wadmin | 2009. jún. 17.

Bognár Mária - Horváth H. Attila:

Felkészülés a helyi tantervre az iskolákban

1996-tól - amikortól az új költségvetési év elkezdődött - tervezett feladatai alapján az Országos Közoktatási Intézet egyik leghangsúlyosabb feladata a NAT implementációjának segítése lett. A feladat megvalósításához - az OKI tervei alapján - több részprogram együttese vezet el. Ezek:
a) a választható tantervek kínálatának megteremtése;
b) a tanterveket az iskolákhoz eljuttató csatornák kialakítása;
c) a pedagógusok felkészülésének segítése a helyi tantervkészítés folyamatára;
d) a fenntartók felkészülésének segítése pedagógiai program elfogadásával kapcsolatos feladatokra;

a feladatok megoldásához pedig az alábbi utakat választotta.

A) Előzetes mérlegelések alapján a tantervi kínálat megteremtése és terjesztése legmegfelelőbb formájának az elektronikus út ígérkezett.
B) Ha a tantervi kínálat elektronikus formában készül el, a terjesztő csatorna is ennek megfelelő kell, hogy legyen. A megközelítés tehát egy elektronikus kommunikációs hálózat kiépítését tette szükségessé.
C) A pedagógusok felkészüléséhez 1996-ban az OKI a pedagógiai programkészítés és a helyi tantervkészítés ú.n. "multiplikátorainak" képzésével, ezen kívül a megyei pedagógiai intézetek, valamint pedagógus szakmai szervezetek és iskolák e témájú képzéseinek támogatására kiírt pályázattal járult hozzá.
D) A pedagógiai programok jóváhagyásához a fenntartókat az OKI elsősorban a szükséges információk megadásával kívánta segíteni, amelyhez részben a már korábban említett számítógépes kommunikációs hálózat is igénybe vehető.

Mind a négy részfeladat ellátására 1996 januárjától 1998 szeptember 1-jéig ívelő időszakra szóló terv készült. E tanulmány az A)-C) feladatokat vizsgálja részletesen és az 1997 május 15-ig történteket tartalmazza.

Az OKI tantervi adatbankja és az adatbank feltöltése

Amellett, hogy az OKI által felállított tantervi adatbank számítógépes hálózaton keresztül legyen elérhető, több érv szólt.

– Ahhoz, hogy az iskolák és azon belül az egyes pedagógusok valóban olyan helyzetbe kerüljenek, ahol ténylegesen a helyi szükségleteiket szem előtt tartva választhassanak tantervet, tantárgyanként 2-3, műveltségi területenként legalább 5 különböző megközelítésű tantervre van szükség. Ha emellé még az a szempont is előtérbe kerül, hogy lesznek olyan iskolák, amelyek teljes iskolai programot szeretnének adaptálni, míg más helyeken műveltségi területenként, tantárgyanként szeretnék majd az adaptálásra kerülő tantervet kiválogatni, könnyű belátni, hogy a hagyományos nyomdai előállításhoz az egyes tantervekből a szükséges és elégséges példányszám egyszerűen tervezhetetlen.

– Másrészt óriási mennyiségű papírt (valamint ennek központi és helyi raktározásához szükséges teret) igényelne.

– Harmadrészt a helyi tantervet összeállítók munkáját jelentősen könnyíti, ha az adaptálásra kiválasztott tantervben minél egyszerűbb úton végezhetők el a szükséges változtatások, azaz nem kell az egész tantervet újra leírni, hanem egy meglévő alapdokumentum részeit módosítani az igények alapján.

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium finanszírozásával a Mentor Informatikai Kft. Már 1993 óta foglalkozott egy tantervírásra alkalmas számítógépes szoftver kifejlesztésével, a "Profil"-lal. 1996 májusára - még MKM finanszírozással - elkészült e szoftver valamivel felhasználóbarátabb, Windows környezetben futtatható változata és a tankönyvkiadással foglalkozó kiadók bevonásával a szintén Profil szoftver alatt futtatható tankönyvi adatbázis. Ez összeköttetésben áll és így együtt használható a tantervi adatbázissal. Részben az addigi nem kevés befektetett anyagi és szellemi erő indokolta, részben pedig az idő sürgetése (új, egyszerűbb szoftver kifejlesztésére ilyen rövid időn belül nem volt lehetőség), hogy az OKI számítógépes tantervi adatbankja is Profilban íródjon. Ugyanakkor igény volt a szoftver továbbfejlesztésére. Egyrészt alkalmassá kellett tenni arra, hogy egy elkészült tantervben ellenőrizni lehessen, hogy megfelel-e a NAT előírt követelményeinek, másrészt további egyszerűsítésekre, finomításokra volt szükség. E munkák a tantervírás megkezdésével párhuzamosan folytak, a tantervszerzők szinte az átdolgozott szoftver első kipróbálóinak tekinthetők.

Az OKI Program- és Tantervfejlesztési Központja - amely a megfelelő tantervi kínálat biztosításáért felelős - tervet készített az adatbank feltöltésének másfél éves időszakára. Intézményi szintű döntés született arról, hogy az tantervi adatbankba ú.n. "minősített" tanterveket vesz fel. Az OKI általi minősíttetés maga nem jelent többet annál, mint hogy a tantervről külső lektor véleménye alapján is elmondható, hogy megfelel annak, amit állít magáról. Hogy az általa meghatározott időkeretben teljesíthetők a megjelölt NAT (és NAT-on felüli) követelmények, valamint a megnevezett (tanulócsoportra, tanulásszervezési eljárásra, tanulási célkitűzésre, haladási tempóra stb. vonatkozó) feltételek mellett valósítható meg.

A két költségvetési évet egy folyamatnak tekintő gondolkodás alapján az első (1996) naptári évre elsősorban a hagyományosabb megoldást követő - a megszokott tantárgyi keretek között mozgó - tantervek elkészítésére születtek megállapodások a tantervszerzőkkel. A második évre (1997) pedig már olyan tantervek is bekerülhettek volna, amelyek bátrabban élnek a NAT kínálta lehetőségekkel, szabadabb tananyag-elrendezési megoldásokkal. A tervet a valóság - az MKM projektfinanszírozási rendszere - jelentős mértékben keresztül húzta. Az OKI PTK munkatársai egy-egy műveltségi területre készítendő tanterv-együttest egy-egy önálló projektként kezelve terjesztette a minisztériumi finanszírozást biztosító jóváhagyásra. Emellett önálló projekt-terv készült valamennyi komplett iskolai tanterv adatbankba vitelére, valamint a már Profil szoftverben íródott tantervek ú.n. NAT-honosítására (eredeti szerzőikkel a NAT-tal való konformitásukat biztosító átdolgoztatásukra). A felterjesztett projekteket az alábbiak szerint hagyta jóvá az MKM. (1.sz. táblázat)

1.sz. táblázat – Az MKM-hez 1996-ban felterjesztett tantervi projektek

Jóváhagyott Nem jóváhagyott*

MŰVELTSÉGI TERÜLETEK/TANTÁRGYAKSZERINTI TANTERVEK

Élő idegen nyelv Mozgóképkultúra és médiaismeret
NYIKT alternatív program Művészeti részműveltségterületi tantervek
Művészetek I. Matematika
Profilhonosítás Korona
Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és természet
Testnevelés
Ének-zene
Informatika
Földünk és környezetünk
Helikon Kiadó tantervei
Ember és társadalom
Magyar nyelv és irodalom

KOMPLETT ISKOLAI TANTERVEK

Tízosztályos átjárható iskola (Szeged) PAUZ tantervek (1-10.)
Borsod ("Szinva") ÉKP tantervek (1-12.)
Kezdő szakasz1-6. Eger (1-10.)
Szabolcs (1-10.) Újreál (7-12.)
12 osztályos komplex iskola Nemzeti Tankönyvkiadó (1-10, 11-12.)
(Forrás: az OKI 1996-os egyéni szakmai jelentéseihez adott segédanyag)

A tanterviratások megkezdéséhez az első pénzátutalás 1996 júliusában érkezett az OKI-ba. Ekkor lehetett a tantervszerzőkkel az első szerződéseket megkötni. A nem jóváhagyott tantervek elkészíttetésére ősszel érkezett egy globális összeg, ennek alapján kötötte meg az OKI vezetése a további szerződéseket. A jóváhagyás elhúzódása, a pénzügyi késlekedés nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tantervbank feltöltése lassabban halad, mint ahogy azt az OKI eredetileg tervezte.

Az 1997. május 15-én a tantervi adatbankban szereplő tanterveket az 1.sz. melléklet tartalmazza. Ennek alapján az adatbankban található tantervek száma:

2.sz. táblázat - A tantervi adatbankban szereplő tantervek száma a tanterv fajtái alapján

Tantervfajtája Tantervszáma

Teljes iskolára készült tanterv 2
Műveltségterületre készült tantervcsalád 13
Tantárgyak tantervei 146

3.sz. táblázat - A tantervi adatbankban szereplő tantervek száma az egyes műveltségi területek szerint

Magyar nyelv és irodalom 14
Élő idegen nyelv 17
Matematika 22
Ember és társadalom 15
Ember és természet 27
Földünk és környezetünk 3
Művészetek 22
Informatika 8
Életvitel és gyakorlati ismeretek 5
Testnevelés és sport 13
Forrás: 1.sz. melléklet

A jóváhagyott projektek körében a leginkább a teljes iskolai tantervek elkészülésében van lemaradás. E tantervek csak akkor kerülhetnek be az adatbankba, ha minden egyes elemük elkészült - beleértve a lektori észrevételeket követő javítást is. Mint a tapasztalatok bizonyították, ilyen nagy kaliberű munkát nem lehet olyan feszített ütemezéssel elvégezni, mint amit az egy-egy tantárgyra vagy csak egy műveltségi területre készülő tantervek esetében még meg lehet tenni.

A tantervi adatbank feltöltése az 1997-es költségvetési év kezdetével más okok miatt is megtorpant. Az MKM nem kíván támogatni egy vagy több műveltségi területre készülő tantervet, csak teljes iskolát átfogó tantervi programokat. (Ezzel egyben elvágta annak a lehetőségét is, hogy a hagyományostól eltérő gondolkodás alapján születő, több műveltségi területet integráló - de nem teljes iskolai programba illeszkedő - tantervek bekerülhessenek az adatbankba.) Ugyanakkor 1997. május 15-éig a Program- és Tantervfejlesztési Központ teljes iskolai tanterveinek projektjeit sem hagyta jóvá az MKM.

A közoktatási információs szolgáltatások rendszerének kiépülése

Az iskolák helyi tanterve elkészítéséhez nemcsak a tantervekre van szükség, hanem annak biztosítására is, hogy e tantervek eljuthassanak az iskolákba. Ehhez tehát egy olyan rendszert kell kiépíteni, amely tekintettel van mind az országon belüli kommunikációs és közlekedési lehetőségekre, mind az oktatási intézmények számítástechnikai feltételrendszerére. A megyei pedagógiai intézetek - mint a közoktatási információs szolgáltatások természetesen kínálkozó bázisai - mellett szükséges volt további információs pontok telepítése. E helyek létesítésénél két szempont volt meghatározó: a földrajzi elhelyezkedés és/vagy az a korábban felhalmozódott innovációs (helyi program- és tantervkészítési tapasztalat), amely továbbadásával szintén segíteni lehet az ilyen irányban érdeklődőket.

Az OKI 1996 májusában nyílt pályázatot írt ki a közoktatás intézményei számára. Ebben felkínálta, hogy szükség esetén nagyobb teljesítményű PC, nyomtató, fénymásoló és/vagy telefonvonal kiépítésével, az információs szolgáltatásokhoz szükséges működés költségeihez való hozzájárulással, valamint a szolgáltatást végző személy részbeni díjazásával támogat intézményeket. Cserében heti 20 órában - meghatározott rendszeres nyitvatartási idő mellett - biztosítani kell, hogy a tantervbank tartalmához az érdeklődők önköltséges áron hozzájuthassanak. A megyei pedagógiai intézetek mellett 1996-ban létesített 21 Közoktatási Információs Szolgáltató Pont felsorolását a 2.sz. melléklet tartalmazza.

A megyei pedagógiai intézetek - a Soros Alapítvány támogatásával - már 1995-től végeztek információs szolgáltató tevékenységet, amely elsősorban a különböző pályázati lehetőségek folyamatos megismertetésére terjedt. E tevékenységhez az intézetek a Sorostól kaptak számítógépet és internet hozzáférést is. Az OKI megállapodást kötött az Alapítvánnyal, hogy e rendszer bázisán működjenek a megyei pedagógiai intézetek Közoktatási Információs Irodái (3.sz. melléklet), amelyek tevékenységéhez az OKI a szükséges információkon kívül a működési költségeikhez való hozzájárulást biztosította. Az összesen tehát 41 helyszínen működő adatbanki szolgáltatáshoz a Soros ugyanazon a rendszeren (c3) egységesen lehetővé tette az internet hozzáférést.

A közoktatási információs szolgáltatások jelentős részét a tantervek teszik ki. Ezekhez az érdeklődők - igényeik szerint -különböző formában juthatnak hozzá:
– lemezen, Profil szoftveren (akár az aktuálisan teljes tantervbankhoz is);
– lemezen, Word formátumú dokumentum fájlként;
– kinyomtatottan;
– fénymásolatban.

A minden helyszínen vezetett és havonta összesített ú.n. "forgalomnapló" adatai szerint vagy a teljes tantervi adatbankot viszik el az érdeklődők Profil formátumban, vagy egy-egy tantárgy tanterveit, de ezeket már inkább Word dokumentumként vagy nyomtatásban. Ugyancsak a forgalomnaplókra támaszkodva megállapítható, hogy a legutolsó rendelkezésre álló - a márciusi - adatok szerint a hónapban több, mint 800 különböző iskola vette igénybe e tantervi szolgáltatásokat (nem egy több alkalommal is).

A szolgáltatások rendszerének megindulásával egyértelművé vált, hogy vannak az országnak olyan régiói, ahol még mindig nagyobb távolságra vannak, nehezebben megközelíthetőek az adatbankok, vagy éppen olyan magas a kiszolgálandó intézmények száma (a fővárosban), hogy újabb pontok létesítésével kell enyhíteni a nyomást. Így 1997 májusában újabb 10 szolgáltató pont kezdte meg működését. (4.sz. melléklet) E pontokat - a lefedetlen területek figyelembe vételével - részben a korábbi pályázók közül választotta ki az OKI, részben meghívás alapján. A helyszínek ugyanúgy aktuális szükségleteik alapján kapnak eszközt, valamint tiszteletdíjat és a működési költségekhez hozzájárulást. A 6 iskola számára a Soros biztosítja az internet hozzáférést, a 4 pedagógiai szolgáltató irodának pedig az OKI teremti meg ezt a lehetőséget.

A hivatalosan 1997. január 17-én átadott közoktatási információs szolgáltató rendszeren belül folyamatosan módosult a tantervek továbbításának módja és formája. Az egyik a Profil szoftverben történő továbbítás. A Profilban érkező tanterveket a fogadó helyeken folyamatosan fűzik az aktuálisan létező tantervbankhoz. (E hozzáfűző szoftverrel csak a szolgáltatás helyszínei rendelkeznek.) Kezdetben a tantervek E-mailen érkeztek az OKI győri székhelyű Információs Irodájából, amely továbbítási mód egy hónap elteltével már módosult. Ekkortól az OKI honlapján jelennek meg az aktuálisan hozzáfűzendő újabb tantervek. Május elejére további egyszerűsödésre került sor. Ekkortól folyamatosan már egyszerű HTML fájlként is megjelennek az OKI honlapján az adatbank tantervei, amely az internet hozzáféréssel rendelkezők számára már azt is lehetővé teszik, hogy a szolgáltató pontok felkeresése nélkül közvetlenül válogassanak a tantervek közül. E tanterveknek ugyancsak előnye, hogy megjelenésében egyszerűbbé, könnyebben áttekinthetővé vált. (A HTML formátumba átírás viszont időt vesz igénybe, így ezek csak követni tudják időben a Profil formátumú tanterveket. A HTML formátum másik "hátránya", hogy mivel mindegyik tanterv önálló dokumentum, így elvész az a rendszerkörnyezet - a sokféle szempont szerint keresési és összefűzési lehetőség, a tankönyvi adatbázissal való azonnali kapcsolatba lépés -, amelyet a Profil lehetővé tesz.)

A szolgáltatások köre a tantervi szolgáltatásoknál tágabb. Az OKI győri székhelyű Információs Irodájában elkészült a közoktatás alapadatait tartalmazó (az intézményeket nyilvántartó és azokban különböző szempontok szerinti keresést lehetővé tevő) adatbázis. Egy másik lényeges adatbázis az országos szakértői és vizsgáztatói névjegyzék, amely az OKI veszprémi irodájának gondozásában készült el. Ez segíti mind a fenntartókat mind pedig az intézményeket, hogy aktuális szükségleteikhez megfelelő szakembert találjanak. Mindkét adatbázishoz az interneten keresztül is hozzá lehet férni, nemcsak a szolgáltatás helyszínein.

A helyi tantervkészítő tréningek helyszínei és a résztvevői rétegek

1994 ősze óta készítünk fel pedagógusokat a helyi tanterv összeállítására. A tréninget nem hirdettük meg, ennek a híre informális úton terjedt. Az ország különböző pontjairól kaptunk meghívást. Voltak visszatérő helyszínek is, azaz egy-egy intézmény vagy szervezet többször is meghívott bennünket. A tréningek helyszíneit az 1. ábrán mutatjuk be.

A városonként feltüntetett tréninghelyeket a jobb értelmezés kedvéért célszerű úgy csoportosítani, hogy mely megyék pedagógusait érintette az adott felkészítés. Eszerint megállapíthatjuk, hogy dolgoztunk Vas megyében (24 fő), Zalában (50 fő), Somogyban (33 fő), Baranyában (76 fő), Tolnában (26), Fejérben (24 fő), Pest megyében (72fő), Nógrádban (72 fő), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (kb.160 fő), Hajdú-Biharban (24 fő), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (72 fő) és Budapesten kb. 100 részvevővel.

Érdekes lehet annak a rögzítése is, hogy mely területekre nem jutottunk el a háromnapos tréningünkkel. Az ország nyugati, észak-nyugati megyéi közül kimaradt Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém, az északiak közül Heves, a déliek közül Bács-Kiskun, Csongrád és Békés, a keletiek közül Szabolcs-Szatmár-Bereg. (Az első négy megyébe egyáltalán nem tartottunk felkészítőt, a többiben egy-egy napos előadásokat, konzultációkat.)

A tréningek az aktív ismeretszerzés, a kiscsoportos tevékenységi forma miatt kötött létszámúak (24 fő) voltak. Ettől azért volt eltérés, mert eleve kisebb létszámú csoporthoz hívtak minket, vagy vállaltunk egy-két fővel többet. Két szakértői és két nevelőtestületi felkészítésen pedig 33-35 fővel dolgoztunk. 1994-ben egy, 1995-ben kettő, 1996-ban huszonöt és 1997-ben három helyi tantervi tréningünk volt. Összesen tehát 31 felkészítést vezettünk. A teljes létszám kb. 730 fő volt.

A helyi tantervkészítő tréningeket különböző részvevői körnek tartottuk:
1. egy megyéből vagy városból az iskolavezetőknek;
2. egy megyéből vagy városból a tanároknak (iskolánként 1-3), vagy egy teljes
3. nevelőtestületnek;
4. szakértőknek, szaktanácsadóknak, multiplikátoroknak.

A helyi tantervkészítő tréningek helyszínei időrendben a részvevői kör megjelölésével

4. táblázat

Dátum Helyszín Részvevőikör

1994. november Miskolc szakértők, szaktanácsadók
1995. szeptember Budapest/PEPSZI szakértők, szaktanácsadók
1995. november Budapest tanárok
1996. január Budapest/PEPSZI tanárok
1996. március Mezőtúr tanárok (országos)
1996. március Szolnok szakértők, szaktanácsadók
1996. március Kunhegyes tantestület
1996. április Zalaegerszeg tanárok
1996. május Hajdúszoboszló tanárok/iskolavezetők
1996. május Budapest/PEPSZI tanárok
1996. május Budapest tanárok (országos)
1996. június Kövestető multiplikátorok
1996. június Pécs tantestület
1996. július Székesfehérvár tanárok
1996. augusztus Miskolc tanárok
1996. szeptember Salgótarján tanárok
1996. szeptember Miskolc szakértők, szaktanácsadók
1996. október Budapest tanárok
1996. október Budapest tanárok (országos)
1996. október Szombathely tanárok/iskolavezetők
1996. október Szekszárd szakértők, szaktanácsadók
1996. október - november Százhalombatta tantestület
1996. november Ózd tantestület
1996. november Nagykanizsa tanárok/iskolavezetők
1996. november Pécsvárad multiplikátorok
1996. november Miskolc szakértők, szaktanácsadók
1996. november Salgótarján tanárok
1996. december Budapest tanárok (országos)
1997. január Vanyarc tanárok/iskolavezetők
1997. január Budakalász tantestület
1997. január -február Budapest tantestület
1997. április Fonyódliget szakértők, szaktanácsadók

A felsoroltak közül Baranya és B-A-Z megyében 2-2, Budapesten 3 olyan tréninget tartottunk, amelynek a részvevői az ország egész területéről kerültek ki. A két baranyai felkészítésen multiplikátorokat képeztünk ki, megyénként kettőt esetenként hármat, B-A-Z megyében adatbankosokat és szakértőket készítettünk fel. Budapesten környezetvédő tanárokkal találkoztunk, akik szintén sok helyről jöttek össze.

A felkészítő tréningjeink többségét tanároknak tartottuk. Ezzel a réteggel folytatott munkánkon belül hat programot teljes tantestülettel dolgoztunk végig. A tantestületi felkészítéseink felét "elnyújtott" formában szerveztük, ami azt jelentette, hogy a három napos tréning programját 3-5 találkozás alkalmával adtuk át. Ennek az előnyei abban rejlettek, hogy az egyes találkozások között volt lehetősége felkészülni a tantestületnek; hogy volt idő a valóságos problémák alapos végigbeszélésére, és az arra adandó válaszok megvitatására is. Hátránya ott mutatkozott, hogy feszültséget okozott a kollégáknak, hogy a napi iskolai teendők mellett kellett a helyi tantervkészítéssel foglalkozniuk. Feszültséget okozott az is , hogy szükségszerűen gyorsabban szaladtunk végig a helyi tanterv elkészítésének, összeállításának folyamatán, mintsem azokat a lépéseket ténylegesen elvégezni tudták volna. Pedig ők egyszerre szerettek volna áttekintést kapni a teljes folyamatról és rögtön meg is csinálni azt. Nem kis nehézséget okozott a mi oldalunkon, hogy minden alkalommal teljesen képben legyünk (időben megkapjuk az anyagokat, információkat, hogy még legyen módunk elemezni, felkészülni), hogy megteremtsük a megfelelő munkalégkört, és hogy néven tudjuk szólítani a kollégákat.

A tanárok többsége partner volt a munkában, nagyon jól együtt lehetett működni velük. Mindig akadt egy-két részvevő, akinek problémája volt a NAT-tal, és egyáltalán azzal, hogy a pedagógiai program és a helyi tanterv összeállítása a pedagógusokra hárul. A gondok egy része érzelmi megközelítésből eredt, másik része mögött egzisztenciális szempontok húzódtak, és csak kis részben érintettek tartalmi kérdéseket. Így is sok jogos probléma került előtérbe: pl. a NAT hetedik osztályban (is) történő bevezetése, amely magával hozza az átmeneti tantervek nehézségeit is; nehezen egyeztethető össze a kötelező időkeretek megkurtítása a műveltségi területekben megfogalmazott komplex tartalmakkal; a NAT új tartalmaira alig van graduális ill. posztgraduális képzés a főiskolákon, egyetemeken stb.

Az OKI helyi tantervkészítő multiplikátor felkészítései

Az OKI két négynapos tanfolyamot biztosított (finanszírozott a NAT implementációs keretből) arra, hogy megyénként legalább két-két fő kiképzést nyerjen és mint multiplikátor segíteni tudja az iskolákat, nevelőtestületeket a helyi tanterv összeállításában, fel tudja készíteni őket erre a feladatra. Azért kellett két alkalom, mert a továbbképzés formája nem tette lehetővé, hogy egyszerre 26 főnél többet tudjunk fogadni.

Az volt a cél, hogy minden megyében legyen 2-3 multiplikátor, akik együtt is, külön is segíteni tudják a pedagógusok felkészülését a NAT 1998. szeptember 1-jei hatályba lépésére. A részvevőket a megyei pedagógiai intézetek jelölték ki. Az OKI kiírás lehetővé tette, hogy ezek a személyek ne csak intézeti munkatársak legyenek, amely lehetőséggel több MPI élt is. A kikötés az volt minden részvevővel szemben, hogy előre írásban nyilatkozniuk kellett, hogy multiplikátori tevékenységet fognak folytatni. A felkészítés része volt egy 4-5 hónappal későbbi találkozó (szupervizíó), amikor a tapasztalatokat, problémákat a multiplikátorokkal megbeszéltük.

A multiplikátorok elvárásaiban - más összetételű tanfolyamainkhoz viszonyítva - a "hogyan adjam tovább" kérdése kapott dominánsan nagyobb hangsúlyt: "Tréningvezetéshez, tanfolyamtervezéshez módszereket, technikákat kapni", tréningvezetői szerepben megerősödni", "munkáltatói technikákat megismerni", "az átadó, a felkészítő szerephez segítséget kapni". Ezek az elvárások nyilvánvalóan a feladatból, a multiplikátori szerepből következnek. Megjegyezzük, hogy a "hogyan adjam tovább" jellegű igények más tréningeken is megfogalmazódtak, de azoknál a célzott csoport a részvevők saját tantestülete volt, a közvetlen kollégáknak akarták továbbadni a tanultakat.

A leendő multiplikátorok között fokozott volt az igény arra, hogy a helyi arculatú tanterv megszületését tudják segíteni, hogy világosan lássák a NAT és a helyi sajátosságok arányát, hogy a helyi tanterv egészéhez és a tantárgyi programokhoz egyaránt tudjanak segítséget nyújtani a hozzájuk forduló tantestületeknek. Érthetően kiemelt érdeklődést mutattak a tantervi adatbank iránt, hiszen érzékelték, hogy a legtöbb iskola erre a bázisra fog támaszkodni a helyi tantervek összeállításakor.

Nyomon követhető, hogy az általunk kiképzett multiplikátorok tevékenysége folytán, hogyan terjedtek tovább a helyi tanterv összeállításával kapcsolatos ismeretek, hány pedagógushoz jutottak el a szükséges információk. Ha számba vesszük, hogy hány és milyen típusú felkészítést tartottak, hogy ezeken az eseményeken hányan vettek részt, akkor képet kapunk arról, hogy a pedagógus társadalom mekkora részét sikerült ezen az úton bevonni a helyi tantervre való felkészülésbe.

5. táblázat - A multiplikátorok által tartott felkészítésbe bevont pedagógusok száma tanfolyamtípusonként és megyénként

    Előadások     Tréningek  
Megye Előadások száma Részvevők száma Finanszírozó megnevezése Tréningek száma Részvevők száma Finanszírozó megnevezése

Baranya            
Bács-Kiskun            
Békés            
B-A-Z            
Csongrád            
Fejér            
Győr M.S.            
Hajdu-Bihar            
Heves            
JNSZ            
Komárom-Eszt.            
Nógrád            
Pest            
SzabolcsSz.B.            
Somogy            
Tolna            
Vas            
Veszprém            
Zala            
Budapest            

(Szerző: Horváth H. Attila)

A megyei pedagógiai intézetek OKI támogatással szervezett felkészítői

Az OKI az 1996-os esztendőben 60 millió forinttal támogatta a NAT implementációs keretből a pedagógiai intézetek és szolgáltató irodák NAT-tal kapcsolatos felkészítéseit. Az intézetek pályázhattak programjaikkal, amelyek igen változatos képet mutattak. Ezek a rendezvények országosan a pedagógusok tömegeit mozgatták meg, a részvevők létszáma tízezres nagyságrendben adható meg. (Vö.: a melléklet táblázataival!)

A programok zöme a nemzeti alaptantervvel általában vagy annak valamely műveltségi (rész)területével foglalkozott. A NAT közös követelményeivel, ha úgy tetszik a nevelési kérdésekkel majd minden megyében terítékre kerültek, országosan közel 1300 hallgatóval. Több mint 4000 részvevője volt a pedagógiai programot és a helyi tantervet érintő felkészítéseknek, és ezen belül 1226-an az önkormányzati oldal képviselői voltak. A speciális programok közül megemlítendők a kisebbségi, gyógypedagógiai témával, a kollégium, gyermekotthon kérdéseivel foglakozó rendezvények. Érdekességként megjegyezzük, hogy a minőségbiztosítás kérdése is szóba került két helyszínen.

Tanulságos lehet összevetni az országos adatokat a mi tréningjeink létszám adataival. Az 1996. évben a fővárosi és a megyei pedagógiai intézetek - az OKI által támogatott - a helyi tantervvel foglalkozó rendezvényein 1696 részvevő volt. Ugyanebben az évben érte el tevékenységünk a csúcspontját, majdnem minden második héten vezettünk egy helyi tanterv tréninget, amelyen összesen kb. 600 pedagógus vett részt. Ha az átfedéseket leszámítjuk, akkor a pedagógiai intézetek programján 1511-en, a miénken 600-an voltak. Érzékletes ez az adat akkor is, ha tudjuk, hogy a pedagógiai intézetek az év második felében bonyolították ezeket a rendezvényeket. Ha éves szinten a kétszeresét tételezzük a hallgatói létszámnak, akkor is azt feltételezhetjük, hogy az országos (pedagógiai intézetek által szervezett) helyi tantervi továbbképzések hallgatóinak kb. 20%-a a mi felkészítésünkön vett részt 1996-ban. Ez azt jelenti, hogy kellő létszám ahhoz, hogy általánosabb következtetéseket vonhassunk le ennek a csoportnak a helyi tanterv összeállításával kapcsolatos elvárásait megvizsgálva.

A helyi tantervkészítő tréningek részvevőinek elvárásai

A tréningjeinken minden alkalommal felmértük, hogy a részvevőknek milyen elvárásai, igényei vannak a felkészítéssel szemben. Ennek módszere az volt, hogy a részvevők felírták egy lapra (post it), hogy mit szeretnének megtanulni, milyen kérdésekre kívánnak választ kapni, pontosan mit várnak a programtól. Ezeket a cédulákat egyrészt felragasztották egy csomagolópapírra, amely a tréning befejezéséig jelen volt figyelmeztetve minket, hogy eleget tegyünk az elvárásoknak, másrészt ismertették a többiek előtt a leírtakat, amelyeket mi fóliára rögzítettünk és a harmadik nap végén ezen ellenőriztük közösen, hogy teljesültek-e az igények.

Az említett fóliák alapján tudjuk bemutatni és elemezni a tréningeken megfogalmazott elvárásokat. Az elemzés másik bázisát azok a tapasztalatok, benyomások alkotják, amelyeket mint tréningvezetők szereztünk, vagyis a részvevői megfigyelés többlet információival tudjuk kiegészíteni, értelmezni az adatokat.

Érvényességi megszorítások

Az elvárások rögzítésével kapcsolatban két dolgot kell hangsúlyoznunk. Egyfelől nem szó szerint írtuk le a részvevői megfogalmazásokat, másfelől pedig ha többen is lényegileg ugyanazt mondták, akkor nem alkalmaztunk egységes jelölést. Volt amikor a változatokat is jegyeztük, máskor meg elegendőnek tartotta a csoport, hogy egyszer írjuk fel a problémát. Ezek a fóliák tehát nem egy felméréshez, nem egy vizsgálathoz készültek.

A "mintaválasztást" véletlennek tekinthetjük - bár nem mi választottunk, hanem ők választottak minket. Ezért érdemes a helyszíneket Magyarország térképén is elhelyezni, hogy érzékelhetővé váljon, milyen területről származnak ezek az adatok. (Vö.: 1. ábra)

Általánosságban elmondhatjuk, hogy inkább azokkal a pedagógusokkal találkoztunk, akiket az érdeklődőbbek közé sorolhatunk. Azt gondoljuk, hogy ezért némileg torzít a kép. Ha összevetjük a 200 -300 fős hallgatóság előtt tartott előadásokon szerzett benyomásainkat tréning tapasztalatainkkal, akkor azt mondhatjuk, hogy a NAT-tal, az újjal, a változással szembeni elégedetlenség jóval erősebben jelentkezett az előadásokon. (Azt csak zárójelben említjük meg, hogy a három nap során sokkal alaposabban végére járhattunk az ilyen típusú felvetéseknek és a tanárok meggyőzhetőknek bizonyultak.) Nem fordítottunk külön gondot a részvevők regisztrálására, ezért nem tudunk pontos adatot megadni a létszámot illetően.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az ország egy bizonyos körét érintő, véletlenül "kiválasztott", de az átlagosnál feltehetően jobban érdeklődő pedagógus mintáról rendelkezünk adatokkal.

Az adatok értelmezése

Az említések számából kitűnik (1. táblázat), hogy a legerőteljesebb elvárásként az jelentkezett, hogy a gyakorlatban hasznosítható ismereteket akarnak a részvevők, a csináláshoz szeretnének fogódzókat, tapasztalatokat kapni. "Ötleteket, segítséget" várnak egy "működőképes tanterv" összeállításához, "megerősítést az eddigi elgondolásokhoz", megerősítést ahhoz, hogy meg tudnak birkózni a tanterv összeállítás feladatával. A részletes lista tartalmazza, hogy a fő típusok közé milyen megfogalmazásokat, "válaszvariációkat" soroltunk. A "Gyakorlati (praktikus) ismeretek" típusú elvárásoknak több mint a háromnegyedét az ötletek, segítség, megerősítés altípus adja. Egyfelől azzal magyarázható, hogy a tanárokra általában jellemző, hogy a gyakorlat nyelvére lefordított tudást igényelnek és szükségük van a megerősítésre. Másfelől ez az elvárás különösen érthető abban helyzetben, amikor a közoktatási törvény a pedagógusokat olyan feladat elé állítja, amire igazában nem képezték ki őket és a döntő többségük a tantervkészítés problémájával iskolai gyakorlata során még nem találkozott.

A pontos képhez az is hozzátartozik, hogy nem kevesen voltak azok a részvevők, akik számára szokatlan volt a tréning jellegű továbbképzés, a cselekvéses tanulás, ők a gyakorlatorientált ismereteket előadás formájában szerették volna megkapni. Ebből a hozzáállásból arra is következtethetünk, hogy a tanárok ezen rétegének a pedagógiai tárházában nem elég erőteljesen vannak jelen a cselekvéses tanulás módszerei, vagy éppenséggel hiányoznak onnan. Részvevői benyomásaink is azt erősítik meg, hogy a pedagógusok módszertani kultúrája fejlesztésre, gazdagításra szorul.

A második helyen a módszertani felkészítés igénye áll. "Fogásokat", "módszereket", "módszertani segítséget" vártak a részvevők a tréningtől a tantervek készítéséhez/összeállításához, választásához, adaptálásához. A módszerek és a gyakorlati útmutatás kérdése voltaképpen szorosan összetartozik. Együtt az összes említések kb. 28%-át ölelik fel. Ez azt erősíti, hogy valóban a gyakorlatra kihegyezett ismereteket, tudást várnak a pedagógusok, mert át akarják látni, meg akarják tanulni, hogyan kell/lehet tantervet készíteni, összeállítani stb. Jól érzékelhető, hogy az OKI tantervi adatbankjáról szóló információk sűrűsödésével, az adatbank kiépülésének előrehaladtával mind több részvevő fogalmazta meg azt az igényét, hogy az adatbank működéséről, használatáról, de elsősorban a választás hogyanjáról gyakorlati ismereteket kapjon. Hogy mégis kettéválasztottuk a két elvárástípust, annak az az oka, hogy fontosnak tartottuk a kimondottan módszertani kérdések külön megjelenítését.

A fogalmak, összefüggések tisztázása mind a kezdeti időszakban 1994 ősze - 1996 tavasza, mind a későbbiekben hangsúlyos kérdésnek mutatkozott. Az első szakaszban azért kerültek elő az ilyen jellegű elvárások, mert sok volt a bizonytalanság, még nem került elfogadásra a NAT ill. még alig hogy elfogadták, kevéssé ismerték a kollégák szövegszerűen. Későbbiekben a NAT értelmezése, a NAT és a helyi tanterv viszonyának tisztázása, a pontos feladat meghatározás irányába mozdultak el az igények. Azt jelzi, hogy a pedagógusok megismerkedtek a NAT-tal, a törvénnyel és a körülöttük jelentkező problémákkal, így a kérdésfelvetéseik, elvárásaik is konkrétabbá váltak.

A műveltségi (rész)területek kérdéseit érdemes külön csoportként kezelni a konkrétabb megfogalmazásuk miatt, ezért nem soroltuk be ezeket a "Fogalmak, összefüggések tisztázása" típusba. Itt kiemelésre kívánkozik, hogy a műveltségi területek közötti kapcsolatok, összefüggések, az integrációs megoldások kérdése több hallgatót is foglalkoztatott. A jellemzőbb azért az volt, hogy a pedagógusok a saját szakpárosításukhoz képest érdeklődtek a műveltségi (rész)területekről, vártak az egyes részterületek problémáiban eligazítást. A tréningjeiken részt vett tanárok többségére az jellemző, hogy nem kívánja végigkövetni a NAT műveltségi területeinek logikai szerkezetét, ragaszkodik a szakjai tanításának eddigi iskolai gyakorlatához. A tanárok alapállásáról megállapítható tehát - vélhetően nem csak a tréningjeinken részvevőkre érvényesen -, hogy a meglévő ismeretüket, tudásukat, gyakorlatukat tekintik érvényes alapnak, és legfeljebb ezekhez az elemekhez képest hajlandók valami változtatást megtenni. Elsődlegesen az időkeretek szűkülését, a tantárgyuk visszaszorítottságát és ebből adódóan a kötelező óraszámuk kitöltésének nehézségét érzékelik a pedagógusok. Végső soron azt, hogy az egzisztenciájuk vált kérdésessé. Ebben nem tesznek különbséget abban, hogy az időkeretekről a törvény rendelkezik, a NAT pedig a tartalomról, egységesen a NAT "hibájának" tulajdonítják, hogy nem működhet a tantárgyuk a megszokott óraszámmal.

Nyilván számolni kell azzal, hogy a NAT szemléletének, a tanítási gyakorlatba való átültetése hosszabb időt igényel, ehhez világossá kell tenni a tanárok előtt, hogy a NAT a tartalmi szabályozás terén hozott jelentős változást, ami azonban nem azt jelenti a tanítás-tanulás folyamatában, hogy egy régit egy az egyben levált egy új, hanem azt, hogy sokféle megoldás létezhet, működhet egymás mellett.

"A tanárok felkészülése" típusban jelennek meg azok a felvetések, amelyek a NAT új tartalmainak (mozgóképkultúra és médiaismeret, tánc és dráma, emberismeret stb.) tanítását érintik. A pedagógusokat eléggé foglalkoztatta, hogy miképp várják tőlük ezeknek a területeknek az oktatását, amikor erre őket nem képezték ki, és a jelen pillanatban sem folyik ilyen jellegű tanárképzés vagy csak néhány helyen. Ez a kérdés az említések számától eltérően jóval gyakrabban került elő, nagyobb hangsúlyt kapott a tréningen. Szintén ehhez a típushoz tartoznak azok az elvárások, amelyek tantervírásra való felkészítéssel és a tanterv összeállításának menedzselésével kapcsolatosak. "Hogyan készüljek fel én mint tanár, és hogyan az egész nevelőtestület a tanterv elkészítésére?" Ehhez szorosan kötődött az a igény, hogy kapjanak támpontot, technikát, módszereket ahhoz, hogyan szervezzék meg iskolájukban a felkészülést a pedagógiai program és benne a helyi tanterv összeállítására, hogyan irányítsák, menedzseljék magát a munkafolyamatot. Ez az elvárás nemcsak iskolavezetők szájából hangzott el, bár döntően rájuk volt jellemző. Azoknak a pedagógusoknak nehezebb segítséget nyújtani, akik a testülettől is, az iskola vezetésétől is némileg elszigetelve próbálnak változásokat elindítani, a NAT-ból adódó sajátos helyi programot kidolgozni. Az igényeknek még egy körét soroltuk ebbe a típusba, mégpedig azokat, amelyek azt firtatták, hogy honnan milyen segítséget várhatnak a tanárok a helyi tanterv működtetéséhez, értékeléséhez.

6. táblázat - ELVÁRÁSOK A helyi tanterv összeállítására felkészítő tréningeken részvevők elvárásainak csoportosított listája

Sorrend Az elvárásmegnevezése Azemlítések száma

1. Gyakorlati (praktikus) ismeretek 102
2. Módszerek 72
3. Fogalmak, összefüggések tisztázása 59
4. Műveltségi (rész)területek kérdései 58
5. A helyi tanterv formai, tartalmi követelményei 56
6. A tanárok felkészülése 37
7. Időkeretek 33
8. Szabályozási és financiális kérdések 32
9. Helyi sajátosságok 29
10. A helyi tantervről tanultak átadása, multiplikátor 24
11. Közös követelmények 23
13. Iskolaszerkezet 19
14. Iskola és társadalom 18
15. Elméleti ismeretek 17
16. Célok 13
17. A helyi tanterv és a tankönyvek, taneszközök 11
18. Átjárhatóság 10
19. Ellenőrzés, véleményezés 10
20. Átmeneti tantervek 7

  Összesen: 630
(Szerző: Horváth H. Attila)

7. táblázat - ELVÁRÁSOK A helyi tanterv összeállítására felkészítő tréningeken részvevők elvárásainak részletezett listája

Az elvárás megnevezése Azemlítések száma

Fogalmak, összefüggések tisztázása 63
a) általában 11
b) NAT és helyi tanterv kapcsolata 21
c) NAT ismerete, értelmezése 12
d) Pedagógiai program és helyi tanterv kapcsolata 9
e) követelmények 6
f) hány %-át tölti ki a NAT a helyi tantervnek 4

Ah elyi tanterv formai, tartalmi követelményei 56
a) átfogó képet kapni, tisztán látni 12
b) formai 22
c) tartalmi 11
d) helyi tanterv és a tanmenet kapcsolata 3
e) helyi tanterv és a tantárgyi programok kapcsolata 5
f) országosan egységes szempontok 3

Gyakorlati (praktikus) ismeretek 102
a) ötletek, segítség, megerősítés 71
b) ötletek, segítség, megerősítés vezetőknek 8
c) tananyag elrendezése 6
d) tipikus hibák, buktatók a helyi tanterv összeállításánál 5
e) tapasztalatok 6
f)hogyan kezdjem el 6

Elméleti ismeretek 17
a) eligazodni a szakirodalomban 11
b) elmélet ismeretek 6

Módszerek 72
a) általában 14
b) helyi tanterv készítése, összeállítása 35
c) helyi tanterv választása, adatbank 13
d) helyi tanterv adaptálása 5
e) működő tantervek megismerése, elemzése 5

Műveltségi(rész)területek kérdései 58
a) általában 4
b) integráció 6
c) kapcsolatok a műveltségi területek között 10
d) szaktárgy felől közelítve 16
e) egyes műveltségi (rész)területek 17
f) tananyag csökkentése 5

Közöskövetelmények 23
a) NAT és a nevelés 11
aa) általában 5
ab) osztályfőnöki 6
b) környezeti nevelés 9
c) tanulás 3

Időkeretek 33
a) óraszámok, időalku 20
b) kötelező/választható időkeretek 6
c) emelt szint, "tagozat" 4
d) feladatok időbeni ütemezése 3

Átjárhatóság 10

A helyi tantervről tanultak átadása, multiplikátor 23
a) hogyan segítsek a kollégáknak 10
b) multiplikátor szerep 5
c) tréning, tanfolyam vezetés 8

Helyisajátosságok 29
a) specialitások 14
b) az iskola arculatának megőrzése/megválasztása 9
c) hagyományok 6

Iskolaés társadalom 18
a) helyi szükségletek 8
b) helyi feltételek 7
c) iskolahasználók érdekérvényesítése 3

Iskolaszerkezet 19
a) általában 6
b) összevont osztályok 2
c) alapozó szakasz 3
d) "alsó és felső tagozat" együttműködése 4
e) általános és középiskola együttműködése 4
f) középiskola 12
fa) szakmai orientáció 9-10. évfolyamon 6
fb) 11-12 évfolyam tantervei 7

Szabályozásiés financiális kérdések 32
a) szabályozás általában 3
b) vizsgakövetelmények hiánya 10
c) financiális kérdések 9
d) a település oktatáspolitikai koncepciójának hiánya 4
e) törvényi előírások (tehetséggondozás, tanulási nehézségek stb.) 6

A helyi tanterv és a tankönyvek, taneszközök 11

A tanárok felkészülése 37
a) ki tanítsa a műveltségi területeket 5
b) hogyan készüljön fel a tantestület 9
c) a felkészülés menedzselés 17
d) honnan milyen segítség várható a későbbiekben 6

Ellenőrzés,véleményezés 10
a) Kik és hogyan fogják a tantervet véleményezni 3
b) Hogy történik a helyi tanterv ellenőrzése 4
c) általában 3

Célok 13
a) a helyi tanterv "csinálás" célja, értelme, haszna 6
b) az iskola célrendszere 2
c) az iskola pedagógiai filozófiája 2
d) rugalmas program 3

Átmenetitantervek 7
(Szerző: Horváth H. Attila)

* Az, hogy egy projekt "Nem jóváhagyott", az azt jelenti, hogy a tanterv finanszírozását illetően az MKM-től nem érkezett sem jóváhagyó, sem azt elutasító nyilatkozat. Tehát ezek nem olyan tantervek, amelyek adatbankba kerülését a minisztérium egyértelműen elutasította volna, hanem olyanok, amelyek sorsáról 1996. július 22. után semmilyen módon nem nyilatkozott.



Közoktatási Információs Szolgáltató Pontok

Város Név Intézmény Cím Telefon Fax

Baja Papp Károly Újvárosi Általános Művelődési Központ Baja 6500 Oltványi u. 14. 79/326-571 79/325-229
Biharkeresztes Szabó András Bocskai István Gimnázium, Szakiskola és Diákotthon 4110 Ady E. u. 2. 54/430-146 54/430-084
Budapest Bak Zsófia Alapítványi és Magániskolák Egyesülete 1096 Vendel u. 3. 215-62-20  
Csongrád Cseri Gábor Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola 6640 Kossuth tér 1. 63/482-715 63/383-233
Gödöllő Fejes József Damjanich János Általános Iskola 2100 Batthyány Lajos u. 32. 28/414-940,20/437-476 -
Gyöngyös Fenyő István II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola 3200 Petőfi út 2. 37/301-635 -
Hajdunánás Kissné Körtvélyesi Idikó Barcsa János Általános Iskola 4081 Polgári u. 71.sz. 52/380-611, 20/260-353 -
Hódmezővásárhely Sisák Zoltán Bethlen Gábor Református Gimnázium 6800 Szőnyi u. 2. 62/341-703 62/344-337
Kalocsa Hábel József Belvárosi Általános Iskola 6300 Szent I. kir. út 12-14. 78/461-461 -
Komárom PokornyinéP intér Ildikó Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Szakiskola 2900 Czuczor Gergely u. 34/340-329 34/341-584
Mátészalka Jágri Ilona Gépészeti Szakközépiskola 4702 Kölcsey u. 12. 44/312-884 -
Nagykanizsa Faragó Zsolt Zsigmond Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola 8800 Sugárút 13. 93/310-591 93/314-385/139 m.
Ózd KovácsO ttó Szabó Lőrinc Általános és Szakiskola 3600 Brassói út 1. 48/473-712 48/471-587
Pápa Huszár Endre Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 8501 Várkertút 6. 89/318-025 89/324-953
Pécs Bebesiné Turi Katalin Apáczai Nevelési Központ 7600 Apáczai Krt. 1. 72/441-325 72/441-965
Sárospatak Kiss Zoltán Árpád Vezér Gimnázium 3950 Arany János u. 5-7. 47/314-158 47/312-140
Sopron Friedrich Zsolt Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium 9400 Ferenczy János u. 7. 99/311-468 99/333-420
Szigetvár BarczikayL ászlóné Szigetvár Város Önkormányzat, Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola 7900 Rákóczi Ferenc u. 9-13. 73/413-280 73/312-525
Tamási KaszásD ezső Béri Balogh Ádám Gimnázium 7090 Bezerédj u. 1. 74/473-679 -
Tiszafüred Fehér Istvánné Kossuth L. Gimn. Kereskedelmi Szakközépiskola és Koll. 5350 Baross út 36. 59/350-220 -
Zalaegerszeg Sabó Károly Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ 8900 Apáczai Csere János tér 5. 92/311-396 92/311-426

Közoktatási Információs Szolgáltató Pontok II.

Város Intézmény Név Cím Telefon Fax

Budapest XXII. Kerületi Pedagógiai Kabinet Kovács Márk 1221 Tompa u. 8. 226-5584 (m), 131-4132 (o) 226-5584
Budapest III. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézet Szikora Pál, Jákfalvi Gabriella 1031 Kalászi út 5-7. 388-7113 (m) 388-7113/13
Püspökladány Karacs Ferenc Gimnázium és Ruhaipari Szakközépiskola Gali Zoltán 4150 Gagarin út 2. 54/451-102 (m) -
Budapest Okker OktatásiIroda Kolacsek Gyula 1067 Csengery u. 68. 302-1521 (m) 332-4587
Kapuvár Pátzay Pál Általános Iskola Harmath Lajos 9330 Kossuth L. u. 9-11. 96/241-224 (m) -
Szeged Humán Szolgáltató Központ Pedagógiai Intézet Szerdahelyi Emőke 6723Sás u. 2. 62/485-661 (m) 62/485-661
Marcali Berzsenyi Dániel Gimn. és Közgazdasági Szakközépiskola Fellegi Bálint 8700 Petőfi u. 16. 85/412-244 (m) 85/411-548
Balassagyarmat Május 1 Úti Általános Iskola Fábián Gábor 2660 Május 1. Út 2. 35/301-239 (m) -
Dunaújváros Petőfi Sándor Általános Iskola Farkasné B. Andrea 2400 Római Krt. 2. 25/323-612 (m), 25/404-031 (o) -
Vác Földváry Károly Általános Iskola Sági László 2600 Nagymező u. 14. 27/315-297 (m) -

Közoktatási Információs Irodák (Megyei Pedagógiai Intézetek)

Város Név Irsz. cím Intézet Telefon

Kecskemét Bodor Zoltán, Hornyák Zoltán 6000 Katona József tér 8. Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet 76/416-420
Pécs Gajdus Istvánné 7626 Széchenyi tér 9. Baranya Megyei Pedagógiai Intézet 72/211-700, 72/241-124
Békéscsaba Dr. Tímár Éva, Zsotár Gyula 5600 Luther u. 5/b. Békés Megyei Pedagógiai Intézet 66/444-109
Miskolc Régéci Zoltánné, Udvarnoki Miklósné 3534 Andrássy u. 96. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet 46/379-790, 46/401-433
Budapest Borbély Imre 1088 Vas u. 8. Fővárosi Pedagógiai Intézet 1382-156
Budapest Gérnyi Ferencné 1052 Városház u. 7. PestM egyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet 1176-726
Szeged Szuromi Pálné 6726 Középfasor 1-3. Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet 62/431-402
Székesfehérvár Gerse István 8000 Marx tér1. Fejér Megyei Pedagógiai Intézet 22/310-589
Győr Telekes Annamária 9022 Bajcsy-Zs. u. 80/84. Győr-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet 96/310-287
Debrecen Csontó Béla, Nagy Jánosné 4024 Piac u.42/48. Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet 52/449-630
Eger Osváth Péter 3300 Széchenyi u. 47. Heves Megyei Pedagógiai Intézet 36/422-600
Szolnok Rácz Éva 5000 Magyar út 4. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet 56/422-652
Tatabánya Juhász Mihály 2800 Fő tér 4. Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet 34/317-433
Salgótarján Guszlev Viktor 3100 Május 1 út 77. Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet 32/310-574/45,32/314-814
Kaposvár Nagy Károly 7400 Csokonai u. 3. Somogy Megyei Pedagógiai Intézet 82/315-122/147
Nyíregyháza Kindrusz Pál 4400 Buza u. 5. Szabolcs-Szatmár Megyei Pedagógiai Intézet 42/311-499
Szekszárd Pámer Jakab 7100 Mártírok tere 11/13. Tolna Megyei Pedagógiai Intézet 74/312-918
Szombathely Zelles Ilona 9700 Petőfi S. u. 8. VasMegyei Pedagógiai Intézet 94/314-174
Veszprém Tamás Gyula, Varga Katalin 8200 Iskola u. 8. Ipari Szki. és Általános Gimnázium 88/406-866
Zalaegerszeg Kámán Tibor 8900 Kossuth L. út 45-49. Zala Megyei Pedagógiai Intézet 92/313-293

Az OKI tantervi adatbankjában lévő tantervek 1997. május 15.


TELJES ISKOLAI TANTERVEK

név   típus Profilazonosító

Újreál 7-10. évf.   tanterv-iskolai OKI96ÚJRTEL
Matematika   tanterv-átfogó OKI96ÚJRMAT
Magyar nyelv és irodalom   tanterv-átfogó OKI96ÚJRMAI
  Nyelvtan tanterv OKI96ÚJRNY
  Irodalom tanterv OKI96ÚJRIR
Élő idegen nyelv   tanterv-átfogó OKI96ÚJRÉID
  Angol nyelv tanterv OKI96ÚJRAN
  Német nyelv kezdő tanterv OKI96ÚJRNÉ
  Olasz nyelv tanterv OKI96ÚJROL
Ember és társadalom   tanterv-átfogó OKI96ÚJRETÁ
  Történelem tanterv OKI96ÚJRTÖ
  Állampolgári ismeretek tanterv OKI96ÚJRTÁ
  Rólam van szó - Rólunk van szó tanterv OKI96ÚJRINT
Ember és természet   tanterv-átfogó OKI96ÚJRETE
  Fizika tanterv OKI96ÚJRFI
  Kémia tanterv OKI96ÚJRKÉ
  Biológia és egészségtan tanterv OKI96ÚJRBE
  Erdeiiskola tanterv OKI96ÚJRERD
Művészetek   tanterv-átfogó OKI96ÚJRMŰV
  Ének-zene tanterv OKI96ÚJRÉZ
  Rajz és műalkotások elemzése tanterv OKI96ÚJRVK
  Mozgóképkultúra és médiaismeret tanterv OKI96ÚJRMM
Informatika   tanterv-átfogó OKI96ÚJRINF
  Számítástechnika tanterv OKI96ÚJRSZ
Testnevelés és sport   tanterv-átfogó OKI96ÚJRTES
  Testnevelésés sport tanterv OKI96ÚJRTES
Életvitel és gyakorlati ismeretek   tanterv-átfogó OKI96ÚJRÉGY
  Gyakorlati ismeretek tanterv OKI96ÚJRHTTC
  Erdei iskola tanterv OKI96ÚJRERD
Földünk és környezetünk   tanterv-átfogó OKI96ÚJRFÖK
  Földrajz tanterv OKI96ÚJRFÖK


Óvoda, Iskola és Kultúra Háza, Csempeszkopács

Iskola 1-4. évfolyam   tanterv-iskolai OKI96VAOTEL
  Magyar nyelv és irodalom tanterv OKI96VAOMA
  Matematika tanterv OKI96VAOMAT
  Ember és környezete tanterv OKI96VAOTITE
  Vizuális kultúra - Modellezés tanterv OKI96VAOVKTC
  Ének-zene- Tánc tanterv OKI96VAOÉZ
  Testnevelés tanterv OKI96VAOTES


MŰVELTSÉGI TERÜLETRE KÉSZÜLT TANTERVCSALÁDOK

név   típus Profilazonosító

Nyelvtan-Kommunikáció-Irodalom Tizenéveseknek 5-10.   tanterv-átfogó OKI96BZOMAI
  Grammatika 5-10. tanterv OKI96BZOMAI
  Irodalom 5-10. tanterv OKI96BZOMAI
  Kommunikáció 5-8. tanterv OKI96BZOMAI
  Helyesírás 5-8. tanterv OKI96BZOMAI
  Helyesejtés 5-8. tanterv OKI96BZOMAI
Magyar nyelv és irodalom 7-12.   tanterv-átfogó OKI96BANMAI
  Irodalom7-12. tanterv OKI96BANMAI
  Magyar nyelv 7-12. tanterv OKI96BANMAI
Magyar nyelv és irodalom 5-10. évfolyam   tanterv- átfogó OKI96HELMAI
  Magyar nyelv és irodalom 5-6. évfolyam tanterv OKI96HELMAI
  Magya rnyelv 7-10. évfolyam tanterv OKI96HELMAI
  Magyar irodalom 7-10. évfolyam tanterv OKI96HELMAI
Matematika 1-12.   tanterv-átfogó OKI96PÁLMAT
  Matematika 1-6. normál tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 1-6. emelt szintű a 3. évfolyamtól tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 1-4. normál tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 1-4. emelt szintű a 3. évfolyamtól tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 1-8. normál tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 1-8. normál alapú tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 1-8. emelt szintű a 3. évfolyamtól tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 1-8. emelt alapú tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 1-10. normál tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 5-12. normál tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 5-12. alkalmazás orientált tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 5-12. emelt szintű tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 5-12. emelt alapú tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 7-12. normál tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 7-12. emelt szintű tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 7-12. alkalmazás orientált tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 9-12. normál tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 9-12. emelt szintű tanterv OKI96PÁLMAT
  Matematika 9-12. alkalmazás orientált tanterv OKI96PÁLMAT
Társadalom és emberismeret 1-10.   tanterv-átfogó OKI96HAJTÁEM
  Társadalomismeret 1-10. tanterv OKI96HAJTÁ
  Emberismeret 7-10. tanterv OKI96HAJEM
Ember és társadalom 3-10.   tanterv-átfogó OKI96KORETÁ
  Társadalom és honismeret 3-4. tanterv OKI96KORTI
  Társadalmi ismeretek 5-6. tanterv OKI96KORTÁ
  Társadalmi ismeretek 7-8. tanterv OKI96KORTÖTÁ
  Történelem és állampolgári ismeretek 9-10. tanterv OKI96KORTÖTÁ
  Gazdasági ismeretek 10. tanterv OKI96KORTÁ
  Emberismeret 7-10. tanterv OKI96KOREM
Ember és természet 1-10.   tanterv-átfogó OKI96STGETE
  Természetismeret 1-6. tanterv OKI96STGTE
  Fizika 7-10. tanterv OKI96STGFI
  Kémia 7-10. tanterv OKI96STGKÉ
  Biológia és egészségtan 7-10. tanterv OKI96STGBE
Ember és természet 1-12.   tanterv-átfogó OKI96BNJETE
  Biológia 7-11. tanterv OKI96BNJETE
  Fizika 7-11. tanterv OKI96BNJETE
  Kémia 7-10. tanterv OKI96BNJETE
  Emberés tudomány 12. tanterv OKI96BNJETE
  Természetismeret 2-4. tanterv OKI96BNJETE
  Természetismeret 5-6. tanterv OKI96BNJETE
A kék bolygó és lakói 7-10.   tanterv-átfogó OKI96HORETE
  Természetvizsgálat 7. tantárgy OKI96HORFI
Csillagászat 7. tantárgy OKI96HORFI  
Biológia 8-10. tanterv OKI96HORBE  
Fizika 8-10. tanterv OKI96HORFI  
Kémia 8-10. tanterv OKI96HORKÉ  
Harmonikus természet (ETE) 1-10.   tanterv-átfogó OKI96KUTETE
  Természetismeret 1-6. tanterv OKI96KUTTE
  Fizika 7-10. tanterv OKI96SMIFI
  Biológia 7-10. tanterv OKI96FRABE
  Kémia 7-10. tanterv OKI96CTIKÉ
Kútbanéző 1-10. (komplex művészeti tanterv)   tanterv- átfogó OKI96ALAMŰV
Informatika 5-12.   tanterv-átfogó OKI96NYVINF
  Számítástechnika 5-12. tanterv OKI96NYLSZ
  KönyvtárInformatika 5-12. tanterv OKI96VZSKÖ
Életünk és a technika 1-10.   tanterv-átfogó OKI96SPÉGY
Testnevelés és sport műveltségterület 1-12.   tanterv-átfogó OKI96WEGTES
Testnevelés és sport műveltségterület 1-4. tanterv OKI96WEGTES  
Testnevelés és sport műveltségterület 5-6. tanterv OKI96WEGTES  
Testnevelés és sport műveltségterület 7-8. tanterv OKI96WEGTES  
Testnevelés és sport műveltségterület 9-10. tanterv OKI96WEGTES  
Testnevelés és sport műveltségterület 11-12. tanterv OKI96WEGTES  

EGYES TANTÁRGYAK TANTERVEI (MŰVELTSÉGI TERÜLETEK SZERINT)

név típus Profil azonosító

Magyar nyelv és irodalom    
Magyar nyelv 5-12. tanterv OKI96SZGNY
Élő idegen nyelv    
Angol kezdő 5-10. tanterv OKI96SZKAN
Francia 5-10. tanterv OKI96DARFR
Latin nyelv 5-12. tanterv OKI96BGRLA
Latin nyelv 7-12. - la&kult 1996. tanterv OKI96NHMLA
Német gimnáziumi kezdő tantervek 9-12. tanterv OKI96EVKNÉ
Német gimnáziumi haladó tantervek 9-12. tanterv OKI96EVHNÉ
Élő idegen nyelv - tagozatos német 3-8. tanterv OKI96HJONÉ
Német mint idegen nyelv 5-10. tanterv OKI96HOJNÉ
Olasz 5-12. tanterv OKI96NYTOL
Spanyol 5-10. tanterv OKI96ZOMSP
Spanyol 10-12. tanterv OKI96ZOMSP
Spanyol alap 9-12. tanterv OKI96ZOMSP
Spanyol speciális 9-12. tanterv OKI96ZOMSP
Spanyol kéttannyelvű 9-13. tanterv OKI96ZOMSP
Matematika    
Matematika1-4. tanterv OKI96CNEMAT
Ember és társadalom    
Emberismeret 4-10. tanterv OKI96PALTIEM
Történelem 5-10. tanterv OKI96UJVTITÁTÖ
Társadalomtörténeti esettanulmányok 5-10. tanterv OKI96JGYETÁ
Civizmus 1-10. (társ., állampolg. és gazd. ism.) tanterv OKI96SZITITÁ
Társadalomismeret 7-10. tanterv OKI96PAAEMTATÖ
Történelem 7-10. tanterv OKI96VASTÖ
Budapest tanterv történelem 7-10. tanterv OKI96FOKTÖ
Történelem 7-10. tanterv OKI96BISTÖ
Filozófia 11-12. tanterv OKI96HAJPH
Ember és természet    
Kémia 7-10. tanterv OKI96WAJKÉ
Biológia 7-10. tanterv OKI96HEGBE
Földünk és környezetünk    
Földünk és környezetünk (földrajz) 7-10. tanterv OKI96MAMFÖK
"Világvándor" Földünk és környezetünk 7-10. tanterv OKI96LEJFÖK
Művészetek    
Ének-zene1-6. tanterv OKI96MTEÉZ
Ének-zene1-6. tanterv OKI96TURÉZ
Ének-zene1-10. tanterv OKI96KODÉZ
Ének-zene tanterv 5-10. tanterv OKI96MONÉZ
Ének-zene 1-4. tanterv OKI96KODÉZ
Ének-zene 5-8. tanterv OKI96KODÉZ
Ének-zene 9-10. tanterv OKI96KODÉZ
Karének 5-10. tanterv OKI96KODÉZ
Ének-zene1-10. tanterv OKI96ZAKÉZ
Tánc és dráma 1-6. tanterv OKI96BTFTD
Vizuáli skultúra 1-10. tanterv OKI96GYŐRVK
Vizuális nevelés 1-10. tanterv OKI96TLGVK
Vizuális nevelés 1-10. tanterv OKI96TLGVK
Ábrázolás és művészet 1-12. tanterv OKI96MROVK
Mozgóképkultúra és médiaismeret 7-10. tanterv OKI96AKGMM
Mozgóképkultúra és médiaismeret 7-12. tanterv OKI96SZTMM
Informatika    
Számítástechnika 7-8. tanterv OKI96TGYSZ
Számítástechnika 5-10. tanterv OKI96THESZ
Számítástechnika 5-12. tanterv OKI96NYISZ
Könyvtárhasználat 5-12. tanterv OKI96SZPKÖ
Könyvtárhasználat 7-12. tanterv OKI96SZEKÖ
Életvitel és gyakorlati ismeretek    
Pályaorientáció 7-10. tanterv OKI96MUHPO
Pályaorientáció 4. 6. 8. 10. tanterv OKI96MHUPO
Testnevelés és sport    
Fővezér/tantervi alváltozatok tanterv OKI96OZSTES
Testnevelési tanterv 1-6. osztály tanterv OKI96OZSTES
Testnevelés 1-4. tanterv OKI96OZSTES
Testnevelés 5-6. tanterv OKI96OZSTES
Egyszerűsített szerkezetű testnevelési tanterv 1-6. tanterv OKI96OZSTES
Testnevelés tanterv, évfolyamos 1-6. tanterv OKI96OZSTES
Gyógytestnevelés helyi tanterv 1-12. tanterv OKI96KISTES
Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.