wadmin | 2009. jún. 17.

Jelen tanulmány a magyar közoktatásban tapasztalható különbözőségeket elemzi kizárólag statisztikai adatok alapján. A jelenségek időbeli alakulását nem vizsgálom, az elemzés keresztmetszeti lesz, egyrészt az iskolasoros adatok alapján az iskolák közti különbségeket és az erre ható tényezőket, másrészt az önkormányzati adatbázis alapján a településszintű különbségeket veszem szemügyre. Az adatok két forrásból származnak, egyrészt az OSAP által elrendelt adatszolgáltatás 1996/97-re vonatkozó számítógépes adathordozón található fájljai (óvoda, általános iskola, középiskola és szakmunkásképző intézmények kötelező adatszolgáltatása), másrészt a TÁKISZ-ok által összeállított önkormányzati szintű adatbázis 1995-re vonatkozó adatai, amely nemcsak naturális, hanem pénzbeni mutatókat is tartalmaz, így a finanszírozás egyes elemei illetve az ebben tapasztalható differenciálódás is vizsgálható. Az utóbbi adatbázis legfőbb hiányossága, hogy csak az önkormányzatok (helyi és megyei illetve fővárosi) által fenntartott, finanszírozott intézményekről nyerhetünk belőle képet, kimaradnak a központi költségvetés, az egyházak, alapítványok, magánszemélyek és egyéb szervezetek által fenntartott intézmények adatai. A közoktatás egészét tekintve azonban a helyi és megyei önkormányzatok által fenntartott intézmények dominálnak, az óvodások 96,3%-a, az általános iskolai tanulók 94,7%-a, a középiskolai tanulók 88,7%-a még 1996-ban is ilyen fenntartójú intézményben tanult.

A közölt táblázatok, elemzések az 1. táblázat kivételével minden egyes esetben saját számítások alapján készültek, a forrás értelemszerűen vagy a közoktatási kötelező adatszolgáltatás, vagy az önkormányzati adatbázis.

Az állósokaságokra vonatkozó ismérvek a kötelező adatszolgáltatás esetében 1996. október 15-i eszmei időpontra, az önkormányzati adatbázis esetében 1995. év végére vonatkoznak. A mozgó sokaságok adatai az önkormányzati adatbázisnál 1995-re, a kötelező oktatásstatisztikánál az 1995/96-os tanévre vonatkoznak.

2. A vizsgálat dimenziói

A kötelező adatszolgáltatás az óvodák, iskolák legfontosabb naturális mutatóira kérdez rá, a tanulólétszámra, pedagóguslétszámra, osztályokra, nyelvoktatásra, intézményi ellátottságra és ezek különböző szintű bontásaira. Az önkormányzati adatbázis esetében ezeket a szempontokat bővíteni lehet az összes és feladatonkénti oktatási kiadások elemzésével. A települések lakóinak anyagi helyzetét is jellemezhetjük az önkormányzat SZJA-ból származó bevételeivel.

Egy-két fontosabb mutató esetében globálisan is elemezzük az iskolák illetve a települések különbözőségét, az iskoláknál elsősorban a tanulólétszám szerinti eloszlást, az önkormányzatoknál pedig az egy főre jutó oktatási kiadás nagyságát vesszük majd szemügyre.

Alapvetően azonban három szempont szerint vizsgáljuk majd a különbségeket, egyrészt az intézmény (iskola) típusa szerint, másrészt a település típusa szerint, harmadrészt aszerint, hogy az ország mely régiójában található az oktatási intézmény.

Az intézmény típusa azt jelenti, hogy önálló intézményről van-e szó, vagy valamilyen más oktatási intézménnyel összekapcsolódóról. Ez elsősorban a középfokú oktatás elemzésénél fontos szempont, de bizonyos mértékig más intézmények esetében is lényeges lehet. A kialakított típusokat a megfelelő résznél részletesen ismertetjük. Ez a megkülönböztető szempont természetesen csak az iskolasoros adatok esetében vizsgálható.

A településtípus esetében mindkét adatbázisnál mód nyílik az eszerinti vizsgálódásra, de az önkormányzati adatbázisnál egy részletesebb bontás alapján. A településtípusokon belül alapvetően Budapestet, a megyeszékhelyeket és megyei jogú városokat, az egyéb városokat és a községeket különböztetjük meg. Az önkormányzati adatok esetében ez kiegészül a fővárosi és megyei önkormányzatokkal, illetve Budapestet két részre bontottuk, a 18 db 100 ezer fő alatti, és az 5 db 100 ezer fő feletti lakosszámú kerületek csoportjára. A városokat és a községeket is megbontottuk az állandó lakosok száma szerint.

A területi különbségek kimutatásánál a 19 megye és Budapest bontás túl részletesnek, nehezen áttekinthetőnek tűnt, ezért 7 régiót alakítottunk ki, amelyek a két adatbázis elemzésénél azonos tartalmúak. A hét régiót ezen a helyen részletesen bemutatjuk, tekintve, hogy a régió fejelttsége, településszerkezete, demográfiai viszonyai hathatnak a közoktatás állapotára..

1. táblázat A régiók fontosabb jellemzői 1995-ben

Régiósorszáma, neve A régió megyéi Népességszám., ezer fő Önkormányzatok száma, darab Városi népesség aránya, % A régió községeinek átlagos népességszáma, fő Születési arányszám, %0 GDP/fő, alapáron ezer forint Munkanélküliségi ráta, %

1. Budapest - 1907 24 100 - 8.6 858 6.0
2. Közép-Magyarország Pest 985 185 36.2 3741 11.7 340 8.4
3. Észak-Magyarország BAZ; Heves, Nógrád 1297 603 49.0 1192 11.7 353 17.5
4. Észak-Dunántúl Fejér, Győr-S., Komárom-E., Vas, Veszprém 1814 797 55.6 1320 10.8 465 10.0
5. Dél-Dunántúl Baranya, Somogy, Tolna, Zala 1298 914 52.4 763 10.6 540 12.6
6. Kelet-Magyarország Hajdú-B., Szabolcs-Sz. 1121 312 58.2 1860 13.4 332 18.6
7. Dél-Alföld Bács-K., Békés, Csongrád, Jász-N.-Sz. 1790 333 64.3 2292 11.1 393 12.7

Összesen   10212 3168 62.6
(Bp nélkül 53.3)
1305 11.0 479 11.6
Forrás: Statisztikai évkönyv 1995, KSH 1996. és az önkormányzati adatbázis (önkormányzatok száma oszlop adatai)

A hét régió a makroszintű mutatók alapján a következőképpen jellemezhető:

Budapesten lakik az ország népességének 19%-a, a főváros egyértelműen Magyarország kiugróan legfejlettebb része, itt koncentrálódik a termelés és szolgáltatás jelentős része. A munkanélküliség a vidékhez képest alacsony szintű. A születési arányszám is messze az országos átlag alatti, ennek következtében a fiatalok aránya alacsonyabb, mint vidéken. A finanszírozás Budapesten rendkívül koncentrált, hiszen összesen 23 helyi és 1 fővárosi önkormányzat található a területén.

Közép-Magyarországot felosztásunkban egyetlen megye, Pest alkotja. Pest megye helyzete eléggé ellentmondásos, aminek fő oka, hogy jelentős területe Budapest agglomerációs körzete. Magyarország legnagyobb megyéje, a népesség 10%-a él itt. Településszerkezetét alapvetően a kevés város, és a nagy lélekszámú községek jellemzik. Ebből következően az önkormányzatok száma is aránylag alacsony. Budapest közelsége következtében gazdasága viszonylag fejletlen, az egy főre jutó GDP alapján az egyik legkevésbé fejlett régió, ugyanakkor az ingázás lehetősége miatt a munkanélküliségi ráta viszonylag alacsony. Az ingázás az oktatás (főleg középfokú oktatás) helyzetét is jelentősen befolyásolja. A születési arányszám némileg átlag feletti.

Észak-Magyarország három megyéje közül Borsod-Abaúj-Zemplén megye dominál, mind területét, mind népességszámát tekintve. A három megyében együtt a magyar lakosság 13%-a lakik. Az egy főre jutó GDP és a munkanélküliségi ráta alapján fejletlen, komoly gazdasági gondokkal küzdő megye. A születési arányszám némileg átlag feletti. Településszerkezetét az átlagosnál némileg kisebb arányú városi lakosság és az átlagosnál kisebb községméret jellemzi.

Észak-Dunántúlt öt megye alkotja, népességszáma alapján Budapestet leszámítva ez a legnagyobb régió, itt él a népesség 18%-a. A régió átlagos fejlettségű, a munkanélküliségi ráta némileg az országos átlag alatti. A városi népesség aránya némileg átlag feletti, míg a községek szempontjából ez a régió élesen kettéválik, míg Fejér, Győr-Sopron és Komárom megyékben aránylag nagy falvak találhatóak (az átlagos népességszám itt rendre meghaladja az országos átlagot), addig Vas és Veszprém megye inkább a Dél-Dunántúlhoz hasonít, kifejezetten aprófalvas területek (az egy községre jutó népességszám 600 és 800 között van).

A Dél-Dunántúl a régiók közül (Budapest kivételével) a legfejlettebb, míg a munkanélküliségi ráta némileg átlag feletti. A születési arányszám Budapest után a dunántúli két régióban a legalacsonyabb. Településszerkezetét az aprófalvak határozzák meg, az egy községre jutó lakosok száma messze a klegalacsonyabb, ugyanakkor a városi népesség aránya átlagos. Az aprófalvas szerkezet következménye, hogy sok önkormányzat működik a régió területén.

Kelet-Magyarország a legelmaradottabb, munkanélküliséggel is leginkább sújtott terület. Emellett itt a legmagasabb a születési arányszám, és így a fiatalabb népesség aránya. Településszerkezetét tekintve a nagy mezővárosok és községek dominálnak, elsősorban igaz ez Hajdú-Bihar megyére.

A Dél-Alföldi négy megye településszerkezete egységes, nagyon maga a városi népesség aránya, és a községek is jóval népesebbek, mint az ország többi régiójában (Pest megyét kivéve). Gazdasági fejlettsége nem éri el a Dunántúlt, de fejlettebb régió, mint az elmaradott térségek, amit a munkanélküliségi ráta átlagnál csak némileg magasabb szintje is mutat. A születési arányszám egybeesik az országos átlaggal.

3. Az önkormányzati adatok elemzése

Magyarországon 1995. végén 3168 önkormányzat működött, ebből 20 megyei illetve fővárosi és 3148 helyi önkormányzat. (Az önkormányzatok régió szerinti megoszlását az 1. táblázat tartalmazta, így azt itt nem ismételjük meg.) A következő táblázat az itt kialakított településtípusok szerint mutatja az önkormányzatok számát, majd az oktatási intézmények megoszlása látható településtípusonként és régiónként.

2. táblázat - Az önkormányzatok száma és a népesség megoszlása a települések típusa szerint

Településtípus Önkormányzatok száma Népesség megoszlása, %

Fővárosi önkormányzat 1 -
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal 18 11,9
Kerület 100 ezres vagy több lakossal 5 6,2
Megyei önkormányzat 19 -
Megyei jogú város és megyeszékhely 22 19,9
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal 73 4,7
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal 104 19,9
Község 200-nál kevesebb lakossal 278 0,3
Község 200-499 lakossal 678 2,2
Község 500-999 lakossal 710 4,9
Község 1000-4999 lakossal 1170 23,3
Község 5000 vagy több lakossal 90 6,5

Összesen 3168 100,0

3. táblázat - Az intézmények megoszlása településtípusonként 1995. végén

Településtípus Óvoda Ált. isk. Fogy. tan. int. Gimnázium Szkközépisk. Szakmunkásk. isk. Eü. szakisk. Gép- és gyorsíró isk. Szakisk. (eg. gyerm.) Ált. isk. diákotthon Fogy. tan. diákotthon Középfokú diákotthon
  Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E

Fővárosi önkormányzat 13 - 19 - 16 - 34 - 79 - 45 - 4 - 5 - 7 - 3 - 13 - 29 -
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal 276 55 212 29 13 5 44 26 2 18 1 2 - 1 2 1 11 3 - - - - 1 1
Kerület 100 ezres vagy több lakossal 116 - 110 1 5 - 20 1 2 4 - 1 - - 1 - 5 - - - - - - -
Megyei önkormányzat 12 - 34 - 65 - 35 - 56 - 43 - 1 - 2 - 24 - 5 - 49 - 77 -
Megyei jogú város és megyeszékhely 531 60 416 48 30 5 95 32 190 13 84 6 7 - 12 - 34 4 7 2 4 1 135 26
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal 136 5 118 3 49 1 25 8 18 5 18 5 - - 1 - 13 1 8 1 - - 26 7
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal 597 37 448 54 80 10 99 21 153 14 98 11 1 - 15 1 47 4 22 4 2 3 142 28
Község 200-nál kevesebb lakossal 7 - 6 - - - - - - - - - - - - - - - 1 - - - - -
Község 200-499 lakossal 217 - 173 1 4 1 - - - - - - - - - - - - 1 - - 1 - -
Község 500-999 lakossal 658 2 597 5 16 - - - - - - - - - - - 3 - 2 - - - - -
Község 1000-4999 lakossal 1248 13 1220 15 212 2 1 - - 3 3 1 - - - - 17 - 11 3 - - 2 2
Község 5000 vagy több lakossal 172 5 138 5 63 2 9 - 9 2 6 1 - - 2 - 13 - 4 - - - 8 1
Összesen 3983 177 3491 161 553 26 362 93 509 56 298 31 13 1 40 2 174 12 64 10 68 5 420 65

4. táblázat - Az intézmények megoszlása régiónként 1995. végén

Régió Óvoda Ált. isk. Fogy. tan. int. Gimnázium Szkközépisk. Szakmunkásk. isk. Eü. szakisk. Gép- és gyorsíró isk. Szakisk. (eg. gyerm.) Ált. isk. diákotthon Fogy. tan. diákotthon Középfokú diákotthon

  Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E Ö E
1. Budapest 405 55 341 30 34 5 98 27 83 22 46 3 4 1 8 1 23 3 3 - 13 - 30 1
2. Közép-Magyarország 309 18 256 18 70 3 24 13 34 8 19 5 - - 6 - 14 - 2 - 6 - 22 9
3. Észak-Magyarország 666 13 621 14 98 3 34 7 62 2 35 1 1 - 8 - 17 2 7 - 10 1 49 12
4. Észak-Dunántúl 832 26 726 32 112 1 56 12 113 7 61 6 1 - 7 1 42 2 3 1 14 - 84 13
5. Dél-Dunántúl 721 17 585 17 47 6 42 12 61 9 44 7 3 - 3 - 21 2 16 3 11 - 61 12
6. Kelet-Magyarország 445 13 423 19 103 2 38 7 51 1 29 2 1 - 3 - 30 - 7 1 6 1 60 5
7. Dél-Alföld 605 35 539 31 89 6 70 5 105 7 64 7 3 - 5 - 27 3 26 5 8 3 114 13
Összesen 3983 177 3491 161 553 26 362 93 509 56 298 31 13 1 40 2 174 12 64 10 68 5 420 65

Megjegyzés: Ö: Az önkormányzat által fenntartott intézmény, E: Egyéb felügyelet alá tartozó intézmény

A 2. táblázat is mutatja a döntéshozatali koncentráltságot Magyarországon, Budapesten kívül a 22 megyei jogú és megyeszékhelyi városban lakik a népesség újabb 20%-a. Jelentős még az 1000-4999 fő közötti lélekszámú községekben lakók száma, ez tekinthető a tipikus településtípusnak Magyarországon, és itt él a népesség 23%-a. Az egyes önkormányzatok eléggé különböznek egymástól aszerint, hogy milyen intézményeket tartanak fenn.

Az óvodák esetében a nem önkormányzati fenntartású intézmények csak az összes intézmény 4%-a. Érdekes, hogy Budapesten a nagy kerületekben (az északi III., IV., XXII., XIV., és a dél-budai XI. kerület) nincs nem önkormányzati fenntartású intézmény, azok a kisebb (elsősorban belvárosi és belbudai) kerületekben koncentrálódnak (Budapest 55 nem kerületi vagy fővárosi önkormányzati fenntartású óvodájából 12 a II., 20 a XII. kerületben van). Településtípus szerint a községekben még inkább az önkormányzati fenntartású óvodák dominálnak. Régiók szerint Észak-Magyarországon, a Dunántúlon és Kelet-Magyarországon az átlagosnál is kisebb a nem önkormányzati fenntartású óvodák aránya.

Az általános iskolák 4,5%-a nem helyi vagy megyei önkormányzati fenntartású. Itt is megjelenik az óvodáknál említett budapesti jelenség (a 30 nem önkormányzati fenntartású iskolából 6 a II., 8 a XII. kerületben található). A községek esetében gyakorlatilag alig van nem önkormányzati fenntartású iskola, csak az iskolák 1%-a ilyen, ezek nagyrészt a városokban, ezen belül is a nagyobb városokban koncentrálódnak.

Régiók szerint Észak Magyarországon és a Dél-Dunántúlon átlag alatti a nem önkormányzati fenntartású iskolák aránya.

A fogyatékos tanulókat oktató-nevelő intézmények vidéken koncentrálódnak, régió szerint elsősorban Észak-Magyarországon, Észak-Dunántúlon, Kelet-Magyarországon, és a Dél-Alföldön, azaz inkább az ország kevésbé fejlett részein.. Településtípus szerint elsősorban a nagyobb községekben működnek. A nem önkormányzati fenntartású intézmények aránya itt is elenyésző, mindössze az összes intézmény 5%-a ilyen.

A gimnáziumok esetében már jelentős (20%-os) az egyéb fenntartású intézmények aránya. Budapesten is nagyjából ilyen arány jellemző összességében, de kerületek szerint a nem önkormányzati fenntartású gimnázxiumok is koncentrálódnak, összesen 9 kerületben található az önkormányzati adatbázis szerint ilyen iskola, a 27 iskolából 4 a II., 5 a XII. kerületben és 11 a belvárosban (V-VIII. kerületek). Településtípus szerint a gimnáziumok természetszerűen a városokban koncentrálódnak.

A szakközépiskolák is a városokban koncentrálódnak, és a gimnáziumoknál kisebb mértékben csak 10%-uk nem önkormányzati fenntartású. Budapesten ez az arány 21%, és a 22 nem önkormányzati fenntartású szakközépiskola összesen 5 kerületben található, 4 a II., 4 a XX., 4 a XIV. kerületben és 10 a belvárosban (V. és VII. kerületek). Említést érdemel még, hogy Észak- és Kelet-Magyarországon gyakorlatilag csak az önkormányzatok tartanak fenn szakközépiskolát.

A szakmunkásképző intézmények is a városokban találhatóak döntően, a nem önkormányzati intézmények aránya 9%. A szakiskolák esetében 6% ez az arány.

A diákotthonok elsősorban vidéken találhatóak, döntően a vidéki városokban, 13%-uk nem önkormányzati fenntartású. A diákotthonok döntő része a középfokú tanulók lakhelye.

Érdemes megtekinteni a településtípus és régió szerinti egy főre jutó SZJA bevételeket (amellyel a településen lakók átlagos anyagi helyzetét próbáljuk jellemezni) és az egy főre jutó oktatási kiadásokat.

5. táblázat - Pénzügyi mutatók régiók szerint, 1995

Régió neve SZJA/fő, Eft Összes oktatási kiadás/fő, Eft

1. Budapest 13,9 21,2
2. Közép-Magyarország 7,7 16,0
3. Észak-Magyarország 7,9 18,3
4. Észak-Dunántúl 8,0 19,5
5. Dél-Dunántúl 7,8 19,5
6. Kelet-Magyarország 7,8 19,6
7. Dél-Alföld 7,8 17,3
Összesen 8,9 19,0

6. táblázat - Pénzügyi mutatók településtípus szerint

Településtípus SZJA/fő,Eft Összes oktatási kiadás/fő, Eft

Főváros 13,9 21,2
Megyei jogú város és megyeszékhely 12,7 26,8
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal 7,9 17,4
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal 8,3 20,5
Község 200-nál kevesebb lakossal 6,5 2,2
Község 200-499 lakossal 6,4 5,0
Község 500-999 lakossal 6,4 13,9
Község 1000-4999 lakossal 6,5 13,7
Község 5000 vagy több lakossal 7,0 13,0
Összesen 8,9 19,0

A fővárosi és megyei önkormányzatok SZJA bevétele és oktatási kiadása a megyei jogú városoknál, megyeszékhelyeknél, illetve Budapestnél található. Továbbá ebben az esetben nem bontottuk meg Budapestet a kerületek nagysága szerint.

Az SZJA bevételek esetében régiók szerint csak Budapest emelkedik ki, míg településtípus szerint Budapest, a megyeszékhelyek, városok, községek egy főre jutó bevétele egyre kisebb. Az egy főre jutó oktatási kiadások esetében a település típusa, mérete meghatározó, hiszen a kisebb településeken általában nincsen középfokú oktatás. Régiók szerint itt is Budapest emelkedik ki, Pest megye egy főre jutó átlagos oktatási kiadása a legkisebb.

Az egy főre jutó oktatási kiadások eloszlását önkormányzati szinten is vizsgáltuk (ebben az esetben figyelmen kívül hagyva a megyei és fővárosi önkormányzatok kiadásait, csak a helyi önkormányzati kiadásokat vetítettük a népesség egy főjére). A 3148 helyi önkormányzat közül 695-nél 0 forint az oktatási kiadás. A vizsgált 2453 önkormányzat esetében az egy főre jutó oktatási kiadások statisztikai jellemzői láthatóak a következőkben.

7. táblázat - Az egy főre jutó oktatási kiadások leíró statisztikai mutatószámai

Megnevezés Átlag Szórás Min Max Alsódecilis Alsókvartilis Medián Felsőkvartilis Felsődecilis Módusz

Érték,Eft 14,2 7,6 0,0 107,9 6,0 10,5 13,4 16,9 21,9 12,8

Az egy főre jutó oktatási kiadások esetében a szóródás eléggé jelentős, nagy terjedelem jellemzi a mutatót, a relatív szórás is 50% körüli. A települések legkevesebbet költő 10%-a ( a 0 forintos kiadású önkormányzatokat figyelemen kívül hagyva) 6 ezer forint/fő alatt található, legtöbbet költő 10%-a 21,9 ezer forint feletti egy főre jutó kiadással jellemzhető. A tipikus egy főre jutó kiadás 12,8 ezer forint körüli. A középértékek és a kvantilis terjedelmek is mutatják, hogy az eloszlás eléggé szimmetrikus, azaz a tipikus értékhez képest kisebb és nagyobb egy főre jutó kiadások arányosan kevesebbszer fordulnak elő.

Az egy főre jutó oktatási kiadások Budapest 23 kerületében 9 ezer (Soroksár) és 23,3 ezer forint (V: kerület) ingadoznak, a tipikus összeg 16 ezer forint körüli.

Az egy főre jutó kiadások befolyásoló tényezőit az 5000 fő alatti népességszámú települések esetében regressziószámítással is vizsgáltuk. A vizsgált magyarázó változók a következőek voltak:

SZJAFO: Az egy főre jutó SZJA bevétel

TELDUM1-től TELDUM4-ig: A településtípus dummy változói, ahol az összehasonlítás alapja a 200 fő népességszám alatti település, TELDUM1 jelzi a 200-499, TELDUM2 az 500-999, TELDUM3 az 1000-4999 fő közötti községeket, TELDUM4 az 5000 fő alatti városokat.

REGDUM1-től REGDUM5-ig: a régiók dummy változói, ahol az összehasonlítás alapja Pest megye, REGDUM1 Észak.Magyarországot, REGDUM2 Észak-Dunántúlt, REGDUM3 Dél-Dunántúlt, REGDUM4 Kelet-Magyarországot, REGDUM5 Dél-Alfoldet jelöli.

OVODA változó szintén kétértékű, 0-át vesz fel, ha nincs, 1-et ha van óvoda a településen. Ugyanígy ALTISK, FOGY, KOZEP, DIAK dummy változók jelzik a többi iskolatípus létezését.

Az eredmények:

Változó    Paraméter    t-érték
Konstans     -2,1               n=2841
SZJAFO      0,35      3,0       R2=0,56
TELDUM1     -1,2      -2,8        F=242
TELDUM2     -2,1      -3,6   Rel. rez. szórás: 0,56
TELDUM3     -3,7      -3,6
TELDUM4      0,4      0,2
REGDUM1      0,2      0,3
REGDUM2      2,2      3,7
REGDUM3      2,6      4,4
REGDUM4      1,6      2,4
REGDUM5     -0,9      -1,4
OVODA       7,7      17,7
ALTISK      10,3      24,7
FOGY       1,1      2,5
KOZEP       3,0      2,5
DIAK       4,0      2,9
Az egy főre jutó SZJA bevétel szignifikánsan befolyásolja az egy főre jutó oktatási kiadásokat, a többi tényező változatlansága mellett egy forint többletbevételből átlagosan 35 fillért oktatásra költenek. Szignifikánsan növeli az egy főre jutó kiadást a település mérete a községek esetében, minél nagyobb a község, ceteris paribus annál többet költ fajlagosan oktatásra, azaz a kisebb településnek fajlagosan (egy lakosra vetítve) drágább ugyanazt az oktatási struktúrát működtetnie, mint a nagyobbnak.. A régiók esetében Pest megyéhez képest parciálisan Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön nem különbözik szignifikánsan az egy főre jutó kiadás, míg a Dunántúlon kb. 2 ezer forint/fővel magasabb átlagosan a többi tényező változatlanságát feltételezve. Szintén szignifikánsan magasabb a kiadás Kelet-Magyarország esetében.

Végül természetesen erős nmagyarázó erővel bír az a tény, hogy milyen intézmény tart fenn a település. A regressziós együtthatók ebben az esetben azt mutatják, hogy az egyéb tényezőket változatlannak tekintve mennyibe kerül egy főre vetítve átlagosan az adott intézmény működtetése. Ez a költség a két legdrágább intézménytípus az óvoda és az általános iskola esetében 7,7 illetve 10,3 ezer forint.

A regressziós eredmények azt mutatják, hogy a kistelepülések egy főre jutó oktatási kiadását mind a fenntartott intézmény típusa, mind a régió, mind a település mérete, típusa, mind az SZJA/fő-vel jellemzett anyagi helyzet befolyásolja, de az 56%-os determinációs együttható és az elég magas relatív reziduális szórás mutatja, hogy ezen tényezőkön felül még jelentős a kiadások szóródása, azaz egyéb tényezők is fontos szerepet játszanak (amit azonbam nem tudunk számszerűsíteni).

A továbbiakban az önkormányzati adatbázis segítségével jellemezzük az egyes intézményeket.

Óvodák

8. táblázat - Az óvodák fontosabb jellemzői településtípusonként

Településtípus Int.száma Férőhely Óvodásokszáma, fő Csoportokszáma Pedagógusoksz. fő Egyóvodásra jutó kiadás, Eft Férőhelykihasználtság, % Egyped-ra jutó óvodás

Fővárosiönkormányzat 13 847 765 48 134 175 90.3 5.7
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal 276 32053 34925 1420 3101 129 109.0 11.3
Kerület 100 ezres vagy több lakossal 116 17709 19087 776 1675 130 107.8 11.4
Megyei önkormányzat 12 562 511 33 65 285 90.9 7.9
Megyei jogú város és megyeszékhely 531 69065 76600 2901 6242 110 110.9 12.3
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal 136 18864 20111 787 1589 99 106.6 12.7
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal 597 72886 80366 3093 6595 105 110.3 12.2
Község 200-nál kevesebb lakossal 7 222 154 8 13 147 69.4 11.8
Község 200-499 lakossal 217 5834 4827 248 385 107 82.7 12.5
Község 500-999 lakossal 658 23247 21259 948 1591 104 91.4 13.4
Község 1000-4999 lakossal 1248 96585 100189 3964 7639 97 103.7 13.1
Község 5000 vagy több lakossal 172 23541 26666 1008 1989 93 113.3 13.4

Összesen 3983 361415 385460 15234 31017 107 106.7 12.4

9. táblázat - Az óvodák fontosabb jellemzői régiónként

Régióneve Int.száma Férőhely Óvodásokszáma, fő Csoportokszáma Pedagógusoksz. fő Egyóvodásra jutó kiadás, Eft Férőhelykihasználtság, % Egyped-ra jutó óvodás

1. Budapest 405 50609 54777 2244 4910 130 108.2 11.2
2. Közép-Magyarország 309 33854 39209 1489 2996 100 115.8 13.1
3. Észak-Magyarország 666 47783 50310 1971 4019 104 105.3 12.5
4. Észak-Dunántúl 832 69013 72433 2867 5807 109 105.0 12.5
5. Dél-Dunántúl 721 49582 49886 2050 4111 109 100.6 12.1
6. Kelet-Magyarország 445 44121 48673 1814 3726 100 110.3 13.1
7. Dél-Alföld 605 66453 70182 2799 5448 94 105.6 12.9

Összesen 3983 361415 385460 15234 31017 107 106.7 12.4

Az óvodák esetében a fővárosi és megyei önkormányzatok által fenntartott óvodák és óvodai helyek száma elemyésző, ugyanakkor ezekben az intézményekben az egy óvodásra jutó kiadás kiugróan magas.

A kihasználtság a kistelepüléseken 100% alatti, a nagyobb településeken, és főleg a nagyvárosokban 100% feletti. Az egy óvodásra jutó kiadások a megyei és fővárosi önkormányzat által fenntartott helyeknél és a legkisebb településeken kiugró, de ezek súlya országosan elenyésző. Budapest kerületeiben messze magasabb az egy főre jutó kiadás, mint az ország többi részében, különösen alacsony ez az aránylag nagyobb községekben. Az egy pedagógusra jutó óvodások száma is a fővárosi és megyei önkormányzati fenntartású óvodákban kiugróan alacsony és a községekben haladja meg az átlagot.

Régió szerint vizsgálódva minden szempontból Budapest helyzete a legkedvezőbb, mind az egy főre jutó kiadás, mind az egy pedagógusra jutó óvodások száma jobb, mint a többi régióban. A férőhely-kihasználtság egyedül a Dél-Dunántúlon van 100% körül (az aprófalvas településszerkezet következtében), a többi régióban ezt meghaladja. Különösen a Pest-megyei óvodák zsúfoltak az adatok alapján.

Általános iskolák

10. táblázat - Az általános iskolák fontosabb jellemzői településtípusonként

Településtípus Int.száma Nappalitag. tanulók sz. fő Osztályokszáma Pedagógusoksz. fő Egytanulóra jutó kiadás, Eft Egyped-ra jutó tanuló Esti-lev.tanulók száma, fő Egyesti-lev. tanulóra jutó kiadás, Eft

Fővárosiönkormányzat 19 2983 180 338 258 8.8 41 -
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal 212 91427 3995 8288 102 11.0 800 60
Kerület 100 ezres vagy több lakossal 110 50850 2154 4640 96 11.0 229 75
Megyei önkormányzat 34 2847 176 265 614 10.7 42 398
Megyei jogú város és megyeszékhely 416 181267 7847 16503 88 11.0 2563 52
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal 118 52953 2367 4296 77 12.3 66 29
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal 448 198595 8668 16755 82 11.9 1089 27
Község 200-nál kevesebb lakossal 6 456 32 49 117 9.3 -  
Község 200-499 lakossal 173 5720 469 635 99 9.0 -  
Község 500-999 lakossal 597 41598 3293 4852 103 8.6 40 5
Község 1000-4999 lakossal 1220 241634 12800 21821 86 11.1 150 1
Község 5000 vagy több lakossal 138 62116 2810 4980 78 12.5 501 18

Összesen 3491 932446 44791 83422 89 11.2 5521 46

11. táblázat - Az általános iskolák fontosabb jellemzői régiónként

Régióneve Int.száma Nappalitag. tanulók sz. fő Osztályokszáma Pedagógusoksz. fő Egytanulóra jutó kiadás, Eft Egyped-ra jutó tanuló Esti-lev.tanulók száma, fő Egyesti-lev. tanulóra jutó kiadás, Eft

1. Budapest 341 145620 6329 13266 103 11.0 1070 61
2. Közép-Magyarország 256 87275 4057 7416 87 11.8 655 16
3. Észak-Magyarország 621 127145 6453 11236 86 11.3 575 23
4. Észak-Dunántúl 726 169672 8517 15159 90 11.2 839 70
5. Dél-Dunántúl 585 120617 6212 11628 92 10.4 311 120
6. Kelet-Magyarország 423 117440 5507 10256 85 11.5 625 67
7. Dél-Alföld 539 165037 7716 14461 82 11.4 1446 29

Összesen 3491 932446 44791 83422 89 11.2 5521 46

Az általános iskolai oktatás önkormányzati adatai tükrében Budapest helyzete több szempontból sokkal kedvezőbb, mint a többi régióé vagy településtípusé. Egyrészt itt elég koncentrált az oktatás, míg az összes intézmény 9,4%-a a tanulók 15,6%-a található Budapesten (az esti-levelező tanulók 19,4%-a tanul itt). Az átlagosnál kedvezőbb az egy pedagógura jutó tanulók száma, és különösen kedvezőbb az egy tanulóra jutó oktatási kiadás. Ez utóbbi régió szerinti különbözősége egyébként hűen tükrözi a régiók fejlettsége szerinti különbözőségeket, Budapest kiugró értéke mellett a dunántúli régiók esetében haladja meg ez a mutató az országos átlagot. A fővárosi és megyei önkormányzatok által fenntartott iskolák aránya alacsony, de ebben az esetben is kiugró az egy főre jutó kiadások nagysága, az országos átlag többszöröse.

Fogyatékos tanulók nevelése-oktatása

12. táblázat - Fogyatékos tanulók nevelésének, oktatásának mutatói településtípus szerint

Településtípus Intézményeksz Tanulók
sz. fő
Osztályoksz. Pedagógusoksz. Egyped-ra jutó tanuló
Fővárosiönkormányzat 16 2539 278 487 5.2
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal 13 3644 216 531 6.9
Kerület 100 ezres vagy több lakossal 5 1116 93 247 4.5
Megyei önkormányzat 65 10706 978 1541 6.9
Megyei jogú város és megyeszékhely 30 6635 567 1154 5.8
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal 49 1742 149 179 9.7
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal 80 7003 594 1061 6.6
Község 200-nál kevesebb lakossal - - - - -
Község 200-499 lakossal 4 32 2 3 10.7
Község 500-999 lakossal 16 366 30 28 13.1
Község 1000-4999 lakossal 212 4945 442 466 10.6
Község 5000 vagy több lakossal 63 2167 184 233 9.3

Összesen 4553 39895 3533 5930 6.7

13. táblázat - Fogyatékos tanulók nevelésének-oktatásának mutatói régiónként

Régióneve Intézményeksz. Tanulók sz. fő Osztályoksz. Pedagógusoksz. Egyped-ra jutó tanuló

1. Budapest 34 6299 587 1265 5.0
2. Közép-Magyarország 70 3630 323 504 7.2
3. Észak-Magyarország 98 5435 477 720 7.5
4. Észak-Dunántúl 112 8177 741 1257 6.5
5. Dél-Dunántúl 47 4883 415 708 6.9
6. Kelet-Magyarország 103 5056 436 570 8.9
7. Dél-Alföld 89 5415 554 906 6.0

Összesen 553 39895 3533 5930 6.7

A fogyatékosok ellátása esetében sajnos nincs mód a kiadások figyelembevételére, mert az elkülönítve nem jelenik meg. A naturális adatok alapján megállapítható, hogy a fogyatékos tanulók nevelése oktatása Budapesten rendkívül koncentrált (34 intézményben 6299 tanuló tanul, azaz egy intézményben átlagosan 185 tanulóval foglalkoznak), addig ez a többi régióra nem igaz, az ország többi részén egy intézményre átlagosan 65 ellátott jut. Budapesten és a nagyvárosokban az egy pedagógusra jutó tanulószám is alacsonyabb. Érdemes még megjegyezni, hogy az óvodákkal és általános iskolákkal ellentétben itt a fővárosi és megyei önkormányzatok jelentős számú hely fenntartói és finanszírozói.

Gimnáziumok

14. táblázat - A gimnáziumok fontosabb jellemzői településtípusonként

Településtípus Int.száma Nappalitag. tanulók sz. fő Osztályokszáma Pedagógusoksz. fő Egytanulóra jutó kiadás, Eft Egyped-ra jutó tanuló Esti-lev.tanulók száma, fő Egyesti-lev. tanulóra jutó kiadás, Eft

Fővárosiönkormányzat 34 6743 229 505 125 13.4 -  
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal 44 15511 514 1466 134 10.6 5757 27
Kerület 100 ezres vagy több lakossal 20 10516 363 954 105 11.0 1626 65
Megyei önkormányzat 35 6807 240 601 125 11.3 705 8
Megyei jogú város és megyeszékhely 95 41451 1283 3225 97 12.9 7161 2
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal 25 5407 201 492 104 11.0 1740 20
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal 99 35933 1224 3139 108 11.4 6412 15
Község 200-nál kevesebb lakossal - - - -        
Község 200-499 lakossal - - - -        
Község 500-999 lakossal - - - -        
Község 1000-4999 lakossal 1 115 5 6 38 19.1 58 29
Község 5000 vagy több lakossal 9 1630 68 164 129 9.9 295 17

Összesen 362 124113 4127 10552 109 11.8 23754 22

15. táblázat - A gimnáziumok fontosabb jellemzői régiónként

Régióneve Int.száma Nappalitag. tanulók sz. fő Osztályokszáma Pedagógusoksz. fő Egytanulóra jutó kiadás, Eft Egyped-ra jutó tanuló Esti-lev.tanulók száma, fő Egyesti-lev. tanulóra jutó kiadás, Eft

1. Budapest 98 32770 1106 2925 123 11.2 7387 37
2. Közép-Magyarország 24 7183 248 671 118 10.7 1007 9
3. Észak-Magyarország 34 15149 484 1271 98 11.9 3694 12
4. Észak-Dunántúl 56 19315 638 1584 104 12.2 3235 18
5. Dél-Dunántúl 42 14188 476 1217 110 11.7 3037 13
6. Kelet-Magyarország 38 14633 470 1130 102 13.0 3238 18
7. Dél-Alföld 70 20875 705 1754 102 11.9 2160 19

Összesen 362 124113 4127 10552 109 11.8 23754 22

Az önkormányzati fenntartású gimnáziumok mintegy ötödét (19%-át) a fővárosi és megyei önkormányzatok tartják fenn, itt tanul a tanulók 14%-a. ezekben az intézményekben az egy főre jutó kiadás is magas, ugyanúgy, ahogy a kerületi fenntartású budapesti iskolákban, különösen a bel-budai és belvárosi kerületekben. A községek gyakorlatilag nem tartanak fenn gimnáziumokat, a gimnáziumok nagy része a nagyobb városokban található.

Régiók szerint kiugró Budapest egy főre jutó oktatási kiadása, de átlag feletti ez az összeg a fejlettebb két dunántúli negyében is. Messze átlag alatti az összeg az észak-magyarországi térségben.

Az esti-levelező gimnazisták képzését a nappalitól eltérően elsősorban a helyi önkormányzatok finanszírozzák, kiugró Budapest szerepe ebben, itt tanul az összes esti-levelező gimnazista 31%-a, és az egy főre jutó kiadás is messze magasabb, mint vidéken, a többi régió fajlagos mutatójának két-háromszorosát is eléri.

Szakközépiskolák

16. táblázat - A szakközépiskolák fontosabb jellemzői településtípusonként

Településtípus Int.száma Nappalitag. tanulók sz. fő Osztályokszáma Pedagógusoksz. fő Egytanulóra jutó kiadás, Eft Egyped-ra jutó tanuló Esti-lev.tanulók száma, fő Egyesti-lev. tanulóra jutó kiadás, Eft

Fővárosiönkormányzat 79 46623 1591 3532 111 13.2 13838 31
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal 2 511 15 35 97 14.6 - -
Kerület 100 ezres vagy több lakossal 2 468 13 97 217 4.8 - -
Megyei önkormányzat 56 13451 499 995 100 13.5 2155 12
Megyei jogú város és megyeszékhely 190 83315 2871 6691 100 12.5 20296 19
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal 18 3371 119 242 82 13.9 435 14
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal 153 43345 1493 3017 90 14.4 8818 13
Község 200-nál kevesebb lakossal - - - - - - - -
Község 200-499 lakossal - - - - - - - -
Község 500-999 lakossal - - - - - - - -
Község 1000-4999 lakossal - - - - - - - -
Község 5000 vagy több lakossal 9 1661 63 121 54 13.7 300 19

Összesen 509 192745 6664 14730 100 13.1 45842 21

17. táblázat - A szakközépiskolák fontosabb jellemzői régiónként

Régióneve Int.száma Nappalitag. tanulók sz. fő Osztályokszáma Pedagógusoksz. fő Egytanulóra jutó kiadás, Eft Egyped-ra jutó tanuló Esti-lev.tanulók száma, fő Egyesti-lev. tanulóra jutó kiadás, Eft

1. Budapest 83 47602 1619 3664 112 13.0 13838 31
2. Közép-Magyarország 34 8943 321 632 99 14.2 2128 17
3. Észak-Magyarország 62 25279 852 1900 85 13.3 5915 13
4. Észak-Dunántúl 113 35727 1242 2877 102 12.4 6512 22
5. Dél-Dunántúl 61 24450 851 1810 97 13.5 3816 21
6. Kelet-Magyarország 51 17719 609 1376 90 12.9 6350 13
7. Dél-Alföld 105 33025 1170 2471 100 13.4 7283 17

Összesen 509 192745 6664 14730 100 13.1 45842 21

Az önkormányzati fenntartású szakközépiskolák a gimnáziumoknál is jelentősebb része a fővárosi vagy megyei önkormányzatokhoz tartozik, Budapesten gyakorlatilag alig van kerületi finanszírozású iskola. Budapesten az egy főre jutó kiadás ebben az esetben is meghaladja a többi régióét, mind a nappali, mind az esti.levelező képzés esetében, és az utóbbinál ismét kb kétszerese az összeg a vidékinek. A szakközépiskolák még inkább a nagy településeken koncentrálódnak, a nappali szakközépiskolai tanulók 25, az esti-levelezők 30%-a Budapesten tanul, míg a megyeszékhelyeken-megyei jogú városokban a megfelelő arányok 50% körüliek, azaz a nagyvárosokban tanul a szakközépiskolások 75-80%-a.

Szakmunkástanuló iskolák

18. táblázat - A szakmunkásképző iskolák fontosabb jellemzői településtípusonként

Településtípus Int.száma Nappalitag. tanulók sz. fő Osztályokszáma Pedagógusok(elméleti ped. és gyakorlati okt.) sz. fő Egytanulóra jutó kiadás, Eft, elméleti oktatás Egytanulóra jutó kiadás, Eft, iskolai tanműhely Egytanulóra jutó kiadás, Eft, üzemi gyakorlat Egyped-ra jutó tanuló

Fővárosiönkormányzat 45 22086 794 1457 69 60 7 15.2
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal 1 242 11 11 70 33 0 22.0
Kerület 100 ezres vagy több lakossal - - - - - - - -
Megyei önkormányzat 43 14974 607 1145 77 61 7 13.1
Megyei jogú város és megyeszékhely 84 57048 1976 3463 60 28 10 16.5
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal 18 5709 199 388 75 28 8 14.7
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal 98 48495 1701 3174 62 33 7 15.3
Község 200-nál kevesebb lakossal - - - - - - - -
Község 200-499 lakossal - - - - - - - -
Község 500-999 lakossal - - - - - - - -
Község 1000-4999 lakossal 3 334 16 25 62 51 0 13.4
Község 5000 vagy több lakossal 6 1639 62 127 68 40 0 12.9

Összesen 298 150527 5366 9790 64 38 8 15.4

19. táblázat - A szakmunkásképző iskolák fontosabb jellemzői régiónként

Régióneve Int.száma Nappalitag. tanulók sz. fő Osztályokszáma Pedagógusok(elméleti ped. és gyakorlati okt.) sz. fő Egytanulóra jutó kiadás, Eft, elméleti oktatás Egytanulóra jutó kiadás, Eft, iskolai tanműhely Egytanulóra jutó kiadás, Eft, üzemi gyakorlat Egyped-ra jutó tanuló

1. Budapest 46 22328 805 1468 69 60 6 15.2
2. Közép-Magyarország 19 9240 331 637 75 32 6 14.5
3. Észak-Magyarország 35 20066 677 1309 64 32 10 15.3
4. Észak-Dunántúl 61 30618 1071 1849 58 30 11 16.6
5. Dél-Dunántúl 44 21444 758 1494 65 39 8 14.4
6. Kelet-Magyarország 29 17269 605 1098 68 33 8 15.7
7. Dél-Alföld 64 29562 1119 1935 61 38 6 15.3

Összesen 298 150527 5366 9790 64 38 8 15.4

A szakmunkásképző intézmények esetében Budapesten gyakorlatilag teljesen a fővárosi önkormányzat a fenntartó (egyetlen kerületi önkormányzat által fentartott intézmény működött 1995-ben), vidéken is jelentős szerepet játszanak a megyei önkormányzatok, de messze nem annyira meghatározó a szerepük, mint a fővárosi önkormányzaté. A szakmunkástanuló intézmények esetében a főváros és a nagyvárosok szerepe nem annyira meghatározó és kedvező, mint a középiskoláknál. A tanulók több, mint egyharmada kisebb településeken tanul, és az egy főre jutó kiadás is jóval kiegyensúlyozottabb, se a fővárosi és megyei önkormányzatok, se a kerületek, nagyvárosok helyi önkormányzatai által fenntartott intézmények egy főre jutó kiadása nem kiugró.

Szakiskolák

20. táblázat - A szakiskolák fontosabb jellemzői településtípusonként

Településtípus Intézmények száma Tanulók száma Egy tanulóra jutó kiadás, Eft
  Eg.ügyi Gép-és gyorsíró Szakiskolaeg. gyermekek r. Összesen Eg.ügyi Gép-és gyorsíró Szakiskolaeg. gyermekek r. Összesen  

Fővárosiönkormányzat 4 5 7 16 2690 352 1254 4296 87
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal - 2 11 13 - 206 989 1195 116
Kerület 100 ezres vagy több lakossal - 1 5 6 - 82 337 419 188
Megyei önkormányzat 1 2 24 27 180 61 2009 2250 166
Megyei jogú város és megyeszékhely 7 12 34 53 1070 945 2601 4616 114
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal - 1 13 14 - 13 915 928 45
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal 1 15 47 63 22 585 2991 3598 73
Község 200-nál kevesebb lakossal - - - - - - - - -
Község 200-499 lakossal - - - - - - - - -
Község 500-999 lakossal - - 3 3 - - 126 126 54
Község 1000-4999 lakossal - - 17 17 - - 494 494 61
Község 5000 vagy több lakossal - 2 13 15 - 92 538 630 73
Összesen 13 40 174 227 3962 2336 12254 18552 101

21. táblázat - A szakiskolák fontosabb jellemzői régiónként

Régió neve Intézmények száma Tanulók száma Egy tanulóra jutó kiadás, Eft
  Eg. ügyi Gép-és gyorsíró Szakiskolaeg. gyermekek r. Összesen Eg.ügyi Gép-és gyorsíró Szakiskolaeg. gyermekek r. Összesen  

1. Budapest 4 8 23 35 2690 640 2580 5910 100
2. Közép-Magyarország - 6 14 20 - 330 511 841 72
3. Észak-Magyarország 1 8 17 26 260 264 1589 2113 80
4. Észak-Dunántúl 1 7 42 50 127 340 2492 2959 98
5. Dél-Dunántúl 3 3 21 27 599 216 1105 1920 123
6. Kelet-Magyarország 1 3 30 34 61 255 2147 2463 72
7. Dél-Alföld 3 5 27 35 225 291 1830 2346 151
Összesen 13 40 174 227 3962 2336 12254 18552 101

A szakiskolák esetében az egészségügyi szakiskolák egyre inkább visszaszorulnak, szinte kizárólag a nagyvárosokban találhatóak. Budapesten a fővárosi önkormányzat tartja fenn őket, míg a vidéki nagyvárosokban a városi és nem a megyei önkormányzat. A gép- és gyorsíró iskolákban a fenntartók szerinti helyzet hasonló, míg az egészséges gyermekek szakiskolájában már jelentősebb a kerületek által fentartott intézmények száma is.

Az egy tanulóra jutó kiadás csak összességében vizsgálható, ez a budapesti kerületek és a megyei önkormányzatok és nagyvárosok által fenntartott iskolákban kiugró, akisebb településeken jóval alacsonyabb. Régió szerint a Dél-Dunántúl és Dél-Alföld ugrik ki, itt az egy főre jutó kiadás jóval átlag feletti.

Diákotthonok

22. táblázat - A diákotthonok fontosabb jellemzői településtípusonként

Településtípus Intézményekszáma Tanulókszáma Egytanulóra jutó kiadás, Eft
  Ált. isk. diákotthon Fogy. tandiákotthon Középfokú diákotthon Összesen Ált. isk. diákotthon Fogy. tandiákotthon Középfokú diákotthon Összesen  

Fővárosiönkormányzat 3 13 29 45 243 1277 5412 6932 240
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal - - 1 1 - - 66 66 556
Kerület 100 ezres vagy több lakossal - - - - - - - - -
Megyei önkormányzat 5 49 77 131 569 7030 11199 18798 185
Megyei jogú város és megyeszékhely 7 4 135 146 491 436 28519 29446 124
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal 8 - 26 34 369 - 3236 3605 105
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal 22 2 142 166 1992 140 19251 21383 118
Község 200-nál kevesebb lakossal 1 - - 1 211 - - 211 119
Község 200-499 lakossal 1 - - 1 52 - - 52 112
Község 500-999 lakossal 2 - - 2 38 - - 38 79
Község 1000-4999 lakossal 11 - 2 13 614 - 134 748 143
Község 5000 vagy több lakossal 4 - 8 12 202 - 756 958 110
Összesen 64 68 420 552 4781 8883 68573 82237 146

23. táblázat - A szakiskolák fontosabb jellemzői régiónként

Régióneve Intézményekszáma Tanulókszáma Egytanulóra jutó kiadás, Eft
  Ált. isk. diákotthon Fogy. tandiákotthon Középfokú diákotthon Összesen Ált. isk. diákotthon Fogy. tandiákotthon Középfokú diákotthon Összesen  

1. Budapest 3 13 30 46 243 1277 5478 6998 243
2. Közép-Magyarország 2 6 22 30 129 657 2283 3069 167
3. Észak-Magyarország 7 10 49 66 751 1120 9124 10995 137
4. Észak-Dunántúl 3 14 84 101 148 1959 12974 15081 155
5. Dél-Dunántúl 16 11 61 88 1261 1060 12023 14344 131
6. Kelet-Magyarország 7 6 60 73 447 1172 10668 12287 132
7. Dél-Alföld 26 8 114 148 1802 1638 16023 19463 124
Összesen 64 68 420 552 4781 8883 68573 82237 146

A diákotthonokat Budapesten szinte teljes mértékben a fővárosi önkormányzat tartja fenn. de Budapesten a diákotthonok sokkal kevésbé jellemzőek, mint vidéken (az össes diákotthonban lakó tanuló 9%-a budapesti). Ugyanakkor a budapesti egy főre jutó kiadás kiugróan magas.

4. A kötelező adatszolgáltatás 1996-os adatai

A kötelező adatszolgáltatás adatai iskolasorosak, azaz minden iskola kitölt egy kérdőívet az adott oktatási szintről. Az adatszolgáltatás minden iskolára kötelező, a fenntartótól függetlenül, így elvileg az adatok teljeskörűen lefedik a közoktatás intézményeit. Elemzésünkben csak azokat a szinteket vizsgáljuk, melyek iskolasoros adatai számítógépes adathordozón rendelkezésre állnak, ezek az óvodák, általános iskolák, középiskolák és a szakmunkásképző intézetek.

Miután az adatszolgáltatást az oktatás szintje szerint szervezik, ezért minden iskola annyi kérdőívet tölt ki, ahány szinten oktatás folyik az iskolában (azaz egy olyan intézmény, ahol 6 vagy 8 osztályos gimnázium, szakközépiskola, szakiskola és diákotthon működik, összesen 5 kérdőívet tölt ki, egy általános iskolait, két középiskolait - külön a gimnáziumi és külön a szakközépiskolai oktatásról - egy szakiskolait és egy diákotthonra vonatkozót). Ebből következően az intézmények száma azt jelenti majd, hogy ennyi olyan intézmény van Magyarországon, ahol az adott szintű oktatási forma folyik. Ezért a régiók és a településtípus mellett egy újabb vizsgálati szempontot különböztettünk meg, az iskola típusát, amin mint a bevezetésben szó volt róla azt értjük, hogy milyen típusú oktatás folyik még az éppen vizsgálton kívül az adott intézményben,. (Az óvodák esetében ettől eltekintettünk.)

A településtípus esetében egy szűkebb kategóriarendszert tudtunk csak kialakítani, Budapest, megyeszékhely-megyei jogú város, egyéb város, község bontásban vizsgáljuk majd az adatokat. A régió szerinti bontás megegyezik az előzőekben használtakkal.

A kötelező adatszolgáltatás rendkívül szerteágazó adatai közül azokat próbáltuk kiválogatni, amelyek a minőségi oktatás szerinti különbözőségeket jellemezhetik.

Óvodák

A kötelező adatszolgáltatás keretein belül 4708 óvoda szolgáltatott adatot. Az egy óvodába járók száma 3 és 432 között ingadozik, az óvodák negyedébe 44-nél kevesebben, felébe 74-nél, háromnegyedébe 111-nél kevesebben járnak. Az egy óvodára jutó létszám 84 fő, a tipikus magyar óvodába 60 gyerek jár. A településtípus és régiók szerinti fontosabb jellemzőket tartalmazza a következő két táblázat.

24. táblázat - Az óvodák fontosabb jellemzői településtípus szerint

Településtípus Óvodák száma Óvodák megoszlása, % Tanulók száma Tanulók megoszlása, % Fő/óvoda Fel nem vettek aránya, % 1 csoportos óvoda, % 2-3 csoportos óvoda, % 4 és többcsoportos óvoda, %

Budapest 560 11,9 59086 15,0 106 1,1 5,0 27,1 67,8
Megyesz. 696 14,8 80497 20,4 116 1,3 5,9 32,5 61,7
Város 1012 21,5 102466 26,0 101 1,1 7,1 40,1 52,7
Község 2440 51,8 152278 38,6 62 1,5 27,6 53,2 19,2

Összesen 4078 100,0 394327 100,0 84 1,3 17,3 44,2 38,5

24. táblázat - Az óvodák fontosabb jellemzői településtípus szerint (folytatás)

Régió Fő/csoport Veszélyeztetett gyermekek aránya, % Magatartási, beilleszkedési zavarral küzd, % Fogyatékos, % Főállású óvopedagógus, fő Egy pedagógusra jutó gyermek Felsőfokú végzettségű pedagógus, % 30 éves és fiatalabb pedagógus, %

Budapest 23 6,5 1,5 0,6 5386 11,0 76,9 23,3
Megyesz. 25 1,5 0,6 0,4 6646 12,1 92,3 16,4
Város 25 2,3 1,3 0,4 8295 12,4 90,8 16,3
Község 24 3,3 0,5 0,3 11564 13,2 81,2 22,5

Összesen 24 3,2 0,9 0,4 31891 12,4 85,3 19,7

25. táblázat - Az óvodák fontosabb jellemzői régiók szerint

Régió Óvodák száma Óvodák megoszlása, % Tanulók száma Tanulók megoszlása, % Fő/óvoda Fel nem vettek aránya, % 1 csoportos óvoda, % 2-3 csoportos óvoda, % 4 és többcsoportos óvoda, %

1. Budapest 560 11,9 59086 15,0 106 1,1 5,0 27,1 67,8
2. Közép-Magyarország 409 8,7 41149 10,4 101 3,2 6,1 42,7 51,2
3. Észak-Magyarország 687 14,6 50453 12,8 73 1,1 24,6 45,0 30,2
4. Észak-Dunántúl 900 19,1 72650 18,4 81 1,0 23,2 42,0 34,8
5. Dél-Dunántúl 763 16,2 50282 12,8 66 0,3 28,6 46,9 24,5
6. Kelet-Magyarország 525 11,2 48813 12,4 93 1,4 14,3 46,9 38,9
7. Dél-Alföld 864 18,4 71894 18,2 83 1,3 10,3 55,7 35,9

Összesen 4078 100,0 394327 100,0 84 1,3 17,3 44,2 38,5

25. táblázat - Az óvodák fontosabb jellemzői régiók szerint(folytatás)

Régió Fő/csoport Veszélyeztetett gyermekek aránya, % Magatartási, beilleszkedési zavarral küzd, % Fogyatékos, % Főállású óvopeda-gógus, fő Egy pedagógusra jutó gyermek Felsőfokú végzettségű pedagógus, % 30 éves és fiatalabb pedagógus, %

1. Budapest 23 6,5 1,5 0,6 5386 11,0 76,9 23,3
2. Közép-Magyarország 25 5,7 2,1 0,6 3135 13,1 75,8 22,1
3. Észak-Magyarország 24 8,3 1,8 0,8 4058 12,4 89,8 19,0
4. Észak-Dunántúl 24 4,3 1,3 0,8 5914 12,3 85,6 20,0
5. Dél-Dunántúl 23 4,9 2,3 0,7 4110 12,2 84,7 19,0
6. Kelet-Magyarország 26 5,2 2,5 0,6 3696 13,2 91,3 15,7
7. Dél-Alföld 24 5,4 0,8 0,6 5592 12,9 91,6 18,5

Összesen 24 3,2 0,9 0,4 31891 12,4 85,3 19,7

Méretük szerint átlagosan a legnagyobb óvodák a megyeszékhelyeken találhatóak, a községekben az átlagos óvodai létszám ennek mintegy fele. Ennek megfelelően bár az óvodák több, mint fele a községekben található, az óvodások mintegy 39%-a jár ezekbe az óvodákba. Kiugró az egy csoportos óvodák aránya is, míg a városokban csak intézmények 5-7%-a ilyen, addig a községekben 28% az arányuk. A veszélyeztett gyermekek és a magatartási, beilleszkedési zavarral küzdők aránya Budapesten némileg magasabb, mint a többi településen.

Az egy pedagógusra jutó gyerekszám enyhén alacsonyabb Budapesten, ugyanakkor a felsőfokú végzettségú nevelők aránya itt a legalacsonyabb, alig haladja meg a 75%-ot, míg a vidéki városokban ez az arány 90% felett van, de a községekben is 80%-os. Magyarázhatja némileg ezt a jelenséget, hogy Budapesten magasabb a fiatalabb nevelők aránya.

A régiók szerinti különbségek közül érdemes kiemelni, hogy az óvodák átlagos méretét alapvetően a településszerkezet határozza meg, a Dunántúlon, és Észak-Magyarországon átlagosan kisebbek az óvodák, nagyobb az egycsoportos óvodák aránya. Több szempontból elmarad az országos átlagtól Pest megye, a fel nem vettek aránya itt a legmagasabb, 3% feletti, míg más régiókban 1,5% alatt marad. Az átlagosnál magasabb a veszélyeztett gyermekek aránya, és a magatartási.beilleszkedési zavarral küzdők aránya, és Budapesthez hasonlóan alacsonyabb a felsőfokú végzettségű pedagóusok aránya.

A régiók adatait szemlélve megállapítható, hogy azokban a régiókban, ahol magasabb a fiatalabbak aránya, ott alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, azaz a fiatalabbak inkább képzetlenebbek az óvopedagógiai pályán.

Általános iskolák

A kötelező adatszolgáltatás szerint 1996 októberében 3765 intézményben folyt általános iskolai oktatás. Intézménytípus szerint 3 féle iskolát különböztetünk meg, olyat, ahol csak általános iskolai oktatás folyik (ilyen az intézmények zöme, 3034 általános iskola, amely az összes általános iskola 80%-a), olyat ahol gimnáziumi oktatás is folyik és semmi más, és egyéb más oktatási formával közös intézményt. (Az egyéb intézmény lehet szakközépiskola, szakmunkásképző, szakiskola, nevelőotthon, vagy ezek kombinációi.) Az előbbi 177 helyen, az intézmények 5%-ában, az utóbbi 554 helyen, az intézmények 15%-ában jellemző. A vizsgálat célja elsősorban az, hogy a tiszta általános iskolák különböznek-e az egyéb intézményekkel közös igazgatásban működőktől.

26. táblázat - Az általános iskolák fontosabb jellemzői településtípus szerint

Tel. tip. Iskolák száma Iskolák megoszlása, % Tanulók száma, fő Tanulók megoszlása, % Egy isk. jutó tanulólétszám Min Max Alsó kvartilis Medián Felső kvartilis Módusz Rel. szórás, % Aszimmetria F mutatója Helyi önk. isk. járók aránya, %

Budapest 400 10,6 146005 15,1 365 5 1023 229 363 492 350 52 0 92,4
Megyesz. 526 14,0 199976 20,7 380 4 1392 177 384 540 .. 61 .. 89,4
Város 734 19,5 265084 27,4 361 2 1120 132 380 523 .. 65 .. 92,2
Község 2105 55,9 354953 36,7 169 5 954 72 139 221 125 82 0,23 98,5

Összesen 3765 100,0 965998 100,0 257 2 1392 97 194 391 120 80 0,33 94.0

26. táblázat Az általános iskolák fontosabb jellemzői településtípus szerint (folytatás)

Tel.tip. Összevont osztályokat is tartalmazó iskolák aránya, % Összevont oszt.-ba járó tanulók aránya, % Évfolyamismétlők aránya, % Napközisek aránya, % Veszélyeztetett tanulók aránya, % Etnikai, kisebbségi oktatásban résztvevők aránya, % A szakos órák hány %-át látja el szakképzett tanár Könyvtárral rendelkező iskolák aránya, % Matematika szakos tanításra járók aránya, % Számítástechnika szakkörre járók aránya, % Pedagógusok száma, fő Egy pedagógusra jutó tanuló Nem pedagógus végz. aránya, % Nők aránya, % 30 év alattiak aránya, %

Budapest 0,8 0,2 1,8 40,3 17,0 2,4 98 80,2 2,0 4,7 13188 11,1 1,3 86,5 17,8
Megyesz. 4,2 0,3 1,6 43,2 4,8 2,5 97 75,3 2,2 5,1 17389 11,5 0,6 88,0 15,0
Város 6,0 0,4 2,0 35,0 5,0 5,9 94 64,1 2,7 5,6 21283 12,5 0,9 85,4 14,6
Község 24,4 3,5 2,9 24,2 6,9 12,0 82 55,5 0,5 6,5 31798 11,2 2,0 81,1 18,8

Összesen 15,5 1,5 2,2 33,5 7,5 7,1 91 63,6 1,7 5,7 83658 11,5 1,3 84,4 16,8

27. táblázat - Az általános iskolák fontosabb jellemzői iskolatípus szerint

Iskolatípus Iskolák száma Iskolák megoszlása, % Tanulók száma, fő Tanulók megoszlása, % Egyisk. jutó tanulólétszám Min Max Alsó kvartilis Medián Felső kvartilis Módusz Rel.szórás, % A szimmetria F mutatója Helyi önk. isk. járók aránya, %

Önálló 3034 80,6 811862 84,0 268 2 1392 103 209 404 130 78 0,3 95,5
+gimn. 177 4,7 43627 4,5 246 23 826 65 141 399 60 89 0,54 65,7
+egyéb 544 14,7 110509 11,4 199 4 1023 83 144 257 100 86 0,24 98,9

Összesen 3765 100,0 965998 100,0 257 2 1392 97 194 391 120 80 0,33 94,0

27. táblázat - Az általános iskolák fontosabb jellemzői iskolatípus szerint (folytatás)

Iskolatípus Összevont osztályokat is tartalmazó iskolák aránya, % Összevont oszt.-ba járó tanulók aránya, % Évfolyamismétlők aránya, % Napközisek aránya, % Veszélyeztetett tanulók aránya, % Etnikai, kisebbségi oktatásban résztvevők aránya, % A szakos órák hány %-át látja el szakképzett tanár Könyvtárral rendelkező iskolák aránya, % Matematika szakos tanításra járók aránya, % Számítástechnika szakkörre járók aránya, % Pedagógusok száma, fő Egy pedagógusra jutó tanuló Nem pedagógus végz. aránya, % Nők aránya, % 30 év alattiak aránya, %

Önálló 16,5 1,5 2,2 34,2 7,5 7,0 91 68,6 1,8 3,6 70706 11,5 1,3 84,8 16,3
+gimn. 0 0 0,9 31,5 4,4 3,8 98 31,6 1,2 5,3 3160 13,8 1,5 84,1 19,6
+egyéb 14,9 1,9 3,0 29,3 8,2 9,0 85 46,4 0,8 1,2 9792 11,3 1,9 81,5 19,2

Összesen 15,5 1,5 2,2 33,5 7,5 7,1 91 63,6 1,7 5,7 83658 11,5 1,3 84,4 16,8

28. táblázat - Az általános iskolák fontosabb jellemzői régiók szerint

Régió Iskolák száma Iskolák megoszlása, % Tanulók száma, fő Tanulók megoszlása, % Egyisk. jutó tanulólétszám Min Max Alsó kvartilis Medián Felső kvartilis Módusz Rel. szórás, % Aszimmetria F mutatója Helyi önk. isk. járók aránya, %

1. Budapest 400 10,6 146005 15,1 365 5 1023 229 363 492 350 52 0 92,4
2. Közép-Magyarország 308 8,2 94334 9,8 306 6 1001 132 270 453 130 71 0,14 92,4
3. Észak-Magyarország 638 16,9 130452 13,5 204 4 926 58 151 293 130 90 0,21 96,6
4. Észak-Dunántúl 776 20,6 175539 18,2 226 3 1034 90 159 324 130 85 0,41 94,2
5. Dél-Dunántúl 612 16,3 122755 12,7 201 2 888 63 134 278 80 92 0,3 91,9
6. Kelet-Magyarország 428 11,4 123209 12,8 288 4 1392 103 219 431 100 80 0,29 94,9
7. Dél-Alföld 603 16,0 173704 18,0 288 6 1120 118 238 422 125 92 0,21 92,4

Összesen 3765 100,0 965998 100,0 257 2 1392 97 194 391 120 80 0,33 94,0

28. táblázat - Az általános iskolák fontosabb jellemzői régiók szerint (folytatás)

Régió Összevont osztályokat is tartalmazó iskolák aránya, % Összevont oszt.-ba járó tanulók aránya, % Évfolyamismétlők aránya, % Napközisek aránya, % Veszélyeztetett tanulók aránya, % Etnikai, kisebbségi oktatásban résztvevők aránya, % Aszakos órák hány %-át látja el szakképzett tanár Könyvtárral rendelkező iskolák aránya, % Matematika szakos tanításra járók aránya, % Számítástechnika szakkörre járók aránya, % Pedagógusok száma, fő Egy pedagógusra jutó tanuló Nem pedagógus végz. aránya, % Nők aránya, % 30 év alattiak aránya, %

1. Budapest 0,8 0,2 1,8 40,3 17,0 2,4 98 80,2 2,0 4,7 13188 11,1 1,3 86,5 17,8
2. Közép-Magyarország 7,9 0,4 2,1 27,1 7,3 6,9 91 60,9 1,0 5,7 7771 12,1 2,4 85,1 17,5
3. Észak-Magyarország 25,2 3,0 3,2 28,2 7,6 11,2 89 70,0 1,7 5,6 11192 11,7 1,2 84,0 14,9
4. Észak-Dunántúl 15,5 1,5 1,7 28,2 5,2 4,2 88 66,2 1,3 6,1 15228 11,5 1,3 94,0 15,2
5. Dél-Dunántúl 24,3 3,0 2,3 38,1 4,7 16,7 88 53,8 1,, 6,5 11406 10,8 1,2 83,8 16,1
6. Kelet-Magyarország 12,1 1,2 2,7 38,7 5,0 5,9 90 64,3 1,7 5,2 10347 11,9 1,0 83,5 17,7
7. Dél-Alföld 11,9 1,1 2,2 33,8 5,2 4,9 90 67,7 2,4 5,7 14526 12,0 1,3 84,1 18,5

Összesen 15,5 1,5 2,2 33,5 7,5 7,1 91 63,6 1,7 5,7 83658 11,5 1,3 84,4 16,8

Az általános iskolák vizsgálatát ezúttal is az iskolák tanulólétszám szerinti eloszlásának jellemzésével kezdjük. Országosan vizsgálva az iskolák létszáma 2 és 1392 fő között ingadozik, a tipikus iskola kb 120 fős, míg az átlagos iskola 257 fő, azaz az eloszlás erősen balra ferde (ezt az előző táblázatban közölt kvartilisek is alátámasztják), azaz a kisebb iskolák gyakoribbak Magyarországon. Ettől a képtől jelentős különbségeket találunk, ha településtípus szerint vizsgálódunk. Budapesten az átlagos és tipikus iskola is kb 360 fős, az eloszlás aránylag szimmetrikus, azaz arányosan kevesebb kis és nagy iskola található a fővárosban, de a szóródás itt is jelentős (bár messze nem olyan mértékű, mint a többi településtípus esetében), 5 és 1023 fő között, 52%-os relatív szórással ingadoznak a tanulólétszámok. A községekben az eloszlás balra ferde, sokkal gyakoribbak a kis iskolák, az átlag 169 fő. míg a tipikus iskolába 125-en járnak. A tanulólétszám 5 és 954 fő között ingadozik, 82%-os relatív szórással, azaz az iskolák tanulólétszám szerinti szóródása itt a legjelentősebb. A városokban az eloszlás kétmóduszú, a városokban kétféle tipikus iskola van, az egyik az 50 fő körüli, a másik a 400 fő körüli, azaz a városok iskolái két csoportra bonthatóak a tanulólétszám szerint.

A helyi önkormányzati iskolákba járók aránya minden településtípuson 90% körüli vagy afeletti, a legalacsonyabb érték a megyei jogú és megyeszékhely városokban tapasztalható. A községi iskolák egynegyedében működik összevont osztály, míg a városokban 5, Budapesten gyakorlatilag 0 az ilyen iskolák aránya. A napközisek aránya Budapesten a legmagasabb, ugyanúgy, ahogy a veszélyeztetett gyermekek aránya is. Az etnikai-kisebbségi oktatásban részt vevők aránya a községekben kiugró.

Az iskolai oktatás minőségét jellemezni kívánó mutatók közül a szakos oktatást szakképzett oktatóval való ellátottság mértéke a községekben érezhetően alacsonyabb, Budapesten majdnem 100%-os. Saját könyvtárral is elsősorban a fővárosi és városi iskolák rendelkeznek, a községekben már csak az iskolák kb. fele. A matematikai és számítástechnikai szakkörre járók arányában, az egy pedagógusra jutó tanulók számában és a nem pedagógus végzettségű oktatók arányában nem mutatkozik igazán különbség. A tanárok között összességében 84% a nők aránya, a városokban az arány még magasabb, míg a községekben valamivel több férfi tanít arányaiban az általános iskolákban.

Az iskola típusa szerint az önálló általános iskolák a legnagyobbak átlagosan, a gimnázium (és csak gimnázium) mellett működő iskolák átlagosan némileg kisebbek, és az egyéb intézményekkel közös igazgatásban levő iskolák a legkisebbek. A gimnázium mellett működő intézmények eloszlása azonban erősen balra ferde, azaz jóval gyakoribbak a kisebb létszámú intézmények, a tipikus létszám 60 fő körüli. (Érdemes azonban megjegyezni, hogy nincsenek köztük a többi iskolatípusra jellemző szélsőséges méretek, 23 és 826 fő között ingadozik a tanulólétszám.) Ezekben az intézményekben a többihez képest kiugróan alacsony a helyi önkormányzathoz tartozó intézmények aránya, mégpedig azért, mert ebben az iskolatípusban fontos szerepet játszanak az egyházak, mint iskolafenntartók. Szintén megkülönbözteti ezt az iskolatípust, hogy 0 az összevont osztályok aránya, alacsony az évfolyamismétlők és a veszélyeztetett tanulók aránya, az órák 98%-át szakos tanár látja el, azaz ezek az iskolák mindenképpen jobb helyzetűeknek tekinthetőek az egyéb iskoláknál. Ugyanakkor a tiszta általános iskolák és az egyéb intézményekkel közös fenntartásban múködő iskolák között nem mutatkoznak lényeges különbségek.

Régiók szerint értelemszerűen az észak-magyarországi és dunántúli iskolák átlagosan kisebbek (a településszerkezet következtében) Ezekben a régiókban magasabb az összevont osztályok aránya is. A napközibe járók aránya Budapesten a legmagasabb, Pest megyében a legalacsonyabb. Az etnikai kisebbségi oktatásban részesülők aránya aDél-Dunántúli iskolákban kiugró, Budapesten a legalacsonyabb.

Gimnáziumok

29. táblázat - A gimnáziumok jellemzői településtípus szerint

Tel.tip. Tanulók sz., fő Lányok aránya, % Évf. ism. aránya, % Tel. önk. iskolába járók aránya, % Diákotthonosok aránya, % Fakultatív matematikát tanulók, % Fakultatív informatikát tanulók, % Ped.száma, fő Tanuló/ped Női ped. aránya, % Középisk. tanári végz. ped. aránya, %

Budapest 36231 57,6 1,7 63,9 2,8 10,7 3,3 3690 9,8 71,2 95,5
Megyesz. 50770 62,4 0,9 79,8 16,8 8,1 3,4 4386 11,6 69,2 88,9
Város 50399 64,3 1,2 70,1 14,1 8,2 4,2 4728 10,7 65,3 83,7
Község 3467 57,0 2,3 56,0 17,9 7,8 5,2 329 10,5 62,0 89,4

Összesen 140867 61,7 1,3 71,6 12,2 9,0 3,7 13133 10,7 68,2 88,9

30. táblázat - A gimnáziumok jellemzői iskolatípus szerint

Iskolatípus. Tanulók sz., fő Lányok aránya, % Évf. ism. aránya, % Tel. önk. iskolába járók aránya, % Diákotthonosok aránya, % Fakultatív matematikát tanulók, % Fakultatív informatikát tanulók, % Ped. száma, fő Tanuló/ped Női ped. aránya, % Középisk. tanári végz. ped. aránya, %

Tisztagimn. 56364 60,9 0,9 79,9 9,5 9,3 2,6 5405 10,4 68,4 92,1
+szakközép 25181 64,6 1,5 69,8 10,2 9,1 5,4 2195 11,5 69,4 86,5
+szk+egyéb 20494 64,9 2,2 68,3 11,9 5,7 4,2 1714 12,0 69,1 82,1
+ált.isk. 20088 60,9 1,5 72,1 7,4 11,2 4,1 1915 10,5 58,6 89,8
+egyéb 18740 59,2 0,8 52,5 28,8 7,6 3,6 1904 9,8 64,7 87,8

Összesen 140867 61,7 1,3 71,6 12,2 9,0 3,7 13133 10,7 68,2 88,9

31. táblázat - A gimnáziumok jellemzői régiók szerint

Régió Tanulók sz., fő Lányok aránya, % Évf. ism. aránya, % Tel. önk. iskolába járók aránya, % Diákotthonosok aránya, % Fakultatív matematikát tanulók, % Fakultatív informatikát tanulók, % Ped. száma, fő Tanuló/ped Női ped. aránya, % Középisk. tanári végz. ped. aránya, %

1. Budapest 36231 57,6 1,7 63,9 2,8 10,7 3,3 3690 9,8 71,2 95,5
2. Közép-Magyarország 8301 60,6 1,0 62,8 6,3 10,3 4,7 863 8,6 63,1 89,1
3. Észak-Magyarország 16072 63,0 1,0 77,9 14,5 10,3 4,4 1425 11,3 67,4 84,1
4. Észak-Dunántúl 22407 60,9 0,9 65,0 15,9 7,6 3,2 1942 11,5 65,3 90,0
5. Dél-Dunántúl 16218 63,5 1,1 74,9 13,6 8,9 3,7 1560 10,4 66,3 86,3
6. Kelet-Magyarország 17139 66,4 1,2 81,3 19,7 4,9 3,2 1406 12,2 72,1 84,4
7. Dél-Alföld 24499 63,7 1,2 79,1 17,3 8,5 4,3 2247 10,9 67,0 84,9

Összesen 140867 61,7 1,3 71,6 12,2 9,0 3,7 13133 10,7 68,2 88,9

A gimnáziumok esetében 5 féle iskolatípust alakítottunk ki. A tiszta gimnázium azt jelenti, hogy semmilyen egyéb oktatási forma nincsen az intézményben. A 486 intézmény közül, ahol gimnáziumi oktatás is folyik 140 volt ilyen, azaz az intézmények 29%-a. A következő intézménytípus a gimnázium+szakközépiskola, amiből 93 volt, az intézmények 19%-a. 86 intézményben (18%) a gimnázium mellett általános iskola és csak általános iskola működött. 102 intézményben a gimnázium és szakközépiskola mellett egyéb intézmény is működött, míg 65 intézményben a gimnázium mellett szakközépiskola nem volt, míg valamilyen egyéb intézménnyel közös igazgatásban működött az iskola (arányuk 21 és 13%).

A szakközépiskolát is működtető intézmények gimnáziumaiban magasabb a lányok aránya, talán a fiúkat jobban vonzza az iskola szakközépiskolai része. A települési önkormányzati iskolába járó tanulók aránya a gimnázium+egyéb fenntartású intézmények gimnáziumaiban jóval alacsonyabb, alig haladja meg az 50%-ot. Ebben az intézménytípusban kiugróan magas a diákotthonban lakók aránya azaz ez egy "gyűjtőiskola" típus lehet, a területi önkormányzatok által fenntartott vidéki centrum, amely a környék középfokú tanulóit összeszedi. Az általános iskolát is fenntartó gimnáziumok tűnnek a leginkább "elit" intézményeknek, itt a legalacsonyabb a kollégisták aránya, a legmagasabb a fakultatív matematika oktatásban résztvevők aránya, és aránylag alacsony a női pedagógusok aránya. (A férfi pedagógusok magasabb aránya a gimnáziumok esetében elismerten minőségi mutató, elsősorban azért, mert ez azt mutatja, hogy ezekben az intézményekben nagyobb a pedagógus pálya megtartó ereje az egyéb jobban kereső és nagyobb presztizsű pályákkal szemben.)

Településtípus szerint Budapesten elenyésző a kollégiumban lakók aránya, viszont az átlagosnál kedvezőbb a fakultatív matematikát tanulók aránya és az egy pedagógusra jutó tanulólétszám. A gimnáziumok esetében is megfigyelhető, hogy minél kisebb településtípusról van szó, annál magasabb a férfi tanárok aránya. Budapesten kiugró a középiskolai tanári végzettségű pedagógusok aránya.

Régiók szerint érdemes megemlíteni, hogy Pest megyében rendkívül alacsony a középiskolások száma, míg országosan ezer főre 34 középiskolás jut, addig Pest megyében 18 ez az arányszám. A lányok aránya is különbözik régiónként, Budapesten 58% körüli az arányuk, míg Kelet-Magyarországon kétharmados. A települési önkormányzati iskolába járók aránya Észak-Magyarországon, Kelet-Magyarországon és a Dél-Alföldön magasabb, a többi régióban viszonylag alacsonyabb. A diákotthonos tanulók aránya nemcsak Budapesten, hanem Pest megyében is rendkívül alacsony, kiugróan magas Kelet-Magyarországon. A fakultatív matematikát tanulók aránya Budapesten, Pest megyében és Észak-Magyarországon ugrik ki. A tanuló/pedagógus mutató Budapesten és Pest megyében átlag alatti.

Szakközépiskolák

32. táblázat - A szakközépiskolák jellemzői településtípus szerint

Tel.tip. Tanulóksz., fő Lányok aránya, % 5-ödévesek aránya Évf. ism. aránya, % Tel. önk. iskolába járók aránya, % Diákotthonosok aránya, % Ped. száma, fő Tanuló/ped Női ped. aránya, % Középisk. tanári végz. ped. aránya, % Szakmai tárgyra képzett ped. végz. aránya, %

Budapest 56374 49,2 20,8 3,1 2,3 6,5 4273 13,2 62,4 59,6 26,7
Megyesz. 95945 48,3 15,1 2,1 88,2 20,0 7307 13,1 59,9 51,6 26,1
Város 62038 52,7 9,7 1,9 72,3 22,7 4253 14,6 56,0 46,7 28,4
Község 6171 44,5 17,1 1,8 28,8 41,4 496 12,4 46,2 38,5 29,4

Összesen 220528 49,7 15,1 2,3 60,1 17,9 16329 13,5 59,1 52,0 26,9

33. táblázat - A szakközépiskolák jellemzői iskolatípus szerint

Iskolatípus Tanulók sz., fő Lányok aránya, % 5-öd évesek aránya Évf. ism. aránya, % Tel. önk. iskolába járók aránya, % Diákotthonosok aránya, % Ped. száma, fő Tanuló/ped Női ped. aránya, % Középisk. tanári végz. ped. aránya, % Szakmai tárgyra képzett ped. végz. aránya, %

gimn+szk 20441 54,4 16,1 2,7 66,7 17,8 1681 12,2 61,8 49,6 31,6
gimn+szk+egy 30306 47,1 15,3 2,4 51,0 21,1 2438 12,4 55,6 51,1 29,4
tisztaszk 61376 50,5 21,1 2,2 50,3 16,8 4658 13,2 60,0 54,5 27,3
szk+szm 47499 48,2 9,4 2,5 58,1 12,2 3145 15,1 61,6 52,8 24,7
szk+egyéb 60906 49,7 13,0 2,1 74,0 21,9 4407 13,8 57,5 50,3 25,0

Összesen 220528 49,7 15,1 2,3 60,1 17,9 16329 13,5 59,1 52,0 26,9

34. táblázat - A szakközépiskolák jellemzői régiók szerint

Régió. Tanulók sz., fő Lányok aránya, % 5-öd évesek aránya Évf. ism. aránya, % Tel. önk. iskolába járók aránya, % Diákotthonosok aránya, % Ped. száma, fő Tanuló/ped Női ped. aránya, % Középisk. tanári végz. ped. aránya, % Szakmai tárgyra képzett ped. végz. aránya, %

1. Budapest 56374 49,2 20,8 3,1 2,3 6,5 4273 13,2 62,4 59,6 26,7
2. Közép-Magyarország 10083 51,1 8,9 1,8 50,2 15,6 751 13,4 59,9 52,7 28,6
3. Észak-Magyarország 30019 49,7 15,3 2,3 82,6 20,4 2165 13,9 58,8 42,3 31,7
4. Észak-Dunántúl 39747 50,3 11,6 1,8 80,0 18,8 3013 13,2 57,0 52,4 25,8
5. Dél-Dunántúl 27239 50,7 12,6 2,3 69,0 23,4 1877 14,5 59,5 46,6 26,1
6. Kelet-Magyarország 19404 48,1 10,9 1,7 93,3 26,4 1432 13,6 57,3 55,8 24,4
7. Dél-Alföld 37662 49,5 15,6 2,0 86,9 24,4 2818 13,4 57,3 49,1 26,4

Összesen 220528 49,7 15,1 2,3 60,1 17,9 16329 13,5 59,1 52,0 26,9

A szakközépiskolák esetében szintén öt iskolatípust alakítottunk ki. A tiszta szakközépiskola, szakközépiskola+szakmunkásképzés, szakközépiskola+gimnázium, szakközépiskola+gimnázium+egyéb és a szakközépiskola+egyéb (gimnázium nélkül és nemcsak szakmunkásképzés) kategóriákat különböztettük meg. Iskolatípus szerint a tiszta szakközépiskolákban magas igazán az ötödévesek aránya, és itt a legmagasabb a középiskolai tanári végzettségű tanárok aránya. A szakközép+egyéb iskolatípus itt is egy gyűjtő jellegű iskolatípusnak tűnik, bár a gimnáziumokkal szemben itt döntően a helyi önkormányzat az iskolafenntartó. Itt alacsony az ötödévesek aránya, magas a diákotthonban lakók aránya, a tanárok kevésbé tűnnek képzettnek.

Településtípus szerint az ötödéves képzésben részt vevők aránya erősen különbözik, míg Budapesten a szakközépiskolások több, mint 20%-a vesz részt ebben a képzési formában, a vidéki városokban ez az arány 10% alatti. Budapesten gyakorlatilag nincs kerületi önkormányzat által fenntartott iskola, alacsony a kollégisták aránya. Ninél nagyobb településtípusról van szó, annál magasabb a köziskolai tanári végzettséggel rendelkező tanárok aránya, és annál alacsonyabb a férfi tanárok aránya.

Szakmunkásképző intézmények

35. táblázat - A szakmunkásképzők fontosabb jellemzői településtípus szerint

Tel.tip. Int. száma Tanulók sz,. fő 3 éves k. tan. sz. 2 éves, érettségi utáni k. tan. sz. Évf. ism. aránya a 3 éves k-ben, % Veszélyeztetett tanulók aránya a 3 éves k-ben, % Elméleti ped. száma, fő Nők aránya, % Gyakorlati oktatásvezetők száma, fő Nők aránya, % Egy elméleti pe-ra jutó tanulók száma

Budapest 58 21228 18365 2863 7,2 16,6 735 56,3 573 26,0 28,9
Megyesz. 111 57697 53262 4435 4,2 6,3 1897 53,4 1391 24,9 30,4
Város 154 58829 57392 1437 3,9 7,4 2369 48,0 1641 27,1 24,8
Község 40 6092 5943 149 2,5 13,4 291 34,4 326 13,8 20,9

Összesen 363 143846 134962 8884 4,4 8,5 5292 50,3 3931 25,0 27,2

36. táblázat - A szakmunkásképzők fontosabb jellemzői iskolatípus szerint

Iskolatípus Int. száma Tanulóksz,. fő 3 éves k. tan. sz. 2 éves, érettségi utáni k. tan. sz. Évf. ism. aránya a 3 éves k-ben, % Veszélyeztetett tanulók aránya a 3 éves k-ben, % Elméleti ped. száma, fő Nők aránya, % Gyakorlati oktatásvezetők száma, fő Nők aránya, % Egy elméleti pe-ra jutó tanulók száma

tisztaszm 39 8929 7900 1023 3,6 7,7 354 45,8 224 24,6 25,2
+szk 134 65554 61539 4015 5,2 7,9 2250 54,2 1609 27,5 29,1
+szk+egyéb 148 60337 56993 3344 3,9 8,5 2292 48,4 1779 23,1 26,3
+egyéb 42 9026 8530 496 3,4 12,5 396 43,4 319 23,5 22,8

Összesen 363 143846 134962 8884 4,4 8,5 5292 50,3 3931 25,0 27,2

37. táblázat - A szakmunkásképzők fontosabb jellemzői régiók szerint

Régió. Int. száma Tanulóksz,. fő 3 éves k. tan. sz. 2 éves, érettségi utáni k. tan. sz. Évf. ism. aránya a 3 éves k-ben, % Veszélyeztetett tanulók aránya a 3 éves k-ben, % Elméleti ped. száma, fő Nők aránya, % Gyakorlati oktatásvezetők száma, fő Nők aránya, % Egy elméleti pe-ra jutó tanulók száma

1. Budapest 58 21228 18365 2863 7,2 16,6 735 56,3 573 26,0 28,9
2. Közép-Magyarország 25 9030 8674 356 4,0 12,3 400 52,5 258 32,2 22,6
3. Észak-Magyarország 42 18977 18066 911 4,7 7,8 641 48,5 557 22,1 29,6
4. Észak-Dunántúl 77 29468 27810 1658 3,7 6,9 1064 49,8 757 25,0 27,7
5. Dél-Dunántúl 54 20583 19744 839 3,8 6,5 846 47,4 574 26,7 24,3
6. Kelet-Magyarország 33 16090 15393 697 3,9 7,4 584 47,6 444 24,8 27,6
7. Dél-Alföld 74 28470 26910 1560 4,2 5,8 1022 50,8 768 23,0 27,9

Összesen 363 143846 134962 8884 4,4 8,5 5292 50,3 3931 25,0 27,2

A szakmunkásképző intézmények adatai közül érdemes kiemelni, hogy a tiszta szakmunkásképző intézmény elég kis gyakoriságú, az összes ilyen képzőhely mintegy 10%-a ilyen.

Végezetül tekintsük meg a gimnáziumba, szakközépiskolába és szakmunkásképző intézménybe járók megoszlását településtípus és régiók szerint.

38. táblázat - Középfokú oktatásban résztvevő tanulók megoszlása régiók szerint, %

Régió. Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző Összesen

1. Budapest 31,8 49,5 18,6 100,0
2. Közép-Magyarország 30,3 36,8 32,9 100,0
3. Észak-Magyarország 24,7 46,1 29,2 100,0
4. Észak-Dunántúl 24,5 43,4 32,2 100,0
5. Dél-Dunántúl 25,3 42,5 32,1 100,0
6. Kelet-Magyarország 32,6 36,9 30,6 100,0
7. Dél-Alföld 27,0 41,6 31,4 100,0

Összesen 27,9 43,6 28,5 100,0

39. táblázat - Középfokú oktatásban résztvevő tanulók megoszlása településtípus szerint

Településtípus Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző Összesen

Budapest 31,8 49,5 18,6 100,0
Megyesz. 24,8 46,9 28,2 100,0
Város 29,4 36,2 34,3 100,0
Község 4,9 86,6 8,5 100,0

összesen 27,9 43,6 28,5 100,0
Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.