Tót Éva:
A számítógép mint a tanárok kommunikációs eszköze
"Az informatika megjelenése és hatása az iskolában" c. kutatás adataiból
Az adatforrásról
Az OM és az MTA Pedagógiai Bizottságának támogatásával 1999-ben szervezett kutatás során arra kerestünk választ, milyen felszereltségűek az iskolák, és a meglévő számítógépeket milyen módon használják, hogyan illesztik be azokat az iskola életébe, a tanítás folyamatába. A kérdőíves vizsgálat során 265 iskolából gyűjtöttük adatokat. Az igazgatóktól kértünk információt az iskolát érintő jellemzőkről, és intézményenként átlagosan 5 tanárt kértünk a kérdőív kitöltésére. Összesen 265 intézményvezető és 1226 tanár adott választ. Az igazgatókkal, tanárokkal, diákokkal folytatott beszélgetések értékes kiegészítő információkat nyújtottak az iskolai informatika jelenlegi helyzetéről. A minta részletes elemzése és kontrollja azt jelezte, hogy a kistelepülési iskolák, a budapesti szakmunkásképzők a szükségesnél valamivel kisebb arányban kerültek a vizsgálati körbe, és viszonylag magas a továbbtanulás szempontjából jól teljesítő iskolák aránya. Azt is feltételezzük, hogy az iskolán belül feltehetően azok a tanárok vállalkoztak a kérdőív önkéntes kitöltésére, akik fontosnak érezték a számítástechnika iskolai fejlesztését, és rendelkeztek már tapasztalatokkal. Mindez arra utal, hogy a kutatási adatokból kibontakozó összkép a valóságosnál feltételezhetően valamivel kedvezőbb képet fest az informatika iskolai felhasználásáról.
Az alábbiakban a vizsgálat egy meghatározott területét emeljük ki. Azt kívánjuk bemutatni, hogy az adatok tükrében mi jellemzi az általános ill. középiskolában tanító tanárok számítógép használatát. Ezen belül is elsősorban a gép kommunikációs eszközként történő használatára koncentrálunk.
A géphasználati kompetenciák szintje
A számítógép kommunikációs eszközként történő használata szorosan összefügg a géphasználat általános szintjével. A vizsgálat teljes körű feldolgozása alapján képet kaptunk arról, hogy a tanároknak csak egy kisebb csoportja tekinthető rutinos géphasználónak, illetve tekinti saját magát önálló géphasználatra képesnek. E csoportra jellemző, hogy a mintában szereplő arányuknál nagyobb arányban vannak közöttük intézményvezetők, férfiak, ill. számítástechnika tanárok. A többiekre az jellemző, hogy többnyire egy kitaposott ösvényen járnak, azaz tanfolyamon, vagy környezetük segítségével elsajátították a számukra elengedhetetlenül szükséges program/ok/ használatát olyan szinten, hogy képesek egy névsort, beszámolót, levelet megírni, de tudásuk nem elegendő ahhoz, hogy az oktatómunkájukat segítő összetettebb feladatokra, pl. oktatástámogató szoftvereknek az órai munkában történő alkalmazására vállalkozzanak. A harmadik csoportra a felzárkózási törekvés jellemző: tanfolyamok, és környezetük segítségével, a gépek elérhetőségétől függő sűrűségű próbálkozásokkal most igyekeznek elsajátítani az alapismereteket. A számítógépes ismeretek megtanulását teljesen elutasítók aránya az általános iskola tanárok körében a legmagasabb, de körükben is csak a megkérdezettek 3,6%-a fogalmazott úgy (életkor szerint a legidősebb csoport, átlagosan 47 évesek), hogy nem is kíván megismerkedni ezzel az új eszközzel. Az elutasítók aránya a középiskolai igazgatók körében a legalacsonyabb, 1,6 %-uk nyilatkozott úgy, hogy életkor, időhiány miatt, vagy mivel munkájához nem szükséges, nem vállalkozik a használat megtanulására.
A gépek használatának elsajátítása elemi feltétele annak, hogy kommunikációs eszközként tudják használni. A géphasználat elsajátítása viszont igen nagy mértékben függ attól, milyen mértékben és milyen környezetben férnek hozzá a géphez azok, akik éppen tanulnak, vagy kommunikálni akarnak. A tanárok számára a legtöbbet emlegetett időhiány mellett a tanulás további korlátját jelenti a gépek hozzáférhetőségének korlátozottsága. Amennyire egy informatizált munkahelyen magától értetődő, hogy mindenki saját számítógéppel rendelkezik, és szinte elképzelhetetlen, hogy többen osztozzanak ugyanazon a gépen, az iskolákban ma még annyira magától értetődő kényszerhelyzet a gépekért való sorban állás. Jó esetben egy-egy szakmai munkaközösség képes saját gépet beszerezni és fenntartani, de sokszor még a "csoport-tulajdonban" lévő gépeken is meghatározott időpontokban más feladatot látnak el, azaz át kell engedjék másoknak. A közös géphasználat ugyan bizonyos könnyebbséget jelenthet a tanulás időszakában, hiszen számos alkalmat teremt az informális módon, kis lépésekben történő tanuláshoz, de lassítja is a tapasztalati tanulás ütemét, és nehezen elképzelhetővé teszi azt, hogy a tanárok zöme mindennapi munkájának döntő hányadát a számítógépre telepítse.
Jelentős különbséget mutat a számítógép előtt töltött idő attól függően, hogy ki milyen szinten képes a gépet használni. A számítógép használati rutin szintje és a gép előtt töltött idő kapcsolatát mutató táblázat adatai szerint azok, akik éppen most sajátítják el, tanulják a gép használatát, kétszer annyi időt töltenek előtte, mint azok, akik elemi szinten már segítséggel elboldogulnak. Ez az adat egyben azt is jelzi, hogy az alapfokra eljutott tanárok körében vagy a géphez való hozzáférés gondjai, vagy az elégtelen ismeretek miatti lassú munka miatt "megtorpan" a gép használatának intenzitása. Azok, akik önállóan is képesek a gép használatára, 6-10 órát töltenek el a használatával, azaz naponta legalább egy órát töltenek a gép előtt, ezzel is folyamatosan növelve rutinjukat.
Hány órát tölt hetente a számítógép előtt, a géphasználati kompetencia szerint
| Tudja-e használni a számítógépet | Átlag | N | Szórás |
| most tanulja | 4,31 | 49 | 5,33 |
| elemi, kezdő szinten, alapfokon, segítséggel | 1,9 | 192 | 2,03 |
| igen, közepes szinten, egyedül is elboldogul | 5,58 | 355 | 4,76 |
| gyakorlott használó, több programot is használ | 9,72 | 187 | 6,85 |
| igen, ez a szakmai munkájához tartozik | 19,5 | 144 | 13,79 |
Azok, akik részt vettek számítástechnikai képzésen, hetente átlagosan 7-8 órát töltenek a számítógép használatával, azaz naponta valamivel több, mint egy órát. Azok, akik nem vettek részt képzésben csak hetente 2 órás géphasználatról számoltak be.
A másik tényező, amely erőteljesen meghatározta mind a géphasználati kompetenciát, mind pedig a géphasználat területét, az a saját számítógép léte vagy hiánya. A kérdezett általános iskolai tanárok több, mint 58,6%-ának otthonában van számítógép, a középfokú tanárok körében ez az arány 61,9%. Ez nem jelenti minden esetben a kizárólagos használati lehetőséget, az otthoni gépeken általában osztozkodnak a családtagok, de bizonyos mértékig mégis függetlenséget jelent az iskolai gép-hozzáféréstől, illetve jelentősen növeli a valószínűségét, hogy kis lépésekben, folyamatos segítséget kapva hamarabb sajátítja el valaki a gép használatának többféle formáját.
A géphasználat gyakorisága - amelyre csak a gépet valamilyen szinten használók adtak választ, azt mutatja, hogy legjelentősebb mértékben a középiskolák vezetői használják a számítógépet, utánuk a középiskolai tanárok következnek, a géphasználók közelítőleg 30%-a használja naponta, az általános iskolai igazgatók majd negyede és az általános iskolai tanárok alig 14%-a állította ezt magáról. Közelítőleg egy negyed és egy harmad körül mozog a hetente több alkalommal gépet használók aránya, és 10-16 % körül a hetente csak egyszer gépet használók köre.
Ami a gép kommunikációs felhasználási lehetőségét illeti, triviális összefüggés, hogy a hozzáférés és a hozzáértés egyaránt behatárolja a felhasználás körét és intenzitását. Nyilvánvaló, hogy a hétköznapi tevékenységek közül akkor telepíthető valami gépre, ha a használat bizonytalanságai, vagy a gépért való sorban állás kényszere nem veszélyezteti egy óravázlat, vagy egy levél elkészítését, nem teszi a szokásosnál körülményesebbé és hosszabbá egy szöveg elérését. Az interjúk során magyar szakos tanárok jelezték, hogy az egy két évtizede használt saját könyvtár kitaposott ösvényei (aláhúzott, cédulákkal jelölt, széljegyzetekkel ellátott kötetek) egyelőre jóval kényelmesebb és biztonságosabb órára felkészülési környezetet jelentenek, mint a gépre letöltött digitális szövegek, vagy az azokhoz különböző file-okban kapcsolódó saját jegyzetek. Ebben az esetben az átállás tehát nem csak a technikával való megbarátkozást, hanem a korábbi tanári munka eszközeinek részben az új médiára való "átvitelét" (pl. begépelését) is igényelné, ez pedig igen idő és energia igényes feladat.
A géphasználat területei
A kérdőíves vizsgálat keretében - az intézményvezetők válaszai alapján - először az iskolák szintjén vizsgáltuk a számítógép legjellemzőbb felhasználási módjait. Az összesítés azt jelzi, hogy a legjellemzőbb az adminisztratív, nyilvántartási feladatok gépesítése, ez valamennyi képzési típusban dominál.
A direkt kommunikációs funkciók (kapcsolattartás más hazai intézményekkel, külföldi iskolákkal, illetve az intézményen belüli kommunikáció) igen eltérő mértékben jellemző az iskolák szintje, illetve a képzés irányultsága szerint.
A nagyrészt gimnáziumi képzést folytató intézményeknél kimagasló arányú a hazai oktatási intézményekkel való kapcsolattartás, ami többnyire az intézményvezetők egymás közötti levelezését, illetve az azonos szakos tanárok - többnyire valamilyen közös szakmai tevékenységhez kapcsolódó - levelezését jelenti. Az általános iskoláknak alig húsz százaléka jelezte, hogy hasonló célokra használja a számítógépet ill. a hálózatot. Az interjúkban több általános iskolában is megfogalmazódott, hogy az általános iskolák lemaradása az informatikai fejlesztésben sok ok miatt (kevesebb gép, hiányzó rendszergazda és szakértelem, kedvezőtlenebb hálózat-eléréséi feltételek a kistelepüléseken, a tanárok felkészültségének hiányosságai) nem tud megvalósulni az az egyébként az iskolai hálózat létét indokló funkció, hogy az általános iskolák rendszeres kapcsolatot tartsanak ezen a csatornán is a középfokú intézményekkel, és pl. az azonos szakos tanároktól tanácsot, információt kérjenek.
Valamivel kisebb arányú a külföldi kapcsolatok aránya. A gimnáziumok itt is az élen járnak, több mint fele a válaszadó iskoláknak jelezte, hogy a számítógépet eszközként használja a külföldi partneriskolákkal való kapcsolattartásra, illetve ilyen kapcsolatok kiépítésére, keresésére. A gimnáziumok vezető szerepe minden bizonnyal képzési irányultságukkal, a nemzetközi programokban való részvételükkel, a jól kiépült cserekapcsolatokkal, és főként az idegen nyelv oktatásának hagyományaival, erős jelenlétével magyarázható.
Milyen feladatokra használják az iskolában a gépeket
Az igen válaszok százaléka
| felhasználási terület | ált.isk | gimnázium | szakközép | szakmunkás |
| gazdasági adminisztrációban | 88,9 | 94,9 | 98,8 | 96,9 |
| nyilvántartás, statisztikák, kimutatások készítése | 75,6 | 88,5 | 86,4 | 90,6 |
| könyvtárban (pl. katalógus, keresés) | 40 | 68,4 | 69,1 | 56,3 |
| az órai munkában (pl. szemléltetésre) | 44,4 | 63,3 | 65,4 | 53,1 |
| kapcsolattartás más hazai oktatási intézményekkel | 18,5 | 63,3 | 70,4 | 59,4 |
| saját web-oldal | 9,6 | 53,2 | 48,1 | 34,4 |
| óratervek, terembeosztás készítése | 29,6 | 54,4 | 50,6 | 50 |
| kapcsolat külföldi iskolákkal (pl. levelezés) | 8,9 | 54,4 | 34,6 | 21,9 |
| belső tájékoztatás (pl. intraneten) | 0,7 | 17,7 | 22,2 | 12,5 |
| iskola-újság elektronikus formában | 14,1 | 12,7 | 13,6 | 9,4 |
| egyéb terület/ek/ | 7,4 | 8,9 | 11,1 | 9,4 |
Ma már nem egy olyan projekt működik, amely teljes egészében a világhálón szerveződik, illetve legfontosabb eredményei ott követhetők nyomon. Az egyik ilyen sikeresnek ítélhető program az I*EARN, amely egyben az Internetnek és a multimédiának az oktatásban való kreatív felhasználására is érzékletes példát kínál minden érdeklődőnek. Egyre szaporodik az olyan világméretű, vagy európai projekteknek a száma, amelyek egy közös projektnek a világhálón történő együttműködéssel történő megvalósítását kínálják a diákoknak. A hazai iskolák akkor tudnak bekapcsolódni az ilyen együttműködésekbe, ha az elemi feltételek (gépelérés, idegen nyelvtudás) mellett a motiváltság és a kommunikáció fejlesztő hatásainak megtapasztalása is ösztönzi a részvételt.
Belső hálózat
A vállalati kultúrában alakult ki és honosodott meg a belső hálózat, az intranet használata. Tapasztalataink szerint az iskoláknak csak egy kis része aknázza ki az ebben rejlő lehetőségeket. Adataink is azt jelzik, hogy a számítástechnikai eszközökkel viszonylag legjobban felszerelt intézmények, a szakközépiskoláknak is csak kb. egy ötöde él ezzel az eszközzel. Az iskolákban szerzett tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a belső információs és kommunikációs rendszer (elektronikus faliújság, körlevelek e-mailen, közösen használt adatbázisok stb.) akkor működőképes, ha hatékonyabb információáramlást biztosít, mint a hagyományos papír alapú, vagy szóbeli közlésen alapuló formák, ez azonban azt feltételezi, hogy minden érintett rutinszerűen használja az ehhez szükséges eszközöket, és nincsenek szűk keresztmetszetek a hozzáférésben.
Ez a terület is azok közé tartozik, amelyeknek részletes bemutatása, a jó példák széles körben való megismertetése alkalmas lehet arra, hogy felhívja az ebben a technikában rejlő előnyökre a figyelmet, és támogassa a "kezdőket" a megvalósításban.
A tanárok számítógép használata
A tanári kérdőívben a tanárok szintjén vizsgáltuk a géphasználat területeit.
A vizsgálatban bevont személyeket arra kértük, jelöljék meg, az általunk felsorolt használati területek közül melyek azok, amelyeket rendszeresen, ritkán vagy soha sem használnak.
Az iskolai adminisztráció az a terület, ahol a legtöbben vannak a rendszeres géphasználók. Ez az a terület, ahol a leginkább meggyőződhettek a "habozók", hogy érdemes időt áldozni ennek a eszköznek a megismerésére, mert a befektetés megtérül. Az interjúk során a tanárok közül többen elmondták, hogy az unalmas rutinmunkák gépesítése (pl. osztálynévsorok írása, különféle listák készítése, beszámolók, tantervek írása) győzte meg őket a géphasználat előnyeiről.
Az órára történő felkészüléshez (pl. óravázlat készítéséhez) jóval kevesebben használják rendszeresen a gépet, a ritkán használók aránya viszont viszonylag jelentős. Az interjúk alapján ez többnyire a hosszabb távra készülő, időszakonként, esetleg több tanár által is használt feladatlapok, tesztek készítését, rendszeres átírását, felújítását jelenti.
A tanulás és a szórakozás az adatok szerint jellemzően a ritkábban használt funkciók közé tartozik, ott viszont a legmagasabb arányt képviseli, a gépet használni tudók több mint fele szokott időnként játszani, ill. tanulni a gép előtt. A rendszeres használat legkisebb arányban az órai használatra jellemző, alig 70 fő adott ilyen választ (és közöttük vannak a számítástechnika szakosok is).
A kommunikációs célokra történő felhasználásban a három kategória közül a "soha" a legnagyobb arányú (37,8%), ezt követi a "ritkán", és a legkisebb arányú a rendszeres használat.
A számítógép használatának területei (tanárok) %
| A géphasználat területe | N | Soha | Ritkán | Rendszeresen |
| iskolai adminisztrációs munkájához | 715 | 17,6 | 44,2 | 38,2 |
| az órára történő felkészüléshez | 729 | 22,2 | 48,8 | 28,9 |
| kommunikációban | 643 | 37,8 | 34,4 | 27,8 |
| általában tanulásra | 624 | 25,5 | 52,9 | 21,6 |
| játékra, szórakozásra | 692 | 25 | 56,9 | 18,1 |
| oktatómunkájában, az órán | 652 | 61 | 28,4 | 10,6 |
A kommunikáció mint funkció a rangsorban a rendszeresen használt funkciók között a harmadik, a ritkán használt funkciók az ötödik helyen áll. A kérdésre, mint az a válaszadók számából (N) kiderül, csak a gépet már használni tudók adtak választ. Az adatok szerint tehát a gépet használni tudó tanárok több mint negyede rendszeresen használja a kommunikációban a számítógépet, és több, mint harmaduk ritkán él ezzel a lehetőséggel. Jóval több mint harmaduk, 243 fő (a teljes minta közel egy ötöde) azt állította, hogy soha nem használja a számítógépet kommunikációs célokra.
A kommunikációra a gépet rendszeresen használó 232 tanár háromnegyede középiskolában dolgozik, a férfiak aránya magasabb (42%, mint a minta egészében (26%), és egy ötöd a számítástechnikát (is) tanítók aránya (ami kétszerese a minta egészében mért arányuknak).
A kommunikációs funkció korlátozott használatának okai összetettek. Mindenekelőtt a kommunikációra történő használat függ az ahhoz szükséges program ismeretétől. Ma már a képzési, továbbképzési kínálat igen sokszínű, lehetőség van arra, hogy valaki kifejezetten a kommunikációs funkciók használatát tanulja szervezett formában, azonban a kérdőívek és az interjúk tanúsága szerint a szervezett képzésben való részvétel legjellemzőbb útja, hogy a bevezető kurzus (hardveres ismeretek, file-kezelés, DOS stb.) után a leginkább keresettek a szövegszerkesztési ismeretek, és ezek után kerül sor az Internet és a levelezés elsajátítására, már csak azért is, mert az önálló kommunikációs célú felhasználás is feltételezi, ill. igényli ezeket az alapismereteket. A programok ismeretére adott válaszok is ezt a képet tükrözik. (A felsorolt lehetőségek közül értelemszerűen többet is meg lehetett jelölni, a táblázat az összes választ tartalmazza, ez az oka, hogy az esetek összesítése meghaladja a 100%-ot).
Az alkalmazások közül a legismertebb a szövegszerkesztő. Ezt a válaszadók szinte mindegyike tudja önállóan használni. Megfigyeléseink szerint jellemző, hogy a tanárok nagy része - főleg a humán tárgyat tanítók - úgy vélik, ez elegendő is szinte minden számítógépes feladatnak az elvégzésére, ezért az adatbázis jellegű feladatokat is többnyire a szövegszerkesztő - nehézkes - használatával próbálják megoldani.
A válaszadók közel fele tudja önállóan használni az Internetet, és valamivel kevesebben (40%) tudnak használni önállóan valamilyen levelező programot.
Melyik alkalmazást tudja önállóan használni (számítástechnika tanárok nélkül) N=839
| Alkalmazások | N | Válaszok %-a | Esetek %-a |
| Szövegszerkesztő | 791 | 34,7 | 94,3 |
| Táblázat- és adatbázis-kezelő | 497 | 21,8 | 59,2 |
| Internet | 403 | 17,7 | 48 |
| 337 | 14,8 | 40,2 | |
| Grafikai v. tervező program | 186 | 8,2 | 22,2 |
| Egyéb | 63 | 2,8 | 7,5 |
| Összesen | 2277 | 100 | 271,4 |
A számítástechnika tanárokat is beleértve az összes válaszadó (1203 fő) közül 512 fő jelezte (42,6%), hogy tudja önállóan használni az Internetet. E csoport valamivel több, mint háromnegyede (391 fő) jelezte, hogy az elektronikus levelezésben is jártas. Az Internet használóknak tehát 23,6%-a nem önállóan levelezik, illetve 5,9%-ot tesz ki azok aránya, akik tudják használni a levelező programot, de az Internetet önállóan nem (vagy internet hozzáférés híján nem is volt alkalmuk megismerkedni ezzel.)
Hogy ez "sok" vagy "kevés", az aligha eldönthető, mindenesetre még mesze nem érte el az optimális szintet, viszont minden jel szerint folyamatosan nő azok köre, akik szervezett képzés vagy önképzés és mások segítségével elsajátítják ezeket a készségeket.
Az interjúk tapasztalatai szerint, és néhány iskolában folytatott beszélgetés alapján úgy tűnik, hogy az e-mailezés egyike azoknak a felhasználási területeknek, amelyek alkalmasak a számítógép emberközelbe hozására, arra, hogy a géphasználattól idegenkedők számára személyessé tegyék az eszköz használatát. A felkeresett iskolák között volt olyan, ahol az iskolai szerverről kiszolgált e-mail címet úgy kaphatott valaki, ha a rendszergazda előtt "levizsgázott", azaz tényleges küldemények fogadásával, megválaszolásával bizonyította, hogy képes a rendszer önálló használatára. Az interjúkból az is kiderült, hogy a legtöbben nem szakmai tartalmú kommunikációra, hanem "privát" levelezésre használják meglévő e-mail címűket, és éppen ennek lehetősége tette számukra vonzóvá, hogy időt szánjanak egy olyan technika megtanulására, amely számos más módon is felhasználható munkájuk megkönnyítésére.
A világháló használata
Az európai országokban - szemben a világháló használatában mintaadónak számító Egyesült Államokkal, ahol a háztartások számítógéppel és Internettel való felszereltsége a lakosságnak ma már közelítőleg a felét érinti - a számítógép és főként az Internet használata is nagyon nagy arányban a munkahelyekhez illetve a diákok esetében az iskolához kapcsolódik, és relatíve alacsonynak nevezhető az otthoni Internet elérés. Az utóbbi időben megjelent elemzések1 lassú növekedést jeleztek a gépek vásárlása, a levelezés, és az otthoni Internetre kapcsolódás területén, ez a trend azonban viszonylag lassú, időnként megtorpan, és több olyan peremfeltételtől függ, amelyektől (mint pl. a telefonhasználatra vonatkozó kedvezmények kiterjesztése) hirtelen változást várnak az elemzők. Általánosságban jól érzékelhető, hogy a relatíve magas költségek miatt elsősorban a magasabb jövedelmű csoportok élnek ezzel a lehetőséggel. A közismerten alacsony tanári keresetek - speciális kedvezmények vagy célzott támogatás nélkül - aligha teszik lehetővé, hogy nagyságrenddel növekedjen azok száma, akik otthon és a munkahelyen egyaránt használják ezeket az eszközöket és az általuk teremtett kommunikációs csatornákat.
Ez a tendencia világosan tükröződik a tanároktól kapott információk összesítésében is.
A kérdezett tanárok közül az általános iskolában dolgozók valamivel több, mint negyede az iskolában fér hozzá az Internethez. Ez az arány a középiskolában tanítók körében nagyságrenddel magasabb, több, mint háromnegyedük munkahelyén hozzáfér a világhálóhoz. Ehhez az arányhoz viszonyítva igen csekély az otthoni Internet eléréssel rendelkezők aránya. Az általános iskolai tanárok feltehetően azért rendelkeznek valamivel nagyobb arányban otthoni hozzáféréssel, mert saját erőből kompenzálják (kénytelenek kompenzálni) az alacsonyabb arányú munkahelyi hozzáférést.
Az interjúkban a tanárok úgy érveltek, hogy a munkahelyi hozzáférés "kényelmesebb" számukra, elsősorban azért, mert nem igényli a telepítéshez, alapbeállításokhoz szükséges technikai feladatok megoldását, és nem jár költségekkel. Megítélésük szerint az Internet használat és levelezés jelenlegi intenzitása nem igényli az otthoni hozzáférést, a költségek pedig egyelőre nincsenek arányban sem a tanári jövedelmekkel, sem a használat értékével.
Az iskolavezetők - akiknek jelentős része egyben tanárként is dolgozik - az általános iskolákban valamivel kedvezőbb helyzetben van a hálózathoz való hozzáférés tekintetében, 38%-uk jelezte, hogy munkahelyén rendelkezik ilyennel. Az otthoni elérés tekintetében hasonló arányokat jeleztek, mint a tanárok, a középiskolában tanítók valamivel magasabbat, mint az általános iskolában dolgozók.
Van-e Internet hozzáférése (tanárok)
| hozzáférés | általános iskola | középfokú |
| N=582 | N=641 | |
| az iskolában | 27,8 | 75,8 |
| otthon | 5,3 | 2,5 |
| egyéb helyen | 2,6 | 8,1 |
A hozzáférés tehát jelentős különbségeket mutat. Azt is hozzá kell tenni, hogy a kistelepülésen sokszor kedvezőtlenebb technikai hozzáférés áll rendelkezésre (modemes elérés), mint pl. a világhálót többnyire bérelt vonalon elérő városi iskolákban. Jártunk olyan kistelepülésen működő iskolában, ahol az iskola egyetlen telefonvonalán kellett osztoznia az iskola vezetésének és a könyvtárban elhelyezett modemes gépnek. Ennek fényében érdemes a világháló használatával töltött időt mérlegelni. Az általános iskolában dolgozó tanárok hetente átlagosan valamivel kevesebb, mint egy órát használják a világhálót, ez az átlag a középiskolában dolgozók esetében két óra felett van (mindkét esetben jelentős szórás mellett).
Hetente hány órát használja az internetet (iskolatípus szerint)
| Iskolatípus | Átlag | N | Szórás |
| általános iskola | 0,91 | 404 | 2,76 |
| középiskola | 2,03 | 475 | 2,86 |
| Összesen | 1,52 | 879 | 2,87 |
A számítógép használatának elsajátítására - a regresszió analízis alapján - a legerősebb hatással az iskolai végzettség, és az életkor volt, de a kérdezettek neme is jelentős tényező, valamint a település szerinti elhelyezkedés, azaz a más összefüggésben jól ismert települési lejtő a számítástechnikai eszköz használatban is megjelent. Az Internet használatát tekintve tendenciájában érvényesül az életkor hatása, a fiatalabb korcsoportok valamivel intenzívebben használják a világhálót, de a különbségek nem nagyságrendiek, más tényezőknek (iskolatípus, és a hozzáférés egyéb körülményei) jelentősebb szerepe van. A legnagyobb "Internet-fogyasztónak" a 26-30 év közöttiek nevezhetők, és a legidősebbek csoportjában a heti fél óránál valamivel magasabb átlag a jellemző.
Hetente hány órát használja az internetet (korcsoportok szerint)
| Életkor | Átlag | N | Szórás |
| 21-25 | 1,89 | 62 | 2,42 |
| 26-30 | 2,21 | 107 | 3,37 |
| 31-35 | 1,71 | 156 | 4,05 |
| 36-40 | 1,54 | 161 | 2,6 |
| 41-45 | 1,24 | 169 | 2,22 |
| 46-50 | 1,17 | 122 | 1,97 |
| 51-55 | 1,31 | 75 | 2,71 |
| 56-71 | 0,62 | 21 | 1,83 |
| Összes | 1,52 | 873 | 2,88 |
Ugyancsak nagyságrendi a különbség azok között, akik saját géppel rendelkeznek, ezért több alkalmuk adódik a használatra. Feltehetően az így szerzett rutin meglétével függ össze az intenzívebb Internet használat, amely kétszer nagyobb átlagos időtartamot jelez (heti 2 óra), mint a géppel nem rendelkezők átlaga (alig több, mint heti 1 óra).
Hetente hány órát használja az internetet / saját gép megléte szerint
| Van-e gépe | Átlag | N | Szórás |
| Nincs saját gépe | 1,1 | 278 | 1,94 |
| Van saját gépe otthon | 2,02 | 498 | 3,38 |
| Összes | 1,69 | 776 | 2,98 |
Magától értetődőnek tekinthető, hogy azok, akik önálló, esetleg rutinos géphasználóként jellemezték magukat, átlagosan többszörösét töltik a gép előtt (2 óra húsz perc), mint a csak segítséggel gépet használók (heti kb. 20 perc).
Hetente hány órát használja az internetet / a géphasználat szintje szerint
| Géphasználat | Átlag | N | Szórás |
| Nem önálló géphasználó | 0,35 | 359 | 1,15 |
| Önálló géphasználó | 2,36 | 511 | 3,4 |
| Összes | 1,53 | 870 | 2,88 |
Arra a kérdésre, hogy milyen célból használják a világhálót, 468 fő adott értékelhető választ. Több lehetőséget is meg lehetett jelölni, az esetek összesítése meghaladja a válaszadók számát. Mivel az Internet használatában nem különülnek el élesen az egyes műfajok (nézelődés, keresés stb.) a válaszok sem jeleznek tisztán kirajzolódó tendenciákat. A beszélgetésekben a tanárok arról számoltak be, hogy konkrét keresési céllal és időtöltés, próbálgatás céljából egyaránt leülnek a gép elé, és ha módjuk adódik rá (idő, hálózati sebesség) szívesen nézelődnek mások által ajánlott címeken, vagy véletlenszerűen keresgélve. Az Internet használatának legfőbb "varázsát" szinte mindenki - kezdők és "haladók" - számára egyaránt a keresgélés során véletlenszerűen felfedezett érdekes vagy hasznos információk jelentik.
Az interjúk árnyaltabb képet adnak arról, milyen tényezők befolyásolják az Internet használatának intenzitását, és mi iránt van leginkább "kereslet" a használók körében. Az interjúk tanúsága szerint bizonyos "szezonalitása" is van a világháló használatának. Egyes szakmai (vagy világ-)események megnövelik a tájékozódás, információ iránti igényt (pályázatok megjelenésének idején, versenyek, vagy olyan feladat, amelynek megoldásához hasznos információt jelenthet a más intézmények tevékenységének megismerése).
Az idegen nyelvek, mindenekelőtt az angol legalább passzív olvasói szinten való ismerete - annak ellenére, hogy rohamosan növekszik a magyar nyelvű oldalak száma, és számos oktatási vonatkozású hazai oldal is gyors ütemben gazdagította a tartalmakat, - még mindig jelentős előnynek számít. Az elsősorban angolul - legalább olvasási rutinnal rendelkezők számára megsokszorozódik a választási lehetőségek köre.
"Nagyon- nagy volt az igény az Internetre a tantervírás idején. Sok mindent töltöttek le a kollégák. Az angol szakosok egyébként is rendszeresen használják. A biológia szakosok is keresnek, de nekik sokszor segítségre van szükségük". - fogalmazott egy vidéki középiskola igazgatója.
Mire használja az internetet
| Mire használja az Internetet | N | Válaszok %-ában | Esetek |
| %-ában | |||
| tájékozódásra általában | 203 | 28,2 | 43,4 |
| pályázatok, OM hírek, jogszabályok | 201 | 28 | 42,9 |
| adatbázisok használata | 150 | 20,9 | 32,1 |
| anyagok letöltése | 93 | 12,9 | 19,9 |
| szakmai információk, kutatás | 67 | 9,3 | 14,3 |
| egyéb | 5 | 0,7 | 1,1 |
| Összesen | 719 | 100 | 153,6 |
Az Internet használhatóságát jelentősen korlátozza az iskolában elérhető hálózat túlterheltsége, lassúsága. Többen is megemlítették a beszélgetések során, hogy néhány kép letöltése néha "hosszú órákat" vesz igénybe.
Az órán történő felhasználásnak számos akadálya van, ezeknek csak egyike a hálózat lassúsága. Magam is jelen voltam azon az órán, amikor a jelentős részben számítógéppel támogatott idegen nyelvi órán, egyébként országos mércével mérve is az egyik legjobban felszerelt középiskolában a tanár a bemutatás szándékával egy nyelvtanulás szempontjából rendkívül hasznos folyóiratra hivatkozott, majd a szemléltetés kedvéért "behívta" a megfelelő honlapot a világhálón. Mire hozzávetőleg 15-20 perc múlva az első oldal letöltődött, az óra már a végéhez ért, és közben többször témát váltottak.
Az Internet felhasználásának legjellemzőbb módja, a világhálón elérhető információk, a tanításhoz kapcsolódó témákban használható "anyagok" (képeknek, cikkeknek) kiegészítő jellegű felhasználása. Ahol a lehetőségek rendelkezésre állnak, a tanárok fokozatosan "kapnak rá" az Interneten való keresésre. Több interjúalany is megfogalmazta ezzel kapcsolatos hiányérzetét. A sulinetes oldalakkal kapcsolatosan kevesellték, esetlegesnek tartották a szakos tanárok számára rendelkezésre álló felhasználható anyagokat, sokszor formailag gazdagnak, látványosnak, de tartalmában szerénynek ítélték a tematikus ajánlatokat.
Ugyancsak elterjedt gyakorlat, hogy az ajánló oldalak készítői rengeteg további (többnyire idegen nyelvű) "linket" ajánlanak a böngészőknek. Ezek azonban a fenti okok miatt - időhiány, hálózati sebesség, nyelvtudás hiányosságai - sokak számára inkább frusztráló hatásúak. Alig van olyan tanárok által ismert oldal, ahol az elérhető tengernyi információt feldolgozó, referáló, vagy rövid annotációval a szűrést segítő szolgáltatás működne. Ez rendkívül munkaigényes, és hálátlan feladat, de még a gyors és széleskörű hozzáférés esetén sem várható, hogy a tanárok napi több órát tudnának ilyen jellegű kereséssel tölteni, különösen az idegen nyelvet egyelőre használni nem tudók.
Nem csak a tanárok, de az iskolák vezetői közül is többen megfogalmazták, hogy igen nagy szükség lenne olyan magyar nyelvű web-oldalakra, amelyek kifejezetten az intézményvezetők számára szükséges információkat tennék elérhetővé rendszerezett és folyamatosan frissített formában.
Sokan számoltak be arról, hogy - megfelelő keresési technikák nélkül rendkívül időigényesnek, sokszor időpazarlónak, nem egyszer eredménytelennek bizonyul az egy-egy témában folytatott keresés. Emiatt többen néhányszori próbálkozás után felhagynak azzal, hogy egy-egy témában a hálón keressenek kiegészítő anyagokat. Ugyanakkor lényegében egyik felkeresett iskolában sem találkoztunk olyan gyakorlattal, amely szerint a világhálón gyűjtött információkat (a letöltött anyagot vagy web-címeket szisztematikusan megosztották volna egymással az azonos szakos tanárok (miközben egymás óravázlatának vagy kivonatos irodalom-feldolgozásának és hasonló munkaanyagoknak a hasznosítása nem ismeretlen munkamódszer).
Különbség a két nem között
A teljes körű feldolgozásban az egyik legmarkánsabban megjelenő különbség a két nemnek a számítógép használatához való viszonya volt. Mind a tanárok, mind a diákok között jól mérhető, jellegzetes tendencia mutatkozott mind a gép előtt töltött idő, mind a felhasználási területek eltérésében.
A férfiak (akik között több a legrutinosabb géphasználói csoportot jelentő intézményvezető és számítástechnika tanár) átlagosan több időt töltenek a gép előtt, intenzívebben használják a világhálót és - bár az adatok jelentős szórást mutatnak, azaz nagy szélsőségek adják ki az átlagot - több mint kétszer olyan mennyiségű levelet forgalmaznak, mint nőkollégáik.
Ez az összefüggés azért is említésre érdemes, mivel a géphasználati rutin vagy a hozzáférés objektív tényező, a két nem közötti különbség ezen a téren azonban kulturális minták továbbélésének, és a két nem eltérő tanulási stílusának, illetve a számítógéphez mint eszközhöz való eltérő viszonynak a kifejeződése. Ezeket a különbségeket, mind a tanárok, mind a diákok számítógépes oktatásában érdemes lenne tekintetbe venni, a motiválásban építeni rá.
Számítógép használat különbsége nemek szerint - tanárok (átlagok)
| Neme | Hetente hány órát használja a gépet | Hetente hány órát használja az internetet | Havonta kb. hány levelet ír/kap | |
| Férfi | Átlag | 6,78 | 1,79 | 7,94 |
| N | 304 | 263 | 214 | |
| Szórás | 7,91 | 2,75 | 17,64 | |
| Nő | Átlag | 4,2 | 0,84 | 3,68 |
| N | 656 | 500 | 445 | |
| Szórás | 5,27 | 1,9 | 11,53 | |
| Együtt | Átlag | 5,01 | 1,17 | 5,06 |
| N | 960 | 763 | 659 | |
| Szórás | 6,34 | 2,27 | 13,94 |
A hozzáférés
A számítástechnikai eszközök kommunikáció céljára történő felhasználásában a legjelentősebb probléma ma a hozzáférés, amely lassabb ütemben bővül, mint a gép használatát legalább elemi szinten elsajátítók aránya. Egyben az elsajátításnak is egyik legnagyobb akadálya az, hogy az iskolákban nem áll rendelkezésre elegendő gép ahhoz, hogy az egyéni próbálkozás, lépésről lépésre, a környezet támogatásával történő felfedezve, informális módon történő tanulás számára megfelelő tanulási környezetet biztosítson. Az iskolákban szerzett tapasztalataink azt jelezték, hogy a legjellemzőbb tanulási mód a tanárok és diákokra egyaránt érvényes módon az ún. informális tanulás, a géphasználók egymástól tanulása. Ehhez az optimális környezetet az jelenti, ha a gép használatával ismerkedők olyan módon férnek a gépekhez, hogy egy kompetens és segítésükre vállalkozó személy is jelen legyen.
A hazai iskolai fejlesztés alapvetően labor-centrikus módon történt (egyes országokban az osztálytermek felszerelését, legalább egy szemléltetési célokra használható gép elhelyezését fogalmazzák meg célként). Az iskolák zöme komplett, a csoportos oktatást szolgáló számítógépes labort kapott. Ez a fejlesztési stratégia számos előnnyel rendelkezik. Az iskolákban a laborok tanórák alatti kihasználtsága tapasztalataink szerint igen magas, az órák szervezésének lehetősége mellett technikai előnyei is vannak a laboros elhelyezésnek. Ugyanakkor a gyakorlatban - azokban az iskolákban, ahol a géppark döntően az utóbbi két-három év nagy fejlesztési projektjeinek keretében került az iskolába, vagy a rendelkezésre álló gépek száma csak az órák kiszolgálását teszi lehetővé, az az adottság, hogy a gépek egy helyen vannak elhelyezve, hogy a hozzáférést egy időben kell biztosítani, és a gépekért való felelősség is másként jelentkezik egy labor esetében, mint egy-egy szertárban, a tanáriban elhelyezett eszközök, vagy az egy személyhez rendelt gépek esetében. A jelenlegi helyzet korlátozza a nap közbeni (pl. lukas-órákon történő) gépelérést. A legjellemzőbb gyakorlat a gépterem délutáni nyitva tartása, és a diákok, tanárok számára szabad hozzáférés biztosítása valamilyen házirend szerint. Ugyanakkor több intézmény jelezte, hogy ez olyan megoldásokat igényel, teremfelügyelet biztosítását, az ehhez kapcsolódó túlóraköltségek előteremtését, amelyet az intézmények egy része nem tud vagy tudott folyamatosan vállalni (és emiatt például megszűnt a délutáni szabad hozzáférés).
Szinte valamennyi intézmény kialakította a számítógépek használatának, a szabályozásnak valamilyen módját. Attól függően, hogy az iskola számítógépes ellátottsága mennyire teszi lehetővé, az iskolák egy részében külön tanári vagy diák számítógépes munkaszobákat alakítanak ki.
A szabályozás öt elemét sikerült az eddigi tapasztalatok alapján elkülöníteni. Ezeket időbeli, funkcionális, perszonális, érdem-alapú és kompetencia-alapú szabályozásnak nevezhetjük. Míg a tanárok géphasználatának szabályozását a rendszergazda "filozófiája", olykor nehezen elfogadható, személyes kényelmét vagy a gépek kényszerű védelmét szolgáló szigora, illetve a gépek száma határolja be, a diákok géphasználatának szabályozásában szinte mindig megjelennek rejtett vagy nyílt pedagógiai megfontolások, hivatkozások is.
Egyes intézményekben, elsősorban ott, ahol az Internet használatának költségei megjelennek az iskolai költségvetésben időbeli, funkcionális vagy személyekhez kapcsolt korlátozások, illetve jogosultságok jelennek meg. Az időbeli korlátozás a használat mennyiségi korlátait fogalmazza meg (napszak, egy személy általi használat időtartama), a funkcionális korlátozás azt jelenti, hogy pl. internetes katalógusban, elektronikus könyvtárban való keresés, letöltés, egy adott, tanórához kapcsolódó feladathoz ideiglenes jogosultságot kapcsolnak. A szűken oktatási célú funkcionális használat mellett más profilok is megjelenhetnek.
"Az Internetet rendszeresen használják. Egyikük képeket gyűjt róla, autókkal foglalkozik. Másikuk: igyekszik minden órán rácsatlakozni a hálózatra, ha befejezte a feladatot. Autók, utazás, illetve a politika érdekli. Ez utóbbit a parlament Internet címén nézegeti, képviselő életrajzot, ülések anyagát nézi." (vidéki gimnázium igazgatója).
A szabad használat gyakran az óraszervezés részeként is megjelenik, egyfajta jutalmazásként.
"Az Internet használata úgy van szabályozva, hogy 4 hétből kb. egy héten Internetezhetnek. Ilyenkor szabad Internet foglalkozások vannak. Ha tananyagot vesznek, aki a kiadott feladatot előbb befejezi, az csatlakozhat a világhálóra." (megyeszékhelyen működő szakközépiskola igazgatója).
A személyhez kapcsolódó szabályozás azt jelenti, hogy pl. évfolyamok szerint szabályozzák a diákok Internet elérését, esetenként azt, hogy ki kaphat iskolai szerverrel kiszolgált e-mail címet. A hálózattal kapcsolatos vétségek (rendszer-feltörési kísérletek, tiltott, pl. játék-programok használata, támadó vagy obszcén hangú levelek forgalmazása stb.) büntetésének is hatékony módszereként jelent meg a jogosultságok ideiglenes megvonása. A mások nevében levelező, a körlevelek tilalmát megszegő diákot például az iskolai hálózatból való egy hónapos, vagy féléves kizárással büntették.
Emellett vannak érdemek vagy kompetencia elismerésén alapuló szabályozási technikák, az előbbi a tanulmányi teljesítményhez kapcsolódik (az informatika tantárgy vagy az általános tanulmányi átlaghoz kapcsolódnak az elérési jogosultságok, vagy például az, hogy ki készíthet az iskola honlapjáról nyíló saját web-lapot). A kompetencián alapuló hozzáférés szinte minden iskolában megjelenik, de csak néhány diákot érint, ők a rendszergazda segítői, akik szinte korlátlan használati lehetőségekkel és rendszer-eléréssel rendelkeznek.
A szabályozás egyik fontos, és jellemző pontja a számítógépes játékok használatának tilalma, vagy korlátozása. Az iskolák döntő többségében ambivalens a számítógépes játékokkal kapcsolatos viszony. A legtöbb iskolai "netikett" vagy házirend tiltja, a gyakorlatban elnézik, vagy nem vesznek tudomást róla. A "gép-szűke" miatt többnyire úgy fogalmazódik meg, hogy az iskolai feladatokhoz, tanuláshoz kapcsolódó géphasználat elsőbbséget élvez (tehát ha valaki játszik, az át kell adja helyét olyannak, aki feladatot akar elvégezni a gépen), a gyakorlatban - különösen a szinte teljes mértékben diákok által használt géptermekben, elektronikus "dühöngőkben" az erősebbek, idősebbek kiszorítják az alacsonyabb évfolyamra járókat.
A tanárok körében inkább a hozzáértés teremt hallgatólagosan elismert hierarchiát, a jobb gépeket a profik és a rutinos géphasználók kezelik, a tanáriban elhelyezett közös gépeken a botladozók, most tanulók akkor kapnak hozzáférést, ha másnak nincs sürgős munkája.
Az iskolák a világhálón
Az iskolák ma már jellemzően nem csak passzív fogyasztóként keresik és használják a világhálón közzétett információkat. Jelentős arányban maguk is megjelennek, "megmutatják magukat" a web-en. Az iskolák zöme saját, az iskolában rendszergazdák, de nem egyszer tanárok és diákok által szerkesztett és kialakított honlapot működtet. Igen tanulságos lenne szisztematikusan áttekinteni a különböző típusú iskolák web-lapjait, azokat a tendenciákat, amelyek azokon megjelennek. Egy ilyen elemzésnek - amelynek ma már több ezer lapot kellene számba vennie - természetesen az összkép rendkívül gyors változásával is számolnia kellene. Szisztematikus áttekintés híján csupán utalni szeretnénk néhány olyan jellemzőre, amelyet a vizsgálat során átnézett honlapok alapján témánk szempontjából említésre érdemesnek tűnik.
A honlapok döntően kifelé szóló információkat tartalmaznak, egyfajta kirakatát jelentik az iskolának. "Az Internet az inkább sajtó termék, ilyen publikáció" fogalmazott az egyik vidéki gimnázium igazgatója. Az iskola múltja, nevelési filozófiája, a felvételivel kapcsolatos tudnivalók jellemzően a honlapok által kínált információ-választék élén állnak. Az iskola megjelenítésének módja - noha ez inkább szubjektív benyomás - mintha tükrözné a világhálóval kapcsolatos tapasztalatszerzés alakulását is. A világhálóhoz frissen csatlakozott iskolák hatalmas címerekkel a nyitólapon, fényképalbum-szerűen mutatkoznak be (jelentősen megnehezítve ezzel a hozzájuk hasonlóan véges kapacitásokkal internetezők dolgát, mivel a letöltést hosszadalmassá teszik). Nem egy iskola az évkönyvek, emlékkönyvek protokolláris stílusát "áttette" a web-re is, ünnepségekről való megemlékezés, igazgatói beszéd inkább jellemző ezeken az oldalakon, mint az iskolában tanulók, dolgozók, vagy külső érdeklődők számára hasznos információk.
Az iskolák egy része a honlapon keresztül tette elérhetővé a tanárok és a diákok számára elérhető szolgáltatásokat, címlistákat (pl. e-mail címeket), programokat, letölthető információkat, néhány esetben a könyvtári katalógust. Az informatika területén hazai viszonyok között élenjárónak tekinthető intézmények némelyike példaadóan gazdag tartalmú és praktikusan szerkesztett oldalakkal növeli tovább az iskola jó hírnevét.
A tanárok között elenyészően kevés, bár folyamatosan nő azok száma, akik saját honlappal jelennek meg a világhálón. Egyes iskolák - viszonylag kevés - a honlapon bemutatják az iskola tanárait (ezek sokszor hiányos listák). Néhányan - az egyes nemzetközi programokban tapasztalatokra szert tett tanárok - saját maguk által szerkesztett, és folyamatosan megújuló oldalakon népszerűsítenek valamilyen szakmai kezdeményezést, vagy igyekeznek kollégáikkal megosztani eddigi információgyűjtésük eredményeit.
Levelezés
Úgy tűnik, a kommunikáció az a terület, ahol a diákok kompetenciája általánosan magasabb szintűnek tekinthető, mint a tanároké. Adataink szerint a diákok intenzívebben használják az internetet, zömük saját e-mail címmel rendelkezik (sokan több címet is használnak), és több küldeményt forgalmaznak. Míg a diákok körében nagy népszerűségnek örvend a chat, azaz az internetes csevegő csatornák használata, sok tanár még névről is alig ismeri ezt a lehetőséget.
Ezt részben a beszélgetések tapasztalatai, részben a mérhető mutatók alapján fogalmazhatjuk meg.
A levelezés mint alapvető kommunikációs funkció mérésére az e-mail cím meglétét vagy elérést, illetve a forgalmazott küldemények számát tekintettük.
A levelezéshez szükséges e-mail címmel igen eltérő mértékben rendelkeznek a tanárok, attól függően, milyen iskolatípusban tanítanak. A középiskolai vezetők és tanárok nagyjából felének, míg az általános iskolában 12-14%-ának van saját e-mail címe. Viszonylag jelentősnek mondható a mások e-mail címét használók aránya. Feltehetően a munkahelyi közös címet használókról, illetve a saját előfizetéssel rendelkezők esetében a család által előfizetett szolgáltatáshoz járó címet használják többen. A más címén történő e-mail használat összefügg azzal is, hogy ez a csoport nem igazán rendszeres "ímélező", ill. segítséget igényel a használathoz.
A lehetőségek ma már adottak, hogy iskolai e-mail címtől, sőt Internet elérésétől vagy előfizetéstől függetlenül bárkinek lehessen ingyenes e-mail címe, sokan mégsem élnek ezzel a lehetőséggel. Ez részben a képzés, ill. a tájékoztatás meglepő hiányosságának is tulajdonítható, de bizonyára szerepet játszik benne az is, hogy a kezdő e-mail használók szívesebben veszik, ha leveleiket mások "kezelik", pl. töltik le. Emellett a családi közös címek használatának "takarékossági" funkciója is van, illetve lehet.
Van-e saját e-mail elérhetősége
| ált. isk. igazgatók | középfokú isk. igazgatók | ált. isk. nem számtech tanárok | középfokú nem számtech tanárok | |
| Van saját e-mail címe | 14 | 54,4 | 12 | 49,1 |
| Csak másokkal közös címen van e-mail elérése | 19,4 | 16,2 | 9,6 | 14,9 |
A két iskolafokozat közötti különbségek igen jelentősek, míg a középiskolai igazgatók több mint fele rendelkezik elektronikus levelezési lehetőséggel, ez az általános iskolákban alig minden hatodik vezetőre jellemző. A számítástechnikát is oktató "profikat" kiszűrve az összesítésből, az adatok azt mutatják, hogy az általános iskolában és középiskolában dolgozó tanárok között hasonló arányú a különbség, a középiskolai tanárok közel felének van saját e-mail címe, az általános iskolában dolgozó kollégáiknak csak 12%-os arányban.
A másokkal megosztott cím használata jóval kisebb arányban jellemző, de itt sem a "kompenzáló" tendencia jellemző. A két adat összesítése alapján az általános iskolai igazgatók harmada, a középiskolát vezetők több mint 70%-a rendelkezik elektronikus levelezési lehetőséggel. Az általános iskolai tanárok összesen egy ötöde, a középfokú iskolában dolgozók 64%-a küldhet vagy kaphat elektronikus levelet.
A levelezés intenzitása
Arra a kérdésre, hogy havonta átlagosan hány küldeményt forgalmaz valaki, 1-től a 100 feletti darabszámig érkeztek válaszok. A szórásra vonatkozó adatok is azt mutatják, hogy jelentős különbségek vannak az egyes csoportok tagjai között, azaz a matematikai átlagok jelentős szélsőségekből adódnak össze.
Havonta kb. hány levelet kap/küld / saját e-mail cím szerint
| Átlag | N | Szórás | |
| van elérhetősége, de másvalaki címén | 5,63 | 60 | 7,98 |
| van saját e-mail címe | 16,51 | 287 | 24,46 |
A saját e-mail cím megléte jelentősen intenzívebb levélforgalommal jár együtt, azaz ha valaki levelezni kíván, megteremti az ehhez szükséges feltételeket, de tapasztalatok szerint inkább az a jellemző, hogy a sokszor a tanfolyami képzés során létrehozott, vagy az iskolai rendszergazdák által mindenkinek automatikusan kiosztott címeken maga a levelezés lehetősége generálja a levelezést, azaz ha már van, akkor kipróbálását, és ez rendszerint folyamatos forgalom bővüléshez vezet.
Az iskolatípus szerinti bontás e téren is igen jelentős különbségeket jelent. A középiskolában dolgozó tanárok három és félszer olyan intenzíven használják ezt a kommunikációs lehetőséget, mint általános iskolában dolgozó kollégáik.
Havonta kb. hány levelet kap/küld / iskolatípus szerint
| Átlag | N | Szórás | |
| ált. iskola | 2,87 | 365 | 12,41 |
| középiskola | 10,54 | 390 | 20,02 |
| Összes | 6,83 | 755 | 17,2 |
A kommunikációs funkció használatát illetően viszonylag jól kirajzolódnak az életkori különbségek. A megkérdezett tanárok átlagosan közel hét levelet forgalmaznak havonta. A legintenzívebben levelezők a 21-25 évesek csoportjához tartozók, ezek azok a fiatal tanárok, akik már a felsőoktatásban is hozzáférhettek a számítógépes eszközökhöz, számukra tehát már a telefon, fax, hagyományos levél valódi alternatívájaként jelenik meg az e-mail. A 36 éves életkori határ tűnik jellegzetes határvonalnak, ahol közel felére csökken az elektronikus levelezés intenzitása.
Havonta kb. hány levelet kap ill. küld / életkori csoportok szerint
| Átlag | N | Szórás | |
| 21-25 | 13,95 | 55 | 24,73 |
| 26-30 | 10,78 | 85 | 18,39 |
| 31-35 | 9,21 | 132 | 22,96 |
| 36-40 | 4,81 | 140 | 13,71 |
| 41-45 | 5,75 | 157 | 16,53 |
| 46-50 | 3,85 | 98 | 11,03 |
| 51-55 | 4,57 | 65 | 8,19 |
| 56-71 | 0,5 | 18 | 1,2 |
| Összes | 6,88 | 750 | 17,25 |
Természetesen a "profik" munkájához, napi tevékenységéhez ma már nélkülözhetetlenül hozzátartozik a levelezés is, ez tükröződik abban az adatban, amely szerint a számítástechnikát is tanítók közel négyszer annyi levelet küldenek, illetve kapnak, mint az "amatőrök".
Havonta átlagosan hány levelet kap ill. küld / szak szerint
| Átlag | N | Szórás | |
| nem számítástechnika tanárok | 5,09 | 665 | 13,95 |
| számítástechnika tanárok | 19,46 | 91 | 29,32 |
A levelezés intenzitásának településtípus szerinti megoszlása közvetve is utal a hálózati hozzáférés jellemző különbségeire. Ha a különbségek nem is nagyságrendiek, érzékelhető a települési hierarchia mentén az egyenlőtlenség, amely minden bizonnyal a felszereltség és a hálózati elérés különbségeivel összefüggő rutinok egyenlőtlen kialakulását tükrözi.
Havonta átlagosan hány levelet kap ill. küld (település szerint)
| Átlag | N | Szórás | |
| Budapest | 9,2 | 147 | 19,85 |
| megyeszékhely | 7,21 | 200 | 16,23 |
| város | 6,54 | 287 | 16,77 |
| község | 3,97 | 122 | 15,99 |
| Összes | 6,82 | 756 | 17,19 |
A számítógép használatának elsajátításával összefüggő, már elért kompetencia szint is látványosan befolyásolja a levelezés intenzitását, jól érzékelhető, hogy a növekvő hozzáértés a kommunikáció intenzitásának a növekedésével jár együtt.
Havonta átlagosan hány levelet kap ill. küld / kompetencia szerint
| Milyen szinten használja a sz. gépet | Átlag | N | Szórás |
| most tanulja | 1,39 | 33 | 3,12 |
| elemi, kezdő szinten, alapfokon, segítséggel | 0,84 | 143 | 2,81 |
| igen, közepes szinten, egyedül is elboldogul | 7,15 | 205 | 14,6 |
| gyakorlott használó, több programot is hasz | 12,81 | 112 | 22,54 |
| igen, ez a szakmai munkájához tartozik | 19,79 | 105 | 28,91 |
| Összes: | 6,85 | 753 | 17,22 |
Viszonylag kevesen, nagy részben a számítástechnikát is tanítók csatlakoznak levelező listákhoz, ami jelentősen megnöveli a levélforgalmat. Ma még viszonylag kevés olyan kiforrott tartalmú levelező lista van, amely önmagában ösztönözné azt, hogy az azonos szakos tanárok ezen a csatornán keresztül is rendszeres kapcsolatot tartsanak. Egy-egy konferencia szervezése, a szakos tanítást érintő intézkedés, szakmai esemény jelentős intenzitás-növekedést jelent, és sokszor alkalmat teremt arra, hogy a kezdők is megpróbálkozzanak a már kialakult kommunikációs körökbe való belépéssel.
Havonta kb. hány levelet kap/küld (levelezőlista tagság )
| Tagja-e levelező listának | Átlag | N | Szórás |
| igen | 23,29 | 70 | 30,24 |
| nem | 9,85 | 190 | 14,57 |
| többnek is | 49,68 | 19 | 44,14 |
| Összesen | 6,69 | 669 | 17,84 |
Tanári vélemények a fejlesztésről
A kérdőív végén nyitott kérdés formájában érdeklődtünk arról, hogyan látják a tanárok a továbbfejlődés legfontosabb teendőit. A kapott válaszokat a kérdőívek feldolgozásakor soroltuk be az alábbi kategóriákba. A táblázatban összefoglalt adatok alátámasztják a korábbiakban megfogalmazottakat, amely szerint az iskolákban érzékelhető szűk keresztmetszet a gépekhez való hozzáférés, illetve a gépek korszerűsítésének szükségessége.
Mit tart a legszükségesebb teendőnek az iskolai fejlesztés területén (tanárok)
| Teendő | ált. isk. | esetek %-ában | középisk. | esetek %-ában |
| géppark bővítés, fejlesztés | 242 | 59,9 | 161 | 41,2 |
| tanárok képzése | 73 | 18 | 76 | 19,4 |
| gépkorszerűsítés, karbantartás | 67 | 16,6 | 76 | 19,4 |
| oktatószoftverek | 49 | 12,1 | 48 | 12,3 |
| tanórán való használat | 25 | 6,2 | 71 | 18,1 |
| tanárok hozzáférése | 29 | 7,2 | 35 | 8,9 |
| diákok hozzáférése | 26 | 6,4 | 25 | 6,4 |
| forrás, pénz | 24 | 5,9 | 11 | 2,8 |
| egyéb | 26 | 6,4 | 34 | 8,7 |
| Összesen | 404 | 100 | 391 | 100 |
Összegzés
A tanárok a számítógépet kommunikációs célokra - elsősorban az Internet elérésére, és levelezésre - egyelőre korántsem általánosan, de folyamatosan növekvő mértékben használják. A használók számának és a használat intenzitásának növekedése erősen függ olyan adottságoktól, mint a felszereltség, és hálózati ellátottság. Az iskolák közötti ellátottsági különbségek jól érzékelhetően megjelennek ezen a területen is.
A Sulinet-program nagy lökést adott a fejlesztésnek, sok iskola számára tette lehetővé a iskolai hálózatba, ill. a világhálóra való csatlakozást. Az igények azonban időközben sokszorosára nőttek, ma a gépek száma, a hálózat kapacitása egyre érezhetőbb szűk keresztmetszetet jelent, ami nagymértékben lassítja a használathoz szükséges kompetenciák kialakulását, a használat rutinszerűvé válását.
A jövedelmi színvonal és a jelenlegi elérési árak is szerepet játszanak abban, hogy a tanárok Internet-használata ill. elektronikus levelezése döntően a munkahelyi, azaz iskolai eszközökhöz és lehetőségekhez kötődik. A rosszabbul felszerelt általános iskolák tanárai valamivel nagyobb arányban kénytelenek kompenzálni a munkahelyi elérés hiányát, mint a jobb elérési lehetőségekkel rendelkező középiskolai kollégáik. A használat elsősorban az interneten történő információ keresésre, és a két fél közötti levelezésre terjed ki. Az olyan kommunikációs lehetőségek, mint a csevegő csatornák használata a tanárok körében alig ismertek. Az internetes telefonálás vagy a videokonferencia csak kivételképpen fordul elő a kiemelkedően jól felszerelt iskolákban. A számítógép kommunikációs célokra történő használatának pedagógiai vonatkozásai csak marginálisan jelennek meg az informatikai képzésben.
