wadmin | 2009. jún. 17.

Tanmenetjavaslatok

Az alábbi dokumentumot a debreceni Medgyes Ferenc Középiskola pedagógusai készítették el. Bemutatásával szeretnénk segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanórák szintjén is megjeleníthető legyen az, amit a programadaptáció kifejezés alatt szeretnénk érteni.

TANMENET A TANULÁS TANÍTÁSÁHOZ
Óraszám: 4

Óra Tananyag Segédanyag Alkalmazott módszerek Ellenőrzés módja, értékelési szempontok
1. Tanulási stílus felmérése Tanulási stílus kérdőív Csoportokban, a csoportok tagjai együtt értelmezik az állításokat, de egyénileg válaszolnak Egyéni, tanári összegzés (kontroll)
2. Tanulási stratégiák Nyomtatott szöveg,
Tábla,
Tankönyv
Előzetes áttekintés, kérdések alkotása, elolvasás, olvasott információk átgondolása, felidézés, a tankönyv aktív használata Tanári, csoportmunka
3. A tanulók képességeinek fejlesztése Papír,
Íróeszköz
A figyelem fejlesztése (a tanulók párban dolgoznak, szópárokkal, az a cél, hogy a figyelem fenntartásával minél több szópárt visszamondjanak) A memória fejlesztése (csoportokban mondanak szavakat egymás után úgy, hogy mindig egy szóval lesz hosszabb, amit a másik játékosnak el kell ismételnie) Tanári, csoportmunka
4. A tanulók képességeinek fejlesztése Papír, tál, íróeszköz Emlékezés fejlesztése (vers tanulása, a tanulók soronként lerajzolják – emlékezetbe vésés.
Kreativitás fejlesztése (csoportban játsszák: a csoport tagjai gyűjtsenek minél több közmondást, vagy híres emberek mondásait, ezeket papírra írva tegyék egy tálba, egyenként húzva belőle, értelmezzék)
Gondolkodás fejlesztése (csoportban körbeülnek egy asztalt, az első játékos egy mondatot ír egy lapra, a másodiknak egy arra rímelőt kell írni, és így tovább, de a rímfaragás úgy történik, hogy mindig csak a legutóbb leírtakat láthatják)
 

TANMENET A KOMMUNIKÁCIÓ TANÍTÁSÁHOZ
Óraszám:

Óra Tananyag Segédanyag Alkalmazott módszerek, amelyek közül a tanulók hozzáállásának tükrében lehet választani Ellenőrzés módja, értékelési szempontok
1. A kommuniká-
cióról általában;
„Bemutatkozás”
Az óra célja: ráébreszteni a hallgatót az egymásra való odafigyelés fontosságára, felismertetni az eredményes kommunikációt segítő és gátló tényezőket.
A kommunikáció sematikus ábrája a táblán
Cél: Rámutatni arra, hogy a kommunikáció résztvevőinek milyen kívánalmaknak kell megfelelniük.
a) Névjegykártya-
készítés vagy „Linzer gyakorlat”
Cél: az önmagunkról történő megnyilatkozás és az egymásra való odafigyelés gyakorlása
A csoport tagjai párokat alkotnak, majd egy külső és egy belső kört alkotnak olyan módon, hogy a pár egyik tagja a külső, a másik tagja a belső körben áll egymással szembefordulva. A játékvezető különböző témákat nevez meg, amelyekről a párok egy meghatározott időtartam alatt beszélgetnek. Ennek az időtartamnak a felében az egyik fél a beszélő, a másik figyeli, majd szerepet cserélnek. A témák váltásánál a körök a játékvezető instrukciójára elmozdulnak, és mindenki új párt kap. A témák kezdetben mindennapi, könnyed dolgok, majd egyre komolyabb és intimebb kérdések kerülnek szóba.
b) „Börtönjáték”
Cél: Ráébreszteni a hallgatót az egymásra való odafigyelés fontosságára, felismertetni az eredményes kommunikációt gátló tényezőket.
 
2. „Szavak nélkül”: a nonverbális kommunikáció eszközei és szerepe
Az óra célja: a nonverbális kommunikáció gyakorlása, a metakommuni-
kációs jelzések megértésének gyakorlása
Rövid filmrészlet (egy párbeszéd-
jelenet). Pl. Barátok közt.
a) „Néma televízió”
Előre megválasztott filmrészletet (lehetőleg nem magyar) vetítünk a tanulóknak, de a hangot teljesen kikapcsoljuk (lehalkítjuk) a televízión. Az osztály feladata, hogy próbálja megfejteni a nonverbális jelzések értelmezése alapján, hogy mi is történik és mit mondhatnak egymásnak a szereplők. A vélemények megbeszélése után ismét meg kell nézni a filmet, de most már hanggal együtt, és ha van ezután vélemény vagy vita alakul ki, meg lehet beszélni.
b) „Most mutasd meg”
 
3. A beszéd – a verbális kommunikáció
Az óra célja: a verbális kommunikáció nehézségeinek szemléltetése és az áthidalás módozatainak megvitatása
Egy lehetséges történet: Egy kisvárosi cipőboltba bemegy valaki nyitás után és vesz magának egy cipőt 6 ezer forintért. Az áruért tízezres bankjeggyel fizet. A boltosnak még nincs pénz a kasszában, ezért a szomszédos postára megy, és fölváltja a tízezrest. Odaadja a cipőt és a visszajáró pénzt a vevőnek, aki ezután távozik. Félóra múlva bejön a boltba a postás és közli, hogy a nemrégen fölváltott tízezres bankjegy hamis. Ezért arra kéri a boltost, hogy vegye vissza és adjon helyette jó pénzt, mert csakis tőle származhat a hamis pénz. A boltos odaad tízezer forintot a postásnak és megsemmisíti a hamis tízezrest. Ha nem számítjuk a cipő árát, mennyi a boltos vesztesége? a) „Cipőbolt”
Cél: a kommunikáció, valamint az egyéni és páros problémamegoldás érzelmi gátjainak megtapasztalása, annak tudatosítása, hogy milyen határozottan tudunk ragaszkodni saját vélt vagy valódi igazunkhoz. A játékvezető pedagógus elmond egy rövid történetet, amelynek végén egy kérdést tesz föl. Arra kéri a résztvevőket, hogy jól figyeljenek és a kérdésre fejben adják meg a választ. Miután mindenki válaszolt a kérdésre, a táblára egymás mellé írjuk a – várhatóan többféle – eredményt. Megkérünk két önként jelentkezőt (lehetőleg olyanokat, akik különböző megoldásra jutottak), hogy üljenek ki a középre helyezett két székre, és öt perc alatt közösen jussanak el a helyes megoldáshoz. (A folyamatot célszerű videón rögzíteni.) Ezután még 4-5 további párt kérhetünk meg ugyanerre. A páros feladatmegoldások után közöljük a helyes választ (4 ezer forint). Szükség esetén papírpénzzel lejátszathatjuk a történteket. Megbeszéljük a gyakorlat tanulságait, különös tekintettel a problémamegoldás személyi és csoportos gátjaira. A páros munkák megbeszélésénél ezen kívül a személyközi kommunikáció sajátosságaira és akadályaira is kitérünk (fölhasználva az esetleges videofelvételeket). A beszélgetésen a következő témák merülhetnek fel:
  • Mi jellemezte a párbeszé-
    deket?
  • Milyen mértékben jutott érvényre a győztes/
    vesztes stratégia?
  • Ki miért ragaszkodott a saját igazához?
  • Milyen érzés volt rádöbbenni, hogy nem volt igazunk?
  • Sikerült-e valamelyik párnak közösen rájönni az eredményre?
b) Információtorzulás
A feladat az, hogy 5 tanuló kimegy az osztályból és majd ott várja a feladatadást. Eközben az osztállyal összeállítunk egy tetszőleges (akár tréfás) ötmondatos szöveget. Ezt leírjuk egy lapra a későbbiekben bizonyítékul. Egyenként hívjuk be a folyosóról a tanulókat. Az elsőnek megmondjuk, hogy nagyon figyeljen a felolvasott szövegre mert az lesz a feladata, hogy a másodikként bejövőnek továbbadja a hallottakat. A másodiknak és a többieknek ezután azt az instrukciót adjuk, hogy nagyon figyeljen az előző tanulóra mert tovább kell adnia. Nagyon jól követhető (az egyébként csendben szemlélődő osztálynak) az információ torzulása. Annak ellenére megváltozik a tartalom és a lényeg, hogy a feladatmeghatáro-
zásnál mindenki figyelme fel volt hívva a pontosságra. Jól alkalmazható a gyakorlat a tévhitek tisztázására és valótlan híresztelések tapasztalásakor.
c) Túlbeszélés
Beszédkészség javítását és tartalmi gazdagítását szolgálja a gyakorlat. A megadott fogalomról, jelenségről esetleg tárgyról kell megállás nélkül három percig beszélni. Kezdetben egyszerűbb tárgyakat, majd nehezebbeket, később fogalmakat lehet megadni feladatként. Jó kommunikációs repertoárral és intellektussal rendelkező bátor tanuló esetén még valósnak tűnő halandzsa szavakat vagy képtelennek tűnő szóösszetételeket is fel lehet adni.
d) Követni az utasításokat
Cél: a verbális és a képi kifejezés különbségeinek megtapasztalása, az ebből eredő kommunikációs nehézségek szemléltetése és az áthidalás módozatainak megvitatása.
Eszközök: három egyszerű kép, amelyek közül az egyiket a feladat szemléltetésére használjuk. A másik két képről annyi másolat készül, hogy a csoport felének jusson. Tábla vagy tacepao, amelyre rajzolni lehet. Kréta, illetve filctoll. Az, akinél a kép van, olyan utasításokat ad, amelyek alapján párja újra tudja rajzolni a képet. A feladatot legjobb először nagy rajzlapon szemléltetni. A rajz részeit nem szabad sem egyenesen megnevezni sem pedig hasonlatot használni pl. „rajzolj egy lábat” vagy „olyan mint egy fogantyú”. Annak, aki az utasításokat adja, nem szabad látnia a készülő rajzot. Ha a rajz elkészült, megnézheti azt és a kívánt cél elérése érdekében újabb utasításokat adhat – de hasonlatokat továbbra sem használhat. Ezek után kiosztjuk a másik két kép másolatait a csoportnak, akik hasonlóképpen elkezdik a feladatot. Ha valaki rájönne, hogy mit is rajzol, ezt nem szabad elárulnia; várjuk meg, míg mindenki végez, és ekkor vessük össze a rajzokat egymással. A párok ekkor felcserélik a szerepeket. Ha kedvük van rá, maguk is kitalálhatnak egy képet. Fiatalabb gyerekek esetében jobb, ha az utasításokat előzőleg megfogalmazzuk. Azt tanácsoljuk, hogy a képek minél egyszerűbbek legyenek.
e) Vita
 
4. Az írásbeli kommunikáció
Az óra célja: elsősorban a jegyzetelési technika kialakítása, fejlesztése
  A felidézés, a visszahívás gyakorlása – a jegyzetelés
Adunk a társaságnak 5-7 egyszerű utasítást, amit mindenki egyszerre hallgat. A tanulóknak minél rövidebben, szinte a beszélővel egy időben, rövidítéseket, rajzokat alkalmazva, le kell jegyzetelnie, amit hallottak. A jegyzete alapján ki-ki elmondja, mire emlékszik.
 

TANMENET A SZÖVEGÉRTÉS TANÍTÁSÁHOZ
Óraszám: 4

Óra Tananyag Segédanyag Alkalmazott módszerek Ellenőrzés módja, értékelési szempontok
1.   Kompetencia mérés szociokultúra felmérése Feladatlapok Egyéni munka Technikai
2.   A felmérés értékelése, típushibák újraalkotása Újabb feladatlap, projektor Frontális vagy csoport  
3.  
4.  
Olvasás felmérése Nyomtatott szöveg Érdeklődésközpon-
tú téma
Tanári
5.  
6.  
Preparálatlan szövegek feldolgozása Folyóiratok, tankönyvek Kulcsszavak kiemelése vázlatírás, tömörítés Személyközi kommunikáció
7.  
8.  
Preparált szövegek feldolgozása Irodalmi szöveggyűjte-
mény, szótárak, lexikonok (egy nyelvű)
Szövegréteg(ek) értelmezése, tantárgyi koncentráció (asszociatív metodus), véleményalkotás Csoportmunka – felszólalás
9.  
10.  
Feldolgozatlan szövegek Saját gyűjtésű szöveg érdeklődési kör szerint (internetről) Egyéni munka, feladatlap szerkesztése, differenciálás Kombinált módszer (tanuló és tanár kooperáció)
11.   A szövegértés kimeneti mérése Szintező feladatlapok Önértékelés – feladatlap kiválasztásával (1–3. szint)  
12.   A kimeneti mérés értékelése Javított feladatlapok Önértékelés felülvizsgálata tanári irányítással Egyéni, frontális, tanári összegzés (kontroll)

TANMENET A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TANÍTÁSÁHOZ
Óraszám: 4

Óra Tananyag Segédanyag Alkalmazott módszerek Ellenőrzés módja, értékelési szempontok
1. Szociokultúra feladatlap      
2. Ismerkedés Labda vagy papírgombóc Tanár bemutatkozása
Ismerkedés csoportokban, külső és belső körök bemutatkozása (név, család stb.)
Dobálós játék (egész osztály)
1. változat – akihez a labda kerül, elmondja a nevét, lakóhelyét
2. változat – akihez a labda kerül válaszolhat a kérdésre
 
3. Közeledés, bizalomépítés Kedvenceim kérdőív
A csoportok számának megfelelően borítékok, benne széttöredező mondatokkal.
„Kedvenceim” játék csoportokban közreadása. 10 kedvenc megnevezése, amiből az érintettet ki kell találni! (Írásban)
Kártyacsomagok közbeadása a csoportok között. 1 kiválasztása – jellemzők alapján kiről van szó.
Mondat – kirakós játék csoportosan
Karmesterjáték az egész osztállyal
 
4. Értékválasztás Mit tartok fontosnak kérdőív
Milyen szeretnék lenni kérdőív
Csoportokban:
Mit tartok fontosnak (írásban) csoport összegezze, 1 szócső ismerteti, megbeszélés
Milyen szeretnék lenni csoport – szócső, megbeszélés
Versírás csoportokban, csoportonként felolvasás.
 
Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.