgozásánál felhasználásra kerültek a jelenlegi, a korábbi hazai és külföldi szakképzési anyagok valamint innovációk, amelyek a következőek:

  • a közoktatási és szakképzési törvény által meghatározott és ide vonatkozó fogalmak, elvek és szabályozások,
  • a korábbi hazai eredmények és nemzeti hagyományok,
  • az 1989-től megindult helyi kezdeményezésű iskolakísérletek tapasztalatai (120 kísérletből 49 céloz meg OKJ szakképesítést, kiemelkedők egyike az "IPOSZ kísérlet is stb.),
  • a világbanki szakképzési modell szakmacsoportos elve és tantárgyi rendszerének alapjai,
  • a magyar és más országok (német, svájci, osztrák, flamand, angol, kanadai) programjának keretei között a lefordított és elemzett valamint, a magyar körülmények közé adaptált szakmák, szakterületek szakmai kurrikulumjai,
  • a fejlődő magyar gazdaság igénye és a törekvés az európai követelmények elérésére (219 EK szakképesítési irány került összehasonlításra az OKJ-vel).

A központi programok szerkezete és tartalma elősegíti a más országok szakképesítéseivel való összehasonlítást és meghatározza az egyenértékűség, a megfeleltetés feltételeit meghatározni.

Annak érdekében, hogy a munkák során az egységes tartalmi és formai szempontok érvényesüljenek az egész szakképzési szakaszra, az NSZI kidolgozta és kiadvány formájában kiadta a központi programok általános irányelveit, az útmutatót, meghatározta a munkákhoz szükséges alapfogalmakat és formai követelményeket és mintaprogramot készített a nőiruha-készítő szakképesítésre. ( A kiadvány öt füzetből áll.)
A mintaprogram szakmájának a kiválasztása felmérés alapján történt. (A valamennyi iskola számára korábban megküldött interjú-sorozat egyik kérdése volt, hogy melyik OKJ szakképesítést indítaná elsőnek az iskola. A legtöbb "szavazat" erre a szakképesítésre érkezett.)

A központi programok készítésének alapelve:

  • az időalapúság: Az OKJ-ben meghatározásra került a képzési idő az elmélet és a gyakorlat aránya.
  • A képzési követelmények által meghatározott időtartam az iskolai rendszerű képzésben éves, féléves összóraszámra bontják.
  • a kompetenciaelv: A képzés módjától függetlenül kell a szakmai kimeneti követelményeket teljesíteni
  • a moduláris szerkezet: A nagyobb egymásra épülő, de nem önálló tananyagegységek szakmai tantárgyaikon belül téma szinten jelennek meg moduláris elemként.

A jellemzők "hármas" szabályként érvényesültek minden munkafázisban.

A program egyik fő része a tantárgyi struktúra.
A szakképzési szakaszban a szakmai tartalom, minden szempontból determináló, ezért ennek alapján került meghatározásra a tantárgy-struktúra. A tantárgyak száma és csoportosítása függ attól is, hogy alapozó vagy speciális feladatot lát el.

Ezek tisztázásához azonban először célszerű a szakképesítéseket szakmacsoportokba rendezni. Az 1996. évi OKJ-ben 933 állam által elismert szakképesítések közül leválogatásra kerültek a Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó 1-3 éves szakképesítések, számuk 330, melyek szakmai tartalom szerint 22 szakmacsoportba sorolhatók. (2. táblázat). A központi programok száma 343. (4. táblázat)

4. táblázat - A MüM kompetenciájába tartozó központi programok elkészülése

  Szaktárcák

Készültség IKIM KHVM KSH MüM PM Összesen
Jóváhagyott 15 - - - 4 19
Felterjesztett 48 27 2 - 4 81
Május 31-ig 92 8 - - - 100
Június 30-ig 22 - 1 2 - 25
Október 31-ig 93 19 - - 6 118

Összesen 270 54 3 2 14 343


A szakképesítések szakmacsoportos rendezését indokolja, hogy az egyes szakmák követelményében sok a közös elem.
A közös ismeretek alapozó szakaszba emelése elősegíti az átjárhatóságot a szakképzési szakaszban.
A rendszer felépítésének tervét megerősíti a világbanki modellről szerzett tapasztalat a szakmacsoportok működésére és a szakmák alapozására vonatkozóan.

Mindezek alapján a tantárgyak típusai:

  • szakmai alapozó tantárgy
    1. több szakmacsoportban közös tartalommal (Munkavédelem, Környezetvédelem, Munkajogi alapismeretek, Álláskeresés stb.),
    2. azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítéseknél, közös tartalommal (Pl: elektrotechnikai, gyengeáramú szakmacsoport, 4. ábra)
  • speciális szakmai tantárgy kizárólag egy-egy szakképesítésnél oktatható.
  • meg kell különböztetni egymástól alapozó szakmai elméletet, alapozó szakmai gyakorlatot, valamint speciális szakmai elméletet és speciális szakmai gyakorlatot.

A moduláris elv érvényesítésének keretében elkészültek a több szakmacsoporthoz használható közös modulok (Pl. munkavédelem, ember és környezete, munkahely-keresési technikák stb.) valamint a szakmacsoportonként változó modulok (Pl. vízügyi környezeti ismeretek, gépipari környezeti ismeretek stb.), amelyek bővítése folyamatos.

Az egyes szakmacsoportokban analizálás alá kerültek a szakképesítések szakmai követelményei, abból a szempontból, hogy milyen arányban tartalmaznak közös ismereteket. mennyi az az optimális ismeretmennyiség, amelynél még igen, vagy már nem érdemes közös alapokra épülni. Ebből az aspektusból jó néhány szakmai képesítés esetében közös alapozó tantárgyak nélkül "direkt" központi program készül.

Mindezek alapján készülnek egyes szakmák esetében olyan központi programok, amelyek a speciális tantárgyak és a valamennyi szakmacsoport számára közös ismeretet tartalmaznak. Az 1. táblázatból látható az egyes szakképesítések szakmacsoportonkénti száma és azon túl a közös alapozású szakmák száma is. Természetesen ezek az irányok nagy mértékben el is térhetnek egymástól. Példaként amíg az építő szakipari szakmacsoportban mind a 14 szakma közösen alapozható, addig a nyomdaipari szakmacsoportban 21 szakmai képesítésből csak 11.

A szakmacsoportos közös alapozás mértéke függ:

  • a szakmai tartalomtól
  • a teljes képzési időtől
  • a bemeneti követelményektől ("a" "k")

Így szakmacsoportonként eltérő arányokat tapasztalhatunk.

Az NSZI 1996. augusztus 31-ig elkészült a 22 szakmacsoport, szakmacsoportos közös alapozása. Ez a közös alapozás 286 szakképesítést alapoz. 44 szakképesítés esetében nem lehetett szakmacsoportos alapozást összeállítani, ezen szakképesítések központi programjai a speciális részből fognak állni.

1997. október végéig elkészülnek a központi programok, egy részük már elkészült, több mint 110 és a jóváhagyások folyamatban vannak. 42-t már közzé tett a szaktárca.

Valamennyi szakképesítésért felelős szaktárca is folyamatosan kidolgoztatja és jóváhagyja a központi programokat, amelyek számát tartalmazza a 3. táblázat.

3. táblázat

Az1995. évi OKJ-ben levő szakképesítésekre épülő központi program készítésé-ért felelős szaktárcák Központiprogramok száma (képzési idő 1-3 év)

Munkaügyi Minisztérium (Szakmai követelményekért felelős: IKM, PM, KHVM, KSH, MüM) 330
Művelődési és Közoktatási Minisztérium (Szakmai követelményekért felelős: MKM) 81
Földművelésügyi Minisztérium (Szakmai követelményekért felelős: FM) 88
Népjóléti Minisztérium (Szakmai követelményekért felelős: NM) 43
Belügyminisztérium (Szakmai követelményekért felelős: BM) 1
Honvédelmi Minisztérium (Szakmai követelményekért felelős: HM) 23 (62 alágazat)

Az NSZI-ben néhány éves gyakorlat után már mondhatjuk, hogy más demokratikus országok rendszeréhez hasonlóan kezd kialakulni a szociális partnerek szakértőivel egyfajta munkarend. Egy-egy szakmai program elkészítésénél első lépés a munkabizottság körültekintő összeállítása.

A bizottságokban a különböző lektori stb. munkákra általában a három oldal, a munkaadói, munkavállalói és a kormány oldal szakértői kerülnek bevonásra. A központi programok tekintetében emellett nagyon fontos a felhasználói oldal, vagyis az iskola aktív szerzői részvétele.

A négy oldal szakmai érdekeltsége, meglátásai sokszor teljesen eltérőek. Ezek ütköztetésére az intézet témafelelős munkatársai szakmai vitát, ha kell vitákat szerveznek és vezetnek. Minden esetben cél a szakmai megegyezés. Természetesen ahhoz, hogy ez megvalósuljon ki kell emelni a különbözőségeket és meg kell keresni a közös pontokat az elképzelésekben, hogy a konszenzus létrejöhessen.

Bár ez a folyamat hosszadalmas, mégis határtalanul fontos, mert elősegíti a fejlesztést és sokszor megold olyan kérdéseket, amelyekre korábban nem volt lehetőség. Ezzel a módszerrel valóban kialakíthatóak olyan szakanyagok, amelyek nemcsak egy szűk csoport részére, de országos bevezetésre alkalmasak.

A központi programok bevezetéséhez nélkülözhetetlen a pedagógus-továbbképzés. Megkezdtük az iskolák vezetőinek felkészítését, eddig 546 fő vett részt a meghirdetett programon. A szaktanári felkészítő program 1997. júniusában illetve szeptemberében indul. Előreláthatólag 30 helyen.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.