wadmin | 2009. jún. 17.

Függelék

 

1. táblázat
A közoktatásra fontos hatást gyakorló hatályos törvények és egyéb jogszabályok válogatott listája (1989-2000. március)

Jogszabály elnevezése  Száma  Az utolsó
módosítás éve 
Törvények     
Az egyesülési jogról  1989. évi II. tv.  1994 
A sztrájkról  1989. évi VII. tv.  1994 
A helyi önkormányzatokról  1990. évi LXV. tv.  1997 
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról  1990. évi IV. tv.  1997 
A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről  1991. évi XX. tv.  1995 
A fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatokról  1991. évi XXIV. tv.  1994 
A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről  1991. évi XXVI. tv.   
A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről  1991. évi XXXII. tv.  1996 
Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról  1991. évi XXXIII. tv.  1997 
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról  1991. évi IV. tv.  1999 
Az államháztartásról  1992. évi XXXVIII. tv.  1999 
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról  1992. évi LXXXIX. tv.  1999 
A közalkalmazottak jogállásáról  1992. évi XXXIII. tv.  1999 
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról  1992. évi LXIII. tv.  1999 
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról  1993. évi III. tv.  1999 
A szakképzésről  1993. évi LXXVI tv.  1995 
A közoktatásról  1993. évi LXXIX. tv.  1999 
A statisztikáról  1993. évi XLVI. tv.  1997 
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról  1993. évi LIX. tv.   1997 
A nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól  1993. évi LXXVII. tv.  1999 
A Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról  1995. évi LXIV. tv.  1998 
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról  1996. évi LXXVII. tv.  1999 
A területfejlesztésről és területrendezésről  1996. évi XXI. tv.   
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1997. évi XXXI. tv.  1999 
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködésükről  1997. évi CXXXV. tv.   
A közhasznú szervezetekről  1997. évi CLVI. tv.  1998 
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról  1998. évi XXVI. tv.  1999 
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról  1998. évi XXXVI. tv.   
A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről  1999. évi CXXV. tv.   
, Z_TBL_TÖRZS = TÁBLA BALCÍM  TÁBLA SZÖVLE  TÁBLA SZÁM 
Kormányrendeletek és -határozatok     
Az iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről és az oktatói munkaközösségekről  36/1990. (II. 28.) MT. r.  1994 
A neveléssel-oktatással kapcsolatos egyes feladatokról és hatáskörökről  113/1991 (IX. 4.) Korm. r.   
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  138/1992. (X. 8.) Korm. r.  2000 
A helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági megbízottaknak a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, továbbá más kulturális tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatásköreiről  20/1992. (I. 28.) Korm. r.   
A Területfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól  169/1993. (XII. 3.) Korm. r.   
Az alapítványokkal és a közalapítványokkal összefüggő egyes kérdésekről  1094/1994. (X. 26.) Korm. h.   
A tanítói, a konduktor-tanítói és az óvodapedagógus alapképzésben a képesítési követelményekről  158/1994. (XI. 17.) Korm. r.   
A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról  191/1995. (XII. 17.) Korm. r.  1999 
A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről  61/1995. (V. 3.) Korm. r.  1996 
A külföldi felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelek és diplomák elismeréséről és honosításáról  47/1995. (IV. 27.) Korm. r.   
A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány létrehozásáról  1059/1995. (VI. 29.) Korm. h.   
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról  130/1995. (X. 26.) Korm. r.   
Az egyetemi és főiskolai hallgatók részére nyújtandó támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről  114/1996. (IX. 17.) Korm. r.  1998 
A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről  219/1996. (XII. 24.) Korm. r.  1997 
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról  137/1996. (VIII. 28.) Korm. r.   
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról  20/1997. (II. 13.) Korm. r.  1999 
Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről  45/1997. (III. 12.) Korm. r.   
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról  100/1997. (VI. 13.) Korm. r.  2000 
A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány létrehozásáról  164/1997. (IX. 30.) Korm. r.  1999 
Az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről  162/1998. (IX. 30.) Korm. r.  1999 
Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról  105/1999. (VII. 6.) Korm. r.    
A tanári képesítés követelményeiről  111/1997. (VI. 27.) Korm. r.   
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről  277/1997. (XII. 22.) Korm. r.  1999 
Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről  45/1997. (III. 12.) Korm. r.   
A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről  19/1998. (II. 4.) Korm. r.   
Miniszteri rendeletek és utasítások     
A műszaki szakközépiskolákban folyó technikus- és szakmunkásképzésről  16/1984. (IX. 12.) MM r.  1990 
A diáksportkörökről, valamint a nevelési-oktatási intézmények és a diáksport-egyesületek kapcsolatáról  4/1986. (VI. 2.) MM r.   
A központi műhelyekről  5/1988. (II. 17.) MM r.  1994 
A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatokról és a biztonságot növelő szolgálat elrendeléséről  5/1989. (III. 17.) MM r.  1991 
Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól  9/1993. (XII. 30.) MüM-
MKM r. 
 
A művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről, névhasználatáról  9/1989. (IV. 30.) MM r.  1994 
Az Országos Képzési Jegyzékről  7/1993. (XII. 30.) MüM r.  2000 
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről  10/1993. (XII. 30.) MüM r.  1996 
A szakmai követelmények kiadásáról  6/1994. (VIII. 31.) MüM r.  1995 
A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről  10/1994. (V. 13.) MKM r.  1998 
A nevelési-oktatási intézmények működéséről  11/1994. (VI. 8.) MKM r.  1998 
A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról  14/1994. (VI. 24.) MKM r.  1999 
A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról  23/1997. (VI. 4.) MKM r.   
Az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról  24/1997. (VI. 5.) MKM r.   
A Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról  26/1997. (VII. 10.) MKM r.   
A tanító, fejlesztési (differenciáló) és az óvodapedagógus, fejlesztési szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről  28/1997. (IX. 16.) MKM r.   
A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  32/1997. (XI. 5.) MKM r.   
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról  9/1997. (IV. 28.) MüM r.  1997 
A katonai középiskolák működésének sajátos szabályairól  19/1997. (VIII. 29.) HM-MKM r.  1998 
Az iskola-egészségügyi ellátásról  26/1997. (IX. 3.) NM r.  1999 
A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  5/1998. (II. 18.) MKM. r.  1999 
Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról  27/1998. (VI. 10.) MKM. r.  1999 
A helyi önkormányzatokat 1999. évben megillető normatív állami hozzájárulásokról, egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatásáról  1/1999. (I. 29.) PM-BM e. r.   
Az 1999/2000-es tanév rendjéről  22/1999. (VI. 9.) OM r.  2000 
Az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivataláról és működésének szabályairól  40/1999. (X. 8.) OM r.   
A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről  41/1999. (X. 13.) OM r.   
Az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről  42/1999. (X. 13.) OM r.   
A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről  45/1999. (XII. 30.) OM r.   
A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületről  46/1999. (XII. 13.) OM r.   
Az óvodapedagógusi, tanítói gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről  4/1998. (II. 13.) MKM r.   
Az államilag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeréről, az akkreditációs eljárásról, valamint a nyelvvizsga díjairól  30/1999. (VII. 21.) OM r.   
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásának szabályozásáról az oktatási miniszter által felügyelt egyes intézményekben  3/2000. (I. 31.) OM r.   
A helyi önkormányzatokat 2000. évben megillető normatív állami hozzájárulásokról, normatív, kötött felhasználású támogatásokról, személyi jövedelemadóról, valamint a helyi önkormányzatok bevételeinek aránytalanságát mérséklő kiegészítésről, illetve beszámításról  3/2000. (I. 27.) PM-BM. e. r.   

Forrás: Varga M. B., 2000 (lezárva 2000. március 31.)

2. táblázat
A 1975-1999 között született korosztályok létszáma 1999. január 1-jén

Év  Létszám 
1975  189 092 
1976  177 737 
1977  170 587 
1978  161 757 
1979  154 379 
1980  143 587 
1981  137 942 
1982  129 196 
1983  122 981 
1984  120 828 
1985  126 135 
1986  124 218 
1987  122 930 
1988  121 527 
1989  120 784 
1990  123 459 
1991  124 968 
1992  119 733 
1993  115 405 
1994  114 094 
1995  110 695 
1996  104 075 
1997  99 308 
1998  96 467 
1999*  94 098 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998
* Előzetes adat.

3. táblázat
Az oktatási rendszerből kilépők száma és megoszlása a legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1990-1998 (%)

Végzettség  1990  1991  1992  1993  1994  1995  1996  1997  1998 
Felsőfok  10,6  10,1  9,9  9,3  11,0  13,8  15,3  16,3  17,8 
Érettségizett összesen  18,8  22,2  24,3  30,3  30,4  30,3  30,9  32,2  35,3 
Gimnázium  4,9  7,5  7,6  9,4  9,3  11,3  11,7  11,7  12,0 
Szakközépiskola  10,8  11,5  13,0  17,2  14,3  10,8  7,8  7,4  6,8 
Érettségi utáni képzés  3,1  3,2  3,7  3,7  6,8  8,2  11,4  13,1  16,5 
Szakmunkásképző  33,9  33,1  36,5  33,3  33,6  33,5  32,2  30,8  25,8 
Szakiskola  2,8  2,9  3,2  5,1  6,4  7.2  5,5  4,4  3,0 
8 osztály  27,2  24,3  20,3  18,2  15,1  12,1  12,7  13,0  14,8 
Kevesebb mint 8 osztály  6,6  7,4  5,8  3,8  3,7  3,3  3,4  3,2  3,3 
Összesen  100,0  100,0  100,0  100,0  100,0  100,0  100,0  100,0  100,0 
Összesen (ezer fő)  152,4  167,5  172,6  180,3  174,3  151,8  153,8  155,2  155,4 
Ebből
Szakképzett 
61,2  60,8  66,3  68,4  71,9  73,3  72,2  72,0  69,9 
Szakképzetlen  38,8  39,2  33,7  31,6  28,1  26,7  27,8  28,0  30,1 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990-1998

4. táblázat
A középfokú végzettséget nem szerzők aránya korcsoportonként néhány európai országban, 1997 (%)

Ország  20-29  30-39  40-49  50-59 
Cseh Köztársaság  15  21 
Finnország  13  16  30  45 
Ausztria  18  19  28  35 
Magyarország  22  22  30  54 
Írország  27  40  56  99 
Egyesült Királyság  37  43  44  53 
Portugália  55  71  79  87 
EU-átlag  31  35  42  63 

Forrás: Key data..., 2000

5. táblázat
A magyar felnőtt lakosság szövegértési teljesítménye korcsoport és iskolai végzettség szerint, 1998

Korcsoport  Legfeljebb
8 általános iskola 
Szakmunkás  Érettségi  Felsőfokú 
16-25 éves  98,88 (0,86)  98,48 (0,81)  106,99 (0,58)  108,82 (1,42) 
26-35 éves  94,54 (1,39)  100,06 (0,81)  104,37 (0,81)  107,61 (1,00) 
36-45 éves  94,24 (1,25)  98,40 (0,74)  101,67 (0,74)  107,62 (0,89) 
46-55 éves  93,09 (0,97)  96,69 (0,98)  99,88 (0,87)  102,86 (1,20) 
56-65 éves  92,50 (0,95)  94,50 (1,52)  99,85 (1,35)  99,41 (2,25) 
Átlag  94,85 (0,49)  98,18 (0,41)  103,51 (0,37)  105,91 (0,58) 

Forrás: Bánfi, 2000
Magyarázat: A teljesítményeket az elemzések során nem százalékokkal vagy nyers pontszámokkal (a helyesen megoldott feladatok számával) fejezték ki, hanem ún. standardizált pontszámokat alkalmaztak. Vagyis az egyes emberek teszten elért összpontszámát normálták: az átlag minden esetben 100 pont, a szórás pedig 10 pont. Ez azt jelenti, hogy ha az adott személy teljesítménye például 110 pont, akkor ez egy szórásnyi értékkel haladja meg a populációs átlagot. Emellett az érték mellett a táblázatokban feltüntették az ún. standard hibát is, amelynek segítségével megadható, hogy a kapott empirikus eredményhez mérten a valóságos tudásérték, milyen (plusz-mínusz) határok közé eshet.

6. táblázat
Az egy lakosra jutó GDP különböző bázisok százalékában, 1996

Ország  OECD-
átlag = 100 
EU-átlag = 100  USA = 100  Ausztria = 100  Magyarország = 100 
Luxemburg  160  162  114  144  342 
USA  140  142  100  126  299 
Norvégia  128  130  92  115  273 
Svájc  126  127  90  113  268 
Japán  121  122  86  108  257 
Izland  118  119  84  106  252 
Dánia  117  118  83  105  248 
Kanada  114  116  82  103  244 
Belgium  112  113  80  100  238 
Ausztria  111  113  80  100  237 
Németország  107  108  77  96  229 
Ausztrália  107  108  76  96  228 
Hollandia  106  107  76  95  226 
Franciaország  103  104  73  92  219 
Olaszország  102  103  73  92  217 
Svédország  100  101  72  90  214 
Egyesült Királyság  98  99  70  88  209 
Finnország  96  97  68  86  204 
Írország  92  93  66  82  196 
Új-Zéland  88  89  63  79  188 
Izrael  87  88  62  78  186 
Spanyolország  77  78  55  69  164 
Portugália  70  70  50  62  148 
Szlovénia  67  67  48  60  143 
Görögország  67  67  48  60  142 
Cseh Köztársaság  64  65  46  57  136 
Magyarország  47  47  33  42  100 
Szlovákia  45  45  32  40  95 
Mexikó  36  37  26  32  77 
Lengyelország  35  35  25  31  74 
Oroszország  34  35  24  31  73 
Észtország  33  34  24  30  71 
Románia  33  34  24  30  71 
Horvátország  32  32  23  28  67 
Törökország  30  31  22  27  64 
Litvánia  29  29  21  26  62 
Fehéroroszország  26  26  19  23  55 
Lettország  25  26  18  23  54 
Bulgária  25  25  18  23  53 
Macedónia  21  21  15  19  45 
Ukrajna  17  17  12  15  36 
Albánia  14  15  10  13  31 
Moldova  11  11  23 

Forrás: Balogh, 1999

7. táblázat
A fogyasztói árindex alakulása Magyarországon, 1990-1999 (előző év = 100%)

Év  1990  1991  1992  1993  1994  1995  1996  1997  1998  1999 
Fogyasztói árindex  128,9  135  123  122,5  118,8  128,2  123,6  118,3  114,3  110 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990-1998; 1999: KSH-honlap

8. táblázat
Külföldi érdekeltségű vállalatok száma Magyarországon, 1990 és 1996-1998

Év  Szervezetek
száma 
Jegyzett tőke
(milliárd Ft) 
Ebből külföldi befektetés
(milliárd Ft) 
1990  5 693  274,2  93,2 
1996  26 130  2269,4  1602,9 
1997  26 527  2808,6  2054,2 
1998  25 244  3077,9  2356,6 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998

9. táblázat
Az államháztartás (ÁHT) egyenlegének (hiányának) alakulása a GDP%-ában, 1990-1998

Egyenleg  1990  1991  1992  1993  1994  1994  1995  1996  1996  1997  1998 
      (1)  (1)  (1)  (2)  (2)  (2)  (3)  (3)  (4) 
A központi költségvetés egyenlege  n. a.  n. a.  -6,9  -5,1  -6,3  -7,5  -6,1  -3,8  -2   -4   -3,6 
Elsődleges egyenleg (MNB nélkül)  n. a.  n. a.  -2,3  -1,7  -1,2  -0,4  2,8  5,4  5,3  4   2,8 
Kamategyenleg  n. a.  n. a.  -4,7  -3,7  -5,7  -7,6  -9  -8   -6,5  -7,7  -6,9 
MNB befizetések egyenlege  n. a.  n. a.  0,2  0,3  0,5  0,5  -0,8  -0,8  -0,3  0,4 
Elkülönített alapok egyenlege  n. a.  n. a.  0,1  1   0   0   -0,2  -0,1  -0,1  0,1  0,1 
Társadalombiztosítás egyenlege  n. a.  n. a.  -0,6  -0,9  -0,8  -0,8  -0,7  -1   -1   -0,6  -0,9 
Helyi önkormányzatok egyenlege  n. a.  n. a.  0,4  -0,5  -1,1  -1,3  -0,3  0   0   -0,3  -0,3 
Az államháztartás SNA típusú
egyenlege 
n. a.  n. a.  -6,9  -5,5  -8,2 
  1990  1991  1992  1993    1994  1995    1996  1997  1998* 
Az ÁHT egyenlege pénzforgalmi szemléletben  0,3  -2  -7  -6,5  -8,4  -6,7  -3,1  -4,8  n. a. 
Az ÁHT egyenlege pénzforgalmi szemléletben  -4,7 
Az ÁHT egyenlege pénzforgalmi szemléletben  0,3  -3  -7  -7,7  -9,6  -7,3  -4,6  -4,7  n. a. 
Az ÁHT egyenlege pénzforgalmi szemléletben  -5,1**  -4,8** 
Elsődleges egyenleg  4,3  -2,6  -2,9  -2,7  1,6  4,3  3,1  1,5 

(1): Forrás: MNB Éves jelentés, 1995. Az ÁHT alrendszereire vonatkozóan SNA típusú adatok
(2): Forrás: MNB Éves jelentés, 1997. Az ÁHT alrendszereire vonatkozóan eredmény szemléletű adatok
(3): Forrás: MNB Éves jelentés, 1998. Az ÁHT alrendszereire vonatkozóan pénzforgalmi szemléletű adatok
(4): Forrás: Economic Surveys. Hungary, 1999
* Előzetes becsült adat.
** Az eltérés oka a nyugdíjreform hatásának figyelembevétele.

10. táblázat
Az államháztartási kiadások a GDP %-ában, 1991-1998

Kiadás  1991  1992  1993  1994  1995  1996  1997  1998  1999 
Általános közösségi szolgáltatások  3,0  3,9  3,8  3,3  2,5  2,5  3,3  3,6  3,3 
Védelem  1,2  1,5  2,2  1,3  0,9  0,8  1,2  1,0  1,1 
Rendvédelem és közbiztonság  1,8  1,8  1,8  1,7  1,4  1,4  1,7  1,7  1,6 
Oktatás*  5,1  5,2  5,2  5,1  4,2  4,0  4,8  4,8  4,7 
Egészségügy  4,9  5,1  5,1  5,1  4,7  4,4  4,5  4,6  4,4 
Társadalombiztosítás és jóléti
szolgáltatások 
20,4  21,3  20,6  20   17,2  17,2  14,5  15,0  14,9 
Lakásügyek, települési, közösségi
tevékenységek és szolgáltatások 
4,1  1,8  1,8  1,6  1,8  1,7  1,7  1,6  1,4 
Szabadidős, kulturális, vallási
tevékenységek és szolgáltatások 
1,7  2   2   1,9  1,6  1,4  1,1  1,2  1,2 
Gazdasági tevékenységek és
szolgáltatások 
5,2  5,5  5   6,6  4,6  4,2  5,1  6,3  6,1 
Egyéb kiadások  9,8  12,3  14,8  14,8  15,2  13,8  11,8  10,1  7,8 
Kiadások összesen,
adósságszolgálat nélkül 
55,4  58,7  57,5  58,7  50,9  45   46,1  n. a.  n. a. 
Kiadások összesen  56,4  60,4  60,8  60,4  54,3  49   49,7  49,9  46,5 

Forrás: Economic Surveys. Hungary, 1999; KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998; 19997-1999: PM adatközlése
* Az itt közölt és a 45. táblázatban szereplő adatok eltérését a különböző számítási módszerek okozzák.

11. táblázat
A fogyasztás és a reáljövedelem alakulása, 1989-1998 (1989 = 100%)

Év  Végső fogyasztás  Háztartások fogyasztása  Reáljövedelem 
1990  97,30  96,40  98,20 
1991  92,33  91,00  96,53 
1992  92,89  91,00  93,15 
1993  97,90  92,73  88,77 
1994  95,65  92,54  91,17 
1995  89,34  85,97  86,33 
1996  86,75  83,65  86,33 
1997  88,74  85,07  87,54 
1998  92,20  88,30  91,48 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1989-1998

12. táblázat
A különböző iskolai végzettségűek keresetének relatív különbségei a versenyszférában és a költségvetésben, 1998 (a nemzetgazdaság átlaga = 100%)

Iskolai végzettség  Versenyszféra  Költségvetés 
Legfeljebb 8 általános iskolai osztály  68,7  53,1 
Szakmunkásképző, szakiskola  80,9  63,9 
Szakközépiskola  107,6  79,8 
Gimnázium  107,6  81,2 
Technikum  134,3  102,0 
Főiskola  209,5  103,7 
Egyetem  304,9  156,5 
Összesen  104,9  90,0 

Forrás: KSH, A KSH jelenti, 1999/7.

13. táblázat
Népesség és gazdasági aktivitás az év elején, 1990-1998 (ezer fő)

Megnevezés  1990  1991  1992  1993  1994  1995  1996  1997  1998 
Össznépesség  10 375  10 355  10 337  10 310  10 277  10 246  10 212  10 174  10 135 
Munkavállalási korú népesség  5 957  5 997  6 032  6 057  6 071  6 082  6 081  6 145  6 137 
Foglalkoztatott*  5 227  5 052  4 534  4 090  3 882  3 793  3 743  3 728  3 747 
Munkanélküli (regisztrált, OMK-adat)**  24  101  406  663  632  520  496  478  464 
Gazdaságilag aktív
népesség*** 
5 251  5 153  4 940  4 753  4 514  4 313  4 239  4 206  4 211 
Gazdaságilag inaktív
népesség**** 
5 124  5 202  5 397  5 557  5 763  5 933  5 973  5 968  5 924 
Eltartottak*****  5 148  5 303  5 803  6 220  6 395  6 453  6 469  6 446  6 388 
Száz foglalkoztatottra
jutó eltartott 
98  105  128  152  165  170  173  173  170 
Regisztrált munkanélküliségi ráta  0,5  2   8,2  13,9  14  12  11,7  11,4  11  
Aktivitási arány  81,5  80,1  77,6  75,3  72  69  68,2  67,3  67,5 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998
Megjegyzés: A nemzetgazdaság munkaerőmérlege alapján.
* Gyesen, gyeden lévők nélkül.
** Az Országos Munkaügyi Központ által nyilvántartásba vett álláskeresők.
*** Foglalkoztatottak és munkanélküliek.
**** 6 éven aluliak, tanulók, nyugdíjasok, gyesen, gyeden lévők, háztartásbeliek, passzív munkanélküliek (akik szeretnének munkát, de kedvezőtlennek ítélve az elhelyezkedés esélyeit, nem keresnek állást).
***** Inaktívak és munkanélküliek.

14. táblázat
A 15-74 éves korú népesség gazdasági aktivitása, 1999. utolsó negyedév

Korcsoport  Foglalkoztatott  Munkanélküliek  Gazdaságilag aktívak  Gazdaságilag nem aktívak  Ebből passzív munkanélküli    Aktivitási arány  Munkanélküliségi
ráta 
  ezer fő   
15-19  68,3  17,8  86,1  569,7  9,4    13,1  20,7 
20-24  482,3  52,7  535,0  344,4  15,9    60,8  9,9 
25-29  503,5  37,2  540,7  180,3  11,8    75,0  6,9 
30-39  942,3  67,2  1009,5  252,6  24,1    80,0  6,7 
40-54  1607,1  86,6  1693,7  516,2  38,1    76,6  5,1 
55-59  177,6  6,4  184   400,7  5,6    31,5  3,5 
60-74  62,5  1,0  63,5  1326,4  1,7    4,6  1,6 
Összesen  3843,6  268,9  4112,5  3590,3  106,6    53,4  6,5 

Forrás: KSH, Statisztikai Havi Közlemények, 2000. I. negyedév
Megjegyzés: Lakossági munkaerő-felmérés alapján.

15. táblázat
A munkanélküliek és a foglalkoztatottak megoszlása legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1992. első negyedév és 1999. utolsó negyedév (%)

Iskolai végzettség  1992. első negyedév    1999. utolsó negyedév 
  Munkanélküli  Foglalkoztatott    Munkanélküli  Foglalkoztatott 
8 osztálynál kevesebb  6,5  3,8    3,0  0,8 
Általános iskola 8 osztálya  38,0  26,3    30,9  16,0 
Szakmunkásképző, szakiskola  31,4  26,4    37,9  33,3 
Középiskola  20,2  29,3    24,8  33,4 
Főiskola, egyetem  3,9  14,2    3,4  16,5 
Összesen  100,0  100,0    100,0  100,0 

Forrás: KSH, Statisztikai Havi Közlemények, 1992. I. és 2000. I. negyedév

16. táblázat
A különböző gazdasági aktivitású háztartástagok részaránya az összes és az alsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartások csoportjában, 1995 (%)

Gazdasági aktivitás  Alsó tized  Összes háztartás 
Aktív keresők együtt  17,3  34,1 
Inaktív keresők együtt  27,6  37,2 
Munkanélküli  13,4  5,8 
Gyeden, gyesen, gyeten levő  7,0  3,3 
Nyugdíjas  6,4  27,9 
Egyéb inaktív  0,8  0,2 
Eltartottak együtt (26 évesnél idősebbekkel együtt)  55,1  28,7 
15 éven aluli eltartottak együtt  37,0  18,0 
Óvodás  6,8  3,7 
Tanuló  18,0  10,0 
Nem tanuló  12,2  4,4 
15-26 éves eltartottak együtt  12,3  8,1 
Általános iskolás  0,8  0,2 
Szakmunkástanuló  2,0  1,4 
Középiskolás  2,5  3,5 
Főiskolás  1,0  0,8 
Egyetemi hallgató  0,8  0,8 
Nem tanuló  5,2  1,4 
Összesen  100,0  100,0 
Személyek száma  1 011 207  10 120 927 

Forrás: KSH, A szegények jellemzői..., 1999

17. táblázat
A háztartástagok megoszlása az összes és a szegény háztartásokban a háztartásfő legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 1995 (%)

A háztartásfő legmagasabb iskolai végzettsége  Alsó
huszad 
Alsó
tized 
Összes
háztartás 
8 általános vagy kevesebb  58,6  54,8  40,5 
Szakmunkásképző, szakiskola  25,2  27,4  23,7 
Középiskola  13,9  15,7  22,6 
Felsőfok  2,4  2,2  13,2 
Összesen  100,0  100,0  100,0 

Forrás: KSH, A szegények jellemzői..., 1999

18. táblázat
Szegények részaránya korcsoportonként, 1992-1997 (%)

Korcsoport  Szegények részaránya
(az átlagos ekvivalens jövedelem* 50 százaléka alatt élők) 
1997
N (fő) 
  1992  1994  1996  1997 
0-2  15,1  22,8  29,7  34,7  94 
3-6  13,7  11,7  24,7  28,2  181 
7-14  12,0  16,4  21,6  24,6  406 
15-19  13,0  15,9  19,1  17,1  267 
20-29  11,3  9,5  13,2  14,7  532 
30-39  7,7  13,4  13,6  13,9  479 
40-49  7,3  9,3  15,5  13,7  507 
50-59  7,4  11,3  7,3  8,5  420 
60-69  10,5  7,4  4,3  2,6  339 
70 felett  11,1  9,1  8,9  4,6  376 
Átlagosan/összesen  10,1  11,6  14,9  14   3601 

Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1998
* Az ekvivalens jövedelem mérőszáma esetén a család méretének növekedésével annak tagjai csökkenő súllyal szerepelnek. Az egyik leggyakrabban használt skála esetén az első háztartástag súlya 1, a másodiké 0,7, a harmadiké 0,5. Ebben az esetben az N = Se képletben S a háztartás mérete, az e kitevő értéke 0,73.

19. táblázat
A szegénységi ráták (szegénységi küszöb a kvintilis határ) a különböző társadalmi-demográfiai csoportokban, 1997/98, 1998/99 (%)

Korcsoport  1997/98  1998/99  1998/99 N (fő) 
Életkor       
0-2  28,7  39,5  124 
3-6  29,4  31,1  235 
7-14  31,7  31,0  452 
15-19  28,1  24,7  371 
20-29  16,0  21,1  836 
30-39  24,4  21,0  634 
40-49  20,6  19,4  818 
50-59  15,0  16,8  734 
60-69  9,7  11,0  589 
70 felett  14,3  11,2  581 
Iskolai végzettség       
0-7 osztály  27,8  27,1  546 
8 osztály  25,1  25,1  1229 
Szakmunkásképző  16,1  16,6  1120 
Középiskola  9,4  11,9  1096 
Egyetem, főiskola  6,3  2,8  493 
Gazdasági aktivitás       
Alkalmazott  9,7  10,0  1587 
Vállalkozó  8,0  8,1  222 
Alkalmi munkás  39,0  36,4  33 
Nyugdíj mellett dolgozó  3,3  2,9  69 
Gyesen, gyeden lévő  35,3  40,4  161 
Munkanélküli  37,9  43,3  254 
Nyugdíjas  15,1  15,7  1569 
Eltartott  34,4  29,8  605 
Településtípus       
Község  25,7  24,8  2007 
Város  18,6  19,3  1288 
Megyeszékhely  17,7  18,0  1059 
Főváros  12,1  13,6  1021 
Együtt  20   20   5375 

Forrás: Monitor, 1999

20. táblázat
A 16 év feletti szegények aránya az eltérő etnikai csoportokban, 1997 (%)

Etnikai hovatartozás  A szegények részaránya
(az átlagos ekvivalens jövedelem 50%-a alatt élők) 
1997
N (fő) 
  1992  1994  1996  1997 
Cigány  45,6  50,1  68,0  58,1  103 
Nem cigány  7,1  8,5  9,6  7,7  2523 
Összesen  8,7  10,1  11,4  9,7  2626 

Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1998

21. táblázat
A gyermekes háztartások havi iskolai kiadásai a háztartásfő iskolai végzettsége szerint, 1992 és 1997

A háztartásfő iskolai végzettsége  1992    1997  1997/1992 
Ft    Ft 
8 osztály  830  124    2554  59  308 
Szakmunkásképző  1004  178    2652  111  264 
Középiskola  1392  108    3613  59  260 
Felsőfok  1800  72    5331  52  296 

Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1998

22. táblázat
A gyermekes háztartások havi iskolai kiadásai a különórára járás szerint, 1992 és 1997

Különórára járó gyerek  1992    1997  1997/1992 
Ft    Ft 
Nincs  684  327    2448  191  358 
Van  2287  141    4739  97  207 

Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1998

23. táblázat
Betegségek előfordulása az 5-17 évesek körében Budapesten és országosan, 1996/97 és 1997/98 (ezrelék)

Év/betegség  5 éves    10 éves    17 éves    Összes 
  Országos  Budapest    Országos  Budapest    Országos  Budapest    Országos  Budapest 
1996/97                       
Magas vérnyomás      18  17   
Neurózisok  23  23    22  24    11  13    19  19 
Túlsúlyosság  24  20    53  49    47  43    41  38 
Mozgásszervi betegségek  74  82    128  138    238  265    144  173 
Lúdtalp  142  128    157  148    144  147    148  142 
Asztma    10  11    15    10  12 
Szemüvegesek száma  53  56    106  105    167  180    107  121 
Halláscsökkenés      12   
Összes betegség (db)  41 979  5 567    60 166  9 014    73 235  16 788    175 382  31 369 
Megvizsgáltak száma (fő)  124 768  17 146    123 688  18 713    114 122  24 232    362 578  60 091 
Összes betegség/ megvizsgáltak száma (%)  33,65  32,47    48,64  48,17    64,17  69,28    48,37  52,20 
1997/98                       
Magas vérnyomás      17  18   
Neurózisok  24  20    23  25    11  12    20  18 
Túlsúlyosság  26  21    60  53    50  49    45  42 
Mozgásszervi betegségek  77  80    129  135    255  287    149  178 
Lúdtalp  143  143    161  161    159  173    154  160 
Asztma  10    10  10    10  16    10  12 
Szemüvegesek száma  53  49    109  103    168  188    107  121 
Halláscsökkenés  10      13   
Összes betegség (db)  42 717  5 762    61 657  8 842    72 943  17 388    177 317  31 992 
Megvizsgáltak száma (fő)  123 947  17 502    122 752  17 931    107 582  23 014    354 281  58 447 
Összes betegség/megvizsgáltak száma (%)  34,46  32,92    50,23  49,31    67,80  75,55    50,05  54,74 

Forrás: ÁNTSZ iskolaorvosi vizsgálatok, 1993-1998

24. táblázat
Betegségek elfordulása az 5-17 évesek körében Budapesten, 1993/94-1997/98 (db)

Betegség  1993/94  1994/95  1995/96  1996/97  1997/98  1997/1993 (%) 
Magas vérnyomás  756  733  551  461  478  63 
Neurózisok  802  937  1 437  1 158  1 075  134 
Túlsúlyosság  2 511  2 487  2 300  2 299  2 449  98 
Mozgásszervi betegségek  8 751  9 010  10 737  10 425  10 416  119 
Lúdtalp  10 092  11 041  9 666  8 533  9 363  93 
Asztma  696  719  760  738  700  101 
Allergiás bőrbetegségek  492  466  427  509  469  95 
Gombás bőrbetegségek  285  376  398  404  314  110 
Szemüvegesek száma  7 950  8 051  7 450  7 290  7 049  89 
Halláscsökkenés  342  395  432  465  462  135 
Megvizsgáltak száma  66 323  63 998  62 091  60 091  58 447  88 

Forrás: ÁNTSZ iskolaorvosi vizsgálatok, 1993-1998

25. táblázat
Dohányzási szokások a 12-18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

  12-14 évesek  15-18 évesek 
Rendszeres dohányzó (naponta)  5
 
Gimnázium: 12
Szakmunkásképző: 35 
Első cigaretta 10 éves kor előtt  7  
Már kipróbálta  33  35 
Van dohányzó családtag  65  62 
Van dohányzó barátja  58  75 
Tanárt látnak dohányozni  86  80 
Egészségkárosító hatásáról tud  90  98 
Felvilágosító előadást nem hallott az iskolában  44  70 
Reklámot lát (utcán, újságokban)  98  95 

Forrás: ÁNTSZ ifjúsági egészségmagatartás-vizsgálatok, 1995

26. táblázat
Alkoholfogyasztási szokások a 12-18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

  12-14 évesek  15-18 évesek 
Rendszeres fogyasztók  2
 
Gimnázium: 6
Szakmunkásképző: 18 
Alkalmi fogyasztók  40  60 
Családban van, aki többet iszik a kelleténél  20  15 
Tudja, hogy káros a túlzott fogyasztás  63  96 
Felvilágosító előadást nem hallott az iskolában  60  70 
Reklámot lát elsősorban tévében, utcán  92  90 
Ellenző reklámot nem lát  68  70 

Forrás: ÁNTSZ ifjúsági egészségmagatartás-vizsgálatok, 1995

27. táblázat
Drogfogyasztási szokások a 12-18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

  12-14 évesek  15-18 évesek 
Rendszeres fogyasztók  0,4
 
Gimnázium: 0,6
Szakmunkásképző: 1,3 
Kipróbálta  1,9
 
Gimnázium: 6,6
Szakmunkásképző: 8,0 
Tudja, hogy káros  50  80 
Felvilágosító előadást nem hallott az iskolában  37  70 
Ellenző reklámot nem lát  38  40 

Forrás: ÁNTSZ ifjúsági egészségmagatartás-vizsgálatok, 1995

28. táblázat
Szexuális szokások a 12-18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

  12-14 évesek  15-18 évesek 
Volt/van szexuális kapcsolata  9,6
 
Gimnázium: 34
Szakmunkásképző: 66 
Közülük első szexuális kapcsolat 12 éves kor előtt  41  14 
Tudja, miként kell védekezni a terhesség ellen  93  n. a. 
Gyakori partnercsere  n. a.  15 
Nem használ rendszeresen gumióvszert  n. a.  50 
Tudja mi az AIDS  82
 
Gimnázium: 88
Szakmunkásképző: 72 
Tudja mi a hepatitis-B  40 
Hallott felvilágosító előadást az iskolában az     
AIDS-ről  72  61 
Hepatitis-B-ről  20 

Forrás: ÁNTSZ ifjúsági egészségmagatartás-vizsgálatok, 1995

29. táblázat
Rendőrségi körözés alatt álló eltűnt személyek nem és kor szerinti megoszlása, 1997/98

Nem  14 év alatt  18 év alatt  Gyermek és felnőtt 
Férfi  791  2 384  5 727 
Nő  749  2 754  4 410 
Összes  1 540  5 138  10 137 

Forrás: ORFK, Adatfeldolgozó központ

30. táblázat
Veszélyeztetett és a szülők alkoholizmusa miatt veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma, 1970, 1980, 1990-1998

Év  Nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek  Szülők alkoholizmusa miatt nyilvántartott gyermekek  Alkoholizmus miatt
véd- és óvintézkedések száma 
  fő 
1970  43 006  n. a.  n. a.  1 498 
1980  56 929  16 684  29,3  3 172 
1990  174 755  31 128  17,8  1 905 
1991  242 899  26 052  10,7  1 535 
1992  305 113  26 638  8,7  1 157 
1993  303 814  25 940  8,5  636 
1994  319 259  27 536  8,6  676 
1995  313 255  28 905  9,2  327 
1996  331 923  29 365  8,8  n. a. 
1997  420 158  32 136  7,6  n. a. 
1998  380 341  n. a.  n. a.  n. a. 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1970; 1980; 1990-1998.

31. táblázat
Veszélyeztetett gyermekek száma, 1990, 1996-1998

A veszélyeztetettség oka  1990  1996  1997  1998 
Nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú  174 755  331 923  420 158  380 341 
Ebből         
Anyagi okokból  103 540  249 976  339 843  315 023 
Egészségi okokból  2 832  4 579  4 699  5 258 
Környezeti okokból  45 490  48 556  48 735  38 886 
Családok száma, amelyekben veszélyeztetett kiskorúak élnek  76 144  137 609  156 133  166 165 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998

32. táblázat
A nyilvántartott drogfogyasztók száma nemek és korcsoportok szerint, 1995-1997

Drog típusa  1995    1996    1997 
  13-19  20-34    13-19  20-34    20 év alatt  20-34 
  Férfi  Nő  Férfi  Nő    Férfi  Nő  Férfi  Nő    Férfi  Nő  Férfi  Nő 
Ópiát típus  39  34  347  90    129  49  770  177    401  124  1406  343 
Kokain típus  10    20    16  72  15 
Cannabis típus  22  81    52  19  187  21    164  59  389  58 
Hallucinogének  23    13  41  15    43  16  96  28 
Amfetamin típus  39  10    48  28  150  51    225  91  460  109 
Nyugtató típus  22  12  144  165    35  16  154  191    31  22  204  211 
Politoxikománia (nem a fenti kategóriák)  10  10  195  67    59  31  359  211    40  80  520  399 
Szerves oldószerek (inhalálások)  38  10  69    68  22  114  31    81  16  107  13 
Egyéb drog  13    12    45  10 
Összesen  143  90  921  355    417  176  1807  704    1007  417  3299  1186 

Forrás: Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Informatikai Osztályának adatai alapján Pásztor Miklósné számításai

33. táblázat
Az oktatásügyi témák előfordulása a magyar sajtóban, 1998-1999

Oktatásügyi témák  Előfordulás 
Felsőoktatás  722 
Határon túli magyar kisebbségi oktatás  604 
Helyi konfliktusok, botrányok  508 
Felsőoktatási integráció  331 
Szakszervezetek, pártok megnyilvánulásai  325 
Pedagógusbérek  313 
Aktualitások, megemlékezések, évnyitók, évzárók  295 
Egyházi iskolák, vallás  266 
Oktatásfinanszírozás  241 
Minisztériumi nyilatkozatok, oktatásirányítás  224 
Oktatáspolitika  213 
Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás/cigányoktatás  196 
Pedagógus-munkanélküliség, elbocsátás  193 
Tankönyv, taneszköz, tankönyvkiadók, tankönyvdrágulás  168 
Internet, informatika, számítástechnika az iskolában (Sulinet)  152 
Tandíj, tandíjmentesség, szülői terhek, költségek iskoláztatás  141 
Idegennyelv-tanulás, nyelvvizsga  136 
Felnőttoktatás  127 
Szakképzés  126 
Iskolabezárások  121 
Diákigazolvány  118 
Tantervek, iskolai programok  113 
Diákjólét - ösztöndíjak, kollégium, tandíjhitel, közalapítványok diákoknak  112 
Érettségi vizsga  109 
EU-integráció, programok  109 
Minőség az oktatásban, minőségbiztosítás  105 
Diákszervezetek/HÖOK megnyilvánulások  88 
Esélyegyenlőség, felzárkóztatás  86 
Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés  85 
Diákok  79 
Reklám az iskolában/Xénia láz  78 
NAT-tal kapcsolatos vélemények, tananyagok  74 
Magániskolák, alapítványi iskolák  71 
Külföldi kapcsolatok, iskolai együttműködés, külföldön tanulók  69 
Munkaerőpiac/iskola utáni elhelyezkedés  61 
Ösztöndíjak tanároknak, kutatóknak (Széchenyi, Bolyai)  51 
Intézményi autonómia  49 
Kutatás, fejlesztés  48 
Oktatási helyzetkép, körkép régiókban  47 
Szülői szervezetek, iskolaszékek, társadalmi szervezetek  45 
Oktatási intézmények működéses  44 
Tehetséggondozás, diákolimpikonok, zseni gyerekek, elitoktatás  38 
Hátrányos helyzetűek, testi, szellemi fogyatékosok  31 
Az iskola belső világa 

Forrás: Argejó, 2000
Megjegyzés: Az elemzett lapok: 168 óra; Beszélő; Család, Gyermek, Ifjúság; Dunántúli Napló; Esély; Európai Tükör; Evangélikus Élet; Élet és Irodalom; Figyelő; Hajdú-Bihari Napló; Havi Magyar Fórum; Heti Világgazdaság; Kis Újság; Kisalföld; Kritika; Magyar Fórum; Magyar Hírlap; Magyar Nemzet; Mai Nap; Művelődési Közlöny; Napi Magyarország; Népszabadság; Népszava; Szabad Föld; Szabadság; Reformátusok Lapja; Vasárnapi Hírek; Világgazdaság.

34. táblázat
A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal, 1990 és 1999 között (százfokú skálán)

Megnevezés  1990  1995  1997  1999 
Áruellátás  59  70  81  81 
Oktatás  57  58  57  60 
Tömegtájékoztatás  63  56  55  60 
Közlekedés  58  54  57  59 
Egészségügy  53  43  36  46 
Ügyintézés a hivatalokban  40  36  36  43 
Környezetvédelem  n. a.  n. a.  n. a.  43 
Közbiztonság  n. a.  n. a.  29  36 
Munkalehetőségek  47  23  24  29 
Lakáshoz jutás  25  18  17  21 

Forrás: Marián, 1999a
A feltett kérdés: "Most felsorolok néhány dolgot. Kérem, mondja meg, hogy mennyire elégedett vagy elégedetlen Ön ezekkel ma Magyarországon."

35. táblázat
Különböző közfeladatok pénzügyi támogatásával kapcsolatos lakossági vélemények, 1997 és 1999 (az egy-egy feladatra fordítható összeg az elosztható összes forrás %-ában)

Megnevezés  1997  1999 
Egészségügy  24,7  22,1 
Oktatás  14,6  13,8 
Közbiztonság  13,3  12,6 
Lakásépítés, -felújítás, -vásárlás  8,2  12,0 
Szociális ellátás  12,9  10,6 
Közműfejlesztés, útépítés, közlekedés  8,9  10,1 
Kultúra, sport  5,9  6,6 
A település szépítése, környezetvédelem  5,7  6,3 
Helyi vállalkozások támogatása  3,9  3,7 
Helyi civil szervezetek támogatása  1,9  3,0 
Összesen  100,0  100,0 

Forrás: Marián, 1999a
A feltett kérdés: "Tegyük fel, hogy Önnek kellene döntenie arról, hogy mire költsék a település (a kerület) pénzét. Ha 1000 forintot kellene elosztania, mire mennyit fordítana?"

36. táblázat
A közoktatással kapcsolatos lakossági preferenciák változásai, 1990 és 1999 között (rangpozíció 1-től 7-ig)

Megnevezés  1990  1995  1997  1999 
Az iskolák felszerelése modern technikával  3,6  (2)  3,0  (1)  2,6  (1)  2,9  (1) 
A tehetséges tanulók képzésének támogatása  4,0  (3-5)  3,4  (2)  3,5  (2)  3,8  (2-3) 
A hátrányos helyzetű tanulók támogatása  4,6  (7)  3,6  (3)  3,6  (3)  3,8  (2-3) 
A tanulóknak adott juttatások
(ösztöndíj, étkezés, napközi) 
4,5  (6)  4,0  (4)  3,9  (4)  3,9  (4) 
A pedagógusok életkörülményeinek javítása  4,0  (3-5)  4,3  (5)  4,9  (6)  4,9  (5) 
Új tantervek, tankönyvek készítése  3,2  (1)  4,6  (6)  4,3  (5)  5,0  (6) 
Új iskolák, osztálytermek építése  4,0  (3-5)  5,0  (7)  5,1  (7)  5,7  (7) 

Forrás: Szabó I., 1999
A feltett kérdés: "Véleménye szerint az államnak mire kellene pénzt költenie az oktatáson belül? Kérem, rangsorolja ebből a szempontból a lapon szereplő dolgokat!"

37. táblázat
Az oktatással szembeni attitűdök változásai, 1990, 1995 és 1999 (az adott állítással egyetértők %-a)

Állítás  1990  1995  1999 
1.  Az életben manapság csak az az ember boldogulhat igazán, aki iskolázott.  36,1  36,4  43,9 
2.  A tehetséges ember ma is boldogul az életben, még akkor is, ha nem iskolázott.  62,0  61,4  53,8 
Nem tudja  1,8  2,2  2,3 
1.  A rengeteg kísérlet és reform után végre nyugalomra van szükség az iskolákban.  35,6  50,7  55,1 
2.  Az iskolákban a jövőben nagy változásokra lesz szükség.  53,7  36,8  38,5 
Nem tudja  10,8  12,4  6,3 
1.  A gyerekeket képességeik és tudásuk alapján minél előbb a nekik legmegfelelőbb iskolába kell adni.  67,8  76,4  71,3 
2.  Az a jó, ha a gyerekek képességeiktől és tudásuktól függetlenül minél hosszabb ideig egy iskolában tanulnak.  25,9  17,4  24,2 
Nem tudja  6,3  6,2  4,5 
1.  A mai iskolák túlterhelik a gyerekeket, túl nagy követelményeket állítanak eléjük.  69,3  75,8  77,9 
2.  A mai iskolák nem állítanak elég komoly követelményeket a gyerekek elé.  24,2  12,3  16,0 
Nem tudja  6,5  11,9  6,0 
1.  A családtól ma már nem lehet elvárni, hogy a jó modorra és viselkedésre megtanítsa a gyerekeket, ez elsősorban az iskola feladata.  26,5  14,1  15,8 
2.  A jó modor és viselkedés megtanítása a család feladata, az iskolától ezt nem lehet elvárni.  69,8  81,1  79,6 
Nem tudja  3,7  4,7  4,6 
1.  A neveléshez nem kell különösebb szakértelem, a gyerekek nevelésére minden értelmes felnőtt ember képes.  48,7  45,7  39,3 
2.  A gyerekek nevelése komoly szakértelmet kíván, erre csak a jól képzett, felkészült pedagógusok képesek.  48,0  50,1  58,7 
Nem tudja  3,2  4,2  2,0 
1.  A szülőnek joga van arra, hogy a gyerekét abba az iskolába írassa be, amelyiket a legjobbnak tartja.  67,3  89,2  82,8 
2.  Mindenki adja a gyerekét abba az iskolába, amelyiknek a körzetébe tartozik, különben csak a kiváltságosak gyerekei kerülnek a jobb iskolákba.  29,1  9,1  14,8 
Nem tudja  3,5  1,7  2,4 
1.  Az a jó, ha minden iskola maga választja meg azt, hogy milyen tankönyvekből, hogyan tanít.  47,2  47,3  43,0 
2.  Az a jó, ha az iskolák központilag előírt tankönyvekből egységesen ugyanazt tanítják.  44,3  42,6  49,0 
Nem tudja  8,5  10,0  8,0 
1.  A szülőknek kevés idejük, lehetőségük van a gyerekekkel foglalkozni, az iskolának többet kellene átvállalnia ebből.  35,5  30,8  23,5 
2.  A családoknak sokkal többet kellene a gyerekekkel foglalkozniuk, ezt az iskola nem vállalhatja át.  59,8  64,7  74,1 
Nem tudja  4,7  4,5  2,4 
1.  Az iskolának elsősorban az a feladata, hogy jó, biztos szakmát adjon a gyerek kezébe, nem elégedhet meg a műveltség gyarapításával.  47,7  49,2  54,7 
2.  Az iskolának elsősorban az a feladata, hogy minél nagyobb műveltséghez juttassa a gyerekeket, és nem az, hogy erre vagy arra a szakmára felkészítse őket.  46,4  41,4  39,6 
Nem tudja  5,9  9,2  5,8 
1.  A férfiaknak és a nőknek az életben eltérő feladataik vannak, ezért külön nevelésre van szükségük.  31,9  26,8  14,5 
2.  Egy modern társadalomban a férfiak és a nők nevelése nem különbözhet egymástól.  62,1  67,8  82,3 
Nem tudja  6,0  5,4  3,2 
1.  A kisebbségeknek, nemzetiségeknek joguk van saját iskolához.  63,7  55,9  52,2 
2.  A kisebbségek, nemzetiségek gyerekei is ugyanabba az iskolába járjanak, mint minden magyar gyerek.  33,0  37,3  43,0 
Nem tudja  3,3  6,8  4,7 
1.  A tehetségesek számára külön iskolákat kell nyitni, mert csak így bontakoztathatják ki képességeiket.  49,5  54,5  45,6 
2.  A tehetségesek számára nem szabad külön iskolákat nyitni, mert ez sérti a társadalmi igazságosságot.  43,1  35,1  47,3 
Nem tudja  7,3  10,4  7,0 
1.  Az iskoláztatás legyen mindenki számára ingyenes.  63,9  73,2  78,0 
2.  Amelyik család teheti, maga is járuljon hozzá az iskoláztatási költségekhez.  33,9  24,9  20,9 
Nem tudja  2,1  1,9  1,1 
1.  Az iskolák a gyerekektől már egész fiatal koruktól fogva komoly tanulást követeljenek meg.  49,6  51,8  52,3 
2.  Az iskolák ne várjanak el a gyerekektől már egészen fiatal korukban komoly tanulási teljesítményt.  44,4  42,1  43,3 
Nem tudja  6,0  6,1  4,3 
1.  Az oktatás problémáinak többségét helyi szinten, az iskolákon belül is meg lehetne oldani.  49   49,5  47,9 
2.  Az oktatás problémáit csak központi állami intézkedésekkel lehet megoldani.  38,7  35,4  43,4 
Nem tudja  12,3  15,1  8,8 
1.  Az iskoláknak a tanítás mellett az étkezést, a napközi ellátást is biztosítaniuk kell.  67,6  82,2  83,8 
2.  Az iskoláknak a tanítással kell foglalkozniuk, az egyéb szolgáltatások biztosítása nem az iskola dolga.  29,0  14,5  13,9 
Nem tudja  3,4  3,2  2,3 
1.  Az iskolákban a mainál szigorúbb nevelést kellene adni, nagyobb fegyelmet kellene követelni.  51,0  45,0  48,4 
2.  A nagyobb szigorúság és több fegyelem helyett a gyerekekre való jobb odafigyelésre és több tapintatra lenne szükség.  46,0  49,7  47,1 
Nem tudja  3,0  5,3  4,5 
1.  A pedagógusok a szakemberek, az ő dolguk eldönteni, hogy mit, hogyan tanítsanak, ebbe a szülők se szóljanak bele.  65,7  63,5  55,3 
2.  A szülőknek is legyen lehetőségük beleszólni abba, hogy mit és hogyan tanítsanak az iskolában.  30,8  31,9  39,5 
Nem tudja  3,5  4,6  5,2 
1.  A pedagógusok anyagi megbecsülése ma kisebb annál, mint ami megilletné őket.  57,3  61,7  69,1 
2.  A pedagógusok anyagi megbecsülése megfelel annak a munkának, amit végeznek.  32,6  26,1  26,4 
Nem tudja  10,1  12,2  4,4 
1.  A gyerekeknek meg kell tanulnia, hogy az életben leginkább anyagi sikerekkel lehet boldogulni.  n. a.  33,7  32,6 
2.  A gyerek tudja meg, hogy társadalmi megbecsülést szakmai vagy tudományos sikerekkel érhet el igazán.  n. a.  56,7  61,0 
Nem tudja  n. a.  9,5  6,4 
  Közismert, hogy napjainkban országszerte folyamatosan csökken az iskolás korú gyerekek száma. Ezt az oktatás színvonalának javítására lehetne felhasználni.       
1.  Egyesek szerint az iskolákban a mostaninál több, de kisebb létszámú és ezáltal hatékonyabb tanulócsoportot kellene létrehozni.  n. a.  70,5  74,4 
2.  Mások szerint a tanárok számának csökkentésével a megmaradó pénzeket az oktatás feltételeinek, eszközeinek fejlesztésére kellene fordítani.  n. a.  16,5  17,6 
Nem tudja  n. a.  12,8  8,0 

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI - Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995; OKI - Marketing Centrum, 1999
A feltett kérdés: "Most egymással szembenálló véleményeket fogok felolvasni Önnek. Kérem, mondja meg, melyikkel ért inkább egyet! Lehet, hogy néha nehéz lesz választania, mégis próbálja meg eldönteni, hogy melyik vélemény áll közelebb Önhöz!"

38. táblázat
Az iskolák egyházi tulajdonba adásával kapcsolatos vélemények változása, 1997, 1999 (%)

  Év  Egyetért  Nem tudja  Nem ért egyet 
Egy olyan településen, ahol csak egy iskola működik  1997  20  11  69 
1999  11  82 
Egy olyan településen, ahol több iskola működik  1997  77  16 
1999  71  20 
Ha az Ön gyereke is ebbe az iskolába jár  1997  41  19  40 
1999  32  13  55 

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI - Marketing Centrum, 1997, 1999
A feltett kérdés: "Egyet ért Ön azzal, hogy az egyház tulajdonába kerüljön egy iskola...?"

39. táblázat
A különböző iskolafenntartók által működtetett általános és középiskolák számának változása, 1993/94 és 1999/00 között

Iskolatípus  Tanév  Fenntartó  Összesen 
Települési önkormányzat  Megyei önkormányzat  Központi költségvetési
szerv 
Felekezet  Alapítvány,
természetes személy és egyéb 
Általános iskolák  1993/94  3574  49  30  94  24  3771 
1996/97  3470  60  30  145  60  3765 
1998/99  3399  56  33  168  76  3732 
1999/00  3343  58  31  177  87  3696 
Középiskolák  1993/94  605  172  24  42  24  867 
1996/97  591  216  38  63  72  980 
1998/99  609  207  39  77  104  1036 
1999/00  575  233  37  87  122  1054 
Együtt  1993/94  4179  221  54  136  48  4638 
1996/97  4061  276  68  208  132  4745 
1998/99  4008  263  72  245  180  4768 
1999/00  3918  291  68  264  209  4750 

Forrás: OM oktatási statisztikái

40. táblázat
A különböző szintű közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok száma a települések nagysága szerint, 1999/00

Lakosság
létszáma (fő)
1998. jan. 1. 
Települési önkormányzatok
száma 
Önkormányzatok száma, amelyek nem tartanak fenn közoktatási intézményt  Tagintéz-ménynek helyet adó önkor-mányzatok száma  A kevesebb mint nyolc évfolyammal működő általános iskolát (is)*  A legalább nyolc évfolyammal működő általános iskolát  A középfokú oktatási intézményt** 
  fenntartó önkormányzatok száma 
500 alatt  985  724  40  123  32 
500-999  689  67  27  221  328 
1 000-1 999  663  27  625 
2 000-4 999  517  10  513  28 
5 000-9 999  136  22  136  47 
10 000-19 999  77  36  78  62 
20 000-49 999  45  35  45  42 
50 000-99 999  28  25  28  28 
100 000-199 999  12  12  12  12 
200 000 felett 
Összesen  3153  793  69  512  1798  233 

Forrás: BM önkormányzati adatok és OM oktatási statisztikái alapján Szalay Lászlóné számításai
 * A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok is a nyolcosztályosnál kisebb általános iskolák között szerepelnek.
** A gimnáziumot, szakközépiskolát, szakiskolát, szakmunkásképző iskolát fenntartó önkormányzatok.

41. táblázat
Közoktatási szakértők és vizsgaelnökök száma szakterületek szerint, 1997 és 1999

Szakterület  1997.
szeptember 
1999.
december 
Szakértők 
Felnőttoktatás  22  141 
Gyermek- és ifjúságvédelem  17  66 
Gyógypedagógia  282  385 
Iskolai könyvtár  39  76 
Iskolai testnevelés és sport  175  216 
Kollégiumi nevelés és foglalkozás  61  109 
Művészeti nevelés  91  150 
Napközi és tanulószobai foglalkozás  32  65 
Nemzetiségi és etnikai kisebbség szakértői  19  56 
OKJ szakmáival kapcsolatos szakértők  19  29 
Óvodával kapcsolatos szakértők  211  559 
Pedagógiával kapcsolatos szakértők  139  657 
Szaktárgyi oktatás  1273  1993 
Tanító  164  347 
Tanügyigazgatás  443  1175 
Egyéb szakértők  20  199 
Szakértők száma összesen*  2829  4878 
Vizsgaelnökök 
Érettségivizsga-elnök  3259  3891 
Alapvizsgaelnök  156  539 
Érettségi- és alapvizsgaelnök  47  311 
Vizsgaelnökök száma összesen  3462  4741 

Forrás: OKI Pedagógus-továbbképzési Iroda "Országos szakértői és vizsgáztatói névjegyzék" adatbázisa
* Mivel egy szakértő több szakterületen is megjelenhet, a valóságos személyek száma alacsonyabb, mint az oszlopban szereplő számok összege.

42. táblázat
A megyei pedagógiai intézetek által működtetett szaktanácsadás jellemző adatai, 1996 és 1999

Pedagógiai
intézetek 
Állandó
megbízás 
Ebből órakedvezményes  Listás szak-tanácsadó 
1996  1999  1996  1999  1996  1999 
Baranya Megyei Pedagógiai Intézet  23  16  13  40  22 
Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet  12  17  89 
Békés Megyei Pedagógiai Intézet  25  25 
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet  36  27  75 
Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest  121  112  108  53 
Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet  55 
Fejér Megyei Pedagógiai Intézet  25  42  28  50 
Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet  28  29  21  324 
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet  32  76  32  49  23 
Heves Megyei Pedagógiai Intézet  25  25  25  25  34  35 
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet  60  65 
Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet  27  71  19  45  20 
Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet  28  28  53  44 
Pest Megyei Pedagógiai Intézet  76  127 
Somogy Megyei Pedagógiai Intézet  31  31  57 
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet  11  54  11  16 
Tolna Megyei Pedagógiai Intézet  21  20  17  20  73 
Vas Megyei Pedagógiai Intézet  44  48  23  216  213 
Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet  31  46  20  23 
Zala Megyei Pedagógiai Intézet  29  20  22  32 
Összesen  462  741  260  360  1053  773 

Forrás: Palotás, 1997; Szabó L., 1999

43. táblázat
A megyei pedagógiai intézetek által szervezett 30 órás vagy ennél hosszabb tanfolyamok jellemző adatai megyei bontásban, 1998/99

Megye  Az összes tanfolyamok száma  A résztvevők száma  Ebből óvodai tanfolyamok
száma 
Résztvevők
száma 
Általános iskolai tanfolyamok száma  Résztvevők
száma 
Középfokú tanfolyamok száma  Résztvevők
száma 
Baranya  76  1 919  17  528  59  1 391 
Bács-Kiskun  121  4 119  18  745  70  2 698  33  676 
Békés  42  852  114  28  416  322 
Borsod-Abaúj-Zemplén  44  1 554  14  685  14  347  16  522 
Budapest  185  3 906  19  713  91  1 700  75  1 493 
Csongrád  42  1 451  18  829  19  514  108 
Fejér  47  1 210  19  482  28  728 
Győr-Moson-Sopron  105  2 139  25  767  50  925  30  447 
Hajdú-Bihar  144  2 496  17  1 043  75  1 053  52  400 
Heves  35  975  16  504  19  471 
Jász-Nagykun-Szolnok  57  1 147  22  496  25  401  10  250 
Komárom-Esztergom  45  1 012  12  245  27  633  134 
Nógrád  31  572  12  224  18  314  34 
Pest  116  2 567  24  624  68  1 431  24  512 
Somogy  52  1 521  13  445  39  1 076 
Szabolcs-Szatmár-Bereg   60  1 607  18  608  34  851  148 
Tolna  38  925  12  330  25  577  18 
Vas  112  2 137  28  678  72  1 197  12  262 
Veszprém  88  1 769  19  534  65  1 171  64 
Zala  34  1 315  343  27  792  180 
Összesen  1474  35 193  337  10 937  853  18 686  294  5 570 

Forrás: Szabó L., 1999

44. táblázat
A megyei pedagógiai intézetek által szervezett országos és regionális konferenciák száma, 1999

Megye  Regionális
konferenciák száma 
A résztvevők száma  Országos
konferenciák száma 
A résztvevők száma 
Baranya  280  120 
Bács-Kiskun  15  2460 
Békés  96  442 
Borsod-Abaúj-Zemplén  287 
Budapest 
Csongrád  934  421 
Fejér  300  100 
Győr-Moson-Sopron 
Hajdú-Bihar  162 
Heves  410  11  3200 
Jász-Nagykun-Szolnok  56  460 
Komárom-Esztergom  110 
Nógrád  160  300 
Pest  45  1522  345 
Somogy 
Szabolcs-Szatmár-Bereg   2340  520 
Tolna  245  192 
Vas  150 
Veszprém  582  857 
Zala 
Összesen  92  9697  37  7354 

Forrás: Szabó L., 1999

45. táblázat
A nemzeti össztermékből (GDP) az oktatásra fordított költségvetési kiadások alakulása képzési szintenként, 1990-1999 (%)

Képzési szint  1990  1991  1992  1993  1994  1995  1996  1997  1998  1999 
Óvoda  0,74  0,79  0,84  0,87  0,88  0,77  0,72  0,763  0,74  0,76 
Alapfokú oktatás  2,38  2,57  2,69  2,62  2,56  2,13  1,93  3,001  2,90  2,88 
Középfokú oktatás  1,47  1,57  1,73  1,66  1,54  1,31  1,20 
Közoktatási kiadások
összesen 
4,59  4,93  5,26  5,15  4,98  4,21  3,85  3,763  3,64  3,64 
Felsőfokú oktatás  0,81  0,88  1,06  1,07  1,08  0,96  0,86  0,94  0,90  0,96 
Gyermekvédelem  0,21  0,21  0,20 
Egyéb oktatás2  0,28  0,32  0,28  0,32  0,34  0,29  0,27  0,28  0,29  n.a. 
Oktatási kiadások összesen  5,89  6,34  6,80  6,54  6,40  5,46  4,98  4,98  4,834  n.a. 
Oktatási kiadások az államháztartási kiadások %-ában  9,56  9,62  9,64  8,91  8,36  8,56  8,66  10,0  9,75  n.a. 

Forrás: OM adatközlése (1999: előzetes adatok)
1 1997-től az alap- és középfokú oktatás költségvetési adatait együttesen szerepeltetik iskolai oktatás címszó alatt.
2 Egyetemi, főiskolai továbbképzés, szakképzés, tanfolyami oktatás stb.
3 1997-től az "intézményi vagyon működtetése" szakfeladat kiadásaival.
4 Előzetes adat.

46. táblázat
Az egy tanulóra jutó költségvetési támogatás az egy főre jutó GDP százalékában intézménytípusonként, 1995-1999

  1995  1996  1997  1998  1999 
Egy főre jutó GDP folyó áron (Ft)  548 836  676 315  841 099  1 006 575  1 145 253 
Az egy főre jutó költségvetési támogatás az egy főre jutó GDP %-ában           
Óvoda  19,8  18,3  20,2  19,7  20,5 
Általános iskola  21,4  19,2  18,4  17,7  18,4 
Gimnázium  24,7  21,7  19,8  19,2  20,0 
Szakközépiskola  24,7  22,6  20,8  19,4  20,2 

Forrás: 1995 és 1998 között KSH-adatok alapján Balogh Miklós számításai; 1999: OM adatközlése

47. táblázat
Az egy tanulóra jutó költségvetési támogatás egy főre jutó GDP-hez viszonyított arányának alakulása egyes OECD-országokban oktatási szintenként, 1997

Ország  Óvoda  Alapfok  Alsó középfok  Felső középfok 
Ausztria  21  27  31  41 
Belgium (flamand közösség)*  12  16  n. a.  n. a. 
Kanada  17  n. a.  n. a.  n. a. 
Cseh Köztársaság  19  15  25  31 
Finnország  31  23  23  27 
Franciaország  16  17  29  34 
Németország*  19  16  21  43 
Magyarország*  21  21  20  23 
Írország  12  12  n. a.  n. a. 
Görögország*  n. a.  17  n. a.  n. a. 
Olaszország*  n. a.  n. a.  n. a.  n. a. 
Hollandia  15  15  23  22 
Svájc*  24  29  42 
Spanyolország  16  20  21  33 
Svédország  14  27  27  27 
Egyesült Királyság*  26  16  n. a.  n. a. 
Ausztrália  n. a.  17  23  29 
OECD-országok átlaga  17  19  24  30 

Forrás: Education at a Glance, 2000
* Csak a közszféra vagy közszférához kötött oktatás.
Megjegyzés: Az egyes iskolafokozatokat a különböző országok eltérően határozhatják meg.

48. táblázat
A központi költségvetés és a helyi költségvetések közoktatási kiadásai, 1991-1999 (milliárd Ft)

Kiadás  1991  1992  1993  1994  1995  1996  1997  1998  1999* 
A költségvetés összes közoktatási kiadása1  126  157  186  217  241  268  327  378  428 
Ebből az önkormányzatoknál jelentkező kiadás  122  151  177  211  235  261  320  366  413 
Ebből szabad felhasználású normatív támogatás  71  84  95  93  94  135  163  180  211 
A szabad felhasználású normatív állami támogatás aránya az összes önkormányzati kiadáshoz képest (%)  58,5  55,8  53,6  44,1  40,0  51,7  50,9  49,2  51,2 
Kötött felhasználású és központosított támogatások2  0,5  0,5  0,5  1,3  3,5**  14,7  19,1  19,8 
A kötött felhasználású és központosított támogatások aránya az összes önkormányzati közoktatási kiadáshoz képest (%)  0,0  0,4  0,3  0,2  0,6  1,3  4,6  5,2  4,8 
A támogatások együttes aránya az összes önkormányzati közoktatási kiadáshoz képest (%)  58,5  56,2  53,9  44,3  40,6  53,1  55,5  54,4  56,0 

Forrás: OM adatközlése; költségvetési törvények végrehajtásáról szóló törvények
 * Előzetes adatok (Limbacher László számítása).
** Ezen kívül még a bérpolitikai intézkedéseknek is volt központosított előirányzata 1996-ban.
1 Az önkormányzati és központi költségvetési intézmények pénzügyi beszámolói alapján, a nem állami oktatás adatai nélkül. A nevelési és pályaválasztási tanácsadás, a módszertani és egyéb feladatok nélkül. 1994-ig az alapfokú művészetoktatás nélkül.
2 Az OM fejezeti kezelésű előirányzatai nélkül, amelyeknek csak részben a közoktatási intézmények a közvetlen felhasználói.

49. táblázat
A közoktatás folyó kiadásainak alakulása, növekedésének üteme és a fogyasztói árindex alakulása, 1991-1999

  1991  1992  1993  1994  1995  1996  1997  1998  1999 
Kiadások folyó áron
(milliárd Ft) 
126  157  186  217  236  263  327  378  428 
Kiadások növekedési üteme (előző év = 100%)  128,5  125,4  117,9  116,7  109,2  111,4  124,1  115,6  113,2 
Fogyasztói árindex  135  123  122,5  118,8  128,2  123,6  118,3  114,3  110,0 

Forrás: OM adatközlése; költségvetési törvények végrehajtásáról szóló törvények

50. táblázat
Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadások és a közoktatási alapnormatívák alakulása, 1991-2000 (Ft/tanuló)

Év  Óvoda    Általános iskola    Gimnázium    Szakközépiskola 
  Költségvetési
kiadás 
Normatíva    Költségvetési
kiadás 
Normatíva    Költségvetési
kiadás 
Normatíva    Költségvetési
kiadás 
Normatíva 
1991  52 526  15 000    55 380  30 000    72 030  44 000    84 416  54 000 
1992  62 790  19 000    71 222  36 000    86 544  51 000    103 448  63 000 
1993  79 167  27 500    86 368  41 000    98 305  62 500    118 155  66 000 
1994  96 834  27 500    106 928  41 000    118 905  62 500    126 913  66 000 
1995  108 837  27 500    117 299  41 000    135 536  62 500    135 555  66 000 
1996  124 035  54 000    130 181  58 050    146 570  70 940    153 054  73 090 
1997  166 265  60 000    155 000*  65 000    166 494*  78 500    175 000*  78 560 
1998  197 883  67 000    178 000*  72 750    193 150*  86 000    195 000*  86 000 
1999  235 200  80 000    210 840  83 000    228 800  108 000    231 000  108 000 
2000  n. a.  100 000    n. a.  104 000    n. a.  126 000    n. a.  126 000 

Forrás: KSH; OM adatközlése; éves költségvetési törvények
Magyarázat: A *-gal jelölt adatok Balogh Miklós számításain alapulnak. Azokban az években, amikor a normatív támogatás összege évfolyamfüggő volt, az adott iskolafokozatra vonatkozó adat súlyozott átlag alapján számított (az eredeti adatokhoz lásd Jelentés..., 1998). 1996-tól megnőtt a kiegészítő támogatások száma, amelyek adatait a táblázat nem tartalmazza.

51. táblázat
Az önkormányzatok közoktatási normatív támogatásának alakulása, 1997-1999 (millió Ft)

  1997  1998  1999 
Óvodai nevelés  22 032,1  24 024,4  28 037,0 
Iskolai oktatás  94 274,8  102 391,3  111 601,1 
Ebből       
1-8. évfolyam  59 713,8  66 073,4  74 465,6* 
9-13. évfolyam  34 561,0  36 317,9  37 135,5* 
Iskolai szakképzés  6 264,4  9 529,9  16 576,4 
Kollégiumi, externátusi ellátás  8 507,1  9 140,2  9 815,2 
Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás  5 056,4  6 382,6  9 971,3 
Alapfokú művészetoktatás  4 002,1  4 742,5  5 129,9 
Egyéb közoktatási hozzájárulás  22 696,6  23 556,1  30 160,8 
Összesen  162 833,5  179 767,0  211 291,8 
Kiegészítő közoktatási támogatás**  3 217,7  6 589,2  29 327,0 
Mindösszesen  166 051,2  186 356,2  225 718,8 

Forrás: 1997. és 1998. évi költségvetések végrehajtásáról szóló törvények; 1999: előzetes adatok (Limbacher László számítása).
 * Az évfolyam szerinti megoszlás kismértékű becslést is tartalmaz.
** A kiegészítő támogatások tartalma évről évre változott, bővült. Mindhárom évben tartalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás, emellett 1998-ban az iskolai könyvtári vagy informatikai feladatok támogatását. Az 1999-es évben tartalmazza továbbá a "normatív felhasználású támogatások" keretében a pedagógusok szakvizsgájának, továbbképzésének és szakkönyvvásárlásának, a tanulók tankönyvvásárlásának, a megyei közalapítványok, a pedagógiai szakszolgálatok, valamint az érettségi és a szakvizsga díjának támogatását.

52. táblázat
A nem önkormányzati, nem állami oktatás normatív állami támogatásának alakulása, 1992-1999 (millió Ft)

  1992  1993  1994  1995  1996  1997  1998  1999 
Óvoda  41,2  90,7  114,6  184,0  429,3  620,0  601,4  1 266,4 
Nemzetiségi, etnikai óvoda*  1,0  2,0  1,3  1,5  3,0  (12,2)  (12,4)  (301,6) 
Általános iskola  328,1  690,2  987,5  1166,8  2000,6  2978,4  3 679,8  5 169,6 
Művészetoktatás  3,6  25,8  63,1  153,3  413,1  769,2  1 284,3  1 488,0 
Fogyatékosok oktatása  7,6  22,6  38,3  51,6  106,8  114,2  205,7  296,6 
Gimnázium  431,2  781,0  978,8  1114,8  1279,1  1627,2  2 677,2  3 410,1 
Szakközépiskola  110,8  187,6  350,0  481,0  878,8  1330,0  1 791,5  2 322,9 
Szakmunkásképzés, szakiskolai elméleti oktatás  35,3  55,2  75,9  96,8  264,6  396,4  806,6  1 495,8 
Szakmunkásképzés, szakiskolai gyakorlati oktatás  145,0  176,3  94,7  105,2  179,6  164,1  717,9  1 023,1 
Középfokú oktatás  722,3  1200,1  1499,4  1797,8  2602,1  3517,7  5 993,2  8 251,9 
Két tannyelvű, nemzetiségi, etnikai oktatás  15,7  22,5  30,6  38,8  58,1  n. a.  n. a.  n. a. 
Diákotthon**  361,5  514,6  666,3  790,8  1298,1  1162,7  866,8  1 129,0 
Közoktatás (diákotthon nélkül)  1119,5  2053,9  2734,8  3394,0  5613,0  7999,5  11 774,8  16 472,5*** 
A támogatások évenkénti alakulása (előző év = 100)  183,5  133,2  124,1  165,4  142,5  147,1  142,4 

Forrás: OM adatközlése; 1999: BM-adatok
  * 1997-től benne az óvodai adatban. 1999-ig csak a kiegészítő normatívát tartalmazza.
 ** 1996-ig a felsőoktatási diákotthonokkal együtt, 1997-től azok nélkül.
*** 1999-ben ehhez jött még 1318 millió Ft kötött felhasználású normatív támogatás (pl. a pedagógusok továbbképzésére) és 5358 millió Ft egyházi kiegészítő támogatás (amely utóbbinak az 1998. évi összege 3746 millió Ft volt).

53. táblázat
Az oktatási kiadások aránya az önkormányzatok kiadásain belül, 1994-1999 (%)

Kiadások  1994  1995  1996  1997  1998  1999 
Folyó kiadások  71,0  73,0  71,1  67,0  67,5  70,4 
Ebből oktatás  26,9  26,9  26,2  24,4  24,6  25,5 
Fejlesztési kiadások  19,5  14,4  15,3  18,0  20,1  17,1 
Ebből oktatás  2,8  1,8  2,0  1,9  1,9  1,8 
Egyéb kiadások  9,5  12,6  13,6  15,0  12,4  12,5 
Összesen  100,0  100,0  100,0  100,0  100,0  100,0 

Forrás: PM-adatok

54. táblázat
Az önkormányzatok bevételeinek összetétele, 1994-1999 (%)

Bevétel  1994  1995  1996  1997  1998  1999 
Saját folyó bevételek  16,2  18,0  19,7  25,0  26,9  28,8 
Ebből             
Intézményi bevételek  8,4  8,4  8,4  7,8  8,1  8,1 
Helyi adók  4,7  5,7  7,9  9,1  10,4  12,9 
Egyéb  3,1  3,8  3,4  8,1  8,4  8,8 
Átengedett bevételek (szja és gépjárműadó)  8,4  11,8  11,7  11,7  13,5  13,2 
Felhalmozási és tőkebevételek  10,0  11,2  8,8  15,2  8,6  8,3 
Állami támogatások  39,8  38,3  35,6  28,5  29,0  29,1 
Ebből             
Normatív támogatások  30,4  28,6  25,0  21,5  19,4  18,7 
Egyéb állami támogatás  9,4  9,7  10,6  2,5  4,0 
Államháztartáson belüli átutalás  17,6  16,9  19,4  16,5  16,5  16,6 
Ebből             
Tb  16,1  15,6  16,4  13,7  13,6  13,7 
Hitelfelvétel  5,9  2,4  3,6  1,4  3,1  1,3 
Egyéb  2,1  1,4  1,2  1,7  2,4  2,7 
Összesen  100,0  100,0  100,0  100,0  100,0  100,0 

Forrás: PM-adatok (1999: Limbacher László számításai)

55. táblázat
A költségvetés oktatási kiadásai szakfeladatonként, 1990-1999 (folyó áron, millió Ft)1

Év  Óvodai intézmények  Alapfokú2  Középfokú2  Felsőfokú  Gyermekvédelmi
intézmények 
Egyéb oktatással összefüggő kiadások  Összesen 
Oktatás 
1990  15 400  49 469  30 400  16 843  4 392  5 890  122 394 
1991  19 727  63 951  39 165  22 001  5 197  7 862  157 903 
1992  24 752  78 969  50 695  31 150  5 926  8 206  199 6983 
1993  30 822  92 573  58 721  37 876  11 535  231 5274 
1994  38 427  111 215  66 872  47 165  14 643  278 322 
1995  43 234  119 758  73 380  54 004  16 149  306 525 
1996  49 325  131 679  82 395  58 594  18 569  340 562 
1997  64 9625  256 2205  80 378  24 027  425 5875 
1998  75 317  295 732  91 985  30 206  493 240 
1999  87 748  330 998  110 654  60 666  590 066 

Forrás: OM adatközlése
1 Az 1990. évtől a beruházási, az 1992. évtől ezenkívül a felújítási kiadásokkal együtt.
2 Az 1997. évtől iskolai oktatás együtt.
3 A fegyveres testületek ezen felül 2073 millió Ft-ot fordítottak oktatási célokra.
4 Az 1993. évtől a fegyveres testületek adataival együtt.
5 Az 1997. évtől "intézményi vagyon működtetése" szakfeladat kiadásaival.

56. táblázat
A költségvetésből az oktatásra fordított beruházások, 1990-1999 (folyó áron millió Ft)

Év  1990  1991  1992  1993  1994  1995  1996  19972  1998  1999 
Óvodai intézmények  628  464  624  614  787  792  569  959  1229  1405 
Alapfokú oktatás (általános iskola gyógypedagógiai intézmények)1  4567  6060  6110  5808  6182  4583  4203  15277  17954  18706 
Középfokú oktatás (középiskolák és szakmunkásképző iskolák)  4151  4178  4963  4727  5189  5444  7555 
Közoktatás összesen  9346  10702  11697  11149  12158  10819  12327  16236  19183  20111 
Felsőfokú oktatás  1262  1250  1833  2049  2326  2152  3623  14316  6297  8719 
Gyermekvédelmi
intézmények 
300  98  150 
Felsőfokú továbbképzés, egyéb oktatási kiadás1  1130  1846  588  640  925  745  1001  1923  2092  2557 
Mindösszesen  12038  13896  14268  13838  15409  13716  16951  32475  27572  31387 

Forrás: OM adatközlése
1 1991-ig az oktatási intézmények nagyjavításának, felújításának beruházási adataival együtt.
2 1997-től az "intézményi vagyon működtetése" szakfeladatnál jelentkező beruházásokkal együtt.

57. táblázat
A személyi juttatások és a dologi kiadások növekedési üteme az önkormányzati költségvetésből a közoktatásban, 1995-1999 (előző év = 100%)

Év  Személyi jutatás  Dologi kiadás  Fogyasztói árindex 
1995  118,2  78,8  128,2 
1996  108,8  119,0  123,6 
1997  120,3  112,7  118,3 
1998  116,0  116,0  114,3 
1999  117,8  109,7  110,0 

Forrás: OM adatközlése, a fogyasztói árindex KSH-adat

58. táblázat
A bérköltségek aránya a folyó oktatási ráfordításokból oktatási fokozatonként, 1990-1999 (%)

Év  Óvoda  Általános
iskola* 
Gimnázium*  Szakközépiskola*  Szakmunkásképző 
1990  66,6  77,6  77,0  73,5  74,1 
1991  67,1  76,5  77,2  74,7  73,4 
1992  65,8  74,4  74,1  72,7  70,0 
1993  68,6  76,5  75,2  73,0  73,2 
1994  70,8  77,9  76,8  75,1  69,8 
1995  73,2  82,6  80,0  78,2  72,2 
1996  70   76,6  71,6  65,4  63,1 
1997  73,5  83,5  67,7 
1998  74   83,4  68,3 
1999  72   84   74,1 

Forrás: OM adatközlése
* 1997-től együtt "általános műveltséget megalapozó, nappali, iskolai oktatás szakfeladat".

59. táblázat
Az egy tanulócsoportra jutó átlagos tanulólétszám alakulása az általános iskolákban és a középiskolákban, 1990-1999

Képzési szint  1990  1991  1992  1993  1994  1995  1996  1997  1998  1999 
Általános iskola  23,2  22,3  21,6  21,2  20,7  21   21,2  21,2  21,2  21,4 
Középiskola                     
Gimnázium  30,9  31   31   30,9  30,7  29,2  29   28,6  28,3  28,7 
Szakközépiskola  30,9  30,5  30   29,6  29   28,6  28,6  28,3  28,0  27,8 

Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv. 1990-1998 és Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990-1998; OM oktatási statisztikái; 1999: Garami Erika számításai

60. táblázat
Az egy pedagógusra és az egy osztályra jutó átlagos tanulólétszám alakulása az általános iskolákban az ország megyéiben és régióiban, 1997-1999

Megye, főváros, régió  Egy pedagógusra jutó tanuló    Egy osztályra jutó tanuló 
  1997  1998  1999    1997  1998  1999 
Budapest  11,0  10,9  10,8    22,5  22,4  22,8 
Pest  12,4  12,4  12,5    22,0  21,9  22,2 
Közép-Magyarország  11,5  11,4  11,4    22,3  22,2  22,4 
Fejér  12,6  12,6  12,9    21,4  21,4  21,9 
Komárom-Esztergom  12,0  11,9  12,6    20,8  20,8  21,3 
Veszprém  11,6  11,6  11,6    20,2  20,2  20,2 
Közép-Dunántúl  12,1  12,1  12,2    20,8  20,8  21,1 
Győr-Moson-Sopron  11,0  10,9  10,8    19,6  19,7  19,6 
Vas  10,8  10,6  10,5    20,0  19,9  19,7 
Zala  10,5  10,4  10,3    19,7  19,5  19,5 
Nyugat-Dunántúl  10,8  10,7  10,6    19,8  19,7  19,6 
Baranya  11,1  11,1  11,1    20,2  20,3  20,7 
Somogy  10,9  10,8  10,9    20,3  20,0  20,3 
Tolna  11,0  10,9  11,0    20,3  20,1  20,3 
Dél-Dunántúl  11,0  10,9  11,0    20,2  20,2  20,4 
Borsod-Abaúj-Zemplén  12,3  12,2  12,2    20,5  20,4  20,7 
Heves  10,9  10,8  10,9    20,1  20,0  20,3 
Nógrád  11,5  11,4  11,3    19,5  19,3  19,6 
Észak-Magyarország  11,8  11,8  11,7    20,3  20,1  20,4 
Hajdú-Bihar  11,9  11,9  12,0    22,7  22,7  22,9 
Jász-Nagykun-Szolnok  12,6  12,5  12,8    22,1  22,1  22,4 
Szabolcs-Szatmár-Bereg  12,0  11,8  11,9    20,9  20,9  20,9 
Észak-Alföld  12,1  12,0  12,1    21,8  21,8  22,0 
Bács-Kiskun  12,3  12,3  12,3    21,4  21,4  21,8 
Békés  11,6  11,7  11,8    21,4  21,5  21,6 
Csongrád  11,4  11,4  11,5    22,0  22,1  22,4 
Dél-Alföld  11,8  11,8  11,9    21,6  21,7  21,9 
Összesen  11,6  11,6  11,6    21,2  21,2  21,3 

Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 1997, 1998 és Magyar Statisztikai Évkönyv 1997, 1998; OM oktatási statisztikái; 1999: Garami Erika számításai

61. táblázat
Az egy pedagógusra és az egy osztályra jutó átlagos tanulólétszám alakulása a középiskolákban az ország megyéiben és régióiban, 1997-1999

Megye, főváros, régió  Egy pedagógusra jutó tanuló    Egy osztályra jutó tanuló 
  1997  1998  1999    1997  1998  1999 
Budapest  11,3  11,0  10,8    28,4  28,1  27,7 
Pest  11,2  11,0  10,6    27,2  26,6  26,4 
Közép-Magyarország  11,3  11,0  10,8    28,2  27,9  27,5 
Fejér  13,9  13,6  14,7    28,4  28,6  28,5 
Komárom-Esztergom  13,0  13,1  13,4    27,9  27,8  27,4 
Veszprém  12,7  12,5  12,3    30,0  29,8  29,3 
Közép-Dunántúl  13,2  13,1  13,5    28,8  28,8  28,5 
Győr-Moson-Sopron  11,3  11,0  11,1    28,6  28,2  28,2 
Vas  12,7  12,8  12,4    28,8  28,0  27,9 
Zala  12,9  13,0  13,0    29,0  29,2  29,3 
Nyugat-Dunántúl  12,1  12,0  12,0    28,8  28,5  28,4 
Baranya  11,8  12,3  12,6    28,3  28,4  28,4 
Somogy  13,0  12,7  12,6    28,2  27,9  28,0 
Tolna  12,1  12,0  12,3    28,2  27,7  27,5 
Dél-Dunántúl  12,3  12,4  12,5    28,3  28,1  28,0 
Borsod-Abaúj-Zemplén  13,0  13,1  12,6    29,8  29,6  29,2 
Heves  12,5  12,1  12,6    30,7  29,7  29,7 
Nógrád  12,4  12,1  12,4    26,9  26,6  26,4 
Észak-Magyarország  12,8  12,7  12,6    29,6  29,2  28,9 
Hajdú-Bihar  12,4  12,0  11,7    29,8  29,1  28,6 
Jász-Nagykun-Szolnok  12,5  12,7  12,7    26,7  27,0  27,2 
Szabolcs-Szatmár-Bereg  13,6  13,6  13,4    30,0  29,6  29,4 
Észak-Alföld  12,8  12,7  12,7    28,9  28,6  28,4 
Bács-Kiskun  12,4  12,4  12,5    28,7  28,2  28,8 
Békés  13,0  12,8  12,7    27,5  27,0  27,5 
Csongrád  12,1  12,0  11,5    28,7  28,2  28,2 
Dél-Alföld  12,5  12,3  12,2    28,4  27,9  28,2 
Összesen  12,2  12,0  12,0    28,6  28,3  28,1 

Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 1997, 1998 és Magyar Statisztikai Évkönyv 1997, 1998; OM oktatási statisztikái; 1999: Garami Erika számításai

62. táblázat
Az egy pedagógusra jutó átlagos tanulólétszám alakulása a közoktatás intézményfokozataiban, 1990/91-1999/00

Képzési szint  1990/ 91  1991/ 92  1992/ 93  1993/ 94  1994/ 95  1995/ 96  1996/ 97  1997/ 98  1998/ 99  1999/ 00 
Óvoda  11,6  11,6  11,9  12,1  12   12,4  12,4  12   11,7  11,6 
Általános iskola  12,5  12,1  11,7  11,3  11   11,2  11,5  11,6  11,6  11,6 
Gimnázium  12   12,1  12,1  11,6  11,2  10,9  10,7  10,5  10,3  10,3 
Szakközépiskola  13,3  13,5  13,3  12,9  12,8  13,2  13,5  13,5  13,3  13,3 

Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv. 1990-1998 és Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990-1998; KSH Időszaki Tájékoztató; OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

63. táblázat
A diákszociális ellátást igénybe vevő tanulók arányának alakulása, 1995-1999
(a tanulólétszám %-ában)

Ellátás formája  1995  1996  1997  1998  1999* 
Napközis  34,1  33,5  34,7  35,3  35,5 
Tanulószobás  2,5  2,8  3   3,3  3,0 
Étkezésben részesülő  54,9  54,3  56   57,5  57,7 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1995-1998; OM oktatási statisztikái; 1999: Garami Erika számításai
* Előzetes adatok.

64. táblázat
A lakosság informáltsága a tankötelezettségről és véleménye tankötelezettség kívánatos idejéről, 1990, 1995 és 1999 (%)

A tankötelezettség életkora  A tankötelezettség kívánatos idejéről való vélemény    A tényleges tankötelezettségről való informáltság 
  1990  1995  1999    1995  1999 
Kevesebb mint 16 év  30  15  23    27  33 
16 év  45  38  39    65  50 
Több mint 16 év  15  33  27   
Nem tudja  10  14  11    11 

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI - Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995 és OKI - Marketing Centrum, 1999
A feltett kérdés: (a) "Tudomása szerint hány éves korukig kötelező iskolába járni a mostani elsősöknek?" (b) "Hány éves korig kellene az államnak köteleznie minden gyereket arra, hogy iskolába járjon?"

65. táblázat
A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba járók száma és aránya a gimnáziumban továbbtanulókon belül, 1993/94-1999/00 (%)

Tanév  Gimnáziumban
továbbtanulók
száma 
Hat- és nyolcosztályos
gimnáziumokban tanuló 
A szerkezetváltó gimnáziumokban tanuló nyolcadikosok aránya az összes gimnáziumban továbbtanulókhoz viszonyítva (%) 
  nyolcadikosok  hetedikesek  hatodikosok 
1993/94  34 897  2 550  4 780  1 966 
1994/95  35 183  5 190  7 048  3 004  15 
1995/96  33 159  7 356  8 775  3 461  22 
1996/97  32 793  8 727  9 616  3 750  27 
1997/98  33 814  9 599  10 158  4 094  28 
1998/99  34 867  10 334  11 293  4 033  30 
1999/00  36 119  11 374  10 884  4 038  31 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

66. táblázat
A 6 és 8 osztályos gimnáziumok általános iskolai osztályai és tanulólétszámai, 1991/92-1999/00

Megnevezés  Iskolák száma  Tanulók száma    Osztályok száma 
5.  6.  7.  8.  Összesen    5.  6.  7.  8.  Összesen 
1991/92                         
6 osztályos  21   
8 osztályos  45   
Összesen  1621  538  1186  416  3761    55  18  39  13  125 
1992/93                         
6 osztályos  54  2254  1089  3343    74  29  103 
8. osztályos  47  1746  1341  533  113  3733    60  48  18  130 
Összesen  1746  1341  2787  1202  7076    60  48  92  33  233 
1993/94                         
6 osztályos  86  3317  1978  5295    113  66  179 
8 osztályos  68  2669  1966  1463  572  6670    91  69  49  20  229 
Összesen  2669  1966  4780  2550  11965    91  69  162  86  408 
1994/95                         
6 osztályos  126  4800  3606  8406    168  124  292 
8 osztályos  88  3363  3004  2248  1584  10199    120  103  79  54  356 
Összesen  3363  3004  7048  5190  18605    120  103  267  178  648 
1995/96                         
6 osztályos  150  5717  5138  10855    196  179  375 
8 osztályos  97  3727  3461  3058  2218  12464    128  123  105  78  434 
Összesen  3727  3461  8775  7356  23319    128  123  301  257  809 
1996/97                         
6 osztályos  168  6110  5697  11807    210  195  405 
8 osztályos  99  4029  3750  3506  3030  14315    136  128  123  105  492 
Összesen  4029  3750  9616  8727  26122    136  128  333  300  897 
1997/98                         
6 osztályos  173  6392  6073  12465    225  210  435 
8 osztályos  103  3854  4094  3766  3526  15240    135  138  128  125  526 
Összesen  3854  4094  10158  9599  27705    135  138  353  335  961 
1998/99                         
6 osztályos  188  7242  6580  13822    253  232  485 
8 osztályos  106  4033  3913  4051  3754  15751    140  137  138  131  546 
Összesen  4033  3913  11293  10334  29573    140  137  391  363  1031 
1999/00                         
6 osztályos  191  7015  7346  14361    243  254  497 
8 osztályos  106  3986  4038  3869  4028  15921    138  139  135  138  550 
Összesen  3986  4038  10884  11374  30282    138  139  378  392  1047 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00 tanévre Könyvesi Tibor adatközlése

67. táblázat
A szakközépiskolákban a 13. évfolyamon és e felett tanulók számának változása, 1995/96-1999/00

Tanév  Létszám (fő)  Növekedés
(előző év = 100%) 
Növekedés
(1995/96 = 100%) 
1995/96  24 132  100,0  100,0 
1996/97  33 271  137,9  137,9 
1997/98  39 398  118,4  163,3 
1998/99  46 230  117,3  191,6 
1999/00  50 199  108,6  208,0 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Garami Erika számításai

68. táblázat
A 13-15. évfolyamon tanulók száma, 1999/2000

Oktatási szint, iskolatípus  13.  14-15.  Összesen 
Gimnázium  815  815 
Egészségügyi szakiskola 
Gép- és gyorsíró szakiskola   116  34  150 
Egyéb szakiskola  388  185  573 
Szakmunkásképző (általános
iskolai végzettséggel) 
3 482  3 207  6 689 
Szakközépiskola  36 965  13 234  50 199 
Szakmai képzés együtt  40 951  16 660  57 611 
Összesen  41 766  16 660  58 426 

Forrás: KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

69. táblázat
A különböző iskolaszerkezeti megoldások népszerűsége a lakosság körében, 1990, 1995 és 1999 (%)

Iskolaszerkezeti megoldások  1990  1995  1999 
Maradjon meg az a gyakorlat, amelyben nyolcéves alapfokú oktatásra épül rá a középfokú oktatás (8+4 osztály).  34  47  49 
Térjünk vissza a régebbi iskolarendszerhez, amelyben négyéves alapfokú oktatásra épült rá a középfokú oktatás (4+8 osztály).  19  10 
Legyen olyan iskolarendszer, amelyben a hatéves alapfokú oktatásra épül rá a középfokú oktatás (6+6 osztály).  13  12  11 
Legyen egy olyan iskolarendszer amelyben a tízéves alapfokú oktatásra épül rá a középfokú oktatás (10+2 vagy több osztály).  14  10 
Legyen egy sokszínű iskolarendszer, amelyben a helyi igények határozzák meg, hogy meddig tartson az alapfokú, és mikor kezdődjön a középfokú oktatás.  13  12  16 
Nem tudja, nem válaszolt.  10 

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI - Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995 és OKI - Marketing Centrum, 1999
A feltett kérdés: "Sokan mondják, hogy a nyolcosztályos általános iskolára épülő középfokú oktatás nem jó, meg kell változtatni. A lapon látható javaslatok közül Ön melyiket tartja a legjobbnak?"

70. táblázat
A középiskolákba felvettek számának alakulása, 1985/86-1999/00

Tanév  Gimnázium  Szakközépiskola  Összesen 
1985/86  27 246  34 058  61 304 
1986/87  27 162  35 429  62 591 
1987/88  28 321  35 838  64 159 
1988/89  30 078  41 001  71 079 
1989/90  34 862  46 141  81 003 
1990/91  34 734  45 269  80 003 
1991/92  34 325  45 926  80 251 
1992/93  35 252  45 540  80 792 
1993/94  34 897  45 857  80 754 
1994/95  35 183  44 629  79 812 
1995/96  33 159  41 235  74 394 
1996/97  32 793  41 835  74 628 
1997/98  33 845  41 431  75 276 
1998/99  34 891  43 187  78 078 
1999/00  36 119  44 578  80 697 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

71. táblázat
Az általános iskolát végzettek száma és a továbbtanulók aránya, 1985/86-1999/00

Tanév  8 osztályt végzett, fő  Gimná-zium, %  Szakkö-zépiskola, %  Szak-munkásképző, %  Gép- és gyorsíró-iskola, %  Egészségügyi szakiskola, %  Speciális szakiskola épek részére, %  Összes továbbtanuló, % 
1985/86  130 992  20,8  26,0  43,8  1,4  1,4  93,6 
1986/87  131 219  20,7  27,0  43,5  1,7  1,3  94,2 
1987/88  134 223  21,1  26,7  44,2  1,4  1,4  94,8 
1988/89  149 640  20,1  27,4  44,5  1,6  1,4  95,0 
1989/90  170 891  20,4  27,0  42,7  1,7  1,5  93,3 
1990/91  164 616  21,1  27,5  42,0  1,6  1,3  n. a.  93,4 
1991/92  158 912  21,6  28,9  39,2  1,3  0,9  n. a.  91,9 
1992/93  151 295  23,3  30,1  36,6  1,0  0,8  3,9  95,7 
1993/94  144 203  24,2  31,8  35,5  0,9  0,6  4,5  97,5 
1994/95  136 900  25,7  32,6  35,2  5,3  98,8 
1995/96  122 359  27,1  33,7  34,2  4,3  99,3 
1996/97  120 561  27,2  34,4  31,9  3,6  97,1 
1997/98  116 711  29,0  35,5  30,8  2,6  97,9 
1998/99  113 654  30,7  38,0  24,6  2,5  95,8 
1999/00  114 302  31,6  39,0  22,9  2,4  95,9 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

72. táblázat
A középfokon tanulók száma programonként, 1985/86-1999/00

Tanév  Gimnázium  Szakkö-zépiskola  Szakmunkásképző  Gép- és gyorsíró iskola  Egészségügyi szakiskola  Speciális szakiskola épek részére  Összesen 
1985/86  105 794  130 155  176 380  7 751  5 491  425 571 
1986/87  105 194  131 517  175 228  7 744  5 279  424 932 
1987/88  105 976  133 618  177 191  7 378  5 414  429 577 
1988/89  108 440  139 740  186 796  7 343  5 645  447 964 
1989/90  116 317  157 075  201 702  6 794  6 531  488 419 
1990/91  123 425  168 352  209 371  6 231  6 549  684  514 612 
1991/92  130 378  178 911  204 655  5 404  6 261  6 062  531 671 
1992/93  136 729  186 183  188 570  4 281  5 158  14 284  535 205 
1993/94  138 198  192 388  174 187  3 494  4 224  17 298  529 789 
1994/95  140 352  196 965  163 330  3 017  3 290  16 338  523 292 
1995/96  140 884  208 415  154 294  2 267  2 054  13 984  521 898 
1996/97  140 867  220 528  143 800  1 870  1 067  11 624  519 756 
1997/98  141 402  227 243  132 637  1 238  726  9 310  512 556 
1998/99  142 196  234 430  119 727  863  368  7 245  504 829 
1999/00  145 210  241 369  109 534  651  327  6 526  503 617 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

73. táblázat
A középiskolák első évfolyamaira felvettek és az érettségizettek száma, 1990/91-1999/00

Tanév  Középiskola első évfolyam  Az érettségizettek száma
nappali tagozaton 
1990/91  80 002 
1991/92  80 251 
1992/93  80 792 
1993/94  80 754  68 604 
1994/95  79 813  70 265 
1995/96  74 378  73 413 
1996/97  74 246  75 564 
1997/98  75 277  77 660 
1998/99  78 078  73 965 
1999/00  80 697  n. a. 

Forrás: OM oktatási statisztikái

74. táblázat
Középfokú iskolák száma (fogyatékosok speciális képzése és a dolgozók iskolája nélkül) programonként, 1985/86-1999/00

Tanév  Gimnázium  Gimn+
szaközépiskola 
Szakközépiskola  Együtt  Szakmunkásképző  Gép- és gyorsíró iskola  Egészségügyi szakiskola  Speciális szakiskola épek részére 
1985/86  179  81  300  560  274  58  24 
1986/87  186  82  318  586  278  57  24 
1987/88  190  85  332  597  284  56  25 
1988/89  195  86  363  644  294  58  24 
1989/90  204  89  381  674  299  63  29 
1990/91  214  104  405  723  308  63  30  16 
1991/92  233  125  421  779  317  61  31  125 
1992/93  251  145  427  823  329  56  30  229 
1993/94  270  150  445  865  332  49  23  257 
1994/95  278  169  439  886  335  45  20  252 
1995/96  293  181  462  936  349  40  14  239 
1996/97  293  204  483  980  363  31  10  201 
1997/98  293  218  478  989  359  22  160 
1998/99  300  233  503  1036  362  14  127 
1999/00  292  241  521  1054  356  10  97 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000
Megjegyzés: Egyedül a vegyes középiskolák száma tekinthető korrekt adatnak, mert statisztikai értelemben itt az adatok valóban elkülönült intézményeket takarnak, a többi esetben a pedagógiai programok keveredése miatt intézményi halmozódás áll fenn.

75. táblázat
Szimulált továbbtanulási arányok a középfokon (első verzió), 1996-2012

Év  Általános iskolát végez  Középiskolába
lépők 
  Szakiskolába
lépők 
  Nem tanul
tovább 
Továbbtanulók összesen 
  fő    fő    fő 
1996  120 561  74 620  62    42 324  35    3 617  116 944 
1997  116 711  75 300  65    37 910  32    3 501  113 210 
1998  113 654  78 000  69    31 108  27    4 546  109 108 
1999  114 302  80 697  71    29 033  25    4 572  109 730 
2000  115 384  83 077  72    26 538  23    5 769  109 615 
2001  113 725  83 020  73    25 020  22    5 686  108 039 
2002  112 435  83 202  74    23 611  21    5 622  106 813 
2003  111 514  83 635  75    21 188  19    6 691  104 823 
2004  112 620  85 591  76    20 272  18    6 757  105 862 
2005  114 371  88 065  77    19 443  17    6 862  107 508 
2006  112 159  87 484  78    16 824  15    7 851  104 308 
2007  107 827  85 183  79    15 096  14    7 548  100 279 
2008  105 062  84 050  80    13 658  13    7 354  97 708 
2009  103 219  83 608  81    12 386  12    7 225  95 994 
2010  97 690  80 105  82    10 746  11    6 838  90 851 
2011  92 524  76 795  83    9 252  10    6 477  86 047 
2012  89 730  75 373  84    8 076    6 281  83 449 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1997, 1998; OM oktatási statisztikái és Lannert Judit számításai
Feltételezés: Évenként 1 százalékponttal javul a középiskolai továbbtanulás, viszont a tovább nem tanulók aránya is kissé romlik. Az általános iskolát végzettek száma = 14 évvel korábban születettek száma korrigálva a csecsemőhalandósági arányszámmal ö 0,97 (normál népesség feltételezett aránya) ö 0,96 (4%-os általános iskolai lemorzsolódást számolva).
Megjegyzés: A szimulált adatok dőlt számmal vannak jelezve.

76. táblázat
Szimulált továbbtanulási arányok a középfokon (második verzió), 1996-2012

Év  Általános iskolát végez  Középiskolába
lépők 
  Szakiskolába
lépők 
  Nem tanul
tovább 
Összes továbbtanuló 
fő    fő    fő 
1996  120 561  74 620  62    42 324  35    3 617  116 944 
1997  116 711  75 300  65    37 910  32    3 501  113 210 
1998  113 654  78 000  69    31 108  27    4 546  109 108 
1999  114 302  80 697  71    29 033  25    4 572  109 730 
2000  115 384  83 077  72    26 538  23    5 769  109 615 
2001  113 725  83 020  73    25 020  22    5 686  108 039 
2002  112 435  83 202  74    23 611  21    5 622  106 813 
2003  111 514  83 635  75    22 303  20    5 576  105 938 
2004  112 620  84 465  75    22 524  20    5 631  106 989 
2005  114 371  85 778  75    22 874  20    5 719  108 652 
2006  112 159  84 119  75    22 432  20    5 608  106 551 
2007  107 827  80 870  75    22 644  21    4 313  103 514 
2008  105 062  78 797  75    22 063  21    4 202  100 860 
2009  103 219  77 414  75    21 676  21    4 129  99 090 
2010  97 690  73 267  75    20 515  21    3 908  93 782 
2011  92 524  69 393  75    20 355  22    2 776  89 748 
2012  89 730  67 298  75    19 741  22    2 692  87 038 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1997, 1998; OM oktatási statisztikái és Lannert Judit számításai
Feltételezés: A középiskolai továbbtanulás 75%-on stabilizálódik, viszont csökken a tovább nem tanulók aránya. Az általános iskolát végzettek száma = 14 évvel korábban születettek száma korrigálva a csecsemőhalandósági arányszámmal ö 0,97 (normál népesség feltételezett aránya) ö 0,96 (4%-os általános iskolai lemorzsolódást számolva).
Megjegyzés: A szimulált adatok dőlt számmal vannak jelezve.

77. táblázat
Az érettségire épülő szakképzésben részt vevők száma nappali tagozaton szakirányonként, 1998/99 és összesen 1999/00-ben

Szakirány  Összes tanuló  OKJ-képzésben
részesül 
Szakmai vizsgát tett 
Műszaki, építészeti  12 515  4 247  1 959 
Gazdasági  11 478  10 872  3 580 
Szolgáltatási  5 447  4 077  1 732 
Egyéb  5 007  4 912  539 
Egészségügyi  4 321  4 277  1 617 
Számítástechnikai  4 251  4 179  646 
Mezőgazdasági  2 037  1 006  470 
Szállítási, hírközlési  851  349  153 
Ipari, építőipari  323  295 
Összesen  46 230  34 214  10 696 
Összesen 1999/00-ben  51 014  40 367  27 838 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '98; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

78. táblázat
Az óvodák fontosabb jelzőszámai, 1990/91, 1996/97-1999/00

Megnevezés  1990/91  1996/97  1997/98  1998/99  1999/00  1990=
100% 
3-5 éves népességből óvodás gyermek, % (KSH)  85,5  86,6  86,3  86,5  87,3  101,2 
Az óvodáskorú népességből óvodás, % (OM-adat)  n. a.  91,0  90,9  91,4  92,0 
Óvodák száma  4 718  4 708  4 682  4 701  4 643  99,6 
Férőhelyek száma (ezer fő)  385,0  371,4  370,2  369,5  366,2  96,0 
Pedagógusok száma (fő)  33 635  31 891  31 848  31 986  31 409  95,1 
Óvodás gyermekek száma (ezer fő)  391,1  394,3  383,5  374,9  365,7  95,9 
100 férőhelyre jutó gyermekek száma  102  106  104  101  99,9  99,0 
Csoportok száma  16 055  15 701  15 641  15 630  15 336  97,4 
Egy csoportra jutó gyerekszám  24,4  25,1  24,5  24,0  23,8  98,4 
Egy pedagógusra jutó gyerekszám  11,6  12,4  12,0  10,9  11,6  94,0 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '98; OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

79. táblázat
Az általános iskolai oktatás alapvető adatai, 1985/86-1999/00

Tanév  Iskola  Osztályterem  Osztály  Pedagógus  Tanuló 
1985/86  3 546  43 800  48 610  88 066  1 297 818 
1986/87  3 540  44 597  49 213  89 611  1 299 455 
1987/88  3 540  45 409  49 622  90 925  1 277 257 
1988/89  3 526  46 045  49 509  90 620  1 242 672 
1989/90  3 527  46 146  49 112  90 602  1 183 573 
1990/91  3 548  46 580  48 729  90 511  1 130 656 
1991/92  3 641  47 121  48 497  89 276  1 081 213 
1992/93  3 717  47 594  48 330  88 917  1 044 164 
1993/94  3 771  48 148  47 676  89 655  1 009 416 
1994/95  3 814  48 677  47 578  89 939  985 291 
1995/96  3 809  48 615  46 425  86 891  974 806 
1996/97  3 765  48 231  45 521  83 658  965 998 
1997/98  3 750  48 592  45 495  82 904  963 997 
1998/99  3 732  48 981  45 589  83 404  964 248 
1999/00  3 696  48 930  44 956  82 829  960 601 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

80. táblázat
A fajlagos mutatók alakulása az általános iskolákban, 1985/86-1999/00

Tanév  Egy
iskolára 
Egy
osztályteremre 
Egy
osztályra 
Egy
pedagógusra 
Egy pedagógusra,
a napközis
beosztásban
dolgozók nélkül 
Egy osztályteremre
jutó
osztályok száma 
  jutó tanulók száma 
1985/86  366,0  29,6  26,7  14,7  n. a.  1,11 
1986/87  367,1  29,1  26,4  14,5  n. a.  1,10 
1987/88  360,8  28,1  25,7  14,0  n. a.  1,09 
1988/89  352,4  27,0  25,1  13,7  n. a.  1,08 
1989/90  335,6  25,6  24,1  13,1  n. a.  1,06 
1990/91  318,7  24,3  23,2  12,5  15,3  1,05 
1991/92  297,0  22,9  22,3  12,1  14,8  1,03 
1992/93  280,9  21,9  21,6  11,7  14,2  1,02 
1993/94  267,7  21,0  21,2  11,3  13,5  0,99 
1994/95  258,3  20,3  20,7  11,0  13,1  0,98 
1995/96  255,9  20,1  21,0  11,2  13,2  0,96 
1996/97  256,6  20,0  21,2  11,5  13,5  0,94 
1997/98  257,1  19,8  21,2  11,6  13,6  0,94 
1998/99  258,4  19,7  21,2  11,6  13,6  0,93 
1999/00  259,9  19,6  21,4  11,6  13,6  1,08 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

81. táblázat
Az általános iskolák főbb jellemzői iskolanagyság szerint, 1999/00

Iskolanagyság, tanulók száma (fő)  Iskolák száma  Átlagos osztálylétszám 
20 fő alatt  175  9,2 
21-100  738  12,4 
101-200  974  18,4 
201-300  511  20,6 
301-500  752  22,7 
501-800  494  24,4 
801-1000  44  25,5 
1001-1200  26,1 
1201-1500  24,0 
Összesen/átlag  3696  21,4 

Forrás: Az OM oktatási statisztikái 1999/00 alapján Szalay Lászlóné számításai

82. táblázat
Az általános iskolák száma jellegük és igazgatásuk szerint, 1990/91-1999/00

Tanév  Iskola jellege    Igazgatása 
  osztott  részben
osztott 
osztatlan    önálló  közös  nem önálló 
1990/91  2952  154  442    2617  328  603 
1991/92  3034  167  440    2941  322  378 
1992/93  3106  193  418    3033  360  324 
1993/94  3185  174  412    3107  383  281 
1994/95  3218  202  394    3152  417  245 
1995/96  3215  202  392    3115  476  218 
1996/97  3184  205  376    3130  511  215 
1997/98  3188  218  344    2952  601  197 
1998/99  3193  216  323    2930  620  182 
1999/00  3168  201  327    2901  619  176 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Szalay Lászlóné számításai

83. táblázat
A bejutás módja az általános iskola első évfolyamára településtípusonként, 1996/97

Bejutás módja  Budapest  Megyei
jogú város 
Egyéb
város 
Község  Összesen 
Van felvételi vizsga  19  24  26  72 
Nincs felvételi vizsga,
de tervezik 
18  35 
Nincs felvételi vizsga,
és nem is tervezik 
27  44  67  409  547 
Szűrés van, de nincs vizsga  24  30  28  18  100 
Összesen  73  104  129  448  754 

Forrás: Igazgatóvizsgálat, 1997

84. táblázat
Tanév eleji létszám az általános iskolákban évfolyamonként, 1990/91-1999/00

Tanév  1.  2.  3.  4.  5.  6.  7.  8.  9.  10. 
1990/91  125 665  123 804  127 388  129 934  148 869  154 853  159 432  160 702 
1991/92  126 258  120 672  123 177  127 664  132 263  146 850  151 559  152 770 
1992/93  129 852  120 780  120 058  123 419  129 722  130 838  143 927  145 570 
1993/94  125 679  123 813  119 931  120 023  125 160  128 187  128 134  138 489 
1994/95  126 032  120 097  122 908  120 034  121 948  124 557  126 038  123 680 
1995/96  123 997  120 779  119 519  123 036  121 835  121 196  122 583  121 861 
1996/97  124 544  118 662  119 814  119 422  124 619  121 161  119 438  118 338 
1997/98  127 214  119 077  117 845  119 852  121 036  124 031  119 315  115 171  297  159 
1998/99  125 875  121 613  118 250  117 832  121 515  120 669  122 097  115 180  1005  212 
1999/00  121 424  120 653  121 012  118 218  119 599  121 090  119 135  118 146  694  630 

Forrás: OM oktatási statisztikái

85. táblázat
Az általános iskolai első osztályos tanulók korcsoport szerinti összetétele, 1991/92-1999/00

Tanév  6 évesnél fiatalabb  6 éves  7 éves  8 éves  9 éves és idősebb  Összesen 
1991/92  6 645  103 377  13 938  1 804  494  126 528 
1992/93  5 777  106 763  15 160  1 730  422  129 852 
1993/94  4 463  102 959  16 115  1 734  408  125 679 
1994/95  3 511  102 686  17 606  1 818  412  126 038 
1995/96  2 699  99 851  18 867  1 795  785  123 997 
1996/97  2 375  100 328  19 614  1 785  442  124 544 
1997/98  2 297  101 846  20 630  1 954  487  127 214 
1998/99  2 066  98 514  22 696  2 099  500  125 875 
1999/00  1 612  94 257  22 983  2 077  495  121 424 

Forrás: OM oktatási statisztikái

86. táblázat
Az osztályismétlők aránya évfolyamonként az általános iskolákban, 1990/91-1999/00 (%) (előző tanév végi adatok)

Tanév  1.  2.  3.  4.  5.  6.  7.  8.  9.  10. 
1990/91  4,8  2,8  2,5  2,8  4,2  3,8  2,8  0,4 
1991/92  4,5  2,6  2,3  2,5  4,2  3,6  2,8  0,5 
1992/93  4,3  2,3  2,0  2,1  3,6  3,6  2,6  0,5 
1993/94  4,5  2,1  1,8  1,9  3,3  3,2  2,6  0,4 
1994/95  4,3  2,2  1,6  1,7  3,2  3,2  2,5  0,5 
1995/96  4,0  1,9  1,6  1,7  3,1  3,2  2,4  0,5 
1996/97  3,9  2,0  1,5  1,6  2,8  3,1  2,5  0,5 
1997/98  3,9  1,9  1,5  1,7  2,9  3,0  2,5  0,6  1,0  0,6 
1998/99  4,0  1,8  1,5  1,6  2,9  3,1  2,3  0,5  1,5  1,4 
1999/00  3,9  1,9  1,4  1,5  2,8  2,9  2,4  0,5  5,9  0,3 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

87. táblázat
Az általános iskolát a tanköteles kor végéig befejező tanulók a 16 éves népesség százalékában, 1990/91-1999/00 (%) (előző tanév végi adatok)

Tanév  14 éves
korig 
15 éves
korig 
16 éves
korig 
Összesen  8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel
kilépők (fő) 
1990/91  81,4  9,3  3,2  93,9  10 300 
1991/92  81,0  9,4  3,1  93,5  12 400 
1992/93  81,5  9,7  3,3  94,5  10 000 
1993/94  81,4  10,7  4,0  96,1  6 800 
1994/95  79,9  12,0  4,1  96,0  6 600 
1995/96  79,7  12,7  4,4  96,8  5 000 
1996/97  78,3  13,7  4,5  96,5  5 200 
1997/98  76,7  13,9  4,6  95,2  5 000 
1998/99  80,6  12,1  3,5  96,2  5 100 
1999/00  79,0  14,9  3,9  97,8  5-6 000* 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998; OM oktatási statisztikái; 1999/00: Könyvesi Tibor számításai
* Becsült adat, OM.

88. táblázat
Lemorzsolódási arányszámok az általános iskolákban kiemelt évfolyamonként és összességében, 1990/91 és 1999/00 között (%) (előző tanév végi adatok)

Tanév  Lemorzsolódás a 4. évfolyamon  Lemorzsolódás a
8. évfolyamon 
Lemorzsolódás
összességében 
Lemorzsolódás a 8
évvel korábbi induló létszámhoz képest 
1990/91  2,8  1,1  3,4  12,3 
1993/94  2,0  1,2  2,8  11,4 
1996/97  1,8  0,9  2,6  9,2 
1997/98  1,8  0,9  2,5  9,6 
1999/00  1,7  0,9  2,4  9,9 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Könyvesi Tibor számításai

89. táblázat
A középfokon továbbtanulók arányai településtípus szerint, az iskolaigazgatók válaszai alapján, 1997/98 (%)

Településtípus  Gimnázium  Szakközépiskola  Szakmunkásképző  Nem tanul
tovább 
Középiskolában tanul
tovább 
Község  17  36  41  53  275 
Város  29  39  29  68  161 
Átlag  22  37  37  59  436 

Forrás: Helyitanterv-vizsgálat, 1998

90. táblázat
Dolgozók általános iskoláinak és tanulóinak száma, 1970/71 és 1999/00 között

Tanév  Iskola  Tanuló 
1970/71  451  21 275 
1980/81  307  15 627 
1990/91  161  12 528 
1995/96  82  5 402 
1996/97  66  4 099 
1997/98  58  3 165 
1998/99  54  3 387 
1999/00  58  3 146 

Forrás: OM oktatási statisztikái

91. táblázat
Az osztályok száma programonként a középfokú oktatásban, 1985/86-1999/00

Tanév  Gimnázium  Szakközépiskola  Szakmunkásképző  Gép- és gyorsíró
iskola 
Egészségügyi szakiskola  Speciális szakiskola épek részére  Összesen 
1985/86  3 331  4 101  6 309  276  160  14 177 
1986/87  3 379  4 187  6 312  275  158  14 311 
1987/88  3 463  4 312  6 367  268  162  14 572 
1988/89  3 568  4 515  6 564  266  169  15 082 
1989/90  3 793  5 037  6 909  242  191  16 172 
1990/91  3 988  5 452  7 199  220  196  23  17 078 
1991/92  4 211  5 874  7 036  201  195  238  17 755 
1992/93  4 409  6 201  6 648  161  166  589  18 174 
1993/94  4 476  6 497  6 182  131  134  747  18 167 
1994/95  4 579  6 771  5 824  125  115  743  18 157 
1995/96  4 662  7 292  5 490  103  72  644  18 263 
1996/97  4 750  7 720  5 088  81  41  533  18 213 
1997/98  4 866  8 016  4 767  54  31  478  18 212 
1998/99  4 956  9 355  4 044  35  16  339  18 745 
1999/00  5 064  8 671  4 012  26  14  313  18 100 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

92. táblázat
A középfokú oktatásban tanító pedagógusok száma programonként, 1985/86-1999/00

Tanév  Gimnázium  Szakközépiskola  Szakmunkásképző  Gép- és gyorsíró
iskola 
Egészségügyi szakiskola  Speciális szakiskola épek részére  Összesen 
1985/86  7 923  9 976  11 505  236  385  30 025 
1986/87  8 286  10 241  11 591  253  383  30 754 
1987/88  8 646  10 538  11 651  258  404  31 497 
1988/89  9 103  10 981  11 745  288  434  32 551 
1989/90  9 656  11 769  12 044  303  504  34 276 
1990/91  10 246  12 656  12 060  221  498  n. a.  35 681 
1991/92  10 732  13 285  11 766  215  441  261  36 700 
1992/93  11 290  13 983  11 451  181  369  505  37 779 
1993/94  11 959  14 862  11 251  173  325  760  39 330 
1994/95  12 578  15 338  10 939  153  281  871  40 160 
1995/96  12 912  15 772  10 284  136  183  796  40 083 
1996/97  13 133  16 329  9 223  126  109  706  39 626 
1997/98  13 451  16 829  8 641  76  45  577  39 619 
1998/99  13 786  17 567  8 213  62  24  478  40 130 
1999/00  14 155  18 162  7 919  32  20  379  40 667 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

93. táblázat
Az egy osztályra és egy pedagógusra jutó tanulók száma középfokon programonként, 1985/86-1999/00

Tanév  Gimnázium    Szakközépiskola    Szakmun-kásképző    Gép- és gyorsíró    Egészségügyi szakiskola    Speciális szakiskola épek
részére 
  Országos átlag 
  Tan./ oszt.  Tan./ ped.    Tan./ oszt.  Tan./ ped.    Tan./ oszt.  Tan./ ped.    Tan./ oszt.  Tan./ ped.    Tan./ oszt.  Tan./ ped.    Tan./ oszt.  Tan./ ped.    Tan./ oszt.  Tan./ ped. 
1985/86  31,8  13,4    31,7  13,0    28,0  15,3    28,1  32,8    34,3  14,3      30,0  14,2 
1986/87  31,1  12,7    31,4  12,8    27,8  15,1    28,2  30,6    33,4  13,8      29,7  13,8 
1987/88  30,6  12,6    31,0  12,7    27,8  15,2    27,6  28,6    33,4  13,4      29,2  13,6 
1988/89  30,4  11,9    31,0  12,7    28,5  15,9    27,6  25,5    33,4  13,0      29,4  13,8 
1989/90  30,7  12,0    31,2  13,3    29,2  16,7    28,1  22,4    34,2  13,0      29,8  14,2 
1990/91  30,9  12,0    30,9  13,3    29,1  17,4    28,3  28,2    33,4  13,2    29,7  n. a.    29,8  14,4 
1991/92  31,0  12,1    30,5  13,5    29,1  17,4    26,9  25,1    32,1  14,2    25,5  23,2    29,5  14,5 
1992/93  31,0  12,1    30,0  13,3    28,4  16,5    26,6  23,7    31,1  14,0    24,3  28,3    29,4  14,2 
1993/94  30,9  11,6    29,6  12,9    28,2  15,5    26,7  20,2    31,5  13,0    23,2  22,8    29,1  13,5 
1994/95  30,7  11,2    29,0  12,8    28,0  14,9    24,1  19,7    28,6  11,7    22,0  18,8    28,8  13,0 
1995/96  30,2  10,9    28,6  13,2    28,1  15,0    23,4  16,7    28,5  11,2    21,7  17,6    28,6  13,0 
1996/97  29,7  10,7    28,6  13,5    28,3  15,6    23,1  14,8    26,0  9,8    21,8  16,5    28,5  13,1 
1997/98  29,1  10,5    28,3  13,5    27,8  15,4    22,9  16,3    23,4  16,1    19,5  16,1    28,1  12,9 
1998/99  28,7  10,3    28,1  13,3    27,6  14,6    24,7  13,9    23,0  15,3    21,3  15,2    28,0  12,6 
1999/00  28,7  10,3    27,8  13,3    27,3  13,8    25,0  20,3    23,4  16,4    20,8  17,2    27,8  12,4 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

94. táblázat
A szakmunkásképzés szerkezetének változása, 1990/91 és 1997/98*

Szakirány  Tanulólétszám (fő)    Megoszlás (%) 
  1990/91  1997/98    1990/91  1997/98 
Nehézipari szakmák  79 975  44 015    38,2  33,2 
Könnyűipari szakmák  40 787  23 075    19,5  17,4 
Kereskedelem  25 679  17 324    12,3  13,1 
Építőipar  23 753  13 945    11,3  10,5 
Mezőgazdaság, élelmiszeripar  18 586  12 028    8,9  9,1 
Vendéglátás  10 287  12 022    4,9  9,0 
Szolgáltatás, szállítás  10 304  10 228    4,9  7,7 
Összesen  209 371  132 637    100,0  100,0 

Forrás: Benedek, 1999
* Az 1997/98-as évinél frissebb adat ilyen bontásban nem állt rendelkezésünkre.

95. táblázat
Szakmunkásképző tanműhelyi képzési helyek számának változása, 1990/91, 1993/94, 1997/98 és 1999/00

Tanműhely  1990/91  1993/94  1997/98  1999/00  1999/1990 (%) 
Iskolai  17 885  32 269  36 779  33 264  186 
Iskolán kívüli  52 338  35 237  25 685  18 887  36 
Összesen  70 223  67 506  62 464  52 151  74 

Forrás: Benedek, 1999; OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

96. táblázat
A középiskolák száma a programokra való felvétel módja szerint, 1996/97 (N = 407)

Bejutás módja  Gimnázium  Szakközépiskola  Szakmunkásképző 
Nincs felvételi  33  44  43 
Szűrés van  16  27  18 
Van felvételi  101  99  26 
Összesen  150  170  87 

Forrás: Igazgatóvizsgálat, 1997

97. táblázat
Lemorzsolódási arányszámok középfokon az induló létszámhoz képest,
1990/91-1998/99 (%)

Tanév  Gimnázium  Szakközépiskola  Szakmunkásképzés 
1990/91  11,9  16,7  23,0 
1991/92  11,2  17,2  22,8 
1992/93  11,5  15,8  22,9 
1993/94  10,4  15,2  21,1 
1994/95  9,3  15,3  20,9 
1995/96  10,1  11,1  20,4 
1996/97  9,3  8,7  23,0 
1997/98  9,1  4,0  25,7 
1998/99  8,5  3,0  31,6 

Forrás: Szakképzés Magyarországon..., 1997; OM oktatási statisztikái; 1998/99: Garami Erika és Könyvesi Tibor számításai

98. táblázat
A középfokon esti és levelező tagozaton tanulók megoszlása a képzés típusa szerint, 1997/98 és 1999/00

Képzési típus  1997/98    1999/00 
  fő    fő 
Esti tagozat   
Gimnázium  3 251  37,9    14 243  46,7 
4 éves szakközépiskola  1 974  22,9    3 121  10,2 
3 éves szakközépiskola  2 901  33,8    9 997  32,8 
2 éves kiegészítő szakközépiskola  174  2,0    408  1,3 
2 éves technikusképzés  265  3,1    386  1,3 
1 éves technikusképzés  22  0,3    44  0,1 
1 éves kiegészítő szakközépiskola    98  0,3 
2 éves érettségire épülő szakközépiskola    1 081  3,6 
1 éves érettségire épülő szakközépiskola    1 102  3,7 
Összesen  8 587  100,0    30 480  100,0 
Levelező tagozat   
Gimnázium  22 483  32,3    18 835  32,5 
4 éves szakközépiskola  11 394  16,3    5 359  9,3 
3 éves szakközépiskola  29 981  43,0    28 630  49,4 
2 éves kiegészítő szakközépiskola  4 169  5,9    254  0,4 
2 éves technikusképzés  1 057  1,6    527  0,9 
1 éves technikusképzés  621  0,9    360  0,6 
1 éves kiegészítő szakközépiskola    72  0,1 
2 éves érettségire épülő szakközépiskola    2 853  4,9 
1 éves érettségire épülő szakközépiskola    1 092  1,9 
Összesen  69 705  100,0    57 982  100,0 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00 Könyvesi Tibor adatközlése

99. táblázat
A középfokú esti és levelező képzésben tanulók életkor szerinti megoszlása, 1997/98 és 1999/00

Életkor  1997/98    1999/00 
  esti  levelező    esti  levelező 
15  23  0,3  66  0,1    33  0,1  16  0,0 
16   239  2,8  563  0,8    260  0,9  253  0,4 
17  992  11,6  3 868  5,5    1 216  4,0  1 691  2,9 
18  1 445  16,8  6 497  9,3    2 487  8,2  3 518  6,0 
19  1 446  16,8  7 667  11,0    2 727  8,9  4 295  7,4 
20  1 120  13,0  7 584  10,9    2 592  8,5  4 515  7,8 
21  782  9,1  6 948  10,0    2 303  7,6  4 426  7,6 
22  575  6,7  6 800  9,8    2 313  7,6  4 695  8,0 
23  430  5,0  5 563  8,0    2 464  8,0  4 807  8,3 
24  324  3,8  4 021  5,8    2 170  7,1  4 702  8,1 
25  258  3,0  3 236  4,6    1 935  6,3  3 959  6,8 
26-30  532  6,2  9 388  13,5    4 835  15,9  10 712  18,5 
31-40  309  3,6  5 927  8,5    3 890  12,8  8 320  14,3 
41 és idősebb  112  1,3  1 577  2,2    1 255  4,1  2 073  3,6 
Összesen  8 587  100,0  69 705  100,0    30 480  100,0  57 982  100,0 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Könyvesi Tibor adatközlése

100. táblázat
A felsőfokú képzésben részt vevők aránya az OECD-országokban és Magyarországon korcsoportok szerinti bontásban, 1996 (%)

Korcsoport  OECD-átlag  Magyarország 
18-21 évesek  23,2 (15,2)  13,4 
22-25 évesek  16,9 (13,0)  9,0 
26-29 évesek  6,8 (5,1)  2,8 

Forrás: Education at a Glance, 1998
Megjegyzés: A zárójelben csak az egyetemi és főiskolai képzésben részt vevők arányai szerepelnek.

101. táblázat
A felsőfokú képzésben részt vevők számának változása országonként, 1997 (1990 = 100%)

Ország  Résztvevők számának alakulása 
Portugália  268 
Lengyelország  223 
Magyarország  205 
Törökország  196 
Egyesült Királyság  188 
Cseh Köztársaság  161 
Írország  158 
Finnország  138 
Olaszország  135 
Ausztrália  134 
Franciaország  130 
Dánia  124 
Ausztria  121 
Svájc  113 
Németország  106 
USA  106 
Hollandia  105 

Forrás: Education at a Glance, 2000

102. táblázat
Bennmaradási ráta a felsőoktatásban országonként, 1995, 1996

Ország  Bennmaradási ráta 
Japán  90 
Egyesült Királyság  81 
Cseh Köztársaság  79 
Magyarország*  77 
Írország  77 
Új-Zéland  76 
Finnország  75 
Svájc  74 
Németország  72 
Hollandia  70 
Mexikó  68 
Dánia  67 
Ausztrália  65 
Belgium  63 
USA  63 
Franciaország  55 
Törökország  55 
Ausztria  53 
Portugália  49 
Olaszország  35 

Forrás: Education at a Glance, 2000
* 1997

103. táblázat
Az érettségizettek és felvételizők összefoglaló adatai, 1990-1999 (ezer fő)

Megnevezés  1990  1991  1992  1993  1994  1995  1996  1997  1998  1999 
Gimnázium nappali tagozatán  24,1  24,6  26,7  31,1  31,0  31,2  32,1  32,7  33,7  32,0 
Gimnáziumban összesen  27,2  27,5  29,3  34,2  34,4  34,6  41,4  36,4  37,7  36,3 
Szakközépiskola nappali tagozatán  28,9  29,6  33,0  37,6  37,6  39,1  41,3  42,9  43,9  41,9 
Szakközépiskolában összesen  40,6  41,0  42,2  46,3  45,8  49,9  51,5  53,8  53,3  50,4 
Nappali tagozaton összesen  53,0  54,2  59,6  68,6  68,6  70,3  73,4  75,6  77,7  74,0 
Érettségizett a 18 éves népesség
%-ában 
36,9  35,9  32,8  36,2  37,9  40,4  44,5  48,7  52,7  53,6 
Felsőfokú intézménybe nappali
tagozatra jelentkezett 
46,8  48,9  59,1  71,5  79,4  86,5  79,4  81,9  81,1  85,5 
Felsőfokú intézménybe felvettek  16,8  20,3  24,0  28,0  29,8  35,1  38,4  40,9  43,6  44,5 
Felvettek a jelentkezettek %-ában  36,0  41,6  40,6  39,2  37,5  40,5  50  50  53,8  52,1 
Felvettek a nappali tagozaton
érettségizettek %-ában 
31,7  37,5  40,3  40,8  43,4  50  52,3  54,1  56,2  60,2 
Nappali tagozatos hallgatók a
18-22 éves népesség %-ában 
10,4  11,4  12,0  12,8  14  15  16,1  16,1  19,9  17,4 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990-1998; OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

104. táblázat
A felsőfokú oktatás főbb mutatói, 1990/91, 1996/97-1999/00

Megnevezés  1990/91  1996/97  1997/98  1998/99  1999/00 
Intézmények (db)  77  89  90  89  89 
Oktatók (fő)  17 302  19 329  19 716  21 323  21 138 
Nappali tagozatos hallgató (ezer fő)  76,6  142,1  152,9  163,2  171,5 
Első évfolyamos (ezer fő)  22,7  44,7  45,7  48,9  51,6 
Külföldi (ezer fő)  3,3  6,4  6,6  7,0  7,7 
A hallgatók közül, a teljes létszám százalékában           
Ösztöndíjas és egyéb jutatásban részesül  98,9  99,2  97,2  96,3  n. a. 
Diákotthonban lakik  46,8  32,1  29,5  28,0  26,5 
Egy oktatóra jutó hallgató (fő)  4,4  7,3  7,8  7,7  8,1 
Oklevelet szerzett hallgató (fő)  15 963  22 128  25 000  25 338  27 000* 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '98; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000
* Becsült adat.

105. táblázat
A felsőfokú intézmények hallgatói létszáma tanulmányi ágak szerint nappali tagozaton, 1999/00

Tanulmányi ág  1999/00 
Műszaki  43 187 
Mezőgazdasági  11 135 
Közgazdasági  25 338 
Orvosi, gyógyszerészi  8 936 
Egyéb egészségügyi  4 396 
Állatorvosi  886 
Bölcsészettudományi  23 944 
Jogtudományi és államigazgatási  9 829 
Természettudományi  10 766 
Tanárképző főiskolai  12 730 
Tanítóképző főiskolai  9 590 
Óvodapedagógusi  2 128 
Testnevelési  709 
Művészeti  3 063 
Hittudományi  2 841 
Egyéb  2 038 
Összesen  171 516 

Forrás: KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

106. táblázat
A felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma tagozatok szerint, 1986/87-1999/00

Tanév  Nappali  Esti  Levelező  Összes 
1986/87  64 855  6 040  27 610  98 505 
1987/88  66 697  5 851  26 477  99 025 
1988/89  71 689  5 540  25 812  103 041 
1989/90  72 381  5 255  23 232  100 868 
1990/91  76 601  4 737  21 049  102 387 
1991/92  83 191  4 372  19 516  107 079 
1992/93  92 328  4 298  20 834  117 460 
1993/94  103 713  4 640  25 603  133 956 
1994/95  116 370  5 453  32 837  154 660 
1995/96  129 541  5 764  44 260  179 565 
1996/97  142 113  5 750  51 169  199 032 
1997/98  152 889  6 866  88 349  248 104 
1999/00  171 516  7 825  99 889  279 230 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

107. táblázat
A tizenhét évesek megoszlása a valószínű továbbtanulás helye szerint három kistérségben programtípusonként, 1997/98

Programtípus  Egyetemen  Főiskolán  Egy/két éves szakképesítést adó tanfolyamon  Érettségit adó kiegészítő oktatási formában  Nem fog továbbtanulni 
8 osztályos gimnázium  95  33  133 
6 osztályos gimnázium  61  46  116 
4 osztályos gimnázium  377  530  135  1046 
Szakközépiskola  251  993  464  112  1825 
Szakmunkásképző  14  40  165  324  118  661 
Összesen  798  1642  777  330  234  3781 

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998
A feltett kérdés: "Te valószínűleg hol fogsz továbbtanulni?"

108. táblázat
Felvételi arányok az egyes iskolatípusokban, az 1994-1998 évek átlagában

Iskolatípus  IV. osztályosok
létszáma 
Felvettek
létszáma 
Felvettek létszáma/
IV. osztályosok létszáma 
Gimnáziumok  98 951  47 403  47,9 
Vegyes középiskolák  70 024  18 629  26,6 
Szakközépiskolák  134 151  22 869  17,0 
Összesen  303 126  88 901  29,3 

Forrás: Neuwirth, 1999b

109. táblázat
A felvettek/jelentkezettek (F/J) és a jelenkezettek/végzősök létszámának (J/L) az aránya iskolatípusonként, 1991-1998

Év  Gimnázium    Vegyes    Szakközépiskola 
  F/J  J/L    F/J  J/L    F/J  J/L 
1991  54,8  64,8    55,8  35,3    53,5  24,8 
1992  52,8  73,6    51,3  40,0    48,4  30,4 
1993  54,0  75,2    48,6  44,7    46,8  33,3 
1994  51,3  75,9    47,2  46,8    45,6  34,3 
1995  55,0  78,9    48,7  47,4    47,5  35,2 
1996  60,8  80,6    53,5  50,0    50,1  34,8 
1997  66,4  80,3    58,2  50,4    53,8  33,5 
1998  68,0  83,7    60,1  52,4    53,7  33,5 

Forrás: Neuwirth, 1999a alapján Garami Erika számításai

110. táblázat
A megyék sorrendje a felsőoktatási intézményekbe érettségi után felvett hallgatók arányai szerint, öt év átlagában, 1991-1996

Megye  Tudományegyetem  Műszaki
egyetem 
Főiskola  Összesen 
Bács-Kiskun  4.  16.  1.  1. 
Baranya  1.  20.  18.  10. 
Békés  11.  18.  8.  14. 
Borsod-Abaúj-Zemplén  5.  1.  15.  5. 
Budapest  7.  9.  20.  19. 
Csongrád  3.  15.  13.  7. 
Fejér  19.  10.  10.  16. 
Győr-Moson-Sopron  9.  2.  4.  3. 
Hajdú-Bihar  2.  14.  16.  9. 
Heves  13.  4.  3.  4. 
Komárom-Esztergom  18.  7.  14.  17. 
Nógrád  20.  19.  19.  20. 
Pest  17.  3.  17.  18. 
Somogy  16.  11.  11.  15. 
Szabolcs-Szatmár-Bereg  6.  13.  2.  2. 
Szolnok  15.  12.  9.  13. 
Tolna  14.  17.  6.  11. 
Vas  12.  8.  5.  6. 
Veszprém  10.  5.  12.  12. 
Zala  8.  6.  7.  8. 

Forrás: Neuwirth, 1999a

111. táblázat
A felvettek megoszlása az intézmény típusa és presztízse szerint településtípusonként, 1998 (%)

Településtípus  Elit
egyetem 
Közbülső
fokozatok 
Nem elit
főiskola 
Összes 
Kisközség  19,9  30,5  49,6  100 
Közbülső szintek  22-30  26-30  42-52  100 
Budapest  37,0  36,2  26,7  100 

Forrás: Csákó, 1999a

112. táblázat
A 20-24 éves foglalkoztatottak aránya a teljes népességhez viszonyítva az OECD-országokban, 1996

Ország  Foglalkoztatási arány 
Svájc  79 
Dánia  74 
Ausztrália  73 
Izland  73 
Hollandia  72 
Új-Zéland  72 
Japán  70 
USA  70 
Cseh Köztársaság  68 
Egyesült Királyság  67 
Németország  66 
Kanada  65 
Norvégia  65 
Ausztria  64 
Finnország  62 
Írország  60 
Franciaország  59 
Korea  59 
Luxemburg  59 
Mexikó  59 
Belgium  56 
Görögország  55 
Portugália  53 
Svédország  53 
Magyarország  52 
Törökország  48 
Lengyelország  47 
Olaszország  40 
Spanyolország  36 

Forrás: From Initial Education..., 2000

113. táblázat
A 15-24 éves fiatalok iskolázási és munkaerő-piaci státusa, 1992 és 1997 (%)

Életkor  Tanul    Foglalkoztatott    Munkanélküli    Inaktív    Összesen
(ezer fő) 
  1992  1997    1992  1997    1992  1997    1992  1997    1992  1997 
15  96,9  97,5    0,5  0,0    0,4  0,1    2,2  2,4    178,5  138,1 
16  90,6  95,1    2,7  0,1    2,0  0,4    4,7  4,4    189,9  143,8 
17  72,5  92,4    6,1  0,6    4,4  1,7    7,0  5,3    181,7  154,6 
18  61,2  78,4    23,5  8,6    8,1  4,0    7,2  9,0    151,2  162,0 
19  56,4  56,5    39,4  20,7    10,9  7,2    13,3  15,6    146,9  170,9 
15-19  75,8  83,1    16,3  6,3    4,9  2,9    6,6  7,7    848,2  769,4 
20  25,6  37,6    46,3  33,0    12,7  8,5    15,4  20,9    142,2  178,1 
21  18,0  29,4    57,1  41,6    9,1  8,0    15,8  21,3    143,6  189,4 
22  11,8  19,1    60,9  50,6    11,6  9,9    15,7  20,4    144,1  181,2 
23  11,3  22,2    62,2  55,8    10,4  6,6    16,1  25,4    144,5  150,8 
24  2,1  2,9    66,2  63,8    9,3  6,6    22,4  26,7    138,4  146,4 
20-24  15,4  22,0    57,1  47,9    10,7  8,3    16,8  21,9    712,8  845,9 
15-24  34,1  36,7    43,3  38,7    8,0  5,8    14,6  18,8    1561,0  1615,3 

Forrás: Átmenet..., 1999

114. táblázat
A tizenhét évesek végzés utáni stratégiái képzési programonként három kistérségben, 1998

Programtípus  Csak
tanul 
Tanulás
mellett dolgozik 
Munka mellett
tanul 
Csak
dolgozik 
Gimnázium  641  471  36  15  1163 
Szakközépiskola  739  498  193  125  1555 
Szakmunkásképző  148  174  105  112  539 
Összesen  1528  1143  334  252  3257 

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998

115. táblázat
A felnőttképzésben végzettek aránya az összes végzett százalékában, 1960 és 1995 között (%)

Év  8 osztályt
végzett 
Szakmunkás
vizsgát tett 
Érettségizett,
képesítő vizsgát tett 
Felsőfokon
végzett 
1960  22,7  41,8  22,9  41,7 
1970  4,9  18,4  33,6  44,9 
1980  5,2  30,6  71,1  69,4 
1990  2,1  10,4  26,3  43,7 
1995  1,7  10,1  19,8  31,0 

Forrás: Átmenet..., 1999

116. táblázat
Az aktív munkaerő-piaci eszközökben részt vevő pályakezdők létszáma és aránya a pályakezdő munkanélküliek között, 1994-1998

Év  Az aktív eszközökben részt vevő pályakezdők 
  száma (fő)  aránya a regisztrált munkanélküli pályakezdők érintett létszámához viszonyítva (%) 
1994  40 274  25,8 
1995  32 598  20,7 
1996  33 452  23,0 
1997  50 567  33,7 
1998  59 455  37,3 

Forrás: Munkaerő-piaci információk, 1999/5.

117. táblázat
Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 1997 és 1999

Fenntartó  Év  Iskola (db)  Iskola (%)  Tanuló (fő)  Tanuló (%)  Pedagógus (fő)  Pedagógus (%)  Tanuló/ pedagógus 
Helyi
önkormányzat 
1997  3 432  91,5  900 291  93,4  77 280  93,2  11,7 
1999  3 343  90,0  889 254  93,0  76 526  92,0  12,0 
Megyei
önkormányzat 
1997  57  2,0  6 853  1,0  563  1,0  12,0 
1999  58  2,0  7 377  1,0  542  1,0  14,0 
Központi
költségvetési 
1997  33  1,0  13 091  1,0  1 227  2,0  10,7 
1999  31  0,8  12 757  1,3  1 216  1,5  11,0 
Egyház  1997  162  4,3  37 044  3,8  3 030  4,0  12,0 
1999  177  5,0  42 270  4,0  3 479  4,0  12,2 
Alapítvány,
magánszemély 
1997  52  1,4  4 849  0,5  632  0,8  7,7 
1999  75  2,0  7 470  0,8  919  1,1  8,1 
Egyéb  1997  14  0,4  1 869  0,2  172  0,2  10,9 
1999  12  0,3  1 473  0,2  147  0,2  10,0 
Összesen  1997  3 750  100,0  963 997  100,0  82 904  100,0   11,6 
1999  3 696  100,0  960 601  100,0  82 829  100,0   11,6 

Forrás: OM oktatási statisztikái 1997/98; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

118. táblázat
Az alapítványi és egyéb fenntartású iskolák, tanulóik és a pedagógusok száma, 1992/93-1999/00

Megnevezés  1992/93  1994/95  1995/96  1996/97  1997/98  1998/99  1999/00 
Intézmény 
Óvoda  26  43  94  115  121  155  172 
Általános iskola  25  33  47  60  66  76  87 
Gyógypedagógiai intézmény  10  12  13 
Szakiskola  11  15  14  15  16  19 
Szakmunkásképző iskola  13  14  18  26  24  28  26 
Középiskola  19  30  52  72  89  111  133 
Ebből gimnázium  13  13  24  26  33  35  36 
Egyetem, főiskola 
Tanuló 
Óvoda  964  2 881  5 410  5 986  5 905  6 695  7 080 
Általános iskola  2 500  3 299  4 126  6 353  6 718  7 852  8 943 
Gyógypedagógiai intézmény  264  484  591  575  615  834  950 
Szakiskola  1 107  1 044  1 136  764  1 392  1 175  1 375 
Szakmunkásképző iskola  952  1 547  1 886  3 001  3 155  3 916  3 832 
Középiskola  2 393  7 514  10 596  12 478  14 099  17 632  21 675 
Ebből gimnázium  1 115  2 110  2 213  2 276  2 704  3 092  3 497 
Egyetem, főiskola  231  2 789  5 247  6 722  6 826  7 384  7 582 
Pedagógus 
Óvoda  103  276  546  606  614  724  748 
Általános iskola  290  406  550  781  804  956  1066 
Gyógypedagógiai intézmény  122  175  160  260  278  300  305 
Szakiskola  19  23  24  25  42  46  57 
Szakmunkásképző iskola  71  70  126  175  171  194  169 
Középiskola  268  604  810  821  960  1259  1432 
Ebből gimnázium  129  243  309  279  373  428  500 
Egyetem, főiskola  39  658  775  1381  1467  1592  1675 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '96, '98; OM oktatási statisztikái 1998/99, 1999/00 és Szalay Lászlóné adatközlése

119. táblázat
Az egyházi intézmények főbb adatai, 1992/93-1999/00

Megnevezés  1992/93  1994/95  1995/96  1996/97  1997/98  1998/99  1999/00  Növekedés 1999/00/
1992/93 (%) 
Intézmény 
Óvoda  22  36  43  53  60  69  74  336 
Általános iskola  58  110  131  146  162  168  177  305 
Gyógypedagógiai intézmény  100 
Szakiskola  350 
Szakmunkásképző  800 
Középiskola  33  48  52  63  68  85  87  264 
Ebből gimnázium  31  44  52  63  65  71  79  255 
Egyetem, főiskola  26  28  28  28  28  28  28  108 
Tanuló 
Óvoda  1 539  2 650  3 290  3 947  4 236  5 031  5 230  340 
Általános iskola  11 260  23 315  28 695  3 690  37 044  39 078  42 270  375 
Gyógypedagógiai intézmény  105  185  171  150  177  182  314  299 
Szakiskola  27  1 095  576  587  662  460  314  1163 
Szakmunkásképző  147  152  514  597  628  1 156  1 971  1341 
Középiskola  9 806  14 164  15 257  17 153  19 156  19 987  21 523  219 
Ebből gimnázium  8 905  13 277  13 892  15 520  16 714  17 484  18 707  210 
Egyetem, főiskola  2 137  5 237  6 302  7 514  8 570  9 414  10 227  478 
Pedagógus 
Óvoda  123  221  274  327  375  440  459  373 
Általános iskola  899  1915  2383  2663  3030  3261  3479  387 
Gyógypedagógiai intézmény  17  30  15  24  41  43  58  341 
Szakiskola  90  33  45  38  32  21  525 
Szakmunkásképző  18  13  56  62  71  112  163  905 
Középiskola  794  1277  1467  1709  1922  2093  2365  298 
Ebből gimnázium  735  1213  1365  1621  1747  1884  2119  288 
Egyetem, főiskola  429  912  1258  1238  1416  1710  3336  778 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '96, '98; OM oktatási statisztikái 1998/99, 1999/00 és Szalay Lászlóné adatközlése

120. táblázat
A középiskolai kollégiumok fenntartójának változása, 1995, 1997 és 1999

Fenntartó  1995    1997    1999  Változás 1999/1995 % 
db    db    db 
Települési önkormányzat  338  68,8    318  68,7    313  67,7  92,6 
Megyei önkormányzat  17  3,5    77  16,6    85  18,4  500,0 
Állami szervezet  0,8    0,9    1,9  225,0 
Egyház  25  5,1    31  6,7    40  8,7  160,0 
Alapítvány  0,6    0,9    1,1  166,7 
Egyéb  104  21,2    29  6,2    10  2,2  9,6 
Összesen  491  100,0    463  100,0    462  100,0  94,1 

Forrás: Horváth I., 1999.

121. táblázat
A tantervi döntésekkel kapcsolatos felelősségmegosztás változatai az OECD-országokban, 1998

Országok  A tankönyvek kiválasztása  A programok megtervezése  A felkínált programok közötti választás  A tanított tantárgyak meghatározása  Az oktatás tartalmának meghatározása 
Minden döntés központi szinten születik 
Görögország  Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Törökország  Központi
A keret meghatározásával 
Központi
A keret meghatározásával 
Központi
A keret meghatározásával 
Központi
A keret meghatározásával 
Központi
A keret meghatározásával 
A legtöbb döntés központi szinten születik 
Ausztria  Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Tartományi egyeztetéssel 
Központi
Tartományi egyeztetéssel 
Központi
Tartományi egyeztetéssel 
Központi
Tartományi egyeztetéssel 
Korea  Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Norvégia  Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Portugália  Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
A döntések megoszlanak a központi és az egyéb szintek között 
Cseh Köztársaság  Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Központi keret alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Központi keret alapján 
Központi
Központi keret alapján 
Dánia  Iskolai
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Autonóm módon 
Anglia  Iskolai
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Keret alapján 
Központi
Keret alapján 
Olaszország  Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Iskolai
Központi keret alapján 
Svédország  Iskolai
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Önkormányzati
Autonóm módon 
Központi
Egyéb 
Iskolai
Autonóm módon 
Minden (vagy a legtöbb) döntés tartományi és egyéb szinteken születik 
Németország  Iskolai
Központi keret alapján 
Tartományi
Autonóm módon 
Tartományi
Önkormányzati és iskolai egyeztetéssel 
Iskolai
Tartományi keret alapján 
Tartományi
Autonóm módon 
Belgium  Iskolai
Autonóm módon 
Kis térségi
Tartományi keret alapján 
Kis térségi
Tartományi keret alapján 
Kis térségi
Tartományi keret alapján 
Kis térségi
Tartományi keret alapján 
Spanyolország  Iskolai
Tartományi keret alapján 
Tartományi
Központi keret alapján 
Tartományi
Autonóm módon 
Tartományi
Központi keret alapján 
Iskolai
Tartományi keret alapján 
Minden (vagy a legtöbb) döntés helyi szinten születik 
USA  Önkormányzati
Autonóm módon 
Önkormányzati
Az állami keretek alapján 
Önkormányzati
Iskolai egyeztetéssel 
Önkormányzati
Autonóm módon 
Önkormányzati
Autonóm módon 
Finnország  Iskolai
Autonóm módon 
Iskolai
Központi keret alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Önkormányzati
Központi keret alapján 
Önkormányzati
Központi keret alapján 
Minden (vagy a legtöbb) döntés iskolai szinten születik 
Hollandia  Iskolai
Autonóm módon 
Iskolai
Központi keret alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Központi  Iskolai
Központi keret alapján 
Új-Zéland  Iskolai
Autonóm módon 
Iskolai
Központi keret alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Központi keret alapján 
Skócia  Iskolai
Autonóm módon 
Központi
Önkormányzati egyeztetés alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Iskolai
Központi és önkormányzati keret alapján 
Iskolai
Központi és önkormányzati keret alapján 
Írország  Iskolai
Autonóm módon 
Iskolai
Keret alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Egyéb 
Magyarország  Iskolai
Autonóm módon 
Iskolai
Egyéb 
Iskolai
Önkormányzati egyeztetés alapján 
Iskolai
Egyéb 
Iskolai
Központi keret alapján 

Forrás: Education at a Glance, 2000
Megjegyzés: A döntések szintje normál, a formája dőlt betűvel van szedve. Egyéb = Az adott területen az országra általában jellemző döntési szinthez képest néhány intézménytípus vagy néhány fenntartó esetében más formában is történhet maga a döntés.

122. táblázat
Óratervi arányok az OECD-országokban a 12-14 éves korosztály oktatásában, 1998 (%)

Ország  Anyanyelv  Matematika  Természettudomány  Társadalomtudomány  Idegen nyelv  Informatika  Művészetek  Testnevelés  Vallásismeret  Technika/gyakorlati ismeretek  Egyéb  Összesen  Szabad sáv 
Anglia  12  12  14  11  11  12  10  100 
Ausztrália  13  13  10  10  77  23 
Ausztria  12  15  14  12  10  12  11  100 
Belgium (flamand)  13  13  14  70  30 
Belgium (francia)  15  14  11  12  82  18 
Cseh Köztársaság  14  14  13  18  11  94 
Dánia  20  13  12  11  10  90  10 
Finnország  18  11  10  10  22  100 
Franciaország  17  14  12  13  11  11  93 
Görögország  12  11  10  10  15  16  100 
Hollandia  10  10  11  14  78  22 
Írország  23  12  19  77  23 
Japán  14  12  11  12  13  11  10  100 
Korea  14  12  12  11  12  10  93 
Magyarország*  13  13  13  10  10  78  22 
Mexikó  14  14  19  18  100 
Németország  14  13  11  11  21  95 
Norvégia  16  13  11  16  10  10  100 
Olaszország  23  10  10  14  11  13  100 
Portugália  13  13  15  17  10  10  10  10  100 
Skócia  10  10  10  10  10  10  10  n   n   80  20 
Spanyolország  19  12  11  11  14  90  10 
Svédország  22  14  12  13  12  93 
Törökország  17  13  10  13  10  17  99 
Új-Zéland  18  16  14  14  11  93 
USA  17  16  14  12  12  100 
Átlag  15  13  11  12  11  92 

Forrás: Education at a Glance, 2000
Megjegyzés: Tantervi dokumentumokban rögzített vagy vizsgálatokkal feltárt arányok.
Magyarázat: Az n = alacsony érték vagy 0. Az x = más kategóriában szerepel.
* Az egyéb kategóriában az osztályfőnöki óra szerepel.

123. táblázat
A pedagógiai intézetek által meghirdetett, NAT-hoz kapcsolódó továbbképzések témánkénti megoszlása, 1996-1998

Téma  Továbbképzések száma 
Helyitanterv-készítő  489 
Pedagógiaiprogram-készítő  327 
Nemzeti alaptanterv  433 
Anyanyelv és irodalom  152 
Élő idegen nyelv  154 
Matematika  137 
Ember és társadalom  199 
Ember és természet  199 
Földünk és környezetünk  143 
Művészetek  242 
Informatika  49 
Életvitel és gyakorlati ismeretek  64 
Testnevelés és sport  91 
Egyéb  33 

Forrás: Alpárné, 1998

124. táblázat
Az OKI honlapjáról letöltött és a közoktatási szolgáltatópontokon keresztül elvitt tantervek száma, 1997. február-1998. február

Dátum  Elvitt tantervek  Letöltések száma 
1997. február  890  n. a. 
1997. március  1 980  n. a. 
1997. április  2 120  1 042 
1997. május  1 690  1 182 
1997. június  1 120  4 767 
1997. július  340  1 701 
1997. augusztus  210  5 207 
1997. szeptember  7 320  5 207 
1997. október  7 160  11 203 
1997. november  6 020  11 851 
1997. december  2 220  5 743 
1998. január  2 825  11 598 
1998. február  1 672  4 934 

Forrás: Bognár, 1999

125. táblázat
A helyi tantervek forrása műveltségterületenként az általános és középiskolákban,
1999 (%)

Műveltségterület  OKI-
tanterv 
MKM-
tanterv 
Egyéb
forrás 
Saját
tanterv 
Anyanyelv és irodalom  78  11 
Élő idegen nyelv  52  11  21  16 
Matematika  59  30 
Ember és társadalom  69  17 
Ember és természet  74  15 
Földünk és környezetünk  76  13 
Művészetek  72  10  10 
Informatika  62  17  13 
Életvitel és gyakorlati ismeretek  70  13 
Testnevelés és sport  68  13  10 

Forrás: Helyitanterv-vizsgálat, 1998 alapján Bognár, 1999

126. táblázat
A közoktatási intézmények helyi tanterveihez készült óratervek száma egy-egy intézményben évfolyamonként (az iskolák százalékában)

Évfolyam    1 db  2 db  3 db  4 db  Összes 
1. évfolyam  82,6  13,2  3,8  0,4  100 
5. évfolyam  77,1  14,5  7,2  1,2  100 
7. évfolyam  Általános iskola  76,9  13,8  8,2  1,1  100 
  Egyéb iskola  70,1  17,9  9,0  3,0  100 
  Együtt  76,2  14,2  8,3  1,3  100 
9. évfolyam  46,5  23,5  18,9  11,1  100 

Forrás: Pőcze, 1999c

127. táblázat
A kerettanterv-tervezet néhány konkrét megoldásának, óraszámfelosztásának elfogadottsága intézmény- és településtípus szerint, 1999

A feltett kérdés  Intézménytípus
szerint 
Településtípus
szerint 
  Általános iskola  Gimnázium  Szakképző iskola  Főváros  Megyei jogú
város 
Város  Község 
Az iskola helyi tanterve illeszthető-e a kerettantervhez?  3,86  3,65  3,93  3,65  3,85  3,85  3,94 
Egyetért-e a javasolt kerettanterv tantárgyi struktúrájával?  3,60  3,75  3,74  3,46  3,67  3,67  3,63 
Egyetért-e a javasolt kerettanterv kötelező tantárgyaival?  3,88  4,16  4,02  3,78  3,93  3,94  3,95 
Egyetért-e a kerettanterv kötelező tantárgyainak - az óratervben szereplő - minimális összóraszámával?  3,02  3,22  3,43  2,99  3,10  3,20  3,05 
Egyetért-e az óratervben szereplő magyar nyelv és irodalom tantárgy minimálisan kötelező óraszámával?  3,68  4,06  4,22  3,70  3,95  3,93  3,65 
Egyetért-e az óratervben szereplő matematika tantárgy minimálisan kötelező óraszámával?  2,87  3,80  3,47  3,04  3,25  3,20  3,85 
Egyetért-e az óratervben szereplő idegen nyelv tantárgy minimálisan kötelező óraszámával?  3,80  3,29  3,14  3,35  3,41  3,56  3,89 
Egyetért-e az óratervben szereplő társadalomtudományi tantárgyak óraszámával?  3,88  3,75  3,79  3,81  3,91  3,86  3,86 
Egyetért-e az óratervben szereplő természettudományos tantárgyak óraszámával?  2,70  2,77  3,14  2,71  2,92  2,79  2,71 
Egyetért-e az óratervben szereplő művészeti tantárgyak óraszámával?  3,26  3,19  3,27  3,09  3,21  3,32  3,30 
Egyetért-e az óratervben szereplő testnevelés tantárgy óraszámával?  3,36  3,23  3,65  3,26  3,50  3,37  3,41 
Egyetért-e az óratervben szereplő modul tantárgyakkal?  3,37  3,38  3,48  3,08  3,41  3,48  3,41 
Egyetért-e az iskolájára javasolt kerettantervben szereplő modul tantárgyak időkeretével?  3,06  3,07  3,33  2,75  3,15  3,18  3,11 

Forrás: Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója a kerettantervi koncepciót érintő felmérés eredményeiről, 1999
Megjegyzés: Átlagosztályzatok ötfokú skálán (5 = teljes mértékben egyetért, 1 = egyáltalán nem ért egyet).

128. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. évfolyam)

Tantárgy  Éves óraszám évfolyamonként 
  1.  2.    3.  4. 
Magyar nyelv és irodalom  296  296    296  259 
Idegen nyelv          111 
Matematika  148  148    148  111 
Környezetismeret  37  37    74  74 
Ének-zene  37  37    74  56 
Rajz és vizuális kultúra  56  55    74  55 
Technika és életvitel  37  37    37  37 
Testnevelés és sport  92  92    92  92 
Kötött óraszám összesen  703  702    795  795 
Szabadon tervezhető  37  38    37  37 
Kötelező óraszám  740    832 

Forrás: Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei, 2000

Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. évfolyam)

Tantárgy  Éves óraszám évfolyamonként 
  5.  6.    7.  8. 
Magyar nyelv és irodalom  148  148    148  148 
Történelem és állampolgári ismeretek  74  74    74  74 
Idegen nyelv  111  111    111  111 
Matematika  148  111    111  111 
Informatika        37  37 
Természetismeret  74  74       
Fizika        74  55 
Biológia        55  55 
Kémia        55  56 
Földünk és környezetünk        56  55 
Ének-zene  37  37    37  37 
Rajz és vizuális kultúra  55  55    37  37 
Technika és életvitel  37  37    37  37 
Testnevelés és sport  93  92    74  74 
Osztályfőnöki óra  37  37    37  37 
Tantervi modulok 
Tánc és dráma  18  18       
Hon- és népismeret  18  18       
Informatika    18       
Ember- és társadalomismeret, etika        37   
Mozgókép- és médiaismeret          37 
Egészségtan    18      18 
Kötött óraszám összesen  851  851    980  980 
Szabadon tervezhető  74  74    37  37 
Kötelező óraszám  925    1017 

Forrás: Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei, 2000

129. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a gimnáziumok 9-12. évfolyamára

Tantárgy  Éves óraszám évfolyamonként 
  9.  10.  11.  12. 
Magyar nyelv és irodalom  148  148  148  148 
Történelem  74  74  111  96 
Emberismeret és etika      37   
1. idegen nyelv  111  111  111  96 
2. idegen nyelv  111  111  111  96 
Matematika  111  111  111  128 
Informatika*  74       
Bevezetés a filozófiába        32 
Fizika  56  92  74   
Biológia    56  74  64 
Kémia  74  74     
Földünk és környezetünk  74  74     
Ének-zene*  37  37     
Rajz és vizuális kultúra*  37  37     
Testnevelés és sport  74  74  74  64 
Osztályfőnöki óra  37  37  37  32 
Tantervi modulok 
Társadalomismeret  18  18  18  16 
Tánc és dráma*  18  18     
Mozgókép- és médiaismeret      18  16 
Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg)      37  32 
Kötött óraszám összesen  1055  1073  962  800 
Szabadon tervezhető  55  37  148  160 
Kötelező óraszám a törvény alapján  1110  1110  1110  960 

Forrás: A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei I., 2000
A *-gal megjelölt tantárgyak és tantervi modulok óraszámai e rendelet 11. § (6) bekezdésének megfelelően az évfolyamok között a helyi tantervben átcsoportosíthatók.

130. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a szakközépiskolák 9-12. évfolyamára

Tantárgy  Éves óraszám évfolyamonként 
  9.  10.  11.  12. 
Magyar nyelv és irodalom  148  148  148  128 
Történelem és állampolgári ismeretek  74  74  74  96 
Társadalomismeretek és etika      37   
Idegen nyelv  111  111  111  96 
Matematika  111  111  111  96 
Ének-zene*  37  37     
Rajz és vizuális kultúra*      37  32 
Osztályfőnöki óra  37  37  37  32 
Testnevelés és sport  74  74  74  64 
Fizika  259**  259**  74***  64*** 
Földünk és környezetünk 
Biológia 
Kémia 
Informatika 
Szakmai orientáció  185  185  296  256 
Szakmacsoportos alapozó oktatás 
Szabadon tervezhető  74  74  111  96 
Összesen  1110  1110  1110  960 

Forrás: A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei II., 2000
A *-gal megjelölt tantárgyak óraszámai e rendelet 11. § (6) bekezdésének megfelelően az évfolyamok között a helyi tantervben átcsoportosíthatók.
A ** az egyes tantárgyak óraszámait e rendelet 10. § (8) bekezdésének megfelelően az iskola helyi tanterve határozza meg. Oly módon, hogy fizika, kémia, biológia és földrajz oktatására a kilencedik és tizedik évfolyamon tantárgyanként legkevesebb 111 órát kell fordítani.
*** A szakközépsikola helyi tantervében e rendelet 10. § (9) bekezdésének megfelelően meghatározza az öt tantárgy közül azt, amelyet a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon kötelezően tovább oktat, s amelyből így minden tanuló számára biztosítja az érettségire való felkészítést. Az órakeretet ennek megfelelően használja fel.

131. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a szakiskolák 9-12. évfolyamára
A változat*

Tantárgy  Éves óraszámok évfolyamonként    Szakképzési
évfolyamok 
  9.  10.   
Magyar nyelv és irodalom  111  111    Az iskolának évi 222 órában közismereti képzést is adnia kell. Ebből az első szakképzési évfolyamon 37 órát a Társadalomismeret és etika tantervi modul tanulására kell fordítani. Egyéb tekintetben a közismeretre fordított időkeret tartalmát a helyi tanterv határozza meg. 
Történelem és társadalomismeret  74  74   
Idegen nyelv  111  111   
Matematika  111  111   
Informatika  37  37   
Természetismeret/egészségtan  148  74-148   
Ének-zene  37  37   
Rajz és vizuális kultúra  37  37   
Testnevelés és sport  74  74   
Pályaorientáció  74     
Szakmai előkészítés  222     
Szakmai előkészítés/alapozás    296-370   
Osztályfőnöki óra  37  37   
Kötött óraszám összesen  1073  1073   
Szabadon tervezhető  37  37   
Kötelező óraszám a törvény alapján  1110  1110   

Forrás: A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei II., 2000
* Az A változat azoknak a funkcionális képességeknek a fejlesztését tűzi ki célul, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek (a szerk. megjegyzése).

132. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a szakiskolák 9-12. évfolyamára
B változat*

Tantárgy  Éves óraszámok évfolyamonként    Szakképzési
évfolyamok 
  9.  10.   
Magyar nyelv és irodalom  111  111    Az iskolának évi 222 órában közismereti képzést is adnia kell. Ebből az első szakképzési évfolyamon 37 órát a Társadalomismeret és etika tantervi modul tanulására kell fordítani. Egyéb tekintetben a közismeretre fordított időkeret tartalmát a helyi tanterv határozza meg. 
Történelem és társadalomismeret  74  74   
Idegen nyelv  111  111   
Matematika  111  111   
Informatika  37  37   
Fizika  74  74   
Biológia, egészségtan  74  74   
Kémia  37  37   
Földünk és környezetünk  74     
Ének-zene  37  37   
Rajz és vizuális kultúra  37  37   
Testnevelés és sport  74  74   
Szakmai előkészítés/alapozás  185  259   
Osztályfőnöki óra  37  37   
Kötött óraszám összesen  1073  1073   
Szabadon tervezhető  37  37   
Kötelező óraszám a törvény alapján  1110  1110   

Forrás: A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei II., 2000
* A B változat a megalapozottabb ismeretekkel és tanulási képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztését tűzi ki célul (a szerk. megjegyzése).

133. táblázat
Az alapműveltségi vizsga feladatait kipróbáló tanulók száma* évfolyamonként és tantárgyanként, 1999

Tantárgy  Évfolyam  Összesen 
8.  9.  10.  11. 
Magyar nyelv és irodalom  17 779  5 566  7 101  2 889  33 335 
Matematika  18 486  6 403  8 861  3 285  37 035 
Történelem és társadalmi ismeretek  15 928  4 839  6 683  3 153  30 603 
Angol nyelv  8 951   3 203  5 302  2 527  19 983 
Informatika és könyvtárhasználat  8 408  3 808  4 067  1 168  17 451 
Biológia és egészségtan  14 927  2 836  3 625  1 873  23 261 
Fizika  15 696  4 303  5 122  1 918  27 039 
Földünk és környezetünk  14 432  3 601  3 270  463  21 766 
Kémia  14 721  3 841  4 073  1 380  24 015 
Technika és háztartástan  9 917  1 169  568  133  11 787 
Vizuális kultúra  9 744  1 656  1 312  450  13 162 
Összesen  148 989  41 225  49 984  19 239  241 986 

Forrás: Vidákovich, 1999
* A több tantárgyból vizsgázók minden tárgynál szerepelnek.

134. táblázat
A magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi feladatsorának szerkezete

Szövegértés
90 perc
Kötelező feladat 
  Szövegalkotás
150 perc
A két feladattípusból a diák választ 
Szöveg-összefoglalás  Kérdéssor    Összehasonlító
elemzés 
Érvelés 
A feladatokban vizsgált tudás jellemzői   
A szövegjelentés globális (holisztikus) felfogása, lényegkiemelés, tárgyilagosság.  A szöveg egésze és részei közti logikai és jelentésbeli kapcsolatok megértése.    Tematikus, műfaji, gondolati, kifejezésmódbeli párhuzamok és különbségek feltárása.  Egy probléma tárgyszerű, mérlegelő és meggyőző kifejtése. 
Előnye, hátránya    Előnye, hátránya 
A szövegtömörítés eredményessége összefügg a szövegtartalmakra és a szöveg felépítésére vonatkozó analitikus kérdések eredményével.  Egyértelműen értékelhető, esetenként konkrét tárgyi tudást, kulturális ténytudást is vizsgál.    A szövegismeretet, a műértést, több szöveg és nézőpont, látásmód együttes felfogását kívánja. Jelentős kulturális háttértudást igényel.  Problémaérzékenységet, önálló véleményalkotást, célirányos szövegalkotást kíván. Az érvelés jó minősége igényli a gondolati és a szerkesztésbeli felkészültséget egyaránt. 

Forrás: Horváth Zs., 1999a

135. táblázat
A tantárgyi rendszerrel kapcsolatos változások a közoktatási intézményekben az igazgatói említések százalékában, 1996/97

Változás  Volt*  Várható** 
Új tantárgy megjelenése  54  87 
Hagyományos tantárgy megszűnése  15  45 
Tantárgy tanítása korábbi életkorban  50  41 
Tantárgy tanítása későbbi életkorban  14  53 
Tantárgyak tartalma lényegesen megváltozik  31  61 
Kötelező tantárgyak száma nő  23  27 
Kötelező tantárgyak száma csökken  25 
Fakultatív tantárgyak köre bővül  39  64 
Fakultatív tantárgyak köre szűkül  17 
Szakmai elméleti tantárgyak aránya nő  34  45 
Szakmai elméleti tantárgyak aránya csökken  18  29 
Szakmai gyakorlati tantárgyak aránya nő  25  41 
Szakmai gyakorlati tantárgyak aránya csökken  23  32 

Forrás: Vágó, 1999a
 * Volt változás az 1997 előtti 5 évben.
** Várható változás az 1997 utáni 3 évben.

136. táblázat
Választható óvodai nevelési programok, 1998

Az OKI tantervi adatbankjában található nevelési programok    Egyéb választható programok 
Komplex prevenciós program    Óvodai nevelés a művészet eszközeivel 
Óvodai nevelés játékkal, mesével program    Egyéb néphagyományőrző programok 
Játék-Mozgás-Kommunikáció    Körlánc, környezeti nevelés, Erdei Óvoda 
Differenciált óvodai bánásmód    Vidámság háza óvodai program 
Tevékenységközpontú óvodai program    Nyelvi kommunikációs program 
Epochiális rendszerű óvodai program    Mikkamakka 
Óvoda-iskola program (Csempeszkopács)    Óvoda-iskola programok (Bp., Kecskemét) 
Mályva integráló-differenciáló óvodai program    Egyéni fejlesztési program 
Mozgásműveltség fejlesztő óvodai program    Négyszínvirág 
Néphagyományőrző óvodai program    Négy évszak 
Lépésről lépésre óvodai program    Egészséged testben lélekben 
Magyarországi Montessori-óvodai program    Katolikus Óvodai nevelési keretprogram 
Waldorf-óvodai program    Református Óvodai nevelési keretprogram 
Hétköznap varázslatok (óvodai nevelés Freinet-elemekkel)    Evangélikus Óvodai nevelési keretprogram 
Dohányzás - egészség kiegészítő óvodai nevelési program    Zsidó óvodai program 

Forrás: Villányi, 1999b

137. táblázat
A programkészítés módjai az óvodákban fenntartók szerint, 1998 (%)

Önkormányzati óvodák  Választott  Adaptált  Saját készítésű 
Baranya megye  0,2  25,8  74 
Bács-Kiskun megye  38  62 
Békés megye  0,2  49,8  50 
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
(80%-os adatszolgáltatás) 
30  66 
Csongrád megye  36  61 
Fejér megye  43  53 
Győr-Moson-Sopron megye  28  70 
Hajdú-Bihar megye  42  50 
Heves megye (80%-os adatszolgáltatás)  13  40  47 
Jász-Nagykun-Szolnok megye   49  51 
Komárom-Esztergom megye  54  44 
Nógrád megye (60%-os adatszolgáltatás)  19  74 
Pest megye  56  41 
Somogy megye  49  48 
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye  32  67 
Tolna megye  15  45  40 
Vas megye  92 
Veszprém megye  16  84 
Zala megye  30  65 
Összesen  N = 91
3% 
N = 1066
37% 
N = 1736
60% 
Önkormányzati óvodák  Választott  Adaptált  Saját készítésű 
I. ker.  -   -   100 
II. ker.  -   -   100 
III. ker.  -   40   60 
IV. ker.  43   57 
V. ker.  -   86   14 
VI. ker.  -   100 
VII. ker.  -   27   73 
VIII. ker.  -   53   47 
IX. ker.  -   15   87 
X. ker.  -   5   95 
XI. ker.  -   16   84 
XII. ker.  -   18   82 
XIII. ker.  -   72   28 
XIV. ker.  -   24   76 
XV. ker.  -   13   87 
XVI. ker.  -   30   70 
XVII. ker.  -   6   94 
XVIII. ker.  -   24   76 
XIX. ker.  -   33   77 
XX. ker.  -   9   91 
XXI. ker.  -   10   90 
XXII. ker.  -   60   40 
XXIII. ker.  -   -   100 
Összesen  -   N = 89
26% 
N = 256
74% 
Egyéb fenntartók  Választott  Adaptált  Saját készítésű 
Egyházi*  -   22   78 
Alapítványi**  10   34   56 

Forrás: Villányi, 1999b
 * Református Pedagógiai Intézet adatszolgáltatása.
** Alapítványi és Magániskolák Egyesülete adatszolgáltatása.

138. táblázat
Kötelező éves óraszám* az OECD országokban azokban az osztályokban, ahová a 12, 13 és 14 éves gyerekek járnak, 1998

Ország  Életkor  Összesen 
  12 évesek  13 évesek  14 évesek   
Ausztrália  1022  1027  1027  3076 
Ausztria  987  987  1048  3022 
Belgium (flamand)  n. a.  1067  1067  n. a. 
Belgium (francia)  1048  1048  1048  3144 
Cseh Köztársaság  782  810  869  2461 
Dánia  840  900  930  2670 
Anglia  720  720  720  2160 
Finnország  686  855  855  2396 
Franciaország  833  975  975  2783 
Németország  860  921  921  2702 
Görögország  1064  1064  1064  3192 
Magyarország  780  902  902  2584 
Írország  957  957  957  2871 
Olaszország  1105  1105  1105  3315 
Japán  875  875  875  2625 
Korea  867  867  867  2601 
Mexikó  1167  1167  1167  3501 
Hollandia  1067  1067  1067  3201 
Új-Zéland  985  988  988  2961 
Norvégia  770  855  855  2480 
Portugália  878  878  878  2634 
Skócia  975  975  975  2925 
Spanyolország  851  957  957  2765 
Svédország  741  741  741  2223 
Törökország  720  720  696  2136 
USA  n. a.  n. a.  980  n. a. 
Az országok átlaga  899  937  944  2780 

Forrás: Education at a Glance, 2000
* Az óraszámokat egységesen 60 perces órákra számították át.

139. táblázat
A helyi tantervekben szereplő óraszámok az 1. és a 7. osztályban, 1999 (átlagok)

Műveltségterület  1. osztály  7. osztály 
Anyanyelv  9   4,5 
Idegen nyelv  3,5 
Matematika  5,5 
Társadalomtudomány  2,5 
Természettudomány  6,5 
Művészetek  2,5 
Informatika/technológia  1,5 
Technika/gyakorlati foglalkozás  1   1,5 
Testnevelés/sport  3  
Összes óraszám  22   30 
Kötelező óraszám  20  25 
Különbség  +10%  +17% 

Forrás: Helyitanterv-felmérés, 1999
* A közreműködést vállaló iskolák 29%-a jelezte, hogy első osztálytól tanít idegen nyelvet, átlagosan 2,5 órában.

140. táblázat
Műveltségterületenkénti átlagos óraszámarányok a magyarországi központi óratervekben és óratervi ajánlásokban, 1988, 1995 és 2000, valamint az OECD-országokban
(a 12-14 évesek oktatásában), 1998 (%)

Műveltségterület  1988-as
óraterv 
NAT  Keret-
tanterv 
OECD-
átlag 
Anyanyelv  14  12  16  15 
Idegen nyelv  10  12  11 
Matematika  14  12  12  13 
Társadalomtudomány  12 
Természettudomány  22  16  19  11 
Művészetek  11  10  10 
Informatika/technológia 
Technika/gyakorlati ismeretek 
Testnevelés/sport  11 
Egyéb 
Szabad sáv  16 

Forrás: Hetes óraterv az osztott általános iskolák számára, 1988 alapján Vágó Irén számításai; Nemzeti alaptanterv, 1995; Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei, 2000 alapján Vágó Irén számításai; Education at a Glance, 2000
Megjegyzések: A technika/gyakorlati ismeretek műveltségterület az európai országok gyakorlatában inkább gyakorlati foglalkozást, pályaorientációt jelent, a magyarországi technikatanítás több elemét inkább az informatika-technológia műveltségterületen belül tanítják. Az egyéb tárgyak közé Magyarországon az osztályfőnöki óra tartozik, az OECD-országok esetében idesoroltuk a több országban kötelező tárgyként tanított vallásismeretet, amely átlagosan az összes óraszám 3%-át teszi ki.

141. táblázat
A legnagyobb óraszám-növekedést és -csökkenést mutató tantárgyak a közoktatásban az igazgatói említések százalékában, 1996/97

Tantárgy  Óraszám-növekedés    Tantárgy  Óraszámcsökkenés 
  Megtörtént*  Várható**      Megtörtént*  Várható** 
Idegen nyelv  31  18    Technika 
Informatika  12    Ének-zene  4,5 
Matematika  11    Rajz  4,5  4,5 
Anyanyelv    Szakmai tárgyak  1,5 
Testnevelés         

Forrás: Vágó, 1999a
 * Megtörtént: 1990-1996 között lezajlott változás.
** Várható: 1997-2000 között prognosztizált változás.

142. táblázat
Szakosított tantervű (tagozatos) képzésben tanulók száma az általános iskolákban 1990/91 és 1995/96-1999/00

Tagozat  1990/91  1995/96  1996/97  1997/98  1998/99  1999/00 
Ének-zene  35 776  33 948  33 025  33 191  33 316  32 696 
Matematika  11 388  15 224  16 042  20 311  21 599  22 810 
Testnevelés  47 386  38 490  38 320  43 572  43 804  44 418 
Sportági osztály  1 517  3 496  4 396  3 869  3 985  3 869 
Rajz  5 662  8 398  8 900  9 718  10 644  10 644 
Egyéb  4 786  10 187  11 813  13 345  17 671  16 893 
Összesen  106 515  109 743  112 496  124 006  131 019  131 370 
Az összes tanuló %-ában  9,4  11,3  11,6  12,9  13,6  13,7 
Előző tanévben  203 173*   108 674  109 743  112 496  124 006  131 019 
Az összes tanuló %-ában  17,2*  11,0  11,3  11,6  12,9  13,6 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai
* Az 1989/90-es statisztikákban szerepeltek utoljára a tagozatos nyelvoktatás adatai.

143. táblázat
Fakultatív órakeretben oktatott tantárgyakat tanulók száma a gimnáziumokban, 1996/97- 1999/00

Tantárgy  1996/97  1997/98  1998/99  1999/00 
Biológia  8 622  8 432  8 288  8 621 
Ének-zene  1 353  1 272  1 256  1 156 
Fizika  4 040  3 823  4 158  4 435 
Földrajz  2 660  2 519  2 401  2 017 
Hittan  1 146  978  1 213  1 554 
Idegen nyelv  15 619  15 954  16 796  17 290 
Kémia  2 903  2 722  2 786  2 927 
Magyar nyelv és irodalom  9 856  10 129  10 016  10 595 
Matematika  12 395  12 471  12 794  13 617 
Művészettörténet  898  722  808  829 
Pedagógia, pszichológia  568  774  487  627 
Rajz és műalkotások elemzése  1 721  1 646  1 548  1 678 
Számítástechnika, technika, informatika  5 187  7 111  8 615  8 786 
Testnevelés  457  1 158  590  845 
Történelem  13 861  14 208  13 919  14 986 
Egyéb  6 338  5 741  5 947  6 844 
Összesen  87 624  89 660  91 622  96 807 

Forrás: OM oktatási statisztikái

144. táblázat
Az adott szakirányokat indító és megszüntető szakképző iskolák egymáshoz viszonyított aránya, 1997

Szakma és szakirány  Arány* 
Számítástechnikai, informatikai  16 
Személyi szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás 
Egészségügyi 
Közgazdasági, igazgatási, rendészeti  4,13 
Humán és művészeti  2,75 
Kisipari, képzőműipari  2,18 
Középfokú műszaki (technikus szint)  2,18 
Mezőgazdasági és környezetvédelmi 
Nagyipari, gyáripari  0,9 
Átlag  2,26 

Forrás: Mártonfi, 1999a
* Arány: szakirányt indító iskolák száma osztva a megszüntető iskolák számával.

145. táblázat
Az elfogadott helyi tantervek bevezetésével jelentkező erőforrásigény-változásokkal kapcsolatos igazgatói vélemények iskolatípusonként, 1998

Megnevezés  Gimnázium  Gimnázium + szakközépiskola  Szakközépiskola  Szakközépiskola + szakmunkásképző  Szakmunkásképző  Átlag 
Eszközszükséglet  4,58  4,59  4,57  4,77  4,78  4,63 
Működési költség  4,25  4,41  4,49  4,40  4,63  4,42 
Teremszükséglet  3,55  3,95  4,12  4,26  4,15  4,01 
A pedagógusok szakképzettsége  3,69  4,03  3,94  4,04  4,30  3,98 
Pedagóguslétszám  3,07  3,41  3,84  3,44  3,63  3,48 
Az óraszám  2,79  3,11  3,52  3,50  3,85  3,33 
Átlag  3,66  3,92  4,08  4,07  4,22  3,98 

Forrás: Mártonfi, 1999b
Megjegyzés: Átlagosztályzatok 1-től 5-ig: 5 = jelentősen nő, 1 = jelentősen csökken.

146. táblázat
A helyi tantervi (1998/99) és a kerettantervi heti óraszámok a szakközépiskolák és a szakiskolák 9. évfolyamán

  Szakközépiskola    Szakiskola 
Tantárgyak  Helyi
tanterv 
Kerettanterv    Helyi
tanterv 
Kerettanterv B változat 
Magyar nyelv és irodalom       
Történelem és társadalomismeret  2,5        2,5 
Idegen nyelv       
Matematika  3,5        3,5 
Informatika/könyvtárismeret    7*     
Fizika       
Biológia, egészségtan  1,5        1,5 
Kémia        1,5 
Földrajz  1,5        1,5 
Művészetek       
Testnevelés és sport  2,5        2,5 
Szakmai orientáció/alapozás  3,5       
Osztályfőnöki       
Kötött óraszám összesen    28      29 
Szabadon tervezhető       
Kötelező óraszám a törvény alapján  30    30      30  30 

Forrás: Helyitanterv-felmérés, 1999; A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei II., 2000 alapján Vágó Irén számításai
* Az egyes tantárgyak óraszámait a kerettantervnek megfelelően a rendelkezésre álló összes (7) óraszámból az iskola helyi tanterve határozza meg.

147. táblázat
Az alap- és középfokú zeneoktatásban hangszeres zenét tanulók száma, 1986-1998

Év  Alapfokú
zeneoktatás 
Középfokú
zeneoktatás 
Összesen 
1986  66 520  1 853  68 373 
1987  68 128  1 605  69 733 
1988  69 461  1 727  71 188 
1989  71 040  1 838  72 878 
1990  71 508  1 896  73 404 
1991  78 313  2 009  80 322 
1992  85 377  2 056  87 433 
1993  90 927  2 148  93 075 
1994  94 505  2 168  97 673 
1995  102 553  2 175  104 728 
1996  105 540  2 180  107 720 
1997  111 542  2 194  113 736 
1998  114 800  2 105  116 905 

Forrás: KSH; OM oktatási statisztikái

148. táblázat
Az alapfokú művészetoktatás képzési szerkezete, 1999

Művészeti ág  Tanszakok száma  Tantárgyak száma 
Zeneművészeti ág 
Klasszikus zene   27  39 
Népzene   17  21 
Jazz zene  13 
Elektroakusztikus zene  12 
Képző- és iparművészeti ág  13  17 
Táncművészeti ág  29 
Színművészeti és bábművészeti ág  25 
Összesen  76  156 

Forrás: OM adatközlése

149. táblázat
A nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók száma évfolyamonként, 1998/99 és 1999/00

Évfolyam  Létszám 1998/99  Létszám 1999/00 
1.  7919  7857 
2.  7727  7713 
3.  7184  7628 
4.  6893  6989 
5.  6590  6580 
6.  6407  6465 
7.  5897  5933 
8.  5335  5804 
9.  606  n. a. 
10.  560  n. a. 
11.  560  n. a. 
12.  560  n. a. 

Forrás: OM oktatási statisztikái

150. táblázat
A nemzetiségi oktatásban részt vevő általános iskolai tanulók számának változása kisebbségi nyelvek szerint, 1990/91-1999/00

Nyelv  1990/91  1992/93  1993/94  1994/95  1995/96  1996/97  1997/98  1998/99  1999/00 
Görög  18  82  97  n. a.  100  96  92  84  83 
Horvát*  3 870  3 348  3 100  2 916  2 657  2 517  2 476  2 579  2 526 
Német  33 550  38 268  39 260  40 240  41 029  42 940  44 338  45 240  46 254 
Román  961  980  947  945  1 041  1 069  1 127  1 156  1 198 
Szerb*    276  289  282  281  278  227  228  275 
Szlovák  5 879  5 118  4 875  4 765  4 317  4 444  4 409  4 412  4 424 
Szlovén  235  183  144  134  116  131  120  122  116 
Összesen  44 513  48 255  48 712  49 282  49 541  51 475  52 789  53 821  54 876 

Forrás: OM oktatási statisztikái
* 1990/91-ben még nem vált szét a szerb-horvát oktatás, a tanulók számát a horvát nyelvnél tüntettük fel.

151. táblázat
Egy nemzetiségi tanárra jutó nemzetiségi tanulók száma az általános iskolákban, 1992/93- 1999/00

Nyelv  1992/93  1993/94  1994/95  1995/96  1996/97  1997/98  1998/99  1999/00 
Görög  41,0  48,5  n. a.  25,0  19,2  18,4  28,0  27,7 
Horvát  28,6  29,5  31,0  27,1  25,7  28,8  29,0  28,7 
Német  52,7  48,5  46,3  44,6  46,8  43,4  41,3  40,9 
Román  19,6  18,9  21,0  19,3  17,0  18,5  18,6  17,9 
Szerb  18,4  17,0  16,6  17,6  15,4  11,9  11,4  13,7 
Szlovák  29,4  26,4  30,0  29,8  28,3  30,8  30,6  32,8 
Szlovén  13,1  12,0  11,2  8,9  11,9  10,0  11,1  11,6 
Átlagosan  43,9  41,2  41,6  39,7  38,6  39,2  37,0  37,8 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1998/99-ig Vágó Irén számításai; 1999/00: Garami Erika számításai

152. táblázat
A kisebbségi tankönyvek száma nyelvenként, 1998/99 és tantárgyanként, 1999/00

Nyelvenként*    Tantárgyanként** 
Beás    Anyanyelv és irodalom  272 
Horvát  97    Történelem  61 
Gradistyei horvát  20    Ének-zene  37 
Német  58    Földrajz  37 
Román  128    Matematika  34 
Szerb  100    Biológia  22 
Szlovén  21    Környezetismeret 

Forrás: * A nemzetiségi oktatás tankönyvei 1998/99, MKM; ** OM tankönyvi adatbázis, 1999/2000 adatai alapján Vágó Irén számításai

153. táblázat
Műveltségterületi arányok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskoláiban, 1998/99 (%)

Műveltségterület  1-6. évfolyam  7-8. évfolyam  9-10. évfolyam 
Anyanyelv és irodalom  28-38  22-28  18-26 
Matematika  18-22  18-22  18-22 
Ember és társadalom  4-8  6-10  6-12 
Ember és természet  6-11  8-12  10-12 
Földünk és környezetünk  4-8  8-10 
Művészetek  10-18  8-14  8-12 
Informatika  2-4  4-6  5-7 
Életvitel és gyakorlati ismeretek  10-18  16-20  18-26 
Testnevelés és sport  10-16  8-12  10-12 
Élő idegen nyelv  8-10 

Forrás: Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve [23/1997. (VI. 14.) MKM rendelet]

154. táblázat
Tantárgyi rendszer és heti óraszámok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolái számára 1-8. évfolyam - (az irányelvek módosításának tervezete)

Tartalom  Heti óraszámok évfolyamonként 
  1.  2.  3.  4.  5.  6.  7.  8. 
Magyar nyelv és irodalom 
Történelem és társadalmi ismeretek         
Idegen nyelv                 
Matematika 
Informatika             
Környezetismeret         
Természetismeret             
Természetismeret, Biológia - Egészségtan              1,5  1,5 
Természetismeret - Fizika
Természetismeret - Kémia 
            1,5  1,5 
Földrajz            1,5  1,5  1,5 
Ének-zene 
Rajz - Kézművesség  1,5  1,5 
Életvitel - Gyakorlati ismeretek 
Testnevelés és sport  2,5  2,5  2,5  2,5  2,5  2,5  2,5  2,5 
Osztályfőnöki óra         
Szabadon szervezhető                 
Tánc és dráma          0,5    0,5   
Ismerkedés az informatikával      0,5  0,5  0,5  0,5     
Hon- és népismeret          0,5  0,5  0,5  0,5 
Médiaismeret                0,5 
Kötött óraszám  19  19  21  21  24  24  26  26 
Szabadon tervezhető  1,5  1,5  1,5  1,5 
Kötelező óraszám  20  20  22,5  22,5  25  25  27,5  27,5 

Forrás: OM Tanterv és Tankönyv Főosztály közlése, 2000. augusztus

Tantárgyi rendszer és heti óraszámok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolái számára 9-10. évfolyam - (az irányelvek módosításának tervezete)

Tartalom  Heti óraszámok évfolyamonként 
    9.    10. 
Magyar nyelv és irodalom     
Történelem és társadalmi ismeretek     
Idegen nyelv     
Matematika     
Informatika     
Természetismeret, Biológia - Egészségtan     
Természetismeret - Fizika
Természetismeret - Kémia 
  2,5    2,5 
Földrajz    1,5    1,5 
Pályaorientáció       
Szakmai előkészítő ismeretek       
Szakmai alapozó ismeretek       
Testnevelés és sport     
Kötött óraszám    27    27 
Szabadon tervezhető     
Kötelező óraszám    30    30 

Forrás: OM Tanterv és Tankönyv Főosztály közlése, 2000. augusztus

155. táblázat
Az általános iskolai idegennyelv-oktatás mutatóinak alakulása, 1992/93, 1997/98- 1999/00

Mutató  1992/93  1997/98  1998/99  1999/00 
Összes tanuló  1 044 164   963 997  964 248  960 601 
Összes nyelvet tanuló  761 733  724 343  733 475  728 895 
Az összes tanuló %-ában  73   75   76   75,9 
Kötelező nyelvet tanuló  609 231  687 735  695 594  699 808 
Az összes tanuló %-ában  67,9  71,2  72,1  72,8 
2. nyelvet tanuló  52 502  36 608  37 881  29 087 
Az összes tanuló %-ában  5,0  3,8  3,9  3,0 
Nyelvtanulás alól felmentett  n. a.  22 813  17 819  14 666 
Az összes tanuló %-ában  n. a.  2,4  1,9  1,5 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján 1998/99-ig Vágó Irén, 1999/00 Garami Erika számításai

156. táblázat
Az idegen nyelvet tanulók és az egy tanulóra jutó nyelvek változása a középfokú iskolákban, 1999/00-ben 1992/93-hez és 1998/99-hez képest

Megnevezés  Vizsgált évek    Változás 
  1992/93  1998/99  1999/00    1992/93-hoz képest  1998/99-hez képest 
Középiskolák 
A tanulók száma  322 954  376 626  386 579    19,70%  2,60% 
Idegen nyelvet tanulók száma*  406 191  514 404  528 081    30,00%  2,65% 
Egy tanulóra jutó tanult nyelvek átlaga  1,26  1,37  1,37    8,73%  0,00% 
Középfokú iskolák 
A tanulók száma  511 524  496 393  496 113    -2,96%  -0,06% 
Idegen nyelvet tanulók száma  431 098  570 384  590 864    37,01%  3,59% 
Egy tanulóra jutó tanult nyelvek átlaga  0,84  1,15  1,19    41,66%  3,48% 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Vágó Irén számításai
* A két vagy három nyelvet tanulók kétszer, háromszor szerepelnek.

157. táblázat
A tanulólétszám és az idegen nyelvet tanulók számának változása a szakmunkásképzésben, 1989/90-1999/00

Tanév  Tanuló  Nyelvet tanuló 
1989/90  201 702  24 786 
1990/91  209 371  25 072 
1991/92  204 655  24 887 
1992/93  188 570  24 907 
1993/94  174 187  26 795 
1994/95  163 330  36 142 
1995/96  154 294  39 012 
1996/97  143 864  39 732 
1997/98  132 637  44 373 
1998/99  119 727  55 980 
1999/00  101 534  62 783 

Forrás: OM oktatási statisztikái

158. táblázat
Alapóratervi és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló* középiskolások száma, 1999/00

Nyelv  Alapóratervi    Emelt óraszámú    Mindösszesen 
  Gimná-zium  Szakkö-zépiskola  Összesen    Gimná-zium  Szakkö-zépiskola  Összesen    Gimná-zium  Szakkö-zépiskola  Összesen 
Angol  89 042  114 054  203 096    39 559  13 157  52 716    128 601  127 211  255 812 
Német  75 082  95 186  170 268    28 374  10 355  38 729    103 456  105 541  208 997 
Francia  16 213  6 446  22 659    3 415  841  4 256    19 628  7 287  26 915 
Olasz  7 155  2 392  9 547    1 638  468  2 106    8 793  2 860  11 653 
Orosz  2 692  1 369  4 061    396  99  495    3 088  1 468  4 556 
Spanyol  1 925  228  2 153    1 059  94  322    2 984  322  3 306 
Latin  9 121  808  9 929    1 079  20  1 099    10 200  828  11 028 
Egyéb  4 876  938  5 814    n.a.  n.a.  n.a.    4 876  938  5 814 
Összesen  206 106  221 421  427 527    75 520  25 034  99 723    281 626  246 455  528 081 

Forrás: OM oktatási statisztikái
* A több idegen nyelvet tanulók minden tanult nyelvnél szerepelnek.

159. táblázat
Emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló középiskolások száma, 1999/00

Nyelv  Két tannyelvű    Speciális tantervű    Fakultatív    Egyéb (haladó) 
  Sz  Ö    Sz  Ö    Sz  Ö    Sz  Ö 
Angol  2068  1663  3731    7 835  4088  11 923    9 124  2216  11 340    20 532  5190  25 722 
Német  1522  2276  3798    5 081  3207  8 288    5 809  1853  7 662    15 962  3019  18 981 
Francia  761  63  824    585  217  802    826  390  1 216    1 243  171  1 414 
Olasz  382  64  446    133  137    522  343  865    601  57  658 
Spanyol  424  424    186  194    115  83  198    334  337 
Latin      662  20  682    417  417 
Orosz  125    47  172    232  232    39  52  91 
Egyéb  n. a.  n. a.  n. a.    n. a.  n. a.  n. a.    n. a.  n. a.  n. a.    n. a.  n. a.  n. a. 
Összesen  5282  4066  9223    13 820  7571  21 516    17 290  4905  22 195    39 128  8492  47 620 

Forrás: OM oktatási statisztikái
* A több idegen nyelvet tanulók minden tanult nyelvnél szerepelnek
Magyarázat: G = Gimnázium.
Sz = Szakközépiskola.
Ö = Összesen.

160. táblázat
Két tanítási nyelvű általános iskolák, 1999/2000

Magyar-német    Magyar-angol 
Budapest II. Csík F. Általános Iskola    Budapest II. Szabó L. Általános Iskola 
Budapest VI. Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola    Budapest IV. Karinthy F. ÁMK Általános Iskola 
Budapest XIV. Hajós Alfréd Általános Iskola    Budapest VI. Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola 
Budapest XVIII. Darus utcai Általános Iskola    Budapest VII. Dob utcai Általános Iskola 
Budapest XXI. Gróf Széchenyi Általános Iskola    Budapest XIV. Városligeti Két tannyelvű Általános Iskola 
Hajdúhadház, Bocskai Általános Iskola    Budapest XVIII. Kapos utcai Általános Iskola 
Jászberény, Általános Iskola    Hajdúhadház, Bocskai Általános Iskola 
Miskolc, Szabó Lőrinc Általános Iskola    Miskolc, 3. sz. Általános Iskola 
Nyíregyháza, Zelk Zoltán Általános Iskola    Miskolc, 8. sz. Általános Iskola 
Szeged, Tarján III. Általános Iskola    Miskolc, 43. sz. Általános Iskola 
    Szeged, Madách úti Általános Iskola 

Forrás: Vámos, 1999

161. táblázat
Két tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák, 1999/00

Magyar-angol 
Balatonalmádi Gimnázium 
Budapest I. Hunfalvy J. Szakközépiskola 
Budapest II. Szabó L. Gimnázium 
Budapest III. Xantus J. Szakközépiskola 
Budapest IX. Gundel Szakközépiskola 
Budapest X. International Secondary School 
Budapest XVIII. Karinthy F. Gimnázium 
Budapest XVIII. Trefort Á. Szakközépiskola 
Budapest XXI. Kossuth Szakközépiskola 
Budapest, Bókai Eü. Szakközépiskola 
Budapest, Egressy Szakközépiskola 
Budapest, Újpesti Szakközépiskola 
Debrecen, Ady E. Gimnázium 
Eger, Idegenforgalmi Szakközépiskola 
Eger, Pásztorvölgyi Gimnázium 
Kecskemét, Katona J. Gimnázium 
Kőszeg, Jurisich Gimnázium 
Miskolc, Andrássy Gy. Szakközépiskola 
Pécs, Apáczai Cs. J. Gimnázium 
Sárospatak, Református Gimnázium 
Szeged, Deák F. Gimnázium 
Szolnok, Varga K. Gimnázium 
Zalaegerszeg, Kölcsey Gimnázium 
Magyar-német 
Barcs, Széchenyi Gimnázium 
Budapest I. Hunfalvy J. Szakközépiskola 
Budapest III. Xantus J. Szakközépiskola 
Budapest IX. Gundel Szakközépiskola 
Budapest XX. Kossuth Gimnázium 
Budapest XVIII. Karinthy F. Gimnázium 
Budapest, Ganz Szakközépiskola 
Budapest, Pogány F. Szakközépiskola 
Budapest, Schulek F. Szakközépiskola 
Eger, Idegenforgalmi Szakközépiskola 
Gyönk, Tolnai L. Gimnázium 
Mezőberény, Petőfi Gimnázium 
Miskolc, Avasi Gimnázium 
Mosonmagyaróvár, Kossuth Gimnázium 
Nagykálló, Korányi Gimnázium 
Sátoraljaújhely, Idegenforgalmi Szakközépiskola 
Szeged, Tömörkény Gimnázium 
Magyar-francia 
Aszód, Petőfi Gimnázium 
Budapest I. Hunfalvy J. Szakközépiskola 
Budapest III. Xantus J. Szakközépiskola 
Budapest VI. Kölcsey Gimnázium 
Mohács, Kisfaludy Gimnázium 
Pásztó, Mikszáth Gimnázium 
Szeged, Ságvári Gimnázium 
Magyar-olasz 
Budapest III. Xantus J. Szakközépiskola 
Budapest, Szent László Gimnázium 
Pécs, Kodály Gimnázium 
Magyar-orosz 
Budapest, Kőrösi Cs. S. Gimnázium 
Magyar-spanyol 
Budapest, Károlyi M. Gimnázium 

Forrás: Vámos, 1999

162. táblázat
A nyelvvizsgára jelentkezők között a 14-19 éves diákok száma és aránya, 1998

Nyelv  Összes jelentkező  14-19 éves jelentkező  Arány 
Angol  62 371  39 461  63,3 
Német  42 314  30 206  71,4 
Francia  2 976  2 072  69,6 
Olasz  1 698  1 004  59,1 
Orosz  1 311  747  57,0 
Spanyol  490  278  56,7 
Egyéb  2 637  1 139  43,2 
Összesen  113 797  74 907  65,8 

Forrás: Idegennyelvi Továbbképző Központ adatközlése

163. táblázat
Az adott nyelvet tanító pedagógusok aránya az adott nyelvekből diplomával rendelkező pedagógusok számához viszonyítva iskolatípusonként, 1999/00 (%)

Nyelv  Gimnázium  Szakközépiskola  Együtt  Szakmunkásképző  Általános
iskola 
Angol  92,4  93,4  92,8  95,9  94,2 
Német  91,5  94,3  92,7  93,7  92,9 
Francia  82,3  76,6  80,7  77,3  60,7 
Olasz  82,1  78,6  81,4  42,8  36,4 
Orosz  9,5  6,0  8,0  15,4  4,3 
Spanyol  79,4  60,0  77,6  33,3  40,9 
Latin  83,2  31,2  78,5  61,5 
Egyéb  49,4  52,3  50,4  31,2  52,3 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Garami Erika számításai
* Minden pedagógust annyiszor vettünk számba, ahány nyelvszakos diplomával rendelkezik, és ahány nyelvet tanít.

164. táblázat
A szakjukat tanító nyelvtanárok* és az egy tanárra jutó tanulók számának változása iskolatípusonként, 1992/93 és 1999/00

Nyelv  Általános iskola    Középiskola    Szakmunkásképző** 
1992/93  1999/00    1992/93  1999/00    1999/00 
T/P  T/P    T/P  T/P    T/P 
Angol  1241  180,5  2696  128,9    1842  93,0  3601  71,0    116  163,4 
Német  1484  219,3  3244  110,2    1526  97,6  3174  65,8    254  157,9 
Francia  168  72,2  162  49,2    487  60,3  608  44,3    17  84,8 
Orosz  7499  18,4  225  28,0    1297  43,7  224  20,3    20  73,7 
Olasz  n. a.  n. a.  39  46,0    160  62,1  262  44,5    125,0 
Spanyol  n. a.  n. a.  46,9    48  61,2  83  39,8    99,0 
Latin  n. a.  n. a.  24  266,5    270  61,8  282  39,1   

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján 1992/93: Vágó Irén, 1999/00: Garami Erika számításai
 * Minden pedagógust annyiszor vettünk számba, ahány idegen nyelvet tanít.
** A kilencvenes évek elején nem közöltek statisztikai adatokat a szakmunkásképzőkben tanító nyelvtanárokról.
Magyarázat: T = tanárok száma.
T/P = egy pedagógusra jutó tanuló.

165. táblázat
Az idegennyelv-szakos hallgatók* számának, a nyugatinyelv-szakosok arányának változása, 1989/90- 1998/99

Tanév  Angol  Német  Orosz  Francia  Egyéb  Összesen  Ebből nyugatinyelv-szakosok száma  Ebből nyugatinyelv-szakosok aránya 
1989/90  2 144  1 247  2 985  604  806  7 786  4 801  61,7 
1990/91  2 596  1 657  2 510  678  1 271  8 712  6 202  71,2 
1991/92  3 866  2 573  2 125  908  1 685  11 157  9 032  81,0 
1992/93  4 041  2 800  1 409  964  1 753  10 967  9 557  87,2 
1993/94  4 469  2 952  1 062  1 106  1 823  11 412  10 350  90,7 
1994/95  6 274  4 514  1 190  1 522  2 706  16 206  15 016  92,7 
1995/96  5 759  4 739  900  1 509  2 683  15 590  14 690  94,2 
1996/97  5 746  4 723  909  1 463  3 652  16 493  15 584  94,5 
1997/98  5 920  4 753  741  1 466  2 719  15 599  14 858  95,2 
1998/99  6 074  4 720  788  1 427  3 505  16 214  15 426  95,1 

Forrás: OM oktatási statisztikái
* Minden hallgatót annyiszor vettünk számba, ahány nyelvet tanul.

166. táblázat
A magyar diákok által a 8. osztály végéig megszerzett számítástechnikai kompetenciák aránya az iskolaigazgatók véleménye szerint, 1999 (%)

Számítástechnikai kompetenciák  Tanulók aránya 
A számítógép működtetése (mentés, nyomtatás)  98,0 
Szövegszerkesztő használata (begépelés, szerkesztés)  89,4 
Ábrák készítése grafikai programokkal  64,6 
Számítások végzése táblázatkezelő programokkal  53,1 
Egyszerű programok írása (pl. Logo-ban, Pascal-ban)  51,2 
Információk elektronikus formában való keresése, küldése  43,7 
Tanár-tanuló közötti kapcsolattartás e-mailen keresztül  28,0 
Egyéb  7,5 

Forrás: SITES (Második nemzetközi felmérés az informatikai technológiáról) adatbázisból Vári Péter által számított adatok

167. táblázat
A számítógépet használni tudó iskolaigazgatók és tanárok aránya korcsoportok és nemek szerint, 1996/97 (%)

Korcsoport  Férfi    Nő 
Igazgató  Tanár    Igazgató  Tanár 
20-29 éves  50*  73    20*  61 
30-39 éves  70  56    51  42 
40-49 éves  66  60    40  40 
50-59 éves  47  51    37  27 
60 éves és idősebb  46  18    15* 
Átlagosan  57,0  57,6    40,3  41,8 

Forrás: Vágó, 1998
Megjegyzés: Igazgatóvizsgálat, 1997 (N = 1122) és Tanárvizsgálat, 1997 (N = 2377) adatbázisából számított adatok.
* A kis elemszám miatt az eredmények torzíthatnak.

168. táblázat
Az egy számítógépre jutó tanulók száma az alsó középfokú iskolákban az OECD-országokban, 1998

Ország  Minimum  Átlag  Maximum 
Belgium (francia)  10  23  56 
Cseh Köztársaság  19  39  73 
Dánia  11  19 
Finnország  12  22 
Franciaország  12  21  40 
Izland  18  33 
Japán  19  37 
Kanada  15 
Luxemburg  14  25 
Magyarország  16  30  60 
Norvégia  12  22 
Olaszország  20  58 
Új-Zéland  16 

Forrás: Education at a Glance, 2000

169. táblázat
Az iskolai célokra e-mailt és/vagy internetet használó tanárok és tanulók aránya az alsó középfokú oktatásban néhány országban, 1998 (%)

Ország  Tanár  Tanuló 
Bulgária  22  21 
Ciprus 
Cseh Köztársaság  20  22 
Dánia  85  84 
Franciaország  41  38 
Hongkong  31  30 
Izland  59  62 
Japán  25  25 
Litvánia  27  35 
Luxemburg  97  97 
Magyarország  31  33 
Norvégia  78  75 
Szingapúr  70  71 
Szlovénia  68  69 
Tajvan  14  15 

Forrás: Education at a Glance, 2000

170. táblázat
Az IKT használatával kapcsolatos attitűdök a pedagógusok körében nem, életkor, iskolatípus és pedagóguscsoportok szerint, 1998 (%)

Kategória  Nem hajlandó az IKT használatára  Feltételekkel
hajlandó 
Már
használja 
Nő  3,8  81,5  14,7 
Férfi  2,7  66,3  31,0 
30 évnél fiatalabb  0,8  77,5  21,7 
30-39 éves  1,4  76,1  22,4 
40-49 éves  2,8  76,5  20,7 
Idősebb  9,4  77,6  12,9 
Általános iskola  3,3  83,6  13,1 
Szakmunkásképző  8,9  71,1  20,0 
Vegyes iskola  2,4  72,2  25,4 
Szakközépiskola  4,6  71,8  23,6 
Gimnázium  1,9  71,5  26,6 
Tanító  2,5  86,6  10,9 
Humán szakos  5,9  80,3  13,8 
Humán + reálszakos  2,1  78,9  18,9 
Reálszakos  2,7  77,2  20,1 
Szakmai oktató  1,1  72,7  26,1 

Forrás: Csákó, 1999b

171. táblázat
A magyarországi Waldorf-iskolák, 1999

Település  Intézmény 
Budaörs  Budaörsi Waldorf Rubicon Iskola 
Budapest  Kispesti Waldorf Óvoda és Iskola 
Budapest  Óbudai Waldorf Alapítványi Óvoda, Iskola 
Budapest  Pesthidegkúti Waldorf Iskola 
Fót  Szabad Waldorf Iskola 
Gödöllő  Gödöllői Waldorf Iskola és Óvoda 
Győr  Forrás Waldorf Iskola 
Miskolc  Hámor Waldorf Iskola 
Solymár  Fészek Iskola 
Solymár  Waldorf Tanárképző 
Tatabánya  Waldorf Alapítványi Óvoda és Iskola 
Vác  Váci Waldorf Iskola 
Visegrád  Dunakanyar Waldorf Iskola 

Forrás: Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete interneten is hozzáférhető adatállománya

172. táblázat
Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program és pedagógia (ÉKP) alapján működő iskolák, 1999

Település  Intézmény 
Abda  Körzeti Általános Iskola 
Ásotthalom  Általános Iskola 
Balástya  Általános Iskola 
Balmazújváros  Bocskai István Általános Iskola 
Berekböszörmény  ÁMK Általános Iskola 
Budapest  ÁMK Általános Iskola 
Budapest  Általános és Háziasszonyképző Szakiskola 
Budapest  11. számú Rózsakerti Általános Iskola 
Budapest  Fővárosi Önkormányzat Általános Iskolája 
Budapest  Vizafogó Általános Iskola 
Budapest  Kazinczy Ferenc Általános Iskola 
Budapest  Virág utcai Általános Iskola 
Budapest  Eötvös József Általános Iskola 
Budapest  Krúdy Gyula Általános Iskola 
Budapest  Nagy László Gimnázium és Általános Iskola 
Budapest  Klébelsberg Kunó Nevelési Központ Általános Iskolája 
Budapest  Szűcs Sándor Általános Iskola 
Debrecen  Bolyai János Általános Iskola 
Debrecen  Csapókerti Általános Iskola 
Debrecen  Petőfi Sándor Általános Iskola 
Dombóvár  Zrínyi Ilona Általános Iskola 
Dorog  Zrínyi Ilona Általános Iskola 
Dunaújváros  Dózsa György Általános Iskola 
Ebes  Arany János Általános Iskola 
Eger  Tinódi Lantos Sebestyén Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola 
Érd  II. Lajos Általános Iskola 
Fót  3. számú Általános Iskola 
Gödöllő  Montágh Imre Általános Iskola és Szakiskola 
Gödöllő  Hajós Alfréd Általános Iskola 
Gyomaendrőd  2. számú Általános Iskola 
Gyöngyös  Felsővárosi Általános Iskola 
Gyöngyösfalu  ÁMK Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola 
Győr  Apáczai Csere János Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája 
Győr  Kálvária úti Ének-zene Általános Iskola 
Győr  Ortutay Gyula Általános Iskola 
Győr  Arany János Általános Iskola 
Gyula  3. számú Általános Iskola 
Hajdúnánás  Makláry Lajos Ének Tagozatos Közép- és Zeneiskola 
Hatvan  Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium 
Jánoshalma  Hunyadi János Általános Iskola 
Jászberény  Jászberényi Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskola 
Karancslapujtő  Általános Iskola 
Kenderes  Általános Iskola 
Mány  Hársfadombi Általános Iskola 
Nagykanizsa  Hunyadi János Általános Iskola 
Nyíradony  Kölcsey Ferenc Általános Iskola 
Nyírábrány  Általános Iskola 
Orosháza  József Attila Általános Iskola 
Osztopán  Körzeti Általános Iskola 
Pápa  Erkel Ferenc Ének-zene Általános Iskola 
Pásztó  Dózsa György Általános Iskola 
Sárospatak  Comenius Tanárképző Főiskola Árvay János Gyakorló Általános Iskolája 
Siklós  Batthyány Kázmér Általános Iskola 
Százhalombatta  Arany János Általános Iskola 
Székesfehérvár  István király Általános Iskola 
Székesfehérvár  Május 1. Általános Iskola 
Székesfehérvár  Vasvári Pál Általános Iskola 
Szentpéterszeg  Általános Iskola 
Szolnok  Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola 
Tapolca  Batsányi János Általános Iskola 
Tata  Talentum Alapítványi Iskola 
Tata  Kőkút Általános Iskola 
Tatabánya  Fejlődő Iskoláért Alapítvány által fenntartott Kincskereső Iskola 
Tiszavasvári  Kabay János Ének-Zene és Idegen nyelv Tagozatos Általános Iskola 
Vác  Földvári Károly Általános Iskola 
Várdomb  Óvoda és Általános Iskola Várdomb-Alsónána 
Várpalota  Képesség- és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium 
Várpalota  Bán Aladár Általános Iskola 
Veszprém  Nagy László Általános Iskola 
Veszprém  Bárczi Gusztáv Általános és Speciális Szakiskola 
Zalabér  Általános Iskola 
Zsombó  ÁMK Általános Iskola 

Forrás: ÉKP Országos Központja, Pápa

173. táblázat
Az olvasás, szövegértés alakulása ötféle olvasástanítási módszer szerint tanuló 9 éves gyerekeknél, 1989/90 (teljesítményszázalék)

Tankönyvcsalád  Olvasáspróba  Szövegértés  Olvasási képesség 
Ligeti  97  70  84 
Lovász  97  70  84 
Romankovics  96  69  83 
Tolnainé  95  72  84 
Zsolnai  99  80  89 

Forrás: Cs. Czachesz, 1998

174. táblázat
A tankönyvrendelések megyénkénti megoszlása, 1999/00

Megye  Összes rendelt tankönyv
(db) 
Megyénként
rendelt
tankönyvek
száma (%) 
Összes
tanuló
száma 
Egy tanulóra
jutó tankönyvek száma (db) 
Bács-Kiskun  1 018 622  6,0  81 076  12,6 
Baranya  683 627  4,0  59 436  11,5 
Békés  663 163  3,9  59 648  11,1 
Borsod-Abaúj-Zemplén  1 309 635  7,7  121 868  10,7 
Budapest főváros  2 485 309  14,7  264 554  9,4 
Csongrád  651 435  3,8  64 364  10,1 
Fejér  781 191  4,6  64 106  12,2 
Győr-Moson-Sopron  713 660  4,2  65 184  10,9 
Hajdú-Bihar  1 041 249  6,1  87 771  11,9 
Heves  587 555  3,5  48 965  12,0 
Jász-Nagykun-Szolnok  735 463  4,3  64 340  11,4 
Komárom-Esztergom  562 095  3,3  45 819  12,3 
Nógrád  329 259  1,9  36 917  8,9 
Pest  1 584 693  9,4  123 262  12,9 
Somogy  603 284  3,6  52 446  11,5 
Szabolcs-Szatmár-Bereg  1 124 098  6,6  93 678  12,0 
Tolna  457 113  2,7  38 199  12,0 
Vas  466 619  2,8  39 425  11,8 
Veszprém  665 599  3,9  57 901  11,5 
Zala  485 858  2,9  44 703  10,9 
Összesen/átlag  16 949 527  100,0  1 513 662  11,2 

Forrás: Gál, 2000

175. táblázat
A közoktatási tankönyvkiadásban részt vevő kiadók és könyvek száma 1996/97-2000/01

Megnevezés  1996/97  1997/98  1998/99  1999/00  2000/01 
Kiadók  99  125  130  142  183 
Jegyzékre vett kiadványaik  1978  2689  3346  4134  5151 

Forrás: Gál, 2000

176. táblázat
Az egy tantárgyra jutó, választható tankönyvek és segédkönyvek száma évfolyamonként, 1989/90 és 1999/00 között

Évfolyam  1989/90  1991/92  1993/94  1995/96  1997/98  1999/00 
1. osztály  3,5  5,4  6,2  12,0  20,8  36,6 
2. osztály  2,0  2,4  3,7  7,5  10,7  32,3 
3. osztály  2,0  2,0  4,1  6,3  14,2  30,3 
4. osztály  1,7  1,7  3,0  6,3  15,7  26,0 
5. osztály  1,5  2,0  3,6  12,0  21,9  28,1 
6. osztály  1,5  1,8  2,6  6,6  12,7  27,1 
7. osztály  1,7  1,8  2,7  9,4  17,1  26,9 
8. osztály  1,7  1,8  2,1  6,9  10,9  26,7 

Forrás: Vágó, 1997 és OM tankönyvi adatbázis, 2000 alapján Gál Ferenc számításai

177. táblázat
Az alapfokú oktatás tankönyvjegyzékében szereplő idegen nyelvi tankönyvek és segédkönyvek száma, 1989/90 és 2000/01 között

Nyelv  1989/90  1991/92  1993/94  1994/95  1996/97  1997/98  1999/00  2000/01 
Angol  112  214  234  353  427  448 
Német  21  88  88  175  217  230 
Orosz  16  14  19  21  32  26  23 
Francia  13  16  34  30  38 
Olasz  13  16  16 
Japán 
Latin  20  25  28 
Svéd 
Spanyol  13  17  14 
Összesen  34  32  152  345  370  645  763  806 

Forrás: Vágó, 1997 és OM tankönyvi adatbázis, 2000

178. táblázat
A 12 legnagyobb, tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése a tankönyvpiacon, 1999/00

Kiadó  M Ft-ban  Címek száma* 
Nemzeti Tankönyvkiadó  2430  36  1218 
Apáczai Kiadó  1281  19  157 
Műszaki Könyvkiadó  740  11  357 
Mozaik Oktatási Stúdió  518  340 
Oxford University Press  281  125 
Cartographia  238 
Krónika Nova Kiadó  236  50 
Dinasztia Kiadó  130  141 
Korona Kiadó  113  72 
Pauz-Westermann Könyvkiadó  89  96 
Konsept-H Kiadó  83  112 
Raabe-Klett  63  56 
Egyéb kiadók  498  2419 
Összesen  6700  100  5151 

Forrás: Gál, 2000
* A kiadó tankönyvlistán szereplő könyveinek száma.

179. táblázat
A megrendelt tankönyvek megoszlása árkategóriák szerint, 1999/00

Árkategória (forint)  Darabszám 
200 alatt  2 004 953 
201-400  6 873 997 
401-600  5 423 558 
601-800  989 381 
801-1000  279 168 
1001-2000  327 269 
2001-3000  23 698 
3001 fölött  7 432 

Forrás: OM Tankönyv- és Taneszköziroda

180. táblázat
Az első osztályos olvasókönyvek rendelési aránya, 1999/00 (%)

Olvasókönyv  Rendelés 
Esztergályosné  64,2 
Romankovics-Romankovicsné  11,1 
Kiss-Máté-Zsolnainé-Csík (NYIK)  9,6 
Adamikné-Gósy-Lénárd  7,8 
Hernádiné  3,7 
Lovász-Balogh  1,9 
Tolnainé  1,1 
Ivánné  0,3 
Kutiné-Ligeti  0,2 

Forrás: Gál, 2000

181. táblázat
A különböző tanulólétszámú általános iskolák igazgatóinak elégedettsége az intézmény taneszköz-ellátottságával néhány kiválasztott taneszközök tekintetében, 1996/97
(ötfokú skálán)

Taneszközök, kellékek  0-60  61-100  101-200  201-300  301-500  501-1000  1001 feletti 
tanulólétszám 
Magnetofon  3,52  3,23  3,24  3,24  3,23  3,18  2,67 
Számítógép  1,35  1,98  2,19  2,42  2,74  2,86  3,67 
Fénymásoló  1,78  2,14  3,04  3,47  3,43  3,52  3,33 
Videokamera  0,32  0,71  0,86  1,42  1,6  2,14  2,67 

Forrás: Vágó, 1998

182. táblázat
Az oktatáshoz kapcsolódó néhány pályáztató alapítvány elérhetősége

Az alapítvány neve  Kapcsolattartó személy 
Város Irányítószám  Cím  Telefonszám  Faxszám 
Csongrád Megyei Közoktatási Alapítvány  Takóné Kalmár Zsuzsanna 
Szeged 6726  Közép Fasor 1-3.  62/431-599  62/431-391 
Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány  Harmati Lászlóné 
Eger 3300  Kossuth L. u. 9.  36/410-862  36/410-862 
Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány  Brandstetter György 
Pécs 7621  Széchenyi tér 9.  75/500-422  71/500-422 
Győr-Moson-Sopron Megye Közoktatási Közalapítvány  Körmöci Katalin,
Dr. Gubicza László 
Győr 9021  Árpád u. 32.  96/327-844  96/327-844 
Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány  Dr. Boczán Gáborné 
Debrecen 4024  Piac u. 54.  52/507-563  52/507-514 
Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány  Bakler Csaba 
Szombathely 9700  Petőfi S. u. 8.  94/512-589  94/329-718 
Békés Megye Közoktatási Közalapítványa  Kiss Ervin 
Békéscsaba 5600  Berkovits sor 2.  66/441-141  66/441-659 
Tolna Megyei Közoktatási-Fejlesztési Közalapítvány  Probszt József 
Szekszárd 7100  Mártírok tere 11-13.  74/411-211  74/412-257 
Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány  Kovács Erika 
Salgótarján 3100  Rákóczi u. 36.  32/410-022/170  32/311-935 
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány  Dr. Vincze Sándor 
Szolnok 5000  Kossuth L. u. 2.  56/424703  56/427-827 
Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány  Dr. Karvalits Ferenc 
Zalaegerszeg 8900  Kosztolányi u. 10.  92/311-010  92/311-358 
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány  Szabó Beáta 
Nyíregyháza 4400  Kossuth tér 1.  42/318-680  42/318-680 
Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány  Pécsi Oszkár 
Kaposvár 7400  Csokonai V. M. u. 3.  82/320-086  82/316-005 
"Veszprém Megye Közoktatásáért" Közalapítvány  Dr. Radovits Tiborné 
Veszprém 8200  Megyeház tér 5.  88/421-011  88/428-893 
Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány  Szegediné Lojd Zsuzsanna 
Budapest 1052  Városház u. 9-11.  1/327-1563  1/327-1857 
Soros Alapítvány  Nagy Szilvia 
Budapest 1023  Bólyai u. 14.  1/315-0303  1/315-0201 
Közoktatási Modernizációs Közalapítvány  Rados Péter 
Budapest 1054  Báthory u. 10.  1/302-6515  1/302-6522 
Tempus Közalapítvány  Erény Ágnes 
Budapest 1143  Ida u. 2.  1/352-5306  1/343-0332 

Forrás: E. Vámos, 1999

183. táblázat
A Közoktatási Modernizációs Alapítvány nyertes pályázóinak száma és az elnyert összeg, 1997-1999

Pályázati téma  A nyertes
pályázók száma 
A megítélt
összeg 
Ember és társadalom  147  56 900 000 
Továbbképzés szervezése szakértőknek  29  40 678 000 
Iskolai mentálhigiéné  273  72 891 000 
Továbbképzések szervezése pedagógusoknak  250  89 617 000 
Multimédia taneszköz, CD-ROM, videó készítése  56  116 030 000 
Az iskolai kezdő szakasz  215  69 340 000 
Hátrányos helyzetű csoportok egészség-magatartásának javítása  254  93 520 000 
Alternatív pedagógiai programok  55  38 704 000 
Idegen nyelvek oktatásának korszerűsítése  52  20 209 000 
Kistérségek iskoláinak pedagógiai együttműködése  41  90 080 000 
Nemzetközi kommunikáció, az európai ismeretek bővítésére  35  14 611 000 
Óvodai nevelés  501  90 007 000 
Kiemelkedő képességű gyermekek, fiatalok nevelése, oktatása  321  67 271 200 
Közoktatási intézmények szakkönyvtámogatása  659  17 388 717 
Kollégiumi élet  182  48 876 350 
Pedagógiai kutatások eredményeinek iskolai alkalmazása  12  11 988 500 
Komplex környezeti értékek helytörténeti, földrajzi háttérrel  219  43 924 130 
A gazdasági kultúra fejlesztése az iskolában  62  16 854 100 
Összesen  3 363   998 889 997 

Forrás: Jelentés a KOMA..., 2000

184. táblázat
A megyei közalapítványok 1997. és 1998. évi költségvetési támogatási előirányzata (ezer Ft)

Megyei közalapítvány  1997  1998* 
Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány  246 812  296 558 
Baranya Megyei Közoktatási Közalapítvány  55 062  82 280 
Bács-Kiskun Megye Közoktatásáért Közalapítvány  74 673  97 020 
Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány  56 192  77 006 
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közoktatásáért Közalapítvány  110 936  158 920 
Csongrád Megyei Közoktatási Közalapítvány  60 296  76 990 
Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány  59 226  82 752 
Győr-Moson-Sopron Megyei Közoktatási Közalapítvány   60 942  79 414 
Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány  81 492  111 717 
Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány  45 348  60 672 
Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány  45 943  59 317 
Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány  28 446  42 813 
Pest Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány  112 762  155 359 
Somogy Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány  47 286  71 606 
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány  84 144  127 802 
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány  62 448  82 023 
Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány  35 778  52 204 
Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány  37 155  50 860 
Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány  53 792  75 012 
Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány  41 266  59 675 
Összesen  1 399 999  1 900 000 

Forrás: OM Közoktatás-tervezési és Szolgáltatási Főosztály
* A Szakképzési Alapból 1998 végén további 500 M Ft-ot kaptak a megyei közalapítványok.

185. táblázat
A Soros Alapítvány Közoktatás-fejlesztési Programjának pályázatai és a támogatásra felhasznált összegek, 1997-1998

Pályázati téma  1997  1998 
Általános keret  93 241 000  54 214 000 
Kistérségi együttműködés  25 000 000  22 957 000 
Tanárképzés fejlesztésének támogatása  15 632 000 
Gazdasági kultúra fejlesztése  8 000 000  9 220 000 
Számítógépes iskola a nyílt társadalomért  132 877 000  144 699 000 
Hátrányos helyzetűeket segítő program  165 327 000  119 000 000 
Kisgyermekkori fejlesztés  86 814 000  78 795 000 
Lépésről lépésre óvodai és iskolai program  31 314 000  27 300 000 
Toleranciaprogram  21 526 000  28 800 000 
Roma oktatási program  109 256 000  145 220 000 
Vizuális nevelés  35 760 000  50 092 000 
Demokráciára nevelés  21 210 000  6 520 000 
Környezeti nevelés program  49 183 000  36 949 000 
Oktatásügyi vezetés fejlesztése  14 554 000  22 679 000 
Önfejlesztő iskolák  24 000 000  16 945 000 
Történelem és társadalomismeret  25 937 000  41 206 000 
Oktatás és nyilvánosság program  22 656 000  41 669 000 
Szakmai szervezetek  13 810 000  17 042 000 
Közösségi iskolák  14 580 000  16 373 000 
Gyakorlóiskolák  15 713 000  19 471 000 
Közoktatási Információs Hálózat  64 553 000  48 840 000 
Tankönyv- és taneszköz-fejlesztési program  45 035 000  51 569 000 
Amerikai vendégtanár program  3 000 000 
Vendégtanár-év az USA-ban  1 498 000  4 248 000 
I'EARN tanárok és diákok nemzetközi kommunikációs hálózata  2 428 000  6 809 000 
Külföldi ösztöndíjprogram hátrányos helyzetű középiskolások támogatására  3 450 000  3 450 000 
Iskolai egészségnevelés  7 105 000  23 068 000 
Vitakultúra program  26 000 000  18 900 000 
Út '97 és '98 csoportos diákutazási program  25 371 000  31 477 000 
If You - középiskolások csoportos tevékenységeinek támogatása  6 931 000  12 969 000 
Kistérségi informatika program  14 421 000 
Regionális rendszergazda program  10 000 000 
Utcagyerekek program  23 650 000 
Társadalmi kezdeményezések a közoktatásban  11 363 000 
Solt Ottília-díj  1 800 000 
Kritikai gondolkodás fejlesztése program  11 000 000 

Forrás: Soros Alapítvány Évköny 1997; 1998

186. táblázat
A Socrates/Lingua-program eredményei, 1998

Pályázat  Pályázati összeg
(euróban) 
Megítélt támogatás
(euróban) 
Felhasználási
arány
(%) 
Pályázati összeg
(euróban) 
Megítélt támogatás (euróban)  Felhasználási
arány
(%) 
Lingua A  14 000  11 000  78,57  32 310  29 310  90,71 
Lingua B  360 000  234 573  65,16  208 161  206 339  99,12 
Lingua C  68 000  58 568  86,13  75 520  74 840  99,10 
Lingua D  79 053  12 900  16,32  65 718  78 840  119,97 
Lingua E  355 200  239 823  67,52  279 655  275 259  98,43 

Forrás: Tájékoztató a Socrates..., 2000

187. táblázat
Azon tanulók aránya nemenként és életkor szerint a különböző országokban, akik nagyon szeretik az iskolát, 1997 (%)

Ország  11 éves    13 éves    15 éves  Átlag 
  fiúk  lányok    fiúk  lányok    fiúk  lányok 
Lettország  44  62    26  40    34  40  41 
Portugália  49  65    24  39    23  35  39 
Norvégia  41  42    31  38    22  25  33 
Grönland  49  48    30  32    21  18  33 
Litvánia  34  51    24  37    19  28  32 
Németország  34  68    25  26    13  16  30 
Görögország  51  58    16  24    13  28 
Franciaország  43  54    16  25    14  18  28 
Észak-Írország  28  47    18  33    13  25  27 
Anglia  37  49    19  24    15  16  27 
Kanada  26  42    17  27    16  23  25 
Skócia  30  41    19  25    11  16  24 
Dánia  33  36    19  22    15  17  24 
Írország  16  33    19  36    24  23 
Izrael  20  30    16  24    19  26  23 
Ausztria  35  42    12  13    16  13  22 
Svájc  30  32    19  21    14  15  22 
USA  23  31    18  22    17  19  22 
Svédország  28  38    19  25    21 
Lengyelország  30  35    12  17    14  18  21 
Orosz Föderáció  22  33    16  17    13  15  19 
Wales  22  29    13  17    12  16  18 
Észtország  23  29    10  17    13  11  17 
Belgium (flamand)  22  27    14  19    12  17 
Szlovákia  15  21    13    13  13 
Magyarország  10  15    11   
Finnország  10  16    10   
Cseh Köztársaság  13     

Forrás: Health..., 2000

188. táblázat
Azon tanulók aránya nemenként és életkor szerint a kűlönböző országokban, akik határozottan egyetértenek azzal a kijelentéssel, hogy tanáraikat érdekli a személyiségük, 1997 (%)

Ország  11 éves    13 éves    15 éves  Átlag 
  fiúk  lányok    fiúk  lányok    fiúk  lányok   
Grönland  82  77    65  68    65  60  70 
Portugália  83  78    65  71    56  58  69 
Svájc  64  64    59  56    60  57  60 
Szlovákia  70  68    56  60    53  46  59 
Izrael  62  69    55  58    47  53  57 
Kanada  63  70    54  55    40  48  55 
Dánia  59  60    50  47    52  55  54 
Németország  61  68    48  51    44  48  53 
Cseh Köztársaság  63  65    48  49    42  46  52 
Görögország  71  67    50  47    35  35  51 
Lengyelország  60  63    45  52    40  42  50 
Norvégia  51  54    51  56    43  39  49 
Franciaország  58  61    45  45    43  41  49 
USA  51  54    45  46    39  45  47 
Észak-Írország  53  62    35  48    35  45  46 
Írország  48  58    38  48    34  33  43 
Anglia  49  51    35  35    39  39  41 
Skócia  47  58    33  42    29  38  41 
Litvánia  49  52    41  37    35  27  40 
Orosz Föderáció  35  36    40  38    45  42  39 
Wales  44  44    35  35    36  37  39 
Svédország  41  48    37  35    31  38  38 
Belgium (flamand)  49  49    36  36    28  30  38 
Lettország  41  44    31  30    30  34  35 
Ausztria  44  45    27  30    32  29  35 
Magyarország  39  37    34  34    34  24  34 
Finnország  35  34    23  21    19  15  25 
Észtország  18  18    14  14    13  12  15 

Forrás: Health..., 2000

189. táblázat
Az iskolai feladatokkal kapcsolatos társadalmi igények és ezek változása, 1990-1999 (százfokú skálán)

Társadalmi igények  Rangpozíció
(lakosság,
1990-1999 átlaga) 
Pontszám (lakosság)  Pontszám (tanárok)  Változás mértéke, lakosság 1999/1990 (%) 
  1990  1995  1997  1999  1996 
Tisztességre, erkölcsre nevelés  84  87  95  94  96  11,9 
Az anyanyelv megfelelő elsajátítása  81  89  93  93  96  14,8 
A gondolkodás, az értelem fejlesztése  78  90  93  93  98  19,2 
Az egyéni képességek fejlesztése  78  86  90  89  96  14,1 
Felkészítés a továbbtanulásra  74  86  89  92  87  24,3 
Rendre, fegyelemre nevelés  79  81  90  89  90  12,7 
Egy jó szakma elsajátíttatása  77  80  92  87  60  13,0 
Idegen nyelvek tanítása  73  86  87  89  86  21,9 
Szeretetteljes bánásmód  68  77  84  86  91  26,5 
Mozgás és sportolási lehetőség
biztosítása 
10  68  79  82  82  84  20,6 
A haza szeretetére való nevelés  11  63  73  87  84  86  33,3 
Tudományos ismeretek átadása  12  65  73  84  84  75  29,2 
Másokkal való együttműködésre
nevelés 
13  62  70  86  83  87  33,9 
A nemzeti hagyományok
megismertetése 
14  64  69  83  80  82  25,0 
Megfelelő étkezés, napközi ellátás  15  59  70  83  83  71  40,7 
A közösségi szellem fejlesztése  16  56  70  82  83  85  48,2 
Szexuális nevelés  17  39  55  72  65  66  66,7 
Játék, szórakozás, kellemes
elfoglaltságok 
18  46  46  62  60  56  30,4 
Politikai, állampolgári nevelés  19  29  41  65  62  55  113,8 
Vallásos nevelés  20  49  34  48  45  32  -8,2 

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI - Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995; OKI - Marketing Centrum 1997, 1999; Tanárvizsgálat, 1997
A feltett kérdés: "Ezekre a kártyákra az iskolák tevékenységeit, feladatait írtuk fel. Kérem, rendezze ezeket három csoportba. Az első csoportba rakja azokat, amelyeket nem tart fontosnak, a másodikba azokat, amelyeket csak kissé tart fontosnak, a harmadikba pedig azokat, amelyeket nagyon fontosnak tart!"

190. táblázat
Különböző tanításszervezési formák alkalmazásának gyakorisága az iskolai kezdő szakaszban, 1999

Az alkalmazott szervezési módok/ munkaformák  Az adott szervezési mód/munkaforma előfordulásának
aránya a tanítási órákon 
1-20%  21-40%  41-60%  61-80%  81-100%  Összesen 
Frontális munka  14  37  63  170  93  377 
Csoportmunka  166  120  53  23  364 
Páros munka  241  54  20  322 
Tanulópárban folyó tanulás  260  32  300 
Részben egyénre szabott munka  149  107  46  29  334 
Teljesen egyénre szabott munka  212  58  33  29  339 
Rétegmunka  221  53  31  318 

Forrás: M. Nádasi, 1999
Megjegyzés: Az adatok hospitáló főiskolai hallgatók tapasztalataira épülnek (N = 377).
A feltett kérdés: "Becsülje meg, a látott órák hány százalékában került sor a különböző munkaformák alkalmazására!"

191. táblázat
Különböző tanításszervezési formák alkalmazásának motívumai az iskolai kezdő szakaszban, 1999 (az említett munkaformák százalékában)

Az alkalmazott szervezési módok/munkaformák  Hatékony  Változatos óra  Segíti a differenciálást  Kézenfekvő  A gyerekek szeretik  Összesen 
Frontális munka (N = 310)  77,1  0,3  0,3  20   2,3  100 
Csoportmunka (N = 497)  1,2  36,8  35,2  1,2  25,6  100 
Páros munka (N = 354)  2,3  36,4  19,8  1,7  39,8  100 
Tanulópárban folyó tanulás (N = 239)  2,9  24,3  29,3  3,3  40,2  100 
Részben egyénre szabott munka (N = 345)  9,8  13,5  57,3  5,2  13,9  100 
Teljesen egyénre szabott munka (N = 369)  11,1  10,1  50,9  20,3   7,6  100 
Rétegmunka (N = 303)  11,1  33,4  43,9  5,9  5,6  100 
Összesen (N = 2417)  15,2  23   34,5  8,1  19,2  100 

Forrás: M. Nádasi, 1999
Megjegyzés: Az adatok hospitáló főiskolai hallgatók körében végzett kérdőíves vizsgálatra épülnek.
A feltett kérdés: "Milyen cél(ok)ból, ok(ok)ból került sor a szakvezető tanítási gyakorlatában a különböző munkaformák alkalmazására?"

192. táblázat
Különböző tanításszervezési formák alkalmazása a középiskolában, 1999

Az alkalmazott szervezési módok/ munkaformák  Az adott szervezési mód/munkaforma előfordulásának
aránya a tanítási órákon 
1-20%  21-40%  41-60%  61-80%  81-100%  Összesen 
Frontális munka  14  39  48  131  144  376 
Csoportmunka  136  122  51  28  339 
Páros munka  191  81  40  10  327 
Tanulópárban folyó tanulás  212  41  26  11  293 
Részben egyénre szabott munka  145  93  39  22  304 
Teljesen egyénre szabott munka  185  68  28  24  312 
Rétegmunka  229  37  23  301 

Forrás: M. Nádasi, 1999
Megjegyzés: Az adatok főiskolai hallgatók korábbi saját iskolai tapasztalataira épülnek.
A feltett kérdés: "Még frissek középiskolás élményei. Ezért kérjük, hogy az alábbi kérdés(ek)re válaszolva adjon képet arról, milyen szervezési módokban vagy másképpen munkaformákban tanult. Becsülje meg, a látott órák hány százalékában került sor a különböző munkaformák alkalmazására!"

193. táblázat
Tanári vélemények a differenciálás funkcióiról, 1999 (%)

Lehetséges funkciók  Az említés gyakorisága az összes
vélemény arányában 
A gyengék felzárkóztatása  29,2 
A tehetséges tanulók fejlesztése  25,7 
A tanulmányi versenyekre való előkészítés  21,2 
Minden tanulóra kiterjedő, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztés  12,0 
Minden tanuló úgy élhet a lehetőségekkel, ahogy akar, a tanulók saját magukat differenciálják  2,4 
Az osztályba integrált, tanulási lehetőségeiben gátolt, sérült, fogyatékos tanulók speciális fejlesztése  4,0 
A roma gyerekek felzárkóztatása  4,5 
A menekültek gyerekeivel való különleges foglalkozás  0,9 
Egyéb  0,1 

Forrás: M. Nádasi, 1999
Megjegyzés: Az adatok főiskolai hallgatók körében végzett kérdőíves vizsgálatból származnak.
A feltett kérdés: "A differenciálás milyen értelmezésével találkozott az iskolában?"

194. táblázat
Napközis ellátásban és étkezésben részesülő általános iskolások az összes tanuló százalékában megyénként, 1980/81 és 1990/00 között

Megye  1980/81  1990/91  1997/98  1999/00 
Napközi  Étkezés  Napközi  Étkezés  Napközi  Étkezés  Napközi  Étkezés 
Bács-Kiskun  32,4  39,8  30,8  50,6  28,2  50,9  27,7  51,2 
Baranya  40,7  49,5  38,5  55,5  31,9  54,1  32,6  56,0 
Békés  41,5  44,8  44,4  58,4  40,9  59,1  41,2  60,2 
Borsod-Abaúj-Zemplén  30,4  37,0  30,6  48,0  26,5  48,0  27,0  50,1 
Budapest  46,2  49,9  42,5  54,7  40,8  61,5  42,3  64,3 
Csongrád  45,1  48,0  44,8  63,1  43,0  63,0  43,6  64,2 
Fejér  32,4  42,3  27,5  51,7  27,5  48,9  27,9  51,0 
Győr-Moson-Sopron  29,9  39,0  28,0  49,0  27,3  50,0  28,2  49,5 
Hajdú-Bihar  36,3  40,7  44,8  62,3  44,3  66,4  45,1  66,9 
Heves  36,2  41,2  38,0  50,4  34,5  50,7  35,3  53,0 
Jász-Nagykun-Szolnok  42,3  45,9  41,7  54,4  32,3  48,7  35,3  53,0 
Komárom-Esztergom  26,3  34,6  27,9  44,3  28,2  44,5  28,5  45,6 
Nógrád  44,4  46,8  34,3  47,8  33,1  53,0  33,6  54,0 
Pest  31,6  35,1  29,6  44,7  27,6  49,2  28,8  50,2 
Somogy  42,5  54,0  43,3  66,1  42,6  67,1  44,3  69,3 
Szabolcs-Szatmár-Bereg  37,6  43,4  39,1  58,2  37,9  60,4  38,5  63,5 
Tolna  51,6  59,7  45,2  67,1  43,5  66,5  45,7  70,0 
Vas  40,4  42,9  37,2  54,2  35,5  55,3  37,3  57,7 
Veszprém  38,4  47,2  33,9  56,3  30,2  54,9  31,6  56,0 
Zala  44,7  60,0  44,1  71,8  41,5  71,6  43,1  74,6 
Átlag  38,2  46,3  37,2  54,5  34,7  56,0  35,5  57,7 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

195. táblázat
Az alsó és felső tagozaton napközis ellátásban részesülők aránya az össztanulólétszámhoz viszonyítva megyénként, valamint a térítés nélkül étkezők aránya az összes étkező számához viszonyítva, 1999/00 (%)

Megye  Alsó
tagozat 
Felső
tagozat 
Összes napközis  Összes étkező  Térítés nélküli étkező
(az összes étkezőből) 
Bács-Kiskun  24,9  2,7  27,7  51,2  4,9 
Baranya  27,6  5,0  32,6  56,0  2,6 
Borsod-Abaúj-Zemplén  22,9  4,1  27,0  50,1  9,0 
Békés  33,1  8,0  41,2  60,2  2,9 
Budapest  37,4  4,9  42,3  64,3  6,2 
Csongrád  35,4  8,2  43,6  64,2  2,3 
Fejér  25,8  2,1  27,9  51,0  8,5 
Győr-Moson-Sopron  25,3  3,0  28,2  49,5  2,4 
Hajdú-Bihar  38,3  6,8  45,1  66,9  7,0 
Heves  29,2  6,0  35,3  53,0  2,2 
Jász-Nagykun-Szolnok  26,7  4,5  31,2  49,5  2,4 
Komárom-Esztergom  24,9  3,6  28,5  45,6  5,5 
Nógrád  28,9  4,7  33,6  54,0  2,3 
Pest  25,8  3,0  28,8  50,2  6,0 
Somogy  35,4  9,0  44,3  69,3  1,4 
Szabolcs-Szatmár-Bereg  31,3  7,2  38,5  63,5  3,0 
Tolna  36,3  9,4  45,7  70,0  4,3 
Vas  31,0  6,3  37,3  57,7  1,6 
Veszprém  28,0  3,5  31,6  56,0  10,4 
Zala  37,6  5,5  43,1  74,6  1,3 
Átlag  30,4  5,0  35,5  57,7  4,9 

Forrás: OM oktatási statisztikái

196. táblázat
Az egyes nevelési kérdésekkel történő iskolai foglalkozás szükségessége és szervezeti keretei az osztályfőnökök véleménye szerint, 1999 (%)

Témák, témakörök  Valamelyik tantárgy részeként  Önálló tantárgy keretében  Az osztályfőnöki
órákon 
Nem kell
vele
foglalkozni 
Az előítéletek enyhítése  10  87 
A tanulók közösségi magatartásának elősegítése  11  87 
Pályaválasztási segítség  11  85 
A tanulók toleranciájának fejlesztése  15  81 
A konfliktusok kezelésének megtanítása  14  80 
A tanulók önismeretének elősegítése  12  80 
Családi életre való felkészítés  27  11  62 
Életvezetési segítség  27  12  60 
Erkölcsi nevelés  23  19  58 
Az emberiség közös problémáinak tudatosítása  43  49 
A tanulók állampolgári magatartásának formálása  48  14  37 
A tehetséges tanulók differenciált fejlesztése  77  17 
A tanulmányi nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása  72  22 

Forrás: Marián-Szabó-Szekszárdi, 1999
A feltett kérdés: "Véleménye szerint a mai iskolában kell-e foglalkozni a következő kérdésekkel, és ha igen, milyen formában?"

197. táblázat
A pedagógusok részvétele a helyi tervezés egyes részfeladataiban különböző iskolatípusokban az igazgatók véleménye szerint, 1998 (az összes pedagógus százalékában)

Iskolatípus  A helyzetelemzésben  A pedagógiai program meg-szövegezésében  Az óraterv megalkotásában  A tantervek kiválasztásában/ elkészítésében 
Az általános iskolákban  52,11  33,18  71,61  83,57 
Az egyéb iskolákban  39,96  24,85  46,64  59,39 
Összességében  49,12  31,16  65,59  77,73 

Forrás: Helyitanterv-felmérés, 1999
A feltett kérdés: "A tantestület pedagógusainak körülbelül hány százaléka vett részt az egyes munkákban?"

198. táblázat
A pedagógiai programok kidolgozásának hatása a tantestületekre az igazgatók véleménye szerint iskolatípusonként, 1998 (%)

Az igazgatók véleménye  Általános
iskolák 
Egyéb
iskolák 
Együtt 
A tantestület szakmai fejlődésére gyakorolt hatás 
Nem okoztak változást  17,9  21,6  18,8 
Inkább kedvezően hatottak  73,0  68,5  71,9 
Inkább kedvezőtlenül hatottak  5,3  5,2  5,3 
Nem tudja  3,8  4,7  4,0 
Összesen  100,0  100,0  100,0 
A tantestületen belüli emberi kapcsolatokra gyakorolt hatás 
Nem okoztak változást  49,9  52,0  50,4 
Inkább kedvezően hatottak  30,0  31,4  30,3 
Inkább kedvezőtlenül hatottak  15,3  12,7  14,7 
Nem tudja  4,8  3,9  4,6 
Összesen  100,0  100,0  100,0 

Forrás: Helyitanterv-felmérés, 1999
A feltett kérdés: "Hogy érzi: hogyan hatottak a viták a tantestület szakmai fejlődésére/emberi kapcsolataira?"

199. táblázat
A helyi tanterv készítése közben a tantestületekben felmerült vitatémák előfordulása az igazgatók véleménye szerint, 1998 (%)

Vitatéma  Az említések %-ában 
Óratervi arányok  96 
Használandó tankönyvek  79 
Fakultatív tantárgyak  75 
Tantervi koncepció  75 
Kötelező tantárgyak  73 
A feladat értelmezése  73 
A tanulók értékelése  69 
Iskolák közötti átjárhatóság  69 
Tanórán kívüli foglalkozások  68 
Egyes tantárgyak tartalma  68 
Tantárgyak közti kapcsolat  67 
A tanárok munkájának értékelése  66 
Pedagógiai értékek  57 
Egyes tantárgyak kezdési időpontja  56 
Az oktatás, nevelés célja  54 
Iskolai szerkezetváltás  33 

Forrás: Nagy, 1999b

200. táblázat
A tanórán kívüli tevékenységeken való részvétel aránya képzési programonként és helyszín szerint (három kistérségben, 17 évesek körében), 1998 (%) (N = 4050)

Képzési
program 
Helyszín  Sport  Nyelvtanulás  Korrepetálás  Számítógépes
foglalkozás 
Szakkör 
Gimnázium  az iskolában  12  10 
az iskolán kívül  32  32  20 
nem jár  54  58  75  87  88 
Szakközépiskola  az iskolában 
az iskolán kívül  28  15  22 
nem jár  62  76  72  90  92 
Szakmunkásképző iskola  az iskolában 
az iskolán kívül  22 
nem jár  72  91  96  93  97 
Összesen  az iskolában 
az iskolán kívül  28  18  18 
nem jár  72  73  78  90  92 
Ha jár, akkor fizet  37  72  70  18  24 

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998
Megjegyzés: Iskolatípusonként a 100%-ból hiányzó egy-két százalék azok aránya, akik iskolán belül és kívül is folytatják az adott tevékenységet.

201. táblázat
A középfokon tanulók hétköznapi időmérlege képzési programonként (három kistérségben, 17 évesek körében), 1998 (N = 4050)

Tevékenység  Szakmunkásképző    Szakközépiskola    Gimnázium    Összes 
arány (%)  óra    arány (%)  óra    arány (%)  óra    arány (%)  óra 
Tanórai tanulás  20  5,1    22  6,0    23  5,7    22  5,7 
Tanórán kívüli tanulás  1,2    2,0    2,2    1,9 
Sport  1,4    1,5    1,3      1,4 
Számítógépezés  0,8    1,2    0,8    1,0 
Olvasás  0,9    1,0    1,0    1,0 
Tv, videó, zene  10  2,7    2,1    1,8    2,1 
Barátok  10  2,5    2,1    1,9    2,1 
Család  2,4    1,9    1,9    2,0 
Háztartási
munka 
1,1    0,9    0,8    0,9 
Egyéb munka  1,4    0,8    0,6    0,9 
Alvás  25  6,3    27  7,2    29  7,3    27  7,1 

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998
Megjegyzés: A kérdőívben szereplő táblázat elég bonyolult volt, ahol bizonyos tevékenységek át is fedhették egymást, ezért az órák összege kicsit többet ad ki, mint a nap 24 órája. Éppen ezért inkább a százalékos megoszlást, mint az órák abszolút számát érdemes figyelembe venni.

202. táblázat
A középfokon tanulók vasárnapi időmérlege képzési programonként (három kistérségben, 17 évesek körében), 1998 (N = 4050)

Tevékenység  Szakmunkásképző    Szakközépiskola    Gimnázium    Összes 
arány (%)  óra    arány (%)  óra    arány (%)  óra    arány (%)  óra 
Sport  1,7    1,9    1,7    1,8 
Számítógépezés  1,1    1,6    1,2    1,4 
Olvasás  1,0    1,4    1,3    1,3 
Tv, videó, zene  14  3,5    12  3,1    11  2,7    12  3,0 
Barátok  13  3,3    11  2,9    10  2,5    11  2,8 
Család  13  3,2    12  3,2    13  3,2    13  3,2 
Háztartási
munka 
1,3    1,5    1,3    1,4 
Egyéb munka  1,5    1,0    0,8    1,0 
Alvás  28  7,0    29  7,6    31  7,8    30  7,5 

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998

203. táblázat
Azoknak az aránya, akiknek problémát okoz, hogy beszéljenek az édesanyjukkal, 1997 (%)

Ország  11 éves    13 éves    15 éves  Átlag 
  fiúk  lányok    fiúk  lányok    fiúk  lányok 
Magyarország  11    14  14    16  16  13 
Lengyelország  10    16  17    22  23  16 
Anglia  10    15  17    24  21  16 
Svédország  10    15  17    25  25  17 
Wales  12    21  17    24  25  18 
Portugália  14  12    20  22    21  25  19 
Grönland  11  14    21  23    20  29  20 
Görögország  11    24  25    28  24  20 
Skócia  17  17    21  18    26  22  20 
Norvégia  11  12    19  21    28  32  21 
Lettország  11  12    19  26    26  30  21 
Finnország  12  13    19  22    28  31  21 
Litvánia  15  13    26  20    28  31  22 
Izrael  18  15    22  24    29  26  22 
Szlovákia  21  15    26  23    27  28  23 
Dánia  16  17    22  26    30  30  24 
Svájc  18  16    22  26    29  30  24 
Orosz Föderáció  16  13    23  28    28  33  24 
Észak-Írország  19  17    27  22    33  26  24 
Ausztria  17  16    27  27    27  30  24 
Franciaország  19  20    21  24    28  33  24 
Németország  21  15    28  22    36  26  25 
Írország  21  17    26  22    27  36  25 
Kanada  16  17    25  27    33  34  25 
Belgium (flamand)  20  21    24  28    27  32  25 
Észtország  17  18    25  28    33  36  26 
USA  18  21    28  30    32  32  27 
Cseh Köztársaság  24  24    29  27    35  29  28 

Forrás: Health..., 2000

204. táblázat
A tanáraikról pozitív vélemény nyilvánító tanulók aránya évfolyamonként, 1997 (%)

Évfolyam  Igazságosan
bánnak
a diákokkal 
Ösztönzik őket véleményük elmondására  Ha szükséges,
segítséget
nyújtanak 
Érdekli őket diákjaik
egyénisége 
6. évfolyam  55,9  44,7  63,8  36,9  1714 
8. évfolyam  40,2  40,0  60,8  33,9  1595 
10. évfolyam  28,5  36,6  48,1  28,2  1252 
12. évfolyam  21,5  30,3  50,8  21,3  1196 
Összesen  38,4  38,6  56,8  30,9  5757 

Forrás: Aszmann et al., 1999

205. táblázat
A tanárokról pozitív válaszokat adó diákok aránya a 10. évfolyamon iskolatípus szerint, 1997 (%)

Iskolatípus  Igazságosan bánnak a
diákokkal 
Ösztönzik őket véleményük
elmondására 
Ha szükséges, segítséget
nyújtanak 
Érdekli őket diákjaik
egyénisége 
Gimnázium és szakközépiskola  28,1  39,1  50,8  30,1  759 
Szakmunkásképző  29,2  32,4  43,8  24,5  493 
Összesen  28,5  36,6  48,1  28,2  1252 

Forrás: Aszmann et al., 1999

206. táblázat
Az osztálytársaikról pozitívan vélekedők aránya évfolyamonként, 1997 (%)

Évfolyam  Osztályunk tanulói szívesen
vannak együtt 
Osztálytársaim
többsége kedves
és segítőkész 
Osztálytársaim
olyannak fogadnak
el, amilyen vagyok 
6. évfolyam  78,3  71,5  79,1  1714 
8. évfolyam  70,5  62,3  76,5  1595 
10. évfolyam  52,3  54,8  78,2  1252 
12. évfolyam  48,4  53,1  76,2  1196 
Összesen  64,3  61,5  77,6  5757 

Forrás: Aszmann et al., 1999

207. táblázat
Az osztálytársaikról pozitívan vélekedők aránya a 10. évfolyamon iskolatípus és nemek szerint, 1997 (%)

Iskolatípus  Osztályunk tanulói szívesen vannak együtt    Osztálytársaim többsége kedves és segítőkész    Osztálytársaim olyannak fogadnak el, amilyen vagyok    Teljes évfolyam létszáma 
fiú  lány    fiú  lány    fiú  lány    fiú  lány 
Gimnázium,
szakközépiskola 
58,1  52,1    56,2  65,4    74,4  80,3    308  451 
Szakmunkásképző  59,4  37,1    44,4  44,0    80,1  76,3    261  232 
Összesen  58,7  47,0    50,8  58,1    77,0  79,2    569  683 

Forrás: Aszmann et al., 1999

208. táblázat
Az osztály jellemzőinek alakulása korcsoportonként, 1998 (átlagpontszámok ötfokú skálán) (N = 1148)

Tulajdonságok  1-4. évfolyam  5-6. évfolyam  7-8. évfolyam  9-10. évfolyam  11-13. évfolyam  Átlag 
Versenyszellem  3,7  3,7  3,3  3,1  3,0  3,4 
Közösségi szellem  3,7  3,7  3,7  3,6  3,6  3,7 
A tanárokkal való jó viszony  4,0  3,9  3,7  3,7  3,7  3,8 
A széthúzás  2,0  2,3  2,3  2,0  2,2  2,2 
A közömbösség  2,0  2,2  2,3  2,4  2,6  2,3 
Szorgalom  3,7  3,5  3,3  3,5  3,3  3,4 
Az iskola szeretete  3,7  3,6  3,5  3,5  3,5  3,6 
Az érdeklődés  3,9  3,8  3,6  3,6  3,5  3,7 
A kritikusság  3,7  3,8  4,0  3,8  4,0  3,9 
A segítőkészség  4,0  3,9  3,8  3,7  3,6  3,8 
A fegyelmezettség  3,4  3,3  3,4  3,4  3,3  3,4 
A durvaság  2,3  2,3  2,3  1,8  1,8  2,2 

Forrás: Szabó-Szekszárdi, 1998
A feltett kérdés: "Az Ön osztályára mennyire jellemző a versenyszellem..."

209. táblázat
A tanulók véleménye arról, hogy a diákok részt vesznek-e az iskolai szabályok megalkotásában nemek szerint, 1993 és 1997 (%)

Vélemény  Fiú    Lány    Összesen 
1993  1997    1993  1997    1993  1997 
Részt vesznek  49,3  50,6    46,4  42,5    47,8  46,5 
Nem vesznek részt  18,3  19,5    19,9  21,7    17,7  20,6 
Nem tudja, hiányzó adat  32,4  29,9    33,7  35,8    34,5  32,9 

Forrás: Aszmann et al., 1997; 1999
A feltett kérdés: "Egyetért-e a következő állítással: Iskolánkban a tanulók részt vesznek a rendszabályok kialakításában."

210. táblázat
A tanulók véleménye arról, hogy a diákok részt vesznek-e az iskolai szabályok megalkotásában évfolyamok szerint, 1997 (%)

Évfolyam  Részt
vesznek 
Nem vesznek részt  Nem tudja,
hiányzó adat 
6. évfolyam  48,7  16,1  35,2  1714 
8. évfolyam  46,0  23,6  37,4  1595 
10. évfolyam  42,2  22,2  35,6  1252 
12. évfolyam  39,1  35,4  25,4  1196 
Összesen  44,6  23,5  31,9  5257 

Forrás: Aszmann et al., 1997; 1999
A feltett kérdés: "Egyetért-e a következő állítással: Iskolánkban a tanulók részt vesznek a rendszabályok kialakításában."

211. táblázat
Az osztályfőnökök más szakemberek segítsége iránti igényének rangsora, 1999

Megnevezés  A válaszok
száma 
A válaszadók százalékában
N = 1148 
A válaszok százalékában
N = 5027 
Védőnő  918  80  18,3 
Orvos  884  77  17,5 
Pszichológus  872  76  17,3 
Pszichopedagógus  643  56  12,8 
Szociálpedagógus  390  34  7,8 
Gyógypedagógus  390  34  7,8 
Drámapedagógus  367  32  7,3 
Szociális munkás  333  29  6,6 
Szociológus  230  20  4,6 
Összesen  5027  100  100 

Forrás: Marián-Szabó-Szekszárdi, 1999
A feltett kérdés: "Osztályfőnöki munkájához igényelné-e vagy nem a következő szakemberek segítségét?"

212. táblázat
Hivatalos bér- és kereseti arányok, illetve sorrendek néhány európai országban, 1997, 1998

FEOR-
megnevezés 
Magyarország    Cseh Köztársaság    Szlovákia    Németország*    Olaszország 
1998    1997    1997    1997    1997 
Kereset  Sorrend    Kereset  Sorrend    Rendszeres bér  Sorrend    Tarifabér  Sorrend    Rendszeres bér  Sorrend 
Bányamérnök  2,51    2,47    2,33    2,25    1,08  15 
Vájár  2,65    1,72    1,95    1,20  19    0,90  25 
Hentes  1,06  21    1,25  14    1,21  15    1,16  20    1,00  19 
Pék  0,98  22    0,96  23    1,11  16    1,34  15    1,00  18 
Fonó  1,14  18    0,93  25    1,03  20    0,94  25    0,91  24 
Újságíró  1,67    2,13    1,86    1,70    1,10  13 
Nyomdász  2,23    1,22  16    1,44    1,36  14    1,13  10 
Vegyészmérnök  2,84    2,23    2,10    2,45    1,62 
Hengerész  1,73    1,57    n. a.  n. a.    0,97  23    1,01  17 
Hegesztő  1,47  13    1,40  10    1,03  19    1,03  21    0,95  22 
Csőszerelő  1,37  15    1,32  12    1,42  10    1,63    1,14 
Festő-mázoló  0,97  25    1,07  19    1,22  14    1,44  12    1,08  14 
Szakács  0,98  23    0,99  22    0,92  23    0,96  24    0,99  21 
Felszolgáló  0,89  26    0,95  24    1,04  18    0,88  26    0,93  23 
Mozdonyvezető  2,09    0,79  26    2,09    1,33  16    1,26 
Autóbuszvezető  1,54  12    1,37  11    1,35  11    1,46  11    1,01  16 
Postai kézbesítő  0,97  24    1,10  17    0,99  22    1,21  18    1,15 
Felsőfokú int.
tanár 
1,90    1,92    1,78    3,07    2,94 
Középiskolai
tanár 
1,67  10    1,46    1,67    2,56    1,25 
Általános iskolai tanár  1,38  14    1,27  13    1,33  12    2,31    1,11  11-12 
Óvónő  1,14  17    0,99  21    1,06  17    1,51  10    1,11  11-12 
Orvos  2,00    2,20  3-4    1,95    2,75    3,09 
Fogorvos  1,59  11    2,20  3-4    n. a.  n. a.    2,75    3,09 
Ápolónő
(középfokú) 
1,10  19    1,08  18    n. a.  n. a.    1,39  13    1,26 
Gépjármű- és motorszerelő  1,31  16    1,23  15    1,29  13    1,26  17    n. a.  n. a. 
Fonó, szakács, felszolgáló, postai kézbesítő átlaga**  1,00  20    1,00  20    1,00  21    1,00  22    1,00  20 

Forrás: Az OMMK adatai, valamint a Statistics of Occupational Wages, ILO, 1998 alapján Nagy Mária számításai.
 * Csak Rajna Westfália tartomány.
** A viszonyítás alapjául szolgáló bérátlagok.

213. táblázat
A pedagógus- és tanulólétszámok változása iskolatípusok szerint, 1990/91 és 1999/00 között (1990/91 = 100%)

Intézménytípus  Pedagóguslétszám  Tanulólétszám 
Óvoda  93,4  93,5 
Általános iskola  91,5  85,0 
Középiskola  141,1  132,5 
Szakmunkásképzés  65,7  52,3 
Összesen  97,0  90,0 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Garami Erika számításai

214. táblázat
A pedagógusok létszámának változása iskolatípusok szerint, 1989/90-1999/00

Tanév  Óvoda  Általános iskola  Gimnázium  Szakközépiskola  Szakmunkásképző  Gyógypedagógiai
intézmény 
Összesen 
1989/90  33 835  90 602  9 656  11 769  12 044  6 219  164 125 
1990/91  33 635  90 511  10 246  12 656  12 060  6 163  165 271 
1991/92  33 159  89 276  10 732  13 285  11 766  6 256  164 474 
1992/93  33 140  88 917  11 290  13 983  11 451  6 394  165 175 
1993/94  32 957  89 655  11 951  14 862  11 251  6 238  166 914 
1994/95  33 007  89 939  12 578  15 358  10 961  6 413  168 256 
1995/96  32 320  86 891  12 912  15 772  10 284  6 428  164 607 
1996/97  31 891  83 658  13 133  16 329  9 223  6 517  160 751 
1997/98  31 848  82 904  13 451  16 829  8 641  6 744  160 417 
1998/99  31 986  83 404  13 786  17 567  8 213  7 031  161 987 
1999/00  31 409  82 829  14 155  18 162  7 919  7 244  161 718 
1989/90 = 100%  93  91  147  154  66  117  98 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok), 1999/2000

215. táblázat
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma egyes OECD-országokban különböző iskolafokozatokon, 1998

Ország  Óvoda  Általános iskolának
megfelelő iskolafokozat 
Középiskola 
Ausztrália  n. a.  17,9  15,5 
Ausztria  18,6  12,7  9,5 
Cseh Köztársaság  15,9  19,2  15,4 
Egyesült Államok  18,0  16,5  15,9 
Egyesült Királyság  21,5  22,0  16,7 
Finnország  11,9  17,7  n. a. 
Görögország  15,9  13,6  11,5 
Hollandia  n. a.  17,8  18,5 
Írország  14,7  22,6  16,3 
Izland  5,6  14,1  n. a. 
Japán  19,3  21,4  15,7 
Kanada  16,2  21,0  21,1 
Korea  23,6  31,0  22,8 
Magyarország  12,1  11,0  10,8 
Németország  23,2  21,6  15,5 
Spanyolország  18,3  16,0  12,1 
Svájc*  18,7  16,3  17,6 
Svédország  n. a.  13,4  17,0 
Új-Zéland  5,6  24,7  21,0 
Országok átlaga  15,5  17,1  15,2 

Forrás: Education at a Glance, 2000
* Csak az állami intézmények.

216. táblázat
A tanuló/pedagógus mutató alakulása az általános iskolákban, 1994/95-1999/00

  1994/95  1995/96  1996/97  1997/98  1998/99  1999/00 
Tanuló/pedagógus  11,0  11,2  11,5  11,6  11,6  11,6 
Tanuló alsós önálló és összevont osztályban/osztálytanító  19,3  19,5  19,9  19,9  19,8  19,9 
Tanuló felsős önálló osztályban/szakos tanítást végző tanár  12,0  12,1  12,4  12,6  12,6  12,7 
Napközis tanuló/napközis pedagógus  24,9  25,6  26,9  27,4  27,7  27,5 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Szalay Lászlóné számításai

217. táblázat
A pedagógusok éves óraszáma különböző iskolafokozatokon az OECD-országokban, 1998

Ország  Alsó fok  Alsó
középfok 
Felső középfok,
általános képzés 
Felső középfok, szakképzés 
Anglia  760  798  798  n. a. 
Ausztria  678  651  616  629 
Belgium (francia közösség)  854  733  671  1008 
Cseh Köztársaság  724  695  666  666 
Dánia  644  644  500  680 
Egyesült Államok  958  964  943  943 
Franciaország  899  629  611  611 
Görögország  780  629  629  629 
Hollandia  975  910  910  875 
Írország  915  735  735  n. a. 
Korea  644  502  486  497 
Magyarország  583  555  555  555 
Németország  781  732  688  696 
Norvégia  713  611  505  589 
Olaszország  748  612  612  612 
Portugália  850  629  512  512 
Spanyolország  788  545  545  545 
Svájc  883  860  676  726 
Törökország  432  360  360  486 
Országok átlaga  788  700  642  678 

Forrás: Education at a Glance, 2000

218. táblázat
A nem önkormányzati intézményekben dolgozó pedagógusok létszáma, 1994/95-1999/00

Intézménytípus  1994/95  1995/96  1996/97  1997/98  1998/99  1999/00 
Óvoda  723  820  933  989  1 396  1 531 
Általános iskola  2 321  2 933  3 425  3 834  4 217  5 761 
Szakiskola  113  57  62  80  78  99 
Szakmunkásképző  83  182  237  242  306  437 
Gimnázium  1 456  1 772  1 900  2 120  2 312  3 190 
Szakközépiskola  425  564  630  762  1 040  2 028 
Összesen  5 121  6 328  7 187  8 027  9 349  13 046 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Szalay Lászlóné számításai

219. táblázat
A helyi önkormányzatok közoktatási intézményeiben alkalmazásban álló pedagógusok száma az alkalmazási viszony és az önkormányzat típusa szerint, 1999. április

Önkormányzat
típusa 
Alkalmazásban állók  További
munkaviszonyban 
Összes
létszám 
Teljes
munkaidőben 
Nem teljes
munkaidőben 
Fővárosi és kerületi  18 936  1 807  524  21 267 
Megyei  6 648  206  96  6 950 
Megyei jogú városi  36 555  1 166  451  38 172 
Egyéb városi  40 661  1 177  638  42 476 
Nagyközségi  11 850  343  252  12 445 
Községi  29 583  555  290  30 428 
Összesen  144 233  5 254  2 251   151 738 

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999

220. táblázat
A részidőben foglalkoztatottak aránya a teljes oktatási rendszerben egyes OECD-országokban, 1995 (%)

Ország  Részidős foglalkoztatottak aránya 
Belgium (Flamand)  32,5 
Dánia  27,0 
Egyesült Királyság  24,2 
Finnország  5,7 
Franciaország  12,8 
Írország  15,6 
Japán  20,8 
Kanada  28,8 
Korea  11,0 
Magyarország  11,6 
Németország  40,5 
Olaszország  3,6 
Spanyolország  9,5 
Svédország  36,9 
Új-Zéland  20,5 
USA  17,0 
Átlag  17,5 

Forrás: Education at a Glance, 1997

221. táblázat
A pedagóguslétszámok alakulása képesítések szerint, 1989/90-1999/00

Képesítés  1989/90  1990/91  1991/92  1992/93  1993/94  1994/95  1995/96  1996/97  1997/98  1998/99  1999/00  1989/90=
100% 
Középfokú óvodapedagógus  7 539  6 324  6 758  6 162  5 663  5 202  4 756  3 647  2 232  1 738  1 434  19,0 
Felsőfokú óvodapedagógus  25 413  25 668  25 625  26 131  26 341  26 750  26 569  27 200  28 526  29 292  29 117  114,6 
Tanító  39 183  35 521  38 528  38 392  38 405  38 603  37 481  36 212  35 961  36 069  36 101  92,1 
Általános iskolai tanár  46 989  56 118  48 157  47 948  48 833  49 040  47 588  45 808  45 030  45 088  44 566  94,8 
Középiskolai tanár  22 089  24 415  23 926  24 741  25 793  26 523  26 938  27 301  27 695  29 014  29 919  135,5 
Egyéb pedagógus  8 147  4 788  7 314  7 477  7 935  8 363  7 918  7 304  8 045  8 321  8 699  106,8 
Pedagógiai képesítés nélküli  7 740  8 184  6 277  6 377  7 912  8 141  7 037  6 203  5 177  4 828  4 377  56,6 
Szakmai oktatásra képesített pedagógus  4 030  n. a.  3 875  3 849  4 204  4 167  3 990  3 726  3 511  3 286  3 134  77,8 
Gyógypedagógus  3 896  3 878  3 878  3 955  3 994  4 044  4 136  4 062  4 132  4 256  4 230  108,6 
Képesítés nélkül  883  1 643  776  847  807  838  800  834  806  659  572  64,8 
Összesen  165 909  166 539  165 114  165 879  169 887  171 671  167 213  162 297  161 115  162 551  162 149  97,7 

Forrás: OM oktatási statisztikái; az utolsó két év adatai OM oktatási statisztikái 1998/99 és 1999/00 alapján Szép Zsófia és Szalay Lászlóné számításai

222. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott főállású pedagógusok szakképzettség szerinti összetétele intézménytípusonként, 1990/91-1999/00

Megnevezés  1990/91  1993/94  1996/97  1997/98  1998/99  1999/00  1998/99 az 1990/91
%-ában 
tanévben 
Óvoda 
Felsőfokú óvodapedagógus végzettségű  25 668  26 341  27 200  28 526  29 292  29 117  113,4 
Középfokú óvodapedagógus végzettségű  6 324  5 663  3 647  2 232  1 738  1 434  22,7 
Egyéb pedagógus képesítésű    146  210  284  297  286  0,0 
Pedagógus képesítés nélkül*  1 643  807  834  806  659  572  34,8 
Összesen  33 635  32 957  31 891  31 848  31 986  31 409  93,4 
Általános iskola 
Tanítói képesítésű  35 521  38 405  36 212  35 961  36 069  36 101  101,6 
Tanári képesítésű  52 461  49 259  46 083  45 054  45 254  44 596  85,0 
Egyéb pedagógiai képesítésű  592  418  244  802  977  1 111  187,7 
Pedagógus képesítés nélkül  1 937  1 573  1 119  1 087  1 104  1 021  52,7 
Összesen  90 511  89 655  83 658  82 904  83 404  82 829  91,5 
Gimnázium 
Középiskolai tanár képesítésű  9 121  10 786  11 674  11 831  12 085  12 494  137,0 
Általános iskolai tanár képesítésű  989  1 009  1 287  1 462  1 551  1 502  151,9 
Egyéb pedagógiai képesítésű  24  83  102  78  87  90  108,4*** 
Pedagógus képesítés nélkül  112  73  70  80  63  69  61,6 
Összesen  10 246  11 951  13 133  13 451  13 786  14 155  138,2 
Szakközépiskola 
Középiskolai tanár képesítésű  7 405  7 459  8 498  8 746  9 438  9 965  134,6 
Általános iskolai tanár képesítésű  3 025  1 500  1 835  2 108  2 227  2 318  76,6 
Egyéb pedagógiai képesítésű  224  4 121  4 462  4 500  4 450  4 487  108,7*** 
Pedagógus képesítés nélkül**  2 002  1 782  1 534  1 475  1 452  1 392  72,5 
Összesen  12 656  14 862  16 329  16 829  17 567  18 162  143,5 
Szakmunkásképzés 
Középiskolai tanár képesítésű  2 165  1 646  1 288  1 230  1 300  1 267  58,5 
Általános iskolai tanár képesítésű  3 900  2 202  1 847  1 808  1 768  1 887  45,3 
Egyéb pedagógiai képesítésű  149  1 894  1 757  1 625  1 560  1 568  82,8*** 
Pedagógus képesítés nélkül**  724  631  400  355  313  280  38,7 
Összes elméletet oktató pedagógus  6 938  6 373  5 292  5 018  4 941  5 002  72,1 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Szép Zsófia és Szalay Lászlóné számításai
  * 1990-ben a pedagógus-munkakörben képesítés nélkülieket és az egyéb pedagógus képesítésűeket együtt, 1991-től csak a nem pedagógus képesítés nélkülieket tartalmazza.
 ** A felsőfokú szakmai és pedagógus képzettség nélkülieket és a pedagógusként foglalkoztatott szakmunkások létszámát tartalmazza.
*** Az 1990/91-es adatok kiugró eltérései miatt az 1999/00-es adatok az 1993/94-es tanévvel való összevetésben.

223. táblázat
A különböző életkorú tanárok aránya az alsó- és középfokú oktatásban az EU-országokban és Magyarországon, 1996 (%)

Ország  30 év alatt  50 éves vagy idősebb 
Ausztria  15,1  12,6 
Belgium  14,0  23,3 
Dánia  3,1  26,8 
Egyesült Királyság  12,5  22,2 
Finnország  10,4  28,1 
Franciaország  11,8  21,0 
Írország  14,4  23,1 
Izland  21,1  21,2 
Luxemburg  13,6  25,0 
Magyarország*  20,0  16,6 
Németország  3,2  31,8 
Norvégia  9,4  31,0 
Portugália  17,4  15,4 
Svédország  6,2  39,6 
Országok átlaga  11,7  24,7 

Forrás: Education at a Glance, 1998
* A magyar adatok egy 1996/97-es országosan reprezentatív felmérésből származnak (Nagy, 1998a).

224. táblázat
A nők aránya a pedagógusok körében az OECD-országokban, 1995 (%)

Ország  Alap- és alsó középfok  Felső középfok 
Magyarország  84  55 
Olaszország  84  55 
Egyesült Államok  78  50 
Svédország  73  42 
Ausztria  72  49 
Egyesült Királyság  70  n. a. 
Új-Zéland  69  48 
Finnország  68  n. a. 
Belgium (flamand)  67  44 
Spanyolország  66  48 
Dánia  58  45 
Görögország  58  46 
Norvégia  58  32 
Korea  56  25 
Németország  52  24 
Japán  51  24 
Törökország  43  40 
Országok átlaga  65  42 

Forrás: Education at a Glance, 1998

225. táblázat
Az egy pedagógusra jutó nem pedagógus alkalmazottak aránya intézménytípusonként, 1990/91 és 1998/99

Intézménytípus  1990/91  1998/99 
Óvoda  0,91  0,89 
Általános iskola  0,36  0,39 
Gimnázium  0,43  0,44 
Szakközépiskola  0,50  0,49 
Szakmunkásképzés  0,68  0,80 

Forrás: Szép, 1999

226. táblázat
A helyi önkormányzatok közoktatási intézményeiben alkalmazásban álló egyéb közalkalmazottak száma az alkalmazási viszony és az önkormányzat típusa szerint,
1999. április

Önkormányzat
típusa 
Alkalmazásban állók  Egyéb
munkaviszonyban 
Összes
létszám 
Teljes
munkaidőben 
Nem teljes
munkaidőben 
Fővárosi és kerületi  12 357  1 498  423  14 278 
Megyei  7 579  326  69  7 974 
Megyei jogú városi  20 294  1 792  247  22 333 
Egyéb városi  25 175  1 394  237  26 806 
Nagyközségi  7 364  392  82  7 838 
Községi  17 780  1 243  150  19 173 
Összesen  90 549  6 645  1 208   98 402 

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999

227. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok és a regisztrált pedagógus-munkanélküliek száma, 1993/94-1998/99

Megnevezés  1993/94  1995/96  1996/97  1997/98  1998/99 
Foglalkoztatottak  160 684  158 180  154 234  153 673  154 956 
Regisztrált munkanélküliek  3 629  5 227  5 199  4 721  4 418 
Munkanélküliek %-os aránya  2,3  3,3  3,4  3,1  2,9 

Forrás: Szép, 1999

228. táblázat
A regisztrált pedagógus-munkanélküliek számának alakulása végzettségük szerint, 1993-1999

Végzettség  1993. 03.  1994. 03.  1995. 03.  1996. 03.  1997. 03.  1998. 03.  1999. 03. 
Középiskolai tanár  187  189  245  345  452  397  414 
Általános iskolai felső tagozatos tanár  553  527  551  838  1002  874  788 
Általános iskolai tanító  499  444  493  806  851  798  661 
Óvodapedagógus  897  823  892  1212  1150  1042  960 

Forrás: Szép, 1999

229. táblázat
A pedagógusállomány változásának néhány formája intézménytípus szerint, 1990/91 és 1999/00 között (%)

Intézménytípus/megnevezés  1990/91  1993/94  1996/97  1997/98  1998/99  1999/00 
Óvoda 
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában  1,2  1,5  1,3  1   0,5  0,6 
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában  0,8  1   0,7  0,7  0,7  0,4 
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában  5,9  5,2  4,4  4,9  4,2  5,8 
Általános iskola 
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában  1,8  1,6  2,3  1,9  1   1,0 
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában  1,7  1,9  1,5  1,6  1,6  1,8 
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában  6,1  5,6  4,8  6,1  5,8  7,3 
Gimnázium 
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában  1,6  1,4  2,3  1,8  0,9  0,7 
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában  2,9  2,6  2,8  8,8  3,4  2,6 
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában  5,1  6,9  8,5  9,2  9,2  9,7 
Szakközépiskola 
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában  1,6  1,2  2,2  2   1,3  1,0 
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában  1,4  1,8  2,2  6,3  3,6  2,3 
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában  4,6  7,9  10,6  10,8  10,5  10,9 
Szakmunkásképzés 
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában  1,7  1,4  3,4  3,4  2,5  1,8 
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában  0,7  1,2  1,2  1,5  2,4  2,6 
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában  8,7  10,4   15,2   14,1   14,5   15,5  

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Szép Zsófia és Szalay Lászlóné számításai

230. táblázat
A rendhagyó foglalkoztatást alkalmazó iskolák jellemzői, 1996/97

Az iskola jellemzője  Óraadót
foglalkoztat 
  Részfoglalkozásút
foglalkoztat 
   
Az iskola típusa I.   
Általános  217  26    113  14 
Egyéb  242  73    130  39 
Az iskola típusa II.   
Általános  217  26    113  14 
Általános + középiskola  34  62    16  29 
Gimnázium  50  76    18  36 
Gimnázium + szakmai képzés  58  83    26  45 
Szakmai középfokú  122  73    70  42 
Telephely   
Budapest  76  51    68  45 
Megyei jogú város  109  54    65  32 
Egyéb város  145  54    52  19 
Község  129  24    58  11 
Fenntartó   
Önkormányzat  401  38    213  20 
Más fenntartó  53  65    28  34 
Iskolanagyság   
Kicsi  101  27    46  12 
Közepes  145  38    75  20 
Nagy  209  55    121  32 
Az iskola társadalmi (szülői) háttere   
Sok alacsony végzettségű, szegény  40  24    19  11 
Sok magas végzettségű, gazdag  77  49    40  26 
A végzettség magasabb, mint a gazdagság  57  41    26  18 
A gazdagság magasabb, mint a végzettség  29  31    8* 
Egyéb  22  33    9*  14 
Telefax az iskolában   
Van  215  61    135  38 
Nincs, de tervezik  53  32    25  15 
Nem is tervezik  168  30    73  13 
Az iskola presztízse (az igazgató szerint)   
Romlott  22  32    9*  13 
Nem változott  51  25    30  15 
Kicsit javult  138  37    72  19 
Nagyon javult  130  46    71  25 
Innováció az elmúlt években   
Nem volt  68  27    32  13 
Egyféle  181  40    97  22 
Többféle  213  44    116  24 
Szerkezetváltás az elmúlt években   
Volt  201  57    106  30 
Nem volt, de várható  50  39    33  26 
Nem is várható  197  29    100  15 

Forrás: Nagy, 1999c
* 10 alatti elemszám.

231. táblázat
A jelentősebb költségvetési ágazatok közötti és az ágazatokon belüli kereseti arányok, 1999

Költségvetési ágazatok  Vállalkozási szféra = 100 (%) 
Kutatás, fejlesztés  66,1 
Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés  67,7 
Társadalomtudományi és humán kutatás, fejlesztés  56,6 
Közigazgatás, tb  76,5 
Általános közigazgatás  73,2 
Tb  89,0 
Oktatás  51,8 
Alapfokú oktatás és óvodai nevelés  48,8 
Középfokú oktatás  52,7 
Felsőfokú oktatás  61,8 
Egészségügyi és szociális ellátás  62,5 
Humán egészségügyi ellátás  62,0 
Állategészségügyi ellátás  83,6 
Szociális ellátás  63,8 
Szórakoztatás, kultúra, sport  62,8 
Egyéb szórakoztatás  64,1 
Könyvtári, levéltári stb. tevékenység  58,3 
Költségvetés összesen  62,5 

Forrás: Szép, 1999

232. táblázat
A fogyasztói árindex, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, valamint a közoktatási ágazatban dolgozók bruttó keresetének alakulása 1990-1999 között*

  1990  1991  1992  1993  1994  1995  1996  1997  1998  1999 
Fogyasztói árindex**  128,9  135,0  166,1  203,5  241,8  309,7  383,2  453,3  517,7  569,5 
Nemzetgazdaságban dolgozók bruttó keresete  128,6  167,2  209,1  255,0  318,5  272,0  417,9  547,8  648,0  738,2 
Közoktatási ágazatban dolgozók bruttó keresete  124,2  152,6  188,1  209,7  271,4  292,3  329,1  403,5  474,9  540,1 

Forrás: A Szociális és Családügyi Minisztérium Bérmegállapodások Osztálya adatai, közli Szép, 1999
 * Az 1990. évi adatok az 1989. évi %-ában, 1991-től pedig az 1990. évi bázisadat alapján.
** Az adatok az 1989. évi %-ában.

233. táblázat
Keresetnövekedés a költségvetési szférában 1998 és 1999 között

Ágazat  Bruttó  Nettó  Nettó
kereset
(Ft) 
kereset az előző év azonos
időszakának %-ában 
Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás  119,3  115,7  54 984 
Oktatás  120,5  116,8  46 985 
Egészségügy, szociális ellátás  114,1  111,1  39 837 

Forrás: KSH, A KSH jelenti, 1999/7.

234. táblázat
A pedagógusok és egyéb iskolai alkalmazottak besorolás szerinti illetményének változása önkormányzati szintenként, 1998. december és 1999. április között

Önkormányzat típusa  A besorolás szerinti illetmény változása (%) 
Pedagógus-munkakör  Egyéb közalkalmazotti
munkakör 
Fővárosi és kerületi  15,53  10,63 
Megyei  15,72  12,49 
Megyei jogú városi  16,27  13,86 
Egyéb városi  16,38  11,89 
Nagyközségi  16,76  13,04 
Községi  16,46  13,11 
Összesen  16,24  12,51 

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999

235. táblázat
A tanári fizetések különböző hosszúságú gyakorlattal rendelkező pedagógusok körében az OECD-országokban, 1998 (az egy főre jutó GDP arányában és USD/órában kifejezve)

Ország  A kezdő fizetés és az egy főre jutó GDP aránya  A tizenöt éves gyakorlattal rendelkezők fizetésének és az egy főre jutó GDP-nek az aránya  A tizenöt éves gyakorlattal rendelkezők fizetésének és a kezdő fizetésnek az aránya  A kezdő fizetéstől az elért legmagasabb fizetésig eltelt évek száma  A tizenöt éves gyakorlattal rendelkezők egy tanórára eső fizetése (USD/óra) 
Anglia  1,0  1,0  1,0  1,6  1,7  1,7  1,5  1,7  1,7  n. a.  n. a.  n. a.  45  48  48 
Ausztrália  1,2  1,2  1,2  1,6  1,6  n. a.  1,4  1,4  n. a.  41  45  n. a. 
Ausztria  0,9  0,9  1,0  1,1  1,2  1,3  1,3  1,3  1,3  34  34  34  39  44  50 
Belgium (francia)  0,9  0,9  1,1  1,2  1,3  1,6  1,4  1,4  1,5  27  27  25  33  42  59 
Cseh Köztársaság  0,5  0,5  0,6  0,7  0,7  0,7  1,3  1,3  1,3  32  32  32  13  13  16 
Dánia  1,0  1,0  1,1  1,2  1,2  1,6  1,2  1,2  1,5  10  10  13  48  48  82 
Egyesült Államok  0,8  0,8  0,8  1,1  1,0  1,1  1,4  1,3  1,4  30  30  30  35  34  38 
Finnország  0,9  0,9  n. a.  1,1  1,3  1,3  1,2  1,4  n. a.  20  20  20  36  58  68 
Franciaország  0,9  1,0  1,0  1,2  1,3  1,3  1,4  1,3  1,3  34  34  34  30  47  48 
Görögország  1,3  1,4  1,4  1,6  1,7  1,7  1,2  1,2  1,2  33  33  33  30  39  39 
Hollandia  1,1  1,1  1,1  1,3  1,4  1,9  1,2  1,2  1,7  25  24  24  30  34  48 
Írország  0,9  1,0  1,0  1,5  1,5  1,5  1,6  1,6  1,6  23  22  22  39  49  49 
Korea  1,6  1,6  1,6  2,7  2,7  2,7  1,7  1,7  1,7  41  41  41  62  80  82 
Magyarország  0,5  0,5  0,7  0,8  1,0  1,0  1,4  1,9  1,5  40  40  40  15  20  20 
Németország  1,2  1,4  1,5  1,7  1,7  1,9  1,3  1,2  1,2  28  28  27  49  53  63 
Norvégia  0,7  0,7  0,8  0,9  0,9  0,9  1,2  1,2  1,2  28  28  28  34  39  51 
Olaszország  0,9  1,1  1,0  1,1  1,2  1,2  1,2  1,2  1,2  35  35  35  31  42  42 
Portugália  1,1  1,1  1,1  1,7  1,7  1,7  1,6  1,6  1,6  29  29  29  31  42  51 
Spanyolország  1,4  1,6  1,7  1,7  1,8  2,0  1,2  1,2  1,2  42  42  39  38  59  63 
Svájc  1,2  1,4  1,7  1,6  1,9  2,3  1,3  1,3  1,3  25  23  23  48  60  90 
Svédország  0,8  0,8  0,9  1,0  1,1  1,2  1,3  1,3  1,3  n. a.  n. a.  n. a.  n. a.  n. a.  n. a. 
Törökország  n. a.  n. a.  n. a.  n. a.  n. a.  n. a.  1,2  1,2  1,2  20  20  20  n. a.  n. a.  n. a. 
Új-Zéland  1,1  1,1  1,1  1,8  1,8  1,8  1,6  1,6  1,6  33  33  37 
Átlag*  0,8  1,0  1,1  1,1  1,4  1,5  1,4  1,4  1,4  30  26  26  35  43  52 

Forrás: Education at a Glance, 2000
* Súlyozatlan átlag.
Magyarázat: Az azonos cím alatt szereplő három oszlopból az első mindig az alsó tagozatos szintnek, a második az alsó középfokú (általános iskolai felső tagozatos), a harmadik pedig a felső középfokú (középiskolai) szintnek (általános képzés) megfelelő adatokat tartalmazza.

236. táblázat
A pedagógusok besorolás szerinti illetménye és pótléka intézménytípusonként, 1999

Intézménytípus  Besorolás szerinti illetmény összesen (Ft/fő/hó)   Kötelező és
adható pótlékok
havi átlaga 
Besorolás szerinti illetmény és pótlék havi átlaga 
Óvoda  53 192  13 208  60 887 
Iskola  58 085  10 411  65 664 
Kollégium  57 856  11 486  68 930 
Alapfokú művészetoktatás  48 852  12 260  54 462 
Pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgálat  59 642  14 344  70 695 
Gyermek- és ifjúságvédelmi vagy szociális intézmény  55 214  10 842  62 413 
Egyéb  53 166  11 280  61 824 
Átlag  56 789  10 856  64 532 

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999 alapján Szép, 1999

237. táblázat
A pedagógusok besorolás szerinti illetménye és pótléka, munkakör szerint, 1999

Munkakör  Besorolás szerinti illetmény összesen (Ft/fő/hó)   Kötelező és
adható pótlékok havi átlaga 
Besorolás szerinti illetmény és pótlék havi átlaga 
Óvodapedagógus  49 050  6 725  55 775 
Általános iskolai tanár, tanító  53 385  7 065  60 450 
Középiskolai tanár, oktató  59 239  8 085  67 324 
Középfokú oktatási intézmény szakoktatja, gyakorlati oktatója  54 959  6 907  61 866 
Egyéb szakképzett oktató, nevelő (pl. szociálpedagógus)  49 746  11 002  60 748 
Pedagógiai szakértő  59 154  12 649  71 803 
Intézményvezető  67 880  33 933  101 813 
Intézmény részegységének vezetőja (vezetőhelyettes, tagozatvezető stb.)  65 005  27 843  92 848 

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999 alapján Szalay Lászlóné számításai

238. táblázat
A pedagógusok minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítése önkormányzati típusonként, 1999. május

Önkormányzat típusa  A keresetkiegészítésben részesülő pedagógusok aránya (%)  A keresetkiegészítés
átlaga Ft/fő/hó 
Fővárosi és kerületi  41,36  7194 
Megyei  46,50  6920 
Megyei jogú városi  45,74  6815 
Egyéb városi  46,79  6642 
Nagyközségi  46,29  6480 
Községi  46,50  6359 
Átlagosan  45,66  6697 

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999

239. táblázat
A mellékkeresettel rendelkező pedagógusok aránya, 1970 és 1997 (%)

Megnevezés  Általános iskola    Középiskola 
  Férfi   Nő  Együtt    Férfi  Nő  Együtt 
Budapest               
Túlóra  85*, 69  63*, 80  66*, 79    90*, 89  84*, 85  86*, 86 
Bérpótlék  58  76  74    62  70  67 
Egyéb, iskolán belüli jövedelem  25  16  17    29  16  20 
Iskolán kívüli jövedelem  52  17  21    33  25  28 
Nincs egyéb jövedelem  7*, 12  32*, 7  25*, 7    5*, 4  10*, 6  9*, 5 
Vidék               
Túlóra  87*, 82  62*, 79  69*, 80    85*, 89  78*, 87  82*, 88 
Bérpótlék  74  80  79    72  73  72 
Egyéb, iskolán belüli jövedelem  19  10  11    23  13  17 
Iskolán kívüli jövedelem  31  15  18    33  22  26 
Nincs egyéb jövedelem  4*, 3  32*, 6  25*, 5    4*, 5  19*, 6  12*, 5 

Forrás: Nagy, 1998a
* 1970-es adatok.

240. táblázat
Egyes tanítási módszerek ismertsége, alkalmazásuk gyakorisága a pedagógusok körében, 1998/99 (%)

Módszer  Hallott róla  Alkalmazza  Rangpontátlag 
Magyarázat  99  99  2,26 
Megbeszélés  99  96  3,61 
Szemléltetés  99  96  4,24 
Előadás  97  74  4,63 
Egyéni munka  98  92  4,90 
Csoportmunka  98  88  5,90 
Páros munka  98  63  6,54 
Játék, szerepjáték, szimuláció  95  73  6,63 
Vita  97  78  7,03 
Tanulók kiselőadásai  99  81  7,19 
Multimédia alkalmazása  94  50  8,44 
Kooperatív módszerek  56  35  8,79 
Számítógépes módszerek  98  26  9,75 
Projektmódszer  59  27  9,95 
Internet alkalmazása  94  13,30 

Forrás: Falus, 1999
Megjegyzés: 100 fős minta.

241. táblázat
A pedagógusképzés valamely szintjére jelentkezők száma, 1995-1999

Szakcsoport  1995  1996  1997  1998  1999 
Bölcsészettudomány  16 560  16 280  14 634  14 292  12 787 
Természettudomány  5 433  4 453  4 045  3 693  4 020 
Tanárképző főiskola  10 230  7 919  6 537  6 997  5 342 
Tanító-, óvóképzés  7 134  4 453  4 399  4 212  4 557 
Pedagógusképzés összesen  39 357  33 104  29 615  29 193  26 706 
Felsőoktatás összesen  87 120  86 917  82 593  82 859  81 650 

Forrás: Neuwirth, 1999c

242. táblázat
A pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma, 1990/91-1999/00 (ezer fő)

Képzési irány  1990/91  1991/92  1992/93  1993/94  1994/95  1995/96  1997/98  1998/99  1999/00 
Óvóképző főiskola*  1,6  1,6  1,7  1,9  2,0  2,3  1,7  1,7  1,8 
Tanítóképző főiskola**  5,6  6,3  6,6  7,5  7,1  7,4  7,4  7,9  7,8 
Tanárképző főiskolák  9,6  9,8  9,6  11,9  12,9  12,4  12,9  12,5  12,5 
Más főiskolák***  2,3  2,2  2,5  2,5  2,7  2,9  2,6  2,9  2,9 
Bölcsészettudományi karok  5,1  6,3  8,0  10,2  11,1  11,9  14,1  16,6  14,4 
Társadalomtudományi karok  2,6  2,6  3,6  4,4  4,9  5,0  5,5  5,1  5,0 
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem  0,1  0,2  0,0  0,0  0,0  0,0  0,0  0,1  0,2 
Összesen  26,8  29,0  32,0  38,5  40,8  41,7  44,2  46,8  44,5 
Összes felsőfokú hallgató  76,6  83,2  92,3  103,7  116,3  129,5  152,9  163,1  171,6 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Csécsiné Máriás Emőke számításai
  * A tanítóképző főiskolák óvodapedagógus szakos hallgatóival együtt.
 ** A tanárképző főiskolák tanító szakos hallgatóival együtt.
*** Műszaki főiskolák és tanárképzést is folytató művészeti egyetemek.

243. táblázat
A tanárképzésből kikerülők aránya a felsőfokú végzettségűek között néhány európai országban, 1994

Ország  Az összes végzetthez
viszonyított arány 
A 20-24 évesekhez
viszonyított arány 
Ausztria  15,7  4,5 
Cseh Köztársaság  18,9  4,6 
Dánia1  18,3  10,9 
Egyesült Királyság1  8,5  7,8 
Finnország2  12,9  12,2 
Franciaország  13,72  12,54 
Görögország1  11,7  4,1 
Hollandia1  12,5  7,1 
Lengyelország  17,4  8,8 
Magyarország3  35,0  14,0 
Olaszország4  2,7  0,7 
Spanyolország1  9,9  4,2 
Szlovénia  11,2  5,4 

Forrás: Szabó L. T., 1998
1 1991; 2 1992; 3 1994; 4 1993

244. táblázat
A pedagógusok részvétele új végzettségek, ismeretek megszerzésében, 1996/97 (%)

Vizsgált csoport  Tevékenységi forma 
Felsőfokú
tanulmányok 
  Szervezett
továbbképzés 
Tanfolyam 
(jelenleg)    (az elmúlt öt évben) 
Férfi  14,6    53,5  48,4 
Nő  9,1    67,4  58,1 
20-29 éves  24,7    49,1  69,0 
30-39 éves  11,5    68,7  59,7 
40-49 éves  8,0    71,6  53,3 
50-59 éves  2,3    55,6  44,0 
60 éves és felette    16,7  29,2 
Tanító  9,2    70,3  53,4 
Általános iskolai tanár  10,3    66,6  56,2 
Középiskolai tanár  8,1    59,6  57,3 
Egyéb (szakmai) tanár  10,6    53,3  57,7 
Nincs tanári végzettsége  38,2    41,6  53,4 
Általános iskola  8,9    69,1  54,4 
Általános és középiskola  13,2    61,5  62,3 
Csak gimnázium  7,8    50,0  52,7 
Gimnázium és szakmai képzés  13,4    56,5  62,3 
Szakmai középfok  14,3    58,7  54,4 
Főváros  12,6    66,1  67,9 
Megyei jogú város  9,9    62,1  59,0 
Egyéb város  10,4    63,5  49,2 
Község  10,3    66,1  52,1 
Helyi önkormányzat  10,6    65,9  55,8 
Önkormányzati társulás  7,9    61,0  54,5 
Megyei, fővárosi önkormányzat  13,3    53,3  54,2 
Egyéb, nem önkormányzati  7,6    61,4  54,2 
Összesen %  10,5    64,1  55,7 
Összesen N  252    1539   1334  

Forrás: Deák, 1998
Megjegyzés: 2414 fős minta.

245. táblázat
A Magyar Akkreditációs Bizottság által támogatott és pedagógus oklevélre épülő szakirányú továbbképzések iránti kérelmek listája, 1999

Addiktológus konzulens szakirányú továbbképzési szak

Anyagszerkezet tanári szakirányú továbbképzési szak

Család- és gyermekvédelem pedagógiája szakirányú továbbképzési szak

Drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak

Egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakirányú továbbképzési szak

Felnőttoktatási szakirányú továbbképzési szak

Felsőoktatási diák-tanácsadási szakirányú továbbképzési szak

Fogyatékosok együttnevelési pedagógiája szakirányú továbbképzési szak

Gyakorlatvezető tanító szakirányú továbbképzési szak

Gyermektánc-oktató szakirányú továbbképzés

Gyermektánc-oktató óvodapedagógus szakirányú továbbképzési szak

Gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáns szakirányú továbbképzési szak

Hallássérült gyermekek korai fejlesztésének gyógypedagógiája szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Játék és szabadidő pedagógus szakirányú továbbképzési szak

Kísérleti fizika szakirányú továbbképzési szak

Környezetfizika tanári szakirányú továbbképzési szak

Közhasznú menedzser szakirányú továbbképzési szak

Közoktatási vezető szakirányú továbbképzési szak

Mentálhigiénés szakirányú továbbképzési szak

Montessori-pedagógia szakirányú továbbképzési szak

Mozgókép és médiakultúra szakirányú továbbképzési szak

Múzeumpedagógia szakirányú továbbképzési szak

Nyelv- és beszédfejlesztő szakirányú továbbképzési szak

Óvodai környezeti nevelő szakirányú továbbképzési szak

Óvodai szakértő szakirányú továbbképzési szak

Óvodapedagógus, fejlesztési szakirányú továbbképzési szak

Óvodapedagógusi, tanítói gyógy-testnevelés szakirányú továbbképzési szak

Pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzési szak

Pedagógiai értékelés szakirányú továbbképzési szak

Rehabilitációs foglalkoztató terapeuta szakirányú továbbképzési szak

Rehabilitációs úszásoktatás szakirányú továbbképzési szak

Statisztikus fizika tanári szakirányú továbbképzési szak

Szociális menedzser szakirányú továbbképzési szak

Szupervizor szakirányú továbbképzési szak

Tánc- és drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak

Tanító, fejlesztési (differenciáló) szakirányú továbbképzési szak

Tantervfejlesztés szakirányú továbbképzési szak

Tanulási és pályaválasztási tanácsadó szakirányú továbbképzési szak

Tanulási és pályatanácsadás szakirányú továbbképzési szak

Tanügy-igazgatási szakirányú továbbképzési szak

Társadalom- és állampolgári ismeretek szakirányú továbbképzési szak

Tehetségfejlesztési szakirányú továbbképzési szak

Természetismeret és környezetkultúra szakirányú továbbképzési szak

Vezető óvodapedagógusi szakirányú továbbképzési szak

Zenei nevelési szakirányú továbbképzési szak

Forrás: Kocsis, 1999b

246. táblázat
A pedagógus-továbbképzési programok megoszlása a meghirdető intézmények szerint, 1997, 1998, 2000

Intézménytípus  1997    1998    2000. január 
Programok száma  A programok %-ában    Programok száma  A programok %-ában    Programok száma  A programok %-ában 
Felsőoktatási intézmények  2090  38,0    704  39,1    341  32,0 
Pedagógiai szakmai szolgáltató
intézmények 
2310  42,0    432  24,0    277  26,0 
Közoktatási intézmények  165  3,0    112  6,2    89  8,4 
Egyesületek, szakmai szervezetek  165  3,0    144  8,0    119*  11,2* 
Vállalkozások, gazdasági szervezetek  385  7,0    263  14,6    168  15,8 
Alapítványok  55  1,0    73  4,1   
Egyéb szervezetek  330  6,0    47  2,6    50  4,7 
Magánszemélyek    25  1,4    20  1,9 
Összesen  5500  100     1800  100     1064  100  

Forrás: 1997 és 1998 Kocsis, 1999b; 2000. január: az Oktatási Közlöny, 2000/1. adatai alapján Polinszky Márta számításai
* Nonprofit szervezetek együtt.

247. táblázat
A tanulók olvasás- és matematikateljesítményeinek időbeli változása (a hídfeladatok megoldásában elért pontszám alakulása a maximálisan elérhető pontszám %-ában)

Évfolyam  Tantárgy  1993-1995  1991-1995  1986-1995  1995-1997  1995-1999 
4.  Olvasás  +5,10 
  Matematika  +1,04  -5,93 
8.  Olvasás  -11,98  +0,64  +0,29 
  Matematika  -3,24  -7,60  +1,12 
10.  Olvasás  -4,38  +1,43 
  Matematika  -5,84  -7,84  -2,61 
12.  Olvasás  -20,47  +4,71 
  Matematika  +4,19  -3,05 

Forrás: Jelentés..., 1998; Monitor vizsgálatok, 1999

248. táblázat
A 8. évfolyamos tanulók olvasásmegértés teljesítménye különböző szövegtípusok esetében, településtípusonként, 1999 (az elérhető pontszám %-ában)

Teljesítmény  Teljes populáció    Főváros    Községek 
Együtt  Dokumentum  Elbeszélő  Magyarázó    Dokumentum  Elbeszélő  Magyarázó    Dokumentum  Elbeszélő  Magyarázó 
Átlag  55,7  50,1  59,0  60,3    55,7  65,9  67,1    43,4  51,6  52,9 
Szórás  29,1  32,0  32.9  31,2    27,8  28,7  26,6    36,1  36,6  33,1 

Forrás: Vári, 1999

249. táblázat
A 8. évfolyamos tanulók olvasásmegértés teljesítményének és kognitív képességeinek alakulása különböző szövegtípusok esetében, 1995 és 1999 (standard pontszám)

Év  Összteljesítmény  Dokumentumszöveg  Elbeszélő
szöveg 
Magyarázó
szöveg 
Kognitív
képességek 
1995  499,3 (1,7)  502,9 (1,9)  496,1 (1,8)  493,3 (1,8)  496,3 (1,8) 
1999  500,9 (1,9)  497,3 (1,7)  503,3 (1,8)  505,6 (1,8)  503,7 (1,8) 

Forrás: Vári, 1999
Megjegyzés: A zárójelben a standard hiba szerepel.

250. táblázat
A 8. évfolyamos tanulók matematikai, informatikai és természettudományos teljesítményének alakulása, 1995 és 1999 (standard pontszám)

Év  Algebra-számolás  Matematikai gondolkodás  Szoftverismeret  Informatikai alkalmazások  Élővilág  Fizika  Földtan 
1995  502,9
(1,6) 
504,3
(1,6) 
478,3
(1,5) 
477,1
(1,6) 
507,7
(1,5) 
504,0
(1,5) 
507,8
(1,7) 
1999  497,8
(1,9) 
496,5
(1,9) 
539,7
(1,5) 
541,3
(1,5) 
493,3
(1,9) 
496,8
(1,9) 
493,1
(1,8) 

Forrás: Vári, 1999
Megjegyzés: A zárójelben a standard hiba szerepel.

251. táblázat
A matematikai szöveges feladatok megoldásához szükséges készségek alakulása a 4-10. évfolyamon, 1997 (átlagteljesítmények, %)

Évfolyam  Tartalommegértés  Mértékváltás, rejtett adat kiszámítása  Műveletkijelölés  Sorrend, végrehajtás 
4.  66,78  59,87  58,02  53,23 
6.  79,40  73,12  72,72  67,31 
8.  85,72  80,48  81,41  76,66 
10.  90,70  86,54  87,88  83,78 

Forrás: Vidákovich-Csapó, 1998

252. táblázat
A matematikai szövegesfeladat-megoldás átlagteljesítményének változása egyes évfolyamokon, 1972 és 1997 (%)

Évfolyam  1972    1997 
I. tesztsorozat  II. tesztsorozat    I. tesztsorozat  II. tesztsorozat 
4.  59,01  47,95    70,12  59,48 
6.  70,04  60,50    79,64  73,14 
8.  78,79  71,06    85,37  81,07 
10.  91,90  87,58    90,17  87,23 

Forrás: Vidákovich-Csapó, 1998

253. táblázat
Különböző szövegtípusok megértése egyes évfolyamokon, 1997 (átlagteljesítmények, %)

Évfolyam  Mese  Újság  Ismeretterjesztő  Történelmi 
2.  50,91  22,62  36,67  28,94 
4.  68,75  47,00  62,19  49,54 
6.  76,66  64,80  72,78  63,43 
8.  82,77  77,95  78,86  70,39 
10.  86,63  84,67  80,82  77,35 

Forrás: Vidákovich-Cs. Czachesz, 1999

254. táblázat
Az olvasásmegértési teljesítmény változása egyes évfolyamokon, 1988 és 1997 (átlagteljesítmények, %)

Évfolyam  1988  1997 
I. teszt  I. teszt 
2.  34,78  32,18 
4.  38,80  56,87  53,78 
6.  56,30  69,42  67,11 
8.  67,10  77,49  72,87 
10.  82,37  78,99 

Forrás: Vidákovich-Cs. Czachesz, 1999

255. táblázat
A 8. osztályos tanulók standard pontszámban mért olvasási és matematikai teljesítményei települési kategóriánként, 1991, 1995, 1997 és 1999

Településtípus  1991    1995    1997    1999 
  Olvasás  Matematika    Olvasás  Matematika    Olvasás  Matematika    Olvasás  Matematika 
Budapest  530  522    541  536    545  542    540  542 
Megyeszékhely  514  509    523  523    522  518    529  526 
Egyéb város  509  507    504  502    497  497    502  498 
Község  469  477    469  472    462  466    456  461 

Forrás: Monitor vizsgálatok

256. táblázat
Az iskolarendszerből kilépő tanulók matematikai és természettudományos teljesítménye, 1995 (rangsor és standard átlagpontszám)

Ország  Matematika    Természettudomány 
  Rangsorpozíció  Átlag    Rangsorpozíció  Átlag 
Hollandia  560 (4,7)    558 (5,3) 
Svédország  552 (4,3)    559 (4,4) 
Dánia  547 (3,3)    11  509 (3,6) 
Svájc  540 (5,8)    523 (5,3) 
Izland  534 (2,0)    549 (1,5) 
Norvégia  528 (4,1)    544 (4,1) 
Franciaország  523 (5,1)    14  487 (5,1) 
Új-Zéland  522 (4,5)    529 (5,2) 
Ausztrália  522 (9,3)    527 (9,8) 
Kanada  10  519 (2,8)    532 (2,6) 
Ausztria  11  518 (5,3)    520 (5,6) 
Szlovénia  12  512 (8,3)    10  517 (8,2) 
Németország  13  495 (5,9)    12  497 (5,1) 
Magyarország  14  483 (3,2)    18  471 (3,0) 
Oroszország  15  471 (6,2)    15  481 (5,7) 
Olaszország  16  476 (5,5)    17  475 (5,3) 
Litvánia  17  469 (6,1)    19  461 (5,7) 
Cseh Köztársaság  18  466 (12,3)    13  487 (8,8) 
Egyesült Államok  19  461 (3,2)    16  480 (3,3) 
Ciprus  20  446 (2,5)    20  448 (3,0) 
Dél-Afrika  21  356 (8,3)    21  349 (10,5) 

Forrás: IEA TIMSS-vizsgálat
Megjegyzés: A teljesítményeket jelző értékek standardizált átlagok, 500-as középértékkel és 100-as szórással (zárójelben a standard hibát tüntettük fel).

257. táblázat
A különböző évfolyamok matematikai teljesítményének a nemzetközi átlagtól való eltérése, 1995 (standard pontszám)

Ország  3. évfolyam  4. évfolyam  7. évfolyam  8. évfolyam  Utolsó (iskolaelhagyó) évfolyam 
Magyarország  19  18  24  -17 
Cseh Köztársaság  27  38  29  51  -34 
USA  10  16  -8  -13  -39 
Izland  -60  -55  -25  -26  34 
Norvégia  -49  -27  -23  -10  28 
Új-Zéland  -30  -30  -12  -5  22 
Szlovénia  18  23  14  28  12 
Ausztria  17  30  25  26  18 
Kanada  -1  10  14  19 
Hollandia  23  48  32  28  60 

Forrás: Vári, 1998

258. táblázat
A középiskolák felvételi arányai öt év (1995-1999) átlagában, a felsőoktatásba felvettek (F) és a 12. osztály létszámának (L) arányában

Sorrend  Középiskola neve  Székhelye  F/L(%) 
Gimnáziumok 
1.  Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium  Budapest  88,48 
2.  Révai Miklós Gimnázium  Győr  86,15 
3.  Földes Ferenc Gimnázium  Miskolc  85,29 
4.  Zrínyi Miklós Gimnázium  Zalaegerszeg  84,98 
5.  Czuczor Gergely Bencés Gimnázium  Győr  84,55 
6.  Varga Katalin Gimnázium  Szolnok  83,14 
7.  Nagy Lajos Gimnázium  Szombathely  82,93 
8.  Lovassy László Gimnázium  Veszprém  80,34 
9.  Szent István Gimnázium  Budapest  79,36 
10.  Teleki Blanka Gimnázium  Székesfehérvár  79,31 
11.  Krúdy Gyula Gimnázium  Nyíregyháza  79,18 
12.  Zrínyi Ilona Gimnázium  Nyíregyháza  79,16 
13.  Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium (JATE)  Szeged  79,02 
14.  Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium  Békéscsaba  78,71 
15.  Magyar-angol Tanítási Nyelvű Gimnázium  Balatonalmádi  76,66 
16.  Piarista Gimnázium  Budapest  76,60 
17.  Lehel Vezér Gimnázium  Jászberény  75,71 
18.  Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium (ELTE)  Budapest  75,12 
19.  Tóth Árpád Gimnázium  Debrecen  74,75 
20.  Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium  Szeged  74,68 
21.  Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium (ELTE)  Budapest  74,67 
22.  Fráter György Katolikus Gimnnázium és Kollégium  Miskolc  73,64 
23.  Szent Imre Katolikus Gimnázium  Nyíregyháza  72,69 
24.  Bencés Gimnázium  Pannonhalma  72,60* 
25.  Avasi Gimnázium  Miskolc  72,27* 
26.  Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Gyakorló Gimnáziuma  Debrecen  72,25 
27.  Berzsenyi Dániel Gimnázium  Budapest  72,21 
28.  Herman Ottó Gimnázium  Miskolc  72,13 
29.  Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma  Kecskemét  71,36 
30.  Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma  Debrecen  71,19 
31.  III. Béla Gimnázium  Baja  71,05 
32.  Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola  Gödöllő  70,72 
33.  Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma  Sárospatak  70,24 
34.  Kempelen Farkas Kísérleti Gimnázium  Budapest  69,83 
35.  Verseghy Ferenc Gimnázium  Szolnok  69,54* 
36.  Veres Péter Gimnázium  Budapest  69,33 
37.  Budapesti Evangélikus Gimnázium  Budapest  69,28 
38.  Szent István Gimnázium  Kalocsa  68,77 
39.  Németh László Gimnázium  Budapest  68,61 
40.  Vörösmarty Mihály Gimnázium  Érd  68,44 
41.  Fazekas Mihály Gimnázium  Debrecen  68,10 
42.  Katona József Gimnázium és Számítástechnikai Szakközépiskola  Kecskemét  68,04 
43.  Leővey Klára Gimnázium  Pécs  67,91 
44.  Trefort Ágoston Gyakorlóiskola (ELTE)  Budapest  67,54 
45.  Magyarországi Németek Általános Művelődési Központ Gimnáziuma  Baja  67,53 
46.  Kazinczy Ferenc Gimnázium  Győr  67,19 
47.  Fővárosi Önkormányzat Német Nemzetiségi Gimnázium  Budapest  66,79 
48.  Garay János Gimnázium  Szekszárd  66,72 
49.  Eötvös József Gimnázium  Tata  66,56 
50.  Karinthy Frigyes Gimnázium  Budapest  65,82 
51.  Városmajori Gimnázium  Budapest  65,82 
52.  Toldy Ferenc Gimnázium  Budapest  65,78 
53.  Bibó István Gimnázium  Kiskunhalas  65,74 
54.  Szent István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola  Esztergom  65,71 
55.  Bolyai János Gimnázium  Salgótarján  65,60 
56.  Árpád Vezér Gimnázium  Sárospatak  65,54 
57.  Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium  Hódmezővásárhely  65,49 
58.  Baár-Madas Református Gimnázium  Budapest  65,27 
59-60.  Ferences Gimnázium  Szentendre  65,05 
59-60.  Piarista Általános Iskola Gimnázium és Diákotthon  Kecskemét  65,05 
61.  Gödöllői Református Líceum  Gödöllő  65,03 
62.  Szilágyi Erzsébet Gimnázium  Eger  64,75 
63.  Árpád Gimnázium  Budapest  64,64 
64.  Eötvös József Gimnázium  Budapest  64,51 
65.  Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium  Kapuvár  64,38 
66.  Pápai Református Gimnázium  Pápa  63,79 
67.  Táncsics Mihály Gimnázium  Kaposvár  63,33 
68.  Kanizsai Dorottya Gimnázium  Szombathely  63,10 
69.  Móra Ferenc Gimnázium  Kiskunfélegyháza  62,83 
70.  Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium  Bonyhád  62,25 
71.  Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktási Intézmény és Diákotthon  Szeged  62,18 
72.  Berzsenyi Dániel Gimnázium  Celldömölk  61,84 
73.  Széchenyi István Gimnázium  Sopron  61,80 
74-75.  Dugonics András Piarista Gimnázium  Szeged  61,74 
74-75.  Deák Ferenc Gimnázium  Szeged  61,74 
76.  Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon  Debrecen  61,54 
77.  Babits Mihály Gimnázium  Budapest  61,13 
78.  Kisfaludy Károly Gimnázium  Mohács  60,88 
79.  Bányai Júlia Gimnázium  Kecskemét  60,00 
80.  Ady Endre Általános Iskola és Gimnázium  Zalaegerszeg  59,70 
81.  Petőfi Sándor Gimnázium  Mezőberény  59,01 
82-83.  A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma  Pécs  58,96 
82-83.  Széchenyi István Gimnázium  Dunaújváros  58,96 
84.  Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola  Budapest  58,95 
85.  Balassi Bálint Gimnázium  Balassagyarmat  58,90 
86.  Ciszterci Szent István Gimnázium  Székesfehérvár  58,84 
87.  Arany János Református Gimnázium  Nagykőrös  58,82 
88.  József Attila Gimnázium és Kollégium  Makó  58,69 
89.  Alternatív Közgazdasági Gimnázium  Budapest  58,57 
90.  Vasvári Pál Gimnázium  Székesfehérvár  58,54 
91.  Patrona Hungariae Gimnázium  Budapest  58,41 
92.  Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium  Sopron  58,09 
93.  Vajda János Gimnázium  Keszthely  57,57 
94.  Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium  Budakeszi  57,38 
95.  Móricz Zsigmond Gimnázium  Budapest  57,24 
96.  Ságvári Endre Gimnázium  Zalaegerszeg  57,16 
97.  Bolyai János Gimnázium  Kecskemét  57,02 
98.  Károlyi Mihály Gimnázium  Budapest  57,00 
99.  Bárdos László Gimnázium  Tatabánya  56,90 
100.  Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium  Esztergom  56,78 
101.  Berze Nagy János Gimnázium és Szakiskola  Gyöngyös  56,77 
102.  József Attila Gimnázium  Budapest  56,65 
103.  Kölcsey Ferenc Gimnázium  Körmend  56,23 
104.  Magyar Honvédség Béri Balogh Ádám Honvéd Gimnázium  Győr  56,20 
105.  Dobó István Gimnázium  Eger  55,92 
106.  Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Gimnáziumi Tagozata  Kaposvár  55,81 
107.  Ságvári Endre Gimnázium  Kazincbarcika  55,77 
108.  Bibó István Alternatív Közgazdasági Gimnázium  Hévíz  55,73 
109.  Deák Téri Evangélikus Gimnázium  Budapest  55,36 
110.  Arany János Gimnázium  Budapest  55,11 
111.  Kölcsey Ferenc Gimnázium  Nyíregyháza  55,10 
112.  Rózsa Ferenc Gimnázium  Békéscsaba  55,07 
113.  Zrínyi Ilona Gimnázium  Miskolc  55,05 
114.  Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium  Kaposvár  54,59 
115.  Vetési Albert Gimnázium  Veszprém  54,53 
116.  Kölcsey Ferenc Gimnázium  Budapest  54,49 
117.  Madách Imre Gimnázium  Budapest  54,44 
118.  Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium  Budapest  54,17 
119.  Ady Endre Gimnázium  Debrecen  53,87 
120.  Jurisich Miklós Kísérleti Gimnázium  Kőszeg  53,23 
121.  Illyés Gyula Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola  Dombóvár  52,82 
122.  Tinódi Sebestyén Gimnázium  Sárvár  52,75 
123.  Budapesti Református Gimnázium  Budapest  52,49 
124.  Kossuth Lajos Gimnázium  Cegléd  52,27 
125.  Vasvári Pál Gimnázium  Nyíregyháza  51,77 
126.  Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium  Gyula  51,58 
127.  Radnóti Miklós Gimnázium  Dunakeszi  51,58 
128.  Óbudai Gimnázium  Budapest  51,56 
129.  Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola  Gyula  51,15 
130.  Veres Pálné Gimnázium  Budapest  51,05 
131.  Vak Bottyán Gimnázium  Paks  50,90 
132.  Kossuth Lajos Gimnázium  Mosonmagyaróvár  50,15 
133.  Lenkey János Honvéd Középiskola és Kollégium  Eger  50,14 
134.  Bercsényi Miklós Gimnázium  Törökszentmiklós  50,00 
135.  Lóczy Lajos Gimnázium  Balatonfüred  50,00 
136.  Kossuth Lajos Gimnázium  Budapest  50,00 
137.  Miskolci Lévay József Református Gimnázium  Miskolc  49,74 
138.  Diósgyőri Gimnázium  Miskolc  49,41 
139.  Korányi Frigyes Gimnázium  Nagykálló  49,39 
140.  Dobó Katalin Gimnázium  Esztergom  49,25 
141.  Tolnai Lajos Gimnázium  Gyönk  49,22 
142.  Központi (Veress Péter) Általános Iskola  Balmazújváros  49,03 
143.  Eötvös József Gimnázium  Szeged  48,54 
144.  Baksay Sándor Református Gimnázium és Szakközépiskola  Kunszentmiklós  48,18 
145.  Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium  Budapest  47,78 
146.  Táncsics Mihály Gimnázium  Budapest  47,52 
147.  Bessenyei György Gimnázium  Kisvárda  46,91 
148.  Ének- és Zenetagozatos Általános Iskola és Újreál Középiskola  Budapest  46,81 
149.  Hunyadi János Gimnázium Ipari Szakmunkásképző Iskola és Kollégium  Bácsalmás  46,50 
150.  Váci Piarista Gimnázium  Vác  46,44 
151.  Budenz József Alapítványi Gimnázium  Budapest  46,36 
152.  Budai Nagy Antal Gimnázium  Budapest  46,33 
153.  Könyves Kálmán Gimnázium  Budapest  46,18 
154.  Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium  Eger  46,15 
155.  Béri-Balogh Ádám Gimnázium  Tamási  45,99 
156.  Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium  Nyíregyháza  45,85 
157.  Österreichische Schule - Osztrák Iskola  Budapest  45,40 
158.  Vörösmarty Mihály Gimnázium  Szentgotthárd  45,30 
159.  Jókai Mór Gimnázium  Komárom  45,08 
160.  Deák Ferenc Gimnázium  Jászárokszállás  44,49 
161.  Horváth Mihály Gimnázium  Szentes  44,07 
162.  Bocskai István Gimnázium  Hajdúböszörmény  43,68 
163.  Széchenyi István Gimnázium  Szolnok  43,47 
164.  Szlovák Gimnázium Általános Iskola és Kollégium, Óvoda  Békéscsaba  43,42 
165.  Szent László Gimnázium  Budapest  43,13 
166.  Sztárai Mihály Gimnázium és Szakközépiskola  Tolna  42,99 
167.  Apáczai Csere János Nevelési Központ Gimnáziuma  Pécs  42,79 
168.  Szilágyi Erzsébet Gimnázium  Budapest  42,77 
169.  Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola  Szeghalom  42,57 
170.  Szinyei Merse Pál Gimnázium  Budapest  42,47 
171.  Zalka Máté Gimnázium  Fehérgyarmat  42,42 
172.  Teleki Blanka Gimnázium  Budapest  42,27 
173.  Kaffka Margit Gimnázium  Budapest  41,67 
174.  Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium  Debrecen  41,33 
175.  Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Műv. Int.  Békéscsaba  41,24 
176.  Kodály Zoltán Gimnázium  Pécs  41,20 
177.  Hunyadi János Gimnázium Szakközépiskola és Diákotthon  Mezőkovácsháza  41,10 
178.  Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola  Hajdúszoboszló  40,41 
179.  Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola  Pécs  40,06 
180.  II. Rákóczi Ferenc Gimnázium  Budapest  39,83 
181.  Ady Endre Gimnázium  Ráckeve  39,18 
182.  Báthory I. Gimnázium  Nyírbátor  39,11 
183.  Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium  Budapest  39,02 
184.  Petőfi Sándor Gimnázium  Budapest  38,92 
185.  Táncsics Mihály Gimnázium  Mór  38,83 
186.  Jedlik Ányos Gimnázium  Budapest  38,72 
187.  Nagy László Gimnázium  Komló  38,44 
188.  Miroslav Krleza Horvát Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon  Pécs  38,37 
189.  Nagy Sándor József Gimnázium  Budakeszi  38,31 
190.  Sz.-Sz.-B. Megyei Önkormányzat Gimnáziuma  Demecser  38,17 
191.  Móricz Zsigmond Általános Iskola Gimnázium és Diákotthon  Tiszakécske  37,85 
192.  Vörösmarty Gimnázium  Budapest  37,73 
193.  Miskolci Matura Gimnázium  Miskolc  37,50 
194.  Váci Mihály Gimnázium  Tiszavasvári  37,30 
195.  II. Géza Gimnázium  Bátaszék  37,15 
196.  Madách Imre Gimnázium  Salgótarján  36,60 
197.  Tamási Áron Gimnázium  Budapest  36,59 
198.  Pécsi Református Koll. G. és Ált. Isk.  Pécs  36,47 
199-200.  Horvát Általános Iskola és Gimnázium  Budapest  35,92 
199-200.  Gönczi Ferenc Gimnázium  Lenti  35,92 
201.  BZSH Anna Frank Gimnázium  Budapest  35,65 
202-203.  III. Béla Gimnázium  Zirc  35,10 
202-203.  Vajda János Gimnázium  Budapest  35,10 
204.  Arany János Gimnázium  Nyíregyháza  34,83 
205.  Szent László Gimnázium  Szob  34,48 
206.  Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon  Mosonmagyaróvár  34,44 
207.  Kürt Alapítványi Gimnázium  Budapest  34,38 
208.  Magyar László Gimnázium  Dunaföldvár  33,92 
209.  Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Középiskola  Debrecen  33,80 
210.  Táncsics Mihály Gimnázium  Siklós  33,78 
211.  Hunyadi Mátyás Gimnázium  Budapest  33,75 
212-213.  Móricz Zsigmond Gimnázium  Szentendre  33,33 
212-213.  Leőwey Klára Gimnázium  Budapest  33,33 
214.  Amerikai Alapítványi Iskola  Budapest  33,17 
215.  Váci Madách Imre Gimnázium  Vác  32,34 
216.  Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola  Szikszó  31,38 
217.  Ráday Pál Gimnázium  Pécel  31,21 
218.  Kassák Lajos Gimnázium  Budapest  31,02 
219.  Ady Endre Gimnázium  Budapest  29,55 
220.  Radnóti Miklós Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola  Jánoshalma  29,24 
221.  Toldi-lakótelepi Gimnázium  Kaposvár  29,17 
222.  Jerikó Keresztény Humán Gimnázium  Budapest  28,89 
223.  Nagy László Gimnázium  Budapest  28,88 
224.  Szerb Antal Gimnázium  Budapest  28,72 
225.  Móra Ferenc Általános Iskola és Gimnázium  Győr  27,93 
226.  Kesjár Csaba Gimnázium  Budaörs  27,08 
227.  Jókai Mór Gimnázium  Debrecen  26,92 
228.  Kinizsi Pál Gimnázium  Abony  26,32 
229.  N. Balcescu Román Gimnázium  Gyula  25,76 
230.  Béri-Balogh Ádám Gimnázium  Zalaszentgrót  25,09 
231-232.  Pázmány Péter Gimnázium  Budapest  25,00 
231-232.  Testnevelési Általános és Sportiskola, Alternatív Középiskola  Pécs  25,00 
233.  Kispesti Deák Ferenc Gimnázium  Budapest  24,80 
234.  Szent-Györgyi Albert 12 Évfolyamos Iskola  Budapest  24,57 
235.  Petz Lajos Egészségügyi Középiskola  Győr  24,39 
236.  Balassi Bálint Gimnázium  Budapest  23,64 
237.  Széchenyi István Gimnázium  Budapest  23,09 
238.  Kőrösi Csoma S. Általános Iskola és Gimnázium  Budapest  23,08 
239.  I. Rákóczi György Gimnázium és Szakközépiskola  Derecske  23,01 
240.  Zrínyi Miklós Gimnázium  Budapest  23,00 
241.  Thúri György Gimnázium  Várpalota  22,86 
242.  Dózsa György Gimnázium  Budapest  22,83 
243.  Magyar Táncművészet Főiskola Gimnáziuma  Budapest  21,98 
244.  Bocskai István Gimnázium, Szakképző Iskola és Diákotthon  Biharkeresztes  21,88 
245.  Janko János Általános Iskola és Gimnázium  Tótkomlós  21,43 
246.  Klebelsberg Kunó Általános Iskola és Gimnázium  Budapest  20,97 
247.  Általános és Testnev. Szakosított Tantervű Iskola és Gimnázium  Budapest  20,54 
248.  Alternatív Gimnázium  Szolnok  19,70 
249.  Csanádi Árpád Gimnázium  Budapest  19,68 
250.  József Attila Gimnázium  Polgár  19,21 
251.  Szerb Általános Iskola és Gimnázium  Budapest  19,10 
252.  Dózsa György Gimnázium, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium  Kiskunmajsa  18,73 
253.  Táncsics Mihály 12 Évfolyamos Iskola  Budapest  18,42 
254.  Novus Gimnázium  Budapest  17,98 
255.  Erkel Ferenc Általános Iskola és Gimnázium  Budapest  17,65 
256.  Vörösmarty Mihály Ének-Zene Tagozatos Ált. Isk. és Gimnázium  Budapest  16,42 
257.  Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium  Vecsés  14,93 
258.  Vay Ádám Gimnázium  Baktalórántháza  13,76 
259.  Váci Mihály Gimnázium  Bátonyterenye  13,60 
260.  Dorogi Gimnázium  Dorog  13,31 
261.  Kós Károly Gimnázium  Budapest  12,80 
262.  Periféria Alapítvány "Külvárosi Tankör"  Budapest  11,59 
263.  Bródy Imre Gimnázium  Budapest  11,02 
264.  Berze Nagy János Gimnázium  Szentlőrinc  9,95 
265.  Velinszky László Gimnázium és Szakközépiskola  Pusztaszabolcs  5,70 
Művészeti középiskolák 
1.  Kodály Zoltán Ének-Zene Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola  Kecskemét  64,94 
2.  Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola  Békéscsaba  53,33 
3.  Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  50,60 
4.  Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola  Miskolc  48,42 
5.  Művészeti Szakközépiskola  Nyíregyháza  46,06 
6.  Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Gimnázium  Budapest  44,25 
7.  Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola  Debrecen  43,96 
8.  Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola  Szombathely  42,32 
9.  Zeneművészeti Szakközépiskola  Veszprém  39,13 
10.  Művészeti Szakközépiskola  Pécs  36,49 
11.  Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola  Győr  35,53 
12.  Béke Téri Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános és Középiskola  Székesfehérvár  33,78 
13.  Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola  Budapest  31,58 
14.  Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola  Budapest  31,18 
15.  Győri Balett Művészeti Szakközépiskolája  Győr  28,41 
16.  Zeneművészeti Szakközépiskola  Vác  26,97 
17.  Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola  Budapest  26,72 
18.  Iparművészeti Szakközépiskola  Kaposvár  13,76 
19.  Bokányi D. Építőipari, Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola  Budapest  6,23 
Vegyes középiskolák 
1.  Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola  Csongrád  65,73 
2.  Árpád Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola  Tatabánya  65,03 
3.  Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola  Nagykanizsa  64,87 
4.  Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola  Győr  61,96 
5.  Krúdy Gyula Gimnázium és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző  Győr  60,71 
6.  Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium  Eger  58,87 
7.  Türr István Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola  Pápa  56,95 
8.  Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola  Szeged  54,62 
9.  Gárdonyi Géza Gimnázium és Szakközépiskola  Eger  54,45 
10.  Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola  Székesfehérvár  53,08 
11.  Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola  Szolnok  49,56* 
12.  Eötvös József Gimnázium és Ipari Szakközépiskola  Tiszaújváros  49,43 
13.  JPTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola  Pécs  49,36 
14.  Váci Mihály Gimnázium és Szakközépiskola  Encs  47,94 
15.  Perczel Mór Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola  Siófok  47,87 
16.  Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  Szerencs  47,49 
17.  Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola  Kaposvár  46,81 
18.  Széchenyi Ferenc Gimnázium  Barcs  46,63 
19.  Görög Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola  Hajdúdorog  46,55 
20.  Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  Budaörs  46,22 
21.  Bajza J. Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola  Hatvan  46,01 
22.  Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola  Orosháza  45,62 
23.  Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola  Mátészalka  45,61 
24.  Batthyanyi Kázmér Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  Szigetszentmiklós  45,54 
25.  II. Rákóczi Ferenc Gimnázium  Vásárosnamény  45,43 
26.  Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  Nagykanizsa  43,87 
27.  Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola  Hajdúnánás  42,16 
28-29.  Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola  Miskolc  41,72 
28-29.  Kossuth Lajos Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola  Tiszafüred  41,72 
30.  Bródy Imre Gimnázium és Szakközépiskola  Ajka  41,40 
31.  Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium  Szarvas  40,88 
32.  Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola  Sátoraljaújhely  40,43 
33.  Hunyadi János Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola  Csorna  38,90 
34.  Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola  Aszód  38,35 
35.  MH Légvédelmi Honvéd Szakközépiskola  Szolnok  38,34 
36.  Mátyás király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola  Fonyód  38,09 
37.  Hajnóczy József Gimnázium és Szakközépiskola  Tiszaföldvár  36,95 
38.  Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  Mezőtúr  36,79 
39.  Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium  Tokaj  36,77 
40.  Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola  Pápa  36,36 
41.  Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  Mezőkövesd  36,00 
42.  Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola  Pásztó  35,87* 
43.  Petőfi Sándor Gimnázium és Híradásipari Szakközépiskola  Sárbogárd  35,86 
44.  Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola  Karcag  35,45 
45.  Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola  Csenger  35,06 
46.  Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium  Püspökladány  34,88 
47.  Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola  Berettyóújfalu  34,85 
48.  Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium  Szombathely  34,82 
49.  Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola  Nagyatád  34,58 
50.  255. sz. Eötvös József Középiskola, Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola  Heves  34,07 
51.  Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola  Békéscsaba  33,70 
52.  József Attila Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola  Ózd  33,63 
53.  I. Béla Gimn. és Műszaki Szakközépiskola  Szekszárd  33,51 
54.  Tolna Megyei Önkormányzat Ady Endre Ipari Szakközépiskola  Szekszárd  32,93 
55.  Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium  Gyomaendrőd  32,59 
56.  Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  Kisújszállás  32,52 
57.  Táncsics Mihály Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola  Dabas  32,44 
58.  József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  Monor  31,72 
59.  Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola  Budapest  30,94 
60.  Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium  Sopron  30,41 
61.  Batsányi János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola  Tapolca  30,37 
62.  Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium  Kiskőrös  30,32 
63.  Berzsenyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  Marcali  30,00 
64.  Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola  Ócsa  29,95 
65.  Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola  Jászapáti  29,24 
66.  Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium  Veszprém  28,92 
67.  Erdey-Grúz Tibor Vegyipari Középiskola és Kollégium  Debrecen  28,77 
68.  Táncsics Mihály Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  Kisbér  28,25 
69.  Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola  Győr  28,01 
70.  Bercsényi Miklós Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola  Győr  27,89 
71.  Lengyel József Gimnázium  Oroszlány  27,86 
72.  Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  Pilisvörösvár  27,82 
73.  Kisfaludy Sándor Gimnázium  Sümeg  27,62 
74.  Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola  Balassagyarmat  27,12 
75.  Zrínyi Miklós Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola  Szigetvár  27,05 
76.  Rudnay Gyula Gimnázium és Szakközépiskola  Tab  26,71 
77.  Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola  Szeged  26,44 
78.  Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola  Sopron  26,37 
79.  Szegedi Kis István Református Gimnázium és Szakközépiskola  Mezőtúr  26,01 
80.  Ipari Szakközépiskola és Gimnázium  Veszprém  25,87 
81.  Irinyi János Gimnázium és Vegyipari Szakközépiskola  Nyergesújfalu  25,59 
82.  Péchy Mihály Műszaki Középiskola  Debrecen  25,59 
83.  Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Textilipari Szakközépiskola  Újfehértó  25,25 
84.  Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskola  Nyíregyháza Ökrösföld  24,64 
85.  Tóth Kálmán Gimnázium  Baja  24,50 
86.  Kísérleti Gimnázium és Szakközépiskola  Törökbálint  24,39 
87.  Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola  Szeged  23,95 
88.  Ybl Miklós Középiskola  Székesfehérvár  23,80 
89.  Széchenyi István Gimnázium és Ipari Hírközlési Szakközépiskola  Pécs  23,76 
90.  Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola  Nagykáta  23,73 
91.  Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium  Békés  23,60 
92.  Móricz Zsigmond Gimnázium és SZKI  Ibrány  23,55 
93.  Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  23,33 
94.  Nagy László Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola  Kunhegyes  23,20 
95.  Ványai Ambrus Gimnázium és Gépjárműtechnikai Szakközépiskola  Túrkeve  23,18 
96.  Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskola  Barcs  22,55 
97.  Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium  Jászberény  22,43 
98.  Árpád Fejedelem Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium  Kistelek  22,34 
99.  Remenyik Zsigmond Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola És Diákotthon  Füzesabony  21,93 
100.  Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  21,58 
101.  Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szakközépiskola  Csurgó  21,44 
102.  Veress J. Szakközépiskola  Kunszentmárton  21,12 
103.  Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti Középiskola  Miskolc  20,92 
104.  Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola  Edelény  20,45 
105.  Gábor Dénes Gimnázium és Szakközépiskola  Szeged  20,22 
106.  Flór Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola  Kerepestarcsa  19,81 
107.  Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  Mezőcsát  19,68 
108.  Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Gimnázium  Békés  19,51 
109.  Jendrassik György Szakközépiskola  Veszprém  19,19 
110.  Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola  Dunaújváros  18,68 
111.  Balassa Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  18,56 
112.  Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola  Dunaharaszti  18,11 
113.  Kossuth Zsuzsanna Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium, Ipari Szakmunkásképző és Kollégium  Hódmezővásárhely  18,08 
114.  Irinyi János Élelmiszeripari Középiskola és Gimnázium  Debrecen  18,08 
115.  Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola  Bicske  17,86 
116.  Esztergom Város Bottyán János Műszaki Középiskolája  Esztergom  17,59 
117.  Bródy Imre Középiskola  Ózd  17,01 
118.  Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola  Putnok  16,41 
119.  Bugát Pál Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium  Székesfehérvár  16,40 
120.  Ady Endre - Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és Informatikai Szakképző  Sarkad  16,11 
121.  Békés Megye Képviselő-testülete Mikes Kelemen Középiskolája és Kollégiuma  Battonya  15,96 
122.  Dienes L. Gimnázium, Egészségügyi-Szociális Szakképző Intézet  Debrecen  15,83 
123.  Teleki Blanka Gimnázium  Tiszalök  15,74 
124.  Vas László Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium  Tatabánya  15,53 
125.  Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  15,46 
126.  Újpesti Műszaki Szakközépiskola  Budapest  15,20 
127.  Kolumbusz Kristóf Humán Gimnázium  Etyek-Botpuszta  14,81 
128.  Mechwart András Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  14,36 
129.  Batthyány Strattmann L. Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  14,26 
130.  Kossuth Lajos Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  13,82 
131.  Pech Antal Szakközépiskola és Gimnázium  Tatabánya  13,04 
132.  Öveges József Gimnázium és Szakközépiskola  Budapest  12,72 
133.  Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola  Szekszárd-Palánk  12,63 
134.  Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola  Újszász  11,62 
135.  Zsigmond téri Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző  Budapest  11,42 
136.  Szabó Ervin Gimnázium  Budapest  11,08 
137.  Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium  Karcag  10,40 
138.  Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  10,18 
139.  Juhász Gyula Szakközépiskola és Gimnázium  Makó  9,97 
140.  Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola  Budapest  9,84 
141.  Móra Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  9,80 
142.  Gimnázium és Cipőipari Műszaki Szakközépiskola  Martfű  9,75 
143.  Katona J. Gépipari Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  9,31 
144.  Csete Balázs Közgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Gép- és Gyorsíró Iskola  Budapest  9,13 
145.  Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola  Budapest  9,01 
146.  Bókay János Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  8,97 
147.  Fodor J. Gimn. és Élelmiszeripari Szakközépiskola  Szeged  8,52 
148.  Dolgozók Középiskolája  Tatabánya  8,38 
149.  II. Béla Középiskola, Élelmiszeripari Szakiskola és Kollégium  Pécsvárad  8,26 
150.  Pogány Frigyes Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  8,09 
151.  Debreczeni Márton Középiskola és Szakképző Intézet  Miskolc  7,99 
152.  Ipari Szakközépiskola és 636. sz. Szakmunkásképző Iskola  Békés  7,64 
153.  Ihász A. Ipari Szakközépiskola  Budapest  7,61 
154.  Jelky András Ruhaipari Szakközépiskola  Budapest  7,13 
155.  Békés Megye Képviselő-testülete Munkácsy Mihály Középiskolája és Szakmunkásképzője  Gyula  6,42 
156.  Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola  Budapest  3,95 
157.  Fodor József Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  3,54 
Szakközépiskolák 
1.  Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola  Komárom  58,48 
2.  Energetikai Szakképzési Intézet  Paks  57,20 
3.  Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola  Nyíregyháza  48,60 
4.  Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola  Békéscsaba  48,17 
5.  Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola  Miskolc  44,79 
6.  Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola  Békéscsaba  43,77 
7.  Puskás Tivadar Távközlési Technikum  Budapest  42,93 
8.  Bolyai János Műszaki Szakközépiskola  Budapest  41,73 
9.  Orlay Fürst Károly Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola  Szombathely  41,44 
10.  Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola  Nyíregyháza  41,05 
11.  Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Középiskola  Debrecen  39,80 
12.  Széchenyi István Szakközépiskola  Százhalombatta  39,51 
13.  Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola  Székesfehérvár  39,10 
14.  Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szálloda "Hotel Római"  Budapest  38,73 
15.  I. István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola  Székesfehérvár  38,31 
16.  Boronkay György Műszaki Szakközépiskola  Vác  38,20 
17.  Kőrösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola  Szeged  38,13 
18.  Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium  Eger  37,88 
19.  III. Béla Szakközépiskola  Szentgotthárd  37,65 
20.  Rudas Közgazdasági Középiskola és Kollégium  Dunaújváros  37,52 
21.  II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola  Kiskunhalas  37,50 
22.  Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola  Debrecen  37,49 
23.  Csányi László Közgazdasági Szakközépiskola  Zalaegerszeg  37,00 
24.  Budapesti Óvónői és Pedagógiai Szakközépiskola  Budapest  36,75 
25.  Mechwart András Gépipari és Informatikai Középiskola  Debrecen  36,62 
26.  Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola  Hódmezővásárhely  36,59 
27.  Kandó Kálmán Szakközépiskola  Miskolc  36,54 
29.  Budai Nagy Antal Óvónői Szakközépiskola  Nagykálló  35,80 
28.  Déri Miksa Ipari Szakközépiskola  Szeged  35,79 
30.  Trefort Ágoston Két Tannyelvű Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  35,54 
31.  Egri Közgazdasági Szakközépiskola  Eger  34,35 
32.  Hild József Építőipari Szakközépiskola  Győr  34,11 
33.  Közgazdasági Szakközépiskola  Keszthely  34,06 
34.  Szent László Egyházi Gimnázium és Szakközépiskola  Kisvárda  33,94 
35.  Károlyi I. Gyermekközpont Szakközépiskolája  Fót Gyermekváros  33,60 
36.  Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola  Szolnok  33,33 
37.  Bartha J. Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola  Szentes  32,51 
38.  Fellner Jakab Középfokú Iskola  Tatabánya-Sárberek  32,43 
39.  Bessenyei György Szakközépiskola  Berettyóújfalu  32,36 
40.  Sipkai Barna Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola  Nyíregyháza  32,35 
41.  Andrássy Gyula Műszaki Középiskola  Miskolc  32,10 
42.  Bolyai János Általános Iskola és Közgazdasági Szakközépiskola  Mosonmagyaróvár  31,89 
43.  Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola  Miskolc  31,87 
44.  Hunfalvy J.Külkereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola  Budapest  31,86 
45.  Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola  Pécs  31,55 
46.  Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola  Győr  31,08 
47.  Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola  Szolnok  30,43 
48.  Általános Művelődési Központ Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola  Ózd  30,19 
49.  Baross Gábor Szakképző Intézet  Debrecen  29,97 
50.  Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium  Zalaegerszeg  29,95 
51.  Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola  Nagykanizsa  29,93 
52.  Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola  Miskolc  29,91 
53.  Szombathelyi Gépipari Műszaki Szakközépiskola  Szombathely  28,71 
54.  Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola  Salgótarján  28,37 
55.  Szombathelyi Közgazdasági Szakközépiskola  Szombathely  28,20 
56.  Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakképző Intézet  Kecskemét  28,03 
57.  Zipernowsky Károly Ipari Szakközépiskola  Pécs  27,98 
58.  I. Géza király Közgazdasági Szakközépiskola  Vác  27,71 
59.  Károlyi Mihály Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola  Budapest  27,61 
60.  Nádasdy Tamás Közgazdasági Szakközépiskola  Csepreg  27,61 
61.  Közgazdasági Szakközépiskola  Sátoraljaújhely  27,46 
62.  Eötvös Loránd Műszaki Középiskola  Kaposvár  27,43 
63.  ÁFEOSZ Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium  Kecskemét  27,27 
64.  Veres Péter Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola  Győr  27,07 
65.  Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium  Gyöngyös  26,90 
66.  Vedres István Építőipari Szakközépiskola  Szeged  26,84 
67.  Bánki Donát Ipari Szakközépiskola  Nyíregyháza  26,72 
68.  Pannon Lovasakadémia  Kaposvár  26,42 
69.  Irányítástechnikai Szakközépiskola  Fűzfőgyártelep  26,20 
70.  Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola  Győr  26,14 
71.  Kandó Kálmán Műszaki Szakmunkásképző és Szakközépiskola  Kecskemét  26,12 
72.  Ruhaipari Szakközépiskola  Szolnok  26,01 
73.  Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola  Pápa  25,97 
74.  Pattantyús Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola  Győr  25,93 
75.  Ipari Szakközépiskola  Siófok  25,86 
76.  Gépészeti Szakközépiskola  Mátészalka  25,80 
77.  Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola  Budapest  25,66 
78.  Kossuth Zsuzsa Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola  Eger  25,47 
79.  Mezőgazdasági Gépész Szakképző Iskola  Seregélyes  25,40 
80.  Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola  Kecskemét  25,35 
81.  Herman Ottó Mezőgazdasági Szakközépiskola  Szombathely  25,27 
82.  Széchenyi István Ipari Szakközépiskola  Nyíregyháza  25,00 
83.  Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola és Szakképző Intézet  Kecskemét  24,94 
84.  Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző és Szakközépiskola  Miskolc  24,62 
85.  Savaria Szakközépiskola és Gimnázium  Szombathely  24,39 
86.  Bethlen Gábor Szakközépiskola  Nyírbátor  24,17 
87.  Deák Ferenc Szakközépiskola és Gimnázium  Zalaegerszeg  24,07 
88.  Ganz Ábrahám Műszaki Középiskola  Zalaegerszeg  23,88 
89.  József A. Postaforgalmi és Kereskedelmi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola  Sopron  23,70 
90.  Stromfeld Aurél Műszaki Szakközépiskola  Salgótarján  23,59 
91.  Ipari Szakközépiskola  Nyíregyháza  23,53 
92.  Türr István Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola  Baja  23,51 
93.  Kolos Richárd Műszaki Szakközépiskola  Budapest  23,50 
94.  Jáky József Műszaki Szakközépiskola  Székesfehérvár  23,14 
95.  Közgazdasági Politechnikum  Budapest  23,10 
96.  Táncsics Mihály Építőipari Szakközépiskola  Veszprém  23,06 
97.  Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola  Budapest  23,05 
98.  Pálffy Miklós Kereskedelmi Középiskola  Győr  22,73 
99.  Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola  Kecskemét  22,50 
100.  Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola  Budapest  22,49 
101.  Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola  Kaposvár  22,43 
102.  Kós Károly Építőipari Szakközépiskola  Miskolc  22,06 
103.  Berzsenyi Dániel Ipari Szakközépiskola  Szombathely  22,03 
104.  Ipari, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola  Vásárosnamény  21,79 
105.  Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola  Székesfehérvár  21,71 
106.  Komárom Város Ipari Szakközépiskola  Komárom  21,26 
107.  Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet  Jánoshalma  21,24 
108.  Ádám László Szakközépiskola  Nagykőrös  21,24 
109.  Roth Gyula Erdészeti és Faipari Szakközépiskola  Sopron  21,13 
110.  Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet  Csongrád  21,09 
111.  Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola  Veszprém  21,07 
112.  Klapka György Szakközépiskola  Jászberény  20,73 
113.  Bezerédj I. Kereskedelmi Szakközépiskola  Szekszárd  20,65 
114.  Boros S. Közgazdasági és Humán Szakközépiskola, Szakiskola  Szentes  20,53 
115.  Közgazdasági Szakközépiskola  Hajdúszoboszló  20,49 
116.  Vörösmarty Mihály Ipari Szakközépiskola  Székesfehérvár  20,45 
117.  Almásy Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola  Gyöngyös  20,44 
118.  DUNAFERR Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola  Dunaújváros  20,31 
119.  Csiha Győző Ipari Szakmunkásképző- és Szakközépiskola  Hajdúnánás  20,31 
120.  Korányi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola  Miskolc  20,30 
121.  II. Rákóczi Ferenc Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola  Budapest  20,20 
122.  Gépipari Közlekedési Műszaki Szakközépiskola I. sz. tagintézmény  Szolnok  20,10 
123.  Dózsa György Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola  Kalocsa  20,04 
124.  Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközépiskola  Szolnok  19,76 
125.  Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola  Kalocsa  19,64 
126.  Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakközépiskola  Budapest  19,61 
127.  Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola  Tatabánya  19,26 
128.  Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola  Szeged  19,22 
129.  Szigeti György Műszaki Szakközépiskola  Budapest  19,17 
130.  Pataky István Híradásipari Szakközépiskola  Budapest  19,05 
131.  Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet  Eger  18,87 
132.  Brassai Sámuel Szakközépiskola és Szakmunkásképző  Tiszaújváros  18,78 
133.  Jókai Mór Középiskola  Kazincbarcika  18,72 
134.  Budapesti Külkereskedelmi Szakközépiskola  Budapest  18,63 
135.  Ceglédi Közgazdasági Szakközépiskola  Cegléd  18,42 
136.  Közlekedési Szakközépiskola  Záhony  18,39 
137.  Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola  Orosháza  18,27 
138.  Sárvári Ipari Szakközépiskola  Sárvár  18,22 
139.  Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola  Sopron  18,04 
140.  Híradásipari és Kereskedelmi Szakközépiskola  Fonyód  18,01 
141.  Lórántffy Zsuzsanna Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola  Dunaújváros  18,00 
142.  Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola  Budapest  17,86 
143.  MH Zeneművészeti Honvéd Szakközépiskola  Budapest  17,78 
144.  Széchenyi I. Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet  Hajdúböszörmény  17,61 
145.  Batthyány Lajos Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola  Pápa  17,58 
146.  Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola  Békéscsaba  17,52 
147.  Kazinczy Ferenc Szakközépiskola  Komló  17,51 
148.  Madách Imre Szakközépiskola  Gödöllő  17,32 
149.  Egressy Gábor Ipari Szakközépiskola  Budapest  17,30 
150.  Trefort Ágoston Villamos és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium  Békéscsaba  17,25 
151.  MH Fegyverzettechnikai Honvéd Szakközépiskola  Tápiószecső  17,24 
152.  Rejtő Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola  Győr  17,08 
153.  Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola  Cegléd  16,97 
154.  Békésy György Postaforgalmi Szakközépiskola  Budapest  16,94 
155.  Árpád-házi Szent Erzsébet Szakközépiskola  Esztergom  16,85 
156.  II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola  Kisvárda  16,78 
157.  Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola  Szekszárd  16,71 
158.  Gáspár András Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola  Kecskemét  16,67 
159.  Ipari Szakközépiskola  Kiskunlacháza  16,57 
160.  Ipari és Kereskedelmi Szakközépiskola  Budapest  16,46 
161.  Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola  Fehérgyarmat  16,44 
162.  Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola  Tata  16,43 
163.  Sághy M. Ipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégium  Csongrád  16,33 
164.  Egészségügyi Szakközépiskola  Salgótarján  16,32 
165.  Károlyi Mihály Kereskedelmi Szakközépiskola  Cegléd  16,29 
166.  Gábor Áron Szakközépiskola  Miskolc  16,23 
167.  Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola  Hatvan  16,22 
168.  Gundel Károly Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola  Budapest  16,15 
169.  Handler Nándor Szakképző Iskola  Sopron  15,95 
170.  Vági István Építőipari Szakközépiskola  Budapest  15,80 
171.  508 sz. Ipari Szakképző Iskola  Pécs  15,79 
172.  Mezőgazdasági Szakközépiskola  Nyíregyháza  15,77 
173.  Hefele Menyhért Építőipari Szakközépiskola  Szombathely  15,63 
174.  Balásházy János Mezőgazdasági Középiskola és Kollégium  Debrecen-Pallag  15,62 
175.  Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola  Kiskunfélegyháza  15,61 
176.  Bánki Donát Ipari Szakközépiskola  Tatabánya  15,59 
177.  Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző és Szakközépiskola  Kiskunfélegyháza  15,46 
178.  Békés Megye Képviselő-testülete Mohácsy Mátyás Kertészeti és Élelmiszeripari Középiskolája és Szakképző Intézete  Gyula  15,46 
179.  Mezőgazdasági Középfokú Szakokt. Továbbképző- és Szaktanácsadó Intézet  Pétervására  15,45 
180.  Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola  Budapest  15,45 
181.  Bánki Donát Ipari Szakközépiskola  Ajka  15,22 
182.  Veress Ferenc Szakképző Iskola  Hajdúböszörmény  15,20 
183.  Dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola  Mohács  15,18 
184.  Rippl Rónai József Közlekedési Szakközépiskola  Kaposvár  15,12 
185.  Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola  Budapest  15,11 
186.  Szent István Közgazdasági Szakközépiskola  Budapest  14,90 
187.  Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola  Sátoraljaújhely  14,84 
188.  Közgazdasági Szakközépiskola  Kiskunfélegyháza  14,84 
189.  Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola  Békéscsaba  14,81 
190.  Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium  Makó  14,71 
191.  Ipari Szakközépiskola  Mátészalka  14,71 
192.  Lukács Sándor Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola  Győr  14,69 
193.  Egri Mezőgazdasági Szakközép- és Szakképző Iskola és Kollégium  Eger  14,66 
194-195.  Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola  Vác  14,62 
194-195.  Bereczki Máté Kertészeti Élelmiszeripari és Mezőgazdasági, Gépészeti Szakképző Iskola  Baja  14,62 
196.  Ruhaipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Kollégium  Békéscsaba  14,50 
197.  Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola  Nagykőrös  14,40 
198.  Eötvös József Szakközépiskola  Hódmezővásárhely  14,35 
199.  Székács E. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola  Törökszentmiklós  14,32 
200.  Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola  Békéscsaba  14,25 
201.  Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Szakközépiskola  Nagykanizsa  14,12 
202.  Egészségügyi Szakközépiskola  Kaposvár  14,10 
203-204.  Árpád Szakképző Iskola és Kollégium  Székesfehérvár  14,05 
203-204.  Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola  Budapest  14,05 
205.  Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola  Győr  14,01 
206.  Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola  Csorna  13,93 
207.  Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium  Budapest  13,93 
208.  Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátó Szakközépiskola  Pécs  13,83 
209.  Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola  Siófok  13,69 
210-211.  Nagyváthy János Növényvédelmi és Egészségügyi Szakközépiskola  Keszthely  13,61 
210-211.  Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola  Bonyhád  13,61 
212.  Beregszászi Pál Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet  Debrecen  13,59 
213.  Garbai Sándor Szakképző Iskola  Kiskunhalas  13,56 
214.  Kőszegi Mezőgazdasági Szakközépiskola  Kőszeg  13,53 
215.  Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola  Esztergom  13,48 
216.  Brassai Sámuel Műszaki Középiskola  Debrecen  13,42 
217.  Szterényi József Szakközépiskola  Monor  13,24 
218.  Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola  Debrecen  13,15 
219.  Mathiász János Mezőgazdasági Szakközépiskola  Balatonboglár  13,08 
220.  Vályi Péter Ipari Szakközépiskola  Tamási  12,79 
221.  Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola  Esztergom  12,77 
222-223.  Irinyi János Középiskola  Kazincbarcika  12,72 
222-223.  Bánki Donát Ipari Szakközépiskola  Budapest  12,72 
224.  Soproni Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola  Sopron  12,58 
225.  Pollák A. Műszaki Szakközépiskola  Szentes  12,57 
226.  Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola  Székesfehérvár  12,56 
227.  Műszaki Szakközépiskola  Keszthely  12,54 
228.  Mezőgazdasági Szakközépiskola  Budapest  12,53 
229.  Fáy András Közlekedésgépészeti Műszaki Szakközépiskola  Budapest  12,42 
230.  Udvari Vince Ipari Szakközépiskola  Dombóvár  12,38 
231.  Vasvári Pál Ipari Szakközépiskola  Tiszavasvári  12,33 
232.  Dr. Hetényi Géza Egészségügyi Szakközépiskola  Budapest  12,30 
233.  Jelky András Szakképző Iskola és Nevelési Tanácsadó  Baja  12,24 
234.  Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola  Budapest  12,21 
235-236.  Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola  Békéscsaba  12,11 
235-236.  Zsoldos Ferenc Szakiskola és Műszaki Szakközépiskola  Szentes  12,11 
237.  Református Agrárium  Halásztelek  12,09 
238.  Marcali Szakközépiskola  Marcali  11,92 
239.  Eötvös Loránd Ipari Szakközépiskola  Oroszlány  11,90 
240.  Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola  Veszprém  11,87 
241.  Ipari Szakközépiskola  Bátonyterenye  11,76 
242.  Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola  Miskolc  11,69 
243.  Ipari Szakközépiskola  Bonyhád  11,66 
244.  Apáczai Csere János Szakközépiskola  Dombóvár  11,56 
245.  Móra Ferenc Szakközépiskola  Szeged  11,55 
246.  Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola  Budapest  11,46 
247.  Vendéglátóipari Szakközépiskola  Szekszárd  11,42 
248.  Munkácsy Mihály Szakközépiskola  Zalaegerszeg  11,40 
249.  Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szakközépiskola  Kiskunfélegyháza  11,40 
250.  Széchenyi Ferenc Kertészeti Szakközépiskola  Balatonfüred  11,38 
251.  Faller Jenő Szakközépiskola  Várpalota  11,38 
252.  Könnyűipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet  Debrecen  11,30 
253.  Kereskedelmi és Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola  Gyöngyös  11,28 
254.  Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola  Abaújszántó  11,27 
255-256.  Széchenyi István Szakképző Iskola  Mezőkövesd  11,11 
255-256.  Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola  Esztergom  11,11 
257-258.  Bem József Műszaki Szakközépiskola  Cegléd  11,01 
257-258.  Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola  Pécs  11,01 
259.  Szerencsi Szakmunkásképző és Szakközépiskola  Szerencs  10,98 
260.  Ujhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola  Szentlőrinc  10,90 
261.  Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola  Szeged  10,82 
262.  Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépiskola  Kaposvár  10,81 
263.  Mezőgazdasági Szakközépiskola  Mátészalka  10,76 
264.  Dolgozók Gimnáziuma és Hároméves Szakközépiskolája  Győr  10,74 
265.  Surányi Endre Szakképző Iskola Gimnáziuma  Kazincbarcika  10,65 
266.  Acsády Ignác Ipari Szakközépiskola  Pápa  10,61 
267.  Csonka János Műszaki Szakközépiskola  Budapest  10,57 
268.  Építőipari Szakközépiskola  Kaposvár  10,49 
269.  Béri-Balogh Ádám Postaforgalmi Szakközépiskola  Vasvár  10,26 
270.  Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola  Budapest  10,07 
271.  József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium  Gyöngyös  10,02 
272.  Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskola  Mátrafüred  10,00 
273.  Érdi Szakközépiskola  Érd  9,95 
274.  Váci Mihály Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola  Székesfehérvár  9,82 
275.  Gárdonyi Géza Szakközépiskola  Dunakeszi  9,78 
276.  Eötvös József Szakmunkásképző és Szakközépiskola  Miskolc  9,70 
277.  Csonka János Szakközépiskola  Szeged  9,69 
278.  Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola  Tatabánya  9,69 
279.  Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola  Budapest  9,66 
280.  Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola  Dunaújváros  9,64 
281.  Povolny Ferenc Szakképző Intézet  Debrecen  9,52 
282.  Közlekedésgépészeti Szakközépiskola  Budapest  9,40 
283.  615. Székely Mihály Szakmunkásképző Szakközépiskola és Diákotthon  Szarvas  9,33 
284.  Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola  Budapest  9,31 
285.  Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola  Budapest  9,25 
286.  Hansági Ferenc Okt. Alapítványi Szakközépiskolája  Szeged  9,21 
287.  Báthory István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola  Zalaegerszeg  9,15 
288.  614. sz. Ipari Szakképző Iskola  Mezőhegyes  8,92 
289.  Trefort Ágoston Szakképző Iskola  Sátoraljaújhely  8,78 
290-291.  Egészségügyi Szakközépiskola  Vác  8,75 
290-291.  Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium  Gyomaendrőd  8,75 
292.  Tolna M. Önk. Balassa János Szakképző Iskolája és Kollégiuma  Szekszárd  8,72 
293.  Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet  Kalocsa  8,67 
294.  Porpáczy Aladár Kertészeti, Magyar-Oszták Váll. Ügyint. Középiskola  Fertőd  8,63 
295.  Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola  Kecskemét  8,62 
296.  Fáy András Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola  Pécel  8,57 
297.  Mezőgazdasági Középfokú Szakképzési Intézet  Vép  8,51 
298.  Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola  Budapest  8,26 
299.  Hunyadi Mátyás Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola  Mosonmagyaróvár  8,25 
300.  Eötvös Loránd Gépipari Szakközépiskola  Budapest  8,23 
301.  Podmaniczky F. Közgazdasági Szakközépiskola  Budapest  8,20 
302.  Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola  Budapest  8,15 
303-304.  Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola  Budapest  8,14 
303-304.  Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola  Baja  8,14 
305.  Ipari Szakközépiskola  Törökszentmiklós  8,13 
306.  Borbély Lajos Műszaki Középiskola  Salgótarján  8,12 
307-308.  Ujhelyi Imre Tejipari Középiskola, Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet  Vitnyéd-Csermajor  7,96 
307-308.  Gépíró és Gyorsíró Szakközépiskola  Komárom  7,96 
309.  Ipari Szakközépiskola  Szombathely  7,89 
310.  Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet  Hatvan  7,72 
311.  Bajáki Ferenc Ipari Szakközépiskola  Budapest  7,71 
312.  Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola és Kollégium  Eger  7,69 
313.  Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola  Miskolc  7,65 
314-315.  Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Iskola és Kollégium  Hódmezővásárhely  7,53 
314-315.  Wattay Középiskola és Szakiskola  Kiskőrös  7,53 
316.  Vendéglátóipari Szakközépiskola  Budapest  7,46 
317.  Galamb József Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola  Makó  7,41 
318.  Kereskedelmi Szakközépiskola  Mezőtúr  7,41 
319.  Városi Önk. Kereskedelmi és Ipari Szakközépiskola  Tapolca  7,25 
320.  Balmazújvárosi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző  Balmazújváros  7,23 
321.  Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet  Szabadkígyós  7,21 
322-323.  Mezőgazdasági Szakközépiskola  Örkény  7,19 
322-323.  Postaforgalmi Szakközépiskola  Budapest  7,19 
324.  Csizmazia Gyula Ipari Szakközépiskola  Komló  7,14 
325.  Kinizsi Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola  Zalaegerszeg  7,13 
326.  Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola  Székesfehérvár  7,02 
327.  Brózik Dezső Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola  Berettyóújfalu  7,02 
328.  Soós István Élelmiszeripari Szakközépiskola  Budapest  6,95 
329.  626. Szakképző Iskola  Mezőtúr  6,94 
330.  Vámos Ilona Ruhaipari Szakközépiskola  Budapest  6,84 
331.  Mezőgazdasági Szakközépiskola  Jászapáti  6,81 
332.  Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola  Kaposvár  6,78 
333.  Reguly Antal Szakképzőiskola  Zirc  6,76 
334.  Leővey Klára Közgazdasági Szakközépiskola  Budapest  6,67 
335.  Eötvös József Közgazdasági Szakközépiskola  Gyál  6,65 
336.  Lippai János Kertészeti Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola  Sopron  6,56 
337.  Pestszentlőrinci Közgazdasági Szakközépiskola  Budapest  6,48 
338.  Eötvös József Szakképző Intézet  Berettyóújfalu  6,47 
339.  Verebély László Technikum  Budapest  6,43 
340.  Kaesz Gy. Szakközépiskola  Budapest  6,41 
341.  Király Endre Ipari Szakközépiskola  Vác  6,36 
342.  Ipari Szakközépiskola  Celldömölk  6,30 
343.  Élelmiszeripari és Földmérési Szakközépiskola  Szombathely  6,21 
344.  Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola  Tokaj  6,20 
345.  Deák Ferenc Szakképző Iskola  Kazincbarcika  6,15 
346.  Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola  Miskolc  6,13 
347.  Mezőgazdasági Szakközépiskola  Szécsény  6,09 
348.  Medgyaszay István Szakképző Iskola  Veszprém  6,08 
349.  Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola  Lengyel  6,06 
350.  Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola  Nagykanizsa  5,97 
351.  Perczel Mór Szakképző Iskola  Mór  5,90 
352.  Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola  Budapest  5,72 
353.  Fővárosi Önkormányzat Arany János Ipari Szakközépiskola  Budapest  5,62 
354.  Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola  Budapest  5,58 
355.  500. sz. Angster József Szakképző Iskola, Általános Iskola  Pécs  5,50 
356.  Petzelt József Szakképző Középiskola  Szentendre  5,33 
357.  Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskola  Piliscsaba  5,29 
358.  Mikszáth KálmánKereskedelmi Élelmiszeripari és Vendéglátóipari Szakközépiskola  Balassagyarmat  5,25 
359.  Móricz Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző  Budapest  5,20 
360.  Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola  Budapest  5,09 
361-362.  Pataki Ferenc Ipari Szakközépiskola  Budapest  5,06 
361-362.  Kézműipari Szakközépiskola  Budapest  5,06 
363-364.  Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola  Salgótarján  4,93 
363-364.  Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola  Budapest  4,93 
365.  Textilipari Szakközépiskola és Gimnázium  Szeged  4,86 
366.  Déri Miksa Ipari Szakközépiskola  Budapest  4,85 
367.  Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola  Szolnok  4,84 
368.  Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola  Budapest  4,79 
369.  Esztergom Város Szakközépiskolája  Esztergom  4,76 
370.  Szondi György Ipari Szakközépiskola  Balassagyarmat  4,75 
371.  Varga István Kereskedelmi Szakközépiskola  Budapest  4,71 
372.  Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola  Budapest  4,69 
373.  Vendéglátóipari Szakközépiskola  Keszthely  4,64 
374.  Semmelweis Ignác Egészségügyi Szakközépiskola  Budapest  4,55 
375.  Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola  Szeged  4,49 
376.  Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskola  Lőrinci  4,47 
377.  Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet  Kétegyháza  4,41 
378.  Bay Zoltán Szakközépiskola  Budapest  4,13 
379.  Csonka János Műszaki Szakközépiskola  Szigetszentmiklós, Szigethalom  4,08 
380-381.  Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző  Kenderes  4,00 
380-381.  Ipari Szakközépiskola  Budapest  4,00 
382.  Kereskedelmi Szakközépiskola  Nagyatád  3,89 
383.  Kereskedelmi Szakközépiskola  Vác  3,74 
384.  509. sz. Török Bálint Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola  Szigetvár  3,73 
385.  Berzeviczy G. Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola  Budapest  3,62 
386.  Ganz Ábrahám Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző  Budapest  3,61 
387.  Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola  Nagykanizsa  3,60 
388.  Békés Glasz Kereskedelmi Szakközépiskola  Budapest  3,46 
389-390.  Magyar Hajózási Szakközépiskola  Budapest  3,23 
389-390.  Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola  Budapest  3,23 
391.  Gábor Áron Ipari Szakképző Iskola  Ózd  3,06 
392.  Illési Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola  Kisujszállás  3,05 
393.  Varró István Ipari Kereskedelmi Szakmunkásképző és Gépipari Szakközépiskola  Karcag  3,03 
394.  TIT Alapítványi Középiskola  Kaposvár  2,55 
395.  Csepeli Textil- és Vendéglátó Szakközépiskola  Budapest  2,27 
396.  Rázsó Imre Szakközépiskola  Körmend  2,10 
397.  Művelődésért Alapítvány Kétéves Intenzív Középiskola  Kaposvár  1,57 
398.  Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola  Budapest  1,34 
399.  Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola  Budapest  0,82 

Forrás: Neuwirth, 2000
Megjegyzés: a *-gal jelölt átlagok az 1999. évi eredményeket nem tartalmazzák.

259. táblázat
A felsőoktatásba felvettek és a IV. évfolyamos tanulók átlagos aránya (F/L) megyénként, 1991-1998 és 1994-1998

Megye  1991-1998    1994-1998 
  Sorrend  F/L    Sorrend  F/L 
Győr-Moson-Sopron  32,98    35,53 
Szabolcs-Szatmár-Bereg  32,97    35,67 
Bács-Kiskun  32,29    33,29 
Hajdú-Bihar  31,15    33,81 
Vas  31,02    32,59 
Heves  30,71    32,41 
Csongrád  30,56    32,33 
Borsod-Abaúj-Zemplén  30,38    32,23 
Zala  29,31    13  29,85 
Baranya  10  29,08    10  30,55 
Veszprém  11  28,96    11  30,43 
Tolna  12  28,94    30,74 
Jász-Nagykun-Szolnok  13  28,25    12  30,01 
Békés  14  27,00    14  28,51 
Komárom-Esztergom  15  26,63    15  28,25 
Fejér  16  26,41    16  27,39 
Pest  17  25,99    17  27,52 
Somogy  18  25,71    18  26,72 
Nógrád  19  23,00    19  24,44 
Budapest  20  22,84    20  24,01 
Megyék átlaga    27,76      29,33 

Forrás: Neuwirth, 1999b

260. táblázat
A felsőoktatásba felvettek és a IV. évfolyamos tanulók átlagos aránya (F/L arány) települési kategóriánként, 1991-1998 és 1994-1998

Települési kategória  Települések száma  1991-1998  1994-1998 
Budapest  23,04  24,28, 
100 ezer felett  33,14  35,42 
50-100 ezer  11  30,29  31,98 
25-50 ezer  26  27,20  28,53 
10-25 ezer  72  28,16  29,84 
5-10 ezer  37  23,43  24,61 
5 ezer alatt  21,41  21,90 
Összesen/átlag  163  27,87  29,47 

Forrás: Neuwirth, 1999b

261. táblázat
A felsőoktatásba felvettek és a IV. évfolyamos tanulók átlagos aránya (F/L arány) iskolafenntartók szerint, 1991-1998

Iskolafenntartó  Tanulók száma  1991-1998  1994-1998 
Települési önkormányzat  258 751  30,29  32,11 
Megyei önkormányzat  90 159  15,54  16,44 
Központi költségvetési szerv  9 135  43,95  43,47 
Egyház-felekezet  18 185  45,47  49,44 
Alapítvány, egyéb  7 240  28,03  27,98 
Összesen/átlag  383 470  27,87  29,47 

Forrás: Neuwirth, 1999b

262. táblázat
Az ezer tanulóra jutó átlagos OKTV-pontszám, 1991 és 1998 között

Gimnáziumtípusok  1000 tanulóra jutó OKTV-pontszám 
6 évfolyamos  691,7 
4 évfolyamos  559,7 
4 és 6 évfolyamos  407,3 
4 és 8 évfolymos  348,1 
8 évfolyamos  260,5 

Forrás: Neuwirth, 1999b

263. táblázat
A gyógypedagógiai oktatás intézményeinek adatai, 1990/91, 1996/97-1998/99

Megnevezés  1990/91  1996/97  1997/98  1998/99 
Önálló intézmény  175  200  202  199 
Általános iskolában működő tagozat  440  469  476  481 
Osztályterem  3 262  3 550  3 475  3 730 
Pedagógus  6 163  6 517  6 744  7 031 
Ebből gyógypedagógiai képesítésű  3 948  4 062  4 132  4 256 
Gyermek  39 393  43 101  43 552  44 339 
Ebből         
Óvodás  821  1 191  1 183  1 268 
Általános iskolás  35 921  36 547  37 109  38 651 
Középfokú iskolai tanuló  2 651  5 363  5 260  4 420 
Gyógypedagógiai intézmény diákotthonaiban elhelyezett  9 891  9 299  7 716  8 020 
Egy pedagógusra jutó tanuló  6,4  6,6  6,5  6,3 
Egy osztályteremre jutó tanuló  12,1  12,1  12,5  11,9 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998

264. táblázat
A gyógypedagógiai intézetekben tanulók aránya az összes tanulóhoz viszonyítva területi bontásban, 1998/99

Megye  Összes gyerek száma    Közülük hány % van
gyógypedagógiai intézetben 
  Óvoda  Általános iskola  Középiskola    Óvoda  Általános iskola  Középiskola 
Budapest  56 103  149 062  113 398    0,90  3,42  1,40 
Baranya  14 571  39 509  19 757    0,30  3,94  1,17 
Bács-Kiskun  20 175  56 332  25 335    0,55  3,43  1,10 
Békés  14 971  39 438  19 952    0,42  3,83  1,27 
Borsod-Abaúj-Zemplén  28 259  83 029  38 878    0,43  4,42  0,30 
Csongrád  16 070  40 954  23 491    0,24  2,82  0,51 
Fejér  17 080  44 344  20 386    0,40  4,47  0,56 
Győr-Moson-Sopron  15 644  41 657  23 477    0,47  3,29  1,08 
Hajdú-Bihar  23 306  60 519  27 745    0,22  3,89  0,26 
Heves  11 727  31 299  17 174    1,82  5,00  0,04 
Jász-Nagykun-Szolnok  15 938  43 697  22 259    0,38  3,06  0,45 
Komárom-Esztergom  12 120  31 983  15 740    0,59  4,33  1,29 
Nógrád  8 070  21 541  8 899    0,40  3,07  0,59 
Pest  40 481  100 605  27 948    0,40  3,59  0,68 
Somogy  12 850  33 249  16 177    0,47  6,27  0,53 
Szabolcs  24 041  68 259  27 456    0,34  4,33  0,70 
Tolna  9 789  25 718  12 402    0,57  3,97  0,22 
Vas  9 692  25 806  13 253    0,39  4,11  1,09 
Veszprém  14 004  38 398  19 487    0,15  4,00  0,98 
Zala  9 976  28 768  16 035    0,28  2,79  1,23 
Összesen  374 867  1 004 167   509 249    0,50*  3,85*  0,87* 

Forrás: OM oktatási statisztikái 1998/99 adatai alapján Garami Erika számításai
* Országos átlag.

265. táblázat
A nemzetiségi oktatás adatai, 1990/91, 1995/96-1999/00

Iskolatípus/
tanév 
Nemzetiségi nyelven is oktató    Az összes tanulóból 
intézmény  pedagógus  iskolában
tanulók 
  horvát  német  román  szerb  szlovák  szlovén  egyéb 
Óvoda 
1990/91  287  680  14 009    1684  9 187  453  2584  101  n. a. 
1995/96  364  935  20 470    1603  14 589  647  184  3258  79  110 
1996/97  365  959  20 486    1549  14 658  651  212  3211  87  118 
1997/98  386  993  20 440    1585  14 744  617  164  2989  88  253 
1998/99  390  1010  19 703    1486  14 177  541  174  3115  95  115 
1999/00  n. a.  1039  19 792    1388  14 141  547  181  3050  112  373 
Ebből nemzetiségi tannyelvű  n. a.  531  2 300    253  1 488  130  87  103  239 
Általános iskola 
1990/91  322  1048  44 545    3870  33 550  961  n.a.  5879  235  50 
1995/96  371  1255  49 821    2657  41 029  1041  281  4317  116  380 
1996/97  384  1338  51 627    2517  42 940  1069  278  4444  131  248 
1997/98  390  1357  53 021    2476  44 338  1127  227  4409  120  324 
1998/99  393  1433  53 998    2579  45 240  1156  228  4412  122  261 
1999/00  395  1461  55 013    2526  46 254  1198  275  4424  116  137 
Ebből nemzetiségi tannyelvű  18  106  1 760    319  758  427  164  92 
Középiskola 
1990/91  10  n. a.  1 301    251  746  128  176  n. a.  n. a. 
1995/96  23  165  1 987    214  1 376  114  75  197  11  n. a. 
1996/97  26  164  2 136    203  1 498  118  72  205  10  30 
1997/98  22  196  2 224    214  1 559  104  92  195  53 
1998/99  21  211  2 335    217  1 672  110  103  132  93 
1999/00  23  226  2 825    219  1 978  257  126  118  118 
Ebből nemzetiségi tannyelvű  11  226  1 839    219  1 129  129  126  118  118 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika és Könyvesi Tibor számításai

266. táblázat
Cigány tanulók a kisegítő iskolákban 1974/75 és 1992/93 között

Tanév  Tanulók száma  Cigányok
aránya (%) 
összesen  ebből cigány 
1974/75  29 617  7 730  26,1 
1977/78  31 666  9 753  30,8 
1981/82  33 079  12 107  36,6 
1985/86  39 395  15 640  39,7 
1992/93  32 099  13 662  42,6 

Forrás: Pik, 1999

267. táblázat
A szülők gyermekeikre vonatkozó pályaelképzelései iskolázottságuk szerint, 1997/98 (%)

Elképzelés  Nyolc
általános 
Szakmunkás  Érettségi  Diplomás  Összesen 
Értelmiségi  15,5  16,3  38,6  64,3  33,2 
Alkalmazott  7,2  9,5  13,5  9,8  18,8 
Szakmunkás  77,3  74,2  49,7  25,9  56,1 
Összesen  100,0  100,0  100,0  100,0  100,0 
97  465  437  255  1254 

Forrás: Liskó, 2000

268. táblázat
A középfokú iskolákban tanulók megoszlása képzési típusonként a szülők iskolai végzettsége szerint, 1997/98 (%)

Középiskola  Nyolc
általános 
Szakmunkás  Érettségi  Diplomás  Összesen 
Szerkezetváltó gimnázium  1,7  3,6  11,4  29,8  13,5 
Gimnázium  5,9  10,4  19,9  36,0  20,7 
Szakközépiskola  32,2  40,6  50,3  25,5  39,5 
Szakmunkásképző  54,0  41,8  17,8  7,7  24,3 
Szakiskola  6,3  3,6  0,7  1,0  2,0 
Összesen  100,0  100,0  100,0  100,0  100,0 
239  1313  1576  1189  4317 

Forrás: Liskó, 2000

269. táblázat
A 8. osztályos tanulók teljesítménye a szülők iskolai végzettsége szerint, 1999 (standard pontszám)

Teszt  Kevesebb, mint 8 általános
iskolai osztály 
  8 általános iskolai
osztály 
  Szakmunkás    Érettségi    Felsőfok 
  anya  apa    anya  apa    anya  apa    anya  apa    anya  apa 
Állampolgári ismeretek  436  431    445  431    471  481    514  513    561  560 
Kognitív képességek  427  449    455  427    477  485    512  513    554  552 
Matematika  403  408    436  416    470  480    519  516    569  566 
Olvasás-szövegértés  411  405    440  424    473  481    514  515    562  559 
Számítástechnika  433  400    445  428    469  479    514  514    558  558 
Természettudomány  401  402    436  416    471  480    519  516    569  565 

Forrás: Vári, 1999
Megjegyzés: 500 = a vizsgált tanulói csoport átlagos teljesítménye.

270. táblázat
A középiskolák főbb adatai megyénként és régiónként, 1999/00

Terület  Iskolák
száma 
Tanulók száma  Osztálytermek
száma 
Pedagógusok
száma 
Tanuló/
pedagógus 
Gimnáziumi tanulók aránya (%) 
Budapest  265  94 783  3 566   8 763  10,8  38,8 
Pest  72  20 547  790  1 945  10,6  45,0 
Közép-Magyarország  337  115 330  4 356   10 708  10,8  39,9 
Fejér  42  15 617  555  1 060  14,7  28,1 
Komárom- Esztergom  35  11 438  449  852  13,4  37,5 
Veszprém  39  13 565  408  1 101  12,3  36,2 
Közép-Dunántúl  116  40 620  1 412   3 013  13,5  33,4 
Győr-Moson-Sopron  51  17 234  555  1 554  11,1  40,4 
Vas  28  9 363  301  755  12,4  34,9 
Zala  28  12 422  382  956  13,0  27,8 
Nyugat-Dunántúl  107  39 019  1 238   3 265  12,0  35,0 
Baranya  42  15 347  520  1 219  12,6  43,7 
Somogy  34  11 452  435  910  12,6  32,9 
Tolna  26  8 908  286  722  12,3  36,3 
Dél-Dunántúl  102  35 707  1 241   2 851  12,5  38,4 
Borsod-Abaúj-Zemplén  60  29 100  997  2 302  12,6  32,8 
Heves  30  12 847  418  1 019  12,6  32,5 
Nógrád  22  6 574  207  529  12,4  35,9 
Észak-Magyarország  112  48 521  1 622   3 850  12,6  33,1 
Hajdú-Bihar  48  20 413  604  1 742  11,7  44,1 
Jász-Nagykun-Szolnok  43  16 006  547  1 261  12,7  35,6 
Szabolcs-Szatmár-Bereg  47  19 581  618  1 409  13,4  41,9 
Észak-Alföld  138  56 000  1 769   4 412  12,7  40,9 
Bács-Kiskun  51  18 255  654  1 456  12,5  36,0 
Békés  44  14 311  514  1 123  12,7  42,0 
Csongrád  47  18 816  595  1 639  11,5  35,1 
Dél-Alföld  142  51 382  1 763   4 218  12,2  37,3 
Összesen  1 054   386 579  13 401   32 317  12,0  37,6 

Forrás: KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/00 és Garami Erika számításai

271. táblázat
A települések száma aszerint, hogy hányféle közoktatási intézmény működik bennük, 1997

Település típusa  Nincs közoktatási intézmény  Összesen 
  féle közoktatási intézmény működik 
Község 200 fő alatt  273  276 
Község 200-499 lakos  398  188  105  691 
Község 500-999 lakos  38  109  538  692 
Község 1000-4999 lakos  16  1105  29  13  1173 
Község 5000 fő felett  55  20  80 
Egyéb város  19  51  73  49  192 
Megyeszékhely, megyei jogú város  18  22 
Budapest 
Összesen  716  315  1823  104  94  75  3127 

Forrás: KSH, TSTAR, 1997 településsoros adatbázisa alapján Sugár András számításai

272. táblázat
A települések száma, a népesség megoszlása és a közoktatásban érintett korcsoportok aránya településtípusonként, 1997

Település típusa  Települések száma  Állandó
népesség
megoszlása (%) 
Állandó népességből 
3-5  6-13  14-17 
évesek aránya (%) 
Község 200 fő alatt  276  0,3  3,4  9,0  4,7 
Község 200-499 lakos  691  2,3  3,7  9,8  4,9 
Község 500-999 lakos  692  4,8  3,6  10,0  5,2 
Község 1000-4999 lakos  1173  23,3  3,7  10,4  5,4 
Község 5000 fő felett  80  5,8  3,7  10,1  5,2 
Egyéb város  192  25,9  3,5  10,1  5,5 
Megyeszékhely, megyei jogú város  22  19,9  3,2  9,4  5,3 
Budapest  17,6  2,7  7,9  4,6 
Összesen  3127  100   3,4*  9,6*  5,2* 

Forrás: KSH, TSTAR, 1997 településsoros adatbázisa alapján Sugár András számításai
* Országos átlag.

273. táblázat
Az óvodai ellátás jellemzői településtípusonként, 1997

Település típusa  Óvodai férőhelyek száma  Óvodások
száma 
Óvodások száma a 3-5 éves népesség %-ában  Óvodások száma a férőhelyek %-ában 
Község 200 fő alatt  80  63  5,5  78,8 
Község 200-499 lakos  6 201  4 933  56,7  79,6 
Község 500-999 lakos  22 475  20 170  111,7  89,7 
Község 1000-4999 lakos  94 235  95 413  106,6  101,3 
Község 5000 fő felett  20 656  23 387  106,1  113,2 
Egyéb város  97 632  104 176  111,6  106,7 
Megyeszékhely, megyei jogú város  73 969  78 061  117,3  105,5 
Budapest  54 976  57 283  115,7  104,2 
Összesen  370 224  383 486  109,9*  103,6* 

Forrás: KSH, TSTAR, 1997 településsoros adatbázisa alapján Sugár András számításai
* Országos átlag.

274. táblázat
Általános iskolai jelzőszámok településtípusonként, 1997

Település típusa  Általános iskolák száma  Általános iskolai főállású pedagógusok száma  Általános iskolai tanulók száma  Egy általános iskolára jutó átlagos tanulószám  Egy főállású pedagógusra jutó tanulószám  Pedagógiai képesítés nélküliek aránya (%) 
Község 200 fő alatt  23  263  131,5  11,4  0,0 
Község 200-499 lakos  164  609  5 434  33,1  8,9  4,8 
Község 500-999 lakos  573  4 744  41 261  72   8,7  3,2 
Község 1000-4999 lakos  1187  21 072  239 565  201,8  11,4  1,8 
Község 5000 fő felett  134  4 266  55 703  415,7  13,1  2,5 
Egyéb város  756  22 024  277 823  367,5  12,6  0,9 
Megyeszékhely, megyei jogú város  522  17 073  199 427  382   11,7  0,5 
Budapest  412  13 093  144 521  350,8  11,0  1,1 
Összesen  3750  82 904  963 997  257,1*  11,6*  1,3* 

Forrás: KSH, TSTAR, 1997 településsoros adatbázisa alapján Sugár András számításai
* Országos átlag.

275. táblázat
A középiskolába járás jellemzői településtípusonként, 1997

Település típusa  Középiskolák száma  Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma  Gimnazisták aránya (%)  Más településről bejáró középiskolai tanulók aránya (%)  Főállású női pedagógusok aránya (%) 
Község 200 fő alatt 
Község 200-499 lakos 
Község 500-999 lakos  331  37,8  62,5 
Község 1000-4999 lakos  19  2 895  36,4  51,4  44,7 
Község 5000 fő felett  16  2 701  43,0  59,2  60,1 
Egyéb város  370  119 729  43,4  40,2  61,9 
Megyeszékhely, megyei jogú város  340  149 940  34,1  30,6  64,5 
Budapest  242  93 049  38,8  19,9  66,3 
Összesen  989  368 645  38,4*  31,4*  63,9* 

Forrás: KSH, TSTAR, 1997 településsoros adatbázisa alapján Sugár András számításai
* Országos átlag.

276. táblázat
A szakmunkásképzés és a szakiskolai ellátás jellemzői településtípusonként, 1997

Település típusa  Szakmunkásképzők száma  Szakmunkástanulók száma  Szakiskolák
száma 
Szakiskolai tanulók száma 
Község 200 fő alatt 
Község 200-499 lakos  24 
Község 500-999 lakos  632  172 
Község 1000-4999 lakos  23  3 218  22  803 
Község 5000 fő felett  1 453  11  325 
Egyéb város  158  55 735  74  4 026 
Megyeszékhely, megyei jogú város  111  52 668  43  3 085 
Budapest  54  18 931  33  2 893 
Összesen  359  132 637  189  11 328 

Forrás: KSH, TSTAR, 1997 településsoros adatbázisa alapján Sugár András számításai

277. táblázat
A 8. osztályos tanulók teljesítménye településtípusok szerint, 1999 (standard pontszám)

Teszt  Község  Egyéb
város 
Megyeszékhely  Budapest 
Állampolgári ismeretek  464  499  521  540 
Kognitív képességek  470  504  523  540 
Matematika, algebra  471  497  517  524 
Matematikai gondolkodás  474  495  512  520 
Olvasás-szövegértés  456  502  529  546 
Számítástechnika, szoftverismeretek  512  537  554  578 
Számítástechnikai alkalmazások  511  542  558  574 
Élővilág  473  500  508  499 
Fizika  483  496  505  513 
Földtan  475  496  503  507 

Forrás: Vári, 1999
Megjegyzés: 500 = a vizsgált tanulói csoport átlagos teljesítménye.

278. táblázat
Az oktatási rendszerből kilépő fiúk és lányok száma oktatási szintek szerint, 1998 (ezer fő)

Oktatási szint  Fiú  Lány  Összesen 
Általános iskolai tanulmányait nem fejezte be  3,1  2,0  5,1 
Általános iskola után nem tanult tovább  11,9  11,1  23,0 
Speciális szakiskolát végzett  0,4  0,3  0,7 
Egyéb szakiskolát végzett  1,2  2,1  3,3 
Egészségügy szakiskolát végzett  0,0  0,2  0,2 
Gép- és gyorsíró iskolát végzett  0,0  0,5  0,5 
Szakmunkásképző iskolát végzett  25,3  14,8  40,1 
Középiskolát végzett  25,4  29,5  54,9 
Ebből       
Szakközépiskolát végzett  6,5  4,1  10,6 
Gimnáziumot végzett  6,4  12,3  18,7 
Érettségi utáni képzésben végzett  12,5  13,1  25,6 
Felsőfokú intézményben végzett  12,9  14,7  27,6 
Összesen  80,2  75,2  155,4 
Ebből       
Legalább középiskolát végzett (%)  48,0  59,0  53,0 
Nem végzett középiskolát (%)  52,0  41,0  47,0 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998

279. táblázat
A fiú és lány tanulók teljesítménye, 1995 és 1999 (standard pontszám)

Teszt  1995    1999 
Lány  Fiú    Lány  Fiú 
Olvasás-szövegértés  510  490    513  490 
Kognitív képességek  510  493    519  497 
Matematika, algebra  507  501    511  511 
Matematikai gondolkodás  501  509    504  518 
Élővilág  503  514    502  515 
Fizika  491  518    504  522 
Földtan  500  517    497  515 
Számítástechnika, szoftverismeretek  477  480    526  554 
Számítástechnikai alkalmazások  473  481    531  552 

Forrás: Vári, 1999
Megjegyzés: 500 = a vizsgált tanulói csoport átlagos teljesítménye.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.