<
Tartalom
- Kőrösné Mikis Márta • Kalandozások Információ-országban
A 6 éves Matyi a számítógép előtt ül. Bátran nyomogatja a billentyűket, miközben "varázsol": a képernyőn sorra szebbnél szebb rajzok jelennek meg. Épp egy mese születik, amelynek rajzát és rövid történetét a tanító segítségével papírra nyomtatják. Matyi - aki nemrég még sírva fakadt az iskolakezdéskor, és leggyakoribb válasza a "nem tudom" volt - büszkén mutatja alkotását délután az érte jövő édesanyjának. Álom ez? Nem! Egy évtized óta már valóság a magyar elemi iskolákban. De csak ott, ahol az innovatív tanító fáradhatatlanul küzdött azért, hogy a számítógép napi munkájának segítője legyen a gyermekek smeretelsajátítása, képességfejlesztése érdekében... - Multimédia-kalauz az általános és középfokú iskolák számára
2002 tavaszán az ISZE az OM megbízásából 60 pedagógus bevonásával egyedülálló szakmai anyagot készített. A kerettanterv minden tantárgyához, altéma-szintig lebontva hozzárendelte az IKT alkalmazási lehetőségeit, megnevezve a szükséges hardver- és szoftvereszközöket, az óratípust, a tanítási módszereket, az időigényt. Ezt az anyagot egészíti ki az OKI Program- és Tantervfejlesztési Központja által készített annotált multimédia-gyűjtemény, amely mintegy „útikalauzként” segíti az eligazodást a hazai CD-ROM-ok birodalmában. - A hazai digitális taneszközök annotált oktatási ajánlása a 14–18 éves korosztály számára
Nemrégiben közreadtuk az általános iskolás korosztály tanításához használható CD-k, multimédiás anyagok listáját. Akkor megígértük, hogy hamarosan jön a középiskolákra vonatkozó folytatás. Most itt van. - Komenczi Bertalan • Az információs társadalom iskolájának jellemzői
Átléptük a harmadik évezred küszöbét. Az új évezred első évtizedének végére az Európai Unió - amelynek várhatóan rövidesen Magyarország is tagja lesz - stratégiai fejlesztési programjában azt a célt tűzte ki, hogy területén a világ legfejlettebb, legversenyképesebb dinamikus tudásalapú gazdasága és tudásközéppontú társadalma jöjjön létre. A nagyigényű programot meghirdető eEurope felhívást hamarosan követte az eLearning kezdeményezés, amelynek címe nem hagy kétséget afelől, hogy a stratégiai célkitűzés elérésében kulcsszerepet játszó oktatási rendszer fejlesztésében és megújulásában az információs- és kommunikációtechnikai eszközrendszernek (IKT) kulcsszerepet szánnak. - Komenczi Bertalan • Az információs és kommunikációs technika oktatási implementációjának programjai és a megvalósulás példái nemzetközi kitekintésben
A 2000/2001-es forduló nemcsak az évszázad/évezred küszöbének átlépését jelenti, hanem egyúttal egy új, más minőségű gazdasági - társadalmi működésmód kibontakozásának is tanúi és részesei vagyunk. Miután a 90-es években néhány ország már megfogalmazta Információs Társadalom stratégiáját, a folyamat most tetőzik. Világszerte átfogó stratégiák, jövőképek, programok fogalmazódnak meg azzal a szándékkal, hogy elősegítsék az információs és kommunikációs technikán alapuló új társadalmi-gazdasági formáció kibontakozását. - Nagy-Szakál Zoltán • Az iskolai honlapok elemzésére épülő, az általános iskolai honlapszerkesztés folyamatát bemutató szakmai anyag
Mostani tanulmányomban megpróbálom a fenti követelmények alapján is megvizsgálni iskolánk honlapját, bemutatni készítésének körülményeit, tartalmát. Mindezt teszem annak érdekében, hogy tapasztalataimmal segítsem a most kezdő honlap-készítők munkáját. - Dancsó Tünde • Tehetséggondozás Logo pedagógiával – az informatika tantárgyi versenyek tükrében
A tanulmány célja, hogy az informatika tantárgyi versenyek folyamatának bemutatásán keresztül felhívja a figyelmet a tehetséggondozásnak a közoktatásban betöltött fontos szerepére. A tevékenység fontosságának hangsúlyozása céljából az olvasó megismerkedhet a közoktatási törvény azon bekezdéseivel, amelyek külső szabályozóként teremtik meg a tehetséggondozás tartalmi, szervezési formáit a közoktatásban. A tanulmány kitér a tantárgyi versenyek céljára, majd annak eredményeire, illetve az iskola, a tanuló illetve tanár, és közvetve a társadalom munkájára kifejtett pozitív hatásaira. Gyakorlati példaként bepillanthatunk a hazai informatika versenyek kínálatába, kiemelten kezelve a Logo nyelvvel kapcsolatos versenyeket, amelyek egy részének a tanulmány írója aktív kezdeményezője és részese. - Dancsó Tünde • Beszámoló az Eurologo2003 konferenciáról
2003. augusztus 27–30. között Portugália adott otthont a kétévenként megrendezésre kerülő Eurologo konferenciának. A konferencia alatt 38 előadást hallhattunk a világ különböző tájain folyó Logo-oktatásról, -fejlesztésről, -alkalmazásról. A konferencia főbb témái a tanulási környezetek és közösségek, a kreatív tanulás és technológia, eszközök témakörök köré szerveződtek. - Baranyai István • Honlapszerkesztés a középiskolában
... Amíg az iskolai weblapokat műkedvelő tanárok és diákok készítik, nem pedig professzionális webszerkesztők, a honlapok megjelenésére erősen rányomja a bélyegét készítőinek aktuális felkészültsége, a lehetőségek számát erősen korlátozza a helyben lévő „szakértők” tudásszintje... - Földes Petra • Az informatika innovatív pedagógiai gyakorlata • Esettanulmányok elemzése
A változásnak ez a szinte követhetetlen sebessége, és a számítógép meghatározott (számítástechnika, informatika) tantárgyon kívüli (illetve gyakorlatilag minden tantárgyon belüli) megjelenése áttekinthetetlenné tette a számítógép iskolai használatát, ugyanakkor létrehozott egy nagyon sokrétű és virágzó gyakorlatot. Ahhoz tehát, hogy a számítógép felhasználására vonatkozó ajánlásokat tehessünk, érdemes ebből a spontán gyakorlatból kiindulni, és összegyűjteni az általánosítható eredményeket. - Vígh Dániel • A multimédiás fejlesztőkörnyezet szempontcsoportjai a közoktatásban
A cikk bemutatja az "e-Learning" elnevezésű EU-s program célkitűzéseit, a szükségesnek ítélt teendőket, főbb irányelveket. Majd ismerteti a szerző által az általános és középiskolákban 2000-ben lefolytatott pedagógiai részkutatás főbb fázisait, kivitelezésének fontosabb lépéseit. Kutatása során a szerző választ keresett arra a kérdésre, hogy melyek azok a releváns, döntést befolyásoló szempontok, amelyek alapján a multimédiás oktatóprogramot fejleszteni kívánó tanár fejlesztőkörnyezetet választ munkájához, illetőleg ezen szempontok között milyen fontossági sorrend állítható föl. Arról is olvashatunk, hogy milyen jellemzőkkel rendelkezik az a pedagógus, aki oktatóprogramot fejlesztene vagy fejlesztett. - Pluhár Zsuzsa • A Logo és az Internet
A számítógép megjelenése az oktatásban nagy kérdéseket vetett fel. Ezek a kérdések még most is vitákat kavarnak, és lehetőségeink minél jobban bővülnek, annál élesebb, hevesebb viharokra számíthatunk. Mindig lesznek ellenzői és támogatói a felbukkanó irányzatoknak, lehetőségeknek, hasonlóan a televízió és a mobiltelefon használatához. Szükséges egy bizonyos számítógépes kultúra kialakítása (ami sajnos még mind a televízió, mind a mobiltelefon tekintetében hiányzik), és elsajátítása, a megjelenő új módszerekkel pozitív irányba történő terelése. - Beszámoló az Eurologo 2001 konferenciáról • Linz, 2001. augusztus 21-25.
A Logo-pedagógia szakértői (tudósok, szoftverfejlesztők, pedagógusok, a Logo vagy más, Logo-alapú szoftverek kutatói és alkalmazói) 1987 óta kétévente rendeznek konferenciát. A mostani a 8. ilyen rendezvény volt. Természetesen már csak nevében utal Európára, mivel évek óta látogatottsága kibővült: USA-beli, kanadai, mexikói és ausztrál résztvevőkkel is. Jómagam eddig három ilyen rendezvényen vehettem részt (Gent - 1989, Anavissos - 1993, illetve Budapest - 1997). - Nyíri Kristóf • Virtuális pedagógia
Az információs társadalom az öngerjesztő tudásgyarapodás társadalma, ahol a tudás a gazdasági érték legfőbb forrása s egyszersmind az a használati érték, amelynek előállítása a gazdaság legfőbb célja. Az információs társadalom viszonyai közepette a tudás jellege megváltozik: multimediálissá, transzdiszciplinárissá és gyakorlatiassá lesz. - Megváltoznak ugyanakkor a tudás megszerzésének jellemző mintázatai is: uralkodóvá válik az egész életen át tartó tanulás, ismét elhalványul a gyermek és a felnőtt közti éles - merőben újkori - fogalmi megkülönböztetés, a formális iskolai intézményeket pedig egyre inkább fölváltják a nyitott művelődés virtuális környezetei. - Bánhidi Sándorné • Az ISZE eredményei az iskolai informatikai fejlesztések területén
Az informatika, ill. számítástechnika tanárok 1991-ben alapították egyesületüket (ISZE – http://www.isze.hu/), amelynek célja az informatikai kultúra terjesztése, az informatika tanárok érdekvédelme, szakmai programok és pedagógus továbbképzések szervezése. Az előadás az ISZE eddigi sokrétű, eredményes közhasznú tevékenységéről számol be. - Mészáros Tamásné • A Multimédia alapjainak tanítása
Az előadásból megtudhatjuk, miért fontos a multimédia alkalmazása és oktatása, nemcsak középfokon, hanem már az általános iskola alsó tagozatán is. A multimédia a pedagógusok számára segítséget nyújt a tanórai differenciált foglakozások szervezésében, a diákok egyéni ismeretszerzését támogatja. A diákokat fel kell készíteni arra, hogy képesek legyenek használni a multimédia eszközeit, sőt értelmesen szelektálni tudjanak a gazdag választékból. A szerző évfolyamokra történő lebontásban, táblázatos formában foglalja össze azokat a tudnivalókat, tartalmakat, amelyeket célszerű lenne elsajátítania a diákoknak tanulmányaik során, az 1-12. évfolyamokon. - Engelbrecht Károly • A Sulinet oktatási anyagainak (CD-k) értékelése, felmérése
„A Sulinet keretében 1997 végén jutott több középiskola az Internethez való hozzáférés lehetőségéhez... Az 1998-as év tavasza táján (bár ez iskolánként eltérő időpont is lehetett) megérkeztek a Sulinet szoftvercsomagok. Általában az informatika tanárok, esetleg a könyvtárosok kapták kézhez a lemezeket. A hozzájuk adott vékonyka tájékoztató füzet igazából nem sok segítséget adott első pillanatban a tájékozódáshoz.” - Török Balázs • Digitalizált Oktatási Anyagok Katalógusa
Több bíztató jele van annak, hogy az oktatási rendszerben dolgozók -- elsősorban a pedagógusok – felfedezték a számítógép-használat előnyeit. A tanártovábbképzések legnépszerűbb tanfolyamai a számítógép-használattal ismertették meg a jelentkezőket. A Sulinet (Írisz) hálózat kiépítése óta a középiskolákban elérhetővé vált a világhálózat, és ugyanezen program keretében folyik a digitális tananyagok fejlesztésének munkája is. Látható tehát, hogy az oktatási rendszerben tevékenykedők közül is egyre többen bizonyítják: készek modern eszközökkel, modern formában tudást közvetíteni. - Tót Éva • A számítógép, mint a tanárok kommunikációs eszköze
A tanulmány 256 iskola kérdőíves vizsgálata, illetve interjúk alapján bemutatja a tanárok számítógép-használati szokásait, főképpen az Internet és e-mail segítségével történő kommunikációt elemezve. Kitér az egyes iskolatípusok, településtípusok, tanári életkorok, nemek közti eltérésekre is. - Kőrösné Mikis Márta • Dörzspapír és számítógép
Közel száz éve az olasz Maria Montessori számos taneszközt talált ki (pl. dörzspapírból kivágott betűket), amelyet a kisgyermekek oktatásában alkalmazott. Bár taneszközei ma is használatosak, egyre népszerűbb szerepet kap a számítógép, amely hatékonyan segítheti a gyermeki képességek fejlődését. Az előadás az információs és kommunikációs technika (IKT) kisgyermekkori alkalmazásának az elmúlt évtizedben elért jelentős hazai eredményeit mutatja be. Megismerkedhetünk a paperti Logo-mikrovilágok, az anyanyelvi kultúrát fejlesztő Cohen-pedagógia óvodai-iskolai tapasztalataival, hazai fejlesztésű és adaptált szoftverekkel, szakanyagokkal, kutatási eredményekkel. Helyzetképet kaphatunk az informatika tantervi megjelenéséről és a fejleszthető készségek-képességek gazdag választékáról is. - Füvesi István • Informatikaoktatás nem informatika szakosoknak a felsőoktatásban
A Szegedi Tudományegyetem nem informatika szakos hallgatóinak képzési tervében mintegy 10 éve jelent meg az informatika. Azóta előképzettségüket és a velük szemben támasztható elvárásokat figyelembe véve egy alapozó, elméleti és gyakorlati ismereteket is nyújtó kurzus keretében ismerik meg a ma hozzáférhető legújabb eszközöket, melyek munkájukat rövid és hosszú távon is segítik. Az alapkurzust végzettek egy mélyebb ismereteket nyújtó speciálkollégium keretében válhatnak a szakmai munkájukat segítő informatikai eszközök rutinos használóivá. A dolgozat elhelyezi képzésünket a többi hazai felsőoktatási intézményben folyó hasonló jellegű oktatás rendszerében, s beszámol külföldi tapasztalatokról is. - Nagy Ádám • Informatikus leszel.. s katona
Elcsépelt frázisként hat az "oktatás a legjobb befektetés" szlogenje. Az információs társadalom víziói, az informatika hullámszerű terjedése miatt érdemes azt egy-egy részterületen konkrétabban is körüljárni. Bár a magyar oktatás még a piacgazdaság követelményeihez sem alkalmazkodott igazán – hol vagyunk még attól, hogy az Internet győzzön a sör felett -, nem is kérdés: a banki és egészségügyi informatika mellett az oktatási informatika lehet(ne) a következő évezred elejének húzóágazata. Az áttekintés megpróbálja feltérképezni a magyar oktatás komplex értelemben vett informatikai képzéseit, nem elfelejtve azt, hogy némiképp méltánytalanul, ma boldog-boldogtalan informatikusnak hívja magát... - Együtt az információs társadalomban - konferencia Egerben • Oktatás az információs társadalomban
„Együtt az információs társadalomban” címmel rendezte meg VII. kongresszusát a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT – http://www.njszt.hu/) 2000. június 21-23. között Egerben. Napjainkban egyre többet hallunk az információs sztrádáról, és az iskola azon feladatáról, hogy a felnövekvő nemzedéket fel kell készíteni az információs társadalomra. Milyen eredmények történtek az elmúlt évek során? A kongresszus oktatási szekciójának előadásai közül ajánlunk néhányat a téma iránt érdeklődők figyelmébe.
