wadmin | 2009. jún. 17.

Nagy József:

Alapműveltségi vizsga

Az 1993-as oktatási törvény 10 évre emelte föl az általános képzés tanéveinek számát. Ennek következtében a 10. évfolyam végével új pedagógiai szakaszhatár jön létre, aminek a lezárásához a törvény állami vizsga kidolgozását írta elő. Az előkészítő munkálatok 1997 márciusában fejeződtek be. (Erről lásd: Nagy József Vélemények az alapműveltségi vizsga koncepciójáról. Iskolakultúra, 1996 november, 3-39. Továbbá az Új Pedagógiai Szemle speciális számát, 1997 május. Valamint a művelődési és közoktatási miniszer által rendeletként kiadott Alapműveltségi vizsgaszabályzatot.)

A másfél évtizede folyó előkészítő kutatások, fejlesztések és közvélemény-kutatások alapján két fő funkciót szolgáló alapműveltségi vizsga bevezetésére készült javaslat. Az oktatásfejlesztést, vagyis az oktatás eredményességének javítását szolgáló funkció érdekében a teljes követelményrendszert lefedő nyilvános tételjegyzékek, feladatbankok és a sajátos vizsgáztatási eljárások minden évben részletesen feltérképezhetővé teszik az oktatás eredményességét. Az adatok birtokában a tantervek, különösen a helyi tantervek, a taneszközök és módszerek folyamatosan javíthatók, fejleszthetők, maga a közoktatás önfejlesztő rendszerré alakulhat. Ugyanakkor a javasolt vizsgarendszer megbízhatóan szolgálhatja a szokásos alapfunkciót, vagyis a bizonyítványban megtestesülő jogosítványokat adó funkciót is.

Mivel a Nemzeti alaptanterv műveltségi területeket, részterületeket definiál, amelyek figyelembevételével a tanítandó tantárgyakat az iskoláknak kell meghatározniuk, ezért a vizsgakövetelmények nem a szokásos értelemben vett tantárgyakhoz, hanem az úgynevezett vizsgatárgyakhoz kötötten vannak megfogalmazva. A vizsgatárgyak egy része megegyezik a szokásos tantárgyakkal (például matematika), de számos esetben az oktatás az iskola döntésétől függően több tantárgy vagy integrált tantárgy részeként is lehetséges.

A vizsgára jelentkezőknek három vizsgatárgyból kötelező vizsgázni (anyanyelv és irodalom; matematika; történelem és társadalmi ismeretek). Továbbá a vizsgatárgyak három csoportjából egyet-egyet választaniuk kell (lásd a táblázatot). Ezen kívül szabadon választható vizsgatárgyak a második és további idegen nyelv, a három csoportból a kötelezően nem választottak közül bármelyik vizsgatárgy, valamint az iskolai tantervben szereplő akkreditált vizsgatárgy.

A vizsgatárgy tartalmától, jellegétől függően a vizsgáztatási módok különbözőek: szóbeli, írásbeli (fogalmazás, feladatlap) és gyakorlati vizsgák, amint a táblázat mutatja. Egyes vizsgatárgyakból két- esetleg háromféle módon is vizsgázni kell (anyanyelv és irodalomból például írni kell egy fogalmazványt a fogalmazási képesség, a helyesírási készség, szóbeli vizsgát kell tenni a beszédképesség (artikuláció, intonáció, szerkesztés, előadási mód) fejlettségének, valamint egy komplex feladatlapot is meg kell oldani az irodalmi ismeretek, a nyelvtani tudatosság értékelése érdekében. Vagy például a vizuális kultúra elnevezésű vizsgatárgyból meg kell oldani egy gyakorlati feladatot, egy feladatlapot és be kell mutatni az utolsó két tanév alkotásaiból egy portfoliót, amelynek az értékelése egy rövid megbeszélés figyelembevételével történik.

Az alapműveltségi vizsga lényeges jellemzője, hogy a vizsgatárgyak tartalmai által a képességek és készségek fejlettségének értékelésére teszi a hangsúlyt. A képességek közül kiemelt szerepet játszanak a kognitív (gondolkodási, kognitív kommunikációs) képességek, az együttműködési képesség és a speciális képességek (ezen belül főleg az alkotóképesség). E célokat a József Attila Tudományegyetemen negyedszázada folyó képességkutatások során kifejlesztett értékelési módszerek szolgálják.

  A vizsgák módja Értékelhető legyen
képesség  
Vizsgatárgyak és összetevőik Az öszszetevők aránya A vizsgastátusa szóbeli fogalmazás feladatlap gyakorlati Időtartam,
perc
kognitív speciális kooperatív készség ismeret
Anyanyelv és irodalom 50+50% K + + + - 10+80+60 + + - + +
*Történelem és társadalmi ism. 70+30% K + - + - 10+60 + - - - +
Matematika 100% K - - + - 90 + + - + +
A) Idegen nyelv 100% VD + - + - 15+90 + - + + -
Informatika és könyvtárhaszn. 80+20% VD - - + + 45+80 + - - + +
B) Biológia és egészségtan 85+15% VD - - + - 60 + - - + +
Fizika 100% VD - - + - 60 + - - + +
Földünk és környezetünk 100% VD - - + - 60 + - - + +
Kémia 100% VD - - + - 60 + - - + +
C) Emberismeret 100% VD + - + - 10+60 - - + + +
Énekzene 100% VD + - + - 20+45 - + + + +
Mozgóképkultúra és médiaism. 60+40% VD - + + - 70+20 - + - + +
Technika és háztartástan 70+30% VD - - + + 45+120 + - + + +
Tánc és dráma 50+50% VD - - + + 30+45+45 - + + + +
Testnevelés és sport 100% VD - - - + 90 - + + + -
Vizuális kultúra 100% VD + - + + 10+80+90 + + - + +
    VH                    
    VH                    
    VH                    
    VH                    

K=kötelező, VD= választandó, VH= választható
* Társadalmi ism.= társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.