Iskoláskorú fiatalok médiabefogadási szokásai

Barta Erzsébet - Szíjártó Imre

Iskoláskorú fiatalok médiabefogadási szokásai¹

A szerzők általános és középiskolás gyerekek körében végeztek kérdőíves vizsgálatot arról, hogy mennyi időt töltenek el tévénézéssel, milyen csatornákat, illetve milyen típusú műsorokat kedvelnek vagy utasítanak el. A felmérés eredményeit közreadó tanulmányban adatokat közölnek arról is, hogy milyen szerepet játszanak a hírműsorok a gyerekek tájékozódásában, illetve arról, hogy mennyire szolgálnak példaképül a médiasztárok.

1999 februárjában 107 iskoláskorú gyerek részvételével kérdőíves felmérést végeztünk Debrecen négy iskolájában. A vizsgálat négy osztályban, két általános iskolás és két középiskolás csoportban zajlott. Az általános iskolások egyik csoportját egy lakótelepi iskola hetedik évfolyamos tanulói, a másikat egy zöldövezeti iskola tanulói alkották. A középiskolások egyik csoportja az egyik helyi elit gimnázium közgazdasági tagozatos, 11. évfolyamos tanulóiból, a másik egy közgazdasági szakközépiskola végzős tanulóiból állt.

A vizsgálat célcsoportjait a következő szempontok alapján állítottuk össze.

1. Igyekeztünk olyan gyerekeket megkérdezni, akik abba a korosztályba tartoznak, amelynek a Nemzeti alaptanterv alapján kötelező a mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyat tanulnia.

2. Az iskolák, illetve az iskolák tanulói között a városban nagy társadalmi-szociális különbségek vannak. Olyan iskolákat választottunk ki, amelyek tanulói megjelenítik ezeket a különbségeket.

3. Figyelembe kívántuk venni, hogy az adott iskolákban a diákok tanultak-e már a mozgóképről. Sajnos a mozgóképes oktatásban részt vevő, illetve részt nem vevő diákok ismeretszintje és szemlélete között nem minden esetben sikerült kimutatnunk különbségeket.

A felmérés során kíváncsiak voltunk arra, milyenek a 7-12. évfolyamos diákok médiafogyasztási szokásai, milyen gyakran és mit néznek a televízióban, milyen meggondolások alapján választanak tévéműsort, illetve tévécsatornát, mennyire ismerik a televíziós személyiségeket, milyen televíziós műsortípusokat részesítenek előnyben, illetve melyeket nem néznek szívesen. Azt szerettük volna felmérni az adott közegben, hogy milyen különbségek vannak a mozgóképes oktatásban részesülő általános iskolások és a tanulmányaikat befejező középiskolások médiafogyasztási szokásai között, azaz az iskolai programok összeállításakor milyen szempontokat kell az iskolának figyelembe vennie.

A vizsgálat két módszerrel történt. Hangsúlyosabb részét alkotta egy 15 kérdésből álló kérdőív, amelyet a gyerekek egy tanóra alatt töltöttek ki (a kérdőívet mellékeljük). Az osztályfőnöki és a magyar nyelv és irodalom órákat használtuk fel erre a célra. A kérdőívek kitöltésekor az adott szaktanár tartózkodott az osztályban, ő segített nekünk az időpont egyeztetésében és a vizsgálat lebonyolításában. A kérdőívet a gyerekek név nélkül töltötték ki.

A felmérés másik módszere az interjú volt. Ezeket a kérdőív kitöltése előtti és utáni szünetekben készítettük néhány olyan gyerekkel, akik a kérdőíveket is kitöltötték. A beszélgetések során olyan jellegű kérdéseket tettünk fel, amelyek a kérdőívben szerepeltek. Hasonló információkat vártunk a gyerekektől, de a beszélgetések kötetlenebb jellege következtében mélyebb következtetésekre juthattunk. Nem használtunk diktafont, igyekeztünk jegyzetelni az elhangzottakat.

A kérdőívek értékelése

A kérdőívet kitöltő 107 tanuló többsége értékelhető választ adott. A kérdésre adott értékelhetetlen válaszokat és a kitöltetlen kérdőíveket értelemszerűen kihagytuk az összesítésből és az átlagok kiszámításából, illetve a táblázatok megfelelő rovataiból. Itt nem célunk pontról pontra aprólékosan elemezni a válaszokat, a legfőbb következtetések kapnak helyet az összegzésben.

A válaszadók adatai, a gyerekek életkor szerinti megoszlása

Az értékelésben nem különböztetjük meg a nemeket, hiszen nincs lényegi különbség a fiúk és a lányok válaszai között. (Talán a 14. kérdés - amely a reklámokról, azok befolyásáról érdeklődött - egyik részénél találtunk minimális eltérést: a lányok a reklámok hatására inkább parfümöt vagy édességet, a fiúk borotvát vagy édességet vásároltak. Ez a különbség azonban szinte nem mérhető, annál is inkább, mivel a legtöbb válaszoló szerint nem jellemző, hogy a reklámok hatására vásárolnának meg bármit is.)

A válaszolók megoszlása születési év szerint

Születési év	Fő
1979	1
1980	13
1981	25
1982	13
1984	14
1985	31
1986	5
Összesen	102

(5 értékelhetetlen)

A tévékészülékek száma otthon

Minden válaszadó otthonában található televízió. Arra is kíváncsiak voltunk, van-e a gyerekeknek saját, bármikor nézhető készülékük. A válaszolók 75,4 százalékának, vagyis a háromnegyedének otthonában kettő-öt televízió van, illetve a gyerekek felének saját készüléke is van. (Az egy családra jutó készülékszám átlagosan három.) A saját készülékek számának eloszlása egyenletes, tehát sem az iskolatípusnak, sem az életkornak nem volt ebben meghatározó szerepe.

A tévézéssel töltött idő

Általános vélemény, hogy a fiatalok mérték és válogatás nélkül nézik a televíziós csatornák műsorait. A kérdőív feldolgozása után azonban az derült ki, hogy a gyerekek túlnyomó többségének nincs ideje tévét nézni. A megkérdezettek közül nyolcvanhárman válaszolták azt, hogy alig tévéznek többet napi egy óránál, mert nem érnek rá. Ez azt jelentheti, hogy igen nagy a diákok iskolai terhelése. Érdekes viszont az, hogy vajon mit néznek meg, a szelektálás után milyen csatornák és műsortípusok számíthatnak az érdeklődésükre.

Műsorválasztási szokások

A százhét válaszadó több mint hatvan százaléka a műsorújságok áttanulmányozása, a műsorok közti előzetesek alapján dönti el, hogy mit fog megnézni. A többiek részint hangulatuktól, társaik ajánló szavaitól teszik függővé a választást. Olyanok is akadtak, nem is kevesen (10 fő), akik céltalanul kapcsolgatnak ide-oda, hogy nekik megfelelő programot találjanak.

Jellemző, hogy a gyerekek nem szívesen engednek beleszólást a felnőttek részéről a műsorválasztásukba. Hasonló a helyzet a műsorok megbeszélésével is. A legtöbben nem beszélik meg utólag a tévében látottakat, mindössze harmincan vonnak le rendszeresen tanulságokat a műsorokról, közülük szinte mindenki a barátait, iskolatársait jelölte meg beszélgetőtársként. Úgy tűnik, felnőttekkel, szülőkkel, tanárokkal csak a legritkább esetben vitatnak meg utólag egy-egy műsort. Tehát elhanyagolható mértékű az iskola, a pedagógusok szerepe a diákok ilyen irányú véleményének formálásában. Ezért is fontos, hogy a mozgóképkultúra és médiaismeret tárgy valóban bekerüljön az iskolákba, típustól függetlenül, hiszen ez mindenkinek lehetőséget ad a médiumok világának megismerésére, hatásmechanizmusainak feltárására.

Kedvenc csatornák

Az ismert és kedvelt tévécsatornák választéka igen széles. Jellemző, hogy a város kábeltársasága által biztosított valamennyi csatornát ismerik a gyerekek. A két korosztály véleménye szinte teljesen megegyezik, mindössze az indoklásban tapasztaltunk némi különbséget: a középiskolások világosabban fogalmazták meg véleményüket arról, hogy miért éppen az RTL Klub a kedvenc csatornájuk (jó, változatos, mindig naprakész, a legnézhetőbb sorozatok itt mennek).

Az általános iskolában tanulók is az RTL Klubot emelték ki legtöbbször az első helyen. Megfigyelhető, hogy általában azért szeretik ezt a csatornát, mert ezen van a Fókusz című műsor. (A médiasztárokra vonatkozó kérdésünkre adott válaszokban igen előkelő helyen szerepelnek a Fókusz műsorvezetői.)

A második helyen a leggyakrabban a Z+ magyar zenetévé szerepel minden iskolatípusban. Okként a műsorvezetők személyét (néhányan közülük szintén jól szerepeltek a médiasztárok rangsorában), a jó, hallgatható zenét jelölték meg.

A harmadik hely megoszlik több csatorna között: talán itt érezhetők kissé az életkori különbségek. Az általános iskolások a HBO mozicsatornát, a Cartoon Networköt sorolták itt fel, míg a középiskolások kérdőívein a Spektrum, a Viva2, az MTV zenecsatorna, a TV3 áll a harmadik helyen.

Televíziós műsortípusok és kedveltségi mutatóik

A kérdőíven felsorolt 12 televíziós műfaj kedveltsége megosztotta a két korosztályt. Az általános iskolások első számú kedvencei a sorozatok, a középiskolások viszont a zenei műsorokat és a játékfilmeket részesítik előnyben. Feltűnő a reklámok elutasítása, a hírműsorok iránti meglehetősen nagy érdektelenség. A show-műsorok viszont nagy népszerűségnek örvendenek (a médiasztárok "versenyében" előkelő helyen szerepelnek a legnézettebb show-műsorok vezetői).

Televíziós műfajok és kedveltségük 1-től 12-ig osztályozva

Televíziós műfaj	Általános iskola		Középiskola		Átlag	Abszolút helyezés
	7. osztály	8. osztály	11. osztály	12. osztály
Filmsorozat	1	1	6	4	3	3
Játékfilm	5	4	1	5	3,75	4
Krimi	10	7	5	6	7	7
Rajzfilm	6	9	7	3	6,25	5
Dokumentumfilm	7	10	8	10	8,75	10
Zenei műsor	2	2	2	1	1,75	1
Show-műsor	3	3	3	2	2,75	2
Sport	8	5	4	9	6,5	6
Magazin	11	11	8	11	10,25	11
Hírműsor	9	8	9	7	8,25	9
Reklám	12	12	12	12	12	12
Vetélkedő	4	6	10	8	7	7

A hírműsorok nézettsége, a hírek igazságtartalma

A táblázatból is látható, hogy a hírműsorok a kedveltség szerinti sorrendben a harmadik harmadban foglalnak helyet. Ez a vélekedés minden bizonnyal életkori sajátosság. A hírműsorok nézésének gyakoriságában a két korosztály között nincs lényegi különbség, holott azt várja és hiszi a felnőtt társadalom, hogy a középiskolások (legalább a végzősök) fokozottan érzékenyek a világ hírei iránt. A hírműsorok értékelésekor a gyerekek túlnyomórészt az RTL Klub híradójára szavaztak. Jellemzően inkább a hírolvasó bemondótól fogadják el a világ eseményeinek bemutatását, mint a közöttük élő felnőttektől, legyen az szülő vagy tanár.

Miért éppen ennek a csatornának hisznek? A válaszok összecsengenek: mert jól szerkesztett módon, kedves, számukra hiteles hírolvasók mondják a híreket, igyekezvén némi humorral is fűszerezni a műsorokat. A hírek igazságtartalmát 70-99 százalék közé teszik, bár az interjúkban azt is elmondták, hogy nincs túl nagy összehasonlítási alapjuk, hiszen a nyomtatott sajtó termékeit ritkán és kevesen olvassák, a hírműsorokból pedig rengeteg van.

Néhány kritikusabban gondolkodó középiskolás azt is megfogalmazta, hogy ezek a híradók egyformák, azonos elvek alapján épülnek fel, csak a tálalás más.

A hírműsorok nézettsége

	Általános iskolások		Középiskolások		Összesen
	fő	%	fő	%	fő	%
Mindig	6	12	7	12,3	13	12,1
Gyakran	22	44	36	63,2	58	54,2
Ritkán	20	40	14	24,5	34	31,8
Sohasem	2	4	-	-	2	1,9

Tévésorozatok és tanulságaik

A százhét gyerek közül mindössze hatan nem néznek sorozatot. (Ők szinte kivétel nélkül időhiányra hivatkoztak.) Elsőként arra voltunk kíváncsiak, miért nézik a tévésorozatokat, megtudjuk-e tőlük, mi a szappanoperák titka, milyen tényezők teszik az átlagnézőt a sorozatok rabjaivá. A vélemények rímelnek egymással: kikapcsolnak, szórakoztatnak, érdekesek, mert a fiatalokról, a szerelemről szólnak, csinos/jóképű színészek sorát vonultatják föl. Jellemző még egy középiskolás véleménye: a sorozatok érdekesek, de egy cseppet sem kell őket komolyan venni.

A válaszokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár van néhány kritikusan fogalmazó diák - ők a 11-12. évfolyamos korosztályhoz tartoznak -, az esetek többségében a vélemény általános, kialakulatlan, vagyis a kérdésünkre nem kaptunk valóban kielégítő választ. Itt ismét érdemes a kötelező mozgóképoktatás lehetőségeit boncolgatni. A médiaismereti stúdium bizonyára segíthetne egészséges szemléletű, kritikusan vizsgáló és fogalmazó diákok kinevelésében.

A középiskolások által fölsorolt és nézett sorozatok spektruma jóval szélesebb az általános iskolásokénál, több mint kétszer annyi szappanoperát soroltak föl, és minőségi különbség is tapasztalható a végzősök kedvenceiben.

A legtöbb válaszadó egyetértett abban, hogy a sorozatok hősei, szereplői nem példaértékűek, magatartásuk, életvitelük nem követendő minta az átlagember számára. ("Tudom, hogy nem lehetek olyan, mint ők, ezért nem példaképek szemmiben.") A megkapó, szép külső azonban vonzóvá teszi a szereplőket, s talán ez az egyetlen olyan pont, ahol a gyerekek példát szeretnének venni valamelyik szereplőről, talán ez az, amiben szívesen hasonlítanának kedvenc hősükhöz.

(A szereplők közül a Vészhelyzet Carter és Ross doktora volt a legnépszerűbb. Az a néhány diák, aki példát látott a szereplők viselkedésében, éppen ezt a két alakot jelölte meg: a hivatástudatot, az önzetlenség és az emberi gyarlóság keverékét látták bennük.)

Reklámok

A reklámok át- meg átszövik mindennapjainkat. Felnőtt és gyerek egyaránt egy-egy reklám hatása alá kerül(het), kedvelheti a reklámok színes, villódzó világát, vagy éppen elutasíthatja azt. Mivel a megkérdezettek nem említették kedvelt és gyakran nézett csatornáik között a közszolgálatiakat, úgy tűnik, elsősorban a kereskedelmi adók módszereiről és reklámjairól van véleményük.

Szereted-e a reklámokat?

	Általános iskolások		Középiskolások		Összesen
	fő	%	fő	%	fő	%
Igen	5	10,6	10	17,5	15	10,4
Nem	40	85,1	39	68,4	79	76
Esetenként	2	4,3	8	14,1	10	9,6

A válaszadók többsége nem kedveli a reklámokat. Ez a vélemény kortól függetlenül jellemző. Azok, akik esetenként szívesen nézik a reklámokat, egyet-kettőt jelöltek meg, a többit elutasítják, tehát válaszaikat akár a nemlegesekhez is számíthatjuk. A leggyakoribb vélemény a nemmel válaszolók esetében: túl sok van belőlük, idegesítően hosszúak és egyformák, erőszakosak, naivnak tartják a nézőt, erőltetettek és elcsépeltek, hiszen ugyanarra a sémára épülnek. Akik szeretik a reklámokat, leginkább azt értékelik bennük, hogy újdonságokat mutatnak be, a humorra alapozók általában jók, egyik-másik érdekes, szórakoztató és színes. Mindkét korosztálynál nagyjából ugyanazok a nézhető és az elutasított reklámok. Felmérésünk idején elsöprő sikere volt az Axe Apolló, a Coca-Cola, Fanta, Sprite és a Sportszelet reklámjának.

Arra a kérdésre, hogy vásároltak-e már valamit televíziós reklám hatására, a túlnyomó többség nemmel felelt.

Médiasztárok

A médiasztárok világa nagyon érdekli a 14-18 éves korosztályt, erre a kérdésre mindenki értékelhető választ adott. Szerettük volna megtudni, hogy a gyerekek szerint ki a médiasztár, hogyan lesz azzá, és hogy név szerint kiket tartanak annak. A fogalom lényegét kivétel nélkül megérezték, kiemelték a televízió "sztárcsináló" szerepét. Eszerint a médiasztár megragadó egyéniségű, szakmáját jól értő (akár üzleti alapon is), jól "eladott" személy, nézőközönsége alkalomról alkalomra milliós, az átlagember megszokott, jó ismerőse, egy-egy csatorna "emblémája", hirtelen lekerülése a csatorna műsoráról nézői ellenállást váltana ki. A gyerekek a felnőttekhez hasonlóan szívesen hisznek a sztároknak, ugyanazt a problémát szívesebben hallgatják meg a szeretett médiasztár tolmácsolásában, sokat adnak a véleményére, bizonyos értelemben példát is jelentenek számukra.

Összegzés

A kérdőívek adatainak összesítése során át kellett értékelnünk néhány, az iskolás korú gyerekek tévénézési szokásaival kapcsolatos közvélekedést.

A felnőttek szeretik azt gondolni, hogy a gyerekek állandóan a tévé előtt ülnek, és a lehető legostobább műsorokat nézik. Ezzel ellentétben kiemelnénk azt az adatot, hogy a megkérdezettek 62,6 százaléka alig néz naponta egy óránál többet televíziót. Feltűnő továbbá a reklámok értékelése: egy sor reklámot - tisztítószerek, pelenkák, intimbetétek, mobiltelefonok reklámjait, bizonyos bankreklámokat - határozottan elutasítottak a megkérdezettek.

Talán nem meglepőek a televíziós műsortípusok nézettségéről és népszerűségéről érkezett válaszok. Az általános iskolások körében a legnépszerűbbek a filmsorozatok, a második helyen a zenei, a harmadik helyen a szórakoztató műsorok állnak. Az utolsó helyen a reklámokat találjuk, azaz az általános iskolások a reklámokat szeretik a legkevésbé. Határozott elutasítással fogadják a megkérdezettek azt, hogy a játékfilmeket reklámokkal szakítják meg egyes tévétársaságok.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a két vizsgált korosztály attitűdje között vannak-e értékelhető különbségek, vagyis az iskolának, illetve az életkornak van-e szerepe a médiabefogadási szokások változásában. Tanulságos például, hogy a hírműsorok nézettsége alapján (mindkét korosztályban körülbelül 12 százalékos arányban néznek rendszeresen hírműsort) nincs különbség a két korosztály között. Nincs lényeges eltérés a népszerű tévésorozatok értékelésében sem. Életkori sajátosságként jelezhetjük, hogy a középiskolások gyakrabban járnak moziba, a moziban való filmnézést előnyben részesítik a televízióval szemben. Talán az iskolai oktatás építhet arra, hogy a mozifilmek közötti válogatásban segítséget nyújtson a diákoknak.

Az adatfelvétel során a kérdőívben szereplő témákról szóban is megkérdezett gyerekeket leginkább a médiasztárok személyisége és sikerei foglalkoztatják. A leggyakoribb beszédtéma közöttük a kérdőívben megnevezett néhány kiemelkedő tévés személyiség viselkedése, öltözködése. Ezeknek a médiasztároknak a pályája példaként szolgál számos tizenévesnek, bennük látják megtestesülni a sikeres, tehetséges embert. A médiasztárokkal kapcsolatban vettük észre azt is, hogy a két magyar közszolgálati csatorna alig szerepel a beszédtémák között. Ezeknek a csatornáknak a műsorai a nézettségi mutatók alsó harmadában találhatók. A bemondókon kívül alig neveztek meg igazi televíziós személyiségeket a közszolgálati műsorok munkatársai közül.

Tanulságosnak tartjuk végül, hogy a legkevesebb elfogadható válasz arra a kérdésre érkezett, amelyben arra vártunk választ, hogy mi a különbség a kereskedelmi és közszolgálati csatornák, illetve ezek műsorrendje között. Arra következtethetünk a válaszok sikertelensége alapján, hogy a gyerekek tévénézési szokásait inkább a spontaneitás és az érzelmi befolyások alakítják. A műsorok és a csatornák közötti tudatos választás és ezek értékelése kívül kerül a gyerekek tájékozódásán.

Melléklet

Iskoláskorú fiatalok médiabefogadási szokásai

A válaszadó - születési éve:

- neme:

1. Hány tévékészüléketek van otthon?

Saját szobádban (szobátokban) van-e külön készülék?

2. Naponta mennyi időt töltesz tévézéssel?

a) napi 1 óránál kevesebbet

b) napi 1-3 órát

c) napi 3-5 órát

d) napi 5 óránál többet

Általában mikor nézel tévét?

a) reggel

b) délelőtt

c) délután

d) este

e) éjszaka

3. Általában

a) egyedül

b) társaságban nézed a televízió műsorait.

Ha nem egyedül nézed a tévét, akkor kivel (kikkel)?

4. a) Milyen tévécsatornákat ismersz?

b) Melyik a kedvenced?

c) Miért?

5. Állítsd sorrendbe a következő televíziós műfajokat aszerint, hogy mennyire kedveled azokat! (A műfajok elé írj sorszámot 1-től 12-ig! 1 = legkedveltebb, 12 = legkevésbé kedvelt.)

- filmsorozatok

- játékfilmek

- krimi

- rajzfilmek

- dokumentumfilmek

- zenei műsorok

- show-műsor

- sportműsor

- magazinműsorok

- hírműsor

- reklámok

- vetélkedők

6. a) Milyen alapon választod ki a kínálatból a néznivalót?

b) Ha szüleid vagy tanáraid, esetleg felnőtt rokonaid megnézésre javasolnak egy-egy műsort, te elfogadod javaslatukat?

c) Ha igen, miért?

d) Ha nem, miért?

e) Barátaidnak, osztálytársaidnak van-e "beleszólása" műsorválasztásodba?

7. a) Megbeszéltek-e egy-egy filmet vagy bármilyen tévéműsort utólag

- otthon?

- az iskolában a társaiddal?

- az iskolában tanáraiddal?

b) Előfordult-e már, hogy utólagos megbeszélés után megváltozott a véleményed az adott műsorról?

c) Ha igen, írj erre egy példát!

8. a) Milyen gyakran nézed a hírműsorokat?

- mindig

- gyakran

- ritkán

- sohasem

Ha mindig, miért?

Ha sohasem, miért?

b) Szerinted mekkora az igazságtartalma a televíziós híradók híreinek?

c) Melyik csatorna hírműsorát tartod korrektnek, a legőszintébbnek?

Miért?

9. Egy-egy politikai, tudományos vagy történelmi kérdés, probléma megoldását, megoldási javaslatát

a) a szüleidtől

b) a társaidtól

c) a tanáraidtól

d) kedvenc tévécsatornád műsorvezetőjétől fogadod el inkább?

10. Magyarázd meg a következő két fogalmat!

a) közszolgálati televízió

b) kereskedelmi televízió

11. Le tudnád-e írni, hogyan, milyen elvek szerint épül(het) fel egy

a) közszolgálati csatorna napi műsora?

b) kereskedelmi csatorna napi műsora?

12. a) Szerinted mit jelent a "médiasztár" fogalom?

b) Kit (kiket) sorolsz ebbe a kategóriába név szerint?

c) Sorolj fel számodra kedves televíziós személyiségeket! Írd a neve mellé, melyik tévénél dolgozik!

d) Miért éppen őket soroltad fel? Példaértékűek ők a számodra? Miben?

13. a) Melyek a kedvenc tévésorozataid? (Sorolj fel hármat-négyet!)

b) Miért nézed ezeket a sorozatokat?

c) Van-e olyan szereplő ezekben a sorozatokban, aki különösen kedves neked? Ki ő? Miért éppen ő?

d) Van-e olyan szereplő ezekben a sorozatokban, aki valamiben példaadó számodra? Ki? Miért?

14. a) Szereted-e a reklámokat? (Húzd alá a megfelelőt!) igen - nem

b) Miért?

c) Jellemezd a mai reklámokat!

d) Írj példát neked tetsző és nem tetsző reklámra!

e) Előfordult-e már, hogy azért vásároltál meg valamit, mert jól reklámozták? Mit?

15. Nagyjátékfilmet inkább

a) moziban

b) tévében nézel.

Miért?

Köszönjük a válaszadást!