Ábrák a szövegben
|
| 1.1. |
Az 1975 és 2001 között született korosztályok létszáma 2002. január elsején (fő) |
| 1.2. |
Az iskolai korosztályok becsült létszáma 2002 és 2010 között (ezer fő) |
| 1.3. |
A népesség iskolázottsága, 1960, 1970, 1980, 1990 és 2001 (%) |
| 1.4. |
A középfokú iskolai végzettséget nem szerzők aránya korcsoportonként néhány európai országban, 2000 (%) |
| 1.5. |
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) régiónként, 2001 (folyó áron, ezer Ft) |
| 1.6. |
A tanulók kormegoszlása a népességben, 1980, 1990 és 2001 (%) |
| 1.7. |
A foglalkoztatottak és munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2001 (%) |
| 1.8. |
A vállalatok elégedettsége az érettségizett és nem érettségizett pályakezdő szakmunkásokkal 2001-ben (átlagosztályzatok ötfokú skálán) |
| 1.9. |
A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal 1997 és 2002 között (százfokú skálán) |
| 1.10. |
Az oktatás színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása, 1990 és 2002 között (százfokú skálán) |
| 2.1. |
A közoktatás-igazgatási feladatok ellátásának szervezeti keretei a településnagyság függvényében, 2001/02 (%) |
| 2.2. |
A közoktatási intézmények működtetésére kiterjedő társulások száma, 2000–2002 |
| 2.3. |
Az iskolai pedagógiai program módosítása során a különböző szereplők által végzett munka mennyisége 2001/02 (ötfokú skálán) |
| 2.4. |
Állandó megbízású (nem listás) szaktanácsadók és ebből az órakedvezménnyel alkalmazottak száma 1996, 1999 és 2001 (fő) |
| 2.5. |
A pedagógiai méréssel kapcsolatos tevékenységek előfordulási gyakorisága az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltatók körében, 1997–2001 (%) |
| 3.1. |
A nemzeti össztermékből (GDP) az oktatás egészére, illetve a közoktatásra fordított költségvetési kiadások alakulása, 1990–2001 (%) |
| 3.2. |
A közoktatás (óvoda, alap- és középfokú oktatás) folyó kiadásainak növekedési üteme és a fogyasztói árindex alakulása, 1991–2001 (előző év = 100%) |
| 3.3. |
Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadások alakulása az alap- és középfokú oktatásban, 1998–2001 (Ft) |
| 3.4. |
A beruházási kiadások átlagos aránya a közoktatásban (óvodai nevelés, alap- és középfokú oktatás), 1990 és 2001 között (%) |
| 3.5. |
Az alap- és középfokú oktatásra fordított kiadások a nemzeti össztermék (GDP) arányában az Európai Unió országaiban és néhány csatlakozó országban, 1995 és 1999 (%) |
| 3.6. |
A közoktatás állami normatív támogatásának aránya az összes önkormányzati közoktatási kiadáson belül, 1991–2001 (%) |
| 3.7. |
Az 1000 tanulóra jutó pedagógusok száma az alap- és középfokú oktatásban az Európai Unió országaiban és néhány társult országban, 1999/2000 |
| 4.1. |
Nappali tagozaton tanulók aránya korévenként Magyarországon a korcsoport létszámához viszonyítva, 1998/99 és 2001/02 (%) |
| 4.2. |
A gimnáziumi férőhelyek megoszlása a kezdő évfolyamokon megyénként, 2001 (%) |
| 4.3. |
Az általános iskola után középfokon tovább, illetve tovább nem tanulók aránya, 1985/86–1999/00 és 2001/2002 |
| 4.4. |
A középfokon tanulók összlétszámának alakulása programonként, 1985/86–2002/03 |
| 4.5. |
A meghirdetett maximális helyek száma középfokon, megyénként és a program típusa szerint, 2001 (%) |
| 4.6. |
OKJ-s szakképzési programok belépési feltételei, 2002 (%) (összes szakma = 812) |
| 4.7. |
Az általános iskolai oktatás alapvető adatai (nappali tagozat, gyógypedagógiai képzéssel együtt), 1997/98–2002/03 között (1997/98 = 100%) |
| 4.8. |
Az első évfolyamosok létszámának alakulása az általános iskolákban (nappali tagozat, gyógypedagógiai képzés nélkül), 1990/91–2001/02 |
| 4.9. |
A különböző típusú középfokú képzésre jelentkezettek aránya az általános iskola településtípusa szerint, 2001 (%) |
| 4.10. |
A közvélemény alakulása arról, hogy a gyermekek hány éves korukban kezdjék a középiskolát, 1995, 1999 és 2001 (%) |
| 4.11. |
A lakosság véleménye arról, hogy milyen középfokú iskolában érdemes a leginkább tovább tanulni, 1999 és 2002 (%) |
| 4.12. |
A középfokon tanulók számának alakulása programonként, 1985/86–2001/02 (1985 = 100%) |
| 4.13. |
A pedagógusok számának alakulása a középfokon, 1997/98–2002/03 |
| 4.14. |
A szakmunkásképző iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzési helyek számának változása, 1990/91és 2001/02 között |
| 4.15. |
A diplomát szerzők aránya korcsoportonként Magyarországon és az OECD-országokban, 2000 (%) |
| 4.16. |
A felsőoktatás nappali tagozatára jelentkezettek és felvettek számának alakulása, 1990–2002 (ezer fő) |
| 4.17. |
Felvételi arányok a különböző típusú középiskolai programokból a felsőoktatásba, 1991–2001 (%) |
| 4.18. |
A nem tanuló és nem is dolgozó fiatalok aránya korcsoportonként Magyarországon és az OECD-országok átlagában, 2000 (%) |
| 4.19. |
A felnőttképzésben tanulók száma a különböző szintű programokon, 1960/61 és 2000/01 között |
| 4.20. |
Részvétel a felnőttképzésben (%) és ezen belül a diplomások aránya az alacsony képzettségűekhez viszonyítva, a 25–64 éves népesség körében, különböző években |
| 4.21. |
A tanulók, a tanulást tervezők és a nem tanulók aránya a felnőttek körében iskolai végzettség szerint, 2002 (%) |
| 5.1. |
Óratervi arányok az OECD-országokban és Magyarországon a 9–11 éves és a 12–14 éves korosztályok oktatásában, 2000 (%) |
| 5.2. |
A Tantervi Akkreditációs Bizottság döntései |
| 5.3. |
A különböző központi tantervek alapján folyó oktatás aránya évfolyamonként az általános és középiskolákban, 2001/02 (%) |
| 5.4. |
A heti idegen nyelvi óraszámok előfordulási aránya a gimnáziumok és szakközépiskolák a) Nemzeti alaptantantervre alapozott helyi tanterveiben, 9. évfolyam, 1998/99 (%)
b) kerettantervre alapozott helyi tanterveiben, (9. évfolyam) 2001 (%) |
| 5.5. |
Az óvodai tanfolyamok iránti szülői igények és az óvodák tanfolyami kínálata, 2001 (%) |
| 5.6. |
A tantárgyi rendszerrel kapcsolatos változások a közoktatási intézményekben az igazgatói említések százalékában; elvárt 1996/97-ben, megtörtént 2001/02-ben |
| 5.7. |
A kulcskompetenciák fontosságának és a gyerekek felkészültségének megítélése ötfokú skálán az általános iskolákban oktató pedagógusok szerint, 2002 (átlag) |
| 5.8. |
A tanulólétszám változása az alapfokú művészetoktatásban négy művészeti ágban, 1998/99 és 2001/02 |
| 5.9. |
Az ép tanulók szüleinek véleménye a fogyatékosokkal való együttnevelésről, 2001 |
| 5.10. |
Nemzetiségi oktatásban részt vevő, nemzeti identitásukat vállaló 5. és 8. osztályos tanulók aránya aszerint, hogy milyen anyanyelvűnek vallják magukat, 1999/00 (%) |
| 5.11. |
Az egyes idegen nyelveket tanuló diákok arányának megoszlása az általános, a középiskolákban és a szakiskolákban, 1992/93, 1997/98 és 2001/02 (%) |
| 5.12. |
A 8. évfolyamos tanulók idegen nyelvi teszteredményei az anya iskolai végzettsége szerinti bontásban, 2000 (a teljesítmény %-a) |
| 5.13. |
A felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgájának aránya (Ny/J) 1991 és 2001 között |
| 5.14. |
Az egy számítógépre jutó tanulók átlagos száma a felső középfokú iskolákban az OECD-országokban, 2000 |
| 5.15. |
Az önálló számítógép-használat kezdetének ideje életkor szerint Magyarországon a diákok beszámolója alapján, 1999 |
| 5.16. |
Az oktatási épületek megoszlása az építés időszaka szerint, 2001 |
| 5.17. |
Az általános iskolák ellátottsága a rendeletben előírt helyiségekkel az iskolaigazgatók véleménye alapján, 2002 (az igen válaszok %-os aránya) |
| 5.18. |
A 12 legnagyobb, tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése a tankönyvpiacon megrendeléseik összértékének arányában, 2002/03 (%) |
| 5.19. |
A tankönyvkiadás és -vásárlás támogatásának alakulása, 1992–2000 |
| 5.20. |
A megrendelt tankönyvek megoszlása árkategóriák (Ft) szerint (külön kinagyítva a két legdrágább árkategória) az 1999/00-es és a 2002/03-as tanévben (millió, illetve ezer darab) |
| 5.21. |
A nyertes mobilitási projektek kedvezményezettjeinek száma a Leonardo-programban, 1997–2002 |
| 6.1. |
Problémák az iskolában, 2001/02 (átlagosztályzatok ötfokú skálán) |
| 6.2. |
Különböző tanórán kívüli tevékenységeket végzők aránya néhány évfolyamon, 2002 (az említések százalékában) |
| 6.3. |
Tananyag- és tanulásszervezési módok az iskolai gyakorlatban, 2002 (%) |
| 6.4. |
A versengő és a kooperatív tanulás indexe az OECD-országokban, 2000 (OECD-átlag = 0) |
| 6.5. |
Szülői elvárások az iskolával szemben, 2002 (átlagos rangpozíció) |
| 7.1. |
A pedagógus- és tanulólétszámok változásai képzési programok szerint, 1990/91 és 2001/02 között (1990/91 = 100%) |
| 7.2. |
Átlagos osztálylétszám az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2000 |
| 7.3. |
A különböző oktatási szinteken foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása, 2001 (%) |
| 7.4. |
A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok megoszlása életkor és nem szerint, 2001 |
| 7.5. |
A reálkeresetek növekedési ütemének alakulása a nemzetgazdaságban és a közoktatásban, 1992–2001(%) |
| 7.6. |
A 2002. évi alapilletmény-emelés várható hatása a kereseti arányokra a gyakorlati idő függvényében |
| 7.7. |
A közvélemény a pedagógusok anyagi megbecsüléséről, 1990, 1995, 1999 és 2002 (%) |
| 7.8. |
A pedagógusképzésben és a nem pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma, 1990/91–2002/03 (ezer fő) |
| 7.9. |
A pedagógusképzésben részt vevő hallgatók, a képzés típusa szerint, 1990/91–2002/03 (ezer fő) |
| 7.10. |
Az adott tanévre érvényes továbbképzési programok megoszlása tartalmuk szerint, 2000/01–2002/03 (%) |
| 8.1. |
A különböző iskolai osztályzattal értékelt tanulók eredményei matematikából a 2000. évi PISA-vizsgálatban településtípus szerint (standard pontszám) |
| 8.2. |
A 8. évfolyamos tanulók olvasási és matematikai teljesítményének az országos átlagtól való eltérése települési kategóriánként, 1991és 2001 között (standard pontszám) |
| 8.3. |
A különböző olvasási teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya a 2000. évi PISA-vizsgálatban, országok szerint (%) |
| 8.4. |
A 4. évfolyamos tanulók olvasási-szövegértési képessége a PIRLS-vizsgálatban részt vett országokban, 2001 (standard pontszám) |
| 8.5. |
A 15 éves tanulók olvasási átlagos teljesítménye iskolatípusok szerint a PISA-vizsgálatban, 2000 (standard pontszám) |
| 8.6. |
A nemzetközi átlagtól való eltérés nagysága matematikából az 1999-es TIMSS-R- (8. évfolyamosok) és a 2000. évi PISA-vizsgálatban (15 évesek) néhány ország esetében (standard pontszám) |
| 8.7. |
A nyolcadikos tanulók átlagos természettudományos teljesítményei különböző országokban a TIMSS- és a TIMSS-R-felmérések szerint, 1995 és 1999 (standard pontszám) |
| 8.8. |
A magyar tanulók IKT-val kapcsolatos attitűdjei, szokásai és alapismeretei az anya iskolai végzettségének függvényében, 2001 (pontszám 1-től 25-ig terjedő skálán) |
| 8.9. |
A nyelvvizsgával rendelkezők aránya az érettségizők körében a képzés típusa szerint, 2002 (%) |
| 8.10. |
A különböző érettségi jegyet szerző tanulók megoszlása a matematika tantárgyban aszerint, hogy milyen tantárgyakat preferálnak, 2001 (%) |
| 8.11. |
Az egyes középiskola-típusok 12. évfolyamán végzettek közül a felsőoktatásba felvettek aránya, 1991–2001(%) |
| 8.12. |
A középiskolák szociokulturális és eredményességi mutatói alapján számolt „hozzáadott érték” megyék szerint |
| 8.13. |
Az eredeti iskolai értékelők és az országos szakértők által adott pontszámok közötti eltérés megoszlása a matematika írásbeli érettségi dolgozatok országos újraértékelése során, 2001 (%) |
| 8.14. |
Az 1000 12. évfolyamos tanulóra jutó OKTV 1–10. helyezett tanulók száma megyék szerint (2001. és 2002. évek átlaga) |
| 8.15. |
A részt vevők száma a különböző tanácsadó cégek által iskolák számára szervezett minőségügyi képzéseken, 2000–2001 |
| 8.16. |
Az 5. és 9. évfolyamos tanulók olvasásmegértési és matematikai teljesítménye településtípus szerinti bontásban, 2001 (standard pontszám) |
| 9.1. |
Az anya iskolai végzettsége szerinti teljesítménymegoszlások a 15 éves tanulók olvasási eredményeiben néhány OECD-országban, 2000 (standard pontszám) |
| 9.2. |
A 15 éves tanulók kombinált szövegértési teljesítményének iskolák közti és iskolán belüli varianciája az OECD-országokban, 2000 |
| 9.3. |
Az olvasási átlagteljesítmény és a legjobban, valamint a leggyengébben teljesítő tanulók szüleinek foglalkozási indexe közötti különbségek összefüggései |
| 9.4. |
A 15 éves fiúk és lányok átlagos teljesítménye (szövegértés, matematika, természettudomány) Magyarországon és az OECD-országokban, 2000 |
| 9.5. |
A különböző tanításszervezési módszerek elfogadottsága a lakosság körében, 2002 |
| 9.6. |
A különböző tanításszervezési módszerek elfogadottsága a lakosság körében a megkérdezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 2002 (%) |
| 9.7. |
A szülők és a pedagógusok véleménye arról, hogy hogyan kellene a cigány gyerekek általános iskolai oktatását megoldani, 2002 (%) |
Színes ábra
|
|
A középfokú és a nem felsőfokú posztszekunder képzés szerkezete Európában, 2000/2001 |
Térképek
|
| 5.1. |
A magyarországi Waldorf-iskolák, az Értékközvetítő és képességfejlesztő programmal és a komprehenzív programmal működő iskolák |
| 5.2. |
A két tanítási nyelvű általános iskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák, 2001/02 |
| 5.3. |
Az IKT-val kapcsolatos megközelítések az alsó középfokú oktatásban az OECD-országokban, 2000/01 |
Táblázatok a szövegben
|
| 1.1. |
A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának prioritásai és tervezett intézkedései |
| 2.1. |
A magyar közoktatás irányítási rendszere: szintek, funkciók és szereplők |
| 2.2. |
A közoktatási irányítás területi szintű szereplői |
| 2.3. |
A különböző szintű közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok száma, 1994/95, 1999/00 és 2001/02 |
| 4.1. |
A magyar képzési formák, nevelési, oktatási programok ISCED (nemzetközi osztályozás) szerinti besorolása |
| 4.2. |
Az elmúlt évtized fő változásai a középfokú programok funkcionális tagoltságában |
| 4.3. |
A középiskolák felsőoktatási felvételekkel kapcsolatos eredményességi mutatói, 1991–2001 |
| 8.1. |
A Magyarországon végzett átfogó tanulói teljesítménymérések, 1999–2002 |
| 8.2. |
Az állampolgári ismeretek, elkötelezettség és attitűdök mutatóinak eltérése a nemzetközi átlagtól egyes országokban, 1999 |
| 9.1. |
A nem cigány és cigány népesség iskolázottsága, 1994 (%) |
| 9.2. |
A speciális oktatási igények különböző kategóriáiba sorolt általános iskolás korú gyermekek aránya néhány európai országban, 1996 (%) |
| 9.3. |
A szervi fogyatékosságon alapuló speciális oktatási igényű gyermekek oktatásának helyszíne néhány európai országban, 1996 (%) |
Táblázatok a függelékben
|
| 1.1. |
A közoktatásra fontos hatást gyakorló hatályos törvények és egyéb jogszabályok válogatott listája |
| 1.2. |
Az 1975 és 2001 között született korosztályok létszáma 2002. január elsején |
| 1.3. |
Az iskolai korosztályok becsült létszáma 2002 és 2010 között (ezer fő) |
| 1.4. |
A népesség iskolázottsága, 1930, 1960, 1970, 1980, 1990 és 2001 |
| 1.5. |
A középfokú iskolai végzettséget nem szerzők aránya korcsoportonként néhány európai országban, 2000 (%) |
| 1.6. |
Gazdasági növekedés az OECD-térségben és a rendhszerváltó országokban, 1993–2004 (változás az előző évhez képest) |
| 1.7. |
A fogyasztói árindexek visszatekintő idősorai, 1990–2002 (előző év = 100%) |
| 1.8. |
Az államháztartási kiadások a GDP százalékában, 1991–2001 |
| 1.9. |
A 15–74 éves korú népesség gazdasági aktivitása, 2001 (ezer fő) |
| 1.10. |
Népesség és foglalkoztatottság, 1980, 1990 és 2001 |
| 1.11. |
A tanulók kormegoszlása a népességben, 1980, 1990 és 2001 |
| 1.12. |
Regisztrált munkanélküliségi ráta régiónként, 1997–2002 (%) |
| 1.13. |
A foglalkoztatottak és munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása nemenként, 2001 (ezer fő) |
| 1.14. |
Az ifjúsági munkanélküliség alakulása, 1992–2001 |
| 1.15. |
Az alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete, 1998–2002 (Ft) |
| 1.16. |
A vállalatok elégedettsége a pályakezdő szakmunkásokkal, 2001 (átlagosztályzatok ötfokú skálán) |
| 1.17. |
A családok száma és összetétele, 1970., 1980., 1990. és 2001. január 1-jén (%) |
| 1.18. |
A barátok számának megoszlása különböző társadalmi jellemzők szerint, 2000 (%) |
| 1.19. |
Az oktatásügyi témák előfordulása a magyar sajtóban, 2000–2001 |
| 1.20. |
A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal 1990 és 2002 között (százfokú skálán) |
| 1.21. |
Az egyes intézmények színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása 1996 és 2002 között (százfokú skálán) |
| 1.22. |
Az oktatás színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása, 1990 és 2002 között (százfokú skálán) |
| 1.23. |
Különböző közfeladatok pénzügyi támogatásával kapcsolatos lakossági vélemények, 1997, 1999 és 2002 (az egy-egy feladatra fordítható összeg az elosztható összes forrás %-ában) |
| 1.24. |
Az oktatással szembeni attitűdök változásai, 1990, 1995, 1999 és 2002 (az adott állítással egyetértők százaléka) |
| 2.1. |
Az intézmények száma településméret szerint, 1999/00 és 2001/02 |
| 2.2. |
A közoktatás-igazgatási feladatok ellátásának szervezeti keretei a településnagyság függvényében, 2001/02 (%) |
| 2.3. |
A közoktatási intézmények működtetésére kiterjedő társulások száma, 2000–2002 |
| 2.4. |
Feladatmegosztás az iskolai pedagógiai program módosítása során, 2001/02 |
| 2.5. |
A megyei pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények és szervezetek által működtetett szaktanácsadás jellemző adatai, 1996, 1999 és 2001 |
| 2.6. |
A megyei pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények és szervezetek által szervezett 30 órás vagy ennél hosszabb tanfolyamok jellemző adatai megyei bontásban, 1998/99 és 2000/01 |
| 2.7. |
A pedagógiai méréssel kapcsolatos tevékenységek előfordulása az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltató szervezeteknél, 1997–2001 |
| 3.1. |
A nemzeti össztermékből (GDP) az oktatásra fordított költségvetési kiadások alakulása képzési szintenként, 1990–2001 (%) |
| 3.2. |
A költségvetés oktatási kiadásai szakfeladatonként, 1990 és 1995–2001(folyó áron millió Ft-ban) |
| 3.3. |
A közoktatás (óvoda, alap- és középfokú oktatás) folyó kiadásainak alakulása, növekedésének üteme és a fogyasztói árindex alakulása, 1991–2001 (előző év = 100 %) |
| 3.4. |
A költségvetés oktatási kiadásai forrás szerint, 2001 (folyó áron millió Ft-ban) |
| 3.5. |
Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadások az alap- és középfokú oktatásban és az egy főre jutó GDP alakulása, 1998–2001 |
| 3.6. |
A személyi juttatások és a dologi kiadások növekedési üteme az önkormányzati költségvetésből a közoktatásban, 1995–2001 (előző év = 100%) |
| 3.7. |
A költségvetés oktatásra fordított kiadásaiból a beruházások aránya szakfeladatonként, 1990 és 1997–2001 (%) |
| 3.8. |
A különböző oktatási szintekre fordított összes (magán- és közösségi) kiadások a nemzeti össztermék (GDP) arányában az OECD-országokban, 1995 és 1999 (%) |
| 3.9. |
A főbb központi közoktatási normatív támogatások összege, 1991–2003 (tanuló/év/Ft) |
| 3.10. |
Az önkormányzatok közoktatási normatív támogatásának alakulása, 1997–2001 (millió Ft) |
| 3.11. |
A közoktatás számára biztosított ágazati céltámogatások és kötött felhasználású normatív támogatások összege, 2001 (millió Ft) |
| 3.12. |
A központi költségvetés és a helyi költségvetések közoktatási kiadásai, 1991–2001 (milliárd Ft) |
| 3.13. |
Az önkormányzatok bevételeinek összetétele, 1994–2001 (%) |
| 3.14. |
Különböző forrásokból származó iskolai saját bevételek átlagos nagysága és előfordulásuk gyakorisága, 1999–2001 |
| 3.15. |
A nem önkormányzati, nem állami oktatás normatív állami támogatásának alakulása, 1992–2001 (millió Ft) |
| 3.16. |
Az oktatási kiadások1 aránya az önkormányzatok kiadásain belül fő kiadási típusonként, 1994–2001 (%) |
| 3.17. |
A tanulók és a pedagógusok száma az alap- és középfokú oktatásban (ISCED 1, 2, 3) az Európai Unió és az EFTA országaiban, illetve néhány társult országban, 1999/00 |
| 3.18. |
Egy tanulócsoportra jutó tanulók száma az óvodákban és általános iskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint, 1990/91 és 1999/00–2001/02 |
| 3.19. |
Egy tanulócsoportra jutó tanulók száma a gimnáziumokban és szakközépiskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint, 1990/91 és 1999/00–2001/02 |
| 3.20. |
Egy tanulócsoportra jutó tanulók száma a szakiskolákban és speciális szakiskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint, 1990/91 és 1999/00–2001/02 |
| 3.21. |
Az egy gyermekre, nappali tagozatos tanulóra jutó költségvetési kiadások alakulása képzési szintenként és programonként, 1990 és 2001 között (Ft) |
| 3.22. |
Egy pedagógusra jutó tanulók száma az óvodákban és általános iskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint 1990/91 és 1999/00–2001/02 |
| 3.23. |
Egy pedagógusra jutó tanulók száma a gimnáziumokban és szakközépiskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint 1990/91 és 1999/00–2001/02 |
| 3.24. |
Egy pedagógusra jutó tanulók száma a szakiskolákban és speciális szakiskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint 1990/91 és 1999/00–2001/02 |
| 4.1. |
Az egyes korcsoportokban az adott munkaerő-piaci státusban lévő fiatalok százalékos megoszlása néhány OECD-országban, 2000 |
| 4.2. |
A tanulók aránya korévenként a korcsoport létszámához viszonyítva az összes (felnőttképzés is) és csak a nappali tagozaton, 1998/99 és 2001/02 (%) |
| 4.3. |
Óvodások, tanulók és hallgatók száma korévenként az összes képzési szinten a nappali és a felnőttoktatásban, 2001/02 |
| 4.4. |
Óvodások, tanulók és hallgatók száma korévenként az összes képzési szinten, csak nappali tagozaton, 2001/02 |
| 4.5. |
Népességprognózis néhány fiatal korosztályt tekintve, 1995–2020 |
| 4.6. |
Az érettségizettek és felvételizők összefoglaló adatai, 1990–2002 (ezer fő) |
| 4.7. |
A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba járók száma és aránya (csak nappali tagozaton) a gimnáziumban továbbtanulókon belül, 1993/94–1999/00, valamint 2001/02 és 2002/03 (%) |
| 4.8. |
A 6 és 8 osztályos gimnáziumok 5–8. évfolyamos osztályai és tanulólétszámai, 1991/92–2002/03 |
| 4.9. |
A különböző gimnáziumi programok férőhelyszámának alakulása megyénként a kezdő évfolyamokon, 2000 és 2001 |
| 4.10. |
A szakközépiskolákban a 13–15. évfolyamon (nappali tagozaton) tanulók számának változása, 1995/96–1999/00, és 2001/02 |
| 4.11. |
Az általános iskolát végzettek száma és a továbbtanulók aránya, 1985/86–1999/00 és 2001/02 |
| 4.12. |
A kilencedik évfolyamosok száma a gimnáziumokban és szakközépiskolákban (nappali tagozaton), 1985/86–2002/03 |
| 4.13. |
A középfokon tanulók számának alakulása nappali tagozaton programonként, 1985/86–2002/03 |
| 4.14. |
A középfokú oktatási intézmények kínálata a program típusa szerint, megyénként, 2001 |
| 4.15. |
A nappali tagozaton szakképzettséget szerzett fiatalok száma a különböző szintű programok szerint, 1990 és 2001 között |
| 4.16. |
OKJ-s szakképzési programok belépési feltételei, 2002 |
| 4.17. |
Általános iskolai felnőttoktatással foglalkozó intézmények és tanulóik száma, 1970/71 és 2001/02 között |
| 4.18. |
A középfokú esti és levelező képzésben tanulók életkor szerinti megoszlása, 2001/02 |
| 4.19. |
A bölcsődei nevelés alapvető adatai, 1990 és 1997– 2000 |
| 4.20. |
Az óvodák alapadatai, 1990/91 és 2001/02 között |
| 4.21. |
A 3–6 évesek beíratási arányai az iskola előtti nevelési intézményekben és az iskolákban az OECD-országokban életévek szerint, 2000 (%) |
| 4.22. |
Az óvodai jelentkezés elutasításának legjellegzetesebb és leggyakoribb okai az intézményvezetői válaszok tükrében, 2001 (%) |
| 4.23. |
Bölcsőde, óvoda, napközi otthon igénybevétele a 10 évnél fiatalabb gyermeket (is) nevelő háztartásoknál, 2001 |
| 4.24. |
Az általános iskolai oktatás alapvető adatai, 1960/61, 1970/71, 1980/81, 1990/91 és 1997/98–2002/03 |
| 4.25. |
A fajlagosok alakulása az általános iskolákban, 1990/91 és 2002/03 között |
| 4.26. |
Az általános iskolai programot (vagy azt is) folytató intézmények főbb jellemzői iskolanagyság szerint, 1999/00 és 2001/02 |
| 4.27. |
Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 2001/02 |
| 4.28. |
A nappali tagozatos általános iskolai oktatás területi alapadatai, 1990/91 és 2001/02 között |
| 4.29. |
Tanév eleji létszám az általános iskolákban évfolyamonként, 1990/91–1999/00 és 2001/02 (általános iskolai felnőttoktatás és gyógypedagógiai oktatás nélkül) |
| 4.30. |
Az általános iskolai első osztályos tanulók korcsoport szerinti összetétele, 1991/92–1999/00 és 2001/02 |
| 4.31. |
Az általános iskolák jellemzői a beiskolázás stratégiája szerint, 2002 (%) |
| 4.32. |
Buktatás és értékelés Európában |
| 4.33. |
Az osztályismétlők aránya évfolyamonként az általános iskolákban (nappali tagozat), 1990/91–1999/00 és 2001/02 (%) (előző tanév végi adatok) |
| 4.34. |
Az általános iskolát a tanköteles kor végéig befejező tanulók a 16 éves népesség százalékában, 1990/91–1999/00 (%) (előző tanév végi adatok) |
| 4.35. |
A különböző típusú középfokú képzésre jelentkezők és bejutottak aránya az általános iskola településtípusa szerint, 2001 (%) |
| 4.36. |
Az általános iskola befejezése után a középfokra első körben sikeresen, illetve sikertelenül pályázók aránya a megcélzott program és az általános iskola helye szerint, 2001 |
| 4.37. |
A közvélemény alakulása arról, hogy a gyermekek hány éves korukban kezdjék a középiskolát, 1995, 1999 és 2002 (%) |
| 4.38. |
A lakosság véleménye arról, hogy milyen középfokú iskolában érdemes a leginkább tovább tanulni, 1999 és 2002 (%) |
| 4.39. |
Az osztályok száma programonként a középfokú oktatásban, 1985/86–2002/03 (nappali, nem felnőttoktatás) |
| 4.40. |
Az egy osztályra és egy pedagógusra jutó tanulók száma középfokon programonként (nappali tagozaton, kisgimnazistákkal), 1980/81 és 2001/02 között |
| 4.41. |
A nappali tagozatos tanulók megoszlása a gyakorlati képzés helyszíne és formája szerint, 2001/02 |
| 4.42. |
Szakmunkásképző tanműhelyi képzési helyek számának változása, 1990/91 és 2001/02 között |
| 4.43. |
A középfokú oktatásban tanító (főállású) pedagógusok száma programonként, 1960/61 és 2002/03 között |
| 4.44. |
Tanulók létszámának megoszlása fenntartók szerint, 2002/03 (%) |
| 4.45. |
Évfolyamismétlők a tanulók százalékában, 1999/00 és 2001/02 (%) |
| 4.46. |
Felsőfokú diplomát szerzettek aránya korcsoportok szerint, 2000 (%) |
| 4.47. |
A felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma tagozatok szerint, egyetemi és főiskolai képzés, 1986/87–2002/03 |
| 4.48. |
A felsőfokú oktatás főbb mutatói, 1990/91 és 1996/97–2002/03 |
| 4.49. |
Felvételi arányok a különböző típusú középiskolai programokból a felsőoktatásba, 1991–2001 |
| 4.50. |
Korábbi, átlagosan három évvel ezelőtt végzett átlagos szakiskolai osztály végzőseinek sorsa az osztályfőnök (311 fő) ismerete/becslése alapján, 2002 (%) |
| 4.51. |
A szakképesítések négy kategóriája és néhány ebbe a kategóriába sorolt szakképesítés |
| 4.52. |
Felnőttoktatás keretében tanuló általános iskolások, középiskolások és hallgatók száma, ezen belül a lányok aránya, 1960/61 és 2001/02 között |
| 4.53. |
Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések és a beiratkozottak száma, 1995–2000 |
| 4.54. |
A beiratkozottak aránya tanulmányi területek szerint az iskolarendszeren kívüli képzésben, 1996–2000 (%) |
| 4.55. |
A beiratkozottak száma iskolai végzettség szerint az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, 1996–2000 (%) |
| 4.56. |
A hagyományos szakmai képzésben részt vevők aránya a foglalkoztatottak százalékában, az egy főre eső képzési órák száma és a képzési költség a munkaerőköltség százalékában, létszámkategóriák szerinti megoszlásban, 1999 |
| 4.57. |
A 25–64 évesek részvétele a felnőttképzésben végzettségük szerint az OECD-országokban, különböző években |
| 4.58. |
A tanulók, a tanulást tervezők és a nem tanulók aránya a felnőttek körében iskolai végzettség szerint, 2002 (%) |
| 4.59. |
A normál és a gyógypedagógiai oktatásban részt vevők száma, valamint a gyógypedagógiai oktatásban részt vevők aránya megyénként és képzési program szerint, 2001/02 |
| 4.60. |
Az integrált képzésben részt vevők aránya a gyógypedagógiai képzésben megyénként és képzési program szerint, 2001/02 |
| 4.61. |
A nemzetiségi oktatás adatai, 1990/91, 1995/96–1999/00 és 2001/02 |
| 4.62. |
Nemzetiségi oktatásban részt vevő általános iskolások száma évfolyamonként, 1985–1999 között |
| 4.63. |
A kollégiumok fenntartó, működési mód és tanulói összetétel szerinti megoszlása, 1999 és 2002 (%) |
| 4.64. |
Az egyházi és alapítványi oktatás aránya az intézmények, tanulók és pedagógusok számát tekintve, 2001/02 |
| 4.65. |
Az alapítványi és egyéb fenntartású iskolák, tanulóik és a pedagógusok száma, 1992/93 és 2001/02 között |
| 4.66. |
Az egyházi intézmények főbb adatai (nappali tagozaton) 1992/93 és 2001/02 között |
| 5.1. |
Óratervi arányok az OECD-országokban a 9–11 éves korosztályok oktatásában, 2000 (%) |
| 5.2. |
Óratervi arányok az OECD-országokban a 12–14 éves korosztályok oktatásában, 2000 (%) |
| 5.3. |
A kerettantervek hatása a magyar iskolarendszerre az igazgatók véleménye szerint, 2001/02 (%) |
| 5.4. |
Az akkreditálásra benyújtott tantervek és tantárgyi programok megoszlása, 2001/02 (db) |
| 5.5. |
A tantervi akkreditációs bizottság döntései |
| 5.6. |
A különböző központi tantervek alapján folyó oktatás aránya évfolyamonként az általános iskolákban, 2001/02 (%) |
| 5.7. |
A különböző központi tantervek alapján folyó oktatás aránya évfolyamonként a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban, 2001/02 (%) |
| 5.8. |
A tantárgyankénti heti óraszámok egyszerűsített eloszlása a gimnáziumok és a szakközépiskolák 9. osztályaiban a NAT (1998/99) és a kerettantervek (2001/02) alapján készített helyi tantervekben |
| 5.9. |
A heti idegen nyelvi óraszámok előfordulási aránya a gimnáziumok és szakközépiskolák NAT-ra alapozott helyi tanterveiben, 9. osztály, 1999 (%) |
| 5.10. |
A heti idegen nyelvi óraszámok előfordulási aránya a gimnáziumok és szakközépiskolák NAT-ra alapozott helyi tanterveiben, 9. osztály, 2001 (%) |
| 5.11. |
A napi óvodai tevékenységek átlagos aránya és az óvodavezetők elégedettsége a tevékenységek arányaival, 2001 (%) |
| 5.12. |
Az óvodai tanfolyamok iránti szülői igény, az óvodák tanfolyami kínálata és a különórák költségei az említések százalékában |
| 5.13. |
A tantárgyi rendszerrel kapcsolatos változások a közoktatási intézményekben az igazgatói említések százalékában, 1996/97 és 2001/02 |
| 5.14. |
Kötelező éves tanulói óraszámok az OECD-országokban azokban az osztályokban, ahová a 9–10, a 11–12 és a 13–14 éves gyerekek járnak, 2000 |
| 5.15. |
Iskolán kívüli foglalkozásokra (különórákra) járók aránya (%) és a házi feladatok elkészítésére fordított heti óraszám a 15 éves tanulóknál az OECD-országokban, 2000 |
| 5.16. |
A kulcskompetenciák fontosságának és a gyerekek felkészültségének megítélése ötfokú skálán az általános iskolában oktató pedagógusok szerint, 2002 (átlag) |
| 5.17. |
A Magyarországi Waldorf-iskolák, 2002/03 |
| 5.18. |
Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program és pedagógia (ÉKP) alapján működő iskolák, 2002/03 |
| 5.19. |
Komprehenzív iskolák Magyarországon, 2002/03 |
| 5.20. |
A szakmai orientáció, a szakmai előkészítés, a szakmai alapozás és a pályaorientáció előfordulási gyakoriságai, 2002 (N = 355) |
| 5.21. |
Az Országos képzési jegyzékben szereplő szakmák száma szakmacsoportonként, 2001 |
| 5.22. |
Az alapfokú művészetoktatásban tanulók létszámadatai képzési szerkezet szerint, 1998/99 és 2001/02 |
| 5.23. |
Az alap- és középfokú zeneoktatásban hangszeres zenét tanulók száma, 1986/87–1998/99 és 2001/02 |
| 5.24. |
Az alapfokú művészetoktatásban dolgozó pedagógusok adatai képzési szerkezet szerint, 2001/02 |
| 5.25. |
A sajátos nevelési igényű gyerekek tankönyvei, fogyatékossági típusonként, 2002/03 |
| 5.26. |
Az ép tanulók szüleinek véleménye a fogyatékosokkal való együttnevelésről, 2000/01 |
| 5.27. |
Beszédjavító tanfolyamok részvételi adatai beszédhiba szerint évfolyamonként, 2000/01 |
| 5.28. |
A nemzetiségi kisebbségi/regionális nyelvoktatáshoz való hozzáférés feltételei az Európai Unió országaiban és a társult országokban, 1998/99 |
| 5.29. |
A nemzetiségi oktatás különböző szintjein tanulók számának változása, 1995/96 és 2001/02 |
| 5.30. |
A nemzetiségi oktatásban részt vevő általános iskolások számának változása kisebbségi nyelvek szerint, 1990/91 és 2001/02 között |
| 5.31. |
A kisebbségi/regionális nyelvhasználati módok oktatási szintenként, nyelvenként az Európai Unió országaiban és a társult országokban, 1998/99 |
| 5.32. |
Nemzetiségi oktatásban részt vevő, nemzeti identitásukat vállaló 5. és 8. osztályos tanulók aránya aszerint, hogy milyen anyanyelvűnek vallják magukat, 1999/2000 (%) |
| 5.33. |
A nemzetiségi oktatásban részt vevő, nemzetiségi identitásukat vállaló 5. és 8. osztályos tanulók nemzetiségi nyelvismerete, 1999/00 (%) |
| 5.34. |
A magyar népesség nyelvtudása nyelvenkénti bontásban a népszámlálási adatok tükrében, 1960, 1990 és 2001 |
| 5.35. |
Az általános iskolai idegennyelv-oktatás mutatóinak alakulása, 1992/93 és 2001/02 között |
| 5.36. |
Az idegen nyelvet tanulók és az egy tanulóra jutó nyelvek változása a középfokú iskolákban, 2001/02-ben, 1992/93-hoz és 1998/99-hez képest |
| 5.37. |
A tanulólétszám és az idegen nyelvet tanulók számának változása a szakmunkásképzésben, 1989/90 és 2001/02 között |
| 5.38. |
Az egyes idegen nyelveket tanuló diákok számának és arányának megoszlása az általános, a középiskolákban és a szakiskolákban, 1992/93, 1997/98 és 2001/02 |
| 5.39. |
Az adott nyelvet képesítés nélkül tanító pedagógusok aránya az adott nyelvet tanító összes pedagógushoz képest, az összes képzési szint és iskolatípus átlagában, 2001/02 (%) |
| 5.40. |
Az adott nyelvet tanító tanárok száma és az egy pedagógusra jutó, adott nyelvet tanuló gyerekek száma minden iskolatípus és képzési szint átlagában, 1992/93, 1998/99 és 2001/02 |
| 5.41. |
Alap, átlagos és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló általános iskolások száma nyelvenként, 2001/02 |
| 5.42. |
Alap, átlagos és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló középiskolások száma nyelvenként, 2001/02 |
| 5.43. |
A két tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák jegyzéke a 2001/02-es tanévben |
| 5.44. |
A két tanítási nyelvű általános iskolák a 2001/02-es tanévben |
| 5.45. |
A 8. évfolyamos tanulók idegen nyelvi teszteredményei nemek szerinti bontásban, 2000 (a teljesítmény %-a) |
| 5.46. |
A 8. évfolyamos tanulók idegen nyelvi teszteredményei az anya iskolai végzettsége szerinti bontásban, 2000 (a teljesítmény %-a) |
| 5.47. |
A 14–19 éves diákok száma és aránya az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt szerzők között nyelvenként, 2002 |
| 5.48. |
A felsőoktatásba jelentkezők (J) száma, a jelentkezők nyelvvizsgáinak (Ny) száma és nyelvvizsgaaránya (Ny/J), 1991 és 2001 között |
| 5.49. |
Az egy számítógépre jutó tanulók száma a felső középfokú iskolákban az OECD-országokban, 2000 |
| 5.50. |
Középiskolai igazgatók elégedettsége az iskola számítógépekkel és multimédiás eszközökkel való ellátottságával az OECD-országokban, 2000 (%) |
| 5.51. |
Számítógép-használati módok előfordulási gyakorisága a magyar iskolákban iskolatípusonként, 1999 és 2002 (%) |
| 5.52. |
A számítógép-használat gyakorisága a 15 évesek körében otthon és az iskolában néhány OECD-országban, 2000 (%) |
| 5.53. |
Számítógépek átlagos száma a beszerzés forrása és az iskola típusa szerint, 2002 (darab) |
| 5.54. |
Az önálló számítógép-használat kezdetének ideje életkor szerint Magyarországon a diákok beszámolója alapján, 1999 (átlag) |
| 5.55. |
Az általános és középfokú iskolák különbsége néhány fontos ellátottsági és pedagógiai célú alkalmazási mutató tekintetében, 2002 |
| 5.56. |
Az oktatási épületek megoszlása az építés időszaka szerint, 2001 |
| 5.57. |
Az általános iskolák ellátottsága a rendeletben előírt helyiségekkel 2002-ben az iskolaigazgatók véleménye alapján (az igen válaszok %-os aránya) |
| 5.58. |
A közoktatási tankönyvkiadásban részt vevő kiadók és könyvek száma, 1991/92 és 1996/97–2002/03 |
| 5.59. |
A 12 legnagyobb tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése a tankönyvpiacon megrendeléseik összértékének arányában (%) és a tankönyvlistán szereplő könyvcímeik (db) szerint, 1999/00 és 2002/03 |
| 5.60. |
A közoktatási tankönyvek 1999/00-es és 2003/04-es tanévre érvényes legmagasabb beszerzési ára (Ft) |
| 5.61. |
A tankönyvkiadás és -vásárlás támogatásának alakulása, 1992–2000 |
| 5.62. |
A tankönyvlistáról megrendelt könyvek megoszlása árkategóriák szerint, 1999/00 és 2002/03 (db) |
| 5.63. |
A tankönyvrendelések megyénkénti megoszlása, 2002/03 |
| 5.64. |
Az oktatáshoz kapcsolódó néhány pályáztató alapítvány elérhetősége |
| 5.65. |
Közoktatási közalapítványok költségvetési támogatása 1998–2002 (E Ft) |
| 5.66. |
A Közoktatási Modernizációs Alapítvány pályázóinak száma, az általuk igényelt és elnyert összeg, 2001–2002 |
| 5.67. |
A Socrates közoktatás számára hozzáférhető Comenius- (régebben részben Lingua-) programjainak eredményei, 2001 |
| 5.68. |
A Magyarországon beadott és támogatott Leonardo mobilitási, illetve kísérleti pályázatok száma, a növekedés aránya (%), valamint a megítélt támogatás, 1997–2002 |
| 5.69. |
A nyertes mobilitási projektek kedvezményezettjeinek száma a Leonardo-program I. és II. szakaszában, 1997–2002 |
| 6.1. |
A tanáraikról pozitív véleményt nyilvánító tanulók aránya évfolyamonként, 1997 és 2002 (az említések százalékában) |
| 6.2. |
A megkérdezett diákok által említett negatív iskolai élmények, 2002 (az említések százalékában) (N = 1447) |
| 6.3. |
A 15 éves tanulók véleménye az iskoláról néhány OECD-országban, 2000 |
| 6.4. |
A társaikról pozitív véleményt nyilvánító tanulók aránya évfolyamonként, 1997 és 2002 (az említések százalékában) |
| 6.5. |
Néhány, a közoktatáshoz kapcsolódó mentálhigiénés program |
| 6.6. |
A háztartások megoszlása a gyerekek idegennyelv-tanulása, számítógép-használata és különórára járása szempontjából, 2001 |
| 6.7. |
Tanórán kívüli tevékenységek megoszlása tartalmuk, évfolyamok és pedagógiai program szerint, 2002 (az említések százalékában) |
| 6.8. |
Innovációk az iskolában az elmúlt 3-4 évben, 2001/02 (%) |
| 6.9. |
Tanóra-, tananyag- és tanulásszervezési módok a helyi tantervekben és az iskolai gyakorlatban, 2001/02 (%) |
| 6.10. |
Nem kötelező foglalkozások feladatellátási hely szerint, 2001/2002 |
| 6.11. |
Nem kötelező foglalkozások településtípus szerint, 2001/2002 |
| 6.12. |
A számítógép rendszeres használata felső középfokon, 2001 (N = 299 iskola) (%) |
| 6.13. |
Versengő és kooperatív tanulás az OECD-országokban és hatásuk a szövegértésre, 2000 |
| 6.14. |
Az iskola önértékelése megadott szempontok alapján, 2001/02 (ötfokú skálán, az egyes értékekre adott válaszok százalékában) |
| 6.15. |
Szülői elvárások az iskolával szemben annak függvényében, hogy a gyermek hányadik évfolyamra jár és milyen programtípus szerint tanul, 2002 (átlagos rangpozíció) |
| 6.16. |
Az iskolák partnerei, szakmai kapcsolatai, 2001/02 (a válaszok százalékában) |
| 7.1. |
A pedagógus-munkaerő foglalkoztatottsága az egyes OECD-országokban, 1999 |
| 7.2. |
A pedagógus- és tanulólétszámok változása iskolatípusok szerint (nappali tagozaton, felnőttoktatás nélkül) 1990/91 és 2001/02 között (1990/91 = 100%) |
| 7.3. |
A pedagógusok létszámának változása iskolatípusok szerint, 1990/91 és 1997/98–2001/02 |
| 7.4. |
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az állami és a magánfenntartású iskolákban, különböző iskolafokozatokon az egyes OECD-országokban, 2000 |
| 7.5. |
Átlagos osztálylétszám az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2000 |
| 7.6. |
Az éves tanítási órák száma az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2000 |
| 7.7. |
A szakképzett pedagógusok átlagos és medián életkora, 1989 és 2001 között |
| 7.8. |
A szakképzett pedagógusok korcsoportok szerinti megoszlása a közoktatásban, 1992 és 2001 között (%) |
| 7.9. |
A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok megoszlása életkor és nem szerint, 2001 |
| 7.10. |
A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása néhány kiemelt fenntartó típusa szerint, 2001 |
| 7.11. |
A különböző oktatási szinteken foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása, 2001 |
| 7.12. |
Az aktív foglalkoztatottak, az értelmiségi-szellemi foglalkozásúak és a pedagógusok korösszetétele, 2001 |
| 7.13. |
A nők százalékos aránya a pedagógus-munkaerőben az egyes OECD-országokban a különböző oktatási szinteken, 1999 |
| 7.14. |
A pedagógusok nemenkénti megoszlása a fenntartó típusa szerint, 2001 |
| 7.15. |
A közoktatásban foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetétele, 1992 és 2001 között (%) |
| 7.16. |
A pedagóguslétszámok alakulása képesítések szerint, 1989/90–1999/00 és 2001/02 |
| 7.17. |
A pedagóguslétszám és ezen belül a képesítés nélküliek aránya a különböző típusú településeken, 2001/02 (%) |
| 7.18. |
A közoktatásban foglalkoztatottak foglalkozási csoportok szerinti összetétele, 1992 és 2001 között (%) |
| 7.19. |
Új pedagógusstátus létesítése, 1996/97–2001/02 |
| 7.20. |
Pedagógusstátus elvonása, 1996/97–2001/02 |
| 7.21. |
Betöltetlen álláshelyről nyilatkozó iskolák aránya, 2001/02 |
| 7.22. |
Betöltetlen álláshelyeket meghirdető iskolák aránya, 2001/02 |
| 7.23. |
A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok és a regisztrált pedagógus-munkanélküliek száma, 1993/94 és 2001/02 között |
| 7.24. |
A regisztrált pedagógus-munkanélküliek számának alakulása végzettségük szerint, 1993–2002 |
| 7.25. |
A közoktatásban dolgozó tanárok törvényben garantált éves fizetése 15 év gyakorlat után az egy főre eső GDP-hez és a kezdő fizetéshez viszonyítva különböző oktatási szinteken, 2000 |
| 7.26. |
A közoktatásban, az alap- és középfokú oktatásban foglalkoztatottak bruttó átlagos keresete a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek arányában, 1992 és 1994–2001 (%) |
| 7.27. |
A reálkeresetek növekedési ütemének alakulása a nemzetgazdaságban és a közoktatásban, 1992–2001 (%) |
| 7.28. |
A bruttó átlagkeresetek növekedése a költségvetési szférában, 2000–2002 |
| 7.29. |
A közoktatásban foglalkoztatottak átlagkeresete iskolai végzettség szerint, valamint a nemzetgazdasági átlag százalékában, 1992 és 2000 között |
| 7.30. |
A pedagógus foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete képesítés szerint, illetve az általános iskolai pedagógusok keresetéhez viszonyítva, 1992 és 2001 között |
| 7.31. |
Bruttó átlagkeresetek településtípusonként a közoktatásban, 1992 és 2000 között (Ft) |
| 7.32. |
A különböző kereseti elemek aránya a szakképzett pedagógusok bruttó teljes keresetében korcsoportonként, 2000 (%) |
| 7.33. |
A szakképzett pedagógusok bruttó átlagkeresete az alapilletmény százalékában iskolai végzettség szerint, 2000 |
| 7.34. |
A 2002. évi alapilletmény-emelés várható hatása a kereseti arányokra a gyakorlati idő függvényében |
| 7.35. |
A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző iskolai jellemzőkkel, 1999 és 2002 (százfokú skálán) |
| 7.36. |
A tanulói teljesítményt befolyásoló tényezők a közvélemény szerint, 2002 (ötfokú skálán) |
| 7.37. |
A közvélemény arról, hogy mennyire vonzó a pedagóguspálya, 1999 és 2002 (%) |
| 7.38. |
A közoktatással kapcsolatos lakossági preferenciák változásai, 1990 és 2002 között (rangpozíció 1-től 7-ig 1990, 1995, 1997 és 1999, 1–8-ig 2002) |
| 7.39. |
A pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma, 1990/91–2002/03 (ezer fő) |
| 7.40. |
A pedagógus-továbbképzési programok megoszlása a képző intézmények típusa és az alapítási kérelem időpontja szerint, 1998–2001 (%) |
| 7.41. |
A pedagógus-továbbképzési programok megoszlása a képző intézmények típusa és a program tartalmi besorolása szerint, 1998 és 2001 között összesen (%) |
| 7.42. |
Az adott tanévre érvényes továbbképzési programok tartalmi terület szerinti megoszlása (%) |
| 7.43. |
További képesítést szerzett, pedagógus-munkakörben alkalmazottak a beszámolási időszakban, 2001 |
| 7.44. |
Pedagógus-munkakörben alkalmazottak részvétele a pedagógusmunkát segítő képzésben, támogatott továbbképzésben a beszámolási időszakban, 2001/02 |
| 8.1. |
A különböző iskolai osztályzattal értékelt tanulók eredményei matematikából a 2000. évi PISA-vizsgálatban településtípus szerint (standard pontszám) |
| 8.2. |
A 8. évfolyamos tanulók olvasási és matematikai teljesítményének az országos átlagtól való eltérése települési kategóriánként, 1991 és 2001 között (standard pontszám) |
| 8.3. |
A különböző olvasási teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya a 2000. évi PISA-vizsgálatban országok szerint (standard pontszám és %) |
| 8.4. |
A 4. évfolyamos tanulók olvasási-szövegértési képessége a PIRLS-vizsgálatban, valamint az IEA 1991-es és a PIRLS keretében 2001-ben megismételt olvasásmegértési felmérésében részt vett országokban, 1991 és 2001 (standard pontszám) |
| 8.5. |
A nyolcadikos tanulók átlagos matematikai teljesítményei a TIMSS- (1995) és a TIMSS-R- (1999) vizsgálatban (standard pontszám) |
| 8.6. |
A nemzetközi átlagtól való eltérés nagysága matematikából az 1999-es TIMSS-R- (8. évfolyamosok) és a 2000. évi PISA-vizsgálatban (15 évesek) néhány ország esetében (standard pontszám) |
| 8.7. |
Az olvasási, matematikai és természettudományos teljesítmény a 2000. évi PISA-vizsgálatban részt vett országokban (standard pontszám) |
| 8.8. |
A nyolcadikos tanulók átlagos természettudományos teljesítménye különböző országokban a TIMSS- és a TIMSS-R-felmérések szerint, 1995 és 1999 (standard pontszám) |
| 8.9. |
Állampolgári ismeretek, elkötelezettség és attitűdök mutatói egyes országokban, 1999 (standard pontszám) |
| 8.10. |
A magyar tanulók IKT-val kapcsolatos attitűdjei, szokásai és alapismeretei az anya iskolai végzettségének függvényében, 2001 (pontszám 1-től 25-ig terjedő skálán) |
| 8.11. |
A különböző szintű nyelvvizsgával rendelkezők aránya a felsőoktatásba jelentkezett és felvett tanulók körében képzési programok és régiók szerint, 2001 (%) |
| 8.12. |
A nyelvvizsgával rendelkezők aránya az érettségizők körében a képzés típusa szerint, 2002 (%) |
| 8.13. |
A különböző érettségi jegyet szerző tanulók megoszlása a matematika tantárgyban aszerint, hogy milyen tantárgyakat preferálnak, 2001 (%) |
| 8.14. |
Az egyes középiskolatípusok 12. évfolyamán végzettek közül a felsőoktatásba felvettek aránya, 1991–2001(%) |
| 8.15. |
Az érettségi évében végző, felvételre jelentkezők és felvettek aránya az iskola fenntartója és településmérete szerint, 2001 (%) |
| 8.16. |
A középiskolák szociokulturális és eredményességi mutatói alapján számolt „hozzáadott érték” megyék szerint |
| 8.17. |
Az iskolák által adott matematika érettségi jegyek megoszlása megyénként, 2001 (%) |
| 8.18. |
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken 1–10. helyezést elért tanulók aránya a 12. évfolyamos tanulók körében, 2002 |
| 8.19. |
Az iskolák értékelése során meghatározott eszközöket alkalmazó önkormányzatok aránya, 2001 (%) |
| 8.20. |
Az iskolaértékelés eredményeit különböző célokra felhasználó önkormányzatok aránya (az adott célt megjelölő önkormányzatok aránya (%) |
| 8.21. |
A részt vevők száma a különböző tartalmú és különböző tanácsadó cégek által iskolák számára szervezett minőségügyi képzéseken, 2000–2001 |
| 8.22. |
A 2001. évi 5. és 9. évfolyamos országos diagnosztikus mérés iskoláknak visszaküldött 1. és 2. sz. tájékoztató táblája és annak magyarázata/I. |
| 8.23. |
A 2001. évi 5. és 9. évfolyamos országos diagnosztikus mérés iskoláknak visszaküldött 4. sz. tájékoztató táblája és annak magyarázata/II. |
| 8.24. |
Az 5. és 9. évfolyamos tanulók olvasásmegértési és matematikai teljesítménye településtípus szerinti bontásban, 2001 (standard pontszám) |
| 9.1. |
Az anya iskolai végzettsége szerinti teljesítménymegoszlások a 15 éves tanulók körében néhány OECD-országban az olvasás, a matematikai és a természettudományos műveltség eredményeiben, 2000 |
| 9.2. |
A 15 éves tanulók kombinált szövegértési teljesítményének iskolák közötti és iskolán belüli varianciája az OECD-országokban, 2000 |
| 9.3. |
Tanulói teljesítmények és a szocioökonómiai státus, 2000
a) A szülők foglalkozási státusindexének értéke a tanulók teljesítményének függvényében |
|
b) A tanulók szövegértési teljesítménye a szülők foglalkozási státusának függvényében |
| 9.4. |
A falvakban és nagyvárosokban élő 15 éves diákok átlagos teljesítménye (olvasás, matematika, természettudomány) Magyarországon és az OECD-országokban |
| 9.5. |
A tanulók nemek szerinti aránya a közép- és felsőoktatás nappali tagozatán, 1970 és 2002 között (%) |
| 9.6. |
A 15 éves fiúk és lányok átlagos teljesítménye (szövegértés, matematika, természettudomány) Magyarországon és az OECD-országokban, 2000 |
| 9.7. |
Nemzetiségi általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók száma oktatási programok típusa szerint 1990/91 és 2001/02 között (tanévenként) |
| 9.8. |
Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi középiskolai oktatást folytató intézményekben tanulók száma nyelvenként és oktatási típusonként, az egyes évfolyamokon, 1999/2000 |
| 9.9. |
Külföldi tanulók száma az általános iskolákban származási országonként, 1995/96–1999/00 |
| 9.10. |
Külföldi tanulók száma a középiskolákban származási országonként, 1995/96–1999/00 |
| 9.11. |
A különböző tanításszervezési módszerek elfogadottsága a lakosság körében a megkérdezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 2002 (%) |
| 9.12. |
A cigány és a fogyatékos tanulók esélyegyenlőségének fontossága a lakosság körében, 2002 (az egyes válaszlehetőségekre adott értékek átlaga) |
| 9.13. |
Az általános iskolai oktatás optimális módja a cigány és a fogyatékos tanulók esetében a közvélemény szerint, 2002 |
| 9.14. |
A szülők és a pedagógusok véleménye arról, hogyan kellene a cigány gyerekek általános iskolai oktatását megoldani, 2002 (%) |
| 9.15. |
A PHARE-program által támogatott programok és fejlesztések, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű – elsősorban roma fiatalok – társadalmi beilleszkedését segítik |
