<

Tartalom

  • Előszó
  • Vágó Irén: • Tartalmi változások a közoktatásban – A „rejtett” helyi tantervektől a valóságos helyi tantervekig –
    Az utolsóként bevezetett 1978-as központi tanterv szabályozó erejének lassú erodálódásával, az iskolák szakmai autonómiájának Magyarországon soha nem látott kiteljesedésével párhuzamosan az oktatási intézmények – az 1985-ös közoktatási törvény adta lehetőségeikkel élve – kisebb-nagyobb mértékben hozzáláttak tantárgyi rendszerük átalakításához.A kilencvenes évek közepére a közoktatási rendszer a tartalmi munka szempontjából tökéletesen átláthatatlanná vált.
  • Lannert Judit: • Szerkezetváltási tendenciák és a továbbtanulási arányokat befolyásoló tényezők a közoktatásban
    Az OKI Kutatási Központjában 1997-ben sor került egy olyan empirikus vizsgálatra, amely mintegy 1200 alap- és középfokú oktatási intézményre terjedt ki. A minta település- és iskolatípus szerint reprezentatív, így módot nyújt arra, hogy néhány, az oktatáspolitika és a közvélemény érdeklődésére is számot tartó problémát megvizsgáljunk. Jelen tanulmány két kérdéskört vizsgál. Az egyik, hogy milyen jellegű szerkezetváltás zajlott le eddig a közoktatásban, és milyen változások várhatók még. Vajon a NAT befolyásolja-e ezt a folyamatot, és ha igen, milyen irányba?
  • Imre Anna: • Tartalmi modernizáció a gimnáziumokban és a vegyes középiskolákban
    Az 1990-es évek változásai az oktatási rendszer egészét nagymértékben átalakították, már az évtized elején spontán módon is komolyan próbára téve minden intézmény túlélési és megújulási képességeit. Az évtized végére ugyanakkor már egy központi szintről indított modernizációs folyamat is elérte az iskolákat, amely az innovációs törekvéseket beépítve és intézményesítve komoly szakmai megújulást is feltételezett.
  • Mártonfi György: • Tartalmi modernizáció az iskolarendszerű szakképzésben
    A politikai rendszerváltás a szakképzésben is új időszámítást eredményezett. A szakképző rendszer egésze a nyolcvanas évek végén a relatíve – azaz a magyarországi alrendszerek között – jól ellátott, színvonalasan működő alrendszerek közé volt sorolható, a piacgazdaság követelményei azonban számos kihívás elé állították, a leépülő nagyipart kiszolgáló szakmunkásképzés pedig egyenesen válságos helyzetbe került.
  • Vágó Irén: • Az élő idegen nyelvek oktatása – Egy modernizációs sikertörténet –
    A 2000. évhez közeledve, az információs társadalom küszöbén az idegennyelv-tudás jelentősége világszerte igen nagy mértékben megnőtt. Különösen fontos a nyelvtudás egy olyan kis ország számára, mint Magyarország, melynek nyelvét csak az adott nemzethez tartozók beszélik. Egy olyan ország számára pedig, amelyik hosszú szünet után, 50 év keleti orientáció után próbál bekapcsolódni a nemzetközi kommunikációba, a gazdasági, politikai, kulturális életbe, az európai integrációs folyamatba, a világnyelvek ismerete elengedhetetlen.
  • Imre Anna: • Az idegennyelv-oktatás kiterjedésének hatása a nemzetiséginyelv-oktatásra
    Hazánkban a közelmúltban gyors és jelentős mértéku változások mentek végbe a nyelvoktatás területén. Ezek értelmezéséhez és elemzéséhez már az elemzési keret megválasztásánál körültekintőnek kell lennünk, mivel a változások több dimenzióban értelmezhetőek egyidejűleg: egyaránt rendelkeznek politikai, ezen belül oktatáspolitikai dimenzióval (az orosz nyelv kötelező oktatásának bevezetése, illetve kötelező voltának eltörlése, az oktatási rendszer saját belső érdekeltségi viszonyainak alakulása), gazdasági dimenzióval (adott nyelvek le- vagy felértékelődése a munkaerőpiacon) és társadalmi dimenzióval (adott nyelvek presztízsértéke, illetve adott, magasabb értékkel bíró nyelvek ismerete vagy az oktatásához való hozzáférés társadalmi különbségei).
  • Kovács Katalin: • A NAT eurokompatibilitása
    A magyar Nemzeti alaptanterv (NAT) európaiságának vizsgálata meglehetosen anakronisztikus vállalkozás, hiszen legfeljebb az egyes európai országok tanterveire gondolhatunk összevetési alapként. Úgy tűnik, hogy van valamiféle „rejtett” európai tanterv, melynek hatásmechanizmusait, elemeit érdemes számba vennünk az „európai iskolába” való felvétel elott. Ebben a kontextusban érdemes megvizsgálnunk, hogy az új magyar oktatásirányítási rendszer és a Nemzeti alaptantervben testet öltő újfajta tartalmi szabályozás megfelel-e, összhangban áll-e az Európában zajló változásokkal.
  • Balázs Éva • Önfejlesztő iskolák – Egy alapítványi kezdeményezésű innováció –
    A Soros Alapítvány támogatási filozófiájára alapjában nem jellemző, hogy kormányzati programok célkitűzéseinek megvalósítását segítse. Mégis, a közoktatás-fejlesztésnek a támogatására az alapítvány 1994 és 1998 között önálló kuratóriumot és alprogramot1 hozott létre. Ennek keretében indította el 1996-ban az „Önfejlesztő iskolák” programját.
  • Modláné Görgényi Ildikó • A szakképzés központi programjainak kifejlesztése
    Az átalakulási folyamatok a szakképzésben is megkezdődtek már 1989-ben. A szakképzés résztvevői nem kívánták fenntartani tovább az uniformizált képzési rendszert, ezért az oktatási intézmények érezve a változás szükségességét átmenetként kísérleteket indítottak, amelyekre a művelodési tárca jogszabályban biztosított lehetőséget.
  • Kocsis Mihály: • A pedagógusképzés szerkezeti és tartalmi változásai az 1990-es években
    Az 1990-es években a pedagógusképzés szempontjából meghatározó munkaeropiacon és a közoktatási rendszerben jelentős változások – a korábban szilárdnak tűnő iskolaszerkezet megbomlása, az oktatás liberalizálódása, az alternatív programok piacának kialakulása, a törvényi szabályozás új területei: a 18 éves korig tartó tankötelezettség, a Nemzeti alaptanterv megjelenése, a vizsgarendszer várható bevezetése, új pedagóguskompetenciák igénye stb. – következtek be. Ezekkel a változásokkal párhuzamosan demográfiai apály érte el az iskolákat: a nagy népességű korosztályok már elhagyták a középiskolákat is, miközben az újonnan belépők száma csökkent. Ez alapvető befolyást gyakorol a közoktatás rendszerére és a pedagógusok foglalkoztatására. (Halász–Lannert, 1998).
  • Függelék – Igazgatói kérdőív – Önkitöltős
  • Függelék – Az iskolaminta reprezentativitásáról
  • Függelék – Tartalmi szabályozás – Iskolavezetői koncepciók

Impresszum

A kötet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával készült.
Írta: Balázs Éva, Imre Anna, Kocsis Mihály, Kovács Katalin, Lannert Judit, Mártonfi György, Modláné Görgényi Ildikó, Vágó Irén
Lektorálta: Báthory Zoltán, Pecsenye Éva
Olvasószerkesztő: Simon Mária
Tördelőszerkesztő: Grépály András
Fedélterv: Szepessy Ákos
© Balázs Éva, Imre Anna, Kocsis Mihály, Kovács Katalin, Lannert Judit, Mártonfi György, Modláné Görgényi Ildikó, Vágó Irén
ISBN 963 7315 73 X

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.