Szép Zsófia:
A pedagógusok munkaerőpiaci helyzete és kereseti viszonyai
A pedagógusok létszámának alakulása a statisztikai adatok alapján
Az egyes oktatási szintek, és az egyes intézménytípusok tanulói, illetve ellátotti létszámának változásaival párhuzamosan, bár nem azonos arányban, de változott a pedagóguslétszám is. Ez alól az óvodák jelentenek kivételt, ugyanis az óvodások létszáma 1990 óta ingadozik ugyan, de alig-alig változik, s ugyanakkor az óvodapedagógusok létszáma folyamatosan csökkent a 6 év alatt 5 %-kal. Az egy pedagógusra jutó óvodások száma ennek megfelelően növekedett.
Az általános iskolai tanulólétszám 1990 óta 15 %-kal, ugyanakkor a pedagógusok létszáma pedig 8 %-kal csökkent. A középfokú oktatás és képzés átrendeződését jelzi, hogy a szakmunkásképzésben a tanulók létszáma hat év alatt 36 %-kal, a pedagógusoké 24 %-kal csökkent, míg a középiskolákban 27 %-os tanulólétszám-növekedés 29 %-os pedagóguslétszámnövekedést vont maga után.
1. táblázat - A pedagógusok száma és állományváltozása
| Intézmény | Pedagógus | Létszámváltozás | |||||||||||||||||
| 1996/97. tanév | 1990/91. tanévhez | 1995/96. tanévhez | |||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Óvoda | 31891 | -5,2 | -1,3 | ||||||||||||||||
| Általános iskola | 83658 | -7,6 | -3,7 | ||||||||||||||||
| Gyógypedagógiai int. | 6517 | +5,7 | +1,4 | ||||||||||||||||
| Szakiskola | 941 | +22,0 | -15,6 | ||||||||||||||||
| Szakmunkásképző iskola | 9223 | -23,5 | -10,3 | ||||||||||||||||
| Középiskola | 29462 | +28,6 | +2,7 | ||||||||||||||||
Az iskolaszerkezeti átrendeződés hatása érzékelhető a pedagógusállomány összetételén is. Azokon a területeken, ahol erőteljesebben csökkent a tanulólétszám, - mint például az általános iskola, vagy a szakmunkásképzés - csökken a nyugdíjasok, a helyettesítésre alkalmazottak, a nyugdíjjogosultak száma. Ugyanakkor a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban éppen fordított a tendencia.
A pedagógus-létszámmérlegek alapján az óvodákban a folyamatos pedagóguslétszám-csökkenés oka elsősorban az, hogy növekszik a munkaszervezési okból távozók létszáma és csökken a nappali tagozaton végzett óvónők alkalmazási létszáma, ami az 1996/97 tanévben csak 258 fő volt. Az óvodákban a szerződéssel helyettesítésre alkalmazottak aránya az állományhoz képest 10 %. Az általános iskolai pedagóguslétszám az elmúlt év alatt több, mint 3000 fővel csökkent, jelentősen növekedett a nyugdíjba vonulók, a munkaszervezési okból távozók létszáma, és erőteljesen csökken a nappali tagozaton végzett fiatal pedagógusok elhelyezkedési létszáma. Az általános iskolákban a helyettesítésre alkalmazottak aránya 7,7 %.
A középiskolában az állománynövekedés viszonylag nagy fluktuáció mellett következik be, ugyanis a létszámmérleg azt mutatja, hogy nemcsak a nappali tagozaton végzettek, vagy egyéb okból újonnan alkalmazottak száma, hanem a különböző okokból távozók létszáma is magasabb, mint a korábbi években. A helyettesítésre alkalmazottak aránya a gimnáziumokban 7,5 %, a szakközépiskolákban 4,9 %. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya a gimnáziumokban 5,5 %, a szakközépiskolákban pedig 4,7 %.
A szakmunkásképzésben az állománycsökkenés folyamatos tendencia, erőteljesen növekszik a nyugdíjba vonulók, és egyéb okból távozók száma és aránya. A helyettesítésre szerződéssel alkalmazottak aránya 4,1%.
A munkaerőpiaci helyzet
A piacgazdaság viszonyai között kialakult munkanélküliség nem hagyta érintetlenül a pedagógus réteget sem. A folyamat összetett. A pedagógusok létszámára és összetételére vonatkozó keresletet több tényező befolyásolja. A társadalmi, politikai változások alapján létrehozott közoktatási törvény jelentős módosításokat jelent az oktatási rendszer tartalmában, szerkezetében, ami már eleve jelentősen módosítja a pedagógusok végzettségének, munkaköri struktúrájának szükséges összetételét. A NAT bevezetése, a tankötelezettség szigorítása, a középiskola expanziója, a szakközépiskola térnyerése, a szakképzési évfolyamok bevezetése mind az eddigi foglalkoztatási szerkezet és a pedagógusképzési tartalom módosításának irányába hat.
A pedagógusok létszámigényét a demográfiai folyamatok is befolyásolják.
Hosszútávú idősorokat vizsgálva megállapítható, hogy a tanulólétszám-változásokat és az iskolaszerkezet- változásokat a pedagóguslétszám alakulása igen mérsékelten követte. Pl. a tanulólétszámcsökkenés hatása úgy jelentkezett, hogy a pedagóguslétszám az addiginál lassabban növekedett. Az utóbbi években látható rugalmasabb változás, az óvodai, az általános iskolai, és a szakmunkástanulók létszámának erőteljes csökkenése maga után vonta az oktatói létszám csökkenését is, csak mérsékeltebben.
A pedagógus-szükséglet helyi alakulását közvetlenül érinti az iskolahálózat átszervezése, racionalizálása, amit sok esetben nem a szakmai hatékonyság célja vezérel, hanem a fenntartók költségvetésének elégtelensége, vagyis a költségminimalizálás háttérbe szorítja a szakmai hatékonyság céljait.
Évről-évre hasonló problémák merülnek fel makroszinten az állami támogatás mértékének meghatározásakor a költségvetési törvény kialakításának vitáiban. Ebbe az irányba mutat az un. álláshely-finanszírozás gondolata is, amely egy makroszinten minimalizált pedagógus-álláshelyszámhoz rendelt állami támogatást jelentene. A pedagógusok összetételére ható tényezők közé tartozik a pedagógusok bérezése és kereseti viszonyaik egésze is. Közismert, hogy a prosperáló oktatási, képzési irányokban a jobb kereseti lehetőségeket kínáló gazdaság elszívó hatása jelentős, ezért sok a pályaelhagyó. Ez arra mutat, hogy a tanulólétszám és az iskolaszerkezet alakulásából fakadó pedagógusszükséglettel szemben álló pedagógus-kínálatot is meglehetősen összetett folyamatok befolyásolják. A munkában álló pedagógusállomány is sokat változik. Változó az évről-évre felmerülő pótlási és helyettesítési szükséglet. A nem egyenletes korösszetétel miatt hullámzó a nyugdíjba vonulók létszáma, kevesebben maradnak tartósan távol, pl GYES, GYED miatt, mint korábban stb.
A pedagógus-kínálat másik összetevője a pedagógus-képző intézmények évenkénti kibocsájtása. Tény az, hogy az iskolarendszerű pedagógusképzés kevésbé tud rugalmas lenni, mind a létszámokat, mind a képzési irányokat, tartalmat illetően. Itt, mint általában az iskolarendszerben minden módosításnak viszonylag hosszú az átfutási ideje. Rugalmasabban oldható meg az igényekben történő igazítás a továbbképzési, átképzési rendszerekben.
A munkaerőpiaci helyzetet befolyásolja az is, hogy egy-egy település, v. iskola hogyan szervezi meg a feladatok ellátását, milyen munkamegosztást határoz meg a pedagógusok között. Nem könnyű az ellátást optimalizálni, de a szervezéshez több féle eszköz áll rendelkezésre, pl. részmunkaidősök, óraadók alkalmazása, települési, városszíntű helyettesítési rendszer kialakítása, stb. Az oktatásban ezidáig viszonylag kevéssé terjedt el a részmunkaidős foglalkoztatás, mint láttuk az összes foglalkoztatott között 4-5 %, a határozatlan időre kinevezettek körében egy 1995. évi felmérés szerint még alacsonyabb mértékű, átlagban 0,9%. (Lásd: 2.sz.táblázat)
2.sz.táblázat - Közoktatási intézmények pedagógus-ellátottsága*
| Intézménytípus, szakfeladat | Teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma | Részmunkaidőben foglalkoztatottak száma | Betöltött álláshelyek száma | Üres álláshelyek száma | Összes álláshely száma | Üres álláshely az összes %-ában | Részmunkaidős foglalkoztatás az összes álláshely %-ában | ||||||||||||
| 1 | 2 | 3 (1+2) | 4 | 5 | 6 (4/5) | 7 (2/5) | |||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| óvoda | 30904 | 41 | 30945 | 1196 | 32141 | 3,7 | 0,1 | ||||||||||||
| általános iskola | 75288 | 513 | 75801 | 5854 | 81655 | 7,2 | 0,6 | ||||||||||||
| napközi (csak általános iskola) | 12219 | 71 | 12290 | 1353 | 13643 | 9,9 | 0,5 | ||||||||||||
| gimnázium (csak a szakfeladat) | 9958 | 309 | 10267 | 1654 | 11921 | 13,9 | 2,6 | ||||||||||||
| szakközépiskola | 13474 | 329 | 13803 | 2753 | 16556 | 16,6 | 2,0 | ||||||||||||
| szakiskola és szakmunkásképzés együtt | 11252 | 221 | 11473 | 2172 | 13645 | 15,9 | 1,6 | ||||||||||||
| kollégium, gyógypedagógia bentlakásos intézmény | 4149 | 36 | 4185 | 503 | 4688 | 10,7 | 0,8 | ||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Mindösszesen | 157244 | 1520 | 158764 | 15484 | 174248 | 8,9 | 0,9 | ||||||||||||
Forrás: Középfokú intézmények átvilágítása (az 1995 májusi intézményi felmérés elsődlegesen feldolgozott adatai alapján) BKE, 1996
(Készült a Munkaügyi Minisztérium megrendelésére)
A teljesség igénye nélkül említett előbbi okok alapvető hatást gyakorolnak a pedagógusok munkaerőpiaci helyzetére, a munkanélküli pedagógusok létszámának és arányainak változására.
Magyarországon az összes regisztrált munkanélküliek száma 1993 februárjában volt a legmagasabb, 705000 fő. Azóta a szezonális ingadozást leszámítva, ez folyamatosan csökken 1997 áprilisában 482 ezer fő szerepelt a nyilvántartott munkanélküliek állományában, ami 10,8%-os munkanélküliségnek felel meg.
Magyarországon, de nemzetközi viszonylatban is elmondható, hogy a magasabb szinten képzett rétegeket veszélyezteti kevésbé a munkanélküliség. (Lásd: 3.sz.táblázat)
3.sz.táblázat - A munkanélküliek és a foglalkoztatottak megoszlása legmagasabb iskolai végzettségük szerint (1996 IV. negyedév)
| Legmagasabb iskolai végzettség | Munkanélküliek | Foglalkoztatottak | |||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| 8 ált.-nál kevesebb | 4.7 | 1.1 | |||||||||||||||||
| Ált. iskola 8 osztálya | 32.6 | 20.6 | |||||||||||||||||
| Szakmunkásképző, szakiskola | 37.0 | 30.7 | |||||||||||||||||
| Középiskola | 22.3 | 31.1 | |||||||||||||||||
| Főiskola, egyetem | 3.4 | 16.5 | |||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Összesen | 100 | 100 | |||||||||||||||||
A táblázatból jól látható, hogy a középiskolai végzettségűek aránya már jóval kisebb a munkanélküliek között, mint a foglalkoztatottak között. A felsőfokú végzettségűeket tekintve még szembetűnőbb a különbség, az összes munkanélkülinek csak 3,4%-a felsőfokú végzettségű.
Más arányszámot alakalmazva, az összes felsőfokú végzettségű foglalkoztatotthoz viszonyítva 2% a felsőfokú végzettségű munkanélküliek aránya.
Az 1996-os pálykezdők között 5,8% volt a főiskolai végzettségű és 1,8% volt az egyetemi végzettségüek aránya.
A pedagógusok munkanélküliségi létszámait és arányait mutatja a 4.sz.táblázat. A pedagógusok munkanélkülisége az elmúlt években növekedett. Miközben a közoktatásban az összes pedagóguslétszám csökkent 169553-ról 161692-re, addig a regisztrált, pedagógus-álláshelyet kereső munkanélküliek létszáma 3397 ről 5700-ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy az állományban lévőkhöz képest 3,5%-os a munkanélküliség, ami már magasabb, mint összeségében a felsőfokú végzettségűek körében.
4.sz.táblázat - Pedagógusok munkanélkülisége
| Pedagógus létszám | Munkanélküli létszám | Munkanélk. | Pedagógus létszám | Munkanélküli létszám | Munkanélk. | Pedagógus létszám | Munkanélküli létszám | Munkanélk. | |||||||||||
| 1994/95 | 1995 január | %-a | 1995/96 | 1996 január | %-a | 1996/97 | 1997 január | %-a | |||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Óvodák | 33007 | 751 | 2,3 | 32320 | 1159 | 3,6 | 31891 | 1279 | 4,0 | ||||||||||
| Általános iskolák | 89939 | 859 | 0,9 | 86891 | 1644 | 1,9 | 83658 | 1947 | 2,3 | ||||||||||
| Gyógyp. intézmények | 6405 | 36 | 0,6 | 6428 | 35 | 0,5 | 6517 | 35 | 0,5 | ||||||||||
| Szakmunkásképzők Szakiskolák | 12266 | 153 | 1,2 | 11099 | 247 | 2,2 | 10164 | 243 | 2,4 | ||||||||||
| Középiskolák | 27936 | 196 | 0,7 | 28684 | 329 | 1,1 | 29462 | 439 | 1,5 | ||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Összesen | 169553 | 1995 | 1,2 | 165722 | 3414 | 2,1 | 161692 | 3943 | 2,4 | ||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Összesped. %-ában | Összesped. %-ában | Összesped. %-ában | |||||||||||||||||
| Egyéb, iskolatípus szerint nem osztott m. nélk. ped.létszám zeneiskola, nevelő sportisk., egyéb nevelőtanár, stb. | 839 | 0,5 | 1282 | 0,8 | 1283 | 0,8 | |||||||||||||
| Képesítés nélküli, aki ped. állást szeretne | 563 | 0,3 | 670 | 0,4 | 474 | 0,3 | |||||||||||||
| Mindösszesen | 169553 | 3397 | 2,0 | 165722 | 5366 | 3,2 | 161692 | 5700 | 3,5 | ||||||||||
A munkanélküliség aránya minden, iskolatípushoz köthető foglalkozásban növekedett. Az általános iskolai, és a szakmunkásképzést tekintve ez érthető, hiszen erősen csökkent a tanulók létszáma, ami maga után vonta a pedagógusszükséglet csökkenését. Az óvoda esetében viszont elmondható, hogy annak ellenére, hogy az ellátott létszám alapvetően szinten maradt, sőt 1990 óta igen kismértékű növekedés tapasztalható, csökkent a pedagóguslétszám. Körükben a munkanélküliség 4%-ra nőtt, ami a legmagasabb a közoktatási rendszer egészén belül.
A munkanélküliség az összes regisztrált munkanélküli tekintetében is szezonálisan ingadozik, de az iskolaévhez meghatározott nyári szünet miatt általában a pályakezdők és a pedagógus munkanélküliek körében a szezonalitás jóval erőteljesebb. A pedagógus munkanélküliek száma a legmagasabb augusztusban. 1996-ban e hónapban a közép- és általános iskolai munkanélküli pedagógusok száma csaknem duplája volt a januári vagy decemberi létszámnak. Az óvónők esetében az ingadozás 60%-os volt.
A munkanélküli szakoktatók, gyakorlati oktatók létszáma a nyári gyakorlatok miatt hónapról-hónapra szinte alig változott.
A pedagógusok kereseti viszonyai
Ahhoz, hogy az oktatási rendszer hatékony legyen, jól képzett és jól motivált oktatókra van szükség. A motiváció egyik fontos eleme a kereseti lehetőség, amelyet a szakma gyakorlása nyújt.
Világszerte, de még a viszonylag gazdagabb országokban is jellemző, hogy a költségvetési szférában dolgozók átlagkeresete alacsonyabb a versenyszférában dolgozókénál. Meg kell jegyezni ezzel összefüggésben, hogy a költségvetésben dolgozók nagy hányadát éppen a pedagógusok teszik ki.
Magyarországon a költségvetési intézményekben dolgozók összehasonlító keresete a vállalkozási szférában dolgozókéhoz viszonyítva 1996-ban 58,1%-ot tett ki. Ez, másként fogalmazva azt jelenti, hogy a piaci szféra átlagosan mintegy 70%-kal magasabb béreket fizet, mint ami a közszolgálatban elérhető. A keresetek elmaradása az előző évi átmeneti stagnálást követően ismét növekedett és egyes területeken kritikus mértékűvé vált.
5.sz.táblázat - A vállalati szférához viszonyított keresetek alakulása
| Ágazat | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | |||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| 73. Kutatás, kísérleti fejl. | 73.1 | 85.9 | 84.4 | 65.0 | |||||||||||||||
| 75. Közigazgatás, kötelező TB | 75.9 | 81.9 | 85.6 | 66.7 | |||||||||||||||
| 80. Oktatás | 58.1 | 61.3 | 59.6 | 47.0 | |||||||||||||||
| 85. Egészségügyi és szoc ellátás | 67.0 | 70.7 | 66.7 | 57.7 | |||||||||||||||
| 92. Szakoktató, kult. és spottev. | 76.6 | 88.1 | 86.3 | 70.5 | |||||||||||||||
| Költségvetés átlaga | 67.9 | 71.5 | 71.2 | 58.1 | |||||||||||||||
| Vállalati szféra | 100 | 100 | 100 | 100 | |||||||||||||||
| Elmaradása vállalati szférához | 32.1 | 28.5 | 28.8 | 41.9 | |||||||||||||||
A költségvetési szférában 1996 évre kialakult helyzet az utóbbi években végbement kedvezőtlen folyamatok következménye. Az évtized kezdetén a költségvetési ágazatok összehasonlító kereseti szintje 10-15% ponttal maradt el a vállalati szféra átlagától. Hasonló mértékű a különbség a vállalati és a költségvetési szféra keresetei között a fejlett nyugati országokban is. A jelenleg Magyarországon kialakult 40% körüli elmaradás azonban túl van az elfogadható mértéken.
A közszférában dolgozók javadalmazásának garanciái ugyan 1990 óta törvényi szintre emelkedtek, a költségvetés helyzetében bekövetkezett változások miatt a keresetek szintjében azonban kedvezőtlen változás történt: az e területeken megvalósult keresetnövekedés (1990 óta 189,1%) lényegesen elmarad a vállalkozási szektorban bekövetkezett növekedéstől (1990 óta 272,7%). Mára a két szféra közötti bérolló az évtized kezdetéhez képest többszörösére emelkedett.
A relatív elmaradás tekintetében az egyes ágazatok sorrendje 1996-ban nem változott. A legnagyobb mértékű az elmaradás az oktatás és az egészségügyi és szociális ellátás területén alakult ki. A szellemi foglalkozások területén a pedagógusok keresete még a felét sem éri el a legjobban fizetett rétegekének.
6.sz.táblázat - Keresetek az egyes foglalkozások szerint
| Foglalkozás | 1995 | 1996 | 1996/1995 | ||||||||||||||||
| Teljes kereset (Ft/fő/hó) | |||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Jogi fogl. | 111041 | 130099 | 1.17 | ||||||||||||||||
| Gazdasági fogl. | 76173 | 101985 | 1.34 | ||||||||||||||||
| Mérnök fogl. | 57208 | 82831 | 1.48 | ||||||||||||||||
| Egyetemi, főisk. oktatók | 53084 | 60591 | 1.14 | ||||||||||||||||
| Orvos fogl. | 54060 | 64223 | 1.19 | ||||||||||||||||
| Középfokú isk. tanárok | 45447 | 50283 | 1.11 | ||||||||||||||||
| Alapfokú isk. tanárok | 43160 | 42096 | 0.98 | ||||||||||||||||
| Óvónők | 32676 | 36200 | 1.11 | ||||||||||||||||
A közalkalmazottak, illetve ezen belül a pedagógusok bérezését tekintve meghatározó szerepe van a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII. törvénynek, és a törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992 (X.8.) kormány-rendeletnek. E jogszabályok időközben többször módosultak.
1996-ban a közoktatásban dolgozó pedagógusok átlagbérét mutatja a következő táblázat:
7.sz.táblázat - A bérek és keresetek átlaga és szórása
| Személyi alapbér | Tisztított kereset | Teljes kereset | |||||||||||||||||
| átlag | szórás | átlag | szórás | átlag | szórás | ||||||||||||||
| Ft/fő/hó | Ft/fő/hó | Ft/fő/hó | |||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Középiskolai tanár, oktató | 38755 | 8455 | 44798 | 12752 | 50735 | 15699 | |||||||||||||
| Középfokú oktatási intézmény szakoktatója gyak. oktatója | 36982 | 7548 | 42370 | 11738 | 47358 | 14160 | |||||||||||||
| Egyébközép fokú tantestületi oktatók | 36451 | 8270 | 41921 | 10768 | 46521 | 13150 | |||||||||||||
| Általános iskolai tanár, tanító, oktató | 34007 | 8404 | 39115 | 12222 | 42096 | 13503 | |||||||||||||
| Óvónő | 31701 | 5892 | 35763 | 9471 | 36200 | 9711 | |||||||||||||
Megjegyzés: A tisztított kereset abban különbözik a teljes keresettől, hogy a kimagaslóan magas és alacsony kereseteket nem tartalmazza
A személyi alapbér és a kereset tekintetében az egyes fő oktatási kategóriákban ugyanaz a sorrend.
A személyi alapbért kiegészítő egyéb növelő tényezők (túlóra, pótlékok stb.) a középfokú- és az általános iskolában oktatók esetében 15-16%, az óvodában 13%.
Értelemszerűen a szórás nagysága a bérhez viszonyítva a személyi alapbérnél a legkisebb, 19-24%, a szélsőséges keresetektől megtisztított kereseteknél 26-31%, és a legnagyobb a teljes kereseteknél 27-32%. A legkisebb a szórás az óvónőknél.
A pedagógusbérek relatív nagyságának mérésére nemzetközileg elfogadott mutató az egy foglalkoztatott pedagógus bérének az egy főre jutó GDP-hez történő viszonyítása.
A közoktatás tekintetében az OECD országokban a pedagógusok fizetése az egy főre jutó GDP szintjének egy és kétszerese között változik.
Ez a szóródás csak részben magyarázható a tanároknak kevésbé gazdag országokban meglévő viszonylagosan magasabban értékelt poziciójával. Néhány gazdagabb országban, mint pl. Svájcban, Luxemburgban és Németországban az átlagosan egy főre jutó nemzeti jövedelemhez képest a tanárok fizetése szintén magasabb.
8.sz.táblázat - Az alapfokú oktatásban dolgozó 15 éves gyakorlattal rendelkező tanárok fizetésének aránya az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva
| Ország | Arány | ||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Norvégia | 1.027 | ||||||||||||||||||
| Svédország | 1.086 | ||||||||||||||||||
| Olaszország | 1.152 | ||||||||||||||||||
| Ausztria | 1.183 | ||||||||||||||||||
| USA | 1.219 | ||||||||||||||||||
| Franciaország | 1.310 | ||||||||||||||||||
| Dánia | 1.391 | ||||||||||||||||||
| Hollandia | 1.423 | ||||||||||||||||||
| Luxemburg | 1.587 | ||||||||||||||||||
| Törökország | 1.624 | ||||||||||||||||||
| Görögország | 1.685 | ||||||||||||||||||
| Németország | 1.720 | ||||||||||||||||||
| Svájc | 1.724 | ||||||||||||||||||
9.sz.táblázat - A pedagóguskeresetek az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva Magyarországon (1995)
| Középfokú iskolai tanárok | 0.72 |
| Alapfokú iskolai tanárok | 0.68 |
| Óvónők | 0.52 |
Az eltérés a nyugati országokhoz képest szembetűnő, és korábbi számítások alapján, a már bemutatott kedvezőtlen hazai kereseti tendenciák alakulása következtében a különbség évről-évre növekszik.
Az oktatás vonzerejét nemcsak a fizetések (abszolut és viszonylagos) nagysága befolyásolja, a munkavégzés egyéb feltételei is fontos szerepet játszanak. Két aspektust külön is ki kell emelni. Az egyik a kötelező óraszámok mértéke, a másik az oktatandó tanulók száma, mint a tanárok munkafeltételeinek meghatározó jellemzője.
Nagyon nehéz e tekintetben a nemzetközi összehasonlítás, hiszen az oktatók a szerződésük szerinti óráik mellett az egyes országokban eltérő mennyiségű órát tartanak. Mégis úgy tetkinthető, hogy a munkaszerződés szerinti órák száma az oktatási tevékenység vonzereje szempontjából fontos tényező.
Az oktatási órák száma és az oktatási egyéb feltételek az egyes országokban nagy mértékben különböznek. Ez részben magyarázatul szolgálhat a fizetések közötti eltérésekre is. Igy pl. a svéd és a norvég tanárok fizetése viszonylag alacsony, de a megtartandó tanítási órák száma a svájcinak csak kétharmada. Ugyanakkor átlagosan csupán fele annyi gyermekért felelősek, mint Irországban, ahol a fizetés viszonylag magas.
10. táblázat
| A pedagógusok éves óraszáma az alapfokú oktatásban | |||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Átlag felett | |||||||||||||||||||
| Svájc | 1085 | ||||||||||||||||||
| Hollandia | 1000 | ||||||||||||||||||
| USA | 958 | ||||||||||||||||||
| Egyesült Királyság | 950 | ||||||||||||||||||
| Franciaország | 923 | ||||||||||||||||||
| Irország | 915 | ||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Átlag körüli | |||||||||||||||||||
| Spanyolország | 900 | ||||||||||||||||||
| Finnország | 874 | ||||||||||||||||||
| Belgium | 832 | ||||||||||||||||||
| Törökország | 830 | ||||||||||||||||||
| Portugália | 828 | ||||||||||||||||||
| Magyarország* | 798 | ||||||||||||||||||
| Németország | 760 | ||||||||||||||||||
| Dánia | 750 | ||||||||||||||||||
| Olaszország | 748 | ||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Átlag alatti | |||||||||||||||||||
| Luxemburg | 730 | ||||||||||||||||||
| Ausztria | 709 | ||||||||||||||||||
| Görögország | 696 | ||||||||||||||||||
| Norvégia | 686 | ||||||||||||||||||
| Svédország | 624 | ||||||||||||||||||
* Közoktatási törvény alapján számított adat
A vizsgált országokban az átlagos óraszám 829 óra volt. Meg kell jegyezni, hogy az alsó és felső középfokú oktatásban az átlagos éves óraszámok alacsonyabbak (777, ill. 688 óra/év, M.o-on 760), eloszlásuk azonban hasonló a fentiekhez.
A tanárok munkafeltételeinek másik jellemző mutatója az egy pedagógusra jutó tanulók száma. A következő táblázatból jól látható, hogy az OECD országokban ez a mutató tendenciaszerűen alacsonyabb a gazdagabb országokban, mint a kevésbé gazdagokban. A középfokú oktatásban a különbségek lényegesen nagyobbak. A szélső értékek 6 tanuló/tanár Belgiumban és 44 tanuló/tanár Törökországban.
11. táblázat - Az egy tanárra jutó tanulók száma az alapfokú oktatásban
| 20 fő feletti | |||||||||||||||||||
| Törökország | 27.6 | ||||||||||||||||||
| Irország | 24.4 | ||||||||||||||||||
| Hollandia | 22.4 | ||||||||||||||||||
| Egyesült Királyság | 21.7 | ||||||||||||||||||
| Németország | 20.4 | ||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| 15 és 20 fő között | |||||||||||||||||||
| Franciaország | 19.3 | ||||||||||||||||||
| USA | 19.0 | ||||||||||||||||||
| Görögország | 19.0 | ||||||||||||||||||
| Finnország | 18.0 | ||||||||||||||||||
| Spanyolország | 17.6 | ||||||||||||||||||
| Svájc | 15.3 | ||||||||||||||||||
| Norvégia | 15.0 | ||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| 15fő alatt | |||||||||||||||||||
| Belgium | 13.2 | ||||||||||||||||||
| Luxemburg | 13.0 | ||||||||||||||||||
| Svédország | 12.4 | ||||||||||||||||||
| Portugália | 12.1 | ||||||||||||||||||
| Ausztria | 11.8 | ||||||||||||||||||
| Magyarország* | 11,2 | ||||||||||||||||||
| Dánia | 11.2 | ||||||||||||||||||
| Olaszország | 9.9 | ||||||||||||||||||
* Az 1996/97 évi statisztikából számított adat
Az OECD vizsgálatok eredményei alapján végül is nehéz egyértelmű következtetésre jutni az oktatók fizetése és a munkafeltételek közötti összefüggéseket illetően. A munkaidő hossza alapján a tendencia azt mutatja, hogy a nagyobb éves óraszámmal dolgozó oktatók fizetése is viszonylag nagyobb. A tanuló/tanár hányados nagyságában mutatkozó különbségek részben szintén magyarázatul szolgálnak a tanárok nemzetközi méretekben mutatkozó különbségeire. Mint az adatokból látható, e tekintetben is jelentős különbségek találhatók.
A tanárok fizetése 1985-1993 között a legtöbb OECD országban gyorsabban növekedett, mint az árindex. Azonban csak kevés országban volt az oktatói bérek növekedése gyorsabb, mint a bérek általános növekedése. A tanárok fizetésének növekedése általában alacsonyabb volt az olyan országokban, ahol a tanuló/tanár hányados csökkent.
Az egy tanulóra jutó növekvő költségek az OECD országok legtöbbjében egyes esetekben a növekvő tanári fizetések, más esetekben a csökkenő tanuló/tanár hányados miatt következett be.
Egyes országokban, amelyekben az osztálylétszám csökkenése következett be, s egyúttal a tanuló/tanár arány csökkent, szintén korlátozott volt a fizetések növekedése. Az ilyen országokban a fizetések szerény növekedését részben kompenzálhatják a jobb osztálytermi feltételek. Néhány más országban az osztálylétszámokat magasabban tartották, de viszonylagosan növelték a tanári fizetéseket. Mindezek azonban nem minden esetben tekinthetők egy stratégia részeként, de a gyakorlatban az érzékelhető, hogy ha egy országban többet fizetnek a tanároknak, annál kevésbé várnak el alacsony tanuló/tanár arányt, és viszont. A mennyiségi jelzőszámok azonban önmagukban nem tudják jelezni a tanári fizetéseknek és a tantermi feltételeknek az oktatás minőségére gyakorolt hatását.
12. táblázat - Reálérték-változás a tanári fizetésekben, az egy pedagógusra jutó tanulók számában és az egy tanulóra jutó kiadásokban 1985-1993 között az alapfokú oktatásban %
| Tanári | Tanuló/tanár | Egy tanulóra jutó | |||||||||||||||||
| átlagfizetés | arány | kiadás | |||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Ausztria | 26,05 | 4,4 | 24,7 | ||||||||||||||||
| Belgium | 7,63 | -20,0 | 32,4 | ||||||||||||||||
| Dánia | 1,39 | -10,4 | 28,2 | ||||||||||||||||
| Finnország | 14,97 | -3,7 | 6,2 | ||||||||||||||||
| Németország | 11,77 | -0,9 | 6,1 | ||||||||||||||||
| Irország | 26,73 | -8,9 | 33,9 | ||||||||||||||||
| Hollandia | 2,26 | 8,2 | -10,6 | ||||||||||||||||
| Spanyolország | 16,09 | -39,5 | 65,2 | ||||||||||||||||
| Svédország | 6,73 | ,8 | 3,9 | ||||||||||||||||
| Magyarország* | 8,8 | -23,7 | 31,5 | ||||||||||||||||
* A pedagógus átlagbérek, statisztikai adatok és a fogyasztói árindexek segítségével számított adatok (1985-95 közötti időszak)
Látható, hogy az egyes országok között igen nagy eltérések vannak a különböző mutatókat illetően. Az eltérések okait csak részletes elemzésekkel lehetne feltárni. Magyarország esetében mindhárom mutató javulást jelez a tíz éves periódust illetően. A pedagógusbérek 8,8 %-os növekedésének szzámításánál csak a fogyasztói árindex hatását vettük figyelembe, a személyi jövedelemadó (1987. VII. Tv.) bevezetésének hatását, az un. bruttósítást" nem, ami 1988-ban kb 15 %-os nominál bérnövekedést jelentett. Ha ezt is figyelembe vesszük, a fenti táblázatban több százalékos reálbércsökkenést mutathatunk ki. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszámnál figyelembe kell venni, hogy Magyarországon az általános iskolákban éppen 1985-ben volt a demográfiai hullám legnagyobb korosztálya 4-5. osztályos. Az azóta bekövetkezett kedvező változás a tanuló/tanár arányban jelentős mértékben a tanulólétszám jelentős csökkenésének tudható be. Az egy tanulóra jutó kiadások relatív növekedése viszonylag kedvező mértékű, 10 év alatt reálértéken 31, 5 %. Ebben a növekedésben az utóbbi években elsősorban az önkormányzatok vállaltak jelentősebb szerepet. Szükséges lenne azonban a számításoknál figyelembe venni, hogy miként változott az oktatás fogyasztói kosara" tíz év alatt, mivel ez befolyásolja az árindex változásait is.
Összegezve megállapítható, hogy a számítások, illetve a levont következtetések csak fenntartásokkal fogadhatók el. Ugyanakkor ismerve a magyarországi oktatáspolitika az oktatói bérek, és az oktatásfinanszírozás alakulását, jogszabályi alakítását, az is megállapítható, hogy ezekben a fenti, nemzetközi szinten értelmezett összefüggés a három mutató között Magyarországon nem fedezhető fel.
