Jelen tanulmány a magyar közoktatásban tapasztalható különbözőségeket elemzi kizárólag statisztikai adatok alapján. A jelenségek időbeli alakulását nem vizsgálom, az elemzés keresztmetszeti lesz, egyrészt az iskolasoros adatok alapján az iskolák közti különbségeket és az erre ható tényezőket, másrészt az önkormányzati adatbázis alapján a településszintű különbségeket veszem szemügyre. Az adatok két forrásból származnak, egyrészt az OSAP által elrendelt adatszolgáltatás 1996/97-re vonatkozó számítógépes adathordozón található fájljai (óvoda, általános iskola, középiskola és szakmunkásképző intézmények kötelező adatszolgáltatása), másrészt a TÁKISZ-ok által összeállított önkormányzati szintű adatbázis 1995-re vonatkozó adatai, amely nemcsak naturális, hanem pénzbeni mutatókat is tartalmaz, így a finanszírozás egyes elemei illetve az ebben tapasztalható differenciálódás is vizsgálható. Az utóbbi adatbázis legfőbb hiányossága, hogy csak az önkormányzatok (helyi és megyei illetve fővárosi) által fenntartott, finanszírozott intézményekről nyerhetünk belőle képet, kimaradnak a központi költségvetés, az egyházak, alapítványok, magánszemélyek és egyéb szervezetek által fenntartott intézmények adatai. A közoktatás egészét tekintve azonban a helyi és megyei önkormányzatok által fenntartott intézmények dominálnak, az óvodások 96,3%-a, az általános iskolai tanulók 94,7%-a, a középiskolai tanulók 88,7%-a még 1996-ban is ilyen fenntartójú intézményben tanult.
A közölt táblázatok, elemzések az 1. táblázat kivételével minden egyes esetben saját számítások alapján készültek, a forrás értelemszerűen vagy a közoktatási kötelező adatszolgáltatás, vagy az önkormányzati adatbázis.
Az állósokaságokra vonatkozó ismérvek a kötelező adatszolgáltatás esetében 1996. október 15-i eszmei időpontra, az önkormányzati adatbázis esetében 1995. év végére vonatkoznak. A mozgó sokaságok adatai az önkormányzati adatbázisnál 1995-re, a kötelező oktatásstatisztikánál az 1995/96-os tanévre vonatkoznak.
2. A vizsgálat dimenziói
A kötelező adatszolgáltatás az óvodák, iskolák legfontosabb naturális mutatóira kérdez rá, a tanulólétszámra, pedagóguslétszámra, osztályokra, nyelvoktatásra, intézményi ellátottságra és ezek különböző szintű bontásaira. Az önkormányzati adatbázis esetében ezeket a szempontokat bővíteni lehet az összes és feladatonkénti oktatási kiadások elemzésével. A települések lakóinak anyagi helyzetét is jellemezhetjük az önkormányzat SZJA-ból származó bevételeivel.
Egy-két fontosabb mutató esetében globálisan is elemezzük az iskolák illetve a települések különbözőségét, az iskoláknál elsősorban a tanulólétszám szerinti eloszlást, az önkormányzatoknál pedig az egy főre jutó oktatási kiadás nagyságát vesszük majd szemügyre.
Alapvetően azonban három szempont szerint vizsgáljuk majd a különbségeket, egyrészt az intézmény (iskola) típusa szerint, másrészt a település típusa szerint, harmadrészt aszerint, hogy az ország mely régiójában található az oktatási intézmény.
Az intézmény típusa azt jelenti, hogy önálló intézményről van-e szó, vagy valamilyen más oktatási intézménnyel összekapcsolódóról. Ez elsősorban a középfokú oktatás elemzésénél fontos szempont, de bizonyos mértékig más intézmények esetében is lényeges lehet. A kialakított típusokat a megfelelő résznél részletesen ismertetjük. Ez a megkülönböztető szempont természetesen csak az iskolasoros adatok esetében vizsgálható.
A településtípus esetében mindkét adatbázisnál mód nyílik az eszerinti vizsgálódásra, de az önkormányzati adatbázisnál egy részletesebb bontás alapján. A településtípusokon belül alapvetően Budapestet, a megyeszékhelyeket és megyei jogú városokat, az egyéb városokat és a községeket különböztetjük meg. Az önkormányzati adatok esetében ez kiegészül a fővárosi és megyei önkormányzatokkal, illetve Budapestet két részre bontottuk, a 18 db 100 ezer fő alatti, és az 5 db 100 ezer fő feletti lakosszámú kerületek csoportjára. A városokat és a községeket is megbontottuk az állandó lakosok száma szerint.
A területi különbségek kimutatásánál a 19 megye és Budapest bontás túl részletesnek, nehezen áttekinthetőnek tűnt, ezért 7 régiót alakítottunk ki, amelyek a két adatbázis elemzésénél azonos tartalmúak. A hét régiót ezen a helyen részletesen bemutatjuk, tekintve, hogy a régió fejelttsége, településszerkezete, demográfiai viszonyai hathatnak a közoktatás állapotára..
1. táblázat A régiók fontosabb jellemzői 1995-ben
Régiósorszáma, neve | A régió megyéi | Népességszám., ezer fő | Önkormányzatok száma, darab | Városi népesség aránya, % | A régió községeinek átlagos népességszáma, fő | Születési arányszám, %0 | GDP/fő, alapáron ezer forint | Munkanélküliségi ráta, % | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | - | 1907 | 24 | 100 | - | 8.6 | 858 | 6.0 | |||||||||||
2. Közép-Magyarország | Pest | 985 | 185 | 36.2 | 3741 | 11.7 | 340 | 8.4 | |||||||||||
3. Észak-Magyarország | BAZ; Heves, Nógrád | 1297 | 603 | 49.0 | 1192 | 11.7 | 353 | 17.5 | |||||||||||
4. Észak-Dunántúl | Fejér, Győr-S., Komárom-E., Vas, Veszprém | 1814 | 797 | 55.6 | 1320 | 10.8 | 465 | 10.0 | |||||||||||
5. Dél-Dunántúl | Baranya, Somogy, Tolna, Zala | 1298 | 914 | 52.4 | 763 | 10.6 | 540 | 12.6 | |||||||||||
6. Kelet-Magyarország | Hajdú-B., Szabolcs-Sz. | 1121 | 312 | 58.2 | 1860 | 13.4 | 332 | 18.6 | |||||||||||
7. Dél-Alföld | Bács-K., Békés, Csongrád, Jász-N.-Sz. | 1790 | 333 | 64.3 | 2292 | 11.1 | 393 | 12.7 | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 10212 | 3168 | 62.6 (Bp nélkül 53.3) |
1305 | 11.0 | 479 | 11.6 |
A hét régió a makroszintű mutatók alapján a következőképpen jellemezhető:
Budapesten lakik az ország népességének 19%-a, a főváros egyértelműen Magyarország kiugróan legfejlettebb része, itt koncentrálódik a termelés és szolgáltatás jelentős része. A munkanélküliség a vidékhez képest alacsony szintű. A születési arányszám is messze az országos átlag alatti, ennek következtében a fiatalok aránya alacsonyabb, mint vidéken. A finanszírozás Budapesten rendkívül koncentrált, hiszen összesen 23 helyi és 1 fővárosi önkormányzat található a területén.
Közép-Magyarországot felosztásunkban egyetlen megye, Pest alkotja. Pest megye helyzete eléggé ellentmondásos, aminek fő oka, hogy jelentős területe Budapest agglomerációs körzete. Magyarország legnagyobb megyéje, a népesség 10%-a él itt. Településszerkezetét alapvetően a kevés város, és a nagy lélekszámú községek jellemzik. Ebből következően az önkormányzatok száma is aránylag alacsony. Budapest közelsége következtében gazdasága viszonylag fejletlen, az egy főre jutó GDP alapján az egyik legkevésbé fejlett régió, ugyanakkor az ingázás lehetősége miatt a munkanélküliségi ráta viszonylag alacsony. Az ingázás az oktatás (főleg középfokú oktatás) helyzetét is jelentősen befolyásolja. A születési arányszám némileg átlag feletti.
Észak-Magyarország három megyéje közül Borsod-Abaúj-Zemplén megye dominál, mind területét, mind népességszámát tekintve. A három megyében együtt a magyar lakosság 13%-a lakik. Az egy főre jutó GDP és a munkanélküliségi ráta alapján fejletlen, komoly gazdasági gondokkal küzdő megye. A születési arányszám némileg átlag feletti. Településszerkezetét az átlagosnál némileg kisebb arányú városi lakosság és az átlagosnál kisebb községméret jellemzi.
Észak-Dunántúlt öt megye alkotja, népességszáma alapján Budapestet leszámítva ez a legnagyobb régió, itt él a népesség 18%-a. A régió átlagos fejlettségű, a munkanélküliségi ráta némileg az országos átlag alatti. A városi népesség aránya némileg átlag feletti, míg a községek szempontjából ez a régió élesen kettéválik, míg Fejér, Győr-Sopron és Komárom megyékben aránylag nagy falvak találhatóak (az átlagos népességszám itt rendre meghaladja az országos átlagot), addig Vas és Veszprém megye inkább a Dél-Dunántúlhoz hasonít, kifejezetten aprófalvas területek (az egy községre jutó népességszám 600 és 800 között van).
A Dél-Dunántúl a régiók közül (Budapest kivételével) a legfejlettebb, míg a munkanélküliségi ráta némileg átlag feletti. A születési arányszám Budapest után a dunántúli két régióban a legalacsonyabb. Településszerkezetét az aprófalvak határozzák meg, az egy községre jutó lakosok száma messze a klegalacsonyabb, ugyanakkor a városi népesség aránya átlagos. Az aprófalvas szerkezet következménye, hogy sok önkormányzat működik a régió területén.
Kelet-Magyarország a legelmaradottabb, munkanélküliséggel is leginkább sújtott terület. Emellett itt a legmagasabb a születési arányszám, és így a fiatalabb népesség aránya. Településszerkezetét tekintve a nagy mezővárosok és községek dominálnak, elsősorban igaz ez Hajdú-Bihar megyére.
A Dél-Alföldi négy megye településszerkezete egységes, nagyon maga a városi népesség aránya, és a községek is jóval népesebbek, mint az ország többi régiójában (Pest megyét kivéve). Gazdasági fejlettsége nem éri el a Dunántúlt, de fejlettebb régió, mint az elmaradott térségek, amit a munkanélküliségi ráta átlagnál csak némileg magasabb szintje is mutat. A születési arányszám egybeesik az országos átlaggal.
3. Az önkormányzati adatok elemzése
Magyarországon 1995. végén 3168 önkormányzat működött, ebből 20 megyei illetve fővárosi és 3148 helyi önkormányzat. (Az önkormányzatok régió szerinti megoszlását az 1. táblázat tartalmazta, így azt itt nem ismételjük meg.) A következő táblázat az itt kialakított településtípusok szerint mutatja az önkormányzatok számát, majd az oktatási intézmények megoszlása látható településtípusonként és régiónként.
2. táblázat - Az önkormányzatok száma és a népesség megoszlása a települések típusa szerint
Településtípus | Önkormányzatok száma | Népesség megoszlása, % | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Fővárosi önkormányzat | 1 | - | |||||||||||||||||
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal | 18 | 11,9 | |||||||||||||||||
Kerület 100 ezres vagy több lakossal | 5 | 6,2 | |||||||||||||||||
Megyei önkormányzat | 19 | - | |||||||||||||||||
Megyei jogú város és megyeszékhely | 22 | 19,9 | |||||||||||||||||
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal | 73 | 4,7 | |||||||||||||||||
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal | 104 | 19,9 | |||||||||||||||||
Község 200-nál kevesebb lakossal | 278 | 0,3 | |||||||||||||||||
Község 200-499 lakossal | 678 | 2,2 | |||||||||||||||||
Község 500-999 lakossal | 710 | 4,9 | |||||||||||||||||
Község 1000-4999 lakossal | 1170 | 23,3 | |||||||||||||||||
Község 5000 vagy több lakossal | 90 | 6,5 | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 3168 | 100,0 |
3. táblázat - Az intézmények megoszlása településtípusonként 1995. végén
Településtípus | Óvoda | Ált. isk. | Fogy. tan. int. | Gimnázium | Szkközépisk. | Szakmunkásk. isk. | Eü. szakisk. | Gép- és gyorsíró isk. | Szakisk. (eg. gyerm.) | Ált. isk. diákotthon | Fogy. tan. diákotthon | Középfokú diákotthon | ||||||||||||
Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | |
|
||||||||||||||||||||||||
Fővárosi önkormányzat | 13 | - | 19 | - | 16 | - | 34 | - | 79 | - | 45 | - | 4 | - | 5 | - | 7 | - | 3 | - | 13 | - | 29 | - |
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal | 276 | 55 | 212 | 29 | 13 | 5 | 44 | 26 | 2 | 18 | 1 | 2 | - | 1 | 2 | 1 | 11 | 3 | - | - | - | - | 1 | 1 |
Kerület 100 ezres vagy több lakossal | 116 | - | 110 | 1 | 5 | - | 20 | 1 | 2 | 4 | - | 1 | - | - | 1 | - | 5 | - | - | - | - | - | - | - |
Megyei önkormányzat | 12 | - | 34 | - | 65 | - | 35 | - | 56 | - | 43 | - | 1 | - | 2 | - | 24 | - | 5 | - | 49 | - | 77 | - |
Megyei jogú város és megyeszékhely | 531 | 60 | 416 | 48 | 30 | 5 | 95 | 32 | 190 | 13 | 84 | 6 | 7 | - | 12 | - | 34 | 4 | 7 | 2 | 4 | 1 | 135 | 26 |
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal | 136 | 5 | 118 | 3 | 49 | 1 | 25 | 8 | 18 | 5 | 18 | 5 | - | - | 1 | - | 13 | 1 | 8 | 1 | - | - | 26 | 7 |
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal | 597 | 37 | 448 | 54 | 80 | 10 | 99 | 21 | 153 | 14 | 98 | 11 | 1 | - | 15 | 1 | 47 | 4 | 22 | 4 | 2 | 3 | 142 | 28 |
Község 200-nál kevesebb lakossal | 7 | - | 6 | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | 1 | - | - | - | - | - |
Község 200-499 lakossal | 217 | - | 173 | 1 | 4 | 1 | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | 1 | - | - | 1 | - | - |
Község 500-999 lakossal | 658 | 2 | 597 | 5 | 16 | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | 3 | - | 2 | - | - | - | - | - |
Község 1000-4999 lakossal | 1248 | 13 | 1220 | 15 | 212 | 2 | 1 | - | - | 3 | 3 | 1 | - | - | - | - | 17 | - | 11 | 3 | - | - | 2 | 2 |
Község 5000 vagy több lakossal | 172 | 5 | 138 | 5 | 63 | 2 | 9 | - | 9 | 2 | 6 | 1 | - | - | 2 | - | 13 | - | 4 | - | - | - | 8 | 1 |
Összesen | 3983 | 177 | 3491 | 161 | 553 | 26 | 362 | 93 | 509 | 56 | 298 | 31 | 13 | 1 | 40 | 2 | 174 | 12 | 64 | 10 | 68 | 5 | 420 | 65 |
4. táblázat - Az intézmények megoszlása régiónként 1995. végén
Régió | Óvoda | Ált. isk. | Fogy. tan. int. | Gimnázium | Szkközépisk. | Szakmunkásk. isk. | Eü. szakisk. | Gép- és gyorsíró isk. | Szakisk. (eg. gyerm.) | Ált. isk. diákotthon | Fogy. tan. diákotthon | Középfokú diákotthon | |||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||
Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | Ö | E | ||
1. Budapest | 405 | 55 | 341 | 30 | 34 | 5 | 98 | 27 | 83 | 22 | 46 | 3 | 4 | 1 | 8 | 1 | 23 | 3 | 3 | - | 13 | - | 30 | 1 | |
2. Közép-Magyarország | 309 | 18 | 256 | 18 | 70 | 3 | 24 | 13 | 34 | 8 | 19 | 5 | - | - | 6 | - | 14 | - | 2 | - | 6 | - | 22 | 9 | |
3. Észak-Magyarország | 666 | 13 | 621 | 14 | 98 | 3 | 34 | 7 | 62 | 2 | 35 | 1 | 1 | - | 8 | - | 17 | 2 | 7 | - | 10 | 1 | 49 | 12 | |
4. Észak-Dunántúl | 832 | 26 | 726 | 32 | 112 | 1 | 56 | 12 | 113 | 7 | 61 | 6 | 1 | - | 7 | 1 | 42 | 2 | 3 | 1 | 14 | - | 84 | 13 | |
5. Dél-Dunántúl | 721 | 17 | 585 | 17 | 47 | 6 | 42 | 12 | 61 | 9 | 44 | 7 | 3 | - | 3 | - | 21 | 2 | 16 | 3 | 11 | - | 61 | 12 | |
6. Kelet-Magyarország | 445 | 13 | 423 | 19 | 103 | 2 | 38 | 7 | 51 | 1 | 29 | 2 | 1 | - | 3 | - | 30 | - | 7 | 1 | 6 | 1 | 60 | 5 | |
7. Dél-Alföld | 605 | 35 | 539 | 31 | 89 | 6 | 70 | 5 | 105 | 7 | 64 | 7 | 3 | - | 5 | - | 27 | 3 | 26 | 5 | 8 | 3 | 114 | 13 | |
Összesen | 3983 | 177 | 3491 | 161 | 553 | 26 | 362 | 93 | 509 | 56 | 298 | 31 | 13 | 1 | 40 | 2 | 174 | 12 | 64 | 10 | 68 | 5 | 420 | 65 |
Megjegyzés: Ö: Az önkormányzat által fenntartott intézmény, E: Egyéb felügyelet alá tartozó intézmény
A 2. táblázat is mutatja a döntéshozatali koncentráltságot Magyarországon, Budapesten kívül a 22 megyei jogú és megyeszékhelyi városban lakik a népesség újabb 20%-a. Jelentős még az 1000-4999 fő közötti lélekszámú községekben lakók száma, ez tekinthető a tipikus településtípusnak Magyarországon, és itt él a népesség 23%-a. Az egyes önkormányzatok eléggé különböznek egymástól aszerint, hogy milyen intézményeket tartanak fenn.
Az óvodák esetében a nem önkormányzati fenntartású intézmények csak az összes intézmény 4%-a. Érdekes, hogy Budapesten a nagy kerületekben (az északi III., IV., XXII., XIV., és a dél-budai XI. kerület) nincs nem önkormányzati fenntartású intézmény, azok a kisebb (elsősorban belvárosi és belbudai) kerületekben koncentrálódnak (Budapest 55 nem kerületi vagy fővárosi önkormányzati fenntartású óvodájából 12 a II., 20 a XII. kerületben van). Településtípus szerint a községekben még inkább az önkormányzati fenntartású óvodák dominálnak. Régiók szerint Észak-Magyarországon, a Dunántúlon és Kelet-Magyarországon az átlagosnál is kisebb a nem önkormányzati fenntartású óvodák aránya.
Az általános iskolák 4,5%-a nem helyi vagy megyei önkormányzati fenntartású. Itt is megjelenik az óvodáknál említett budapesti jelenség (a 30 nem önkormányzati fenntartású iskolából 6 a II., 8 a XII. kerületben található). A községek esetében gyakorlatilag alig van nem önkormányzati fenntartású iskola, csak az iskolák 1%-a ilyen, ezek nagyrészt a városokban, ezen belül is a nagyobb városokban koncentrálódnak.
Régiók szerint Észak Magyarországon és a Dél-Dunántúlon átlag alatti a nem önkormányzati fenntartású iskolák aránya.
A fogyatékos tanulókat oktató-nevelő intézmények vidéken koncentrálódnak, régió szerint elsősorban Észak-Magyarországon, Észak-Dunántúlon, Kelet-Magyarországon, és a Dél-Alföldön, azaz inkább az ország kevésbé fejlett részein.. Településtípus szerint elsősorban a nagyobb községekben működnek. A nem önkormányzati fenntartású intézmények aránya itt is elenyésző, mindössze az összes intézmény 5%-a ilyen.
A gimnáziumok esetében már jelentős (20%-os) az egyéb fenntartású intézmények aránya. Budapesten is nagyjából ilyen arány jellemző összességében, de kerületek szerint a nem önkormányzati fenntartású gimnázxiumok is koncentrálódnak, összesen 9 kerületben található az önkormányzati adatbázis szerint ilyen iskola, a 27 iskolából 4 a II., 5 a XII. kerületben és 11 a belvárosban (V-VIII. kerületek). Településtípus szerint a gimnáziumok természetszerűen a városokban koncentrálódnak.
A szakközépiskolák is a városokban koncentrálódnak, és a gimnáziumoknál kisebb mértékben csak 10%-uk nem önkormányzati fenntartású. Budapesten ez az arány 21%, és a 22 nem önkormányzati fenntartású szakközépiskola összesen 5 kerületben található, 4 a II., 4 a XX., 4 a XIV. kerületben és 10 a belvárosban (V. és VII. kerületek). Említést érdemel még, hogy Észak- és Kelet-Magyarországon gyakorlatilag csak az önkormányzatok tartanak fenn szakközépiskolát.
A szakmunkásképző intézmények is a városokban találhatóak döntően, a nem önkormányzati intézmények aránya 9%. A szakiskolák esetében 6% ez az arány.
A diákotthonok elsősorban vidéken találhatóak, döntően a vidéki városokban, 13%-uk nem önkormányzati fenntartású. A diákotthonok döntő része a középfokú tanulók lakhelye.
Érdemes megtekinteni a településtípus és régió szerinti egy főre jutó SZJA bevételeket (amellyel a településen lakók átlagos anyagi helyzetét próbáljuk jellemezni) és az egy főre jutó oktatási kiadásokat.
5. táblázat - Pénzügyi mutatók régiók szerint, 1995
Régió neve | SZJA/fő, Eft | Összes oktatási kiadás/fő, Eft | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 13,9 | 21,2 | |||||||||||||||||
2. Közép-Magyarország | 7,7 | 16,0 | |||||||||||||||||
3. Észak-Magyarország | 7,9 | 18,3 | |||||||||||||||||
4. Észak-Dunántúl | 8,0 | 19,5 | |||||||||||||||||
5. Dél-Dunántúl | 7,8 | 19,5 | |||||||||||||||||
6. Kelet-Magyarország | 7,8 | 19,6 | |||||||||||||||||
7. Dél-Alföld | 7,8 | 17,3 | |||||||||||||||||
Összesen | 8,9 | 19,0 |
6. táblázat - Pénzügyi mutatók településtípus szerint
Településtípus | SZJA/fő,Eft | Összes oktatási kiadás/fő, Eft | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Főváros | 13,9 | 21,2 | |||||||||||||||||
Megyei jogú város és megyeszékhely | 12,7 | 26,8 | |||||||||||||||||
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal | 7,9 | 17,4 | |||||||||||||||||
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal | 8,3 | 20,5 | |||||||||||||||||
Község 200-nál kevesebb lakossal | 6,5 | 2,2 | |||||||||||||||||
Község 200-499 lakossal | 6,4 | 5,0 | |||||||||||||||||
Község 500-999 lakossal | 6,4 | 13,9 | |||||||||||||||||
Község 1000-4999 lakossal | 6,5 | 13,7 | |||||||||||||||||
Község 5000 vagy több lakossal | 7,0 | 13,0 | |||||||||||||||||
Összesen | 8,9 | 19,0 |
A fővárosi és megyei önkormányzatok SZJA bevétele és oktatási kiadása a megyei jogú városoknál, megyeszékhelyeknél, illetve Budapestnél található. Továbbá ebben az esetben nem bontottuk meg Budapestet a kerületek nagysága szerint.
Az SZJA bevételek esetében régiók szerint csak Budapest emelkedik ki, míg településtípus szerint Budapest, a megyeszékhelyek, városok, községek egy főre jutó bevétele egyre kisebb. Az egy főre jutó oktatási kiadások esetében a település típusa, mérete meghatározó, hiszen a kisebb településeken általában nincsen középfokú oktatás. Régiók szerint itt is Budapest emelkedik ki, Pest megye egy főre jutó átlagos oktatási kiadása a legkisebb.
Az egy főre jutó oktatási kiadások eloszlását önkormányzati szinten is vizsgáltuk (ebben az esetben figyelmen kívül hagyva a megyei és fővárosi önkormányzatok kiadásait, csak a helyi önkormányzati kiadásokat vetítettük a népesség egy főjére). A 3148 helyi önkormányzat közül 695-nél 0 forint az oktatási kiadás. A vizsgált 2453 önkormányzat esetében az egy főre jutó oktatási kiadások statisztikai jellemzői láthatóak a következőkben.
7. táblázat - Az egy főre jutó oktatási kiadások leíró statisztikai mutatószámai
Megnevezés | Átlag | Szórás | Min | Max | Alsódecilis | Alsókvartilis | Medián | Felsőkvartilis | Felsődecilis | Módusz | |||||||||
|
|||||||||||||||||||
Érték,Eft | 14,2 | 7,6 | 0,0 | 107,9 | 6,0 | 10,5 | 13,4 | 16,9 | 21,9 | 12,8 |
Az egy főre jutó oktatási kiadások esetében a szóródás eléggé jelentős, nagy terjedelem jellemzi a mutatót, a relatív szórás is 50% körüli. A települések legkevesebbet költő 10%-a ( a 0 forintos kiadású önkormányzatokat figyelemen kívül hagyva) 6 ezer forint/fő alatt található, legtöbbet költő 10%-a 21,9 ezer forint feletti egy főre jutó kiadással jellemzhető. A tipikus egy főre jutó kiadás 12,8 ezer forint körüli. A középértékek és a kvantilis terjedelmek is mutatják, hogy az eloszlás eléggé szimmetrikus, azaz a tipikus értékhez képest kisebb és nagyobb egy főre jutó kiadások arányosan kevesebbszer fordulnak elő.
Az egy főre jutó oktatási kiadások Budapest 23 kerületében 9 ezer (Soroksár) és 23,3 ezer forint (V: kerület) ingadoznak, a tipikus összeg 16 ezer forint körüli.
Az egy főre jutó kiadások befolyásoló tényezőit az 5000 fő alatti népességszámú települések esetében regressziószámítással is vizsgáltuk. A vizsgált magyarázó változók a következőek voltak:
SZJAFO: Az egy főre jutó SZJA bevétel
TELDUM1-től TELDUM4-ig: A településtípus dummy változói, ahol az összehasonlítás alapja a 200 fő népességszám alatti település, TELDUM1 jelzi a 200-499, TELDUM2 az 500-999, TELDUM3 az 1000-4999 fő közötti községeket, TELDUM4 az 5000 fő alatti városokat.
REGDUM1-től REGDUM5-ig: a régiók dummy változói, ahol az összehasonlítás alapja Pest megye, REGDUM1 Észak.Magyarországot, REGDUM2 Észak-Dunántúlt, REGDUM3 Dél-Dunántúlt, REGDUM4 Kelet-Magyarországot, REGDUM5 Dél-Alfoldet jelöli.
OVODA változó szintén kétértékű, 0-át vesz fel, ha nincs, 1-et ha van óvoda a településen. Ugyanígy ALTISK, FOGY, KOZEP, DIAK dummy változók jelzik a többi iskolatípus létezését.
Az eredmények:
Változó Paraméter t-érték Konstans -2,1 n=2841 SZJAFO 0,35 3,0 R2=0,56 TELDUM1 -1,2 -2,8 F=242 TELDUM2 -2,1 -3,6 Rel. rez. szórás: 0,56 TELDUM3 -3,7 -3,6 TELDUM4 0,4 0,2 REGDUM1 0,2 0,3 REGDUM2 2,2 3,7 REGDUM3 2,6 4,4 REGDUM4 1,6 2,4 REGDUM5 -0,9 -1,4 OVODA 7,7 17,7 ALTISK 10,3 24,7 FOGY 1,1 2,5 KOZEP 3,0 2,5 DIAK 4,0 2,9Az egy főre jutó SZJA bevétel szignifikánsan befolyásolja az egy főre jutó oktatási kiadásokat, a többi tényező változatlansága mellett egy forint többletbevételből átlagosan 35 fillért oktatásra költenek. Szignifikánsan növeli az egy főre jutó kiadást a település mérete a községek esetében, minél nagyobb a község, ceteris paribus annál többet költ fajlagosan oktatásra, azaz a kisebb településnek fajlagosan (egy lakosra vetítve) drágább ugyanazt az oktatási struktúrát működtetnie, mint a nagyobbnak.. A régiók esetében Pest megyéhez képest parciálisan Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön nem különbözik szignifikánsan az egy főre jutó kiadás, míg a Dunántúlon kb. 2 ezer forint/fővel magasabb átlagosan a többi tényező változatlanságát feltételezve. Szintén szignifikánsan magasabb a kiadás Kelet-Magyarország esetében.
Végül természetesen erős nmagyarázó erővel bír az a tény, hogy milyen intézmény tart fenn a település. A regressziós együtthatók ebben az esetben azt mutatják, hogy az egyéb tényezőket változatlannak tekintve mennyibe kerül egy főre vetítve átlagosan az adott intézmény működtetése. Ez a költség a két legdrágább intézménytípus az óvoda és az általános iskola esetében 7,7 illetve 10,3 ezer forint.
A regressziós eredmények azt mutatják, hogy a kistelepülések egy főre jutó oktatási kiadását mind a fenntartott intézmény típusa, mind a régió, mind a település mérete, típusa, mind az SZJA/fő-vel jellemzett anyagi helyzet befolyásolja, de az 56%-os determinációs együttható és az elég magas relatív reziduális szórás mutatja, hogy ezen tényezőkön felül még jelentős a kiadások szóródása, azaz egyéb tényezők is fontos szerepet játszanak (amit azonbam nem tudunk számszerűsíteni).
A továbbiakban az önkormányzati adatbázis segítségével jellemezzük az egyes intézményeket.
Óvodák
8. táblázat - Az óvodák fontosabb jellemzői településtípusonként
Településtípus | Int.száma | Férőhely | Óvodásokszáma, fő | Csoportokszáma | Pedagógusoksz. fő | Egyóvodásra jutó kiadás, Eft | Férőhelykihasználtság, % | Egyped-ra jutó óvodás | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Fővárosiönkormányzat | 13 | 847 | 765 | 48 | 134 | 175 | 90.3 | 5.7 | |||||||||||
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal | 276 | 32053 | 34925 | 1420 | 3101 | 129 | 109.0 | 11.3 | |||||||||||
Kerület 100 ezres vagy több lakossal | 116 | 17709 | 19087 | 776 | 1675 | 130 | 107.8 | 11.4 | |||||||||||
Megyei önkormányzat | 12 | 562 | 511 | 33 | 65 | 285 | 90.9 | 7.9 | |||||||||||
Megyei jogú város és megyeszékhely | 531 | 69065 | 76600 | 2901 | 6242 | 110 | 110.9 | 12.3 | |||||||||||
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal | 136 | 18864 | 20111 | 787 | 1589 | 99 | 106.6 | 12.7 | |||||||||||
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal | 597 | 72886 | 80366 | 3093 | 6595 | 105 | 110.3 | 12.2 | |||||||||||
Község 200-nál kevesebb lakossal | 7 | 222 | 154 | 8 | 13 | 147 | 69.4 | 11.8 | |||||||||||
Község 200-499 lakossal | 217 | 5834 | 4827 | 248 | 385 | 107 | 82.7 | 12.5 | |||||||||||
Község 500-999 lakossal | 658 | 23247 | 21259 | 948 | 1591 | 104 | 91.4 | 13.4 | |||||||||||
Község 1000-4999 lakossal | 1248 | 96585 | 100189 | 3964 | 7639 | 97 | 103.7 | 13.1 | |||||||||||
Község 5000 vagy több lakossal | 172 | 23541 | 26666 | 1008 | 1989 | 93 | 113.3 | 13.4 | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 3983 | 361415 | 385460 | 15234 | 31017 | 107 | 106.7 | 12.4 |
9. táblázat - Az óvodák fontosabb jellemzői régiónként
Régióneve | Int.száma | Férőhely | Óvodásokszáma, fő | Csoportokszáma | Pedagógusoksz. fő | Egyóvodásra jutó kiadás, Eft | Férőhelykihasználtság, % | Egyped-ra jutó óvodás | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 405 | 50609 | 54777 | 2244 | 4910 | 130 | 108.2 | 11.2 | |||||||||||
2. Közép-Magyarország | 309 | 33854 | 39209 | 1489 | 2996 | 100 | 115.8 | 13.1 | |||||||||||
3. Észak-Magyarország | 666 | 47783 | 50310 | 1971 | 4019 | 104 | 105.3 | 12.5 | |||||||||||
4. Észak-Dunántúl | 832 | 69013 | 72433 | 2867 | 5807 | 109 | 105.0 | 12.5 | |||||||||||
5. Dél-Dunántúl | 721 | 49582 | 49886 | 2050 | 4111 | 109 | 100.6 | 12.1 | |||||||||||
6. Kelet-Magyarország | 445 | 44121 | 48673 | 1814 | 3726 | 100 | 110.3 | 13.1 | |||||||||||
7. Dél-Alföld | 605 | 66453 | 70182 | 2799 | 5448 | 94 | 105.6 | 12.9 | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 3983 | 361415 | 385460 | 15234 | 31017 | 107 | 106.7 | 12.4 |
Az óvodák esetében a fővárosi és megyei önkormányzatok által fenntartott óvodák és óvodai helyek száma elemyésző, ugyanakkor ezekben az intézményekben az egy óvodásra jutó kiadás kiugróan magas.
A kihasználtság a kistelepüléseken 100% alatti, a nagyobb településeken, és főleg a nagyvárosokban 100% feletti. Az egy óvodásra jutó kiadások a megyei és fővárosi önkormányzat által fenntartott helyeknél és a legkisebb településeken kiugró, de ezek súlya országosan elenyésző. Budapest kerületeiben messze magasabb az egy főre jutó kiadás, mint az ország többi részében, különösen alacsony ez az aránylag nagyobb községekben. Az egy pedagógusra jutó óvodások száma is a fővárosi és megyei önkormányzati fenntartású óvodákban kiugróan alacsony és a községekben haladja meg az átlagot.
Régió szerint vizsgálódva minden szempontból Budapest helyzete a legkedvezőbb, mind az egy főre jutó kiadás, mind az egy pedagógusra jutó óvodások száma jobb, mint a többi régióban. A férőhely-kihasználtság egyedül a Dél-Dunántúlon van 100% körül (az aprófalvas településszerkezet következtében), a többi régióban ezt meghaladja. Különösen a Pest-megyei óvodák zsúfoltak az adatok alapján.
Általános iskolák
10. táblázat - Az általános iskolák fontosabb jellemzői településtípusonként
Településtípus | Int.száma | Nappalitag. tanulók sz. fő | Osztályokszáma | Pedagógusoksz. fő | Egytanulóra jutó kiadás, Eft | Egyped-ra jutó tanuló | Esti-lev.tanulók száma, fő | Egyesti-lev. tanulóra jutó kiadás, Eft | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Fővárosiönkormányzat | 19 | 2983 | 180 | 338 | 258 | 8.8 | 41 | - | |||||||||||
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal | 212 | 91427 | 3995 | 8288 | 102 | 11.0 | 800 | 60 | |||||||||||
Kerület 100 ezres vagy több lakossal | 110 | 50850 | 2154 | 4640 | 96 | 11.0 | 229 | 75 | |||||||||||
Megyei önkormányzat | 34 | 2847 | 176 | 265 | 614 | 10.7 | 42 | 398 | |||||||||||
Megyei jogú város és megyeszékhely | 416 | 181267 | 7847 | 16503 | 88 | 11.0 | 2563 | 52 | |||||||||||
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal | 118 | 52953 | 2367 | 4296 | 77 | 12.3 | 66 | 29 | |||||||||||
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal | 448 | 198595 | 8668 | 16755 | 82 | 11.9 | 1089 | 27 | |||||||||||
Község 200-nál kevesebb lakossal | 6 | 456 | 32 | 49 | 117 | 9.3 | - | ||||||||||||
Község 200-499 lakossal | 173 | 5720 | 469 | 635 | 99 | 9.0 | - | ||||||||||||
Község 500-999 lakossal | 597 | 41598 | 3293 | 4852 | 103 | 8.6 | 40 | 5 | |||||||||||
Község 1000-4999 lakossal | 1220 | 241634 | 12800 | 21821 | 86 | 11.1 | 150 | 1 | |||||||||||
Község 5000 vagy több lakossal | 138 | 62116 | 2810 | 4980 | 78 | 12.5 | 501 | 18 | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 3491 | 932446 | 44791 | 83422 | 89 | 11.2 | 5521 | 46 |
11. táblázat - Az általános iskolák fontosabb jellemzői régiónként
Régióneve | Int.száma | Nappalitag. tanulók sz. fő | Osztályokszáma | Pedagógusoksz. fő | Egytanulóra jutó kiadás, Eft | Egyped-ra jutó tanuló | Esti-lev.tanulók száma, fő | Egyesti-lev. tanulóra jutó kiadás, Eft | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 341 | 145620 | 6329 | 13266 | 103 | 11.0 | 1070 | 61 | |||||||||||
2. Közép-Magyarország | 256 | 87275 | 4057 | 7416 | 87 | 11.8 | 655 | 16 | |||||||||||
3. Észak-Magyarország | 621 | 127145 | 6453 | 11236 | 86 | 11.3 | 575 | 23 | |||||||||||
4. Észak-Dunántúl | 726 | 169672 | 8517 | 15159 | 90 | 11.2 | 839 | 70 | |||||||||||
5. Dél-Dunántúl | 585 | 120617 | 6212 | 11628 | 92 | 10.4 | 311 | 120 | |||||||||||
6. Kelet-Magyarország | 423 | 117440 | 5507 | 10256 | 85 | 11.5 | 625 | 67 | |||||||||||
7. Dél-Alföld | 539 | 165037 | 7716 | 14461 | 82 | 11.4 | 1446 | 29 | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 3491 | 932446 | 44791 | 83422 | 89 | 11.2 | 5521 | 46 |
Az általános iskolai oktatás önkormányzati adatai tükrében Budapest helyzete több szempontból sokkal kedvezőbb, mint a többi régióé vagy településtípusé. Egyrészt itt elég koncentrált az oktatás, míg az összes intézmény 9,4%-a a tanulók 15,6%-a található Budapesten (az esti-levelező tanulók 19,4%-a tanul itt). Az átlagosnál kedvezőbb az egy pedagógura jutó tanulók száma, és különösen kedvezőbb az egy tanulóra jutó oktatási kiadás. Ez utóbbi régió szerinti különbözősége egyébként hűen tükrözi a régiók fejlettsége szerinti különbözőségeket, Budapest kiugró értéke mellett a dunántúli régiók esetében haladja meg ez a mutató az országos átlagot. A fővárosi és megyei önkormányzatok által fenntartott iskolák aránya alacsony, de ebben az esetben is kiugró az egy főre jutó kiadások nagysága, az országos átlag többszöröse.
Fogyatékos tanulók nevelése-oktatása
12. táblázat - Fogyatékos tanulók nevelésének, oktatásának mutatói településtípus szerint
Településtípus | Intézményeksz | Tanulók sz. fő |
Osztályoksz. | Pedagógusoksz. | Egyped-ra jutó tanuló | ||||||||||||||
Fővárosiönkormányzat | 16 | 2539 | 278 | 487 | 5.2 | ||||||||||||||
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal | 13 | 3644 | 216 | 531 | 6.9 | ||||||||||||||
Kerület 100 ezres vagy több lakossal | 5 | 1116 | 93 | 247 | 4.5 | ||||||||||||||
Megyei önkormányzat | 65 | 10706 | 978 | 1541 | 6.9 | ||||||||||||||
Megyei jogú város és megyeszékhely | 30 | 6635 | 567 | 1154 | 5.8 | ||||||||||||||
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal | 49 | 1742 | 149 | 179 | 9.7 | ||||||||||||||
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal | 80 | 7003 | 594 | 1061 | 6.6 | ||||||||||||||
Község 200-nál kevesebb lakossal | - | - | - | - | - | ||||||||||||||
Község 200-499 lakossal | 4 | 32 | 2 | 3 | 10.7 | ||||||||||||||
Község 500-999 lakossal | 16 | 366 | 30 | 28 | 13.1 | ||||||||||||||
Község 1000-4999 lakossal | 212 | 4945 | 442 | 466 | 10.6 | ||||||||||||||
Község 5000 vagy több lakossal | 63 | 2167 | 184 | 233 | 9.3 | ||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 4553 | 39895 | 3533 | 5930 | 6.7 |
13. táblázat - Fogyatékos tanulók nevelésének-oktatásának mutatói régiónként
Régióneve | Intézményeksz. | Tanulók sz. fő | Osztályoksz. | Pedagógusoksz. | Egyped-ra jutó tanuló | ||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 34 | 6299 | 587 | 1265 | 5.0 | ||||||||||||||
2. Közép-Magyarország | 70 | 3630 | 323 | 504 | 7.2 | ||||||||||||||
3. Észak-Magyarország | 98 | 5435 | 477 | 720 | 7.5 | ||||||||||||||
4. Észak-Dunántúl | 112 | 8177 | 741 | 1257 | 6.5 | ||||||||||||||
5. Dél-Dunántúl | 47 | 4883 | 415 | 708 | 6.9 | ||||||||||||||
6. Kelet-Magyarország | 103 | 5056 | 436 | 570 | 8.9 | ||||||||||||||
7. Dél-Alföld | 89 | 5415 | 554 | 906 | 6.0 | ||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 553 | 39895 | 3533 | 5930 | 6.7 |
A fogyatékosok ellátása esetében sajnos nincs mód a kiadások figyelembevételére, mert az elkülönítve nem jelenik meg. A naturális adatok alapján megállapítható, hogy a fogyatékos tanulók nevelése oktatása Budapesten rendkívül koncentrált (34 intézményben 6299 tanuló tanul, azaz egy intézményben átlagosan 185 tanulóval foglalkoznak), addig ez a többi régióra nem igaz, az ország többi részén egy intézményre átlagosan 65 ellátott jut. Budapesten és a nagyvárosokban az egy pedagógusra jutó tanulószám is alacsonyabb. Érdemes még megjegyezni, hogy az óvodákkal és általános iskolákkal ellentétben itt a fővárosi és megyei önkormányzatok jelentős számú hely fenntartói és finanszírozói.
Gimnáziumok
14. táblázat - A gimnáziumok fontosabb jellemzői településtípusonként
Településtípus | Int.száma | Nappalitag. tanulók sz. fő | Osztályokszáma | Pedagógusoksz. fő | Egytanulóra jutó kiadás, Eft | Egyped-ra jutó tanuló | Esti-lev.tanulók száma, fő | Egyesti-lev. tanulóra jutó kiadás, Eft | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Fővárosiönkormányzat | 34 | 6743 | 229 | 505 | 125 | 13.4 | - | ||||||||||||
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal | 44 | 15511 | 514 | 1466 | 134 | 10.6 | 5757 | 27 | |||||||||||
Kerület 100 ezres vagy több lakossal | 20 | 10516 | 363 | 954 | 105 | 11.0 | 1626 | 65 | |||||||||||
Megyei önkormányzat | 35 | 6807 | 240 | 601 | 125 | 11.3 | 705 | 8 | |||||||||||
Megyei jogú város és megyeszékhely | 95 | 41451 | 1283 | 3225 | 97 | 12.9 | 7161 | 2 | |||||||||||
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal | 25 | 5407 | 201 | 492 | 104 | 11.0 | 1740 | 20 | |||||||||||
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal | 99 | 35933 | 1224 | 3139 | 108 | 11.4 | 6412 | 15 | |||||||||||
Község 200-nál kevesebb lakossal | - | - | - | - | |||||||||||||||
Község 200-499 lakossal | - | - | - | - | |||||||||||||||
Község 500-999 lakossal | - | - | - | - | |||||||||||||||
Község 1000-4999 lakossal | 1 | 115 | 5 | 6 | 38 | 19.1 | 58 | 29 | |||||||||||
Község 5000 vagy több lakossal | 9 | 1630 | 68 | 164 | 129 | 9.9 | 295 | 17 | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 362 | 124113 | 4127 | 10552 | 109 | 11.8 | 23754 | 22 |
15. táblázat - A gimnáziumok fontosabb jellemzői régiónként
Régióneve | Int.száma | Nappalitag. tanulók sz. fő | Osztályokszáma | Pedagógusoksz. fő | Egytanulóra jutó kiadás, Eft | Egyped-ra jutó tanuló | Esti-lev.tanulók száma, fő | Egyesti-lev. tanulóra jutó kiadás, Eft | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 98 | 32770 | 1106 | 2925 | 123 | 11.2 | 7387 | 37 | |||||||||||
2. Közép-Magyarország | 24 | 7183 | 248 | 671 | 118 | 10.7 | 1007 | 9 | |||||||||||
3. Észak-Magyarország | 34 | 15149 | 484 | 1271 | 98 | 11.9 | 3694 | 12 | |||||||||||
4. Észak-Dunántúl | 56 | 19315 | 638 | 1584 | 104 | 12.2 | 3235 | 18 | |||||||||||
5. Dél-Dunántúl | 42 | 14188 | 476 | 1217 | 110 | 11.7 | 3037 | 13 | |||||||||||
6. Kelet-Magyarország | 38 | 14633 | 470 | 1130 | 102 | 13.0 | 3238 | 18 | |||||||||||
7. Dél-Alföld | 70 | 20875 | 705 | 1754 | 102 | 11.9 | 2160 | 19 | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 362 | 124113 | 4127 | 10552 | 109 | 11.8 | 23754 | 22 |
Az önkormányzati fenntartású gimnáziumok mintegy ötödét (19%-át) a fővárosi és megyei önkormányzatok tartják fenn, itt tanul a tanulók 14%-a. ezekben az intézményekben az egy főre jutó kiadás is magas, ugyanúgy, ahogy a kerületi fenntartású budapesti iskolákban, különösen a bel-budai és belvárosi kerületekben. A községek gyakorlatilag nem tartanak fenn gimnáziumokat, a gimnáziumok nagy része a nagyobb városokban található.
Régiók szerint kiugró Budapest egy főre jutó oktatási kiadása, de átlag feletti ez az összeg a fejlettebb két dunántúli negyében is. Messze átlag alatti az összeg az észak-magyarországi térségben.
Az esti-levelező gimnazisták képzését a nappalitól eltérően elsősorban a helyi önkormányzatok finanszírozzák, kiugró Budapest szerepe ebben, itt tanul az összes esti-levelező gimnazista 31%-a, és az egy főre jutó kiadás is messze magasabb, mint vidéken, a többi régió fajlagos mutatójának két-háromszorosát is eléri.
Szakközépiskolák
16. táblázat - A szakközépiskolák fontosabb jellemzői településtípusonként
Településtípus | Int.száma | Nappalitag. tanulók sz. fő | Osztályokszáma | Pedagógusoksz. fő | Egytanulóra jutó kiadás, Eft | Egyped-ra jutó tanuló | Esti-lev.tanulók száma, fő | Egyesti-lev. tanulóra jutó kiadás, Eft | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Fővárosiönkormányzat | 79 | 46623 | 1591 | 3532 | 111 | 13.2 | 13838 | 31 | |||||||||||
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal | 2 | 511 | 15 | 35 | 97 | 14.6 | - | - | |||||||||||
Kerület 100 ezres vagy több lakossal | 2 | 468 | 13 | 97 | 217 | 4.8 | - | - | |||||||||||
Megyei önkormányzat | 56 | 13451 | 499 | 995 | 100 | 13.5 | 2155 | 12 | |||||||||||
Megyei jogú város és megyeszékhely | 190 | 83315 | 2871 | 6691 | 100 | 12.5 | 20296 | 19 | |||||||||||
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal | 18 | 3371 | 119 | 242 | 82 | 13.9 | 435 | 14 | |||||||||||
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal | 153 | 43345 | 1493 | 3017 | 90 | 14.4 | 8818 | 13 | |||||||||||
Község 200-nál kevesebb lakossal | - | - | - | - | - | - | - | - | |||||||||||
Község 200-499 lakossal | - | - | - | - | - | - | - | - | |||||||||||
Község 500-999 lakossal | - | - | - | - | - | - | - | - | |||||||||||
Község 1000-4999 lakossal | - | - | - | - | - | - | - | - | |||||||||||
Község 5000 vagy több lakossal | 9 | 1661 | 63 | 121 | 54 | 13.7 | 300 | 19 | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 509 | 192745 | 6664 | 14730 | 100 | 13.1 | 45842 | 21 |
17. táblázat - A szakközépiskolák fontosabb jellemzői régiónként
Régióneve | Int.száma | Nappalitag. tanulók sz. fő | Osztályokszáma | Pedagógusoksz. fő | Egytanulóra jutó kiadás, Eft | Egyped-ra jutó tanuló | Esti-lev.tanulók száma, fő | Egyesti-lev. tanulóra jutó kiadás, Eft | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 83 | 47602 | 1619 | 3664 | 112 | 13.0 | 13838 | 31 | |||||||||||
2. Közép-Magyarország | 34 | 8943 | 321 | 632 | 99 | 14.2 | 2128 | 17 | |||||||||||
3. Észak-Magyarország | 62 | 25279 | 852 | 1900 | 85 | 13.3 | 5915 | 13 | |||||||||||
4. Észak-Dunántúl | 113 | 35727 | 1242 | 2877 | 102 | 12.4 | 6512 | 22 | |||||||||||
5. Dél-Dunántúl | 61 | 24450 | 851 | 1810 | 97 | 13.5 | 3816 | 21 | |||||||||||
6. Kelet-Magyarország | 51 | 17719 | 609 | 1376 | 90 | 12.9 | 6350 | 13 | |||||||||||
7. Dél-Alföld | 105 | 33025 | 1170 | 2471 | 100 | 13.4 | 7283 | 17 | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 509 | 192745 | 6664 | 14730 | 100 | 13.1 | 45842 | 21 |
Az önkormányzati fenntartású szakközépiskolák a gimnáziumoknál is jelentősebb része a fővárosi vagy megyei önkormányzatokhoz tartozik, Budapesten gyakorlatilag alig van kerületi finanszírozású iskola. Budapesten az egy főre jutó kiadás ebben az esetben is meghaladja a többi régióét, mind a nappali, mind az esti.levelező képzés esetében, és az utóbbinál ismét kb kétszerese az összeg a vidékinek. A szakközépiskolák még inkább a nagy településeken koncentrálódnak, a nappali szakközépiskolai tanulók 25, az esti-levelezők 30%-a Budapesten tanul, míg a megyeszékhelyeken-megyei jogú városokban a megfelelő arányok 50% körüliek, azaz a nagyvárosokban tanul a szakközépiskolások 75-80%-a.
Szakmunkástanuló iskolák
18. táblázat - A szakmunkásképző iskolák fontosabb jellemzői településtípusonként
Településtípus | Int.száma | Nappalitag. tanulók sz. fő | Osztályokszáma | Pedagógusok(elméleti ped. és gyakorlati okt.) sz. fő | Egytanulóra jutó kiadás, Eft, elméleti oktatás | Egytanulóra jutó kiadás, Eft, iskolai tanműhely | Egytanulóra jutó kiadás, Eft, üzemi gyakorlat | Egyped-ra jutó tanuló | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Fővárosiönkormányzat | 45 | 22086 | 794 | 1457 | 69 | 60 | 7 | 15.2 | |||||||||||
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal | 1 | 242 | 11 | 11 | 70 | 33 | 0 | 22.0 | |||||||||||
Kerület 100 ezres vagy több lakossal | - | - | - | - | - | - | - | - | |||||||||||
Megyei önkormányzat | 43 | 14974 | 607 | 1145 | 77 | 61 | 7 | 13.1 | |||||||||||
Megyei jogú város és megyeszékhely | 84 | 57048 | 1976 | 3463 | 60 | 28 | 10 | 16.5 | |||||||||||
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal | 18 | 5709 | 199 | 388 | 75 | 28 | 8 | 14.7 | |||||||||||
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal | 98 | 48495 | 1701 | 3174 | 62 | 33 | 7 | 15.3 | |||||||||||
Község 200-nál kevesebb lakossal | - | - | - | - | - | - | - | - | |||||||||||
Község 200-499 lakossal | - | - | - | - | - | - | - | - | |||||||||||
Község 500-999 lakossal | - | - | - | - | - | - | - | - | |||||||||||
Község 1000-4999 lakossal | 3 | 334 | 16 | 25 | 62 | 51 | 0 | 13.4 | |||||||||||
Község 5000 vagy több lakossal | 6 | 1639 | 62 | 127 | 68 | 40 | 0 | 12.9 | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 298 | 150527 | 5366 | 9790 | 64 | 38 | 8 | 15.4 |
19. táblázat - A szakmunkásképző iskolák fontosabb jellemzői régiónként
Régióneve | Int.száma | Nappalitag. tanulók sz. fő | Osztályokszáma | Pedagógusok(elméleti ped. és gyakorlati okt.) sz. fő | Egytanulóra jutó kiadás, Eft, elméleti oktatás | Egytanulóra jutó kiadás, Eft, iskolai tanműhely | Egytanulóra jutó kiadás, Eft, üzemi gyakorlat | Egyped-ra jutó tanuló | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 46 | 22328 | 805 | 1468 | 69 | 60 | 6 | 15.2 | |||||||||||
2. Közép-Magyarország | 19 | 9240 | 331 | 637 | 75 | 32 | 6 | 14.5 | |||||||||||
3. Észak-Magyarország | 35 | 20066 | 677 | 1309 | 64 | 32 | 10 | 15.3 | |||||||||||
4. Észak-Dunántúl | 61 | 30618 | 1071 | 1849 | 58 | 30 | 11 | 16.6 | |||||||||||
5. Dél-Dunántúl | 44 | 21444 | 758 | 1494 | 65 | 39 | 8 | 14.4 | |||||||||||
6. Kelet-Magyarország | 29 | 17269 | 605 | 1098 | 68 | 33 | 8 | 15.7 | |||||||||||
7. Dél-Alföld | 64 | 29562 | 1119 | 1935 | 61 | 38 | 6 | 15.3 | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 298 | 150527 | 5366 | 9790 | 64 | 38 | 8 | 15.4 |
A szakmunkásképző intézmények esetében Budapesten gyakorlatilag teljesen a fővárosi önkormányzat a fenntartó (egyetlen kerületi önkormányzat által fentartott intézmény működött 1995-ben), vidéken is jelentős szerepet játszanak a megyei önkormányzatok, de messze nem annyira meghatározó a szerepük, mint a fővárosi önkormányzaté. A szakmunkástanuló intézmények esetében a főváros és a nagyvárosok szerepe nem annyira meghatározó és kedvező, mint a középiskoláknál. A tanulók több, mint egyharmada kisebb településeken tanul, és az egy főre jutó kiadás is jóval kiegyensúlyozottabb, se a fővárosi és megyei önkormányzatok, se a kerületek, nagyvárosok helyi önkormányzatai által fenntartott intézmények egy főre jutó kiadása nem kiugró.
Szakiskolák
20. táblázat - A szakiskolák fontosabb jellemzői településtípusonként
Településtípus | Intézmények száma | Tanulók száma | Egy tanulóra jutó kiadás, Eft | ||||||||||||||||
Eg.ügyi | Gép-és gyorsíró | Szakiskolaeg. gyermekek r. | Összesen | Eg.ügyi | Gép-és gyorsíró | Szakiskolaeg. gyermekek r. | Összesen | ||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Fővárosiönkormányzat | 4 | 5 | 7 | 16 | 2690 | 352 | 1254 | 4296 | 87 | ||||||||||
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal | - | 2 | 11 | 13 | - | 206 | 989 | 1195 | 116 | ||||||||||
Kerület 100 ezres vagy több lakossal | - | 1 | 5 | 6 | - | 82 | 337 | 419 | 188 | ||||||||||
Megyei önkormányzat | 1 | 2 | 24 | 27 | 180 | 61 | 2009 | 2250 | 166 | ||||||||||
Megyei jogú város és megyeszékhely | 7 | 12 | 34 | 53 | 1070 | 945 | 2601 | 4616 | 114 | ||||||||||
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal | - | 1 | 13 | 14 | - | 13 | 915 | 928 | 45 | ||||||||||
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal | 1 | 15 | 47 | 63 | 22 | 585 | 2991 | 3598 | 73 | ||||||||||
Község 200-nál kevesebb lakossal | - | - | - | - | - | - | - | - | - | ||||||||||
Község 200-499 lakossal | - | - | - | - | - | - | - | - | - | ||||||||||
Község 500-999 lakossal | - | - | 3 | 3 | - | - | 126 | 126 | 54 | ||||||||||
Község 1000-4999 lakossal | - | - | 17 | 17 | - | - | 494 | 494 | 61 | ||||||||||
Község 5000 vagy több lakossal | - | 2 | 13 | 15 | - | 92 | 538 | 630 | 73 | ||||||||||
Összesen | 13 | 40 | 174 | 227 | 3962 | 2336 | 12254 | 18552 | 101 |
21. táblázat - A szakiskolák fontosabb jellemzői régiónként
Régió neve | Intézmények száma | Tanulók száma | Egy tanulóra jutó kiadás, Eft | ||||||||||||||||
Eg. ügyi | Gép-és gyorsíró | Szakiskolaeg. gyermekek r. | Összesen | Eg.ügyi | Gép-és gyorsíró | Szakiskolaeg. gyermekek r. | Összesen | ||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 4 | 8 | 23 | 35 | 2690 | 640 | 2580 | 5910 | 100 | ||||||||||
2. Közép-Magyarország | - | 6 | 14 | 20 | - | 330 | 511 | 841 | 72 | ||||||||||
3. Észak-Magyarország | 1 | 8 | 17 | 26 | 260 | 264 | 1589 | 2113 | 80 | ||||||||||
4. Észak-Dunántúl | 1 | 7 | 42 | 50 | 127 | 340 | 2492 | 2959 | 98 | ||||||||||
5. Dél-Dunántúl | 3 | 3 | 21 | 27 | 599 | 216 | 1105 | 1920 | 123 | ||||||||||
6. Kelet-Magyarország | 1 | 3 | 30 | 34 | 61 | 255 | 2147 | 2463 | 72 | ||||||||||
7. Dél-Alföld | 3 | 5 | 27 | 35 | 225 | 291 | 1830 | 2346 | 151 | ||||||||||
Összesen | 13 | 40 | 174 | 227 | 3962 | 2336 | 12254 | 18552 | 101 |
A szakiskolák esetében az egészségügyi szakiskolák egyre inkább visszaszorulnak, szinte kizárólag a nagyvárosokban találhatóak. Budapesten a fővárosi önkormányzat tartja fenn őket, míg a vidéki nagyvárosokban a városi és nem a megyei önkormányzat. A gép- és gyorsíró iskolákban a fenntartók szerinti helyzet hasonló, míg az egészséges gyermekek szakiskolájában már jelentősebb a kerületek által fentartott intézmények száma is.
Az egy tanulóra jutó kiadás csak összességében vizsgálható, ez a budapesti kerületek és a megyei önkormányzatok és nagyvárosok által fenntartott iskolákban kiugró, akisebb településeken jóval alacsonyabb. Régió szerint a Dél-Dunántúl és Dél-Alföld ugrik ki, itt az egy főre jutó kiadás jóval átlag feletti.
Diákotthonok
22. táblázat - A diákotthonok fontosabb jellemzői településtípusonként
Településtípus | Intézményekszáma | Tanulókszáma | Egytanulóra jutó kiadás, Eft | ||||||||||||||||
Ált. isk. diákotthon | Fogy. tandiákotthon | Középfokú diákotthon | Összesen | Ált. isk. diákotthon | Fogy. tandiákotthon | Középfokú diákotthon | Összesen | ||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Fővárosiönkormányzat | 3 | 13 | 29 | 45 | 243 | 1277 | 5412 | 6932 | 240 | ||||||||||
Kerület 100 ezernél kevesebb lakossal | - | - | 1 | 1 | - | - | 66 | 66 | 556 | ||||||||||
Kerület 100 ezres vagy több lakossal | - | - | - | - | - | - | - | - | - | ||||||||||
Megyei önkormányzat | 5 | 49 | 77 | 131 | 569 | 7030 | 11199 | 18798 | 185 | ||||||||||
Megyei jogú város és megyeszékhely | 7 | 4 | 135 | 146 | 491 | 436 | 28519 | 29446 | 124 | ||||||||||
Egyéb város 10 ezernél kevesebb lakossal | 8 | - | 26 | 34 | 369 | - | 3236 | 3605 | 105 | ||||||||||
Egyéb város 10 ezer vagy több lakossal | 22 | 2 | 142 | 166 | 1992 | 140 | 19251 | 21383 | 118 | ||||||||||
Község 200-nál kevesebb lakossal | 1 | - | - | 1 | 211 | - | - | 211 | 119 | ||||||||||
Község 200-499 lakossal | 1 | - | - | 1 | 52 | - | - | 52 | 112 | ||||||||||
Község 500-999 lakossal | 2 | - | - | 2 | 38 | - | - | 38 | 79 | ||||||||||
Község 1000-4999 lakossal | 11 | - | 2 | 13 | 614 | - | 134 | 748 | 143 | ||||||||||
Község 5000 vagy több lakossal | 4 | - | 8 | 12 | 202 | - | 756 | 958 | 110 | ||||||||||
Összesen | 64 | 68 | 420 | 552 | 4781 | 8883 | 68573 | 82237 | 146 |
23. táblázat - A szakiskolák fontosabb jellemzői régiónként
Régióneve | Intézményekszáma | Tanulókszáma | Egytanulóra jutó kiadás, Eft | ||||||||||||||||
Ált. isk. diákotthon | Fogy. tandiákotthon | Középfokú diákotthon | Összesen | Ált. isk. diákotthon | Fogy. tandiákotthon | Középfokú diákotthon | Összesen | ||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 3 | 13 | 30 | 46 | 243 | 1277 | 5478 | 6998 | 243 | ||||||||||
2. Közép-Magyarország | 2 | 6 | 22 | 30 | 129 | 657 | 2283 | 3069 | 167 | ||||||||||
3. Észak-Magyarország | 7 | 10 | 49 | 66 | 751 | 1120 | 9124 | 10995 | 137 | ||||||||||
4. Észak-Dunántúl | 3 | 14 | 84 | 101 | 148 | 1959 | 12974 | 15081 | 155 | ||||||||||
5. Dél-Dunántúl | 16 | 11 | 61 | 88 | 1261 | 1060 | 12023 | 14344 | 131 | ||||||||||
6. Kelet-Magyarország | 7 | 6 | 60 | 73 | 447 | 1172 | 10668 | 12287 | 132 | ||||||||||
7. Dél-Alföld | 26 | 8 | 114 | 148 | 1802 | 1638 | 16023 | 19463 | 124 | ||||||||||
Összesen | 64 | 68 | 420 | 552 | 4781 | 8883 | 68573 | 82237 | 146 |
A diákotthonokat Budapesten szinte teljes mértékben a fővárosi önkormányzat tartja fenn. de Budapesten a diákotthonok sokkal kevésbé jellemzőek, mint vidéken (az össes diákotthonban lakó tanuló 9%-a budapesti). Ugyanakkor a budapesti egy főre jutó kiadás kiugróan magas.
4. A kötelező adatszolgáltatás 1996-os adatai
A kötelező adatszolgáltatás adatai iskolasorosak, azaz minden iskola kitölt egy kérdőívet az adott oktatási szintről. Az adatszolgáltatás minden iskolára kötelező, a fenntartótól függetlenül, így elvileg az adatok teljeskörűen lefedik a közoktatás intézményeit. Elemzésünkben csak azokat a szinteket vizsgáljuk, melyek iskolasoros adatai számítógépes adathordozón rendelkezésre állnak, ezek az óvodák, általános iskolák, középiskolák és a szakmunkásképző intézetek.
Miután az adatszolgáltatást az oktatás szintje szerint szervezik, ezért minden iskola annyi kérdőívet tölt ki, ahány szinten oktatás folyik az iskolában (azaz egy olyan intézmény, ahol 6 vagy 8 osztályos gimnázium, szakközépiskola, szakiskola és diákotthon működik, összesen 5 kérdőívet tölt ki, egy általános iskolait, két középiskolait - külön a gimnáziumi és külön a szakközépiskolai oktatásról - egy szakiskolait és egy diákotthonra vonatkozót). Ebből következően az intézmények száma azt jelenti majd, hogy ennyi olyan intézmény van Magyarországon, ahol az adott szintű oktatási forma folyik. Ezért a régiók és a településtípus mellett egy újabb vizsgálati szempontot különböztettünk meg, az iskola típusát, amin mint a bevezetésben szó volt róla azt értjük, hogy milyen típusú oktatás folyik még az éppen vizsgálton kívül az adott intézményben,. (Az óvodák esetében ettől eltekintettünk.)
A településtípus esetében egy szűkebb kategóriarendszert tudtunk csak kialakítani, Budapest, megyeszékhely-megyei jogú város, egyéb város, község bontásban vizsgáljuk majd az adatokat. A régió szerinti bontás megegyezik az előzőekben használtakkal.
A kötelező adatszolgáltatás rendkívül szerteágazó adatai közül azokat próbáltuk kiválogatni, amelyek a minőségi oktatás szerinti különbözőségeket jellemezhetik.
Óvodák
A kötelező adatszolgáltatás keretein belül 4708 óvoda szolgáltatott adatot. Az egy óvodába járók száma 3 és 432 között ingadozik, az óvodák negyedébe 44-nél kevesebben, felébe 74-nél, háromnegyedébe 111-nél kevesebben járnak. Az egy óvodára jutó létszám 84 fő, a tipikus magyar óvodába 60 gyerek jár. A településtípus és régiók szerinti fontosabb jellemzőket tartalmazza a következő két táblázat.
24. táblázat - Az óvodák fontosabb jellemzői településtípus szerint
Településtípus | Óvodák száma | Óvodák megoszlása, % | Tanulók száma | Tanulók megoszlása, % | Fő/óvoda | Fel nem vettek aránya, % | 1 csoportos óvoda, % | 2-3 csoportos óvoda, % | 4 és többcsoportos óvoda, % | ||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Budapest | 560 | 11,9 | 59086 | 15,0 | 106 | 1,1 | 5,0 | 27,1 | 67,8 | ||||||||||
Megyesz. | 696 | 14,8 | 80497 | 20,4 | 116 | 1,3 | 5,9 | 32,5 | 61,7 | ||||||||||
Város | 1012 | 21,5 | 102466 | 26,0 | 101 | 1,1 | 7,1 | 40,1 | 52,7 | ||||||||||
Község | 2440 | 51,8 | 152278 | 38,6 | 62 | 1,5 | 27,6 | 53,2 | 19,2 | ||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 4078 | 100,0 | 394327 | 100,0 | 84 | 1,3 | 17,3 | 44,2 | 38,5 |
24. táblázat - Az óvodák fontosabb jellemzői településtípus szerint (folytatás)
Régió | Fő/csoport | Veszélyeztetett gyermekek aránya, % | Magatartási, beilleszkedési zavarral küzd, % | Fogyatékos, % | Főállású óvopedagógus, fő | Egy pedagógusra jutó gyermek | Felsőfokú végzettségű pedagógus, % | 30 éves és fiatalabb pedagógus, % | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Budapest | 23 | 6,5 | 1,5 | 0,6 | 5386 | 11,0 | 76,9 | 23,3 | |||||||||||
Megyesz. | 25 | 1,5 | 0,6 | 0,4 | 6646 | 12,1 | 92,3 | 16,4 | |||||||||||
Város | 25 | 2,3 | 1,3 | 0,4 | 8295 | 12,4 | 90,8 | 16,3 | |||||||||||
Község | 24 | 3,3 | 0,5 | 0,3 | 11564 | 13,2 | 81,2 | 22,5 | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 24 | 3,2 | 0,9 | 0,4 | 31891 | 12,4 | 85,3 | 19,7 |
25. táblázat - Az óvodák fontosabb jellemzői régiók szerint
Régió | Óvodák száma | Óvodák megoszlása, % | Tanulók száma | Tanulók megoszlása, % | Fő/óvoda | Fel nem vettek aránya, % | 1 csoportos óvoda, % | 2-3 csoportos óvoda, % | 4 és többcsoportos óvoda, % | ||||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 560 | 11,9 | 59086 | 15,0 | 106 | 1,1 | 5,0 | 27,1 | 67,8 | ||||||||||
2. Közép-Magyarország | 409 | 8,7 | 41149 | 10,4 | 101 | 3,2 | 6,1 | 42,7 | 51,2 | ||||||||||
3. Észak-Magyarország | 687 | 14,6 | 50453 | 12,8 | 73 | 1,1 | 24,6 | 45,0 | 30,2 | ||||||||||
4. Észak-Dunántúl | 900 | 19,1 | 72650 | 18,4 | 81 | 1,0 | 23,2 | 42,0 | 34,8 | ||||||||||
5. Dél-Dunántúl | 763 | 16,2 | 50282 | 12,8 | 66 | 0,3 | 28,6 | 46,9 | 24,5 | ||||||||||
6. Kelet-Magyarország | 525 | 11,2 | 48813 | 12,4 | 93 | 1,4 | 14,3 | 46,9 | 38,9 | ||||||||||
7. Dél-Alföld | 864 | 18,4 | 71894 | 18,2 | 83 | 1,3 | 10,3 | 55,7 | 35,9 | ||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 4078 | 100,0 | 394327 | 100,0 | 84 | 1,3 | 17,3 | 44,2 | 38,5 |
25. táblázat - Az óvodák fontosabb jellemzői régiók szerint(folytatás)
Régió | Fő/csoport | Veszélyeztetett gyermekek aránya, % | Magatartási, beilleszkedési zavarral küzd, % | Fogyatékos, % | Főállású óvopeda-gógus, fő | Egy pedagógusra jutó gyermek | Felsőfokú végzettségű pedagógus, % | 30 éves és fiatalabb pedagógus, % | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 23 | 6,5 | 1,5 | 0,6 | 5386 | 11,0 | 76,9 | 23,3 | |||||||||||
2. Közép-Magyarország | 25 | 5,7 | 2,1 | 0,6 | 3135 | 13,1 | 75,8 | 22,1 | |||||||||||
3. Észak-Magyarország | 24 | 8,3 | 1,8 | 0,8 | 4058 | 12,4 | 89,8 | 19,0 | |||||||||||
4. Észak-Dunántúl | 24 | 4,3 | 1,3 | 0,8 | 5914 | 12,3 | 85,6 | 20,0 | |||||||||||
5. Dél-Dunántúl | 23 | 4,9 | 2,3 | 0,7 | 4110 | 12,2 | 84,7 | 19,0 | |||||||||||
6. Kelet-Magyarország | 26 | 5,2 | 2,5 | 0,6 | 3696 | 13,2 | 91,3 | 15,7 | |||||||||||
7. Dél-Alföld | 24 | 5,4 | 0,8 | 0,6 | 5592 | 12,9 | 91,6 | 18,5 | |||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 24 | 3,2 | 0,9 | 0,4 | 31891 | 12,4 | 85,3 | 19,7 |
Méretük szerint átlagosan a legnagyobb óvodák a megyeszékhelyeken találhatóak, a községekben az átlagos óvodai létszám ennek mintegy fele. Ennek megfelelően bár az óvodák több, mint fele a községekben található, az óvodások mintegy 39%-a jár ezekbe az óvodákba. Kiugró az egy csoportos óvodák aránya is, míg a városokban csak intézmények 5-7%-a ilyen, addig a községekben 28% az arányuk. A veszélyeztett gyermekek és a magatartási, beilleszkedési zavarral küzdők aránya Budapesten némileg magasabb, mint a többi településen.
Az egy pedagógusra jutó gyerekszám enyhén alacsonyabb Budapesten, ugyanakkor a felsőfokú végzettségú nevelők aránya itt a legalacsonyabb, alig haladja meg a 75%-ot, míg a vidéki városokban ez az arány 90% felett van, de a községekben is 80%-os. Magyarázhatja némileg ezt a jelenséget, hogy Budapesten magasabb a fiatalabb nevelők aránya.
A régiók szerinti különbségek közül érdemes kiemelni, hogy az óvodák átlagos méretét alapvetően a településszerkezet határozza meg, a Dunántúlon, és Észak-Magyarországon átlagosan kisebbek az óvodák, nagyobb az egycsoportos óvodák aránya. Több szempontból elmarad az országos átlagtól Pest megye, a fel nem vettek aránya itt a legmagasabb, 3% feletti, míg más régiókban 1,5% alatt marad. Az átlagosnál magasabb a veszélyeztett gyermekek aránya, és a magatartási.beilleszkedési zavarral küzdők aránya, és Budapesthez hasonlóan alacsonyabb a felsőfokú végzettségű pedagóusok aránya.
A régiók adatait szemlélve megállapítható, hogy azokban a régiókban, ahol magasabb a fiatalabbak aránya, ott alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, azaz a fiatalabbak inkább képzetlenebbek az óvopedagógiai pályán.
Általános iskolák
A kötelező adatszolgáltatás szerint 1996 októberében 3765 intézményben folyt általános iskolai oktatás. Intézménytípus szerint 3 féle iskolát különböztetünk meg, olyat, ahol csak általános iskolai oktatás folyik (ilyen az intézmények zöme, 3034 általános iskola, amely az összes általános iskola 80%-a), olyat ahol gimnáziumi oktatás is folyik és semmi más, és egyéb más oktatási formával közös intézményt. (Az egyéb intézmény lehet szakközépiskola, szakmunkásképző, szakiskola, nevelőotthon, vagy ezek kombinációi.) Az előbbi 177 helyen, az intézmények 5%-ában, az utóbbi 554 helyen, az intézmények 15%-ában jellemző. A vizsgálat célja elsősorban az, hogy a tiszta általános iskolák különböznek-e az egyéb intézményekkel közös igazgatásban működőktől.
26. táblázat - Az általános iskolák fontosabb jellemzői településtípus szerint
Tel. tip. | Iskolák száma | Iskolák megoszlása, % | Tanulók száma, fő | Tanulók megoszlása, % | Egy isk. jutó tanulólétszám | Min | Max | Alsó kvartilis | Medián | Felső kvartilis | Módusz | Rel. szórás, % | Aszimmetria F mutatója | Helyi önk. isk. járók aránya, % | |||||
|
|||||||||||||||||||
Budapest | 400 | 10,6 | 146005 | 15,1 | 365 | 5 | 1023 | 229 | 363 | 492 | 350 | 52 | 0 | 92,4 | |||||
Megyesz. | 526 | 14,0 | 199976 | 20,7 | 380 | 4 | 1392 | 177 | 384 | 540 | .. | 61 | .. | 89,4 | |||||
Város | 734 | 19,5 | 265084 | 27,4 | 361 | 2 | 1120 | 132 | 380 | 523 | .. | 65 | .. | 92,2 | |||||
Község | 2105 | 55,9 | 354953 | 36,7 | 169 | 5 | 954 | 72 | 139 | 221 | 125 | 82 | 0,23 | 98,5 | |||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 3765 | 100,0 | 965998 | 100,0 | 257 | 2 | 1392 | 97 | 194 | 391 | 120 | 80 | 0,33 | 94.0 |
26. táblázat Az általános iskolák fontosabb jellemzői településtípus szerint (folytatás)
Tel.tip. | Összevont osztályokat is tartalmazó iskolák aránya, % | Összevont oszt.-ba járó tanulók aránya, % | Évfolyamismétlők aránya, % | Napközisek aránya, % | Veszélyeztetett tanulók aránya, % | Etnikai, kisebbségi oktatásban résztvevők aránya, % | A szakos órák hány %-át látja el szakképzett tanár | Könyvtárral rendelkező iskolák aránya, % | Matematika szakos tanításra járók aránya, % | Számítástechnika szakkörre járók aránya, % | Pedagógusok száma, fő | Egy pedagógusra jutó tanuló | Nem pedagógus végz. aránya, % | Nők aránya, % | 30 év alattiak aránya, % | ||||
|
|||||||||||||||||||
Budapest | 0,8 | 0,2 | 1,8 | 40,3 | 17,0 | 2,4 | 98 | 80,2 | 2,0 | 4,7 | 13188 | 11,1 | 1,3 | 86,5 | 17,8 | ||||
Megyesz. | 4,2 | 0,3 | 1,6 | 43,2 | 4,8 | 2,5 | 97 | 75,3 | 2,2 | 5,1 | 17389 | 11,5 | 0,6 | 88,0 | 15,0 | ||||
Város | 6,0 | 0,4 | 2,0 | 35,0 | 5,0 | 5,9 | 94 | 64,1 | 2,7 | 5,6 | 21283 | 12,5 | 0,9 | 85,4 | 14,6 | ||||
Község | 24,4 | 3,5 | 2,9 | 24,2 | 6,9 | 12,0 | 82 | 55,5 | 0,5 | 6,5 | 31798 | 11,2 | 2,0 | 81,1 | 18,8 | ||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 15,5 | 1,5 | 2,2 | 33,5 | 7,5 | 7,1 | 91 | 63,6 | 1,7 | 5,7 | 83658 | 11,5 | 1,3 | 84,4 | 16,8 |
27. táblázat - Az általános iskolák fontosabb jellemzői iskolatípus szerint
Iskolatípus | Iskolák száma | Iskolák megoszlása, % | Tanulók száma, fő | Tanulók megoszlása, % | Egyisk. jutó tanulólétszám | Min | Max | Alsó kvartilis | Medián | Felső kvartilis | Módusz | Rel.szórás, % | A szimmetria F mutatója | Helyi önk. isk. járók aránya, % | |||||
|
|||||||||||||||||||
Önálló | 3034 | 80,6 | 811862 | 84,0 | 268 | 2 | 1392 | 103 | 209 | 404 | 130 | 78 | 0,3 | 95,5 | |||||
+gimn. | 177 | 4,7 | 43627 | 4,5 | 246 | 23 | 826 | 65 | 141 | 399 | 60 | 89 | 0,54 | 65,7 | |||||
+egyéb | 544 | 14,7 | 110509 | 11,4 | 199 | 4 | 1023 | 83 | 144 | 257 | 100 | 86 | 0,24 | 98,9 | |||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 3765 | 100,0 | 965998 | 100,0 | 257 | 2 | 1392 | 97 | 194 | 391 | 120 | 80 | 0,33 | 94,0 |
27. táblázat - Az általános iskolák fontosabb jellemzői iskolatípus szerint (folytatás)
Iskolatípus | Összevont osztályokat is tartalmazó iskolák aránya, % | Összevont oszt.-ba járó tanulók aránya, % | Évfolyamismétlők aránya, % | Napközisek aránya, % | Veszélyeztetett tanulók aránya, % | Etnikai, kisebbségi oktatásban résztvevők aránya, % | A szakos órák hány %-át látja el szakképzett tanár | Könyvtárral rendelkező iskolák aránya, % | Matematika szakos tanításra járók aránya, % | Számítástechnika szakkörre járók aránya, % | Pedagógusok száma, fő | Egy pedagógusra jutó tanuló | Nem pedagógus végz. aránya, % | Nők aránya, % | 30 év alattiak aránya, % | ||||
|
|||||||||||||||||||
Önálló | 16,5 | 1,5 | 2,2 | 34,2 | 7,5 | 7,0 | 91 | 68,6 | 1,8 | 3,6 | 70706 | 11,5 | 1,3 | 84,8 | 16,3 | ||||
+gimn. | 0 | 0 | 0,9 | 31,5 | 4,4 | 3,8 | 98 | 31,6 | 1,2 | 5,3 | 3160 | 13,8 | 1,5 | 84,1 | 19,6 | ||||
+egyéb | 14,9 | 1,9 | 3,0 | 29,3 | 8,2 | 9,0 | 85 | 46,4 | 0,8 | 1,2 | 9792 | 11,3 | 1,9 | 81,5 | 19,2 | ||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 15,5 | 1,5 | 2,2 | 33,5 | 7,5 | 7,1 | 91 | 63,6 | 1,7 | 5,7 | 83658 | 11,5 | 1,3 | 84,4 | 16,8 |
28. táblázat - Az általános iskolák fontosabb jellemzői régiók szerint
Régió | Iskolák száma | Iskolák megoszlása, % | Tanulók száma, fő | Tanulók megoszlása, % | Egyisk. jutó tanulólétszám | Min | Max | Alsó kvartilis | Medián | Felső kvartilis | Módusz | Rel. szórás, % | Aszimmetria F mutatója | Helyi önk. isk. járók aránya, % | |||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 400 | 10,6 | 146005 | 15,1 | 365 | 5 | 1023 | 229 | 363 | 492 | 350 | 52 | 0 | 92,4 | |||||
2. Közép-Magyarország | 308 | 8,2 | 94334 | 9,8 | 306 | 6 | 1001 | 132 | 270 | 453 | 130 | 71 | 0,14 | 92,4 | |||||
3. Észak-Magyarország | 638 | 16,9 | 130452 | 13,5 | 204 | 4 | 926 | 58 | 151 | 293 | 130 | 90 | 0,21 | 96,6 | |||||
4. Észak-Dunántúl | 776 | 20,6 | 175539 | 18,2 | 226 | 3 | 1034 | 90 | 159 | 324 | 130 | 85 | 0,41 | 94,2 | |||||
5. Dél-Dunántúl | 612 | 16,3 | 122755 | 12,7 | 201 | 2 | 888 | 63 | 134 | 278 | 80 | 92 | 0,3 | 91,9 | |||||
6. Kelet-Magyarország | 428 | 11,4 | 123209 | 12,8 | 288 | 4 | 1392 | 103 | 219 | 431 | 100 | 80 | 0,29 | 94,9 | |||||
7. Dél-Alföld | 603 | 16,0 | 173704 | 18,0 | 288 | 6 | 1120 | 118 | 238 | 422 | 125 | 92 | 0,21 | 92,4 | |||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 3765 | 100,0 | 965998 | 100,0 | 257 | 2 | 1392 | 97 | 194 | 391 | 120 | 80 | 0,33 | 94,0 |
28. táblázat - Az általános iskolák fontosabb jellemzői régiók szerint (folytatás)
Régió | Összevont osztályokat is tartalmazó iskolák aránya, % | Összevont oszt.-ba járó tanulók aránya, % | Évfolyamismétlők aránya, % | Napközisek aránya, % | Veszélyeztetett tanulók aránya, % | Etnikai, kisebbségi oktatásban résztvevők aránya, % | Aszakos órák hány %-át látja el szakképzett tanár | Könyvtárral rendelkező iskolák aránya, % | Matematika szakos tanításra járók aránya, % | Számítástechnika szakkörre járók aránya, % | Pedagógusok száma, fő | Egy pedagógusra jutó tanuló | Nem pedagógus végz. aránya, % | Nők aránya, % | 30 év alattiak aránya, % | ||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 0,8 | 0,2 | 1,8 | 40,3 | 17,0 | 2,4 | 98 | 80,2 | 2,0 | 4,7 | 13188 | 11,1 | 1,3 | 86,5 | 17,8 | ||||
2. Közép-Magyarország | 7,9 | 0,4 | 2,1 | 27,1 | 7,3 | 6,9 | 91 | 60,9 | 1,0 | 5,7 | 7771 | 12,1 | 2,4 | 85,1 | 17,5 | ||||
3. Észak-Magyarország | 25,2 | 3,0 | 3,2 | 28,2 | 7,6 | 11,2 | 89 | 70,0 | 1,7 | 5,6 | 11192 | 11,7 | 1,2 | 84,0 | 14,9 | ||||
4. Észak-Dunántúl | 15,5 | 1,5 | 1,7 | 28,2 | 5,2 | 4,2 | 88 | 66,2 | 1,3 | 6,1 | 15228 | 11,5 | 1,3 | 94,0 | 15,2 | ||||
5. Dél-Dunántúl | 24,3 | 3,0 | 2,3 | 38,1 | 4,7 | 16,7 | 88 | 53,8 | 1,, | 6,5 | 11406 | 10,8 | 1,2 | 83,8 | 16,1 | ||||
6. Kelet-Magyarország | 12,1 | 1,2 | 2,7 | 38,7 | 5,0 | 5,9 | 90 | 64,3 | 1,7 | 5,2 | 10347 | 11,9 | 1,0 | 83,5 | 17,7 | ||||
7. Dél-Alföld | 11,9 | 1,1 | 2,2 | 33,8 | 5,2 | 4,9 | 90 | 67,7 | 2,4 | 5,7 | 14526 | 12,0 | 1,3 | 84,1 | 18,5 | ||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 15,5 | 1,5 | 2,2 | 33,5 | 7,5 | 7,1 | 91 | 63,6 | 1,7 | 5,7 | 83658 | 11,5 | 1,3 | 84,4 | 16,8 |
Az általános iskolák vizsgálatát ezúttal is az iskolák tanulólétszám szerinti eloszlásának jellemzésével kezdjük. Országosan vizsgálva az iskolák létszáma 2 és 1392 fő között ingadozik, a tipikus iskola kb 120 fős, míg az átlagos iskola 257 fő, azaz az eloszlás erősen balra ferde (ezt az előző táblázatban közölt kvartilisek is alátámasztják), azaz a kisebb iskolák gyakoribbak Magyarországon. Ettől a képtől jelentős különbségeket találunk, ha településtípus szerint vizsgálódunk. Budapesten az átlagos és tipikus iskola is kb 360 fős, az eloszlás aránylag szimmetrikus, azaz arányosan kevesebb kis és nagy iskola található a fővárosban, de a szóródás itt is jelentős (bár messze nem olyan mértékű, mint a többi településtípus esetében), 5 és 1023 fő között, 52%-os relatív szórással ingadoznak a tanulólétszámok. A községekben az eloszlás balra ferde, sokkal gyakoribbak a kis iskolák, az átlag 169 fő. míg a tipikus iskolába 125-en járnak. A tanulólétszám 5 és 954 fő között ingadozik, 82%-os relatív szórással, azaz az iskolák tanulólétszám szerinti szóródása itt a legjelentősebb. A városokban az eloszlás kétmóduszú, a városokban kétféle tipikus iskola van, az egyik az 50 fő körüli, a másik a 400 fő körüli, azaz a városok iskolái két csoportra bonthatóak a tanulólétszám szerint.
A helyi önkormányzati iskolákba járók aránya minden településtípuson 90% körüli vagy afeletti, a legalacsonyabb érték a megyei jogú és megyeszékhely városokban tapasztalható. A községi iskolák egynegyedében működik összevont osztály, míg a városokban 5, Budapesten gyakorlatilag 0 az ilyen iskolák aránya. A napközisek aránya Budapesten a legmagasabb, ugyanúgy, ahogy a veszélyeztetett gyermekek aránya is. Az etnikai-kisebbségi oktatásban részt vevők aránya a községekben kiugró.
Az iskolai oktatás minőségét jellemezni kívánó mutatók közül a szakos oktatást szakképzett oktatóval való ellátottság mértéke a községekben érezhetően alacsonyabb, Budapesten majdnem 100%-os. Saját könyvtárral is elsősorban a fővárosi és városi iskolák rendelkeznek, a községekben már csak az iskolák kb. fele. A matematikai és számítástechnikai szakkörre járók arányában, az egy pedagógusra jutó tanulók számában és a nem pedagógus végzettségű oktatók arányában nem mutatkozik igazán különbség. A tanárok között összességében 84% a nők aránya, a városokban az arány még magasabb, míg a községekben valamivel több férfi tanít arányaiban az általános iskolákban.
Az iskola típusa szerint az önálló általános iskolák a legnagyobbak átlagosan, a gimnázium (és csak gimnázium) mellett működő iskolák átlagosan némileg kisebbek, és az egyéb intézményekkel közös igazgatásban levő iskolák a legkisebbek. A gimnázium mellett működő intézmények eloszlása azonban erősen balra ferde, azaz jóval gyakoribbak a kisebb létszámú intézmények, a tipikus létszám 60 fő körüli. (Érdemes azonban megjegyezni, hogy nincsenek köztük a többi iskolatípusra jellemző szélsőséges méretek, 23 és 826 fő között ingadozik a tanulólétszám.) Ezekben az intézményekben a többihez képest kiugróan alacsony a helyi önkormányzathoz tartozó intézmények aránya, mégpedig azért, mert ebben az iskolatípusban fontos szerepet játszanak az egyházak, mint iskolafenntartók. Szintén megkülönbözteti ezt az iskolatípust, hogy 0 az összevont osztályok aránya, alacsony az évfolyamismétlők és a veszélyeztetett tanulók aránya, az órák 98%-át szakos tanár látja el, azaz ezek az iskolák mindenképpen jobb helyzetűeknek tekinthetőek az egyéb iskoláknál. Ugyanakkor a tiszta általános iskolák és az egyéb intézményekkel közös fenntartásban múködő iskolák között nem mutatkoznak lényeges különbségek.
Régiók szerint értelemszerűen az észak-magyarországi és dunántúli iskolák átlagosan kisebbek (a településszerkezet következtében) Ezekben a régiókban magasabb az összevont osztályok aránya is. A napközibe járók aránya Budapesten a legmagasabb, Pest megyében a legalacsonyabb. Az etnikai kisebbségi oktatásban részesülők aránya aDél-Dunántúli iskolákban kiugró, Budapesten a legalacsonyabb.
Gimnáziumok
29. táblázat - A gimnáziumok jellemzői településtípus szerint
Tel.tip. | Tanulók sz., fő | Lányok aránya, % | Évf. ism. aránya, % | Tel. önk. iskolába járók aránya, % | Diákotthonosok aránya, % | Fakultatív matematikát tanulók, % | Fakultatív informatikát tanulók, % | Ped.száma, fő | Tanuló/ped | Női ped. aránya, % | Középisk. tanári végz. ped. aránya, % | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
Budapest | 36231 | 57,6 | 1,7 | 63,9 | 2,8 | 10,7 | 3,3 | 3690 | 9,8 | 71,2 | 95,5 | ||||||||
Megyesz. | 50770 | 62,4 | 0,9 | 79,8 | 16,8 | 8,1 | 3,4 | 4386 | 11,6 | 69,2 | 88,9 | ||||||||
Város | 50399 | 64,3 | 1,2 | 70,1 | 14,1 | 8,2 | 4,2 | 4728 | 10,7 | 65,3 | 83,7 | ||||||||
Község | 3467 | 57,0 | 2,3 | 56,0 | 17,9 | 7,8 | 5,2 | 329 | 10,5 | 62,0 | 89,4 | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 140867 | 61,7 | 1,3 | 71,6 | 12,2 | 9,0 | 3,7 | 13133 | 10,7 | 68,2 | 88,9 |
30. táblázat - A gimnáziumok jellemzői iskolatípus szerint
Iskolatípus. | Tanulók sz., fő | Lányok aránya, % | Évf. ism. aránya, % | Tel. önk. iskolába járók aránya, % | Diákotthonosok aránya, % | Fakultatív matematikát tanulók, % | Fakultatív informatikát tanulók, % | Ped. száma, fő | Tanuló/ped | Női ped. aránya, % | Középisk. tanári végz. ped. aránya, % | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
Tisztagimn. | 56364 | 60,9 | 0,9 | 79,9 | 9,5 | 9,3 | 2,6 | 5405 | 10,4 | 68,4 | 92,1 | ||||||||
+szakközép | 25181 | 64,6 | 1,5 | 69,8 | 10,2 | 9,1 | 5,4 | 2195 | 11,5 | 69,4 | 86,5 | ||||||||
+szk+egyéb | 20494 | 64,9 | 2,2 | 68,3 | 11,9 | 5,7 | 4,2 | 1714 | 12,0 | 69,1 | 82,1 | ||||||||
+ált.isk. | 20088 | 60,9 | 1,5 | 72,1 | 7,4 | 11,2 | 4,1 | 1915 | 10,5 | 58,6 | 89,8 | ||||||||
+egyéb | 18740 | 59,2 | 0,8 | 52,5 | 28,8 | 7,6 | 3,6 | 1904 | 9,8 | 64,7 | 87,8 | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 140867 | 61,7 | 1,3 | 71,6 | 12,2 | 9,0 | 3,7 | 13133 | 10,7 | 68,2 | 88,9 |
31. táblázat - A gimnáziumok jellemzői régiók szerint
Régió | Tanulók sz., fő | Lányok aránya, % | Évf. ism. aránya, % | Tel. önk. iskolába járók aránya, % | Diákotthonosok aránya, % | Fakultatív matematikát tanulók, % | Fakultatív informatikát tanulók, % | Ped. száma, fő | Tanuló/ped | Női ped. aránya, % | Középisk. tanári végz. ped. aránya, % | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 36231 | 57,6 | 1,7 | 63,9 | 2,8 | 10,7 | 3,3 | 3690 | 9,8 | 71,2 | 95,5 | ||||||||
2. Közép-Magyarország | 8301 | 60,6 | 1,0 | 62,8 | 6,3 | 10,3 | 4,7 | 863 | 8,6 | 63,1 | 89,1 | ||||||||
3. Észak-Magyarország | 16072 | 63,0 | 1,0 | 77,9 | 14,5 | 10,3 | 4,4 | 1425 | 11,3 | 67,4 | 84,1 | ||||||||
4. Észak-Dunántúl | 22407 | 60,9 | 0,9 | 65,0 | 15,9 | 7,6 | 3,2 | 1942 | 11,5 | 65,3 | 90,0 | ||||||||
5. Dél-Dunántúl | 16218 | 63,5 | 1,1 | 74,9 | 13,6 | 8,9 | 3,7 | 1560 | 10,4 | 66,3 | 86,3 | ||||||||
6. Kelet-Magyarország | 17139 | 66,4 | 1,2 | 81,3 | 19,7 | 4,9 | 3,2 | 1406 | 12,2 | 72,1 | 84,4 | ||||||||
7. Dél-Alföld | 24499 | 63,7 | 1,2 | 79,1 | 17,3 | 8,5 | 4,3 | 2247 | 10,9 | 67,0 | 84,9 | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 140867 | 61,7 | 1,3 | 71,6 | 12,2 | 9,0 | 3,7 | 13133 | 10,7 | 68,2 | 88,9 |
A gimnáziumok esetében 5 féle iskolatípust alakítottunk ki. A tiszta gimnázium azt jelenti, hogy semmilyen egyéb oktatási forma nincsen az intézményben. A 486 intézmény közül, ahol gimnáziumi oktatás is folyik 140 volt ilyen, azaz az intézmények 29%-a. A következő intézménytípus a gimnázium+szakközépiskola, amiből 93 volt, az intézmények 19%-a. 86 intézményben (18%) a gimnázium mellett általános iskola és csak általános iskola működött. 102 intézményben a gimnázium és szakközépiskola mellett egyéb intézmény is működött, míg 65 intézményben a gimnázium mellett szakközépiskola nem volt, míg valamilyen egyéb intézménnyel közös igazgatásban működött az iskola (arányuk 21 és 13%).
A szakközépiskolát is működtető intézmények gimnáziumaiban magasabb a lányok aránya, talán a fiúkat jobban vonzza az iskola szakközépiskolai része. A települési önkormányzati iskolába járó tanulók aránya a gimnázium+egyéb fenntartású intézmények gimnáziumaiban jóval alacsonyabb, alig haladja meg az 50%-ot. Ebben az intézménytípusban kiugróan magas a diákotthonban lakók aránya azaz ez egy "gyűjtőiskola" típus lehet, a területi önkormányzatok által fenntartott vidéki centrum, amely a környék középfokú tanulóit összeszedi. Az általános iskolát is fenntartó gimnáziumok tűnnek a leginkább "elit" intézményeknek, itt a legalacsonyabb a kollégisták aránya, a legmagasabb a fakultatív matematika oktatásban résztvevők aránya, és aránylag alacsony a női pedagógusok aránya. (A férfi pedagógusok magasabb aránya a gimnáziumok esetében elismerten minőségi mutató, elsősorban azért, mert ez azt mutatja, hogy ezekben az intézményekben nagyobb a pedagógus pálya megtartó ereje az egyéb jobban kereső és nagyobb presztizsű pályákkal szemben.)
Településtípus szerint Budapesten elenyésző a kollégiumban lakók aránya, viszont az átlagosnál kedvezőbb a fakultatív matematikát tanulók aránya és az egy pedagógusra jutó tanulólétszám. A gimnáziumok esetében is megfigyelhető, hogy minél kisebb településtípusról van szó, annál magasabb a férfi tanárok aránya. Budapesten kiugró a középiskolai tanári végzettségű pedagógusok aránya.
Régiók szerint érdemes megemlíteni, hogy Pest megyében rendkívül alacsony a középiskolások száma, míg országosan ezer főre 34 középiskolás jut, addig Pest megyében 18 ez az arányszám. A lányok aránya is különbözik régiónként, Budapesten 58% körüli az arányuk, míg Kelet-Magyarországon kétharmados. A települési önkormányzati iskolába járók aránya Észak-Magyarországon, Kelet-Magyarországon és a Dél-Alföldön magasabb, a többi régióban viszonylag alacsonyabb. A diákotthonos tanulók aránya nemcsak Budapesten, hanem Pest megyében is rendkívül alacsony, kiugróan magas Kelet-Magyarországon. A fakultatív matematikát tanulók aránya Budapesten, Pest megyében és Észak-Magyarországon ugrik ki. A tanuló/pedagógus mutató Budapesten és Pest megyében átlag alatti.
Szakközépiskolák
32. táblázat - A szakközépiskolák jellemzői településtípus szerint
Tel.tip. | Tanulóksz., fő | Lányok aránya, % | 5-ödévesek aránya | Évf. ism. aránya, % | Tel. önk. iskolába járók aránya, % | Diákotthonosok aránya, % | Ped. száma, fő | Tanuló/ped | Női ped. aránya, % | Középisk. tanári végz. ped. aránya, % | Szakmai tárgyra képzett ped. végz. aránya, % | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
Budapest | 56374 | 49,2 | 20,8 | 3,1 | 2,3 | 6,5 | 4273 | 13,2 | 62,4 | 59,6 | 26,7 | ||||||||
Megyesz. | 95945 | 48,3 | 15,1 | 2,1 | 88,2 | 20,0 | 7307 | 13,1 | 59,9 | 51,6 | 26,1 | ||||||||
Város | 62038 | 52,7 | 9,7 | 1,9 | 72,3 | 22,7 | 4253 | 14,6 | 56,0 | 46,7 | 28,4 | ||||||||
Község | 6171 | 44,5 | 17,1 | 1,8 | 28,8 | 41,4 | 496 | 12,4 | 46,2 | 38,5 | 29,4 | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 220528 | 49,7 | 15,1 | 2,3 | 60,1 | 17,9 | 16329 | 13,5 | 59,1 | 52,0 | 26,9 |
33. táblázat - A szakközépiskolák jellemzői iskolatípus szerint
Iskolatípus | Tanulók sz., fő | Lányok aránya, % | 5-öd évesek aránya | Évf. ism. aránya, % | Tel. önk. iskolába járók aránya, % | Diákotthonosok aránya, % | Ped. száma, fő | Tanuló/ped | Női ped. aránya, % | Középisk. tanári végz. ped. aránya, % | Szakmai tárgyra képzett ped. végz. aránya, % | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
gimn+szk | 20441 | 54,4 | 16,1 | 2,7 | 66,7 | 17,8 | 1681 | 12,2 | 61,8 | 49,6 | 31,6 | ||||||||
gimn+szk+egy | 30306 | 47,1 | 15,3 | 2,4 | 51,0 | 21,1 | 2438 | 12,4 | 55,6 | 51,1 | 29,4 | ||||||||
tisztaszk | 61376 | 50,5 | 21,1 | 2,2 | 50,3 | 16,8 | 4658 | 13,2 | 60,0 | 54,5 | 27,3 | ||||||||
szk+szm | 47499 | 48,2 | 9,4 | 2,5 | 58,1 | 12,2 | 3145 | 15,1 | 61,6 | 52,8 | 24,7 | ||||||||
szk+egyéb | 60906 | 49,7 | 13,0 | 2,1 | 74,0 | 21,9 | 4407 | 13,8 | 57,5 | 50,3 | 25,0 | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 220528 | 49,7 | 15,1 | 2,3 | 60,1 | 17,9 | 16329 | 13,5 | 59,1 | 52,0 | 26,9 |
34. táblázat - A szakközépiskolák jellemzői régiók szerint
Régió. | Tanulók sz., fő | Lányok aránya, % | 5-öd évesek aránya | Évf. ism. aránya, % | Tel. önk. iskolába járók aránya, % | Diákotthonosok aránya, % | Ped. száma, fő | Tanuló/ped | Női ped. aránya, % | Középisk. tanári végz. ped. aránya, % | Szakmai tárgyra képzett ped. végz. aránya, % | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 56374 | 49,2 | 20,8 | 3,1 | 2,3 | 6,5 | 4273 | 13,2 | 62,4 | 59,6 | 26,7 | ||||||||
2. Közép-Magyarország | 10083 | 51,1 | 8,9 | 1,8 | 50,2 | 15,6 | 751 | 13,4 | 59,9 | 52,7 | 28,6 | ||||||||
3. Észak-Magyarország | 30019 | 49,7 | 15,3 | 2,3 | 82,6 | 20,4 | 2165 | 13,9 | 58,8 | 42,3 | 31,7 | ||||||||
4. Észak-Dunántúl | 39747 | 50,3 | 11,6 | 1,8 | 80,0 | 18,8 | 3013 | 13,2 | 57,0 | 52,4 | 25,8 | ||||||||
5. Dél-Dunántúl | 27239 | 50,7 | 12,6 | 2,3 | 69,0 | 23,4 | 1877 | 14,5 | 59,5 | 46,6 | 26,1 | ||||||||
6. Kelet-Magyarország | 19404 | 48,1 | 10,9 | 1,7 | 93,3 | 26,4 | 1432 | 13,6 | 57,3 | 55,8 | 24,4 | ||||||||
7. Dél-Alföld | 37662 | 49,5 | 15,6 | 2,0 | 86,9 | 24,4 | 2818 | 13,4 | 57,3 | 49,1 | 26,4 | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 220528 | 49,7 | 15,1 | 2,3 | 60,1 | 17,9 | 16329 | 13,5 | 59,1 | 52,0 | 26,9 |
A szakközépiskolák esetében szintén öt iskolatípust alakítottunk ki. A tiszta szakközépiskola, szakközépiskola+szakmunkásképzés, szakközépiskola+gimnázium, szakközépiskola+gimnázium+egyéb és a szakközépiskola+egyéb (gimnázium nélkül és nemcsak szakmunkásképzés) kategóriákat különböztettük meg. Iskolatípus szerint a tiszta szakközépiskolákban magas igazán az ötödévesek aránya, és itt a legmagasabb a középiskolai tanári végzettségű tanárok aránya. A szakközép+egyéb iskolatípus itt is egy gyűjtő jellegű iskolatípusnak tűnik, bár a gimnáziumokkal szemben itt döntően a helyi önkormányzat az iskolafenntartó. Itt alacsony az ötödévesek aránya, magas a diákotthonban lakók aránya, a tanárok kevésbé tűnnek képzettnek.
Településtípus szerint az ötödéves képzésben részt vevők aránya erősen különbözik, míg Budapesten a szakközépiskolások több, mint 20%-a vesz részt ebben a képzési formában, a vidéki városokban ez az arány 10% alatti. Budapesten gyakorlatilag nincs kerületi önkormányzat által fenntartott iskola, alacsony a kollégisták aránya. Ninél nagyobb településtípusról van szó, annál magasabb a köziskolai tanári végzettséggel rendelkező tanárok aránya, és annál alacsonyabb a férfi tanárok aránya.
Szakmunkásképző intézmények
35. táblázat - A szakmunkásképzők fontosabb jellemzői településtípus szerint
Tel.tip. | Int. száma | Tanulók sz,. fő | 3 éves k. tan. sz. | 2 éves, érettségi utáni k. tan. sz. | Évf. ism. aránya a 3 éves k-ben, % | Veszélyeztetett tanulók aránya a 3 éves k-ben, % | Elméleti ped. száma, fő | Nők aránya, % | Gyakorlati oktatásvezetők száma, fő | Nők aránya, % | Egy elméleti pe-ra jutó tanulók száma | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
Budapest | 58 | 21228 | 18365 | 2863 | 7,2 | 16,6 | 735 | 56,3 | 573 | 26,0 | 28,9 | ||||||||
Megyesz. | 111 | 57697 | 53262 | 4435 | 4,2 | 6,3 | 1897 | 53,4 | 1391 | 24,9 | 30,4 | ||||||||
Város | 154 | 58829 | 57392 | 1437 | 3,9 | 7,4 | 2369 | 48,0 | 1641 | 27,1 | 24,8 | ||||||||
Község | 40 | 6092 | 5943 | 149 | 2,5 | 13,4 | 291 | 34,4 | 326 | 13,8 | 20,9 | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 363 | 143846 | 134962 | 8884 | 4,4 | 8,5 | 5292 | 50,3 | 3931 | 25,0 | 27,2 |
36. táblázat - A szakmunkásképzők fontosabb jellemzői iskolatípus szerint
Iskolatípus | Int. száma | Tanulóksz,. fő | 3 éves k. tan. sz. | 2 éves, érettségi utáni k. tan. sz. | Évf. ism. aránya a 3 éves k-ben, % | Veszélyeztetett tanulók aránya a 3 éves k-ben, % | Elméleti ped. száma, fő | Nők aránya, % | Gyakorlati oktatásvezetők száma, fő | Nők aránya, % | Egy elméleti pe-ra jutó tanulók száma | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
tisztaszm | 39 | 8929 | 7900 | 1023 | 3,6 | 7,7 | 354 | 45,8 | 224 | 24,6 | 25,2 | ||||||||
+szk | 134 | 65554 | 61539 | 4015 | 5,2 | 7,9 | 2250 | 54,2 | 1609 | 27,5 | 29,1 | ||||||||
+szk+egyéb | 148 | 60337 | 56993 | 3344 | 3,9 | 8,5 | 2292 | 48,4 | 1779 | 23,1 | 26,3 | ||||||||
+egyéb | 42 | 9026 | 8530 | 496 | 3,4 | 12,5 | 396 | 43,4 | 319 | 23,5 | 22,8 | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 363 | 143846 | 134962 | 8884 | 4,4 | 8,5 | 5292 | 50,3 | 3931 | 25,0 | 27,2 |
37. táblázat - A szakmunkásképzők fontosabb jellemzői régiók szerint
Régió. | Int. száma | Tanulóksz,. fő | 3 éves k. tan. sz. | 2 éves, érettségi utáni k. tan. sz. | Évf. ism. aránya a 3 éves k-ben, % | Veszélyeztetett tanulók aránya a 3 éves k-ben, % | Elméleti ped. száma, fő | Nők aránya, % | Gyakorlati oktatásvezetők száma, fő | Nők aránya, % | Egy elméleti pe-ra jutó tanulók száma | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 58 | 21228 | 18365 | 2863 | 7,2 | 16,6 | 735 | 56,3 | 573 | 26,0 | 28,9 | ||||||||
2. Közép-Magyarország | 25 | 9030 | 8674 | 356 | 4,0 | 12,3 | 400 | 52,5 | 258 | 32,2 | 22,6 | ||||||||
3. Észak-Magyarország | 42 | 18977 | 18066 | 911 | 4,7 | 7,8 | 641 | 48,5 | 557 | 22,1 | 29,6 | ||||||||
4. Észak-Dunántúl | 77 | 29468 | 27810 | 1658 | 3,7 | 6,9 | 1064 | 49,8 | 757 | 25,0 | 27,7 | ||||||||
5. Dél-Dunántúl | 54 | 20583 | 19744 | 839 | 3,8 | 6,5 | 846 | 47,4 | 574 | 26,7 | 24,3 | ||||||||
6. Kelet-Magyarország | 33 | 16090 | 15393 | 697 | 3,9 | 7,4 | 584 | 47,6 | 444 | 24,8 | 27,6 | ||||||||
7. Dél-Alföld | 74 | 28470 | 26910 | 1560 | 4,2 | 5,8 | 1022 | 50,8 | 768 | 23,0 | 27,9 | ||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 363 | 143846 | 134962 | 8884 | 4,4 | 8,5 | 5292 | 50,3 | 3931 | 25,0 | 27,2 |
A szakmunkásképző intézmények adatai közül érdemes kiemelni, hogy a tiszta szakmunkásképző intézmény elég kis gyakoriságú, az összes ilyen képzőhely mintegy 10%-a ilyen.
Végezetül tekintsük meg a gimnáziumba, szakközépiskolába és szakmunkásképző intézménybe járók megoszlását településtípus és régiók szerint.
38. táblázat - Középfokú oktatásban résztvevő tanulók megoszlása régiók szerint, %
Régió. | Gimnázium | Szakközépiskola | Szakmunkásképző | Összesen | |||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
1. Budapest | 31,8 | 49,5 | 18,6 | 100,0 | |||||||||||||||
2. Közép-Magyarország | 30,3 | 36,8 | 32,9 | 100,0 | |||||||||||||||
3. Észak-Magyarország | 24,7 | 46,1 | 29,2 | 100,0 | |||||||||||||||
4. Észak-Dunántúl | 24,5 | 43,4 | 32,2 | 100,0 | |||||||||||||||
5. Dél-Dunántúl | 25,3 | 42,5 | 32,1 | 100,0 | |||||||||||||||
6. Kelet-Magyarország | 32,6 | 36,9 | 30,6 | 100,0 | |||||||||||||||
7. Dél-Alföld | 27,0 | 41,6 | 31,4 | 100,0 | |||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Összesen | 27,9 | 43,6 | 28,5 | 100,0 |
39. táblázat - Középfokú oktatásban résztvevő tanulók megoszlása településtípus szerint
Településtípus | Gimnázium | Szakközépiskola | Szakmunkásképző | Összesen | |||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Budapest | 31,8 | 49,5 | 18,6 | 100,0 | |||||||||||||||
Megyesz. | 24,8 | 46,9 | 28,2 | 100,0 | |||||||||||||||
Város | 29,4 | 36,2 | 34,3 | 100,0 | |||||||||||||||
Község | 4,9 | 86,6 | 8,5 | 100,0 | |||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
összesen | 27,9 | 43,6 | 28,5 | 100,0 |