7. Pedagógusok

7.1. táblázat
A pedagógus-munkaerő foglalkoztatottsága az egyes OECD-országokban, 1999

Ország	Az alap- és a középfokú oktatásban foglalkoztatott tanárok aránya a teljes munkaerő százalékában	Részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok az oktatás minden szintjén

Ausztrália	2,3	n. a.
Ausztria	2,6	23,9
Csehország	2,1	n. a.
Dánia	2,8	22,9
Egyesült Államok	2,2	17,1
Egyesült Királyság	2,4	26,8
Finnország	2,4	6,0
Görögország	n. a.	19,2
Hollandia	2,8	n. a.
Írország	2,8	17,2
Japán	1,5	25,0
Kanada	1,7	23,3
Korea	1,4	17,4
Magyarország	3,6	11,0
Németország	1,9	42,5
Norvégia	3,7	30,8
Spanyolország	2,7	13,7
Svájc	2,3	54,1
Svédország	2,8	23,3
OECD-országok átlaga	2,6	22,8

Forrás: Education at a Glance, 2001

7.2. táblázat
A pedagógus- és tanulólétszámok változása iskolatípusok szerint (nappali tagozaton, felnőttoktatás nélkül) 1990/91 és 2001/02 között (1990/91 = 100%)

Intézménytípus	Pedagóguslétszám	Tanulólétszám

Óvoda	96,1	87,5
Általános iskola	93,3	81,0
Középiskola	158,5	144,2
Szakmunkásképzés	61,8	55,8
Összesen	100,4	88,4

Forrás: Jelentés..., 2000 és OM oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

7.3. táblázat
A pedagógusok létszámának változása iskolatípusok szerint, 1990/91 és 1997/98–2001/02

Tanév	Óvoda	Általános iskola	Gimnázium	Szakközépiskola	Szakiskola	Speciális szakiskola

1990/91	33 635	96 791	10 246	12 656	12 906	127
1997/98	31 848	89 238	13 669	17 096	9 339	476
1998/99	32 235	89 570	14 021	17 831	8 777	462
1999/00	31 653	89 424	14 415	18 430	8 350	468
2000/01*	32 000	89 750	15 550	18 950	8 150	575
2001/02	32 327	90 294	16 845	19 450	7 982	801

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002
* A 2000/01. évi adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.
Megjegyzés: Az általános iskolák adatai a gyógypedagógiai általános iskolák adatait is tartalmazzák. A szakiskolai adatokban 2000-ig a szakmunkásképző, a gép- és gyorsíró, egészségügyi és egyéb szakiskolák együttes adatai szerepelnek. Az óvodapedagógusok száma 1998-tól tartalmazza a fogyatékosokat ellátó intézményekben az óvodai csoportokkal foglalkozó óvodapedagógusok számát is.

7.4. táblázat
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az állami és a magánfenntartású iskolákban, különböző iskolafokozatokon az egyes OECD-országokban, 2000

Ország	Óvoda (ISCED 0)	Általános iskola alsó tagozat (ISCED 1)	Általános iskola felső tagozat (ISCED 2)	Középfok (ISCED 3)

Ausztrália	n. a.	17,3	n. a.	n. a.
Ausztria	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
Csehország	13,1	19,7	14,7	11,5
Dánia	6,6	10,4	11,4	14,4
Egyesült Államok	18,7	15,8	16,3	14,1
Egyesült Királyság	21,0	21,2	17,6	12,5
Finnország	12,2	16,9	10,7	17,0
Görögország	15,8	13,4	10,8	10,5
Hollandia	n. a.	16,8	n. a.	n. a.
Írország	15,1	21,5	15,9	n. a.
Izland	5,4	n. a.	12,7	9,7
Japán	18,8	20,9	16,8	14,0
Kanada	18,1	18,1	18,1	19,5
Korea	23,1	32,1	21,5	20,9
Magyarország	11,6	10,9	10,9	11,4
Németország	23,6	19,8	15,7	13,9
Spanyolország	16,1	14,9	n. a.	n. a.
Svájc*	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
Svédország	n. a.	12,8	12,8	15,2
Új-Zéland	7,5	20,6	19,9	13,1
OECD-országok átlaga	15,5	17,7	15,0	13,9

Forrás: Education at a Glance, 2002
* Csak az állami intézmények.

7.5. táblázat
Átlagos osztálylétszám az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2000

Ország	Általános iskola alsó tagozat (ISCED 1)	Általános iskola felső tagozat (ISCED 2)

Ausztrália	25,0	n. a.
Ausztria	20,0	n. a.
Csehország	20,3	21,9
Dánia	19,0	18,6
Finnország	n. a.	19,9
Franciaország	22,6	24,5
Görögország	17,9	24,2
Hollandia	23,9	n. a.
Írország	n. a.	n. a.
Japán	29,0	34,7
Kanada	n. a.	n. a.
Korea	36,5	38,5
Lengyelország	21,2	24,6
Magyarország	21,2	21,5
Németország*	22,4	24,6
Spanyolország	21,1	26,0
Svájc	20,1	18,8
Svédország	n. a.	n. a.
Szlovákia	21,4	23,8
Portugália	20,5	22,6
OECD-országok átlaga	21,9	23,6

Forrás: Education at a Glance, 2002
* 2001. évi adat.

7.6. táblázat
Az éves tanítási órák száma az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2000

Ország	Általános iskola alsó tagozat (ISCED 1)	Általános iskola felső tagozat (ISCED 2)	Középfok (ISCED 3)

Ausztrália	882	811	803
Ausztria	684	658	623
Csehország	650	650	621
Dánia	640	640	560
Egyesült Államok	1139	1127	1121
Finnország	656	570	527
Görögország	780	629	629
Hollandia	930	867	867
Írország	915	735	735
Izland	629	629	464
Japán	635	557	478
Korea	829	565	545
Magyarország	583	555	555
Németország	783	732	690
Spanyolország	880	564	548
Svájc	884	859	674
Svédország	n. a.	n. a.	n. a.
Törökország	639	n. a.	504
Új-Zéland	985	968	950
OECD-országok átlaga	792	720	648

Forrás: Education at a Glance, 2002
Megjegyzés: 60 percre átszámított adatok.

7.7. táblázat
A szakképzett pedagógusok átlagos és medián életkora, 1989 és 2001 között

Év	Közoktatás együtt	Alapfokú oktatás		Középfokú oktatás
Év	Átlagos életkor	Átlagos életkor	Az életkor mediánja	Átlagos életkor	Az életkor mediánja

1989	38,1	37,2	36	40,5	41
1992	39,6	38,7	38	41,9	43
1994	39,0	38,4	38	40,8	41
1995	39,4	38,6	38	41,4	42
1996	39,6	38,7	38	41,7	42
1997	39,9	39,5	39	41,9	43
1998	39,8	39,2	39	41,7	43
1999	40,7	40,2	40	42,5	44
2000	41,0	40,4	40	43,1	44
2001	41,5	41,0	41	43,1	45

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai

7.8. táblázat
A szakképzett pedagógusok korcsoportok szerinti megoszlása a közoktatásban, 1992 és 2001 között (%)

Év	29 éves és fiatalabb	30–39 éves	40–49 éves	50–59 éves	60 éves és idősebb	Együtt

1992	16,7	35,4	28,9	18,4	0,6	100
1994	17,9	36,3	29,3	15,8	0,7	100
1995	17,2	35,3	30,5	16,4	0,6	100
1996	13,7	36,4	32,8	17,0	0,1	100
1997	12,7	35,1	34,8	17,3	0,1	100
1998	12,5	35,1	35,9	16,3	0,2	100
1999	11,8	32.7	35,8	18,3	1,4	100
2000	11,7	32,3	35,8	18,9	1,3	100
2001*	13,2	30,2	37,7	17,0	1,9	100
2001**	13,5	28,4	36,4	19,4	2,3	100

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai
* Az OMMK Bértarifa-felvételének.
** OM statisztikai adatok 2001.

7.9. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok* megoszlása életkor és nem szerint, 2001

Korcsoport	Nő		Férfi		Összes
Korcsoport	N	%	N	%	N	%

29 év alatt	24 070	13,4	4 512	2,5	28 582	15,9
30–39	45 917	25,5	8 291	4,6	54 208	30,1
40–49	50 362	28,0	9 387	5,2	59 749	33,2
50–59	24 124	13,4	8 459	4,7	32 583	18,1
60 felett	2 493	1,4	2 232	1,2	4 725	2,6
Összes	146 966	81,7	32 881	18,3	179 847	100,0

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika és Imre Nóra számítása
* Összes feladatellátási helyen: óvoda, általános iskola, szakiskola (szakmunkásképző iskola), speciális szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatás, kollégium, beszédjavító szakszolgálat, nevelési tanácsadó szakszolgálat, szakértői bizottság.

7.10. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása néhány kiemelt fenntartó típusa szerint, 2001

Korcsoport	Települési/kerületi önkormányzat		Egyház		Alapítvány
Korcsoport	N	%	N	%	N	%

29 év alatt	19 120	14,83	2103	26,82	698	27,50
30–39	39 829	30,90	2468	31,47	832	32,70
40–49	44 249	34,30	1912	24,37	698	27,41
50–59	22 777	17,68	1066	13,59	251	9,85
60 felett	2 887	2,24	295	3,71	66	2,58
Összes	128 862	100,00	7840	100,00	2545	100,00

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika és Imre Nóra számítása

7.11. táblázat
A különböző oktatási szinteken foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása, 2001

Korcsoport	Óvoda		Alapfok		Alsó középfok		Középfok
Korcsoport	N	%	N	%	N	%	N	%

29 év alatt	3 625	12,9	6 176	16,4	5 716	13,5	5 629	17,4
30–39	9 538	34,0	12 394	32,9	11 503	27,2	7 835	24,3
40–49	11 269	40,2	13 395	35,6	15 225	36,0	9 580	29,6
50–59	3 395	12,1	4 962	13,2	8 803	20,8	7 464	24,0
60 felett	195	0,7	674	1,7	978	2,3	1 484	4,5

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika becslése

7.12. táblázat
Az aktív foglalkoztatottak, az értelmiségi-szellemi foglalkozásúak és a pedagógusok korösszetétele, 2001

Korcsoport	Foglalkoztatottak		Értelmiségi, szellemi foglalkozás		Pedagógusok
Korcsoport	N	%	N	%	N	%

15–19	56 255	1,52	338 476	22,52	–	–
20–29	927 645	25,09	338 476	22,52	28 582	15,8
30–39	929 241	25,13	375 710	25,00	54 208	30,1
40–49	1 103 013	29,80	460 984	30,68	59 749	33,2
50–59	622 734	16,84	292 179	19,45	32 583	18,1
60 felett	58 040	1,28	35 125	2,33	4 725	2,6
Összes	3 696 928	100,00	1 502 474	100,00	179 847	100,00

Forrás: Népszámlálás 2001/6., KSH; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa

7.13. táblázat
A nők százalékos aránya a pedagógus-munkaerőben az egyes OECD-országokban a különböző oktatási szinteken, 1999

Ország	Óvoda	Általános iskola alsó tagozat	Általános iskola felső tagozat	Középfok

Ausztria	98,8	88,5	63,8	48,6
Csehország	99,8	84,5	81,0	56,3
Dánia	92,0	63,0	63,1	30,3
Egyesült Államok	94,7	86,5	60,2	50,8
Egyesült Királyság	89,9	75,6	54,8	56,3
Finnország	96,3	71,2	70,6	56,8
Franciaország	77,7	77,7	62,8	50,6
Írország	92,2	84,8	55,9	n. a.
Izland	98,2	76,6	n. a.	43,5
Kanada	67,7	67,5	67,3	66,8
Korea	99,8	66,8	56,2	27,6
Magyarország	100,0	85,5	85,6	58,8
Németország	96,7	81,5	56,7	39,0
Olaszország	99,5	94,6	73,3	58,8
Spanyolország	92,8	68,3	n. a.	52,3
Svájc	99,4	72,4	45,0	31,7
Svédország	96,7	79,9	61,9	50,0
Új-Zéland	98,5	81,9	61,7	53,1
OECD-országok átlaga	94,6	77,0	62,7	48,9

Forrás: Education at a Glance, 2001

7.14. táblázat
A pedagógusok nemenkénti megoszlása a fenntartó típusa szerint, 2001

	Összes	Ebből nő	Nők aránya (%)

Települési/kerületi önkormányzat	128 862	108 763	84,4
Megyei/fővárosi önkormányzat	21 342	15 013	70,3
Felsőoktatási intézmény	1 354	1 057	78,1
Egyház	7 840	6 132	78,2
Alapítvány	2 545	1 807	71,0

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számítása
Megjegyzés: A táblázat nem teljes, nem tartalmazza az olyan fenntartású intézményeket, mint egyéni vállalkozás, közalapítvány stb.

7.15. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetétele, 1992 és 2001 között (%)

	Általános iskola és kevesebb	Szakmunkásképző, szakiskola	Középiskola	Felsőfok	Összesen

1992	17,0	5,4	17,4	60,3	100
1997	18,8	6,6	17,4	57,2	100
1999	16,7	7,9	12,0	63,4	100
2000	14,7	8,2	13,5	63,6	100
2001	14,7	8,4	11,9	65,0	100

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai

7.16. táblázat
A pedagóguslétszámok alakulása képesítések szerint, 1989/90–1999/00 és 2001/02

Képe- sítés	1989/ 90	1990/ 91	1991/ 92	1992/ 93	1993/ 94	1994/ 95	1995/ 96	1996/ 97	1997/ 98	1998/ 99	1999/ 00	2001/ 02

Közép- fokú óvoda- peda- gógus	7 539	6 324	6 758	6 162	5 663	5 202	4 756	3 647	2 232	1 738	1 434	1 404
Felső- fokú óvoda- peda- gógus	25413	25668	25625	26131	26341	26800	26569	27200	28526	29292	29117	30313
Tanító (tanító speci- ális képes- ítéssel)	39183	35521	38528	38392	38405	38603	37481	36212	35961	36069	36101	40010
Álta- lános iskolai tanár	46989	56118	48157	47948	48833	49040	47588	45808	45030	45088	44566	50639
Közép- iskolai tanár	22089	24415	23926	24741	25793	26523	26938	27301	27695	29014	29919	36970
Egyéb peda- gógus	8 147	4 788	7 314	7 477	7 935	8 363	7 918	7 304	8 045	8 321	8 699	5 801
Peda- gógiai képe- sítés nélküli	7 740	8 184	6 277	6 377	7 912	8 141	7 037	6 203	5 177	4 828	4 377	5 598
Képe- sítés nélkül	883	1 643	776	847	807	838	800	834	806	659	572	5 598
Szakmai okta- tásra képe- sített peda- gógus	4 030	n. a.	3 875	3 849	4 204	4 167	3 990	3 726	3 511	3 286	3 134	3 332
Gyógy- peda- gógus	3 896	3 878	3 878	3 955	3 994	4 044	4 136	4 062	4 132	4 256	4 230	5 570
Összesen	165909	166539	165114	165879	169887	171671	167213	162297	161115	162551	162149	179847

Forrás: Jelentés..., 2000; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
Megjegyzés: A 2001/2002. tanévben 11 feladatellátási hely szerepel, a korábbi adatokban ennél kevesebb.

7.17. táblázat
A pedagóguslétszám és ezen belül a képesítés nélküliek aránya a különböző típusú településeken, 2001/02 (%)

Településtípus	Alapfok		Középfok
	Összes pedagógus	Képesítés nélküli pedagógus	Összes pedagógus	Képesítés nélküli pedagógus

Főváros	15	17	21	17
Megyei jogú város	19	7	38	38
Város	31	29	36	40
Nagyközség	9	15	3	3
Község	25	32	2	3
Összesen	100	100	100	100
N	122 316	2 148	100 347	6 022

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számítása

7.18. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatottak foglalkozási csoportok szerinti összetétele, 1992 és 2001 között (%)

Foglalkozási csoport	1992	1997	1999	2000	2001

Vezetők	2,60	8,68	8,69	9,67	8,7
Felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások	5,02	6,62	5,78	7,13	6,0
Irodai foglalkozások	5,16	2,46	2,34	2,47	2,3
Szolgáltató foglalkozások	4,15	9,26	9,37	8,91	9,1
Takarítók, őrök	15,84	15,20	15,50	14,61	14,7
Szakképzett pedagógusok	64,25	52,51	54,28	53,86	55,7
Egyéb pedagógus foglalkozások	2,98	5,27	4,04	3,35	3,5
Együtt	100,00	100,00	100,00	100,00	100,0

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai
Megjegyzés: A foglalkozási csoportok a FEOR-besorolás alapján képzett csoportok. A következő foglalkozások kerültek az egyes csoportokba. (1) A vezetők csoportjába az intézményvezetők, részegységvezetők. (2) A felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások csoportjába valamennyi, a pedagógus-munkakörön kívüli olyan foglalkozás, mely a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igényli például: számítástechnikai szervező, informatikus, orvos, könyvtáros, valamint az egyéb felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások. (3) Az irodai foglalkozások csoportjába: az irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. (4) A szolgáltató foglalkozások csoportjába a szolgáltató foglalkozások mellett (pl. szakács, vagyonőr) az ipari és mezőgazdasági foglalkozások, valamint a gépkezelő, járművezető foglalkozások. (5) Az őrök, takarítók csoportjába a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások, takarítók, őrök, anyagmozgatók egyéb segédmunkások. (6) A szakképzett pedagógusok csoportjába: a felsőfokú tanintézeti tanárok, a középiskolai tanárok, a középfokú intézmények szakoktatói, gyakorlati oktatói, egyéb középfokú tanintézeti oktatók, az általános iskolai tanárok, tanítók, az óvónők, egyéb alapfokú tanintézeti oktatók, gyógypedagógusok, konduktorok, egészségnevelők, egyéb speciális oktatók, nevelők, pedagógiai szakértők, egyéb szakképzett oktatók, nevelők. (7) Az egyéb pedagógus foglalkozások csoportjába: a képesítés nélküli pedagógusok, gyermek- és ifjúsági felügyelők, pedagógiai asszisztensek, egészségnevelő-asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek és egyéb pedagógusok.
Az 1992-ben készült adatfelvétel még a régi FEOR-besorolás alapján történt, mely a pedagógus-munkakörökre kevésbé részletes, de a csoportok képzése szempontjából ez nem jelent nehézséget, azok összehasonlíthatóak.

7.19. táblázat
Új pedagógusstátus létesítése, 1996/97–2001/02

Válasz	Általános iskola		Középiskola
	N	%	N	%

Volt ilyen	236	26,3	157	47,7
Nem volt, de várható	94	10,5	33	10,1
Nem volt, nem várható	569	63,3	139	42,2
Összes	899	100,0	329	100,0

Forrás: Simon, 2002
A feltett kérdés: „Milyen változások voltak az elmúlt öt évben, illetve milyen változások várhatók a következő néhány évben?”

7.20. táblázat
Pedagógusstátus elvonása, 1996/97–2001/02

Válasz	Általános iskola		Középiskola
	N	%	N	%

Volt ilyen	184	20,6	67	20,4
Nem volt, de várható	87	9,7	17	5,2
Nem volt, nem várható	623	69,7	245	74,4
Összes	894	100,0	329	100,0

Forrás: Simon, 2002
A feltett kérdés: „Milyen változások voltak az elmúlt öt évben, illetve milyen változások várhatók a következő néhány évben?”

7.21. táblázat
Betöltetlen álláshelyről nyilatkozó iskolák aránya, 2001/02

Válasz	N	%

Van betöltetlen állás	414	34,9
Nincs betöltetlen állás	770	65,1
Összes	1184	100,0

Forrás: Iskolai szintű adatfelvétel, 2001/2002
A feltett kérdés: „Van-e az iskolában betöltetlen álláshely jelenleg?”

7.22. táblázat
Betöltetlen álláshelyeket meghirdető iskolák aránya, 2001/02

Válasz	N	%

Igen, valamennyit meghirdette	292	71,1
Nem mindegyiket hirdette meg	34	8,2
Nem hirdette meg	85	20,8
Összes	410	100,0

Forrás: Iskolai szintű adatfelvétel, 2001/2002
A feltett kérdés: „Meghirdette-e az iskola a betöltetlen álláshelyeket?”

7.23. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok és a regisztrált pedagógus-munkanélküliek száma, 1993/94 és 2001/02 között

Megnevezés	1993/94	1995/96	1996/97	1997/98	1998/99	2001/02

Foglalkoztatottak	160 684	158 180	154 234	153 673	154 956	179 847
Regisztrált munkanélküliek	3 629	5 227	5 199	4 721	4 418	3 658
Munkanélküliek %-os aránya	2,3	3,3	3,4	3,1	2,9	2,03

Forrás: Szép, 2003

7.24. táblázat
A regisztrált pedagógus-munkanélküliek számának alakulása végzettségük szerint, 1993–2002

Végzettség	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999	2000	2001	2002

Középiskolai tanár	187	189	245	345	452	397	414	416	355	396
Általános iskolai felső tagozatos tanár	553	527	551	838	1002	874	788	796	754	731
Általános iskolai tanító	499	444	493	806	851	798	661	742	686	617
Óvodapedagógus	897	823	892	1212	1150	1042	960	1046	844	682

Forrás: Szép, 2003
Megjegyzés: Az adatok az adott év márciusára vonatkoznak.

7.25. táblázat
A közoktatásban dolgozó tanárok törvényben garantált éves fizetése 15 év gyakorlat után az egy főre eső GDP-hez és a kezdő fizetéshez viszonyítva különböző oktatási szinteken, 2000

Ország	A tizenöt éves gyakorlattal rendelkezők fizetése az egy főre jutó GDP arányában			A tizenöt éves gyakorlattal rendelkezők fizetésének és a kezdő fizetésnek az aránya			A kezdő fize- téstől az elért legma- gasabb fizetésig eltelt évek száma (alsó közép- fok)	A tizenöt éves gyakorlattal rendelkezők egy tanórára eső fizetése (USD/óra)			A felső közép- fokon tanítók egy tanórára eső fizetése az álta- lános iskolai tanító egy tan- órára eső fizeté- séhez viszo- nyítva
Ország	Alap- fok	Alsó közép- fok	Gimná- zium	Alap- fok	Alsó közép- fok	Gimná- zium		Alap- fok	Alsó közép- fok	Gimná- zium

Anglia	1,48	1,48	1,48	1,58	1,58	1,58	8	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
Ausztrália	1,43	1,43	1,43	1,42	1,42	1,42	8	43	47	48	1,10
Ausztria	1,03	1,07	1,19	1,21	1,23	1,26	34	39	42	49	1,27
Belgium (flamand)	1,22	1,28	1,64	1,34	1,40	1,44	27	39	48	65	1,67
Belgium (francia)	1,18	1,25	1,61	1,36	1,41	1,46	27	39	46	64	1,64
Csehország	0,65	0,65	0,80	1,33	1,33	1,33	32	14	14	18	1,28
Dánia	1,16	1,16	1,35	1,13	1,13	1,33	8	51	51	68	1,33
Egyesült Államok	1,12	1,12	1,12	1,45	1,45	1,45	n. a.	35	36	36	1,02
Finnország	1,03	1,18	1,23	1,36	1,38	1,40	20	38	50	57	1,49
Francia- ország	1,17	1,26	1,26	1,35	1,31	1,31	34	30	46	48	1,60
Német- ország	1,52	1,63	1,76	1,21	1,16	1,17	28	48	55	64	1,31
Görög- ország	1,50	1,52	1,52	1,21	1,21	1,21	33	31	39	39	1,26
Magyar- ország	0,71	0,71	0,89	1,42	1,42	1,48	40	11	16	20	1,76
Izland	0,80	0,80	0,95	1,10	1,10	1,24	18	35	35	56	1,60
Írország	1,24	1,25	1,25	1,62	1,56	1,56	22	39	49	49	1,26
Olasz- ország	1,03	1,13	1,16	1,20	1,21	1,25	35	34	45	46	1,38
Japán	1,62	1,62	1,62	1,89	1,89	1,89	31	67	77	90	1,33
Korea	2,49	2,48	2,48	1,67	1,68	1,68	37	53	77	80	1,52
Hollandia	1,18	1,26	1,77	1,19	1,23	1,70	22	35	40	56	1,60
Új-Zéland	1,70	1,70	1,70	1,94	1,94	1,94	10	34	35	35	1,04
Norvégia	0,92	0,92	0,92	1,13	1,13	1,13	28	38	42	53	1,41
Portugália	1,52	1,52	1,52	1,49	1,49	1,49	26	33	45	52	1,58
Skócia	1,45	1,45	1,45	1,66	1,66	1,66	11	37	39	39	1,06
Spanyol- ország	1,52	1,65	1,77	1,17	1,17	1,17	42	33	56	62	1,87
Svéd- ország	1,05	1,05	1,12	1,28	1,28	1,26	–	–	–	–	–
Svájc	1,53	1,83	2,18	1,31	1,33	1,32	23	52	64	96	1,87
Török- ország	2,06	–	1,91	1,14	–	1,15	–	22	a	26	1,17
Országok átlaga	1,32	1,35	1,45	1,37	1,39	1,42	25	37	44	53	1,42

Forrás: Education at a Glance, 2002

7.26. táblázat
A közoktatásban, az alap- és középfokú oktatásban foglalkoztatottak bruttó átlagos keresete a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek arányában, 1992 és 1994–2001 (%)

Év	Közoktatás összesen	Alapfokú oktatás	Középfokú oktatás

1992	92.5	84.8	115,3
1994	95.6	89.6	110,5
1995	89.2	84.8	100,5
1996	82.7	78.1	94,2
1997	85.5	82.3	97,5
1998	82.2	78.8	92,1
1999	86.6	82.8	98,2
2000	83.3	80.8	91,5
2001	79.6	76.9	89,2

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai

7.27. táblázat
A reálkeresetek növekedési ütemének alakulása a nemzetgazdaságban és a közoktatásban, 1992–2001 (%)

Év	Nemzetgazdaság	Közoktatás

1992	101,7	104,0
1993	99,5	n. a.
1994	105,1	93,0
1995	91,1	83,5
1996	97,4	90,0
1997	103,4	106,9
1998	103,5	99,8
1999	105,5	109,0
2000	103,7	100,0
2001	108,1	103,5

Forrás: Varga J., 2003

7.28. táblázat
A bruttó átlagkeresetek növekedése a költségvetési szférában, 2000–2002

Megnevezés	A bruttó átlag- keresetek növekedése előző év = 100 %		Bruttó átlag- kereset Ft		A bruttó átlagkeresetek növekedése előző év = 100 %
	2000	2001	2001	2002	2002

Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás	111,4	126,3	131 724	n. a.	n. a.
Oktatás	111,4	120,2	97 647	124 759	133,5
Egészségügyi ellátás	115,5	115,3	78 851	n. a.	n. a.
Nemzetgazdaság összesen	113,5	118,0	103 558	122 453	118,3
Versenyszféra összesen	114,2	116,3	102 839	n. a.	n. a.
Költségvetési szféra	112,3	122,4	105 944	n. a.	n. a.

Forrás: Munkaerő-piaci helyzetjelentés, 2001; A munkaerőpiac keresletét és kínálatát alakító folyamatok, 2002

7.29. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatottak átlagkeresete iskolai végzettség szerint, valamint a nemzetgazdasági átlag százalékában, 1992 és 2000 között

	1992		1997		1999		2000
Iskolai végzettség	Bruttó átlag- kereset Ft	A nemzet- gazdasági átlag %-ában	Bruttó átlag- kereset Ft	A nemzet- gazdasági átlag %-ában	Bruttó átlag- kereset Ft	A nemzet- gazdasági átlag %-ában	Bruttó átlag- kereset Ft	A nemzet- gazdasági átlag %-ában

8 általános, vagy kevesebb	12 089	74,2	28 009	73,4	36 210	75,7	39 609	87,1
Szakmunkás- képző, szakiskola	16 074	85,1	32 094	69,3	40 793	68,6	45 023	80,4
Szakközép- iskola	–	–	40 656	70,4	48 518	64,8	52 912	75,0
Gimnázium	17 756*	73,2*	41 398	72,6	46 150	61,3	51 135	70,7
Főiskola	–	–	57 856	73,0	78 623	74,8	83 603	87,6
Egyetem	24 951**	68,4**	71 505	56,5	100 449	58,9	109 291	71,6
Közoktatás együtt	21 033	95,4	48 876	84,2	67 218	87,0	72 768	86,1

Forrás: Varga J., 2002b
* Középfokú végzettség (gimnázium és szakközépiskola) együtt.
** Felsőfokú végzettség (főiskola és egyetem) együtt.

7.30. táblázat
A pedagógus foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete képesítés szerint, illetve az általános iskolai pedagógusok keresetéhez viszonyítva, 1992 és 2001 között

Év	Bruttó kereset / %		Általános iskolai tanító, tanár	Középiskolai tanár	Képesítés nélküli pedagógus

1992	Bruttó kereset Ft	22 308	23 607	30 152	23 536
1992	Az általános iskolai tanító, tanár keresetének %-ában	94,5	100,0	127,7	99,6

1997	Bruttó kereset Ft	44 848	54 779	66 055	35 140
1997	Az általános iskolai tanító, tanár keresetének %-ában	81,8	100,0	120,6	64,1

1999	Bruttó kereset Ft	62 274	76 542	91 077	49 471
1999	Az általános iskolai tanító, tanár keresetének %-ában	81,3	100,0	118,9	64,6

2000	Bruttó kereset Ft	67 995	80 933	97 033	54 859
2000	Az általános iskolai tanító, tanár keresetének %-ában	84,0	100,0	119,8	67,7

2001	Bruttó kereset Ft	76 918	90 637	106 862	63 311
2001	Az általános iskolai tanító, tanár keresetének %-ában	84,8	100,0	117,3	82,3

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai

7.31. táblázat
Bruttó átlagkeresetek településtípusonként a közoktatásban, 1992 és 2000 között (Ft)

	Összes foglalkoztatott
Településtípus	1992		1997		1999		2000
	Bruttó teljes kereset	Budapest =100	Bruttó teljes kereset	Budapest =100	Bruttó teljes kereset	Budapest =100	Bruttó teljes kereset	Budapest =100

Budapest	23 671	100	52 300	100	74 501	100	80 138	100
Megyeszékhely	21 489	91	49 975	96	68 128	90	74 685	93
Város	20 911	88	48 528	92	66 045	90	72 147	90
Község	18 814	79	45 667	87	67 218	85	68 061	85

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai

7.32. táblázat
A különböző kereseti elemek aránya a szakképzett pedagógusok bruttó teljes keresetében korcsoportonként, 2000 (%)

Korcsoport	Alapilletmény	Egyéb pótlék	Túlmunka-díj	Helyettesítési díj	Havi prémium	Egyéb havi térítési díj	Egyéb*	Együtt

20–24	85,3	1,7	6,0	2,7	0,9	3,3	0,1	100
25–29	78,2	2,3	7,7	2,5	3,2	2,4	3,7	100
31–34	77,8	2,4	7,3	2,3	4,1	2,0	4,1	100
35–39	76,2	2,4	7,2	2,2	5,1	1,7	5,2	100
40–44	75,4	2,5	7,9	2,2	5,0	1,5	5,5	100
45–49	74,9	2,6	8,5	2,2	4,8	1,3	5,7	100
50–54	74,5	2,6	9,3	2,2	4,5	1,2	5,7	100
55–60	74,9	2,4	9,3	2,4	4,0	1,1	5,9	100
60–64	78,9	1,7	7,1	2,3	2,5	1,1	6,1	100
Átlag	74	2	8	2	4	2	7	100

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai
* Vezetői pótlék, egyéb nem havi térítési díj, nem havi prémium együtt.

7.33. táblázat
A szakképzett pedagógusok bruttó átlagkeresete az alapilletmény százalékában iskolai végzettség szerint, 2000

Iskolai végzettség	Átlag

Főiskolánál alacsonyabb	121,4
Főiskola	129,6
Egyetem	136,6
Együtt	130,2

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai

7.34. táblázat
A 2002. évi alapilletmény-emelés várható hatása a kereseti arányokra a gyakorlati idő függvényében

Gyakorlati idő (év)	Férfi, egyetemi végzettségű	Nő, egyetemi végzettségű	Férfi, főiskolai végzettségű	Nő, főiskolai végzettségű

1	1,5832	1,3040	1,6647	1,0565
2	1,7026	1,2834	1,5970	1,0846
3	1,4303	1,3373	1,4687	1,0900
4	1,8214	1,2884	1,5607	1,1299
5	1,5898	1,5629	1,6692	1,0680
6	1,8965	1,3440	1,3744	1,1349
7	2,0411	1,5504	1,5820	1,0834
8	2,0651	1,5360	1,5255	1,0972
9	2,0232	1,4332	1,4595	0,8751
10	2,1251	1,3254	1,5613	0,9475
11	1,8112	1,3909	1,4479	0,9306
12	1,8351	1,3433	1,4287	0,8969
13	1,6580	1,1341	1,3134	0,8866
14	2,1463	1,5669	1,3810	0,8819
15	1,6132	1,3139	1,3150	0,8575
16	1,5982	1,5056	1,2673	0,8586
17	1,8304	1,2251	1,2863	0,8740
18	1,7146	1,0080	1,2154	0,8486
19	1,6009	1,0722	1,3129	0,8582
20	1,4850	1,3129	1,2987	0,8822
21	1,6979	1,1012	1,2409	0,8648
22	1,6116	1,1253	1,1976	0,9070
23	1,5250	1,2030	1,3397	0,8678
24	1,5248	1,0455	1,3172	0,9090
25	1,6259	1,1914	1,2331	0,9327
26	1,5842	1,1145	1,3683	0,9145
27	1,3304	1,0378	1,1078	0,8749
28	1,5549	1,2461	1,2475	0,9238
29	1,4374	1,2100	1,1672	0,8813

Forrás: Varga J., 2003
Megjegyzés: A főiskolai végzettségű nem pedagógus foglalkoztatottak átlagos keresete a főiskolai végzettségű szakképzett pedagógusok 2002. évi alapilletmény-emelése utáni (szimulált) keresetének arányában, és az egyetemi végzettségű nem pedagógus foglalkoztatottak átlagos keresete az egyetemi végzettségű szakképzett pedagógusok alapilletmény-emelése utáni (szimulált) keresetének arányában, gyakorlati idő szerint, nemenként.

7.35. táblázat
A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző iskolai jellemzőkkel,
1999 és 2002 (százfokú skálán)

Megnevezés	1999	2002

Tanulók fegyelmezettsége	45	39
Iskolák felszereltsége	48	52
Tanárok munkájának ellenőrzése	53	52
Tanárok és a diákok kapcsolata	57	56
Szülők tájékoztatása	58	60
Tanulók értékelése	61	60
Tanárok felkészültsége	68	67

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 1999, 2002
A feltett kérdés: „Mennyire tartja Ön általában kielégítőnek a magyar iskolákban a következőket?”

7.36. táblázat
A tanulói teljesítményt befolyásoló tényezők a közvélemény szerint, 2002 (ötfokú skálán)

Megnevezés	Átlag (1–5)

Tehetséges a gyerek	4,47
A család sokat foglalkozik a gyerekkel	4,39
Jó a tanár	4,22
A tanár szereti a gyereket	4,20
A gyerek jó anyagi körülmények között él	3,31

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 2002
A feltett kérdés: „Ön szerint az, ha egy gyerek jó eredményeket ér el az iskolában, mennyire tulajdonítható annak, hogy jó a tanár? Kérem, osztályozzon 1-5-ig, ahol az 5-ös jelenti, hogy teljes mértékben ennek tulajdonítható, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ennek tulajdonítható.”

7.37. táblázat
A közvélemény arról, hogy mennyire vonzó a pedagóguspálya, 1999 és 2002 (%)

Megnevezés	1999	2002

Nagyon	4	5
Közepesen	40	52
Kicsit	30	20
Egyáltalán nem	20	15
Nem tudja, válaszhiány	6	8

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 1999, 2002
A feltett kérdés: „Ön szerint mennyire vonzó ma a pedagóguspálya a fiatalok számára?”

7.38. táblázat
A közoktatással kapcsolatos lakossági preferenciák változásai, 1990 és 2002 között (rangpozíció 1-től 7-ig 1990, 1995, 1997 és 1999, 1–8-ig 2002)

Megnevezés	1990		1995		1997		1999		2002

Az iskolák felszerelése modern technikával	3,6	(2)	3,0	(1)	2,6	(1)	2,9	(1)	3,1	(1)
A hátrányos helyzetű tanulók támogatása	4,6	(7)	3,6	(3)	3,6	(3)	3,8	(2–3)	3,5	(2)
A tehetséges tanulók képzésének támogatása	4,0	(3–5)	3,4	(2)	3,5	(2)	3,8	(2–3)	3,6	(3)
A tanulóknak adott juttatások (ösztöndíj, étkezés, napközi)	4,5	(6)	4,0	(4)	3,9	(4)	3,9	(4)	3,7	(4)
Új iskolák, osztálytermek építése	4,0	(3–5)	5,0	(7)	5,1	(7)	5,7	(7)	4,7	(5)
Új tantervek, tankönyvek készítése	3,2	(1)	4,6	(6)	4,3	(5)	5,0	(6)	5,5	(6)
A tanárok továbbképzése	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	5,8	(7)
A pedagógusok életkörülményeinek javítása	4,0	(3–5)	4,3	(5)	4,9	(6)	4,9	(5)	6,0	(8)

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 1990, 1995, 1997, 1999, 2002
A feltett kérdés: „Véleménye szerint az államnak mire kellene pénzt költenie az oktatáson belül? Kérem, rangsorolja ebből a szempontból a lapon szereplő dolgokat!”

7.39. táblázat
A pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma, 1990/91–2002/03 (ezer fő)

Képzési irány	Óvó- képző főis- kola¹⁾	Tanító- képző főis- kola²⁾	Tanár- képző főis- kolák	Más főis- kolák³⁾	Bölcsészet- tudományi karok	Termé- szet- tudo- mányi karok	Budapesti Közgaz- daság- tudományi Egyetem ⁴⁾	Összesen	Összes felsőfokú hallgató ⁵⁾

1990/91	1,6	5,6	9,6	2,3	5,1	2,6	0,1	26,8	76,6
1991/92	1,6	6,3	9,8	2,2	6,3	2,6	0,2	29,0	83,2
1992/93	1,7	6,6	9,6	2,5	8,0	3,6	0,0	32,0	92,3
1993/94	1,9	7,5	11,9	2,5	10,2	4,4	0,0	38,5	103,7
1994/95	2,0	7,1	12,9	2,7	11,1	4,9	0,0	40,8	116,3
1995/96	2,3	7,4	12,4	2,9	11,9	5,0	0,0	41,7	129,5
1996/97	2,4	7,2	12,7	3,1	14,0	4,6	0,0	44,1	142,1
1997/98	1,7	7,4	12,9	2,6	14,1	5,5	0,0	44,2	152,9
1998/99	1,7	7,9	12,5	2,9	16,6	5,1	0,1	46,8	163,1
1999/00	1,8	7,8	12,5	2,9	14,4	5,0	0,2	44,5	171,6
2000/01	1,4	7,2	11,2	3,2	17,7	..*	0,2	40,8	176,0
2001/02	1,4	6,4	8,9	2,7	15,3	3,9	0,3	38,9	184,1
2002/03	1,6	5,1	8,7	3,2	14,9	3,7	0,2	37,5	193,2

Forrás: Jelentés..., 2000; 1999/2000–2002/2003: Csécsiné Máriás Emőke számítása
¹⁾ A tanítóképző főiskolák óvodapedagógus szakos hallgatóival együtt.
²⁾ A tanárképző főiskolák tanító szakos hallgatóival együtt.
³⁾ Műszaki főiskolák és tanárképzést is folytató művészeti egyetemek.
⁴⁾ A 2000. évi integráció után az intézmény neve megváltozott, Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemre.
⁵⁾ Egyetemi és főiskolai szintű alap- és kiegészítő alapképzésben részt vevők száma.
* A természettudományi karon tanulók száma a bölcsészettudományi kar adataival együtt szerepel.

7.40. táblázat
A pedagógus-továbbképzési programok megoszlása a képző intézmények típusa és az alapítási kérelem időpontja szerint, 1998–2001 (%)

Intézmény	1998		1999		2000		2001		Összesen (1998–2001)
	db	%	db	%	db	%	db	%	%	db	%

Felsőoktatási intézmények	691	85,2	87	10,7	32	3,9	1	0,1	100	811	35,6
Közoktatási intézmények	92	66,7	32	23,2	10	7,2	4	2,9	100	138	6,1
Pedagógiai szolgáltatók	288	57,9	162	32,6	45	9,1	2	0,4	100	497	21,8
Egyéb intézmények*	99	70,7	25	17,9	11	7,9	5	3,6	100	140	6,2
Gazdálkodó szervezetek	172	53,4	90	28,0	51	15,8	9	2,8	100	322	14,2
Nonprofit szervezetek	214	69,3	57	18,4	29	9,4	9	2,9	100	309	13,6
Magánszemélyek	33	56,9	14	24,1	10	17,2	1	1,7	100	58	2,5
Összesen	1589	69,8	467	20,5	188	8,3	31	1,4	100	2275	100,0

Forrás: Polinszky, 2002
* Ebbe a kategóriába azok a szervezetek tartoznak, amelyek fenntartója az állam, valamely önkormányzat vagy egyház (pl. Országos Tűzoltó Parancsnokság, Nevelési Tanácsadó, Megyei Művelődési Központ).

7.41. táblázat
A pedagógus-továbbképzési programok megoszlása a képző intézmények típusa és a program tartalmi besorolása szerint, 1998 és 2001 között összesen (%)

Program	Felső- oktatási intéz- mények		Közok- tatási intéz- mények		Peda- gógiai szolgál- tatók		Egyéb szerve- zetek		Gazdál- kodó szerve- zetek		Non- profit szerve- zetek		Magán- személyek		Összesen
Program	db	%	db	%	db	%	db	%	db	%	db	%	db	%	db	%

Szaktárgyi	457	56,4	28	20,3	155	31,2	61	43,6	83	25,8	102	33,0	11	19,0	897	39,4
Óvodai	18	2,2	5	3,6	31	6,2	2	1,4	8	2,5	16	5,2	7	12,1	87	3,8
Szakképzés	25	3,1	14	10,1	41	8,2	2	1,4	11	3,4	7	2,3	1	1,7	101	4,4
Informatika	67	8,3	48	34,8	33	6,6	9	6,4	61	18,9	20	6,5	3	5,2	241	10,6
Pedagógiai módszerek	114	14,1	16	11,6	110	22,1	25	17,9	55	17,1	85	27,5	25	43,1	430	18,9
Egyéb nevelési	66	8,1	19	13,8	75	15,1	29	20,7	39	12,1	53	17,2	5	8,6	286	12,6
Iskola- fejlesztés	43	5,3	7	5,1	42	8,5	10	7,1	59	18,3	15	4,9	4	6,9	180	7,9
Egyéb	21	2,6	1	0,7	10	2,0	2	1,4	6	1,9	11	3,6	2	3,4	53	2,3
Összesen	811	100	138	100	497	100	140	100	322	100	309	100	58	100	2275	100

Forrás: Polinszky, 2002
Megjegyzés: A besorolást Polinszky Márta végezte, a program címe, a program célja és a tartalmi követelmények leírása alapján.

7.42. táblázat
Az adott tanévre érvényes továbbképzési programok tartalmi terület szerinti megoszlása (%)

	2000/01		2001/02		2002/03
Tartalmi terület	N	%	N	%	N	%

Szaktárgyi/szakmódszertani	803	42,6	657	37,9	576	33,0
Óvodai nevelés	71	3,8	92	5,3	94	5,4
Szakképzés	90	4,8	92	5,3	92	5,3
Számítástechnika, informatika	275	14,6	242	13,9	266	15,3
Pedagógus mesterség	252	13,4	264	15,2	282	16,2
Egyéb oktatási/nevelési feladatokra való felkészítés	213	11,3	201	11,6	214	12,3
Iskolafejlesztés	140	7,4	154	8,9	182	10,4
Egyéb	41	2,2	33	1,9	38	2,2
Összesen	1885	100,0	1735	100,0	1744	100,0

Forrás: Polinszky, 2002

7.43. táblázat
További képesítést szerzett, pedagógus-munkakörben alkalmazottak a beszámolási időszakban, 2001

Képesítések			Összesen	%	Ebből nő	%

A beszámolási időszakban képesítést szerzettek száma			9240	100,0	7259	100,0
ebből
	Ph. D. fokozatot szerzett		47	0,5	26	0,4
	első egyetemi alapképesítést szerzett		697	7,5	486	6,7
	második főiskolai/egyetemi alapképesítést szerzett		2066	22,4	1599	22,0
	főiskolai szakirányú továbbképzésben képesítést szerzett		1284	13,9	1136	15,6
	egyetemi szakirányú továbbképzésben képesítést szerzett		349	3,8	249	3,4
	szakvizsgát tett		980	10,6	810	11,2
	informatikai képesítést szerzett		2141	23,2	1663	22,9
		ebből ECDL-képesítést szerzett	452	4,9	338	4,7
		ebből OKJ-végzettséget szerzett	919	9,9	676	9,3
	legalább C típusú nyelvvizsgát tett		249	2,7	202	2,8
	vezetőképzésben képesítést szerzett		1423	15,4	1065	14,7
		ebből egyetemi szintű képesítést szerzett	394	4,3	257	3,5
		ebből főiskolai képesítést szerzett	704	7,6	558	7,7

Forrás: Polinszky, 2002

7.44. táblázat
Pedagógus-munkakörben alkalmazottak részvétele a pedagógusmunkát segítő képzésben, támogatott továbbképzésben a beszámolási időszakban, 2001/02

			<25 év	25–34	35–49	49<</TH>	Összesen

A beszámolási időszakban további képesítésért tanult			1183	7216	10412	1583	20 394
ebből
	végzettségi szintet emelő alap vagy kiegészítő képzésben vett részt		403	1797	1594	198	3 992
	második vagy további (azonos szintű) képesítésért tanult (egyetemen vagy főiskolán)		374	2813	2 729	296	6 212
	egyetemi szakirányú továbbképzésen vett részt		65	537	818	195	1 615
	főiskolai szakirányú továbbképzésben vett részt		125	767	1 721	225	2 838
	OKJ képzésben vett részt		46	462	1 010	163	1 681
	szakvizsgára felkészítő képzésben vett részt		14	314	1 563	294	2 185
	Kevezmény szerint	önerőből vállalt	360	934	524	66	1 884
		költséghozzájárulással támogatott	265	2602	4 347	636	7 850
		költséghozzájárulással részben támogatott	270	2328	3 614	488	6 700
Tanfolyami továbbképzésen vett részt (létszám, fő)			807	7746	24 559	5297	38 409
ebből
	téma szerint	szaktárgyi elméleti	115	1237	3 772	869	5 993
		módszertani	267	2590	8 576	1639	13 072
		informatikai	135	1570	4 580	968	7 253
		egyéb, általános témájú	130	1409	4 926	1192	7 657
	szervezés szerint	felsőoktatási intézmény által szervezett	75	736	2 081	461	3 353
		pedagógiai szakmai szolgáltató által szervezett	440	4898	16 274	3355	24 967
		nemzetközi egyezmény keretében szervezett	13	160	434	132	739
	kedvezmény szerint	önerőből vállalt	30	179	344	75	628
		költséghozzájárulással támogatott	442	4160	13 140	2901	20 643
		költséghozzájárulással részben támogatott	202	2234	7 883	1523	11 842
	időtartam	30 órás	404	3874	12 842	2898	20 018
		60 órás	160	1979	6 361	1234	9 734
		90 órás	24	193	784	137	1 138
		120 órás	76	716	1 804	352	2 948
A beszámolási időszakban képesítést szerzett							9 240

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Polinszky Márta számításai

Tags:

Prefix:

7. Pedagógusok (táblázatok)

Jelenlegi hely

7. Pedagógusok