Előszó

A „Jelentés a magyar közoktatásról” című könyv célja az, hogy átfogó képet adjon a magyar közoktatást az elmúlt években ért kihívásokról, a közoktatási rendszerben zajló legfontosabb folyamatokról, valamint arról, hogyan reagált ezekre a kihívásokra és folyamatokra a hazai oktatáspolitika és oktatásfejlesztés. A könyvet azoknak szánjuk, akik akár döntéshozóként, akár egyszerű állampolgárként érdeklődnek a közoktatás ügye iránt. Azt reméljük, e kiadványt nemcsak a közoktatás központi és helyi irányítói, az e területtel foglalkozó politikusok, a közigazgatási szakemberek és az iskolák vezetői olvassák, hanem mindazok a pedagóguspályára készülő hallgatók, gyakorló pedagógusok, szülők és érdeklődő polgárok, akik kíváncsiak arra, ami Magyarországon az iskolák világában történik, és arra a tágabb környezetre is, amelyben az iskoláink működnek.

A „Jelentés a magyar közoktatásról” című kiadvány első alkalommal 1996-ban jelent meg. Annak nyomán került sor erre, hogy az OECD – a fejlett demokráciákat és piacgazdaságokat tömörítő nemzetközi gazdasági együttműködési szervezet, melyhez a kilencvenes évek elején nyújtottuk be tagsági kérelmünket – azt ajánlotta Magyarország számára, készítsen nyilvános, rendszeresen megjelenő, értékelő elemzést a közoktatás állapotáról. Az első Jelentést 1998-ban követte a második, 2000-ben a harmadik, majd legutóbb 2003-ban a negyedik.

A Jelentés az első kiadástól kezdve az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyé­ben készül, az Oktatási Minisztérium kérésére és támogatásával. Szerzői egy-egy szakterület specialistái, akiknek munkáját ismert közoktatási szakértőkből álló szerkesztőbizottság segíti. A Jelentést készítő műhely munkatársai szakértői háttérelemzések sokaságára építik saját elemzéseiket, aktívan felhasználva azokat a visszajelzéseket, melyeket a kiadvány elkészítését mindig végigkísérő, az egyes szakterületek sajátos problémáit feldolgozó szakmai vitasorozat nyújt. Egy-egy kötet elkészítésébe, közvetlen vagy közvetett módon, így szakértők sokasága kapcsolódhat be. A műhely, amely a Jelentést készíti, része egy kormányzati kutató-fejlesztő intézetnek, és az elmúlt évtizedben e keretek között tudta megőrizni szakmai függetlenségét.

A könyv egyes fejezetei önálló tanulmányok, amelyek a közoktatás legfontosabb problématerületeit vizsgálják, de az egyes tanulmányokból folyamatos szöveg áll ­össze. Ez lehetővé teszi az érdeklődő olvasó számára, hogy akár az egész könyv­et végigolvassa. A legjellemzőbb azonban az – és a szerkesztők is elsősorban ezt ajánlják –, hogy az olvasók kézikönyvként használják ezt a kiadványt, amit főleg akkor forgatnak, amikor a közoktatás egy-egy területéről, az ott zajló folyamatokról van szükségük információra, vagy éppen valamilyen konkrét adatnak kell utánanézniük. A könyvnek ez a fajta használata elsősorban a döntéshozókra jellemző, és azokra, akik a döntéseket befolyásolni szeretnék. Sokkal inkább jellemző egy vagy több fejezet folyamatos végigolvasása akkor, amikor a Jelentést a felsőoktatásban vagy a pedagógusok és iskolavezetők továbbképzésében használják kötelező irodalomként vagy éppen tananyagként.

A 2006. évi Jelentésben olvasható elemzések az előző kiadás óta eltelt időszakot ölelik fel, ami elsősorban a 2002 és 2006 közötti periódust jelenti: a szövegben gyakran előforduló „vizsgált időszak” megfogalmazás általában erre utal. Az elemzés időtávjában ugyanakkor gyakran előfordulnak kisebb-nagyobb különbségek. Bizonyos területek esetében csak hosszabb idősorok elemzése alapján lehet releváns megállapításokat tenni. (Ugyanakkor itt kell megjegyeznünk, hogy a statisztikai adatfelvételi rendszere 2000-től kissé megváltozott, ezért az összehasonlíthatóság érdekében bizonyos adatok visszamenőleg is megváltoztak, így előfordulhat, hogy adott évre adott kategóriában más adatot közöl ez a jelentés, mint a korábbiak.) Más esetekben az elemzett időszak végéhez köthető adatok a kiadvány lezárásakor még nem álltak rendelkezésre (ilyen például a legtöbb nemzetközi összehasonító adat, és – tekintettel az állami költségvetési beszámolók kései megszületésére – ilyen a finanszírozási adatok egy része is). Az elemzés időtávjával összefüggésben fontos hangsúlyozni: a legtöbb fejezet a 2006. év elejére készült el. Ezt követően a szöveget szerzők a kézirat lezárásának időpontjáig csupán az addig eltelt időszak legfontosabb történéseire való utalásokkal és reflexiókkal egészíthették ki. Így a 2006. év folyamatai – beleérve ebbe a közoktatási törvény 2006 júliusában történt módosítását – a kötetben csak korlátozott mértékben jelenhetnek meg: ezeket bővebben a következő Jelentés fogja elemezni.

A könyv kilenc fejezetet tartalmaz, amelyek a közoktatás általunk legfontosabbnak tartott területeit fedik le. Az egyes fejezetekben elemzett területek meghatározása a közoktatás problémavilágának sajátos tematizálását jelenti. E problémavilágot természetesen lehetne más módon is strukturálni, de ez az, ami az előkészítés során folytatott vitákból megszületett, és ami a szerkesztők, a szerkesztőbizottság és a fejezeteket elkészítő szerzői közösség mai gondolkodásmódját leginkább tükrözi. Ennek megfelelően egy fejezet foglalkozik a közoktatás társadalmi-gazdasági környezetének az alakulásával, majd külön fejezetben jelennek meg a következő témák: irányítás, finanszírozás, szerkezeti problémák, tartalmi kérdések, az iskolák belső világa és a pedagógusok. Ezeket két olyan fejezet követi – a minőségről és az eredményességről szóló nyolcadik, valamint az egyenlőtlenségekről és speciális igényekről szóló kilencedik –, amelyek horizontális témákat tárgyalnak.

A Jelentés szerkezetét, megközelítésmódját és hangsúlyait tekintve többé-kevésbé tartottuk magunkat a korábbi években elfogadott szerkesztési elvekhez. Amint az olvasó a fentiekből is láthatja, a 2006. évi kötetben megtartottuk azt az előző két kiadásnál alkalmazott módszert, hogy az egyes fejezetek megírására önálló szerzőket kértünk fel. A szerkesztés e módja mellett a formai és tartalmi koherencia fenntartása szükségszerűen nehezebb, mint amikor a szerkesztők a háttérelemzések felhasználásával lényegében maguk írták a könyvet. Cserébe az olvasó a közoktatás folyamatainak többféle szakértői értelmezését és értékelését ismerheti meg. Ugyanaz a téma így, esetenként eltérő megközelítésben és eltérő értékeléssel több fejezetben is megjelenhet. Jellegzetesen ilyen, több szerző által is érintett témák például az európai uniós források közoktatás-fejlesztési célokra történő felhasználása, az országos kompetenciamérések vagy az érettségi reformja.

Az egyes fejezetek megírásához a szerzők több mint negyven, általában ismert oktatásügyi szakemberek és kutatók által írt háttértanulmányt használhattak fel (ezek címe a kötet irodalomjegyzékben található meg), sokféle adatbázisra támaszkodhattak (ezekről is található lista a kötetben), és építhettek a hazai és nemzetközi közoktatási kutatások legfrissebb eredményeire. A szerzők a szerkesztőbizottsággal együtt kialakított, előre rögzített tartalmi struktúrát követték, megtartva a korábbi Jelentések elkészítése során kialakult, részben írott, részben íratlan, stiláris szabályokat. Ugyanakkor nagy szabadsággal rendelkeztek abban, hogyan használják fel a rendelkezésükre álló háttéranyagokat és adatokat, miképpen helyezik el a tematikus súlypontokat, és különösen hogyan értelmezik és értékelik a bemutatott és elemzett folyamatokat. Mint korábban már jeleztük, a szerzői közösség az egyes fejezetek mindegyikének a tartalmáról szakmai vitákat folytatott, ami nagymértékben hatott a bemutatott témák értelmezésére és értékelésére. A szerkesztők így talán joggal érezhetik azt, hogy a Jelentés mögött viszonylag széles és a szerzői közösségnél jóval tágabb szakmai kör véleménye jelenik meg.

A szerzők ezúttal is követték a Jelentés legfontosabb szerkesztési elvét: a bemutatott folyamatokat és az ezekhez kapcsolódó értelmező megállapításokat, mindenütt ahol ez lehetséges, konkrét adatok és pontosan megjelölt források támasztják alá. E szerkesztési elv összhangban van azzal, hogy a társadalmi folyamatok elemzése és az ezekre irányuló kormányzati politikák meghatározása és értékelése során egyre nagyobb jelentőségük van a mérhető indikátoroknak. A korábbi években lezajlott oktatásstatisztikai reform (lásd Jelentés…, 2003), a hazai és nemzetközi indikátorfejlesztés eredményei és az empirikus kutatások számának a növekedése lehetővé tette, hogy ezúttal is adatokban rendkívül gazdag kiadvány kerüljön az olvasók kezébe.

A korábban kialakult szerkesztési hagyományokat követve a Jelentés most is kiemelt figyelmet fordít a hazai folyamatok tágabb nemzetközi kontextusba történő helyezésére, és a globális, illetve európai trendek bemutatására. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi összehasonlító adatok a hazai statisztikákhoz képest mindig több éves késéssel jelennek meg, az ilyeneket tartalmazó táblázatokban és grafikonokban általában a vizsgált időszak első éveinek az adatai jelennek meg. Ezeket esetenként megpróbáljuk összevetni a legfrissebb hazai adatokkal, ez azonban csak korlátozottan lehetséges, hiszen a nemzetközi adatközlések során gyakran eltérő számítási módszereket alkalmaznak, mint amelyeket a hazai statisztika követ. A nemzetközi adatokat tekintve érdemes külön is felhívnunk az olvasó figyelmet a Jelentés két kiemelten fontos forrására: az egyik az OECD által évente kiadott „Pillantás az oktatásra” (Education at a Glance) a másik pedig az Európai Unió közoktatási információs szervezete, a Eurydice által kiadott „Az oktatás európai alapadatai” (Key data on Education in Europe).

Abból kiindulva, hogy a Jelentést egyre gyakrabban használják háttéranyagként a felsőoktatásban, a pedagógusok és közoktatási vezetők továbbképzésében, sőt a felsőoktatás egyéb olyan ágaiban is, mint az általános társadalomtudományi képzés vagy a különböző közpolitikai területekkel foglalkozó kurzusok, a korábbiakhoz hasonlóan most is figyelmet fordítottunk a szövegben használt fogalmak és a bemutatott összefüggések magyarázatára. Az olvasó a szövegben több helyen találkozik olyan keretes írásokkal, amelyek egyik célja éppen a képzésben történő felhasználás segítése. Gyakran ezeken belül történik meg bizonyos fogalmak bemutatása és értelmezése, de ezek más funkciót is betölthetnek: például lehetőséget nyújtanak konkrét példák és kezdeményezések bemutatására vagy a szöveg gondolatmenetéből kilógó, de annak megértését segítő egyéb háttér-információk közlésére.

A korábbi kötetekhez hasonlóan az egyik legnagyobb szerkesztői dilemmát ezúttal is az új és az ismétlődő elemek megfelelő arányának a megtalálása okozta. A szerkesztői szándék egyfelől az volt, hogy az olvasó lehetőleg mindent egy könyvben megtaláljon, és ne kelljen egy-egy kérdés miatt a korábbi kiadványokat fellapoznia. Ugyanakkor arra is tekintettel kellett lennünk, hogy a Jelentés 2006 olvasói a megelőző kiadásokhoz képest új információkhoz kívánnak hozzájutni, valamint arra, hogy a korábbi kiadásokhoz az Országos Közoktatási Intézet honlapján (www.oki.hu) keresztül bárki bármikor hozzáférhet. A szerkesztők megpróbáltak e két szempont között egyensúlyt tartani: egyfelől arra törekedtek, hogy az olvasó lehetőleg ennek az egy kötetnek a kézbevételével is minden alapvető információt megkaphasson, másfelől arra, hogy az információk minél nagyobb hányada legyen olyan, ami még nem szerepelt korábbi kötetekben. Ezért, ahol ez nem indokolt, nem ismételjük a korábbi Jelentésekben közölteket, hanem egyszerűen hivatkozunk a korábbi kiadványokra.

Ezúttal is külön fel kell hívnunk az olvasó figyelmét a kötetben található terjedelmes függelékre, ami a Jelentés egyik legfontosabb része. Ezt akár a szövegtől függetlenül, önálló adattárként is lehet használni, de a legfontosabb célja az egyes fejezetetekben megfogalmazott megállapítások alátámasztása. A kötet alapos olvasása ezért feltételezi a fejezetek és a függelék közötti gyakori közlekedést (ami sokkal könnyebb akkor, ha a kötet elektronikus változatát olvassuk, amelyben a függelék táblázataira történő hivatkozások hipertext formátumúak). A fejezetek szövegébe ritkán kerültek be táblázatok: itt most is elsősorban az elemzett tendenciákat és a fontosabb változásokat szemléltető ábrákat és grafikonokat helyeztük el, amelyek a mögöttes adatok közül nemegyszer csak a legfontosabbakat mutatják be. A szövegben szereplő ábrákhoz és grafikonokhoz csaknem minden esetben tartozik részletes táblázat is, amelyet az olvasó a függelék fellapozásával találhat meg. A függelék táblázatait ezúttal úgy számoztuk, hogy azok egyértelműen köthetőek lehessenek az egyes fejezetekhez. A függelékben csak olyan táblázatok szerepelnek, amelyek a szövegben közölt megállapításokat támasztják alá. Ezekre a fejezetek szövegében hivatkoznak a szerzők, és a függelékben található sorrendjük általában megfelel a rájuk való első hivatkozás sorrendjének.

A kötetet, a korábbi évekhez hasonlóan kiegészíti a felhasznált irodalom és az elemzett adatbázisok listája. A felhasznált irodalom kizárólag olyan tételeket tartalmaz, amelyekre valamelyik szerző a szövegben közvetlenül hivatkozik, ezek gazdagságának és nagy számának köszönhetően azonban ez az oktatáskutatás különböző területein akár bibliográfiaként is jól használható. Forrásként, a könnyebb megtalálhatóság érdekében, ahol lehetséges, az eredeti forrást tüntettük fel, de nem ritka az sem, hogy statisztikai adatok vagy kutatási eredmények bemutatásánál forrásként vagy az adatot közlő publikációt, vagy kéziratot jelöljük meg. Közvetlen hivatkozás bizonyos adatbázisokra általában akkor történik, ha a szerző közvetlenül ezek feldolgozásával jutott a közölt adatokhoz. Külön szeretnénk felhívni az olvasó figyelmét a fejezetben található kereszthivatkozásokra, amelyek azt jelzik, ha egy adott témáról egy másik fejezetben is fontos tartalmak találhatóak. A kötetben való eligazodást segíti a táblázat- és ábrajegyzék, valamint a rövidítések jegyzéke.

A kötet az Országos Közoktatási Intézet honlapján keresztül is hozzáférhető. Az elektronikus változat egyik előnye, mint már utaltunk rá, hogy az adattáblázatokra és forrásokra történő hivatkozások hipertextként jelennek meg, így megkönnyítik ezek gyors megtalálását. A korábbi évekhez hasonlóan a magyar kiadást követően elkészül a Jelentés rövidített angol nyelvű változata is, amely ugyancsak elérhető az interneten keresztül.

A Jelentés nyilvános kiadvány, de természetesen bármely részének vagy a közölt adatoknak más helyeken való felhasználásához a szerzők és a szerkesztők csak a pontos hivatkozás megjelölése esetén járulnak hozzá.

Fontos hangsúlyozni: az egyes fejezetek a szerzők álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül fejezik ki sem a kiadást támogató Oktatási Minisztérium, sem a kötetet kiadó Országos Közoktatási Intézet hivatalos véleményét.

A szerkesztők ezt az alkalmat ragadják meg arra, hogy köszönetet mondjanak mindazoknak, akik a könyv létrehozásában közreműködtek. A fejezetek és az ezeket megalapozó háttértanulmányok szerzői, a szerkesztőbizottság tagjai és a szöveggondozásban közvetlenül részt vevő munkatársaink mellett külön is meg kell köszönnünk mindazok hozzájárulását, akik a kötet előkészítése során szervezett szakmai vitákban elmondott véleményükkel és gondolataikkal segítették a kötet megszületé­sét. A Jelentés 2006 valamennyiük közös erőfeszítésének eredménye.

Végül arra kérjük az olvasókat, hogy esetleges megjegyzéseiket, kritikai észrevételeiket juttassák el akár közvetlenül a szerkesztőknek küldött elektronikus levélben (lannertj@oki.hu), akár az Országos Közoktatási Intézet postacímére (1364 Budapest, Pf. 120) küldött hagyományos postai levélben.

Budapest, 2006. szeptember 30.

A szerkesztők