4. Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás

4.1. táblázat
Az egyes korcsoportokban az adott munkaerő-piaci státusban lévő fiatalok százalékos megoszlása néhány OECD-országban, 2000

Ország	Korcsoport	Tanuló	Az oktatási rendszerből kilépett
Ország	Korcsoport	Tanuló	Foglalkoztatott	Munkanélküli	Inaktív

Csehország	15–19	87,0	6,2	4,1	2,8
	20–24	23,1	58,9	9,3	8,7
	25–29	3,0	72,1	7,2	17,7

Dánia	15–19	86,8	9,4	1,2	2,5
	20–24	55,3	38,1	2,9	3,6
	25–29	32,4	60,0	1,9	5,7

Franciaország	15–19	94,9	1,7	1,8	1,6
	20–24	53,6	33,1	8,5	4,9
	25–29	11,4	70,3	9,1	9,2

Németország	15–19	88,5	6,4	1,4	3,7
	20–24	35,0	48,7	5,6	10,8
	25–29	13,5	68,5	5,8	12,2

Magyarország	15–19	85,1	6,5	2,1	6,3
	20–24	34,8	45,0	5,5	14,7
	25–29	9,1	63,4	5,3	22,1

Olaszország	15–19	78,2	9,6	4,9	7,3
	20–24	38,6	35,8	11,8	13,8
	25–29	18,4	56,4	9,9	15,3

Hollandia	15–19	80,4	15,8	1,2	2,6
	20–24	36,6	55,2	2,1	6,0
	25–29	5,5	82,6	2,5	9,4

Lengyelország	15–19	91,8	2,4	3,4	2,4
	20–24	45,2	27,7	18,9	8,2
	25–29	11,4	59,9	15,7	13,0

Svédország	15–19	85,8	9,1	1,9	3,3
	20–24	41,6	48,2	5,1	5,1
	25–29	22,9	70,2	3,2	3,8

Egyesült Királyság	15–19	70,0	19,7	5,6	4,7
	20–24	33,5	51,7	5,0	9,7
	25–29	13,3	70,6	3,6	12,5

OECD-országok átlaga	15–19	79,9	11,5	2,9	5,6
	20–24	37,2	46,5	6,9	9,4
	25–29	13,3	68,5	5,7	12,5

Forrás: Education at a Glance, 2002

4.2. táblázat
A tanulók aránya korévenként a korcsoport létszámához viszonyítva az összes (felnőttképzés is) és csak a nappali tagozaton, 1998/99 és 2001/02 (%)

Korév	1998/99	2001/02	1998/99	2001/02
	Nappali		Összes

12	99,4	100,0	99,4	100,0
13	97,9	100,0	97,9	100,0
14	99,0	97,7	99,0	97,7
15	95,8	96,0	95,9	96,3
16	92,0	90,4	92,5	91,4
17	72,9	83,4	75,4	85,5
18	57,2	66,4	62,9	72,1
19	41,0	49,3	49,0	58,3
20	31,0	36,4	39,9	46,1
21	n. a.	27,2	n. a.	37,0
22	n. a.	20,2	n. a.	30,8
23	n. a.	12,8	n. a.	23,9
24	n. a.	7,6	n. a.	19,0
25	n. a.	4,5	n. a.	16,4

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002 és Sugár András számításai

4.3. táblázat
Óvodások, tanulók és hallgatók száma korévenként az összes képzési szinten a nappali és a felnőttoktatásban, 2001/02

Korév/ képzés	Közoktatás
	Iskoláskor előtti	Alapfokú				Középfokú
	Iskoláskor előtti	Általános iskola				Speciális szakiskola	Szakiskola	Szakközép- iskola	Gimná- zium
	Óvoda	E1.-E.2	1–4. évf.	5-8. évf. (gimn. is)	9–10. évf.	Speciális szakiskola	Szakiskola	Szakközép- iskola	Gimná- zium
	(ISCED 0)	(ISCED 1)		(ISCED 2)			(ISCED 3C)	(ISCED 3A/3B)

3	68 602
4	88 433
5	100 012
6	80 490	125	29 325
7	4 669	350	107609	2
8	79	222	114 954	40
9		127	119 185	771
10		61	87 777	37 315
11		52	12 360	110 869
12		38	3 303	116 848	72
13		27	1 082	124 387	158	2	283	245	365
14		30	510	81 670	182	201	8 514	21 235	18 749
15		22	313	16 383	213	1 032	23 602	44 767	39 763
16		10	97	4 988	209	1 645	28 553	44 903	39 605
17		2	25	1 339	121	1 616	28 129	40 991	37 325
18			10	492	53	1 007	18 940	27 918	20 488
19			16	277	41	573	8 692	12 992	5 667
20			3	105		284	4 285	6 177	3 215
21			8	64		144	1 943	3 494	2 550
22			2	46		53	932	2 577	2 532
23			11	54		31	507	2 306	2 544
24			9	35		25	298	2 401	2 632
25			14	43		18	500	3 144	2 748
26			14	30			162	2 231	2 533
27			5	35			161	1 873	2 094
28			16	26			126	1 433	1 680
29			11	34			51	1 225	1 531
30–34			33	73			250	3 918	5 268
35–39			50	37			181	1 832	2 668
40 év felett			57	44			258	1 126	1 633
Összesen	342 285	1066	476799	496007	1 049	6 631	126 367	226 788	195 590

(a 4.3. táblázat folytatása)

Korév/ képzés	Közoktatás		Felsőoktatás					Összesen
	Középfok utáni			Felsőfokú			Doktori
	Nem felsőfokú	Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés		Főiskolai szintű alap- és kiegészítő alapképzés	Egyetemi szintű alap- és kiegészítő alapképzés	Szakirányú tovább- képzés	PhD DLA
	közép- iskolában		felső- oktatási intéz- ményben	Főiskolai szintű alap- és kiegészítő alapképzés	Egyetemi szintű alap- és kiegészítő alapképzés	Szakirányú tovább- képzés	PhD DLA
	(ISCED 4)	(ISCED 5B)		(ISCED 5A)			(ISCED 6)

3								68 602
4								88 433
5								100 012
6								109 940
7								112 630
8								115 295
9								120 083
10								125 153
11								123 281
12								120 261
13								126 549
14								131 091
15								126 095
16		14						120 024
17	75	28		130	86			109 867
18	10 484	1 119	475	7 573	6 164			94 723
19	16 641	2 173	1 243	17 930	14 203			80 448
20	11 586	1 489	1 111	23 543	15 454	4		67 256
21	6 308	692	618	25 084	15 556	82		56 543
22	3 351	310	293	22 194	16 123	592	13	49 018
23	1 941	155	180	16 664	13 515	1 096	355	39 359
24	1 174	58	122	12 953	10 152	1 644	848	32 351
25	2 150	51	96	10 436	6 762	1 900	1 116	28 978
26	732	22	57	8 946	4 685	1 934	1 010	22 356
27	584	18	60	7 219	3 239	1 606	713	17 607
28	435	22	32	5 747	2 076	1 406	469	13 468
29	420	15	28	5 192	1 623	1 513	350	11 993
30–34	1 537	51	76	16 333	3 966	4 373	949	36 827
35–39	970	34	33	7 845	1 787	3 427	448	19 312
40 év felett	1 164	55	51	7 502	2 556	4 981	759	20 186
Összesen	59 552	6 306	4 475	195 291	117 947	24 558	7 030	2 287 741

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002 és Sugár András számításai

4.4. táblázat
Óvodások, tanulók és hallgatók száma korévenként az összes képzési szinten, csak nappali tagozaton, 2001/02

Korév/ képzés	Közoktatás
	Iskoláskor előtti	Alapfokú				Középfokú
	Iskoláskor előtti	Általános iskola				Speciális szakiskola	Szak- iskola	Szakközép- iskola	Gimná- zium
	Óvoda	E1.-E.2	1–4. évf.	5-8. évf. (gimn. is)	9–10. évf.	Speciális szakiskola	Szak- iskola	Szakközép- iskola	Gimná- zium
	(ISCED 0)	(ISCED 1)		(ISCED 2)			(ISCED 3C)	(ISCED 3A/3B)

3	68 602
4	88 433
5	100 012
6	80 490	125	29 325
7	4 669	350	107609	2
8	79	222	114 954	40
9		127	119 185	771
10		61	87 777	37 315
11		52	12 360	110 869
12		38	3 303	116 848	72
13		27	1 082	124 387	158	2	283	245	365
14		30	510	81 670	182	201	8 514	21 235	18 749
15		22	306	16 229	213	1 032	23 554	44 760	39 550
16		10	87	4 358	209	1 645	28 490	44 771	39 065
17		2	15	799	121	1 579	28 062	40 416	35 907
18			4	149	53	1 007	18 849	25 030	17 811
19			1	58	41	573	8 582	8 631	2 421
20						284	4 192	2 706	309
21						144	1 872	899	109
22						53	841	356	60
23						31	419	80	24
24						25	135	42	6
25						18	158	62	7
26
27
28
29
30–34
35–39
40 év felett
Összesen	342 285	1 066	476518	493495	1 049	6 594	123 951	189 233	154 383

(a 4.4. táblázat folytatása)

Korév/ képzés	Közoktatás		Felsőoktatás					Összesen
	Középfok utáni			Felsőfokú			Doktori
	Nem felsőfokú	Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés		Főiskolai szintű alap- és kiegészítő alapképzés	Egyetemi szintű alap- és kiegészítő alapképzés	Szakirányú tovább- képzés	PhD, DLA
	közép- iskolában		felső- oktatási intéz- ményben	Főiskolai szintű alap- és kiegészítő alapképzés	Egyetemi szintű alap- és kiegészítő alapképzés	Szakirányú tovább- képzés	PhD, DLA
	(ISCED 4)	(ISCED 5B)		(ISCED 5A)			(ISCED 6)

3								68 602
4								88 433
5								100 012
6								109 940
7								112 630
8								115 295
9								120 083
10								125 153
11								123 281
12								120 261
13								126 549
14								131 091
15								125 666
16		14						118 649
17	75	28		97	86			107 187
18	9 950	1 106	471	6 733	6 050			87 213
19	15 216	2 123	1 226	15 410	13 818			68 100
20	9 965	1 448	1 056	18 376	14 846			53 182
21	4 905	661	545	17 695	14 681	18		41 529
22	2 145	292	230	13 569	14 622	22	12	32 202
23	835	133	117	7 600	11 489	28	298	21 054
24	232	35	61	3 862	7 897	29	705	13 029
25	199	27	34	2 015	4 557	12	905	7 994
26			16	1 032	2 769	7	766	4 590
27			20	572	1 652	12	530	2 786
28			6	388	879	9	340	1 622
29			6	213	655	8	234	1 116
30–34			13	569	1 066	32	515	2 195
35–39			2	228	236	52	217	735
40 év felett			7	272	137	51	291	758
Összesen	43 522	5 867	3 810	88 631	95 440	280	4 813	2 030 937

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002 és Sugár András számításai

4.5. táblázat
Népességprognózis néhány fiatal korosztályt tekintve, 1995–2020

Év	5–9	10–14	15–19	20–24

1995	622 789	662 634	862 775	761 455
1996	621 327	646 343	818 107	806 819
1997	623 298	633 832	779 246	842 162
1998	621 338	628 884	738 846	865 665
1999	616 445	628 742	701 171	875 918
2000	610 990	630 017	668 804	848 456
2001	599 475	628 687	652 598	802 063
2002	578 051	630 021	639 609	771 891
2003	556 654	627 348	633 979	738 183
2004	536 256	621 714	633 076	705 118
2005	514 544	615 098	633 503	675 331
2006	499 263	601 992	631 238	659 667
2007	491 217	580 397	632 377	646 224
2008	489 051	558 878	629 571	640 301
2009	490 668	538 405	623 866	639 243
2010	496 531	516 667	617 228	639 625
2011	500 572	501 404	604 155	637 403
2012	504 847	493 373	582 597	638 582
2013	508 260	491 218	561 111	635 819
2014	510 931	492 843	540 672	630 154
2015	512 069	498 712	518 966	623 557
2016	512 231	502 761	503 732	610 532
2017	511 937	507 103	495 803	589 303
2018	511 819	510 648	493 817	568 378
2019	511 714	513 512	495 684	548 695
2020	511 759	514 908	501 854	527 895

Forrás: Hablicsek László számításai, 2001. november

4.6. táblázat
Az érettségizettek és felvételizők összefoglaló adatai, 1990–2002 (ezer fő)

Megnevezés	1990	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999	2000*	2001	2002**

Gimnázium nappali tagozatán	24,1	24,6	26,7	31,1	31,0	31,2	32,1	32,7	33,7	32,0	32,2	32,5	33,5
Gimnáziumban összesen	27,2	27,5	29,3	34,2	34,4	34,6	41,4	36,4	37,7	36,3	37,1	38,0	40,0
Szakközépiskola nappali tagozatán	28,9	29,6	33,0	37,6	37,6	39,1	41,3	42,9	43,9	41,9	40,0	37,9	36,0
Szakközépiskolában összesen	40,6	41,0	42,2	46,3	45,8	49,9	51,5	53,8	53,3	50,4	52,1	50,9	50,0
Nappali tagozaton összesen	53,0	54,2	59,6	68,6	68,6	70,3	73,4	75,6	77,7	74,0	72,2	70,4	69,5
Érettségizett a 18 éves népesség %-ában	36,9	35,9	32,8	36,2	37,9	40,4	44,5	48,7	52,7	53,6	52,4	54,5	n. a.
Felsőfokú intézménybe jelentkezett (nappali)	46,8	48,9	59,1	71,5	79,4	86,5	79,4	81,9	81,1	85,5	82,9	84,4	89,0
Felvettek a jelentkezettek %-ában	36,0	41,6	40,6	39,2	37,5	40,5	50,0	50,0	53,8	52,1	54,9	59,1	59,1
Felvettek a nappali tagozaton az érettségizettek %-ában	31,7	37,5	40,3	40,8	43,4	50,0	52,3	54,1	56,2	60,2	63,0	70,8	75,5
Nappali tagozatos hallgatók a 18–22 éves népesség %-ában	8,5	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	11,9	12,9	14,1	15,3	17,5	19,0	24,7	n. a.

Forrás: Magyar statisztikai évkönyv. 1990–2001, KSH; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási Évkönyv 2001/2002; Oktatási adatok 2002/2003, KSH
* A 2000. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.
** Előzetes adat.

4.7. táblázat
A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba járók száma és aránya (csak nappali tagozaton) a gimnáziumban továbbtanulókon belül, 1993/94–1999/00, valamint 2001/02 és 2002/03 (%)

Tanév	Gimnáziumban továbbtanulók száma	Hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban tanuló			A szerkezetváltó gimnáziumokban tanuló nyolcadikosok aránya az összes gimnáziumban továbbtanulókhoz viszonyítva (%)
Tanév	Gimnáziumban továbbtanulók száma	nyolcadikosok	hetedikesek	hatodikosok

1993/94	34 897	2 550	4 780	1 966	7
1994/95	35 183	5 190	7 048	3 004	15
1995/96	33 159	7 356	8 775	3 461	22
1996/97	32 793	8 727	9 616	3 750	27
1997/98	33 814	9 599	10 158	4 094	28
1998/99	34 867	10 334	11 293	4 033	30
1999/00	36 119	11 374	10 884	4 038	31
2000/01	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	–
2001/02	38 325	10 135	9 961	3 871	26
2002/03	n. a.	9 925	9 964	4 005	–

Forrás: OM oktatási statisztikái; Sugár András számításai; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai; Oktatási adatok 2002/2003, KSH

4.8. táblázat
A 6 és 8 osztályos gimnáziumok 5–8. évfolyamos osztályai és tanulólétszámai, 1991/92–2002/03

Megnevezés		Iskolák száma	Tanulók száma					Osztályok száma
Megnevezés		Iskolák száma	5.	6.	7.	8.	Összesen	5.	6.	7.	8.	Összesen

1991/92	6 osztályos	21	–	–	.	.	.	.	.	.	.	.
	8 osztályos	45	.	.	.	.	.	.	.	.	.	.
	Összesen	–	1621	538	1186	416	3761	55	18	39	13	125

1992/93	6 osztályos	54	–	–	2254	1089	3343	–	–	74	29	103
	8 osztályos	47	1746	1341	533	113	3733	60	48	18	4	130
	Összesen	–	1746	1341	2787	1202	7076	60	48	92	33	233

1993/94	6 osztályos	86	–	–	3317	1978	5295	–	–	113	66	179
	8 osztályos	68	2669	1966	1463	572	6670	91	69	49	20	229
	Összesen	–	2669	1966	4780	2550	11965	91	69	162	86	408

1994/95	6 osztályos	126	–	–	4800	3606	8406	–	–	168	124	292
	8 osztályos	88	3363	3004	2248	1584	10199	120	103	79	54	356
	Összesen	–	3363	3004	7048	5190	18605	120	103	267	178	648

1995/96	6 osztályos	150	–	–	5717	5138	10855	–	–	196	179	375
	8 osztályos	97	3727	3461	3058	2218	12464	128	123	105	78	434
	Összesen	–	3727	3461	8775	7356	23319	128	123	301	257	809

1996/97	6 osztályos	168	–	–	6110	5697	11807	–	–	210	195	405
	8 osztályos	99	4029	3750	3506	3030	14315	136	128	123	105	492
	Összesen	–	4029	3750	9616	8727	26122	136	128	333	300	897

1997/98	6 osztályos	173	–	–	6392	6073	12465	–	–	225	210	435
	8 osztályos	103	3854	4094	3766	3526	15240	135	138	128	125	526
	Összesen	–	3854	4094	10158	9599	27705	135	138	353	335	961

1998/99	6 osztályos	188	–	–	7242	6580	13822	–	–	253	232	485
	8 osztályos	106	4033	3913	4051	3754	15751	140	137	138	131	546
	Összesen	–	4033	3913	11293	10334	29573	140	137	391	363	1031

1999/00	6 osztályos	191	–	–	7015	7346	14361	–	–	243	254	497
	8 osztályos	106	3986	4038	3869	4028	15921	138	139	135	138	550
	Összesen	–	3986	4038	10884	11374	30282	138	139	378	392	1047

2000/01*		280	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	29000	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	1000

2001/02	6 osztályos	186	–	–	6170	6420	12590	–	–	210	221	431
	8 osztályos	107	3917	3871	3791	3715	15294	135	134	132	132	533
	Összesen	–	3917	3871	9961	10135	27884	135	134	342	353	964

2002/03**	6 osztályos		–	–	6064	6091	12155	–	–	201	206	407
	8 osztályos		3950	4005	3900	3834	15689	134	133	131	133	531
	Összesen		3950	4005	9964	9925	27844	134	133	332	339	938

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 1999/2000; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai; Oktatási adatok 2002/2003, KSH
* A 2000/2001. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.
** Előzetes adatok.

4.9. táblázat
A különböző gimnáziumi programok férőhelyszámának alakulása megyénként a kezdő évfolyamokon, 2000 és 2001

Megye	2000			2001			2001/2000 (%)
	Évfolyamok száma			Évfolyamok száma			Évfolyamok száma			Összesen
	4	6	8	4	6	8	4	6	8	Összesen

Bács-Kiskun	1 620	403	154	1 472	400	275	0,91	0,99	1,79	0,99
Baranya	1 835	253	150	1 715	196	144	0,93	0,77	0,96	0,92
Békés	2 039	139	149	1 810	184	157	0,89	1,32	1,05	0,92
Borsod-Abaúj-Zemplén	1 986	511	180	2 112	379	187	1,06	0,74	1,04	1,00
Budapest	8 414	2 114	950	7 315	2 105	1 113	0,87	1,00	1,17	0,92
Csongrád	1 572	184	117	1 612	164	93	1,03	0,89	0,79	1,00
Fejér	999	152	98	1 019	148	122	1,02	0,97	1,24	1,03
Győr-Moson-Sopron	1 646	241	233	1 500	321	246	0,91	1,33	1,06	0,98
Hajdú-Bihar	2 004	402	62	1 872	454	70	0,93	1,13	1,13	0,97
Heves	1 239	70	95	937	61	153	0,76	0,87	1,61	0,82
Jász-Nagykun-Szolnok	1 606	28	170	1 729	55	171	1,08	1,96	1,01	1,08
Komárom-Esztergom	1 229	278	108	1 072	262	106	0,87	0,94	0,98	0,89
Nógrád	634	88	106	561	91	123	0,88	1,03	1,16	0,94
Pest	2 230	526	456	2 057	603	501	0,92	1,15	1,10	0,98
Somogy	1 062	164	75	1 108	124	80	1,04	0,76	1,07	1,01
Szabolcs-Szatmár-Bereg	2 607	36	149	2 748	104	171	1,05	2,89	1,15	1,08
Tolna	739	119	90	581	144	124	0,79	1,21	1,38	0,90
Vas	844	26	96	899	24	100	1,07	0,92	1,04	1,06
Veszprém	1 326	286	128	1 200	223	121	0,90	0,78	0,95	0,89
Zala	825	119	53	829	131	54	1,00	1,10	1,02	1,02
Összesen/változás	36 456	6 139	3619	34 148	6 173	4 111	0,94	1,01	1,14	0,96

Forrás: KIFIR 2000. és 2001. évi adatbázisa

4.10. táblázat
A szakközépiskolákban a 13–15. évfolyamon (nappali tagozaton) tanulók számának változása, 1995/96–1999/00, és 2001/02

Tanév	Létszám (fő)	Növekedés (előző év = 100%)	Növekedés (1995/96 = 100%)

1995/96	24 132	100,0	100,0
1996/97	33 271	137,9	137,9
1997/98	39 398	118,4	163,3
1998/99	46 230	117,3	191,6
1999/00	50 199	108,6	208,0
2000/01	n. a.	n. a.	n. a.
2001/02	61 781	–	256,0

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002 alapján Garami Erika számításai

4.11. táblázat
Az általános iskolát végzettek száma és a továbbtanulók aránya, 1985/86–1999/00 és 2001/02

Tanév	8 osztályt végzett (fő)	Gimná- zium (%)	Szakközép- iskola (%)	Szakmunkás- képző (%)	Gép- és gyorsíró iskola (%)	Egészség- ügyi szakiskola (%)	Speciális szakiskola épek részére (%)	Összes tovább- tanuló (%)

1985/86	130992	20,8	26,0	43,8	1,4	1,4	–	93,6
1986/87	131219	20,7	27,0	43,5	1,7	1,3	–	94,2
1987/88	134223	21,1	26,7	44,2	1,4	1,4	–	94,8
1988/89	149640	20,1	27,4	44,5	1,6	1,4	–	95,0
1989/90	170891	20,4	27,0	42,7	1,7	1,5	–	93,3
1990/91	164616	21,1	27,5	42,0	1,6	1,3	n. a.	93,4
1991/92	158912	21,6	28,9	39,2	1,3	0,9	n. a.	91,9
1992/93	151295	23,3	30,1	36,6	1,0	0,8	3,9	95,7
1993/94	144203	24,2	31,8	35,5	0,9	0,6	4,5	97,5
1994/95	136900	25,7	32,6	35,2	5,3			98,8
1995/96	122359	27,1	33,7	34,2	4,3			99,3
1996/97	120561	27,2	34,4	31,9	3,6			97,1
1997/98	116711	29,0	35,5	30,8	2,6			97,9
1998/99	113654	30,7	38,0	24,6	2,5			95,8
1999/00	114302	31,6	39,0	22,9	2,4			95,9
2001/02	118200	32,4	37,9	24,4	1,3*			96,0

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM Statisztikai tájékoztató, Középfokú oktatás 1999/2000; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Könyvesi Tibor és Garami Erika számításai
* A nem épek részére.

4.12. táblázat
A kilencedik évfolyamosok száma a gimnáziumokban és szakközépiskolákban (nappali tagozaton), 1985/86–2002/03

Tanév	Gimnázium¹	Szakközépiskola¹	Összesen

1985/86	27 246	34 058	61 304
1986/87	27 162	35 429	62 591
1987/88	28 321	35 838	64 159
1988/89	30 078	41 001	71 079
1989/90	34 862	46 141	81 003
1990/91	36 334	47 605	83 939
1995/96	35 290	45 576	80 866
1996/97	36 143	46 772	82 915
1997/98	37 304	47 091	84 395
1998/99	38 394	48 474	86 868
1999/00	39 537	49 647	89 184
2000/01*	40 713	49 854	90 567
2001/02	42 050	50 343	92 393
2002/03**	42 622	50 170	94 256

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM Statisztikai tájékoztató, Középfokú oktatás 1999/2000; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Könyvesi Tibor és Garami Erika számításai; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/02; Oktatási adatok 2002/2003, KSH
* A 2000/2001. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.
** Előzetes adatok.
¹ 1997-ig a 0. és első évfolyamosok, 1997-től a 9. évfolyamosok száma. 1990/1991-től tartalmazza (visszaszámolva) a 6/8 évfolyamos gimnáziumok 9. évfolyamos tanulóit is.

4.13. táblázat
A középfokon tanulók számának alakulása nappali tagozaton programonként, 1985/86–2002/03

Tanév	Gimnázium	Gimnázium kisgimnáziummal	Szakközépiskola	Szakiskola	Összes (kisgimnáziummal)

1985/86	105 794	105 794	130 155	189 622	425 571
1986/87	105 194	105 194	131 517	188 251	424 962
1987/88	105 976	105 976	133 618	189 983	429 577
1988/89	108 440	108 440	139 740	199 784	447 964
1989/90	116 317	116 317	157 075	215 027	488 419
1990/91	123 425	123 425	168 352	222 835	514 612
1991/92	130 378	134 139	178 911	222 382	535 432
1992/93	136 729	143 805	186 183	212 293	542 281
1993/94	138 198	150 163	192 388	199 203	541 754
1994/95	140 352	158 957	196 965	185 975	541 897
1995/96	140 884	164 203	208 415	172 599	545 217
1996/97	140 867	166 989	220 528	158 361	545 878
1997/98	141 402	169 107	227 243	143 911	540 261
1998/99	142 196	171 769	234 430	128 203	534 402
1999/00	145 210	175 492	241 369	117 038	533 899
2000/01*	149 500	178 500	239 300	120 330	538 130
2001/02	154 383	182 267	238 300	123 951	544 518
2002/03**	158 664	186 508	239 876	123 341	549 725

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM Statisztikai tájékoztató, Középfokú oktatás 1999/2000; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002; Oktatási adatok 2002/2003, KSH
* A 2000/2001. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.
** Előzetes adatok.

4.14. táblázat
A középfokú oktatási intézmények kínálata a program típusa szerint, megyénként, 2001

Megye	Négy év- folyamos gimnázium	Szakközép- iskola	Szak- iskola	Összesen	Négy évfolya- mos gimná- zium (%)	Szakközép- iskola (%)	Szak- iskola (%)

Budapest	7 315	11 576	4 883	23 774	31	49	21
Zala	829	1 769	1 031	3 629	23	49	28
Borsod-Abaúj-Zemplén	2 112	4 042	2 653	8 807	24	46	30
Heves	937	1 834	1 227	3 998	23	46	31
Csongrád	1 612	2 876	2 135	6 623	24	43	32
Pest	2 057	2 955	2 409	7 421	28	40	32
Baranya	1 715	1 814	1 725	5 254	33	35	33
Hajdú-Bihar	1 872	3 023	2 399	7 294	26	41	33
Békés	1 810	2 184	2 027	6 021	30	36	34
Szabolcs-Szatmár-Bereg	2 748	2 676	2 831	8 255	33	32	34
Vas	899	1 609	1 359	3 867	23	42	35
Győr-Moson-Sopron	1 500	2 778	2 386	6 664	23	42	36
Fejér	1 019	2 065	1 747	4 831	21	43	36
Nógrád	561	971	912	2 444	23	40	37
Jász-Nagykun-Szolnok	1 729	2 849	2 817	7 395	23	39	38
Veszprém	1 200	1 880	1 946	5 026	24	37	39
Bács-Kiskun	1 472	2 928	2 802	7 202	20	41	39
Tolna	581	1 096	1 208	2 885	20	38	42
Somogy	1 108	1 770	2 209	5 087	22	35	43
Komárom-Esztergom	1 072	2 100	2 572	5 744	19	37	45
Összesen	34 148	54 795	43278	132 221	26	41	33

Forrás: KIFIR 2001. évi adatbázisa

4.15. táblázat
A nappali tagozaton szakképzettséget szerzett fiatalok száma a különböző szintű programok szerint, 1990 és 2001 között

Év	Szakközépiskolában és technikumban	Érettségihez nem kötött szakképzettséget szerzett**	Érettségihez kötött szakképzettséget szerzett***	Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzettséget szerzett

1990	28 903	57 831	4 668	–
1997	42 913	46 868	10 126	–
1998	43 930	42 866	11 249	–
1999	41 936	38 992	11 255	–
2000*	40 000	n. a.	n. a.	554
2001	37 945	14 070	34 326	1081

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002
* A 2000. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.
** Szakmunkásvizsgát tett tanulók (a szakmunkásvizsgát tett felnőtt dolgozók számát nem tartalmazza) és szakiskolát eredményesen végzettek 1999-ig, 2001-ben középiskolai végzettséghez nem kötött OKJ-szakmákban és a szakiskolában hagyományos szakmákban végzettek.
*** 1999-ig technikus képesítő vizsgát tettek, 2001-ben középiskolai végzettséghez kötött OKJ-szakmákban – az akkreditált felsőfokú OKJ-szakmákban végzettek kivételével – szakmai vizsgát tettek és szakközépiskolában hagyományos szakmákban végzettek.

4.16. táblázat
OKJ-s szakképzési programok belépési feltételei, 2002

Belépési feltétel	N	%

Befejezett iskolai végzettséget nem igényel	37	4,6
8 osztály	152	18,7
8 osztály + szakmai előképzettség	24	3,0
10 évfolyam	94	11,6
10 évfolyam és szakmai képzettség	32	3,9
Középiskola utolsó évfolyama (fizikai képesítést nyújt)	59	7,3
Középiskola utolsó évfolyama vagy érettségi (szellemi képesítést nyújt)	225	27,7
Érettségi + szakmai előképzettség	46	5,7
Érettségi vagy érettségi + szakmai előképzettség	91	11,2
Érettségihez között felsőfokú szakképesítés	39	4,8
Felsőfok	13	1,6
Összesen	812	100,0

Forrás: OM honlapja

4.17. táblázat
Általános iskolai felnőttoktatással foglalkozó intézmények és tanulóik száma, 1970/71 és 2001/02 között

Tanév	Iskola	Tanuló

1970/71	451	21 275
1980/81	307	15 627
1990/91	161	12 528
1995/96	82	5 402
1996/97	66	4 099
1997/98	58	3 165
1998/99	54	3 387
1999/00	58	3 146
2001/02	57	2 793

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002 alapján Garami Erika számításai

4.18. táblázat
A középfokú esti és levelező képzésben tanulók életkor szerinti megoszlása, 2001/02

Életkor	Esti		Levelező
Életkor	fő	%	fő	%

15	23	0,3	66	0,1
16	239	2,8	563	0,8
17	992	11,6	3 868	5,5
18	1 445	16,8	6 497	9,3
19	1 446	16,8	7 667	11,0
20	1 120	13,0	7 584	10,9
21	782	9,1	6 948	10,0
22	575	6,7	6 800	9,8
23	430	5,0	5 563	8,0
24	324	3,8	4 021	5,8
25	258	3,0	3 236	4,6
26–30	532	6,2	9 388	13,5
31–40	309	3,6	5 927	8,5
41 és idősebb	112	1,3	1 577	2,2
Összesen	8 587	100,0	69 705	100,0

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Könyvesi Tibor és Garami Erika számításai

4.19. táblázat
A bölcsődei nevelés alapvető adatai, 1990 és 1997– 2000

Év	Intézmények	Férőhelyek	100 bölcsődésre jutó férőhely	Beíratott gyerek	Gondozók száma	Az egy gondozóra jutó gyerekek száma

1990	1003	50 250	13,7	40 825	9 929	4,1
1997	559	26 956	8,4	30 762	5 580	5,5
1998	565	26 947	8,8	33 209	5 678	5,9
1999	549	26 071	8,8	31 983	5 548	5,8
2000	532	24 965	8,7	29 561	5 335	5,5

Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 1991; 1998–2001, KSH

4.20. táblázat
Az óvodák alapadatai, 1990/91 és 2001/02 között

Megnevezés	1990/91	1998/99	1999/2000	2001/02	Változás 2001/02 (1990 = 100%)

3–5 éves népességből óvodás gyermek, %	85,5	86,5	87,8	86,4	101,1
Óvodák (feladatellátási helyek) száma	4718	4701	4643	4633	98,2
Férőhelyek száma, ezer fő	385,0	369,5	366,2	353,8	91,9
Pedagógusok száma, fő	33 635	32 235	31 653	32 327	96,0
Óvodás gyermekek száma, ezer fő	391,1	376,1	366,9	342,3	87,5
100 férőhelyre jutó gyermekek száma	102	101	100	97	95,1
Csoportok száma	16 161	15 784	15 479	15 502	96,6
Egy csoportra jutó gyerekszám	24,4	24,0	23,7	22,8	93,4
Egy pedagógusra jutó gyerekszám	11,6	10,9	11,6	10,6	91,4

Forrás: Magyar statisztikai zsebkönyv ’98, KSH; Magyar statisztikai évkönyv 2001, KSH

4.21. táblázat
A 3–6 évesek beíratási arányai az iskola előtti nevelési intézményekben és az iskolákban az OECD-országokban életévek szerint, 2000 (%)

Ország	Beíratási arány az iskola előtti ellátásban				Beíratási arány az alapfokú iskolai ellátásban
Ország	3 évesek	4 évesek	5 évesek	6 évesek	3 évesek	4 évesek	5 évesek	6 évesek

Ausztrália	16,4	50,1	32,5	0,0	0,0	1,6	68,7	100,5
Ausztria	39,3	79,6	89,4	32,7	0,0	0,0	0,0	62,5
Belgium	98,2	99,2	97,8	4,8	0,0	0,0	1,2	94,7
Csehország	54,9	81,0	98,0	47,2	0,0	0,0	0,1	52,8
Dánia	71,8	90,6	96,6	95,6	0,0	0,0	0,0	4,4
Egyesült Királyság	53,9	100,0	0,1	0,0	0,0	0,0	99,9	98,9
Finnország	33,9	41,9	49,6	72,7	0,0	0,0	0,0	1,0
Franciaország	100,7	101,9	100,0	1,4	0,0	0,0	1,4	100,3
Görögország	0,0	57,6	87,1	0,0	0,0	0,0	2,9	99,5
Hollandia	0,1	99,5	98,5	0,0	0,0	0,0	0,0	99,5
Írország	2,9	2,0	1,2	0,0	0,3	49,0	99,4	101,2
Izland	86,9	90,9	92,5	0,1	0,0	0,0	0,3	98,8
Japán	59,8	94,9	96,1	0,0	0,0	0,0	0,0	102,1
Kanada	0,0	39,9	88,4	0,0	0,0	0,0	0,0	101,9
Korea	9,7	25,1	43,2	0,0	0,0	0,0	1,1	92,4
Lengyelország	23,3	33,3	40,9	96,7	0,0	0,0	0,0	0,7
Magyarország	68,6	89,2	97,1	73,5	0,0	0,0	0,0	37,2
Németország	54,8	81,4	83,8	65,0	0,0	0,0	0,0	48,9
Norvégia	70,9	78,1	81,2	1,1	0,0	0,0	0,0	99,3
Olaszország	97,6	97,3	97,4	2,8	0,0	0,0	2,1	97,5
Portugália	55,9	72,2	81,6	3,2	0,0	0,0	0,0	101,4
Spanyolország	79,6	93,5	100,5	0,1	0,0	0,0	0,0	101,5
Svájc	7,0	30,7	83,1	65,1	0,1	0,3	0,7	35,4
Svédország	68,0	72,8	75,8	96,4	0,0	0,0	0,0	4,3
Szlovákia	56,1	70,3	81,5	34,2	0,0	0,0	0,0	n. a.
Törökország	0,0	0,0	18,9	0,0	0,0	0,0	5,5	86,1

Forrás: Education Policy Analysis, 2002

4.22. táblázat
Az óvodai jelentkezés elutasításának legjellegzetesebb és leggyakoribb okai az intézményvezetői válaszok tükrében, 2001 (%)

Azok jelentkezését utasítják el	Választotta	Nem választotta

Akiknek a szülei nem dolgoznak	46	54
Akiknek az édesanyja kisebb testvérrel otthon van	58	42
Akiknek otthon is biztosítva van a fejlődése/fejlesztése	18	82
Akik csak félnapos ellátást igényelnek	5	95
Akik fiatalabbak (3-4 évesek)	38	62
Akik másik óvodai körzethez tartoznak	31	69
Akik nem beszélnek jól magyarul	–	100
Akik súlyosan fogyatékosak	16	84
Akiknek a családjáról (testvérek óvodáztatása kapcsán) rossz tapasztalatokat szereztek	–	100

Forrás: Vágó, 2002b

4.23. táblázat
Bölcsőde, óvoda, napközi otthon igénybevétele a 10 évnél fiatalabb gyermeket (is) nevelő háztartásoknál, 2001

Megnevezés		N						(%)
Megnevezés		Mindegyik	Nem mind- egyik	Egyik sem, mert nincs ilyen szolgáltatás	Egyik sem, mert drága	Egyik sem egyéb okból	Egyik sem együtt	Mind- egyik	Nem mindegyik	Egyik sem

Háztartásfő végzettsége
	Alapfokú	68 214	29 641	3 869	14 909	49 406	68 184	0,41	0,18	0,41
	Szakmunkás	149 650	36 207	5 606	16 273	95 266	117 145	0,49	0,12	0,39
	Érettségi	85 650	14 189	1 911	6 239	47 583	55 733	0,55	0,09	0,36
	Felsőfokú	47 531	8 904	462	1 802	31 023	33 287	0,53	0,10	0,37

Család helyzete*
	Halmozottan hátrányos helyzetű	5 340	7 438	671	3 909	3 950	8 530	0,25	0,35	0,40
	Hátrányos helyzetű	48 903	25 702	2 810	11 967	37 870	52 647	0,38	0,20	0,42
	Megfelelő társadalmi helyzetű	277 201	52 329	8 214	22 718	168595	199 527	0,52	0,10	0,38
	Kedvező társadalmi helyzetű	20 115	3 472	153	629	12 962	13 744	0,54	0,09	0,37

Lakóhely
	Község	120 255	46 097	9 101	18 920	91 401	119 422	0,42	0,16	0,42
	Város	174 114	36 056	2 747	14973	92 684	110 404	0,54	0,11	0,35
	Budapest	57 190	6 788	0	5 330	39 292	44 622	0,53	0,06	0,41

Forrás: Család változóban 2001
* Halmozottan hátrányos helyzetű egy család, ha három vagy több gyerek él benne, nincs egy középfokú végzettséggel rendelkező családtag sem, nincs foglalkoztatott a családban, magát szegénynek minősíti, a lakás az összeíró minősítése szerint szegényes. Hátrányos helyzetű egy család, ha az előző kritériumokból legalább három egyidejűleg fennáll.

4.24. táblázat
Az általános iskolai oktatás alapvető adatai, 1960/61, 1970/71, 1980/81, 1990/91 és 1997/98–2002/03

Tanév	Tanuló	Főállású pedagógus	Osztály	Kezdő évfolyamos

1960/61	1 408 535	58 672	47 717	234 888
1970/71	1 144 070	65 772	44 877	144 424
1980/81	1 197 777	80 701	47 721	176 536
1990/91	1 166 076	96 791	52 675	129 920

1997/98	973 401	89 238	48 119	133 366
1998/99	973 326	89 570	48 314	131 763
1999/00	969 755	89 424	47 813	127 274
2000/01*	957 850	89 750	47 845	122 580
2001/02	944 244	90 294	47 865	117 689
2002/03**	930 287	89 029	46 547	117 148

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Alapfokú oktatás 1999/2000; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002; Oktatási adatok 2002/2003, KSH
* A 2000/2001. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.
** Előzetes adat.
Megjegyzés: Nappali tagozat, a gyógypedagógiai általános iskolai képzéssel együtt.

4.25. táblázat
A fajlagosok alakulása az általános iskolákban, 1990/91 és 2002/03 között

Év	Egy iskolára	Egy osztályteremre	Egy osztályra	Egy pedagógusra	Egy osztályteremre jutó osztályok száma
Év	jutó tanulók száma				Egy osztályteremre jutó osztályok száma

1990/91	313,2	23,4	22,4	12,0	1,0
1995/96	246,5	19,0	20,2	10,6	0,9
1997/98	245,4	18,7	20,2	10,9	0,9
1998/99	247,6	18,5	20,1	10,9	0,9
1999/00	248,8	18,5	20,3	10,8	0,9
2000/01*	247,2	22,0	20,0	10,7	1,1
2001/02	245,1	21,9	19,8	10,5	1,1
2002/03	n. a.	n. a.	20,0	10,5	n. a.

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Alapfokú oktatás 1999/2000; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002 alapján Garami Erika számításai; Oktatási adatok 2002/2003, KSH
* A 2000/2001. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.
Megjegyzés: Az adatok a nappali tagozatra vonatkoznak, a gyógypedagógiai általános iskolai képzéssel együtt. Iskola alatt (az átszámítás során) a feladatellátási hely értendő. Egyrészt, mert ez felel meg legjobban (az általános iskolák esetében) a korábbi intézményfogalomnak, másrészt, mert csak erre vonatkozóan vannak adatok 1990/1991-től, valamint becslés a 2000/2001. tanévre.
A korábbi Jelentés kötetekhez képest az adatokat a következőképpen számoltuk át: csak a nappali (nem felnőttoktatásban) tanuló gyerekeket vettük számításba, és őket viszonyítottuk az osztálytermek, osztályok valamint a pedagógusok létszámához. Annyi torzítás lehet az adatokban a v alósághoz képest, hogy míg valamint a pedagógusok létszámához. Annyi torzítás lehet az adatokban a valósághoz képest, hogy míg a tanulókat csak a nappali (nem felnőttoktatási) tagozatról vettük, addig az osztálytermek, osztályok, valamint a tanárok létszámában mindenki benne van, függetlenül attól, hogy milyen tagozatról van szó. Kivettünk néhány oszlopot is, mert azokra az évekre nem álltak rendelkezésünkre azok az adatok (csak nappali tagozatos gyerekek létszáma), amelyek alapján a számítások konzekvensen elvégezhetőek lettek volna.

4.26. táblázat
Az általános iskolai programot (vagy azt is) folytató intézmények főbb jellemzői iskolanagyság szerint, 1999/00 és 2001/02

Iskolanagyság	1999/00			2001/02
Iskolanagyság	Iskolák száma	Aránya	Átlagos osztálylétszám	Iskolák száma	Aránya	Átlagos osztálylétszám

20 fő alatt	175	4,7	9,2	116	3,4	8,8
21–100	738	20,0	12,4	579	16,9	11,1
101–200	974	26,4	18,4	936	27,3	16,6
201–300	511	13,8	20,6	503	14,7	19,5
301–500	752	20,3	22,7	737	21,5	22,1
501–800	494	13,4	24,4	479	14,0	23,8
801–1000	44	1,2	25,5	59	1,7	23,9
1001–1200	6	0,2	26,1	10	0,3	23,5
1201–2014	2	0,1	24,0	4	0,1	23,6
Összesen/átlag	3696	100,0	21,4	3423	100,0	18,2

Forrás: OM 1999/2000. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Szalay Lászlóné számításai; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

4.27. táblázat
Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 2001/02

Megne- vezés	Intézmény	Intézmény, %	Feladat- ellátási hely, db	Tanuló, fő	Tanuló, %	Pedagógus, fő	Pedagó- gus, %	Tanuló/ pedagó- gus

Települési önkor- mányzat	2 893	84,5	3 289	815 884	86,2	76 175	84,4	10,7
Megyei önkor- mányzat	197	5,8	214	46 774	4,9	5 654	6,3	8,3
Központi költség- vetés	99	2,9	108	38 770	4,1	3 661	4,1	10,6
Egyház	144	4,2	150	35 671	3,8	3 602	4,0	9,9
Alapítvány, magán- személy	66	1,9	67	6 758	0,7	852	0,9	7,9
Egyéb	24	0,7	24	3 180	0,3	350	0,4	9,1
Összesen	3 423	100,0	3 852	947 037	100,0	90 294	100,0	10,5

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002

4.28. táblázat
A nappali tagozatos általános iskolai oktatás területi alapadatai, 1990/91 és 2001/02 között

Régió, megye	Tanulók száma				Tanulók aránya a népességhez viszonyítva
Régió, megye	1990/91	1999/00	2000/01*	2001/02	Tanulók aránya a népességhez viszonyítva

Budapest	191 018	137 260	130 445	128 950	7,4
Pest	39 941	99 606	101 920	101 968	9,4
Közép-Magyarország	230 959	236 866	232 365	230 918	8,2

Fejér	51 335	43 593	43 150	42 406	9,9
Komárom-Esztergom	25 747	31 011	30 735	30 468	9,6
Veszprém	46 693	36 719	36 035	35 235	9,4
Közép-Dunántúl	123 775	111 323	109 920	108 109	9,6

Győr-Moson-Sopron	50 817	39 841	38 870	38 282	8,8
Vas	31 322	25 002	24 915	24 569	9,1
Zala	35 246	27 653	27 160	26 407	8,8
Nyugat-Dunántúl	117 385	92 496	90 945	89 258	8,9

Baranya	45 696	38 160	37 810	37 228	9,2
Somogy	74 306	32 404	32 280	31 763	9,4
Tolna	29 624	24 621	24 250	23 466	9,4
Dél-Dunántúl	149 626	95 185	94 340	92 457	9,3

Borsod-Abaúj-Zemplén	92 070	80 788	79 960	78 461	10,5
Heves	37 071	30 500	30 240	29 797	9,1
Nógrád	106 437	20 688	20 540	20 541	9,3
Észak-Magyarország	235 578	131 976	130 740	128 799	9,9

Hajdú-Bihar	66 257	59 463	58 860	57 655	10,4
Jász-Nagykun-Szolnok	36 910	42 569	42 360	41 832	10,0
Szabolcs-Szatmár-Bereg	51 702	67 160	66 870	65 558	11,1
Észak-Alföld	154 869	169 192	168 090	165 045	10,6

Bács-Kiskun	61 911	54 760	54 100	53 396	9,8
Békés	45 173	38 313	37 910	37 281	9,3
Csongrád	46 800	39 644	39 440	38 981	9,1
Dél-Alföld	153 884	132 717	131 450	129 658	9,4

Összesen	1 166 076	969 755	957 850	944 244	9,3

(a 4.28.. táblázat folytatása [1])

Régió, megye	Osztályok száma**
Régió, megye	1990/91	1999/00	2000/01*	2001/02

Budapest	7 966	6 524	6 380	6 204
Pest	4 669	4 738	4 830	4 924
Közép-Magyarország	12 635	11 262	11 210	11 128

Fejér	2 253	2 134	2 115	2 093
Komárom-Esztergom	1 751	1 543	1 560	1 590
Veszprém	2 152	1 914	1 880	1 842
Közép-Dunántúl	6 156	5 591	5 555	5 525

Győr-Moson-Sopron	2 367	2 127	2 180	2 246
Vas	1 421	1 319	1 460	1 599
Zala	1 608	1 460	1 440	1 410
Nyugat-Dunántúl	5 396	4 906	5 080	5 255

Baranya	2 147	1 930	1 915	1 905
Somogy	1 820	1 729	1 730	1 683
Tolna	1 318	1 266	1 255	1 245
Dél-Dunántúl	5 285	4 925	4 900	4 833

Borsod-Abaúj-Zemplén	4 407	4 078	4 090	4 116
Heves	1 698	1 586	1 590	1 603
Nógrád	1 183	1 109	1 100	1 105
Észak-Magyarország	7 288	6 773	6 780	6 824

Hajdú-Bihar	2 926	2 738	2 735	2 743
Jász-Nagykun-Szolnok	2 149	1 982	1 970	1 956
Szabolcs-Szatmár-Bereg	3 488	3 322	3 320	3 329
Észak-Alföld	8 563	8 042	8 025	8 028

Bács-Kiskun	2 715	2 626	2 615	2 598
Békés	2 033	1 853	1 850	1 846
Csongrád	2 064	1 835	1 830	1 828
Dél-Alföld	6 812	6 314	6 295	6 272

Összesen	52 135	47 813	47 845	47 865

(a 4.28.. táblázat folytatása [2])

Régió, megye	Pedagógusok száma**
Régió, megye	1990/91	1999/00	2000/01*	2001/02

Budapest	16 097	14 615	14 420	14 229
Pest	8 232	8 423	8 680	8 931
Közép-Magyarország	24 329	23 038	23 100	23 160

Fejér	3 774	3 590	3 630	3 700
Komárom-Esztergom	3 097	2 793	2 810	2 855
Veszprém	3 801	3 362	3 320	3 276
Közép-Dunántúl	10 672	9 745	9 760	9 831

Győr-Moson-Sopron	4 185	3 987	3 930	3 869
Vas	2 744	2 503	2 490	2 476
Zala	3 115	2 825	2 800	2 801
Nyugat-Dunántúl	10 044	9 315	9 220	9 146

Baranya	4 234	3 641	3 660	3 692
Somogy	3 438	3 172	3 210	3 257
Tolna	2 612	2 388	2 390	2 402
Dél-Dunántúl	10 284	9 201	9 260	9 351

Borsod-Abaúj-Zemplén	7 507	6 915	6 980	7 050
Heves	3 282	2 945	2 980	3 015
Nógrád	2 153	1 951	1 950	1 949
Észak-Magyarország	12 942	11 811	11 910	12 014

Hajdú-Bihar	5 477	5 237	5 240	5 273
Jász-Nagykun-Szolnok	3 991	3 477	3 510	3 575
Szabolcs-Szatmár-Bereg	6 131	5 793	5 820	5 860
Észak-Alföld	15 599	14 507	14 570	14 708

Bács-Kiskun	4 949	4 747	4 800	4 870
Békés	3 816	3 421	3 430	3 444
Csongrád	4 156	3 639	3 700	3 770
Dél-Alföld	12 921	11 807	11 930	12 084

Összesen	96 791	89 424	89 750	90 294

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002
* A 2000/2001. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.
** Nappali és felnőttoktatás.

4.29. táblázat
Tanév eleji létszám az általános iskolákban évfolyamonként, 1990/91–1999/00 és 2001/02 (általános iskolai felnőttoktatás és gyógypedagógiai oktatás nélkül)

Tanév	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.

1990/91	125 665	123 804	127 388	129 934	148 869	154 853	159 432	160 702	–	–
1991/92	126 258	120 672	123 177	127 664	132 263	146 850	151 559	152 770	–	–
1992/93	129 852	120 780	120 058	123 419	129 722	130 838	143 927	145 570	–	–
1993/94	125 679	123 813	119 931	120 023	125 160	128 187	128 134	138 489	–	–
1994/95	126 032	120 097	122 908	120 034	121 948	124 557	126 038	123 680	–	–
1995/96	123 997	120 779	119 519	123 036	121 835	121 196	122 583	121 861	–	–
1996/97	124 544	118 662	119 814	119 422	124 619	121 161	119 438	118 338	–	–
1997/98	127 214	119 077	117 845	119 852	121 036	124 031	119 315	115 171	297	159
1998/99	125 875	121 613	118 250	117 832	121 515	120 669	122 097	115 180	1005	212
1999/00	121 424	120 653	121 012	118 218	119 599	121 090	119 135	118 146	694	630
2000/01*	116 784	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
2001/02	112 144	120 044	114 750	119 510	118 319	115 512	107 757	105 367	281	248

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* Lannert Judit becslése

4.30. táblázat
Az általános iskolai első osztályos tanulók korcsoport szerinti összetétele, 1991/92–1999/00 és 2001/02

Tanév	6 évesnél fiatalabb	6 éves	7 éves	8 éves	9 éves és idősebb	Összesen

1991/92	6 645	103 377	13 938	1 804	494	126 528
1992/93	5 777	106 763	15 160	1 730	422	129 852
1993/94	4 463	102 959	16 115	1 734	408	125 679
1994/95	3 511	102 686	17 606	1 818	412	126 038
1995/96	2 699	99 851	18 867	1 795	785	123 997
1996/97	2 375	100 328	19 614	1 785	442	124 544
1997/98	2 297	101 846	20 630	1 954	487	127 214
1998/99	2 066	98 514	22 696	2 099	500	125 875
1999/00	1 612	94 257	22 983	2 077	495	121 424
2001/02	1 217	71 251	35 577	3 694	405	112 144
2001/02*	–	28 795	74 868	7 509	972	112 144

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika és Könyvesi Tibor számításai
* Az új statisztikai adatfelvétel szerinti bontás. A lényeges eltérés oka, hogy korábban a tanévhez, illetve a beiskolázással kapcsolatos időpontokhoz volt igazítva a korév, jelenleg pedig naptári év szerint történik a felmérés.

4.31. táblázat
Az általános iskolák jellemzői a beiskolázás stratégiája szerint, 2002 (%)

	Megnevezés	A beiskolázásnál szempont, hogy odajár-e testvér, szülő hozzáállása	Előfordul felvételi elbeszélgetés	Csak területi szempont van a beiskolázásnál

Intézmény telephelye
	Főváros	11,61	17,05	3,65
	Megyei jogú város, megyeszékhely	24,48	14,10	28,69
	Egyéb város	35,93	33,44	27,69
	Község, nagyközség	27,98	35,41	39,97
	Összesen	100,00	100,00	100,00

Fenntartó
	Állami szerv	4,17	2,35	2,51
	Megyei/fővárosi önkormányzat	4,81	2,35	2,51
	Települési/kerületi önkormányzat	77,88	80,00	77,42
	Fenntartói társulás	6,73	2,35	10,75
	Egyházi	0,96	7,06	1,79
	Felsőoktatási intézmény	–	1,18	0,36
	Közalapítvány	–	1,18	–
	Alapítvány	0,32	1,18	0,72
	Gazdálkodó szervezet	0,32	–	–
	Helyi önkormányzati társulás	4,81	2,35	3,58

Összesen		100,00	100,00	100,00
N (iskolák száma)		312	85	279

Forrás: A Tanulói munkaterhek vizsgálat, 2002 adatai alapján Lannert Judit számításai

4.32. táblázat
Buktatás és értékelés Európában

Ország	Értékelés formája	Buktatás

Belgium	Osztályzás év végi vizsgák alkalmával, szöveges értékelés egy-egy oktatási szakasz/ciklus végén.	Maximum egy-két alkalommal oktatási ciklus/szakasz végén.
Dánia	Írásban történő szöveges értékelés minden év végén. Kötelező oktatás 9.	10. évfolyamán (utolsó két év) vizsgák, amikre osztályzatot kapnak.
Németország	Első két és végén szöveges értékelés, utána osztályzatok.	Van.
Spanyolország	Formája nincs meghatározva. Ciklus/szakasz végén vizsgák, amire érdemjegyet kapnak a tanulók.	Ciklus és szakasz végén lehetséges.
Franciaország	Vizsgák és tesztek vannak, amikre a tanulók százalékokat kapnak, s ennek megfelelően értékelik őket.	Ciklus és szakasz végén lehetséges.
Hollandia	Szöveges értékelés kötelező.	Van.
Ausztria	Osztályzattal.	Van.
Portugália	Osztályzattal.	Kivételes esetekben lehetséges.
Finnország	A kötelező oktatás első 7 évében lehet szövegesen és osztályzattal is értékelni, ezután az osztályzás kötelező.	Van.
Svédország	3 fokú skálán osztályoznak, amit átfogó szöveges értékelés egészít ki.	Nincs.
Norvégia	A 6. évfolyamtól kezdődően az értékelés része az osztályzás. Alapfokon átfogó szöveges értékelés van, amit kísérhet az értékelés más formája is.	Nincs.
Anglia	Folyamatos értékelés, alapfokon szöveges formában.	Nincs.

Forrás: Key Data..., 2002; Eurydice adatbázisa

4.33. táblázat
Az osztályismétlők aránya évfolyamonként az általános iskolákban (nappali tagozat), 1990/91–1999/00 és 2001/02 (%) (előző tanév végi adatok)

Tanév	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.

1990/91	4,8	2,8	2,5	2,8	4,2	3,8	2,8	0,4	–	–
1991/92	4,5	2,6	2,3	2,5	4,2	3,6	2,8	0,5	–	–
1992/93	4,3	2,3	2,0	2,1	3,6	3,6	2,6	0,5	–	–
1993/94	4,5	2,1	1,8	1,9	3,3	3,2	2,6	0,4	–	–
1994/95	4,3	2,2	1,6	1,7	3,2	3,2	2,5	0,5	–	–
1995/96	4,0	1,9	1,6	1,7	3,1	3,2	2,4	0,5	–	–
1996/97	3,9	2,0	1,5	1,6	2,8	3,1	2,5	0,5	–	–
1997/98	3,9	1,9	1,5	1,7	2,9	3,0	2,5	0,6	1,0	0,6
1998/99	4,0	1,8	1,5	1,6	2,9	3,1	2,3	0,5	1,5	1,4
1999/00	3,9	1,9	1,4	1,5	2,8	2,9	2,4	0,5	5,9	0,3
2000/01	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
2001/02	4,7	2,4	1,7	1,7	3,2	3,4	2,8	0,8	4,3	0,0

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM 1999/2000. és 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

4.34. táblázat
Az általános iskolát a tanköteles kor végéig befejező tanulók a 16 éves népesség százalékában, 1990/91–1999/00 (%) (előző tanév végi adatok)

Tanév	14 éves korig	15 éves korig	16 éves korig	Összesen	8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel kilépők (fő)

1990/91	81,4	9,3	3,2	93,9	10 300
1991/92	81,0	9,4	3,1	93,5	12 400
1992/93	81,5	9,7	3,3	94,5	10 000
1993/94	81,4	10,7	4,0	96,1	6 800
1994/95	79,9	12,0	4,1	96,0	6 600
1995/96	79,7	12,7	4,4	96,8	5 000
1996/97	78,3	13,7	4,5	96,5	5 200
1997/98	76,7	13,9	4,6	95,2	5 000
1998/99	80,6	12,1	3,5	96,2	5 100
1999/00	78,8	12,9	3,3	95,0	6 400

Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 2000, KSH; OM oktatási statisztikái
Megjegyzés: 2001-re még nincsenek számítások.

4.35. táblázat
A különböző típusú középfokú képzésre jelentkezők és bejutottak aránya az általános iskola településtípusa szerint, 2001 (%)

Felvétel/jelentkezés helye		Budapest	Megyeszékhely	Egyéb város	Község	Összes	N

Ahova felvették
	4 évfolyamos gimnázium	39	34	30	21	29	26 506
	Szakközépiskola	48	44	43	43	44	40 610
	Szakiskola	13	22	27	36	27	25 572
	Összesen	100	100	100	100	100	92 688

Ahova jelentkezett
	4 évfolyamos gimnázium	40	37	31	21	30	30 231
	Szakközépiskola	48	44	44	45	45	45 448
	Szakiskola	12	19	25	34	25	25 476
	Összesen	100	100	100	100	100	101 155

Forrás: KIFIR 2001. évi adatbázisa

4.36. táblázat
Az általános iskola befejezése után a középfokra első körben sikeresen, illetve sikertelenül pályázók aránya a megcélzott program és az általános iskola helye szerint, 2001

Megnevezés		Nem vették fel	Felvették	Átlag

Középfokú program típusa
	4 évfolyamos gimnázium	0,24	0,30	0,30
	Szakközépiskola	0,36	0,46	0,45
	Szakiskola	0,40	0,24	0,25
	Összesen	1,00	1,00	1,00

Általános iskola típusa
	Budapest	0,18	0,14	0,14
	Megyei jogú város, megyeszékhely	0,27	0,18	0,19
	Egyéb város	0,24	0,30	0,30
	Község	0,30	0,38	0,37
	Összesen	1,00	1,00	1,00

Általános iskola megyéje
	Budapest	0,18	0,13	0,14
	Baranya	0,03	0,03	0,03
	Bács-Kiskun	0,05	0,06	0,06
	Békés	0,03	0,04	0,04
	Borsod-Abaúj-Zemplén	0,12	0,07	0,07
	Csongrád	0,03	0,03	0,03
	Fejér	0,05	0,05	0,05
	Győr-Moson-Sopron	0,04	0,05	0,05
	Hajdú-Bihar	0,08	0,06	0,06
	Heves	0,03	0,03	0,03
	Komárom-Esztergom	0,02	0,04	0,03
	Nógrád	0,01	0,02	0,02
	Pest	0,10	0,10	0,10
	Somogy	0,02	0,03	0,03
	Szabolcs-Szatmár-Bereg	0,10	0,07	0,07
	Jász-Nagykun-Szolnok	0,04	0,05	0,05
	Tolna	0,02	0,03	0,03
	Vas	0,01	0,03	0,03
	Veszprém	0,02	0,04	0,04
	Zala	0,02	0,03	0,03
	Összesen	1,00	1,00	1,00
	N	8 399	97 999	106 398
	%	0,08	0,92	1,00

Életkor (2000) (%)
	14	0,67	0,83	0,82
	15	0,21	0,14	0,14
	16	0,08	0,03	0,03
	17	0,03	0,01	0,01
	18	0,01	0,00	0,00

Forrás: KIFIR 2000. és 2001. évi adatbázisa

4.37. táblázat
A közvélemény alakulása arról, hogy a gyermekek hány éves korukban kezdjék a középiskolát, 1995, 1999 és 2002 (%)

A középiskolába lépés ideje	1995	1999	2002

4. osztály után	10	7	5
6. osztály után	16	16	18
8. osztály után	46	61	65
10. osztály után	9	7	0
18 éves koráig járjon egy iskolába	7	1	6
Nem tudja	12	8	7

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 1995, 1999 és 2002
A feltett kérdés: „Véleménye szerint ideális esetben hány éves korban kellene a gyerekeknek általános iskolából középiskolába menniük?”

4.38. táblázat
A lakosság véleménye arról, hogy milyen középfokú iskolában érdemes a leginkább tovább tanulni, 1999 és 2002 (%)

A középfokú program típusa	1999	2002

Gimnázium	19	23
Szakközépiskola	44	50
Szakmunkásképző/szakiskola	8	10
Nincs jelentősége annak, hogy ki milyen iskolában tanul tovább	19	12
Nem tudja, válaszhiány	10	5

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 1999 és 2002
A feltett kérdés: „Ön szerint milyen típusú iskolában érdemes leginkább továbbtanulniuk ma a gyerekeknek?”

4.39. táblázat
Az osztályok száma programonként a középfokú oktatásban, 1985/86–2002/03 (nappali, nem felnőttoktatás)

Tanév	Gimná- zium	Kisgimná- ziumi osztályok száma	Összes osztály	Szak- közép- iskola	Szak- munkás- képző	Gép- és gyorsíró iskola	Egészség- ügyi szakiskola	Speciális szakiskola épek részére	Összesen

1985/86	3 331	–		4 101	6 309	276	160	–	14 177
1986/87	3 379	–		4 187	6 312	275	158	–	14 311
1987/88	3 463			4 312	6 367	268	162	–	14 572
1988/89	3 568			4 515	6 564	266	169	–	15 082
1989/90	3 793			5 037	6 909	242	191	–	16 172
1990/91	3 988			5 452	7 199	220	196	23	17 078
1991/92	4 211	125	4336	5 874	7 036	201	195	238	17 755
1992/93	4 409	233	4642	6 201	6 648	161	166	589	18 174
1993/94	4 476	408	4884	6 497	6 182	131	134	747	18 167
1994/95	4 579	648	5227	6 771	5 824	125	115	743	18 157
1995/96	4 662	809	5471	7 292	5 490	103	72	644	18 263
1996/97	4 800	897	5697	7 720	5 088	81	41	533	18 213
1997/98	4 866	961	5827	8 016	4 767	54	31	478	18 212
1998/99	4 956	1031	5987	8 355	4 044	35	16	339	18 745
1999/00	5 064	1047	6111	8 671	4 012	26	14	313	18 100
2000/01 *	5 255	1000	6255	8 772	4 434			436***	19 379
2001/02	5 446	964	6410	8 873	4 816			559***	20 568
2002/03 **	5 493	938	6431	8 880	4 734			602***	20 647

Forrás: OM oktatási statisztikái; Oktatási adatok 1999/2000, KSH; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002; Oktatási adatok 2002/2003, KSH
* A 2000/2001. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés a és trend alapján becsültek az OM által.
** Előzetes adatok.
*** Nem épek részére.

4.40. táblázat
Az egy osztályra és egy pedagógusra jutó tanulók száma középfokon programonként (nappali tagozaton, kisgimnazistákkal), 1980/81 és 2001/02 között

Tanév	Gimnázium		Szakközépiskola		Szakmunkásképző, szakiskola		Speciális szakiskola nem épek részére		Országos átlag (csak középfokú oktatásra)
Tanév	Tan./ oszt.	Tan./ ped.	Tan./ oszt.	Tan./ ped.	Tan./ oszt.	Tan./ ped.	Tan./ oszt.	Tan./ ped.	Tan./ oszt.	Tan./ ped.

1980/81	21,8	13,5	17,3	12,9	28,7	13,7	–	–	22,6	13,4
1990/91	30,9	12,0	30,9	13,3	29,3	17,4	16,1	24,8	26,8	16,9
1997/98	29,0	12,6	28,3	13,5	29,7	16,4	12,6	11,0	24,9	13,4
1998/99	28,7	12,5	28,0	13,3	31,3	15,4	13,0	9,6	25,3	12,7
1999/00	28,7	12,4	27,8	13,3	28,9	14,7	12,8	9,9	24,6	12,6
2000/01*	28,5	11,5	27,3	12,6	27,1	14,8	11,9	9,0	23,7	12,0
2001/02	28,4	11,0	26,9	12,3	25,7	15,5	11,8	8,2	23,2	11,8

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002 alapján Garami Erika számításai
* A 2000/2001. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés a és trend alapján becsültek az OM által.

4.41. táblázat
A nappali tagozatos tanulók megoszlása a gyakorlati képzés helyszíne és formája szerint, 2001/02

Tanulók száma	Szakközép- iskola	Szakiskola	Speciális szakiskola

Csak iskolai tanműhelyben, csoportos formában	45 938	27 025	2 062
Csak iskolai tanműhelyben, %	73,1	39,8	62,6
Csak iskolán kívüli tanműhelyben, csoportos formában	862	8 462	786
Csak iskolán kívüli egyéb munkahelyen, csoportos formában	2 678	4 420	168
Csak iskolán kívül, nem csoportos formában	4 041	13 830	141
Csak iskolán kívül összesen	7 581	26 712	1 095
Csak iskolán kívül összesen, %	12,1	39,4	33,3
Iskolai és iskolán kívüli tanműhelyi képzési helyen, csoportos formában	3 651	7 443	79
Iskolai tanműhelyi képzési helyen és iskolán kívüli egyéb formában	5 665	6 655	56
Részben iskolában, részben iskolán kívül – összesen	9 316	14 098	135
Részben iskolában, részben iskolán kívül – összesen, %	14,8	20,8	4,1
Mindösszesen	62 835	67 835	3 292
Mindösszesen, %	100,0	100,0	100,0

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika és Mártonfi György számításai

4.42. táblázat
Szakmunkásképző tanműhelyi képzési helyek számának változása, 1990/91 és 2001/02 között

Tanműhely	1990/91	%	1993/94	%	1997/98	%	1999/00	%	2001/02	%

Iskolai	17 885	25,5	32 269	47,8	36 779	58,9	33 264	63,8	27 025	50,3
Iskolán kívüli	52 338	74,5	35 237	52,2	25 685	41,1	18 887	36,2	26 712	49,7
Összesen	70 223	100,0	67 506	100,0	62 464	100,0	52 151	100,0	53 737	100,0

Forrás: Benedek, 1999; OM oktatási statisztikái; Oktatási adatok 1999/2000, KSH; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika és Mártonfi György számításai
Megjegyzés: 2001/2002-ben további 14 098 tanuló számára részben iskolai, részben iskolán kívüli tanműhelyben szervezik a gyakorlati képzést.

4.43. táblázat
A középfokú oktatásban tanító (főállású) pedagógusok száma programonként, 1960/61 és 2002/03 között

Tanév	Szakiskola	Speciális szakiskola	Gimnázium¹	Szakközépiskola¹	Összesen

1960/1961	3 738	..	5 750	3 028	12 516
1970/1971	8 673	..	7 196	6 246	22 115
1980/1981	12 206	..	6 639	8 821	27 666
1990/1991	12 906	127	10 246	12 656	35 935

1997/1998	9 339	476	13 669	17 096	40 580
1998/1999	8 777	462	14 021	17 831	41 091
1999/2000	8 350	468	14 415	18 430	41 663
2000/2001*	8 150	575	15 550	18 950	43 225
2001/2002	7 982	801	16 845	19 450	45 078
2002/2003**	8 425	880	17 128	19 955	46 388

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002, Oktatási adatok 2002/2003, KSH
* és ** lásd a 4.39. táblázatnál.
¹ 1997-től nappali és felnőttoktatás együtt.
Megjegyzés: A szakiskolai adatokban 2000-ig a szakmunkásképző, a gép- és gyorsíró, egészségügyi és egyéb szakiskolák együttes adatai szerepelnek. A közös igazgatású középiskolák száma a gimnáziumok és a szakközépiskolák számában is szerepel.

4.44. táblázat
Tanulók létszámának megoszlása fenntartók szerint, 2002/03 (%)

A képzés helye	Állami-önkormányzati fenntartás				Nem állami fenntartás				Összesen
	Települési önkor- mányzat	Megyei önkor- mányzat	Központi költségvetési szerv	Együtt	Egyház	Alapít- vány	Egyéb	Együtt	Összesen

Óvoda	92,03	1,67	2,18	95,88	1,86	1,92	0,34	4,12	100,00
Általános iskola	86,67	4,88	3,44	95,00	3,98	0,78	0,24	5,00	100,00
Szakiskola	54,64	33,04	2,66	90,33	2,24	5,88	1,55	9,67	100,00
Speciális szakiskola	37,65	51,94	0,61	90,21	2,03	7,76	0,00	9,79	100,00
Gimnázium	61,33	13,64	5,08	80,06	15,97	3,15	0,82	19,94	100,00
Szakközép- iskola	48,99	33,68	3,99	86,65	1,85	8,17	3,32	13,35	100,00
Felsőoktatás	0,00	0,00	88,62	88,62	5,84	5,54	0,00	11,38	100,00

Forrás: Oktatási adatok 2002/2003, KSH

4.45. táblázat
Évfolyamismétlők a tanulók százalékában, 1999/00 és 2001/02 (%)

Tanév/Intézmény		9.	10.	11.	12.
Tanév/Intézmény		évfolyam

1999/00
	Gimnázium	2,5	1,8	1,3	0,3
	Szakközépiskola	5,6	3,6	3,5	1,3
	Szakmunkásképző/Szakiskola	10,6	2,5	2,5	0,8

2001/02
	Gimnázium	2,8	1,8	1,4	0,4
	Szakközépiskola	6,4	4,4	3,7	1,0
	Szakmunkásképző/Szakiskola	11,6	4,2	3,2	0,8

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Középfokú oktatás, 1999/2000; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

4.46. táblázat
Felsőfokú diplomát szerzettek aránya korcsoportok szerint, 2000 (%)

Megnevezés	25–64	25–34	35–44	45–54	55–64

Magyarország	14	15	15	14	12
OECD-átlag	23	28	25	21	16

Forrás: Education at a Glance, 2002

4.47. táblázat
A felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma tagozatok szerint, egyetemi és főiskolai képzés, 1986/87–2002/03

Tanév	Nappali	Esti	Levelező*	Összes

1986/87	64 855	6 040	27 610	98 505
1987/88	66 697	5 851	26 477	99 025
1988/89	71 689	5 540	25 812	103 041
1989/90	72 381	5 255	23 232	100 868
1990/91	76 601	4 737	21 049	102 387
1991/92	83 191	4 372	19 516	107 079
1992/93	92 328	4 298	20 834	117 460
1993/94	103 713	4 640	25 603	133 956
1994/95	116 370	5 453	32 837	154 660
1995/96	129 541	5 764	44 260	179 565
1996/97	142 113	5 750	51 169	199 032
1997/98	152 889	6 538	74 230	233 657
1998/99	163 100	6 866	88 349	258 315
1999/00	171 612	7 861	99 524	278 997
2000/01	176 046	8 625	110 369	295 040
2001/02	184 071	9 665	119 502	313 238
2002/03**	193 155	148 032		341 187

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Felsőoktatás 2001/2002; Oktatási adatok 2002/2003, KSH
* Távoktatással együtt.
** Előzetes adatok.

4.48. táblázat
A felsőfokú oktatás főbb mutatói, 1990/91 és 1996/97–2002/03

Tanév	Intéz- mények (db)	Oktatók (fő)	Nappali tagozatos hallgató**	Első évfolyamos	Külföldi	Ösztöndíjas és egyéb jutatásban részesül	Diákott- honban lakik	Egy oktatóra jutó hallgató (fő)
Tanév	Intéz- mények (db)	Oktatók (fő)	(ezer fő)			(%)		Egy oktatóra jutó hallgató (fő)

1990/91	77	17 302	76,6	22,7	3,3	98,9	46,8	4,4
1996/97	89	19 329	142,1	44,7	6,4	99,2	32,1	7,3
1997/98	90	19 716	152,9	45,7	6,6	97,2	29,5	7,8
1998/99	89	21 323	163,2	48,9	7,0	96,3	28,0	7,7
1999/00	89	21 138	171,5	51,6	7,7	n. a.	26,5	8,1
2000/01	62	22 873	183,9	52,6	7,8	n. a.	27,4	8,0
2001/02	65	22 863	193,0	56,7	8,1	n. a.	25,5	8,4
2002/03*	66	23 151	203,4	57,7	8,2	n. a.	24,6	8,8

Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 1998–2001, KSH ; Oktatási adatok, 2002/2003, KSH
* Előzetes adatok.
** Akkreditált felsőfokú szakképzéssel együtt.

4.49. táblázat
Felvételi arányok* a különböző típusú középiskolai programokból a felsőoktatásba, 1991–2001

Programok	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999	2000	2001

Szerkezetváltó gimnázium	0,37	0,40	0,42	0,41	0,46	0,53	0,57	0,62	0,66	0,69	0,68
Négy évfolyamos gimnázium	0,33	0,34	0,35	0,36	0,38	0,44	0,47	0,49	0,52	0,57	0,49
Szerkezetváltó vegyes	0,26	0,28	0,30	0,30	0,32	0,36	0,39	0,42	0,47	0,47	0,40
Négy évfolyamos vegyes	0,16	0,17	0,18	0,18	0,20	0,22	0,25	0,26	0,28	0,28	0,25
Szakközépiskola	0,13	0,14	0,16	0,16	0,17	0,17	0,18	0,18	0,20	0,16	0,18
Összesen	0,23	0,25	0,26	0,26	0,28	0,30	0,32	0,33	0,36	0,34	0,34

Forrás: A Középiskolai munka mutatói vizsgálat, 1991–2002 adatai alapján Lannert Judit számításai
* Felvettek aránya a 12. évfolyamosok létszámához viszonyítva.

4.50. táblázat
Korábbi, átlagosan három évvel ezelőtt végzett átlagos szakiskolai osztály végzőseinek sorsa az osztályfőnök (311 fő) ismerete/becslése alapján, 2002 (%)

Megnevezés	%

Érettségihez vezető tanulmányokat folytat	18,1
Újabb szakmát tanul	11,1
Alkalmazottként dolgozik a szakmájában	21,0
Alkalmazottként dolgozik egyéb területen	13,2
Vállalkozóként dolgozik a szakmájában	4,9
Vállalkozóként dolgozik egyéb területen	2,8
Munkanélküli	7,4
Egyéb dolgot csinál (katona, rokkant stb.)	6,6
Nincs tudomása/elképzelése, hogy mit csinál	15,6
Összesen	100,0

Forrás: Mártonfi, 2002a
A feltett kérdés: „Az Ön legutóbbi osztályából (amelynek osztályfőnöke volt) tudomása, illetve becslése alapján jelenleg mivel foglalkoznak a fiatalok?”

4.51. táblázat
A szakképesítések négy kategóriája és néhány ebbe a kategóriába sorolt szakképesítés

	A négy kategória definíciója	A kategóriák jellemzői	Néhány szakképesítés az adott kategóriából

A	Több munkakör betöltésére jogosító, elsősorban a közoktatás keretében megszerezhető szakképesítés (fogyatékosok számára a fogyatékosság típusától, fokától függően) 404 képesítés	– Általában hosszabb, 2 éves – Meghatározott részük kizárólag iskolarendszerben – Szakmacsoportosan alapozható	Fényképész, Bőrtárgykészítő, Pék-cukrász, Fogtechnikus, Banki szakügyintéző, Ápoló, Világosító, Mezőgazdasági gépész, Európai üzleti asszisztens, Idegenforgalmi szakmenedzser, Sportkommunikátor, Külkereskedelmi ügyintéző
B*	Elsősorban az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében megszerezhető, különböző jogszabályokban meghatározott munkakör betöltésére jogosító szakképesítés 228 képesítés	– Megszerzésüket jogszabály írja elő – Jellemzően iskolarendszeren kívül oktathatók – Specializáltak	Egészségőr, fertőtlenítő, Magánnyomozó, Állattenyésztési gépkezelő, Parkgondozó, NC-, CNC-gépkezelő, Vájár, Zöldség- és gyümölcsfeldolgozó, Kötő- és varrógépműszerész, Idegenforgalmi menedzser, Biztosítási ügyintéző, ABC-eladó
C*	Elsősorban az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében megszerezhető, általában egy munkakör betöltésére jogosító szakképesítés 93 képesítés	– Jellemzően iskolarendszeren kívül oktathatók – Specializáltak	Gyógyúszás-foglalkoztató, Mixer, Szőlőtermelő, Mezőgazdasági munkás, Virágkötő, Dajka, Varrómunkás, Háztartásigép-szerelő, Egészségügyi menedzser, Külkereskedelmi asszisztens
D	A szakképzés megkezdésekor bejelentési kötelezettséghez kötött szakképesítés (A szakképzést folytató intézmény vezetője a képzésben résztvevők létszámát szakképesítésenként köteles bejelenteni az Oktatási Minisztérium Szakoktatási Főosztályának.) 84 képesítés	– A képző intézmény köteles a létszámot bejelenteni az OM-nek – Korábban alacsony képzési létszám volt jellemző – Ha két éven keresztül nem lesz képzés, a jegyzékből kikerül	Cipőjavító, Üvegező, Szíjgyártó, Fémtömegcikk-gyártó, Fonó, Bányamentő, Faesztergályos, Kalapos és sapkakészítő, Cipőipari technikus, Olvasztár, Építőanyag-ipari technikus, Mechatronikai műszerész, Finommechanikai technikus, Nyomdaipari technikus

Forrás: Országos képzési..., 2001 és Farkas, 2002
* A dőlt betűs rész a 32/2002. (V.18.) OM rendeletben került a definíciókba, a 2001-es módosítás a dőlt betűs részeket nem tartalmazta.

4.52. táblázat
Felnőttoktatás keretében tanuló általános iskolások, középiskolások és hallgatók száma, ezen belül a lányok aránya, 1960/61 és 2001/02 között

Tanév	Általános iskola		Szakiskola		Gimnázium		Szakközépiskola		Felsőoktatási intézmény (nem nappali tagozat)
	Összes tanuló	Ebből lány, %	Összes tanuló	Ebből lány, %	Összes tanuló	Ebből lány, %	Összes tanuló	Ebből lány, %	Összes tanuló	Ebből lány, %

1960/61	86 668	24,86	–	–	31 358	45,48	54 151	27,67	15 241	12,46
1970/71	21 275	28,85	–	–	45 220	59,93	68 656	36,78	26 715	38,91
1980/81	15 627	30,42	–	–	35 218	63,93	95 114	49,32	37 109	51,08
1990/91	11 536	24,25	–	–	18 820	62,24	49 342	59,38	31 775	48,00
1997/98	3 165	27,08	–	–	25 734	54,17	52 558	55,05	97 789	57,05
1998/99	3 016	27,95	–	–	30 033	52,92	54 829	53,75	111 214	56,25
1999/00	3 146	25,87	–	–	33 078	51,22	55 384	53,36	128 048	54,45
2000/01	2 940	26,26	1070	62,15	37 000	51,59	54 700	53,74	143 413	56,66
2001/02	2 793	26,49	2416	62,75	41 207	51,96	54 024	53,60	156 327	57,27

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002 alapján Mártonfi György számításai

4.53. táblázat
Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések és a beiratkozottak száma, 1995–2000

Év	A szakmai képzések		A szakmai képzésbe beiratkozottak
	száma	1995=100%	Száma	1995=100%

1995	4023	100,0	98 580	100,0
1996	4218	104,8	104 731	106,2
1997	4351	108,2	94 007	95,4
1998	5346	132,9	103 343	104,8
1999	6743	167,6	132 789	134,7
2000	7108	176,7	144 342	146,4

Forrás: Az iskolarendszeren kívüli szakképzés statisztikai adatai..., 2002 és Mártonfi György számításai

4.54. táblázat
A beiratkozottak aránya tanulmányi területek szerint az iskolarendszeren kívüli képzésben, 1996–2000 (%)

Tanulmányi terület	1996	1997	1998	1999	2000

Személyi szolgáltatási, vendéglátói, kereskedelmi, idegenforgalmi képesítések	16,4	18,1	20,1	23,0	22,5
Gazdasági és igazgatási képesítések	23,4	27,7	22,6	23,1	20,1
Kis- és nagyüzemi ipari képesítések	16,7	15,0	15,6	13,5	17,0
Számítástechnikai képesítések	20,4	17,0	19,3	18,4	15,5
Egészségügyi képesítések	7,0	6,9	5,4	4,0	3,1
Mező-, erdő- és halgazdasági képesítések	1,8	2,0	1,6	1,4	2,7
Műszaki, technikusi képesítések	1,4	1,1	1,2	0,8	1,3
Az összes többi tanulmányi terület együtt	12,9	12,2	14,2	15,8	17,8
Összesen	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0

Forrás: Az iskolarendszeren kívüli szakképzés statisztikai adatai..., 2002

4.55. táblázat
A beiratkozottak száma iskolai végzettség szerint az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, 1996–2000 (%)

Iskolai végzettség	1996	1997	1998	1999	2000

Maximum befejezett általános iskola	18,9	16,6	18,3	14,7	15,3
Szakiskola	2,9	2,2	1,7	1,4	1,5
Szakmunkásképző iskola	21,7	21,7	20,9	20,3	22,2
Szakközépiskola	23,2	25,4	24,7	27,0	25,6
Technikum	4,9	4,7	4,9	4,9	5,3
Gimnázium	21,6	22,6	21,0	22,9	21,0
Főiskola	4,9	4,6	6,2	6,4	6,5
Egyetem	1,9	2,2	2,3	2,4	2,6
Összesen	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0

Forrás: Az iskolarendszeren kívüli szakképzés statisztikai adatai..., 2002 és Mártonfi György számításai

4.56. táblázat
A hagyományos szakmai képzésben részt vevők aránya a foglalkoztatottak százalékában, az egy főre eső képzési órák száma és a képzési költség a munkaerőköltség százalékában, létszámkategóriák szerinti megoszlásban, 1999

Foglalkoztatottak száma	A képzésben részt vevők aránya, %			Egy főre eső képzési órák száma	Képzési költség a munkaerőköltség %-ában
Foglalkoztatottak száma	Összesen	Férfiak	Nők	Egy főre eső képzési órák száma	Képzési költség a munkaerőköltség %-ában

10–19	22,6	21,8	24,1	40	0,6
20–49	17,6	17,7	17,5	43	0,8
50–249	15,5	15,6	15,2	38	0,7
250–499	16,8	18,4	14,8	36	0,9
500–999	20,0	22,9	15,6	32	0,8
1000 fő felett	30,6	31,7	28,9	39	0,8
Összesen	21,3	22,9	18,9	37	0,8

Forrás: A munkahelyi képzések főbb adatai, 2002

4.57. táblázat
A 25–64 évesek részvétele a felnőttképzésben végzettségük szerint az OECD-országokban, különböző években

Ország	Alsó középfok	Felső középfok	Felsőfok	A felnőttképzésben való részvétel aránya	A diplomások aránya az alacsony képzettségűekhez viszonyítva

Dánia, 98/99	36	59	75	56	2,06
Finnország, 2000	36	52	76	55	2,09
Svédország, 94/95	36	58	70	54	1,92
Norvégia, 98/99	26	47	67	48	2,57
Egyesült Királyság, 95/96	33	58	75	45	2,25
Németország, 2000	16	39	60	42	3,70
Svájc, 98/99	20	44	55	42	2,76
Hollandia, 94/95	24	42	52	36	2,19
Csehország, 98/99	18	36	49	27	2,70
Olaszország, 98/99	9	37	52	22	5,61
Írország, 95/96	13	30	50	22	3,93
Belgium, 95/96	9	28	47	22	5,51
Magyarország, 98/99	6	17	49	18	8,24
Lengyelország, 94/95	6	23	37	14	5,92
Portugália, 98/99	8	39	55	13	7,03

Forrás: Education at a Glance, 2002

4.58. táblázat
A tanulók, a tanulást tervezők és a nem tanulók aránya a felnőttek körében iskolai végzettség szerint, 2002 (%)

Felnőttek tanulási tevékenysége	8 általános vagy kevesebb	Szakmunkás-bizonyítvány	Érettségi	Felsőfok

Igen	5	8	24	19
Tervezi	9	13	18	34
Nem tervezi	86	79	58	47
Összesen	100	100	100	100

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatás, 2002
A feltett kérdés: „Tanul-e most valamit?”

4.59. táblázat
A normál és a gyógypedagógiai oktatásban részt vevők száma, valamint a gyógypedagógiai oktatásban részt vevők aránya megyénként és képzési program szerint, 2001/02

Megye	Összes gyerek száma				Közülük hány gyerek vesz részt gyógypedagógiai képzésben, és az az összesnek hány %-a
Megye	Óvoda	Általános iskola	Középis- kola	Speciális szakiskola	Óvoda		Általános iskola		Középfok

Bács-Kiskun	18 257	53 396	27 878	467	238	1,3	2468	4,6	4	0,0
Baranya	13 080	37 060	20 597	375	83	0,6	1622	4,4	1	0,0
Békés	13 182	37 281	21 566	381	111	0,8	1666	4,5	–	–
Borsod-Abaúj-Zemplén	26 447	78 461	39 780	361	223	0,8	3961	5,0	23	0,1
Budapest	49 376	128 950	120 061	1457	801	1,6	6483	5,0	846	0,7
Csongrád	14 504	38 981	24 701	174	163	1,1	1271	3,3	54	0,2
Fejér	14 713	42 406	23 415	343	261	1,8	2108	5,0	28	0,1
Győr-Moson-Sopron	14 087	38 223	25 264	377	122	0,9	1494	3,9	26	0,1
Hajdú-Bihar	21 329	57 923	30 668	292	146	0,7	2385	4,1	73	0,2
Heves	11 018	29 797	18 373	60	527	4,8	3171	10,6	65	0,4
Jász-Nagykun-Szolnok	14 537	41 832	23 319	86	93	0,6	1804	4,3	75	0,3
Komárom-Esztergom	11 147	30 468	17 007	303	107	1,0	1617	5,3	46	0,3
Nógrád	7 247	20 423	9 124	58	61	0,8	1045	5,1	25	0,3
Pest	39 105	101 968	32 214	379	615	1,6	4588	4,5	11	0,0
Somogy	11 561	31 781	16 727	177	145	1,3	2264	7,1	9	0,1
Szabolcs	23 613	65 558	30 742	479	118	0,5	3647	5,6	35	0,1
Tolna	8 823	23 466	13 403	68	138	1,6	1279	5,5	70	0,5
Vas	8 781	24 587	13 615	208	110	1,3	1261	5,1	–	–
Veszprém	12 364	35 276	19 738	339	117	0,9	1514	4,3	60	0,3
Zala	9 114	26 407	16 648	210	70	0,8	939	3,6	–	–
Összesen	342285	944 244	544 840	6594	4249	1,2%	46587	4,9%	1451	0,3%

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

4.60. táblázat
Az integrált képzésben részt vevők aránya a gyógypedagógiai képzésben megyénként és képzési program szerint, 2001/02

Megye	Hány gyerek vesz részt integrált képzésben, és az az összes gyógypedagógiai képzésben részt vevőnek hány %-a
Megye	Óvoda		Általános iskola		Középiskola		Speciális szakiskola

Bács-Kiskun	146	61,3	445	18,0	4	100,0	15	3,4
Baranya	68	81,9	117	7,2	1	100,0	–	–
Békés	67	60,4	117	7,0	–	–	–	–
Borsod-Abaúj-Zemplén	114	51,1	388	9,8	23	100,0	–	–
Budapest	344	42,9	1408	21,7	658	77,8	278	22,7
Csongrád	83	50,9	102	8,0	54	100,0	68	41,7
Fejér	221	84,7	253	12,0	28	100,0	–	–
Győr-Moson-Sopron	85	69,7	201	13,5	26	100,0	–	–
Hajdú-Bihar	49	33,6	222	9,3	73	100,0	–	–
Heves	501	95,1	1354	42,7	65	100,0	–	–
Jász-Nagykun-Szolnok	46	49,5	480	26,6	75	100,0	–	–
Komárom-Esztergom	57	53,3	232	14,3	46	100,0	–	–
Nógrád	35	57,4	284	27,2	25	100,0	–	–
Pest	553	89,9	1056	23,0	11	100,0	–	–
Somogy	106	73,1	281	12,4	9	100,0	–	–
Szabolcs-Szatmár-Bereg	102	86,4	720	19,7	35	100,0	–	–
Tolna	109	79,0	245	19,2	10	14,3	–	–
Vas	72	65,5	80	6,3	–	–	–	–
Veszprém	91	77,8	161	10,6	21	35,0	–	–
Zala	39	55,7	129	13,7	–	–	–	–
Összesen	2888	68,0%	8275	17,8%	1164	80,2%	361	5,7%

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

4.61. táblázat
A nemzetiségi oktatás adatai, 1990/91, 1995/96–1999/00 és 2001/02

Iskolatípus/tanév		Nemzetiségi nyelven is oktató			Az összes tanulóból
Iskolatípus/tanév		intéz- mény	peda- gógus	iskolában tanulók	horvát	német	román	szerb	szlovák	szlovén	egyéb

Óvoda
	1990/91	287	680	14 009	1684	9 187	453	–	2584	101	n. a.
	1995/96	364	935	20 470	1603	14 589	647	184	3258	79	110
	1996/97	365	959	20 486	1549	14 658	651	212	3211	87	118
	1997/98	386	993	20 440	1585	14 744	617	164	2989	88	253
	1998/99	390	1010	19 703	1486	14 177	541	174	3115	95	115
	1999/00	n. a.	1039	19 792	1388	14 141	547	181	3050	112	373
	Ebből nemzetiségi tannyelvű	n. a.	531	2 300	253	1 488	130	87	103	0	239
	2001/02	n. a.	n. a.	25 658	1574	16 345	525	420	2850	314	3816*

Általános iskola
	1990/91	322	1048	44 545	3870	33 550	961	n. a.	5879	235	50
	1995/96	371	1255	49 821	2657	41 029	1041	281	4317	116	380
	1996/97	384	1338	51 627	2517	42 940	1069	278	4444	131	248
	1997/98	390	1357	53 021	2476	44 338	1127	227	4409	120	324
	1998/99	393	1433	53 998	2579	45 240	1156	228	4412	122	261
	1999/00	395	1461	55 013	2526	46 254	1198	275	4424	116	137
	Ebből nemzetiségi tannyelvű	18	106	1 760	319	758	427	164	92	0	0
	2001/02	n. a.	n. a.	70 553	1527	39 692	824	476	3269	251	24514*

Középiskola
	1990/91	10	n. a.	1 301	251	746	128	–	176	n. a.	n. a.
	1995/96	23	165	1 987	214	1 376	114	75	197	11	n. a.
	1996/97	26	164	2 136	203	1 498	118	72	205	10	30
	1997/98	22	196	2 224	214	1 559	104	92	195	7	53
	1998/99	21	211	2 335	217	1 672	110	103	132	8	93
	1999/00	23	226	2 825	219	1 978	257	126	118	9	118
	Ebből nemzetiségi tannyelvű	11	226	1 839	219	1 129	129	126	118	0	118
	2001/02	n. a.	n. a.	4 172	179	3 286	177	110	160	12	307

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika és Könyvesi Tibor számításai; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv, 2001/2002
* A cigány kisebbségi oktatással együtt.

4.62. táblázat
Nemzetiségi oktatásban részt vevő általános iskolások száma évfolyamonként, 1985–1999 között

Tanév	Évfolyam								Összesen
Tanév	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	Összesen

1985/86	5931	6068	6088	5869	5661	4891	4187	3675	42 370
1986/87	5841	6065	6075	6066	5783	5788	4927	4310	44 855
1987/88	5308	5754	5822	5884	5753	5614	5562	4747	44 444
1988/98	5398	5223	5559	5621	5494	5563	5368	5275	43 501
1989/90	5738	5459	5358	5948	5419	5239	5140	4999	43 300
1990/91	6247	5902	5646	5242	5604	5531	5251	5122	44 545
1991/92	6425	6238	5971	5672	5368	5760	5443	5289	46 166
1992/93	7141	6525	6413	5865	5613	5573	5775	5350	48 255
1993/94	7030	6900	6441	6153	5669	5533	5276	5710	48 712
1994/95	7238	7047	6882	6308	5974	5645	5348	5237	49 679
1995/96	7015	7074	6971	6560	6039	5830	5226	5106	49 821
1996/97	7635	7127	7079	6792	6427	5948	5477	5142	51 627
1997/98	7932	7365	7094	6959	6449	6338	5500	5336	52 973
1998/99	7919	7727	7184	6893	6590	6407	5897	5335	53 952
1999/00	7844	7697	7614	6985	6577	6452	5894	5769	54 832

Forrás: Vámos, 2002a

4.63. táblázat
A kollégiumok fenntartó, működési mód és tanulói összetétel szerinti megoszlása, 1999 és 2002 (%)

Megnevezés		1999	2002

Fenntartó
	Települési önkormányzat	67,7	61,6
	Megyei önkormányzat	18,4	20,4
	Állami szervezet	1,9	3,2
	Egyház	8,7	8,3
	Alapítvány	1,1	1,1
	Egyéb	2,2	5,4

Működési mód
	Önálló kollégium	24,0	22,9
	Részben önálló kollégium	0,2	4,5
	Nem önálló kollégium	75,8	72,6

Tanulói összetétel (iskolatípus szerint)
	Gimnázium	24,5	24,4
	Szakközépiskola	47,8	48,4
	Szakmunkásképző, szakiskola	20,8	21,0
	Általános iskola	4,3	4,1
	Egyéb	2,6	2,1

Forrás: Horváth I., 2003

4.64. táblázat
Az egyházi és alapítványi oktatás aránya az intézmények, tanulók és pedagógusok számát tekintve, 2001/2002

Iskolatípus	Megnevezés	Összes	Egyházi	Alapítványi, magán

Óvoda	Intézmény	3 522	86	160
	Tanuló	342 285	5 988	5 855
	Pedagógus	32 327	597	641
	Egy pedagógusra jutó tanuló	10,59	10,03	9,13

Általános iskola	Intézmény	3 423	144	66
	Tanuló	947 037	35 671	6 758
	Pedagógus	90 294	3 602	852
	Egy pedagógusra jutó tanuló	10,49	9,90	7,93

Szakiskola	Intézmény	469	19	49
	Tanuló	126 367	2 850	8 265
	Pedagógus	7 982	204	366
	Egy pedagógusra jutó tanuló	15,83	13,97	22,58

Gimnázium	Intézmény	577	88	48
	Tanuló	223 474	29 969	7 593
	Pedagógus	16 845	2 681	699
	Egy pedagógusra jutó tanuló	13,27	11,18	10,86

Szakközépiskola	Intézmény	798	23	110
	Tanuló	292 646	4 799	26 703
	Pedagógus	19 450	231	928
	Egy pedagógusra jutó tanuló	15,05	20,78	28,78

Felsőoktatás	Intézmény	65	26	9
	Tanuló	349 301	18 922	30 019
	Pedagógus	22 863	1 952	1 489
	Egy pedagógusra jutó tanuló	15,28	9,69	20,16

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv, 2001/2002

4.65. táblázat
Az alapítványi és egyéb fenntartású iskolák, tanulóik és a pedagógusok száma, 1992/93 és 2001/02 között

Megnevezés		1992/93	1994/95	1995/96	1996/97	1997/98	1998/99	1999/00	2001/02

Intézmény
	Óvoda	26	43	94	115	121	155	172	186
	Általános iskola	25	33	47	60	66	76	87	90
	Gyógypedagógiai intézmény	2	6	6	8	10	12	13	4
	Szakiskola	8	11	15	14	15	16	19	65
	Szakmunkásképző iskola	13	14	18	26	24	28	26	65
	Középiskola	19	30	52	72	89	111	133	201
	Ebből gimnázium	13	13	24	26	33	35	36	60
	Egyetem, főiskola	3	4	4	5	6	6	6	9

Tanuló
	Óvoda	964	2 881	5 410	5 986	5 905	6 695	7 080	7 521
	Általános iskola	2 500	3 299	4 126	6 353	6 718	7 852	8 943	9 724
	Gyógypedagógiai intézmény	264	484	591	575	615	834	950	412
	Szakiskola	1 107	1 044	1 136	764	1 392	1 175	1 375	9 288
	Szakmunkásképző iskola	952	1 547	1 886	3 001	3 155	3 916	3 832	9 288
	Középiskola	2 393	7 514	10 596	12 478	14 099	17 632	21 675	27 115
	Ebből gimnázium	1 115	2 110	2 213	2 276	2 704	3 092	3 497	7 296
	Egyetem, főiskola	231	2 789	5 247	6 722	6 826	7 384	7 582	9 595

Pedagógus
	Óvoda	103	276	546	606	614	724	748	819
	Általános iskola	290	406	550	781	804	956	1066	1202
	Gyógypedagógiai intézmény	122	175	160	260	278	300	305	63
	Szakiskola	19	23	24	25	42	46	57	481
	Szakmunkásképző iskola	71	70	126	175	171	194	169	481
	Középiskola	268	604	810	821	960	1259	1432	1145
	Ebből gimnázium	129	243	309	279	373	428	500	869
	Egyetem, főiskola	39	658	775	1381	1467	1592	1675	1489

Forrás: Magyar statisztikai zsebkönyv ’96, ’98, KSH; OM oktatási statisztikái és Szalay Lászlóné adatközlése; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002

4.66 táblázat
Az egyházi intézmények főbb adatai (nappali tagozaton) 1992/93 és 2001/02 között

Megnevezés		1992/93	1994/95	1995/96	1996/97	1997/98	1998/99	1999/00	2001/02

Intézmény
	Óvoda	22	36	43	53	60	69	74	86
	Általános iskola	58	110	131	146	162	168	177	144
	Gyógypedagógiai intézmény	3	5	3	3	5	3	3	3
	Szakiskola	2	8	6	8	8	8	7	19
	Szakmunkásképző	1	1	3	4	4	5	8	19
	Középiskola	33	48	52	63	68	85	87	111
	Ebből gimnázium	31	44	52	63	65	71	79	88
	Egyetem, főiskola	26	28	28	28	28	28	28	26

Tanuló
	Óvoda	1 539	2 650	3 290	3 947	4 236	5 031	5 230	5 988
	Általános iskola	11 260	23 315	28 695	3 690	37 044	39 078	42 270	35 671*
	Gyógypedagógiai intézmény	105	185	171	150	177	182	314	124
	Szakiskola	27	1 095	576	587	662	460	314	2 524
	Szakmunkásképző	147	152	514	597	628	1 156	1 971	2 524
	Középiskola	9 806	14 164	15 257	17 153	19 156	19 987	21 523	32 960*
	Ebből gimnázium	8 905	13 277	13 892	15 520	16 714	17 484	18 707	29 059*
	Egyetem, főiskola	2 137	5 237	6 302	7 514	8 570	9 414	10 227	11 389

Pedagógus
	Óvoda	123	221	274	327	375	440	459	597
	Általános iskola	899	1915	2383	2663	3030	3261	3479	3602
	Gyógypedagógiai intézmény	17	30	15	24	41	43	58	17
	Szakiskola	4	90	33	45	38	32	21	204
	Szakmunkásképző	18	13	56	62	71	112	163	204
	Középiskola	794	1277	1467	1709	1922	2093	2365	2912
	Ebből gimnázium	735	1213	1365	1621	1747	1884	2119	2681
	Egyetem, főiskola	429	912	1258	1238	1416	1710	3336	1952

Forrás: Magyar statisztikai zsebkönyv ’96, ’98, KSH; OM oktatási statisztikái és Szalay Lászlóné adatközlése; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002
* Az új statisztikai rendszer a 2001/2002-es tanévtől az 5–8. évfolyamokon tanuló gimnazistákat az előző évektől eltérően már nem az általános iskolások, hanem a középiskolások közt tartja számon.

Tags:

Prefix:

4. Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás (táblázatok)

Jelenlegi hely

4. Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás