Javaslat a családbarát iskola chartája megalkotására
A közoktatási törvény az iskola világának demokratizálása jegyében több ponton fontos jogosítványokat adott az intézményhasználók kezébe. E törvényi helyek nyomán egy, a magyar hagyományoktól bizonyos fokig idegen, más szempontból mégsem hagyomány nélküli iskola képe körvonalazódik. Olyan iskoláé, mely alapvetően nemcsak az iskolahasználók érdekében, hanem legalább ennyire az iskolahasználók által közvetlenül megfogalmazott igények teljesítése érdekében, az iskolahasználókkal a működésről kialakított folyamatos konstruktív dialógusban működik. Elemzők meg szokták állapítani, hogy a diákok jogai karakterisztikusabbak a törvényben, mert - idézzük - a "diákszervezetek hatékonyabban lobbyztak". Lehet, hogy így van.
Tény, hogy a diákok maguk is sokat küzdenek jogaik érvényesítéséért, a Diákparlament tapasztalatai szerint azonban e jogok érvényesülése enyhén szólva problematikus.
Az is tény, hogy a modern Magyarországon a szülői érdekérvényesítés csatornái még kevésbé "hajózhatók", a konfliktusok vagy elfojtódnak (különböző szülői és pedagógusi stratégiák következtében), vagy nem jutnak el a méltó, hatékony konfliktuskezelésig. A kérdés folyamatosan napirenden van. A szülői szervezetek, kezdeményezések keresik a megoldás útját, hol koordináltan, hol egyeztetetlen politikai folyamatokban.
Legutóbb a "szakma" nyelvén is megjelent a probléma. Sáska Géza Charta vagy Bulla címen publikált tanulmányt az Új Pedagógiai Szemle 1997. évi július-augusztusi számában.
Charta vagy Bulla?
Hiszen Chartájuk a diákoknak is van! Évek óta lassan, de biztosan gyarapodik azon személyek köre, akik személyesen vállalják - a csatlakozás ezt jelenti -, hogy a törvényi előírásokon túlmenően különös gonddal őrködnek azon, hogy saját működésükben, környezetükben nem csak hogy ne sérüljenek e jogok, de ezen felül további jogosítványokhoz is jussanak a diákok, a demokratikus társadalom működési és szocializációs normáinak megfelelően.
Charta vagy Bulla?
Van-e esélye egy olyan mozgalomnak, mely a szülői jogok érvényesítéséért száll síkra?
Jól tudom, vannak olyan nézetek is, melyek egyenesen jogi értelemben cselekvőképes gondviselőkre ruháznák az érdekképviselet valamennyi elemét, mely szerint szerződés a tanulóról a szülői ház és az intézmény professzionistái közt köttetik. Magam e nézetet nem osztom, de egyetértek azzal, hogy fontos szerephez kell juttatni a szülőket is.
Az iskolaszékekről szóló rendelkezések ezt a törekvést erősítették és gyengítették is. Tagadhatatlan, hogy az iskolaszékek mozgalma előre vitte a kérdés megoldását.
De kik e "Charta vagy Bulla" aláíró alanyai?
Jelenleg azt a nézetemet bocsátom vitára, mely szerint egy ilyen - morálisan elkötelező - dokumentumot iskolák, nevelőtestületek fogadhatnak el. Olyanok, melyek valóban olykor túl a törvény betűjén, szigorúan, ám önmérséklettel ügyelnek arra, hogy működésükben érvényesüljenek a szülői jogok. Tudom, ezek érvényesítése ma norma valamennyi intézmény számára. De azt is tudom, hogy érvényesülésük nem maradéktalan. Rossz beidegződések, félelmek, olykor vitatható szakmai felfogások dolgoznak az intézményhasználók jogainak érvényesülése ellen. Talán nem indokolatlan mégsem ez az önkéntes, mozgalomszerű, a mozgalomhoz tartozás kitüntető identitásával megerősített kezdeményezés.
A szülőtársadalomnak, a szülői érdekérvényesítés vezéralakjainak az lehet a dolguk, hogy összeállítják s felkínálják ezeket a "pozitívan megkülönböztető" normákat. S őrködjenek immár ebben a "belső körben" a vállalások teljesültén. Éljenek a nyilvánosság eszközeivel.
Szerintem legalábbis.
Nézeteimet készséggel vitára bocsátom. Kérem e "röpirat" olvasóit, válaszoljanak a kezdeményezésre. Több pozitív visszajelzés után kötetlen szakmai beszélgetést rendeznénk a javaslatról.
Postacímem: Miskolci Egyetem, Neveléstudományi Tanszék. 3515 Egyetemváros, Miskolc.
Trencsényi László
pedagógus és szülő
