wadmin | 2009. jún. 17.

Komenczi Bertalan

Innovatív iskolák az Európai iskolai hálózaton

Ha valaki szeretné megtudni, hogyan gondolkodnak ma az Európai Unióban a 21. század oktatásáról, és milyennek képzelik el a jövő iskoláját, látogasson el az Európai iskolai hálózat innovatív európai iskolákat bemutató webhelyére.1 Ehhez a hálózathoz eddig 20 európai ország csatlakozott, ezek csaknem 500 válogatott iskolájáról találhatók itt rendszerezett adatok. El lehet "látogatni" innen az egyes iskolák internetes honlapjára is. Lévén, hogy az országcsoport összes iskoláinak száma százezres nagyságrendű, ez a néhány száz iskola egy elit kisebbséget képvisel (cutting-edge/leading edge schools). Ezek az iskolák tudatosan készülnek a jövőre. Ez irányú törekvéseik, célkitűzéseik és eddig elért eredményeik megfelelnek az Európai Unió - különböző dokumentumokból kirajzolódó - oktatási-informatikai stratégiájában megfogalmazott elvárásoknak. Érdemes közelebbről megvizsgálnunk, hogyan és milyen célok alapján szerveződik ez az "élcsapat", milyen kritériumok alapján választják ki az iskolákat. Az is érdekes lehet számunkra, hogy a csoporthoz tartozó iskolák milyen jövőképeket alakítottak ki, milyen iskolafejlesztési stratégiákat fogalmaztak meg, és hol tartanak tanulási környezetük modernizálásában. Az iskolák elé állított kritériumrendszerben megmutatkozik az Európai Unió iskolafejlesztési filozófiája, amelyben a különbözőség és a sokféleség értékelése mellett kulcsfogalom a minőség, a hálózat és az innováció is.

Hálózat és innováció

A hálózat minden bizonnyal a 21. század elejének meghatározó együttműködési formája lesz. A laterális módon összekapcsolódó szervezetek olyan rendszert alkotnak, amely nyitott, és kellően rugalmas ahhoz, hogy érvényesüljön benne egy evolúciós jellegű alkalmazkodási-tanulási folyamat. A rendszer működésének alapelemei a nyitottság, nyilvánosság, információcsere, reciprocitás és interaktivitás. A hálózatokban új lehetőségek nyílnak az információk cseréjére és a tudás megosztására. A tanulás a hálózati működés lényege, központi kategóriája. A hálózat bármely elemében megjelenő új tudás, innovatív megoldás, kipróbált és bevált technika a rendszer bármelyik pontján felhasználhatóvá és továbbfejleszthetővé válik.

Az oktatásügyet szolgáló európai együttműködési hálózatok jelentőségét már a Fehér könyv is hangsúlyozta 1995-ben.2 Az Európai Bizottság Tanulás az információs társadalomban című akcióterve megerősítette ezt.3 A tudás Európája felé című bizottsági állásfoglalás szerint ki kell építeni a nyitott és dinamikus közös európai oktatási teret, és "Európai együttműködési hálózatok kialakításával és továbbfejlesztésével biztosítani kell a tapasztalatok és a bevált gyakorlat [good practice] cseréjét."4 Az Európai Bizottságnak az iskolai minőség-értékelés területén történő szorosabb európai együttműködést szorgalmazó javaslata szintén a hálózatot jelölte meg a kapcsolattartás elsődleges eszközeként.5 Legutóbb pedig az Európai Tanács a portugáliai Feirában elfogadta az eEurope akciótervet, amely a tagállamokat az iskolák KIT-alapú (kommunikációs és információtechnikai eszközrendszer) innovációjának meggyorsítására hívja fel, középpontban az internet általános elérhetőségének a biztosításával.6 Az Európai iskolai hálózatban összekapcsolt iskolák között stratégiai partnerség jöhet létre, és ez fontos szerepet tölthet be az ún. európai hozzáadott érték (the European added value) generálásában is.7

ENIS

A négybetűs akronim az Innovatív európai iskolák hálózatát jelenti (European Network of Innovative Schools). A hálózat létrehozása és működtetése az Európai iskolai hálózat nagyszabású és stratégiai szempontból kiemelkedően fontos vállalkozása. Az Európai Bizottság fontos szerepet szán a hálózatnak az Unió eEurope8, illetve eLearning programjainak megvalósításában, amelyekkel szeretnék felgyorsítani az új kommunikációs és információtechnikai eszközrendszer (a továbbiakban: KIT) beillesztését az iskolák tanulási környezetébe. A hálózat 2000 júniusában 20 európai ország több száz iskoláját fogta át. Olyan iskolákat válogattak ki, amelyek megfelelő informatikai infrastruktúrával és tapasztalatokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a KIT pedagógiai szempontból is megalapozott használatának példái legyenek. Az iskolák egységes keretrendszerben mutatják be eredményeiket a következő témakörök szerint: technikai infrastruktúra és kapcsolatrendszer; pedagógiai és oktatásszervezési eszközök és módszerek; korszerű tudás és képességek.

Az ENIS célkitűzéseiben az Európai iskolai hálózat innovációt szolgáló törekvései az alábbiak szerint nyilvánulnak meg:

- A KIT tanítási-tanulási felhasználása során bevált módszerek megvitatása és elterjesztése.

- Együttműködési lehetőségek biztosítása a KIT-alapú innováció élvonalbeli iskoláinak.

- Az új technikán alapuló termékek és szolgáltatások tesztelése és értékelése.

- Az egyes iskolák eredményeinek és tevékenységének bemutatása.

Az ENIS program kiemeli azt, hogy az élenjáró, kísérleteket vállaló iskolák tevékenysége mennyire fontos az EU iskolafejlesztési koncepciójának megvalósításában. Az iskolák számára a csoporthoz tartozás természetesen előnyökkel jár, de egyúttal kötelezettségeket is jelent. Az ENIS-iskolák meghívást kaphatnak részvételre az Európai iskolai hálózat különböző kísérleti programjaiban. Ennek során lehetőségük nyílik arra, hogy kipróbálják a legújabb alkalmazásokat és az iskolai KIT-stratégia továbbfejlesztését, valamint a benne foglaltak megvalósítását szolgáló segédanyagokat.

Ezek az iskolák lehetnek az elsők, amelyek részesülhetnek az Európai iskolai hálózat ingyenes, vagy kedvezményes szoftver-licence akcióiból. A hálózathoz tartozó iskoláknak jó esélyük van arra is, hogy az adott ország IKT-fejlesztést szolgáló alapjainak odaítélésekor előnyt élvezzenek és meghívást kapjanak különböző szemináriumokra, konferenciákra. Az ENIS "márkajel" még további előnyöket nyújthat az idetartozó iskoláknak: például megkönnyítheti a gazdaság területéről együttműködő partnerek és szponzorok bevonását az iskola fejlesztésébe. A csoporthoz tartozó iskolák természetesen egymással is könnyen vehetnek fel kapcsolatokat.

Elvárják az ENIS iskoláktól, hogy folyamatosan fejlesszék tanulási környezetük informatikai infrastruktúráját és korszerűsítsék pedagógiai módszereiket. Élen kell járniuk a rendelkezésükre álló releváns információk megosztásában, és tapasztalataikat hozzáférhetővé kell tenniük mások számára is. Késznek kell lenniük új projekt-partnerekkel való együttműködésre, de számítanak részvételükre új kezdeményezések elindításában, kipróbálásában is.

Ahhoz, hogy egy iskola ennek az elit csoportnak a tagja lehessen, meghatározott kritériumoknak kell megfelelnie. A jelentkező iskoláknak egy kérdőívet kell kitölteniük, és a kérdésekre adott válaszok alapján értékelik őket. Számunkra is érdekes lehet a kérdések megismerése, hiszen ezekben mutatkozik meg az Európai iskolai hálózat iskolafejlesztési filozófiája és az oktatás modernizációjával kapcsolatos uniós elképzelések.

A kiválasztás szempontjai

Ha egy iskola az ENIS csoport tagja szeretne lenni, hat kérdéscsoportra kell válaszolnia. A kérdések a következő fogalmak köré szerveződnek: pedagógia, technika, iskolaszervezet, stratégia, szervezés és tartalom. Vizsgáljuk meg ezeket külön-külön.

Pedagógiai szempontok

"A KIT beillesztése az iskolák tanulási környezetébe gyakran úgy történik, hogy változatlanul maradnak a régi pedagógiai módszerek, a tanulási folyamatra továbbra is az indirekt motiváció és a passzív, befogadó tanulás jellemző. Azonban egyre több iskolában ismerik fel, hogy az új eszközök hatékony használatához innovatív és progresszív pedagógiai módszerek alkalmazására van szükség." Ezek a mondatok vezetik be a kérdések első kategóriáját. Az, hogy a kritériumrendszer első kérdéscsoportja pedagógiai jellegű, egyúttal azt is jelzi, hogy a jövő iskolájában változatlanul a pedagógiáé az elsőbbség, a technika eszközként szolgál a pedagógiai célok megvalósításához. Megtudhatjuk még a bevezető információkból azt is, hogy a válaszok értékelése során a problémaközpontú, projektek köré szerveződő, a résztvevők elképzeléseit figyelembe vevő pedagógiai gyakorlatot különösen nagyra értékelik. Előnyt jelent az is, ha a pedagógiai elképzelések szorosan és szervesen kapcsolódnak a KIT használatához. A következő kérdésekre kell válaszolni.

- Milyen az iskola pedagógiai fejlesztő tevékenysége (milyen szinten, milyen tartalommal, hány résztvevővel történik)?

- Milyen fokú jártassággal és mennyi tapasztalattal rendelkeznek a tanárok a multimédia-programok és az internet oktatási felhasználását illetően?

- Készültek-e írásos dokumentumok az iskola eddigi innovatív tevékenységéről?

- Milyen területen működnének együtt más európai iskolákkal?

- Vannak-e konkrét elképzelések egy ilyen együttműködés tartalmát illetően?

Technika

Bár a technikai infrastruktúra fejlesztése nem elsődleges célja az ENIS projektnek, mégis szerepel a kritériumok között ez a téma, mivel a KIT konfigurációnak el kell érnie egy bizonyos szintet ahhoz, hogy egy iskola képes legyen hálózati együttműködésre. Az informatikai infrastruktúra minimumszintjének kialakítása tehát valamennyi iskola számára kötelező. Külön értékelik, ha a diák-számítógép arány alacsony, ha széles körű az iskola szoftverválasztéka, ha van az iskolában videokonferencia-berendezés és megfelelő kommunikációs csatornák állnak rendelkezésre. A kérdések itt a következők.

- Hány tanuló jut egy számítógépre?

- Hány számítógép van az iskolában (típus és konfiguráció szerint csoportosítva)?

- Milyen alkalmazásokat használnak az iskolában?

- Milyen az internetkapcsolat sávszélessége?

- Van-e az iskolának saját honlapja?

- Rendelkezik-e az iskola videokonferencia-berendezéssel?

- Van e jártasságuk a tanároknak/diákoknak a weblapkészítésben?

Iskolaszervezet

Nagy jelentősége van annak is, miképpen épül be az iskola napi működésrendjébe az új kommunikációs és információs eszközrendszer. Az egyik kulcskérdés ma az, hogyan férnek hozzá a tanulók az iskolákban hogyan férnek hozzá az információtechnikai eszközökhöz, milyen körülmények között, milyen feltételek mellett használhatják a meglévő infrastruktúrát. Az is meghatározó az iskola élenjáró jellegét illetően, hogy milyen mértékben integrálódott az új technika az iskola pedagógiai programjába, helyi tantervébe. Ebben a kategóriában a következőkre várnak választ az iskoláktól.

- Milyen arányban jelenik meg a KIT a tanítás napi gyakorlatában?

- Hogyan férnek hozzá a tanárok és a diákok a számítógépekhez, az alkalmazásokhoz és a hálózathoz?

- Milyen gyakorlatot alakított ki az iskola a saját és az interneten fellelhető információforrások, dokumentumok elérését, a hozzáférés szabályozását illetően?

- Van-e a tanulóknak lehetőségük otthonról belépni az iskolai hálózatba?

- Milyen megoldást találtak a technikai és módszertani támogatás és tanácsadás biztosítására?

Stratégia

"Csaknem minden iskola megfogalmazza általános céljait és kialakítja ennek megfelelő programját. Jóval kevesebb azon iskolák száma, amelyek ebben a vonatkozásban az információs és kommunikációs eszközök implementációját figyelembe vették volna, és alig találunk olyan iskolát, amelyik részletes és átgondolt KIT stratégiát dolgozott volna ki." Ezzel a megállapítással kezdődik az iskolák stratégiai tervezésére vonatkozó kérdéscsoportot bevezető szövegrész. Kitűnik belőle, milyen fontosnak tartják azt, hogy az iskolák konkrét, írásos fejlesztési tervet dolgozzanak ki a maguk számára. Ez azért is elengedhetetlen, mert az iskolai KIT-stratégia irányelvei sokat segíthetnek a tantervek kidolgozása, az egyes tantárgyak tanmeneteinek elkészítése során. Azok a kérdések, amelyek itt szerepelnek, egyúttal azt is jelzik, miben nyilvánul meg egy jó iskolai stratégia hatása.

- Milyen hatása van a stratégiának az iskola napi működésére?

- Mennyiben befolyásolja a stratégia az egyes tantárgyak oktatási gyakorlatát?

- Milyen fokú az elkötelezettség más iskolákkal történő együttműködésre, és milyen erőforrásokat fordít az iskola erre a célra?

Szervezési kérdések

Fontos megvizsgálni, hogyan nyilvánul meg a KIT implementációjára való törekvés az iskola működésének szervezésében. Milyen mértékben és hogyan épült be az információtechnikai eszköztár az intézmény tanulási környezetébe, milyen módon biztosítják a rendszer hatékony és zökkenőmentes működését és továbbfejlesztését. Idetartozik az is, hogyan szervezi meg az iskola tanárai továbbképzését, miképpen gondoskodik arról, hogy a tanárok megfelelő technikai és módszertani segítséget, illetve tanácsadást kapjanak. Lényeges kérdés, van-e az iskolában olyan személy, aki az iskolai informatikai rendszer működéséért felelős, a segítés és a tanácsadás kiterjed-e az otthoni számítógépekre is.

- Milyen az iskola mindennapi élete, és ez milyen hatással van a KIT implementációjára?

- Hogyan szervezik a technikai támogatási és adatbiztonsági rendszert?

- Milyen informatikai végzettséggel rendelkeznek a tanárok?

- Rendelkeznek-e a diákok és a tanárok e-mail címmel? Milyen arányban?

Tartalom

A KIT hatékony iskolai működtetéséhez elengedhetetlen a megfelelő szoftverek biztosítása. A jó alkalmazások egyúttal értékes tanítási eszközként is szolgálnak. Az is fontos azonban, miképpen tartalmazzák a tantervek és az egyes tantárgyak tananyagai az információ- és kommunikációtechnikával valamilyen formában kapcsolódó ismereteket. Az iskolák szoftverhasználatára és a tantárgyak tanításához felhasznált digitális tartalmakra két kérdés vonatkozik:

- Milyen szoftvereket használ az iskola?

- Milyen alkalmazásokat, felhasználói programokat, CD-ROM-okat használnak általában és speciálisan az egyes tantárgyak tanítása során?

A fenti kérdésekre adott válaszaik alapján válogatták ki az ENIS honlapon szereplő iskolákat. Itt az iskolák többféle csoportosításban (ábécésorrendben, országok szerint) találhatók meg, és a hat kérdéscsoportra adott válaszaik is elolvashatók. A válaszokból kirajzolódik az adott iskolára jellemző helyzetkép, amelynek alapján körvonalazódik az iskola hétköznapi számítógéphasználata. Fogalmat alkothatunk az iskola jövőképéről és fejlesztési filozófiájáról is. A következő részben bemutatok a fenti körből néhány jellegzetes iskolát mint modellt.

Iskolák

Az A. Roland Holst College holland középiskolában megpróbálják elképzelni a jövőt, és ennek megfelelően átalakítani az iskola tanulási környezetét.9 Abból indulnak ki, hogy a számítógép fontos a mai társadalomban, és a jövőben még inkább az lesz. Ezért úgy gondolják, legfontosabb feladatuk az, hogy diákjaikat felkészítsék arra a komputerizált világra, amelyben élni fognak. Pedagógiai programjuk kulcsfogalmai: a különbözőség, sokoldalúság, felelősség.

A különbözőségek megismerése és értékelése gazdagítja a diákokat, ezért lehetőséget biztosítanak arra, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki más európai országok diákjaival és tanáraival, és közös projekteken dolgozzanak. Az ilyen programok haszna többszörös, hiszen nemcsak tárgyismeretük és ténytudásuk gyarapodik, hanem nyelvhasználati jártasságuk is fejlődik, valamint megismerkednek más kultúrákkal is.

Ahhoz, hogy a diákok független európai polgárokká váljanak, meg kell tanulniuk a felelősségvállalást. Az iskolában ez elsősorban saját tanulásuk eredményességére vonatkozik. Az A. Roland Holst College-ban meg vannak győződve arról, hogy a KIT-eszközrendszer jó lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a diákok egyéni tanulási stílusuknak megfelelően szerezzék ismereteiket. Szeretnének eltávolodni a hagyományos, instrukción alapuló tanulástól. Úgy gondolják, a multimédia jelentős tanulást segítő potenciállal rendelkezik, hiszen életre keltheti és érdekessé teheti a legunalmasabb leckét is.

Fontosnak tartják a projekt-alapú tanulást. Ennek elősegítésére 80 perces projekt-órákat iktattak az órarendbe, hogy legyen idő az elmélyült csoportmunkára. A projektek az iskola pedagógiai megújulását szolgálják. Valamennyi tanár rendelkezik számítógép-használati ismeretekkel. Céljuk az, hogy az iskolában a tanulás a KIT felhasználásával történjen.

Kingsbury High School egy londoni középiskola.10 Itt is nyitott tanulási környezet kialakítására törekednek. Ezt a célt szolgálja KIT eszközökkel ellátott könyvtár (Open Learning and Library Complex), amely egész nap a diákok és a tanárok szolgálatára áll. 1999-ben a tantestület fele használta a KIT-et tanítási óráin rendszeresen. Az intranethálózatukon elérhető információk egy része valamennyi tanár és diák számára hozzáférhető. A hálózat részét képezik a tanári szoba számítógépei is. Minden diák és tanár saját belépési jelszóval rendelkezik. Valamennyi felhasználónak adott a saját állományai tárolására szolgáló hely. Bármelyik gépről elérhető és kereshető a könyvtári katalógus, amely a videofelvételeket, hangállományokat és CD-ROM-okat is tartalmazza. Az iskolai szerver teljes adatállománya keresőrendszerrel kereshető. A diákok hálózathasználatának az a feltétele, hogy aláírásukkal elfogadják az iskolában kialakított hálózathasználati szabályokat. Az internethasználat tanári jelenlét mellett történik, és elsősorban a tanulást szolgálja. Az iskolai intranetet a tanárok otthonról is el tudják érni. A KIT felhasználása a tanítás egészére kiterjed. Az egyes tantárgyak KIT-alapú tanításáért a munkaközösség-vezetők felelősek. Két tanár koordinálja az iskola projektjeit, ezért külön díjazás illeti meg őket.

Az iskolában már hagyományai vannak a KIT használatának ("a strong ICT tradition") és a folyamatos innovációs törekvéseknek. Iskolafejlesztési stratégiájuk fontos eleme a diákok önálló tanulásának ösztönzése és ehhez a megfelelő feltételek biztosítása. Az iskolafejlesztési tervben elsőbbsége van a KIT-re alapuló fejlesztéseknek, beleértve a Nemzeti tanulási hálózat (National Grid for Learning, NGfL) program által biztosított lehetőségek kihasználását is. Nagy súlyt helyeznek a tanárok KIT-kompetenciájának kialakítására. Ez abszolút elsőbbséget élvez a tanártovábbképzésben (1999/2000). Amikor az ENIS kérdőívet kitöltötték, úgy számoltak, hogy tanáronként kb. 200000 Ft összeget kell erre költeniük.

A volt szocialista országok közül eddig Szlovénia csatlakozott az Európai iskolai hálózathoz, és már tíz szlovén iskola tagja az ENIS csoportnak is. Ezek közül az egyik a Ledina Primary School Ljubljanából.11 Az iskola valamennyi tanára tudja használni a számítógépeket. A nyolc évfolyamos alapfokú iskola első négy évfolyamára járó gyerekeknek 13 speciális programot ajánlanak, a felső tagozaton 55 lehetőség közül választhatnak. Az iskolát elvégző valamennyi tanuló jártasságot szerez a számítógép és internet használatában, azaz "digitális írástudás" birtokában hagyja el az iskolát. Honlapjuk igen jól szerkesztett, és a grafikai megoldások vonatkozásában is példamutató.12 Minden lényeges információ megtalálható itt az iskoláról. Minden évben indítanak holnapkészítő szakkört, és az ide járó gyerekek közreműködnek a honlap továbbfejlesztésében. KIT-stratégiájuk középpontját képezi az a törekvés, hogy valamennyi osztályteremben legyen internetkapcsolattal rendelkező számítógép.

A dániai NordsjÁllands Grundskole og Gymnasium13 egyik alapvető célja, hogy valamennyi tanár és diák rendelkezzen olyan szintű számítógép-használói ismerettel, amely elégséges közös alapot jelent a tanórákon a KIT használatához. Tapasztalataik alapján úgy gondolják, hogy csak akkor lehet eredményes a KIT teljes körű integrációja az iskola tanulási környezetében, ha minden tanár rendelkezik megfelelő felhasználói tudással. Ezt akkor lehet elérni, ha a tanároknak van saját számítógépük internetkapcsolattal. A számítógépes osztályokban (computer classes) valamennyi diák saját laptop számítógépet használ. Az iskolában különösen fontosnak tartják a nemzetközi kapcsolatokat, és ezen a területen sok tapasztalattal rendelkeznek. Egyik legeredményesebb ilyen irányú vállalkozásuk egy kanadai középiskolával14 kialakított, több éve tartó partnerkapcsolatuk, amelynek részletes dokumentációja egy külön erre a célra létesített honlapon található meg.15

Több külföldi iskolával együtt közös világirodalom tanterv elkészítésén dolgoznak. Az iskola technikai infrastruktúrája lehetővé teszi az internet és az iskolai intranet állandó elérését.

Legtöbb diákjuk otthon is rendelkezik számítógéppel valamint internetkapcsolattal, és az iskolai intranetet is el tudják otthonról érni. A diákok letölthetik feladataikat a tanárok honlapjairól, és dolgozataikat elektronikus formában is beadhatják. A projektekben részt vevő diákoknak lehetőségük van arra, hogy az iskolában laptop számítógépet kölcsönözzenek. Nagy gondot fordítanak a tanárok informatikai továbbképzésének szervezésére, és arra is bátorítják őket, hogy minél több KIT-alapú projektet indítsanak.

A németországi Kurt-Huber-Gymnasium16 a német sulinet-program (Schulen ans Netz) egyik modelliskolája. Több külföldi partneriskolájával együtt kezdeményezője volt az "Európai fesztiválok és hagyományok" programnak, amely az egyik legsikeresebb európai iskolai együttműködési program, és az Európai iskolai hálózat mintaprojektjei közé tartozik (best practice projects).17 Úgy gondolják az iskolában, hogy az új tanítási módszerek, amelyek magukban foglalják a multimédia és egyéb elektronikus tanulási források használatát, hatékonyabb tanulást tesznek lehetővé, és a tanulásnak ez az új formája erősíti a diákok team-munkára való hajlandóságát és képességét is. 1999 szeptemberétől az oktatást több első osztályban (10 éves korosztály) az eddigi gyakorlattól eltérően szervezték meg. Ez többek között azt is jelentette, hogy másképpen alakították ki az osztályok tanulási környezetét. Minden osztályteremben van például internetre kapcsolt multimédia kiépítésű számítógép, nyomtató és szkenner, de rendelkezésre állnak a tanuláshoz a hagyományos információforrások is. A tanárok továbbképzésének segítésére akciótervet dolgoztak ki. A diákok közül ún. médiatutorokat képeznek azzal a céllal, hogy minden osztályban legyen néhány olyan diák, aki tud segíteni a tanárnak a KIT infrastruktúra működtetésében. Számos KIT-re alapuló projekt van folyamatban az iskolában, és ezekre pénzügyi fedezettel is rendelkeznek. Részt vesznek például az "Eurodelphes"18 projektben, amelynek keretében a 20. század európai történetének tanulmányozásához felhasználható háromnyelvű multimédia adatbankot próbálnak ki- és fejlesztenek tovább francia és olasz ENIS-iskolákkal együtt.19

Norvégiából 23 iskola tartozik az ENIS csoportba. Ezek az iskolák egy közös honlapot alakítottak ki (The Norvegian ENIS Website), amelyet négy iskolából szerveződött szerkesztőség működtet.20 Az egyes iskolák maguk szolgáltatják a honlapra felkerülő tartalmakat. A webhely fenntartása jó együttműködési lehetőség a norvég ENIS iskolák számára, másrészt inspirációt és motivációt jelent a többi iskolának is.

Ezeknek az iskoláknak egyike az mot ungdomsskole secondary school.21 Az iskola pedagógiai céljai között szerepel, hogy a diákjai ki tudják fejezni gondolataikat szóban, írásban és az új hipermediális, internetalapú multimédia-technika segítségével is. KIT stratégiájuk központi célkitűzése az, hogy valamennyi diák és tanár számítógép- és internethasználóvá váljék, valamint természetesnek tekintse az új eszközrendszer alkalmazását a tanítás és a tanulás során. Számos programban vesznek részt, ezek egyike a minisztérium "Lányok és információtechnika" programja.22 Az iskola tanulási környezetének szervezésekor különös gondot fordítanak arra, hogy a lányok is hozzáférjenek az új technikához. Ennek érdekében még pozitív diszkriminációt is alkalmaznak: heti egy alkalommal este a számítógépterem lányoknak van fenntartva a "Lányok az interneten" program23keretében. Az iskola számítógépterme egyébként minden délután nyitva áll az érdeklődő illetve projekt-munkán dolgozó diákok számára. A diákok (13-16 éves korosztály) iskolai KIT használatának az az előfeltétele, hogy szüleikkel együtt aláírjanak egy szerződést az iskolával, amely a számítógéphasználat és a hálózati kommunikáció iskola által meghatározott szabályainak elfogadására kötelezi őket.

Iskolaideál

Az ENIS kritériumaiból, és az egyes iskolák válaszaiból kirajzolódik az ideális európai innovatív iskola képe, amelyet az alábbiakban megpróbálok körvonalazni, kiegészítve néhány általam fontosnak tartott, normatív elemmel.

Az ideális európai iskola kiváló technikai infrastruktúrával rendelkezik. Elegendő számítógép áll rendelkezésre, amelyek multimédia kiépítésűek, és valamennyi gépről elérhető az internet. Kielégítő számban állnak rendelkezésre szkennerek, nyomtatók és más perifériák, van az iskolában digitális kamera is. Több számítógépterem áll a tanítás-tanulás szolgálatában, ezen kívül a könyvtárban, a tanári szobákban, és az egyes osztálytermekben valamint a szaktantermekben is vannak számítógépek. Az iskola rendelkezik projektorokkal, és videokonferencia berendezéssel is. A számítógép mindig, mindenki számára elérhető az iskolában, amikor arra szüksége van. Minden tanár és diák rendelkezik saját e-mail címmel. Valamennyi tanárnak és a diákok többségének van saját számítógépe odahaza is, amelyről be tud lépni az iskolai intranet szerverre. Az iskola belső hálózatának használata természetes, hiszen az intézmény általános, a napi munka szervezését és a tanítást-tanulást segítő informatikai háttérrendszerét biztosítja. Az adott szakterületen tanárainak honlapjain a tanulók továbbhaladását segítő feladatok, tanulási segédprogramok, és a további elmélyülést megkönnyítő folyamatos továbbvezető elektronikus kapcsolódási lehetőségek találhatók (linkek). A diákok feladatlapjaikat, dolgozataikat elektronikus formában is elkészíthetik.

Az ideális innovatív iskolában minden tanár képes az információs és kommunikációs eszközök által biztosított lehetőségeket napi tanítási munkája során hasznosítani. Minden esetben használja a számítógépet, az internetet, a projektort és a videokonferencia-berendezést, amikor azt pedagógiailag indokoltnak tartja. Szakember gondoskodik arról, hogy az informatikai infrastruktúra állandóan működőképes állapotban legyen.

Az ideális innovatív iskola kész az állandó tanulásra, folyamatosan változó, fejlődő szervezetként működik. Tanárai tudják azt, hogy a statikus ténytudás önmagában nem elegendő az eligazodáshoz a társadalom növekvő komplexitásában. Új kompetenciák és jártasságok kialakítására van szükség, melynek feltétele az, hogy átalakítsák a tanulási környezetet és felülvizsgálják megszokott és eddig bevált módszereiket. Az új tanulási környezetben nagy jelentőséget tulajdonítanak a projektalapú tanulásnak, meg is teremtik ennek a feltételrendszerét. Tudják, hogy az új technika lehetővé teszi az addig elkülönült tanulási környezetek összekapcsolását, ezt kihasználva együttműködnek és együtt tanulnak más iskolák diákjaival és tanáraival.

A tanulási környezet nyitott, a tanárok, a diákok képesek és készek az új KIT eszközrendszer segítségével megfogalmazni, mások számára is megismerhetővé tenni eredményeiket, és ők is érdeklődnek mások tevékenysége iránt. Tudják, hogy közvetlen környezetük tradíciói, helyi szokásaik, nemzeti kultúrájuk az európai kulturális örökséget gazdagítják. Elkötelezettek abban, hogy ezt megismertessék másokkal, és ők is nyitottak mások hasonló értékei iránt. Az ideális innovatív iskolában belátják, hogy a megváltozott tanulási környezetben a tanár és a diák szerepe sem maradhat változatlan. A tanárok tanulást kikényszerítő aktivitása olyan mértékben csökken, ahogyan növekszik a diákok felelősségvállalása saját tanulásuk eredményességét illetően.

Perspektívák

Az Európai Unió ENIS programjában is megnyilvánuló jelenlegi törekvéseket elemezve nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt, hogy átmeneti időszakban vagyunk. Ezek azok az évek, amikor az informatikai forradalom egymást gyorsan követő, eszközökben és alkalmazásokban megtestesülő eredményei az egész társadalmat átalakítják. Kényelmesebb és jóval egyszerűbb lenne az iskolák informatizálását akkor elkezdeni, amikor stabilizálódik a helyzet, tisztázódnak a szabványok, beérnek a folyamatban lévő fejlesztések, az új eszközök megtalálják a helyüket és kialakul használatuk társadalmilag elfogadott gyakorlata. Tudjuk azonban, hogy nem lehet addig várni. Ha az iskola továbbra is eleget akar tenni annak az elvárásnak, hogy a fiatalokat a jövőre készítse fel, akkor nem hagyhatja figyelmen kívül a közeljövő igényeit sem. Előre látható, hogy a KIT-használói kompetencia (digital literacy, information technology fluency) nem csak a munkaerőpiacon lesz követelmény, hanem a mindennapi életvezetéshez is szükséges lesz. Ma még csak előnyt jelent a KIT-kompetencia, de holnap már nélkülözhetetlen lesz napi ügyeink intézéséhez is.

El kell ismernünk, hogy a mai iskolai innováció egyoldalúan technika-középpontú (technology-driven development). A fejlesztések egyik célja az, hogy a gyerekek és a tanárok megismerkedjenek és megbarátkozzanak azzal a technikával, amely a közeljövő Európájában a mindennapi életügyek intézésének legfontosabb eszköze lesz. A technika kitüntetett szerepe azonban nem lesz tartós állapot az iskolai fejlesztéseknél. De amikor a jövő lehetőségeit és kihívásait próbáljuk megérteni, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a technikai kompetencia csak részét képezi egy sokkal fontosabb tudáskészletnek és képességcsoportnak, az ún. média-kompetenciának (media-literacy).24 Ez magában foglalja az információk értelmezésének és kontextusba foglalásának képességét, valamint azt a tudást is, hogy szóban, írásban és az új médiumok szimbólumnyelvén is képesek legyünk másokkal megosztani információinkat és tudásunkat, tudjuk szabatosan elmondani, szemléletesen bemutatni azt, amit szeretnénk. A média-kompetenciának előfeltétele az előzetesen megszerzett tudásnak az az összefüggő rendszere, amelyet műveltségnek hívnak. Ezért iskoláink informatikai infrastruktúrájának elengedhetetlen fejlesztése mellett építsük tovább azt a biztos tudásrendszert is, amelyen a műveltség alapul. Mert ugyan a hálózatok által biztosított lehetőségek hatalmasak, de kihasználásuk csak magas fokú szellemi képességek birtokában lehetséges.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.