Vágó Irén:

Az implementáció stratégiája

A NAT kihirdetésekor úgy tűnt az oktatásirányítók és az oktatáskutatók egyetértettek abban, hogy a Nemzeti alaptanterv nem felvált egy szellemétől gyökeresen eltérő tantervi szabályozási struktúrát, hanem belesimulva a bekövetkezett változások sorozatába, mintegy a "változások stabilizálásáért" kerül be az oktatási rendszerbe, ezért bevezetésekor is a közoktatás kialakult struktúrájával való konformitását kívánják majd hangsúlyozni. Abban is közmegegyezés mutatkozott, hogy a NAT a közoktatási törvény rendelkezése alapján “mintegy magától" is életbe lép, az implementáció a tényleges használatba vételhez legfeljebb csak hozzájárulhat.

Ennek ellenére végül mégis olyan döntés született, hogy a NAT megjelenése a közoktatási gyakorlatban - együttesen a vizsgarendszer kiépülésével és szabályozó szerepének kiszélesedésével - olyan horderejű változás, amely feltétlenül indokolttá teszi központi, jól megtervezett implementációját. Nyilvánvalóan közre játszott ebben a döntésben az a fajta tradíció, hogy Magyarországon ezideig minden közoktatási reform, és jelentősebb modernizáció együtt járt ilyen központilag tervezett, központi intézkedésekkel és komoly költségvetési pénzekkel megtámogatott fejlesztési akciósorozattal. Az implementációs stratégia kidolgozása Pőcze Gábor nevéhez fűződik, elképzelései szűkebb szakmai körökben kerültek megtárgyalásra, és a szakmai sajtóban is megjelentek. (Pőcze, 1995 .)

Az elképzelés lényege szerint a Nemzeti Alaptanterv önmagában nem kényszeríti ki sem a fenntartók viselkedésének, sem az iskolák szakmai munkájának, sem az egyes pedagógusok oktatási tevékenységének jobbítását. A NAT változásokat akkor generál, ha törvényi környezete az önkormányzatokat helyi- és regionális oktatástervezésre, más fenntartókkal való együttműködésre, az iskolákat funkciójuk átgondolására, a pedagógusokat a sajátjuknak érzett iskolai szakmai koncepciók megvalósítására ösztönzi; az implementáció pedig a NAT infrastruktúrájának: tankönyv-, tanterv-, taneszközkörnyezetének kiépítésével, valamint szolgáltatórendszerének: pedagógus-továbbképzés, tanácsadás, információ szolgáltatás megteremtésével támogatja ezeket a folyamatokat. Az MKM feladata a NAT bevezetésében a még hiányzó törvényi környezet mielőbbi megteremtése, az implementáció költségeinek tervezése, a pedagógiai szolgáltató intézeteknek, kitüntetetten az Oszágos Közoktatási Intézetnek pedig a folyamat levezénylése.

Az implementációs terv kétségkívül leginkább kidolgozott területe a komplex módon végiggondolt továbbképzési rendszer volt, amely nem csupán a képzők kiválasztására és kiképzésére, a képzésbe bevonandó célcsoportok kijelölésére vállalkozott, hanem a különböző érdekeltségű csoportok számára szükségesnek tartott tanfolyamok részletes tematikáját is magába foglalta. Hasonlóan nagy teret szentelt a NAT bevezetéséhez elengedhetetlen központi beruházások elemzésének, a tankönyv-, tanterv-, és taneszközfejlesztési beruházásoknak a közoktatási információs rendszer kiépítésének és a NAT implementációhoz elengedhetetlenül szükséges értékelési és vizsgaközpontok felállításának.

A koncepció kidolgozója elemezte az implementáció lehetséges finanszírozási modelljeit, és figyelmeztetett arra, hogy a központi vezérlésű fejlesztési programoknál világszerte így Magyarországon is tapasztalható pazarlás csak akkor csökkenthető, ha költségvetési támogatások a lehető legkevesebb közvetítéssel magukhoz a közszolgáltatásokat igénybevevőkhöz kerülnek, azaz a továbbképzésre szánt pénzeket, nem a tanfolyamok szervezői kapják céltámogatás formájában, hanem a résztvevő pedagógusok tudják belőle megfizetni képzési költségeiket, a tankönyvpiacot segítő tőkeinjekciók nem a kiadóknál, szerzőknél, hanem vásárlóerő formájában a felhasználóknál jelentkeznek. Hagsúlyozta, hogy az implementáció kedvező költségvetési kondíciói mellett is könnyen elképzelhető, hogy a NAT, mint modernizációs eszköz nem tudja kifejteni a tőle elvárt hatásokat, ha például az iskolafenntartók nem tudják finanszírozni a pedagógiai programokba foglalt szakmai innovációk csekély többletigényét, mert implementációs pénzek nem jutnak el hozzájuk.

Az implementációs szakirodalom jeleseire hivatkozva Pőcze elengedhetetlennek tartotta, hogy egy széleskörű legitimitást élvező grémium szakmai kontrollt gyakoroljon az implementáció minden lényeges mozzanatára, biztosítsa a folyamat demokratikus vezetését, irányítását. Ez az elképzelés azonban, csakúgy mint a terv néhány más pontja nem valósult meg a későbbiekben.

Végezetül a koncepció kidolgozója a régi reflexek felélesztésétől óvta az oktatásirányítókat, akiknek el kell tudni viselniük, ha a változások nem az ütemterveknek megfelelően alakulnak az implementáció folyamatában; és irányítási önmérsékletet kell tanúsítaniuk akkor is, ha a fejlődés nem látványos és azonnali, vagy a nagyobb dependenciaigényű csoportok esetleg tehetetlenséggel vádolják a minisztériumot.

Az implementáció folyamata és eredményei

A kilencvenes évek második felétől az Országos Közoktatási Intézet vált az állami minőségbiztosítás fő intézményévé, így szinte magától értetődően lett a NAT implementációs pénzalap egy tetemes részének kezelője, és hárult rá a legfőbb felelősség az implementáció segítéséért, a tantervi és tankönyvválasztékkal kapcsolatos szolgáltatásokért. Az OKI-t bízták meg az új vizsgarendszer kidolgozásával és a tanulási eredmények monitor típusú követéses vizsgálatával.

A alaptanterv bevezetéséig rendelkezésre álló időben az OKI négy részprogram keretében próbálta a NAT implementációt segíteni:
1. a választható tantervek kínálatának megteremtésével,
2. a tanterveket az iskolákhoz eljuttató csatornák kialakításával,
3. a pedagógusok felkészítésével a helyi tantervkészítés folyamatára;
4. a fenntartók felkészítésével a pedagógiai program elfogadásával kapcsolatos feladatokra

A kínálat megteremtésére és a tantervek terjesztésére a legmegfelelőbb útnak az elektronikus út ígérkezett. A számítógépes elérhetőség mellett szólt, hogy rendelkezésre állt egy tantervírásra alkalmas szoftver a “Profil", és egyértelmű volt, hogy a tanterveket ily módon lehet majd leggyorsabban továbbítani a felhasználókhoz, akik a helyi tanterveikbe a legegyszerűbb szövegszerkesztőkkel átemelhetik majd az adaptálásra kiválasztott minősített tanterv elemeit. A számítógépes adatbank létrehozását az OKI kezdeményezte és az MKM támogatta.

Minősített tantervek

Az MKM jóváhagyása és a szükséges pénzeszközök átutalása meglehetősen elhúzódott, így csak 1996 végétől indult meg a tantervi adatbank feltöltése. Az OKI szerződést kötött a felkért tantervfejlesztőkkel komplett iskolai tantervek és műveltségterületenkénti/tantárgyak szerinti tantervek elkészítésére, és felkérte a lektorokat a tantervek minősítésére.
(A minősítés nem jelent mást, mint annak igazolását, hogy a tanterv megfelel annak amit állít magáról, azaz az általa meghatározott időkeretben és megnevezett ( tanulócsoportra, tanulásszervezési eljárásokra, tanulási célkitűzésekre, haladási tempóra vonatkozó) feltételek mellett teljesíthetők a NAT (és a NAT-on felüli) követelmények.)

1. táblázat - A tantervi adatbankban szereplő tantervek száma a tantervek fajtái szerint 1995. május 15-én

Tanterv fajtája	Tantervek száma
Teljes iskolára készült tanterv	2
Műveltségterületre készült tantervcsalád	13
Tantárgyak tantervei	146

Forrás: Tantervi adatbank (Bognár-Horváth H, 1997)

2. táblázat - A tantervi adatbankban szereplő tantervek száma egyes műveltségi területek szerint

Tanterv	Tanterv száma
Magyar nyelv és irodalom	14
Élő idegen nyelv	17
Matematika	22
Ember és társadalom	15
Ember és természet	27
Földünk és környezetünk	3
Művészetek	22
Informatika	8
Életvitel és gyakorlati ismeretek	5
Testnevelés és sport	13

Forrás: Tantervi adatbank (Bognár- Horváth H.,1997)

A jóváhagyott tantervi projektek közül leginkább a komplett iskolai tantervek elkészültében mutatkozott lemaradás, mert ezek a tantervek csak akkor kerülhettek be az adatbankba, ha minden egyes elemük elkészült, és a szerzők végeztek a lektori észrevételeket követő javításokkal is. A 10-12 osztályra, esetenként 20-30 tantárgyra kiterjedő több, mint ezer oldalas - a tantervfejlesztők sokaságát mozgósító - teljes iskolai tantervcsomagnál nem lehetett a munkát olyan feszített ütemezéssel elvégezni, mint a csak egy tantárgyra vagy műveltségterületre szorítkozó tantervek esetében. Ugyanakkor az iskolák pontosan az ilyen komplett tantervek iránt mutattak igen nagy érdeklődést, így ezeknek a hiánya komoly érv volt a NAT bevezetését elhalasztani kívánók számára.

Információs szolgáltató rendszer

A tantervi kínálat megteremtésével párhuzamosan az OKI szakemberei hozzáláttak a közoktatás információs szolgáltató rendszerének kiépítéséhez, amelyben elsősorban a megyei pedagógiai intézetekre, mint bázisokra támaszkodtak. A megyei pedagógiai intézetek - a Soros Alapítvány támogatásával - már 1995-től végeztek információs szolgáltató tevékenységet, amely elsősorban a különböző pályázati lehetőségek folyamatos megismertetésére terjedt. E tevékenységhez az intézetek a Soros Alapítványtól kaptak számítógépet és internet hozzáférést is. Az OKI megállapodást kötött az Alapítvánnyal, hogy e rendszer bázisán működjenek a megyei pedagógiai intézetek Közoktatási Információs Irodái, amelyek tevékenységéhez az OKI a szükséges információkon kívül a működési költségeikhez való hozzájárulást biztosította (lásd táblázat).

Közoktatási Információs Irodák (Megyei Pedagógiai Intézetek)

Irsz.	Város	Név	cím	Intézet	Telefon
6000	Kecskemét	Bodor Zoltán Hornyák Zoltán	Katona József tér 8.	Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet	76/416-420
7626	Pécs	Gajdus Istvánné	Széchenyi tér 9.	Baranya Megyei Pedagógiai Intézet	72/211-700, 72/241-124
5600	Békéscsaba	Dr. Tímár Éva Zsotár Gyula	Luther u. 5/b.	Békés Megyei Pedagógiai Intézet	66/444-109
3534	Miskolc	Régéci Zoltánné Udvarnoki Miklósné	Andrássy u. 96.	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet	46/379-790, 46/401-433
1088	Budapest	Borbély Imre	Vasu. 8.	Fővárosi Pedagógiai Intézet	1382-156
1052	Budapest	Gérnyi Ferencné	Városház u. 7.	Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet	1176-726
6726	Szeged	Szuromi Pálné	Középfasor 1-3.	CsongrádM egyei Pedagógiai Intézet	62/431-402
8000	Székesfehérvár	Gerse István	Marx tér1.	Fejér Megyei Pedagógiai Intézet	22/310-589
9022	Győr	Telekes Annamária	Bajcsy-Zs.u. 80/84.	Győr-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet	96/310-287
4024	Debrecen	Csontó Béla Nagy Jánosné	Piac u. 42/48.	Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet	52/449-630
3300	Eger	Osváth Péter	Széchenyi u. 47.	Heves Megyei Pedagógiai Intézet	36/422-600
5000	Szolnok	Rácz Éva	Magyarút 4.	Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet	56/422-652
2800	Tatabánya	JuhászM ihály	Főtér 4.	Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet	34/317-433
3100	Salgótarján	Guszlev Viktor	Május 1 út 77.	Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet	32/310-574/45, 32/314-814
7400	Kaposvár	Nagy Károly	Csokonai u. 3.	Somogy Megyei Pedagógiai Intézet	82/315-122/147
4400	Nyíregyháza	KindruszPál	Buzau. 5.	Szabolcs-Szatmár Megyei Pedagógiai Intézet	42/311-499
7100	Szekszárd	Pámer Jakab	Mártírok tere 11/13.	Tolna Megyei Pedagógiai Intézet	74/312-918
9700	Szombathely	Zelles Ilona	Petőfi S. u. 8.	Vas Megyei Pedagógiai Intézet	94/314-174
8200	Veszprém	Tamás Gyula Varga Katalin	Iskola u. 8.	Ipari Szki. és Általános Gimnázium	88/406-866
8900	Zalaegerszeg	Kámán Tibor	Kossuth L. út 45-49.	Zala Megyei Pedagógiai Intézet	92/313-293

Az OKI 1996 májusában nyílt pályázatot írt ki a közoktatás intézményei (iskolák, kabinettek) számára. Ebben felkínálta, hogy szükség esetén nagyobb teljesítményű PC, nyomtató, fénymásoló és/vagy telefonvonal kiépítésével, az információs szolgáltatásokhoz szükséges működés költségeihez való hozzájárulással, valamint a szolgáltatást végző személy részbeni díjazásával támogat intézményeket. Cserében heti 20 órában - meghatározott rendszeres nyitvatartási idő mellett - biztosítani kellett a pályázóknak, hogy a tantervbank tartalmához az érdeklődők önköltséges áron hozzájuthassanak. A megyei pedagógiai intézetek mellett 1996-ban végül is újabb 21 Közoktatási Információs Szolgáltató Pont létesítettek (lásd: táblázat).

Közoktatási Információs Szolgáltató Pontok

Város	Név	Intézmény	Cím	Telefon	Fax
Baja	Papp Károly	Újvárosi Általános Művelődési Központ Baja	6500 Oltványi u. 14.	79/326-571	79/325-229
Biharkeresztes	Szabó András	Bocskai István Gimnázium, Szakiskola és Diákotthon	4110 Ady E. u. 2.	54/430-146	54/430-084
Budapest	Bak Zsófia	Alapítványi és Magániskolák Egyesülete	1096 Vendel u. 3.	215-62-20
Csongrád	Cseri Gábor	Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola	6640 Kossuth tér 1.	63/482-715	63/383-233
Gödöllő	Fejes József	Damjanich János Általános Iskola	2100B atthyány Lajos u. 32.	28/414-940 20/437-476	-
Gyöngyös	Fenyő István	II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola	3200 Petőfi út 2.	37/301-635	-
Hajdunánás	Kissné Körtvélyesi Idikó	Barcsa János Általános Iskola	4081 Polgári u. 71.sz.	52/380-611 20/260-353	-
Hódmezővásárhely	Sisák Zoltán	Bethlen Gábor Református Gimnázium	6800 Szőnyi u. 2.	62/341-703	62/344-337
Kalocsa	Hábel József	Belvárosi Általános Iskola	6300 Szent I. kir. út 12-14.	78/461-461	-
Komárom	Pokornyiné Pintér Ildikó	Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Szakiskola	2900 Czuczor Gergely u.	34/340-329	34/341-584
Mátészalka	Jágri Ilona	Gépészeti Szakközépiskola	4702 Kölcsey u. 12.	44/312-884	-
Nagykanizsa	Faragó Zsolt	Zsigmond Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola	8800 Sugárút 13.	93/310-591	93/314-385/139 m.
Ózd	Kovács Ottó	Szabó Lőrinc Általános és Szakiskola	3600 Brassói út 1.	48/473-712	48/471-587
Pápa	Huszár Endre	Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	8501 Várkertút 6.	89/318-025	89/324-953
Pécs	Bebesiné Turi Katalin	Apáczai Nevelési Központ	7600 Apáczai Krt. 1.	72/441-325	72/441-965
Sárospatak	Kiss Zoltán	Árpád VezérGimnázium	3950 Arany János u. 5-7.	47/314-158	47/312-140
Sopron	Friedrich Zsolt	Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium	9400 Ferenczy János u. 7.	99/311-468	99/333-420
Szigetvár	Barczikay Lászlóné	Szigetvár Város Önkormányzat Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola	7900 Rákóczi Ferenc u. 9-13.	73/413-280	73/312-525
Tamási	Kaszás Dezső	Béri Balogh Ádám Gimnázium	7090 Bezerédj u. 1.	74/473-679	-
Tiszafüred	Fehér Istvánné	Kossuth L. Gimn. Kereskedelmi Szakközépiskola és Koll.	5350 Barossút 36.	59/350-220	-
Zalaegerszeg	Szabó Károly	Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ	8900 Apáczai Csere János tér 5.	92/311-396	92/311-426

Az összesen 41 helyen működő adatbanki szolgáltatáshoz a Soros Alapítvány egységesen lehetővé tette az internet hozzáférést is.

A helyszínen pedig az érdeklődők - igényeik szerint - különböző formában juthatnak hozzá a minősített tantervekhez:

• lemezen, Profil szoftveren (akár az aktuálisan teljes tantervbankhoz is);
  
• lemezen, Word formátumú dokumentum fájlként;
  
• kinyomtatottan;
  
• fénymásolatban.

A minden szolgáltatóegységben vezetett és havonta összesített ú.n. "forgalomnapló" adatai szerint leginkább a teljes tantervi adatbankot viszik el az érdeklődők Profil formátumban, vagy egy-egy tantárgy tanterveit, de ezeket már inkább Word dokumentumként vagy nyomtatásban. Ugyancsak a forgalomnaplókra támaszkodva megállapítható, hogy a legutolsó rendelkezésre álló - a márciusi - adatok szerint a hónapban több mint 800 különböző iskola vette igénybe e tantervi szolgáltatásokat, nem egy közülük több alkalommal is.(Bognár-Horváth H., 1997)

Az információ szolgáltatások közé tartozik még a közoktatás alapadatait tartalmazó (az intézményeket nyilvántartó és azokban különböző szempontok szerinti keresést lehetővé tevő) adatbázishoz és az országos szakértői, vizsgáztatói névjegyzékhez valamint a tankönyvi adatbázishoz való hozzáférés biztosítása, amely segíti mind a fenntartókat mind pedig az intézményeket, hogy aktuális szükségleteikhez megfelelő szakembert találjanak. Mindkét adatbázishoz az interneten keresztül is hozzá lehet férni, nemcsak a szolgáltatás helyszínein.

A hivatalosan 1997 január 17-én átadott szolgáltató rendszer megindulása után rövidesen egyértelművé vált, hogy még mindig vannak az országnak olyan régiói, ahol túlságosan nagy távolságra vannak, nehezebben megközelíthetőek az adatbankok, vagy igen magas a kiszolgálandó intézmények száma (Budapesten), ezért 10 újabb szolgáltató pont átadására került sor.(lásd: táblázat)

Közoktatási Információs Szolgáltató Pontok II.

Város	Intézmény	Név	Cím	Telefon	Fax
Budapest	XXII. Kerületi Pedagógiai Kabinet	Kovács Márk	1221 Tompa u. 8.	226-5584 (m) 131-4132 (o)	226-5584
Budapest	III. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézet	Szikora Pál Jákfalvi Gabriella	1031 Kalászi út 5-7.	388-7113 (m)	388-7113/13
Püspökladány	Karacs Ferenc Gimnázium és Ruhaipari Szakközépiskola	Gali Zoltán	4150 Gagarinút 2.	54/451-102 (m)	-
Budapest	Okker OktatásiIroda	Kolacsek Gyula	1067 Csengery u. 68.	302-1521 (m)	332-4587
Kapuvár	Pátzay Pál Általános Iskola	Harmath Lajos	9330 Kossuth L. u. 9-11.	96/241-224 (m)	-
Szeged	Humán SzolgáltatóKözpont Pedagógiai Intézet	Szerdahelyi Emőke	6723 Sás u. 2.	62/485-661 (m)	62/485-661
Marcali	Berzsenyi Dániel Gimn. és Közgazdasági Szakközépiskola	Fellegi Bálint	8700 Petőfi u. 16.	85/412-244 (m)	85/411-548
Balassagyarmat	Május 1 Úti Általános Iskola	Fábián Gábor	2660 Május 1. Út 2.	35/301-239 (m)	-
Dunaújváros	Petőfi Sándor Általános Iskola	Farkasné B. Andrea	2400 Római Krt. 2.	25/323-612 (m) 25/404-031 (o)	-
Vác	Földváry Károly Általános Iskola	Sági László	2600 Nagymező u. 14.	27/315-297 (m)	-

Nyilvánvalóan enyhíti a tantervi adatbankok kezelőire nehezedő nyomást, hogy május elejétől folyamatosan már egyszerű HTML fájlként is megjelennek az OKI honlapján az adatbank tantervei, amely az internet hozzáféréssel rendelkezők számára már azt is lehetővé teszi, hogy a szolgáltató pontok felkeresése nélkül közvetlenül válogassanak a tantervek közül. Ebben formátumban a tantervek megjelenésükben egyszerűbbé, könnyebben áttekinthetővé váltak. A HTML formátum hátránya viszont, hogy így mindegyik tanterv önálló dokumentummá válik, s ezzel elvész az a rendszerkörnyezet - a sokféle szempont szerint keresési és összefűzési lehetőség, a tankönyvi adatbázissal való azonnali kapcsolatba lépés -, amelyet a Profil lehetővé tesz.

A közoktatás szolgáltató rendszere egy év alatt lényegében kiépült és úgy tűnik, hogy a kezdeti zökkenők után megfelelően működik. Ezzel párhuzamosan elhallgattak azok a kritikusok akik, a tanároknál tapasztalt idegenkedésre, később pedagógus közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva elhibázottnak minősítették a számítógépes tantervi adatbankra épülő implementációt.

Kétségtelen, hogy a tanárok általában nagyobb segítségnek tekintik a nyomtatott formában közre adott minősített tanterveket (különösen a falusi iskolák tanárai és a tanítói végzettséggel rendelkezők), mint a mágneslemezen rögzítettet, de hívei is vannak az utóbbinak különösen a középiskolai és a városi tanárság körében (Liskó, 1997.)

Az idegenkedés igen kemény motívumait tárta fel az OKI Kutatási Központjának szervezésében 1996 decemberében elvégzett reprezentatív vizsgálat, melynek eredményei szerint az iskolák igazgatóinak, a helyi tanterv készítéséért felelős intézményvezetőknek több mint fele (50,7 százaléka) nem ismeri a számítógép kezelését, ugyanezen vizsgálat kimutatta, hogy a közoktatási intézmények 8,8 százalékában ma sincs egyetlen számítógép sem. (Vágó, 1997.) Mindenképpen sajnálatos, hogy az MKM hatalmas informatikai fejlesztési programja -az általános iskolák magas önrészesedési hozzájárulásának feltételül szabásával - éppen ezeket a legszegényebb, falusi kisiskolákat zárta ki a számítógéphez jutás lehetőségéből, azaz az informatikai fejlesztést nem kívánták a NAT implementációs feladatokkal összehangolni.

Továbbképzés

A NAT implementációt levezénylő Országos Közoktatási Intézet három féle továbbképzési lehetőséget biztosított a pedagógia programot, helyi tantervet készítő pedagógusoknak és intézményvezetőknek illetve a fenti dokumentumok jóváhagyásában érintett szakértőknek és iskolafenntartóknak.

1. A helyi tantervkészítő három napos, kiscsoportos tréningeken, elsősorban a legpraktikusabb tudnivalók átadása, a résztvevők képességfejlesztése folyt.
A részprogramban 730 pedagógus szerzett új kompetenciákat.

2. Az intézet minisztériumi támogatással megyénként 2-3 multiplikátor felkészítését vállalta 4 napos tanfolyamok keretében, azzal a céllal, hogy az ország minden megyéjében legyenek kiképzett szakemberek, akik segíteni tudnak az iskoláknak helyi tantervkészítési problémák megoldásában. A résztvevőket a megyei pedagógiai intézetek jelölték ki, nem csak saját munkatársaik köréből. A jelentkezőknek írásban kellett kötelezettséget vállalni arra, hogy a végzés után multiplikátori tevékenységet fognak folytatni. A felkészítés része volt egy 4-5 hónappal későbbi szupervízió, amikor a tanfolyamvezetők a tapasztalatokat és problémákat megbeszélték a multiplikátorokkal. Nyomon követhető, hogy az OKI által kiképzett multiplikátorok tevékenysége folyamán a pedagógus társadalom jelentékeny részét, közel 10000 embert sikerült bevonni a helyi tantervre való felkészülésbe (lásd: 3. táblázat).

3. táblázat - A multiplikátorok által tartott helyi tanterv előadások és tréningek résztvevőinek száma megyék és finanszírozók szerint

	Előadások		Tréningek
Megye	Előadások száma	Résztvevők száma	Tréningek száma	Résztvevők száma
Baranya	27	1091	3	87
Bács-Kiskun	-	-	-	-
Békés	21	486	14	237
Borsod-Abaúj-Zemplén	15	455	12	325
Csongrád	7	180	20	640
Fejér	5	100	5	90
Győr-Moson-Sopron	15	457	7	156
Hajdú-Bihar	-	-	-	-
Heves	32	1137	5	106
Jász-Nagykun-Szolnok	-	-	-	-
Komárom-Esztergom	7	231	3	70
Nógrád	23	410	12	180
Pest	51	2660	6	185
Szabolcs-Szatmár-Bereg	-	-	-	-
Somogy	6	85	10	183
Tolna	9	217	3	87
Vas	9	278	1	18
Veszprém	-	-	-	-
Zala	8	305	-	-
Budapest	-	-	-	-
Összesen	235	8092	101	2364

3. Végül az OKI a NAT implementációs keretből hatvan millió forinttal támogatta a pedagógiai intézetek továbbképzéseit. Az intézetek pályáztak továbbképzési programjaikkal, amelyek igen változatos képet mutattak. A programok zöme a Nemzeti alaptantervvel általában vagy annak valamely műveltségi (rész)területével foglalkozott, de a NAT közös követelményei, ha úgy tetszik a nevelési kérdései is majd minden megyében terítékre kerültek. Több mint 4000 részvevője volt a pedagógiai programot és a helyi tantervet érintő felkészítéseknek (ezen belül 1226-an voltak az önkormányzati oldal képviselői). A speciális programok közül megemlí-
tendők a kisebbségi, gyógypedagógiai témával, a kollégium, és a gyermekotthon kérdéseivel foglakozó rendezvények. A pedagógiai intézetek szervezésében összesen mintegy tízezren ismerkedtek a NAT-al és az iskolai bevezetés feladataival. (Bognár-Horváth H., 1997.)

A minisztérium gyorsan reagált a NAT implementációt érő támadásokra és olyan akciók sorozatát indította el, amely a NAT bevezetésében involváltak körét kívánta kiterjeszteni (az iskolák számára kiírt helyi tantervkészítő pályázattal), a támogatók táborát gyarapítani (az önkormányzati szféra megnyerésével, az iskoláknak ígért fejlesztési pénzek rendelkezésre bocsátásával) illetve népszerűsítő, informáló kiadványokat jelentetett meg, műsorokat indított el a szülők, diákok, a mindezideig érdektelen, vagy a NAT-ot éppenséggel ellenző pedagógusok tájékoztatására.

A NAT implementációjának segítése érdekében 1996 őszétől a minisztérium az alábbi programokat indította el:
(Az MKM Közoktatási és Továbbképzési Főosztály tájékoztatója.)

A televízió Repeta című, alapvetően diákoknak szóló műsora előtt elindította a “NAT-Repeta" című programot, ami hetente négy alkalommal, 30 perces műsorban foglalkozik az új tantervi szabályozás szinte minden vonatkozásával. Az élő adásban riportok, interjúk mellett közvetlen telefonos kérdez-felelek is működik:

A Köznevelés című hetilap mellékletén rendszeresen megjelenteti a “NAT-lap"-ot ami konkrét információkat nyújt, ajánlásokat tesz a NAT kapcsán pedagógusoknak, iskoláknak:

Megjelentette a NAT - naptárt, az iskoláknak és az iskolafenntartóknak szóló tájékoztatást az alaptanterv bevezetésével és a helyi tanterv elkészítésével kapcsolatos feladatokról és azok ütemezéséről.

A Közoktatási Modernizációs Alappal együttműködésben két pályázatot hirdetett iskoláknak, egyrészről helyi tantervek, másrészről pedig átmeneti tantervek írására. A tizenkilenc győztes iskola helyi tantervét kinyomtatva (kb. 5 ezer oldal) eljuttatta a megyei pedagógiai intézetekhez, ahol az iskolák a többi ajánlott terv mellett ezeket is átvehetik, természetesen ingyen. A helyi tantervek között 1-6, 1-8, 1-10, 6-12, 9-10, 9-12, évfolyamos is megtalálható, a fogyatékos iskolák programjai mellett.

Megjelentette az önkormányzatok (ÖNKOR-LAP) lapjának egy tematikus számát, amelyben részletes információkat kaptak az önkormányzatok, önkormányzati képviselők a NAT-tal kapcsolatos feladataikról:

Támogatott olyan regionális, megyei rendezvényeket, konferenciákat, amelyek témája a NAT implementációja volt.

A KOMA három, ez évi pályázatát is lényegében a NAT implementáció szolgálatába állították: az “Ember és társadalom" címűt, amely a NAT ezen műveltségterületének minden irányú “feldolgozását" segíti, a továbbképzéstől a tankönyveken át, a multimédia anyagokig, a “továbbképzés I." pályázatot, amely a közoktatási szakértők pedagógiai programok értékelésére, véleményezésére való felkészítését szolgálja, és a “továbbképzés II." pályázatot, amelyen azokra a műveltségi területekre készítik fel a pedagógusokat, amelyeket eddig nem, vagy csak kevésbé oktattak a pedagógusképző intézményekben:

NAT-NAPTÁR Művelődési és Közoktatási Minisztérium tájékoztatója az iskoláknak és az iskolafenntartóknak a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével és a helyi tantervek és a helyi tantervek készítésével kapcsolatos feladatokról. 1. A kormány 1995. október 26.-án hagyta jóvá a Nemzeti Alaptantervet. 1996. július 5.-én a parlament elfogadta az 1993. évi közoktatás törvény módosítását (1996. évi LXII. törvény). A törvény 8.§-a kimondja, hogy “az iskolában a nevelő és oktató munka - az iskolai pedagógiai program részét alkotó - helyi tanterv alapján folyik" (9). 2. Az iskolák pedagógiai programjukat 1998. szeptember 1-jétől az egész iskolára, míg a helyi tantervet az 1. és a 7. évfolyamtól kezdődően vezetik be. A NAT és a helyi tantervek szerinti tanítás tehát 6 év alatt halad át az egész közoktatási rendszeren. 3. A pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai program átgondolt tervezést igényel. 1996 éve a tájékozódás és gondolkodás éve volt, de 1997 elején már ajánlatos elkezdeni a tervezést, amit legkésőbb 1997 novemberéig le kell zárni. A tervezést folyamatos munkának képzeljük el, melynek során többször is konzultálni kell a szakértőkkel/szaktanácsadókkal illetve az önkormányzat illetékes képviselőivel. Az iskolai tervező munka fontosabb szakaszai a következők: 3.1 Június hónap során célszerű elkészíteni az iskola pedagógiai programjának és helyi tantervének a vázlatát. Kívánatos, hogy a tanévzáró értekezleten a nevelőtestület ezt megismerje. 3.2 A nevelőtestület november végére a pedagógiai program és a helyi tanterv végleges változatát fogadja el, amelyet az önkormányzatok ezt követően véleményeztetni tudnak a szakértőkkel. 4. a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Országos Közoktatási Intézet (OKI), a megyei és fővárosi (kerületi) pedagógiai intézetek bevonásával mindent elkövetnek, hogy az iskolaigazgatók az önkormányzati képviselők, a pedagógusok, a munkaközösség-vezetők, a szakértők és a szaktanácsadók a feladatok elvégzéséhez szükséges információkat idejében megkapják. Erről a közvéleményt rendszeresen tájékoztatjuk.

Nem utolsó sorban széles körű társadalmi és szakmai kontroll mellett elkészültek és a napi lapokban is megjelentek a NAT-hoz kapcsolódó, illetve az azt “kiteljesítő" jogszabályok:

• kormányrendelet az érettségiről:
• li>miniszteri rendelet az alapműveltségi vizsgáról:
• irányelvek (miniszteri rendelet formájában) a fogyatékos tanulók óvodai és iskolai nevelésérő, oktatásáról:
• miniszteri rendelet a két tanítási nyelvű iskolákról:
• miniszteri rendelet a nemzetiségi és etnikai kissebségek neveléséről, oktatásáról.