Az iskolarendszeren kívüli és belüli tényezők hatása a több tárgyból bukottak arányára
A továbbiakban azt igyekeztünk feltárni, hogy milyen mértékben hatnak az eredményesség, ill. az eredménytelenség egyes megragadható területeire iskolarendszeren belüli és iskolarendszeren kívüli tényezők. A kutatás adatait csoportosítottuk aszerint, hogy iskolán kívüli vagy iskolán belüli tényezőkre vonatkoznak, és többváltozós regressziós elemzéssel megvizsgáltuk, hogy mely tényezők függenek inkább össze egy kiválasztott eredményességi mutatóval, a több tárgyból való bukás magas iskolai arányával. Az iskolarendszeren kívüli, családi helyzetet jellemző tényezők közül az alábbiakat vontuk be az elemzésbe: a hátrányos helyzetű tanulók aránya, a munkanélküli szülők gyermekeinek aránya, a csonka családban nevelkedő gyermekek aránya, cigány származású gyerekek aránya az iskolában. Az iskolarendszeren belüli tényezők körében a következőket elemeztük: az iskola mérete, körzeten kívüli tanulók aránya az iskolában, nem megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógusok aránya, használatban lévő számítógépek száma.
Az elemzést négy lépésben végeztük el: első lépésben csak a családi háttérrel összefüggő változók hatását vizsgáltuk a több tárgyból bukott gyerekek arányával összefüggésben – a cigány tanulók arányának kivételével. A második lépésben az iskolarendszeren belüli tényezők hatását vizsgáltuk, egy változó, a pedagógusok kivételével. A harmadik és negyedik lépésben a két korában kihagyott, önmagában is igen erős hatást mutató változót vizsgáltuk: a cigány tanulók arányát és a nem megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógusok arányát.
A vizsgált, iskolarendszeren kívüli, családi hátteret jellemző változók közül egyedül a munkanélküli szülők aránya mutatott szignifikáns összefüggést a több tárgyból bukottak arányával, de együtt a jelenség mintegy 20%-át magyarázták (1. lépés). A vizsgált iskolai tényezőkkel együtt a változók együttes magyarázó ereje 26%-ra emelkedett, de köztük már nem volt olyan változó, amely szignifikáns kapcsolatban lett volna a bukottak arányával – a munkanélküli szülők változója is veszített magyarázó értékéből (2. lépés). A cigány származású tanulók arányának változója erős szignifikáns kapcsolatot mutatott a több tárgyból bukottak arányával, s a változó elemzésbe történő bevonásával a modell magyarázó ereje 50%-ra emelkedett (3. lépés). Az utolsó lépésben a külön elemzett pedagógus-változó ismét szignifikáns kapcsolatban volt a függő változóval, a modell magyarázó értéke 69%-ra emelkedett (4. lépés).
Független változók | 1. lépés | 2. lépés | 3. lépés | 4. lépés |
---|---|---|---|---|
Szignifikancia: 0,05 * 0,01 ** 0,001 *** |
||||
Iskolarendszeren kívüli változók hátrányos helyzetű tanulók aránya munkanélküli szülők gyermekeinek aránya csonka családban élő gyermekek aránya |
-,254155 | -,242253 |
-,467684 |
-,244679 |
,610956 * |
,640284 | ,343523 | ,357213 | |
-,068407 | -,088901 | -,027622 | ,017994 | |
Iskolarendszeren belüli változók tanulók száma összesen körzeten kívül lakó gyermekek aránya használt számítógépek száma |
,341765 |
-,215382 |
-,01928 |
|
,043653 | -,265127 | -198253 | ||
,044133 | ,411154 | ,29308 | ||
Cigány származású tanulók aránya | ,832258* | ,445321 | ||
Nem megfelelő képesítéssel rendelkező tanárok aránya |
,513775 ** | |||
R2 | 0,19 | 0,26 | 0,50 | 0,69 |
Az iskolarendszeren belüli tényezők önmagukban valamivel kevesebb meghatározó erővel bírnak, köztük csak egy változó bizonyult szignifikánsnak, a nem megfelelő képesítéssel dolgozó pedagógusok. Jobban látszanak befolyásolni az iskolai sikertelenséget az iskolarendszeren kívüli tényezők, köztük is elsősorban a munkanélküli szülők, ill. még hangsúlyosabban a cigány származású szülők aránya. Elgondolkodtató azonban a szorosnak tűnő kapcsolat ezen tényezők között, s a tény, hogy végső soron úgy tűnik, a nem megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógusok aránya erősebben hat az iskolai kudarcokra, mint a kedvezőtlen családi háttér. Az a tény, amivel a kisiskolák gyakran szembesülnek, hogy nincs, ill. nem tudnak alkalmazni elegendő megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógust egyes szaktárgyakban, feltehetően erősen rontja a tanulók esélyeit, ennélfogva ez az iskolarendszeren belüli tényező inkább tovább gyengíti a már hátránnyal érkező tanulók esélyeit, mintsem kiegyenlíteni segítené azt, hiszen éppen ezekben az iskolákban magasabb az átlagnál a munkanélküli és a cigány tanulók aránya is.