Az alapmuveltségi vizsga

Jelenlegi hely

Címlap / Szakmai kiadványok / Tudástár / Jelentés a magyar közoktatásról / Jelentés a magyar közoktatásról 1997 háttértanulmányai

wadmin | 2009. jún. 17.

Vágó Irén:

Az alapműveltségi vizsga

Az alapműveltségi vizsga merőben új kimeneti szabályozása a magyar közoktatási rendszernek, éppen ezért sok is a bizonytalanság a félreértés és félelem a 16 éves korú alapvizsgával kapcsolatban.A közoktatási törvény 1996. évi módosítása úgy rendelkezik, hogy “az alapműveltségi vizsga, állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az alapműveltségi vizsga követelményei a Nemzeti Alaptantervre épülnek. A tanuló a tizedik évfolyam követelményeinek teljesítése után alapműveltségi vizsgát tehet. Az alapműveltségi vizsga alapján kiállított bizonyítvány az általános műveltséget megalapozó ismeretek, kézségek, képességek elsajátítását tanúsítja. Az alapműveltségi vizsga letételéről kiállított bizonyítvány jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít"*
* Az 1996. évi LXII. törvény 9.§ (1), (3), (7) bekezdés

Másfél évtizede folyó előkészítő munka után két fő funkciót szolgáló alapműveltségi vizsga bevezetésére készült el a vizsgakoncepció. Az oktatásfejlesztést, vagyis az oktatás eredményességének javítását szolgáló funkció érdekében a teljes követelményrendszert lefedő nyilvános tételjegyzékek, feladatbankok és sajátos vizsgáztatási eljárások minden évben részletesen feltérképezhetővé teszik az oktatásfejlesztést, ugyanakkor a záróvizsga teljesíti a szokásos bizonyítványadó, a bizonyítványban megtestesülő jogosítványadó alapfunkciót is.(Nagy J.,1997.)


Az alapműveltségi vizsga:

  • A Nemzeti Alaptanterv valamennyi műveltségterülete az alapvizsga tárgyát képezheti.


  • A vizsgára jelentkezőknek összesen hat vizsgát kell letenni az alapműveltségi bizonyítvány megszerzése érdekében ebből három kötelező három pedig választandó, ebben a körben egy-egy tárgy a vizsgatárgyak A, B és C csoportjából kerül ki.
  • Kötelező vizsgatárgyak: anyanyelv és irodalom, matematika, történelem és társadalmi ismeretek.
  • Választandó vizsgatárgyak csoportjai:
A: idegen nyelv vagy informatika.
B: biológia és egészségtan; fizika; Földünk és környezetünk; kémia; integrált vizsgatárgy
C: Emberismeret; ének-zene; mozgóképkultúra és médiaismeret; tánc és dráma; technika és háztartástan; testnevelés és sport; vizuális kultúra.
  • Szabadon választható vizsgatárgyak:
    A három csoportból kötelezően nem választottak közül bármelyik vizsgatárgy, valamint az iskola helyi tantervében szereplő, az erre illetékes szerv által vizsgatárgynak minősített (akkreditált) vizsgatárgy.
  • A vizsgázási módok - a vizsgatárgy jellegétől függően - lehetnek szóbeli, írásbeli és gyakorlati vizsgák. (lásd 1. táblázat.)
  • Alapműveltségi bizonyítványt az kaphat, aki a Nemzeti Alaptanterv minimális követelményeit a hat vizsgatárgyból legalább elégséges szinten teljesítette.
  • Az alapműveltségi vizsga 2002-től kerül bevezetésre.

A vizsgakoncepció kidolgozói, a szegedi Alapműveltségi Vizsgaközpont munkatársai rendszeres szakmai kontroll és a pedagógusközvélemény folyamatos szondázása mellett végezték feladatukat. Minden vizsgatárgyhoz 5-7 fős legitimációs bizottságot állítottak fel azzal a céllal, hogy véleményezzék az elkészült tervezeteket, az egyes vizsgatárgyak általános követelményeit. A bizottságok javaslata alapján átdolgozott koncepciót, és az általános vizsgakövetelményeket eljuttatták valamennyi közoktatási intézménybe, a tanárképzők és egyetemek módszertani oktatóihoz és a szakmai szervezetekhez, a beérkezett 27000 választ feldolgozták és beépítették a végső változatokba (Nagy J., 1996.).

Az alapműveltségi vizsgával kapcsolatos fenntartások nem is annyira az alapvizsga konkrét megjelenési formájával, pláne nem elkészítésének módjával, sokkal inkább magával a törvényi szabályozással kapcsolatosak. Az ellenzők szerint nem funkcionálhat kimeneti szabályozó ott, ahol nincs tényleges szakaszhatár az oktatásban, és várhatóan nem is lesz, mert a 10+2-es szerkezeti modell támogatottsága alcsony(9,7%) és folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.** A bírálók másik csoportja szerint nem érdemes egy nyilvánvalóan átmeneti vizsgát bevezetni a jelenlegi tankötelezettségi korhatáron akkor, amikor az oktatási kormányzat nem is olyan távlati célja a korhatár felemelése 18 éves korra, és a 12 évfolyamos iskoláztatás általánossá tétele. Igen nagy tábor szorgalmazza, a jelenlegi iskolaszerkezet figyelembevételét, azaz, hogy a NAT követelményei alapján mindenképpen legyen országosan egységes mérés vagy záróvizsga a nyolcadik osztály végén.
**Jelentés a közoktatás helyzetéről 1996. 59. táblázat

Magával a vizsgakoncepcióval kapcsolatos aggályok közül elgondolkodtatók azok az észrevételek, melyek szerint az alapvizsga visszalépést jelent a NAT modernizációs törekvésként értékelhető műveltségterületeket preferáló, integráló szemléletétől a tradicionális, szétválasztó tantárgyi világ felé. Komoly szakmai problémát jelenthet az alapvizsga minimumkövetelményeinek túlságosan alacsony szintre kalibrálása is (a jelenlegi tervezetben a NAT minimumkövetelmények 70%-os teljesítésénél húzták meg az elégséges határát), mivel a vizsga alapvetően a szakmatanuláshoz jelent belépőt, így követelményei a magyar (kékgalléros/kétkezi) munkaerő képezhetőségét, minőségét hosszú távon meghatározzák.

Az alapműveltségi vizsga további sorsáról nem csak azért nehéz jóslásokba bocsájtkozni, mert a szakképzésbe belépést biztosító szerepe mellett jelentőségét az adná meg, és expanzióját az biztosítaná, ha az iskolák feltételül szabnák diákjaiknak az alapvizsga letételét a 11. osztályos tanulmányok megkezdéséhez, s ezt rögzítenék is pedagógiai programjukban (erről azonban legkorábban 1999-ben szerezhetünk hiteles információkat), hanem azért is mert az alapműveltségi vizsga valódi értékmérője az oktatási szféra hatókörén kívül eső munkaerőpiac lesz. Amennyire értéket, garanciát jelent majd a munkaadók számára ez a bizonyítvány, annyira lesznek érdekeltek a pályakezdők, a munka világába kilépők az alapműveltségi bizonyítvány megszerzésében.

1. táblázat - Az alapműveltségi vizsga tantárgyai és összetevői.

  A vizsgák módja Értékelhető legyen
képesség  
Vizsgatárgyak és összetevőik Az öszszetevők aránya A vizsgastátusa szóbeli fogalmazás feladatlap gyakorlati Időtartam,
perc		 kognitív speciális kooperatív készség ismeret
Anyanyelv és irodalom 50+50% K + + + - 10+80+60 + + - + +
*Történelem és társadalmi ism. 70+30% K + - + - 10+60 + - - - +
Matematika 100% K - - + - 90 + + - + +
A) Idegen nyelv 100% VD + - + - 15+90 + - + + -
Informatika és könyvtárhaszn. 80+20% VD - - + + 45+80 + - - + +
B) Biológia és egészségtan 85+15% VD - - + - 60 + - - + +
Fizika 100% VD - - + - 60 + - - + +
Földünk és környezetünk 100% VD - - + - 60 + - - + +
Kémia 100% VD - - + - 60 + - - + +
C) Emberismeret 100% VD + - + - 10+60 - - + + +
Énekzene 100% VD + - + - 20+45 - + + + +
Mozgóképkultúra és médiaism. 60+40% VD - + + - 70+20 - + - + +
Technikaés háztartástan 70+30% VD - - + + 45+120 + - + + +
Tánc és dráma 50+50% VD - - + + 30+45+45 - + + + +
Testnevelés és sport 100% VD - - - + 90 - + + + -
Vizuális kultúra 100% VD + - + + 10+80+90 + + - + +
    VH                    
    VH                    
    VH                    
    VH                    

K=kötelező, VD= választandó, VH= választható
* Társadalmi ism.= társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek.

Forrás: Nagy J. 1997.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.