A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 1920-1996 (%)
|
|
|||||||||
| Általános iskola | Befejezett | ||||||||
|
|
|
||||||||
| 0 | 1-3 | 4-7 | 8 | Szakmunkás- képző, szakiskola | Középiskola | Felsőfok | Összesen | ||
|
|
|||||||||
| 1920 | 13,5 | 15,6 | 61,7 | 6,1 | - | 2,0 | 1,1 | 100,0 | |
| 1930 | 9,0 | 15,5 | 64,5 | 7,4 | - | 2,5 | 1,1 | 100,0 | |
| 1941 | 7,2 | 12,4 | 67,5 | 8,8 | - | 2,7 | 1,3 | 100,0 | |
| 1949 | 5,7 | 12,0 | 64,4 | 13,2 | - | 3,4 | 1,3 | 100,0 | |
| 1960 | 4,0 | 10,9 | 56,4 | 21,4 | - | 5,3 | 2,0 | 100,0 | |
| 1970 | 2,4 | 8,0 | 43,8 | 28,2 | 4,8 | 9,6 | 3,2 | 100,0 | |
| 1980 | 1,7 | 7,1 | 32,2 | 29,6 | 9,7 | 14,6 | 5,1 | 100,0 | |
| 1990 | 2,0 | 5,6 | 23,6 | 32,0 | 10,3 | 16,2 | 7,6 | 100,0 | |
| 1996 | 2,0 | 4,7 | 16,8 | 30,3 | 16,9 | 20,3 | 9,0 | 100,0 | |
|
|
|||||||||
Forrás: Szukicsné, 1993; 1996-os mikrocenzus, KSH
A 15 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 1960-1996 (%)
|
|
||||||||
|
Általános iskola |
Befejezett |
|||||||
|
|
|
|||||||
| 0 | 1-7 | 8 | Szakmunkás-képző, szakiskola | Középiskola | Felsőfok | Összesen | ||
|
|
||||||||
| 1960 | 3,3 | 63,8 | 24,3 | - | 6,2 | 2,3 | 100,0 | |
| 1970 | 2,0 | 46,6 | 31,1 | 5,5 | 11,1 | 3,7 | 100,0 | |
| 1980 | 1,1 | 32,8 | 32,8 | 11,0 | 16,5 | 5,8 | 100,0 | |
| 1990 | 2,1 | 20,7 | 35,6 | 15,0 | 18,7 | 8,8 | 100,0 | |
| 1996 | 0,8 | 14,0 | 33,5 | 18,9 | 22,7 | 10,1 | 100,0 | |
|
|
||||||||
Forrás: Szukicsné, 1993; 1996-os mikrocenzus, KSH
Az aktív kereső népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 1960-1966 (%)
|
|
|||||||
|
Általános iskola |
Befejezett |
||||||
|
|
|
||||||
| 0-7 | 8 | Szakmunkás-képző és szakiskola | Középiskola | Felsőfok | Összesen | ||
|
|
|||||||
| 1960 | 64,9 | 24,7 | - | 7,2 | 3,2 | 100,0 | |
| 1970 | 39,0 | 34,1 | 7,8 | 13,9 | 5,2 | 100,0 | |
| 1980 | 18,5 | 35,4 | 16,9 | 21,1 | 8,1 | 100,0 | |
| 1990 | 5,2 | 33,4 | 24,2 | 24,8 | 12,3 | 100,0 | |
| 1996 | 1,1 | 20,2 | 30,6 | 31,3 | 16,8 | 100,0 | |
|
|
|||||||
Forrás: Szukicsné, 1993; 1996-os mikrocenzus, KSH
Ifjúsági munkaerőforrás,* 1988-1996 (%)
|
|
|||||||||
| Végzettség | 1988 | 1989 | 1990 | 1991 | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996** |
|
|
|||||||||
| Felsőfok | 10,5 | 11,3 | 10,6 | 10,1 | 9,9 | 9,3 | 11,0 | 13,8 | 15,8 |
| Gimnázium | 6,9 | 5,7 | 4,9 | 7,5 | 7,6 | 9,4 | 9,3 | 11,3 | 12,1 |
| Szakközépiskola | 18,0 | 12,5 | 10,8 | 11,5 | 13,0 | 17,2 | 14,3 | 10,8 | 8,1 |
| Technikum | - | 0,2 | 3,1 | 3,2 | 3,7 | 3,7 | 6,8 | 8,2 | 11,8*** |
| Szakmunkás | 36,9 | 35,4 | 33,9 | 33,1 | 36,5 | 33,3 | 33,6 | 33,5 | 33,3 |
| Szakiskola | 2,5 | 2,8 | 2,8 | 2,9 | 3,2 | 5,1 | 6,4 | 7,2 | 5,7 |
| 8 osztály | 19,9 | 26,2 | 27,2 | 24,3 | 20,3 | 18,2 | 15,1 | 12,1 | 13,2 |
| 8 osztálynál kevesebb | 5,3 | 5,9 | 6,6 | 7,4 | 5,8 | 3,8 | 3,7 | 3,3 | - |
|
|
|||||||||
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
| Összesen (ezer fő) | 138,3 | 142,6 | 152,4 | 167,5 | 172,6 | 180,3 | 174,3 | 151,8 | 148,6 |
| Ebből | |||||||||
| Szakképzett | 67,8 | 62,2 | 61,2 | 60,8 | 66,3 | 68,4 | 71,9 | 73,3 | 74,7 |
| Szakképzetlen | 32,2 | 37,8 | 38,8 | 39,2 | 33,7 | 31,6 | 28,1 | 26,7 | 25,3 |
|
|
|||||||||
Forrás: Magyar Statisztikai Évköny, 1986-1995, KSH
*Az újonnan munkába lépők megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint.
** Előzetes adatok.
*** 1996-ban az összes, érettségi utáni képzésben részt vett.
A reál GDP változásának üteme négy közép-európai országban, 1987-1996 (1987 = 100%)
|
|
||||
| Cseh Köztársaság* | Magyarország | Lengyelország | Szlovákia* | |
|
|
||||
| 1987 | 100 | 100 | 100 | 100 |
| 1988 | 102,6 | 99,9 | 104,1 | 102,6 |
| 1989 | 104,2 | 99,5 | 104,6 | 104,2 |
| 1990 | 103,8 | 96,2 | 92,5 | 103,8 |
| 1991 | 89,1 | 84,8 | 85,5 | 87,2 |
| 1992 | 83,2 | 81,1 | 87,7 | 81,1 |
| 1993 | 82,5 | 80,6 | 91,0 | 78,1 |
| 1994 | 84,6 | 83 | 95,7 | 81,9 |
| 1995 | 88,7 | 84,2 | 102,4 | 88,0 |
| 1996 | 93,6 | 85,1 | 108,6 | n. a. |
|
|
||||
Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv 96; Economic Outlook, 1996
* 1991 előtt egy országként szerepelnek.
A kettős könyvvitelű vállalatok (a pénzügyi szektor kivételével) hozzáadott érték szerinti megoszlása tulajdonosi alszektoronként*, 1992-1995 (%)
|
|
||||
| 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | |
|
|
||||
| Közösségi | 55,7 | 41,9 | 34,8 | 27,1 |
| Hazai magán | 34,5 | 41,7 | 44,6 | 48,0 |
| Külföldi | 9,8 | 16,4 | 20,6 | 24,8 |
|
|
||||
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv és Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1992-1996, KSH
* A tulajdonosi alszektorokba történő besorolás a többségi tulajdonos típusa szerint történik.
Az államháztartás egyenlegének (hiányának) alkaulása a GDP %-ában, 1992-1996
|
|
|||||
| 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996* | |
|
|
|||||
| Központi költségvetés egyenlegea | -6,9 | -5,1 | -6,3 | -5,3 | -2,0 |
|
|
|||||
| Ebből: Elsődleges egyenleg (MNB nélkül) | -2,4 | -1,9 | -0,4 | 3,2 | 5,3 |
| Kamategyenleg | -4,2 | -3,5 | -6,5 | -8,4 | -6,5 |
| MNB befizetések egyenlege | -0,3 | 0,3 | 0,5 | 0,0 | -0,8 |
| Elkülönített alapok egyenlege | 0,1 | 1,0 | 0,0 | -0,2 | -0,2 |
| Társadalombiztosítás egyenlege | -0,6 | -0,9 | -0,8 | -0,7 | -1,0 |
| Helyi önkormányzatok egyenlege | 0,4 | -0,5 | -1,3 | -0,3 | 0,0 |
|
ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENLEGEb |
-6,9 | -5,5 | -8,4 | -6,4 | -3,1 |
|
|
|||||
| Privatizációs befizetés | 0,8 | 0,3 | 0,7 | 2,7 | 3,6 |
| Nettó kölcsönnyújtás mínusz törlesztés | 0,1 | 0,0 | 0,0 | -0,3 | 0,0 |
|
|
|||||
| Központi költségvetés GFS egyenlegec | -6,8 | -5,1 | -6,4 | -5,5 | -1,9 |
| Ebből: Elsődleges GFS-egyenleg (MNB nélkül)d | -2,3 | -1,9 | -0,4 | 2,9 | 5,4 |
|
|
|||||
Forrás: MNB
* Előzetes adat.
Megjegyzés: a negatív számok hiányt, a pozitív számok többletet jelentenek. Az egyes cellák közti belső összefüggések a kerekítések miatt nem mindig teljesülnek pontosan! A költségvetés elsődleges egyenlege nem tartalmazza a kamatfizetéseket. A GFS (Government Fianancial Statistics), a nemzetközi kormányzati statisztikai rendszer alapján számolt egyenleg annyiban különbözik a normál" egyenlegtől, hogy a kamatfizetéseken túl figyelembe veszi a hitelek mozgását, valamint a privatizációs bevételeket, vagyis a tőkemozgást is.
a) Központi költségvetés egyenlege = elsődleges egyenleg (MNB nélkül) + kamategyenleg + MNB-támogatások és -befizetések egyenlege
b) Államháztartás egyenlege = Központi költségvetés + elkülönített alapok + társadalombiztosítás + helyi önkormányzatok egyenlege
c) Központi költségvetés GFS egyenlege = központi költségvetés egyenlege + privatizációs befizetés + nettő kölcsönnyújtás mínusz törlesztés
d) Elsődleges GFS-egyenleg (MNB nélkül) = elsődleges egyenleg (MNB nélkül) + nettó kölcsönnyújtás mínusz törlesztés
Az államháztartási kiadások a GDP %-ában, 1990-1996
|
|
|||||||
| 1990 | 1991 | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | |
|
|
|||||||
| Összes kiadás | 63,0 | 64,9 | 61,4 | 61,1 | 64,0 | 57,8 | 54,3 |
| Ebből | |||||||
| Lakossági célú kifizetések | 34,0 | 39,3 | 36,2 | 36,8 | 36,7 | 32,4 | 28,3 |
| Ezen belül | |||||||
| Fogyasztói ár-kiegészítés (gyógyszer nélkül) | 1,8 | 1,8 | 0,7 | 0,6 | 0,6 | 0,6 | 0,7 |
| Egészségügyi és szociális szervek | 4,5 | 5,1 | 6,3 | 5,2 | 5,5 | 4,8 | 3,7 |
| Táppénz | 1,2 | 1,3 | 1,0 | 1,0 | 0,9 | 0,7 | 0,5 |
| Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ártámogatása | 1,3 | 1,7 | 1,5 | 1,5 | 1,6 | 1,5 | 1,5 |
| Oktatási szervek | 5,6 | 6,4 | 5,8 | 6,9 | 7,5 | 6,5 | 6,0 |
| Kulturális, sport és ifjúsági szervek | 1,4 | 1,6 | 1,8 | 2,3 | 2,2 | 1,8 | 1,5 |
| Magánerős lakásépítés támogatása | 1,2 | 1,1 | 1,0 | 0,9 | 0,7 | 1,1 | 0,8 |
| Kamattámogatás | 2,9 | 2,7 | 0,2 | 0,1 | 0,1 | 0,2 | 0,1 |
| Egyéb támogatás | 0,1 | 0,1 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 |
| Munkanélküli-ellátás stb. | 0,1 | 1,6 | 3,4 | 4,0 | 3,9 | 3,3 | 2,6 |
| Nyugdíj | 9,7 | 11,3 | 10,4 | 10,3 | 10,1 | 9,3 | 8,8 |
| Családi és gyermeknevelési támogatások | 4,0 | 4,6 | 4,1 | 4,0 | 3,5 | 2,6 | 2,1 |
|
|
|||||||
| Néhány tétel funkcionális bontás szerint | |||||||
|
|
|||||||
| Általános irányítási feladatok | 2,5 | 2,6 | 3,3 | 3,3 | 3,7 | 3,2 | 3,2 |
| Védelem | 1,6 | 1,8 | 1,6 | 1,5 | 1,4 | 1,0 | 1,1 |
| Rend- és közbiztonság | 4,3 | 7,0 | 6,0 | 9,8 | 9,5 | 7,0 | 7,9 |
| Oktatás | 5,6 | 6,4 | 5,8 | 6,9 | 7,5 | 6,5 | 6,0 |
| Kultúra, vallás | 1,4 | 1,6 | 1,9 | 2,3 | 2,2 | 1,8 | 1,5 |
| Egészségügy | 5,8 | 6,8 | 7,8 | 6,8 | 7,1 | 6,2 | 5,2 |
| Társadalombiztosítás | 15,2 | 18,3 | 18,8 | 19,0 | 17,4 | 15,1 | 13,4 |
|
|
|||||||
Forrás: Lelkes, 1997
Megjegyzés: Nem hivatalos szakértői adatok, zárszámadási adatok alapján: az egyes államháztatási alrendszeek közti belső kapcsolatok miatt bizonyos kiadások többször (több helyen) is elszámolásra kerülnek. Ez is okozhatja azt az ellentmondást, ami a Függelék 120. táblázatában szereplő adatok és a táblázat adatai között található.
Népesség és gazdasági aktivitás, év eleji adatok, 1990-1996 (ezer fő)
|
|
|||||||
|
1990 |
1991 |
1992 |
1993 |
1994 |
1995 |
1996 |
|
|
|
|||||||
| Össznépesség |
10 375 |
10 355 |
10 337 |
10 310 |
10 277 |
10 246 |
10 212 |
|
Munkavállalási korú népesség |
5 957 |
5 997 |
6 032 |
6 057 |
6 071 |
6 082 |
6 081 |
| Foglalkoztatott* |
5 227 |
5 052 |
4 534 |
4 090 |
3 881 |
3 793 |
3 744 |
| Munkanélküli |
24 |
101 |
406 |
663 |
632 |
520 |
496 |
| Gazdaságilag aktív* |
5 251 |
5 153 |
4 940 |
4 753 |
4 513 |
4 313 |
4 240 |
| Gazdaságilag inaktív** |
5 124 |
5 202 |
5 397 |
5 557 |
5 764 |
5 933 |
5 972 |
| Eltartott |
5 148 |
5 303 |
5 803 |
6 220 |
6 396 |
6 453 |
6 468 |
|
|
|||||||
|
Száz foglalkoztatottra jutó eltartott |
98 |
105 |
128 |
152 |
165 |
170 |
173 |
|
|
|||||||
Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv 96, KSH
* A szokásos magyar számbavételtől eltérően a gyesen és gyeden lévők nélkül. (Valójában emellett még a sorkatonai szolgálatot töltő foglalkoztatottakat is ki kellene vonunk a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében.)
** Gyesen és gyeden lévőkkel együtt.
A népesség gazdasági aktivitása* nemek szerinti bontásban, 1994 (%)
|
|
|||
| Férfiak | Nők | Együtt | |
|
|
|||
| Ausztria | 81,0 | 62,1 | 71,6 |
| Belgium | 72,9 | 56,1 | 64,6 |
| Csehország | 80,9 | 70,1 | 75,5 |
| Dánia | 84,2 | 73,8 | 79,1 |
| Egyesült Királyság | 83,0 | 65,4 | 74,2 |
| Finnország | 77,1 | 69,9 | 73,5 |
| Franciaország | 75,0 | 59,5 | 67,3 |
| Görögország | 74,6 | 44,6 | 59,6 |
| Hollandia | 79,1 | 57,4 | 68,4 |
| Írország | 78,7 | 47,6 | 62,9 |
| Magyarország | 66,2 | 52,8 | 59,7 |
| Németország | 80,8 | 61,8 | 71,5 |
| Norvégia | 82,3 | 71,3 | 76,9 |
| Luxemburg | 77,2 | 47,3 | 62,5 |
| Olaszország | 75,7 | 43,2 | 59,3 |
| Portugália | 81,1 | 62,2 | 71,4 |
| Spanyolország | 74,0 | 44,1 | 59,1 |
| Svédország | 78,1 | 74,4 | 76,3 |
| Svájc | 97,5 | 67,5 | 82,6 |
| Törökország | 81,4 | 33,7 | 57,8 |
|
|
|||
| Európai Unió | 78,2 | 56,7 | 67,5 |
| OECD európai országok | 79,0 | 54,5 | 66,8 |
| OECD-átlag | 83,5 | 59,2 | 71,3 |
|
|
|||
Forrás: Employment Outlook, 1996 és Economic Surveys, 1997
*A gazdaságilag aktívak (a foglalkoztatottak és a munkanélküliek) aránya az aktív korú (15-64 éves) népességen belül.
