Az ISZE eredményei az iskolai informatikai fejlesztések területén

Bánhidi Sándorné

banhidi@satimex.tvnet.hu
Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete

 

Az egyesületről:

1991-ben informatika tanárok alapították fővárosi tanárok kezdeményezésére.
A fővárosi bíróság 1998. január 1-től közhasznú szervezetté minősítette.
Az egyesületnek 670 tagja van.
A közoktatási szakértők 51 fős informatikai csoportját működtetjük.
Közgyűlést évente tartunk.

 

Alapszabály szerinti célszerinti tevékenysége:

• az informatikai kultúra terjesztése,
• a szakma és az informatika tanárok érdekvédelme,
• diák versenyek kiírása, szervezése,
• tudományos kutatás, oktatás, fejlesztés.

 

Alapszabályhoz kacsolódó főbb tevékenységeink:

• tanártovábbképzés szervezése akkreditált tanfolyamokkal,
• a kerettantervek kidolgozásának szakértői anyagokkal való segítése,
• a SULINET CD kezdő csomag véleményezése,
• részvétel és előadások tartása informatikai témájú konferenciákon,
• az Inspiráció c. szakmai lap kiadása (8. évfolyam 3. szám),
• web-lap működtetése saját domain névvel.

 

Az egyesület tevékenysége a nemzeti alaptanterv kialakításában

A közoktatás tanterveinek átalakítása a rendszerváltással egy időben kezdődött. Az informatika csak a NAT-ban lett önálló műveltséganyag. Így a tantervi követelmények kialakítása mintegy 15 éves szerves fejlődés eredménye.
Az ELTE informatikai szakmódszertani csoportjának tanárai köré csoportosult az ISZE mozgósítására, mintegy 60 informatika tanár. Ők dolgoztak 1991-95 között az informatika - számítástechnika-könyvtárhasználat NAT követelményeinek kidolgozásán. Az általuk létrehozott tantervek, - és természetesen még sok más tanár és iskola által létrehozott tanterv került be az OKI minősített tantervi adatbankjába. A NAT elterjesztése idején 1998-ban több ezer iskola választott ezekből a tantervekből. Ez is okot ad nekünk arra, hogy a NAT-ban lévő informatika tantárgyat magunkénak valljuk, és a kerettantervek átdolgozása idején is azért küzdjünk, hogy a közoktatásban maradjon meg önálló tantárgynak még egy ideig az informatika. 1999. nyarától több szakértői anyagot is eljuttatunk az Oktatási Minisztériumba, amely azt mutatta be, hogy nálunk még nincs itt az ideje annak, hogy egyáltalán ne legyen az iskolában informatika tanítás. (Kárba veszne csaknem 2 évtizedes szakmai erőfeszítésünk ha beletörődnénk, hogy ne legyen ilyen tantárgy.)

 

Együttműködés az oktatás-irányítással (KMK/OM, KOMA, OKI)

Az egyesület szakértőin keresztül tájékozódott nyolc nyugat-európai ország nemzeti tantervei és az informatika viszonyáról. A nemzetközi gyakorlat szerint az informatika csak bizonyos életkorig önálló tantárgy ezekben az országokban, majd mint természetes eszköztudást használják az oktatásban a tanulók és pedagógusok.

Ezért nagy ellentmondás látszik az előbb elmondott két gondolat között! De, ha megvizsgáljuk a feltételeket rögtön kitűnik, hogy az Egyesület miért száll síkra a tantárgyi oktatás megmaradásáért.
Az ISZE közhasznú szervezet, amely a politikai erőktől való függetlenséget is jelenti, de nem jelenti azt, hogy a mindenkori oktatás-irányítóktól is elkülönülten dolgozik.
Ellenkezőleg!
Az együttműködés nagyon is természetes, tárgyszerű, és folyamatos.
A minisztériummal már 10 év óta folyamatos a tantervi egyeztetés, a szakmai rendezvények előkészítése, az egyesület szakmai lapjának a pénzbeli támogatása stb.
A KOMA (Közoktatási Modernizációs Közalapítvány), mint állami közalapítvány rendszeresen támogatásban részesíti pályázatainkat. Így került sor a közoktatási szakértők első országos tanfolyamára 1997-ben, ahol 36 informatika szakértő tanulta meg a szakértői munka elméleti és gyakorlati technikáit.
Az OKI (Országos Közoktatási Intézet) ajánlata alapján az elektronikus formájú megjelenések, tan- és szakanyagok fejlesztése jelenti az együttműködés tartalmát. Az Információs és Kommunikációs Technológiák témakörében folytatott közös kutatások közelebb hozták egymáshoz az elméleti és gyakorlati szakembereket. Az ISZE az elmúlt évben - közhasznú feladataként pályázatot írt ki számítógépes tananyagot készítő tanárok számára. A pályázat eredményes volt. Alig egy hónap alatt 38 pályázó nyújtott be általa fejlesztett programokat, vagy a kereskedelmi forgalomban kapható oktató programok használatát segítő módszertani anyagot (tanmenet, órai alkalmazás, tanítási tapasztalat). Az OKI a felkért zsűri által szakmailag legjobbnak tartott pályamunkákat CD-ROM formájában elkészíttette. Erre a CD-re 11 tantárgyi oktató anyag került fel. A terjesztése a megváltozott szerzői jogi törvény miatt akadályoztatva van, hiába fizettünk 3-4 millió forintot a pályázóknak és a zsűrinek, a termékként való terjesztése még nincs megoldva.
Itt kell elmondani, hogy 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia Informatikai Albizottságának javaslatára 87 informatika tanár elvégezte az Interneten és a CD-n megjelent oktatási anyagok véleményezését. Ez a kutatás egy az ISZE tulajdonát képező Interneten működő, és interaktív munkát lehetővé tevő adatbázis segítségével folyt. A tanulságait szakmai lapokban, WEB-lapunkon, valamint egy tavalyi szakmai konferencián publikáltuk.
A tanulságai rámutattak arra, hogy a nagy kiadók nem kérdezik meg a gyakorló tanárokat, hogy mi segítené az ő munkájukat. De tanulsága volt az is, hogy a pedagógusok 1998-ban még nem voltak annyira a számítógép-használat birtokában, hogy a mintegy 130 oktatást segítő tananyagot képesek lettek volna alkalmazni a tanórán.
Felvetette a kutatás azt a problémát is, hogy ezeket a CD-ket csak egy gépre lehetett telepíteni, nem volt hálózati verziójuk, így sem differenciált sem frontális osztálymunkára alkalmatlan. Legfőképpen probléma volt azonban, hogy nem illeszkedett a hatályos tanterv követelményekhez. Vagyis az oktatásban szinte csak a tanulóknak egyéni munkára kiadható anyagok kerültek százmillió forintba. Kár volt értük!

 

A SULINET program támogatása

A HTZ és COMMODOR személyi számítógépek megjelenésekor - a nyolcvanas évek közepétől a középiskolák központi támogatásból kaptak ilyen gépeket. A művelődési minisztérium KFA pályázatának 80%-a a számítástechnika oktatás bevezetésének témájában született. Az iskolák a belülről szervezett innovációjukat is többnyire a számítástechnika oktatással kötötték össze. A szülők iskolaválasztásának egyik központi kérdése lett, hogy van-e a választandó iskolában számítástechnika oktatás?
A PC-k elterjedése tovább fokozta az iskolák érdeklődését az informatika tantervbe való bevitelével kapcsolatban.
Ezeket a tényeket bátran lehetett az oktatással, így pedagógiával szembeni új kihívásnak nevezni. A kihívások feladatokat adtak a közoktatás szereplőinek. A jelenlegi adatok szerint a magyar háztartások mintegy 16%-ában van számítógép, és még kevesebben van Internet. Ez önmagában is elég indok arra, hogy az iskolában legyen számítástechnika tanítás, mivel a tanulók 84%-ának otthon nincs lehetősége a számítógép használatára, csak az iskola lehet számukra az esélyegyenlőség megteremtését biztosító közeg. Itt van tehát szükség számítógépre, tanárra, és tantervre valamint szakmódszertani tudásra.
Ilyen előzmények után érte a kellemes hír az iskolákat 1996-ban, hogy indul a SULINET!

A kilencvenes évek elejétől a SOROS Alapítvány mintegy 200 iskolát kapcsolt be a "Számítógépes iskola a nyitott társadalomért" című, ún. Jefferson programba. A SULINET program elindításakor ezekben az iskolákban szerveztük meg a tanárok Internet használatra való felkészítését.
1997 júniusában indítottuk az iskolákban a pedagógusok (tanítók, tanárok, óvónők, szakoktatók stb.) számítástechnikai továbbképzését. A SULINET programiroda 2 szakértőnket alkalmazta tiszteletdíjasként a programhoz tartozó tanártovábbképzés országos szervezésére. Ezt a lehetőséget kapcsolta össze az ISZE a pedagógus-továbbképzési rendszer kidolgozásával.
A tanfolyami rendszer 14 részből áll. 10 modul a nem informatikusoknak, 4 tanfolyam az informatika tanároknak. Ezek 1998-tól folyamatosan estek át a Pedagógus Akkreditációs Bizottság (PAB) szakértői ellenőrzésén. Megjelentek az Oktatási Minisztérium hivatalos közlönyében. Ezek szerint megfelelnek a 277/1997. Kormányrendeletnek, így a pedagógus továbbképzési keretből fizethetőek.

A vezető oktatói felkészítőt eddig 710 informatika tanár végezte el. Ők az ország különböző iskoláiban mintegy 20000 pedagógust tanítottak eddig.
A tematika-rendszer alapításának előkészítésében 15-20 szakértő tanár dolgozott, pl.: Végh András, Szalayné Tahy Zsuzsa, Danitz Béláné, Neubauer József, Varga Kornél, Dancsó Tünde és még sokan mások.
A tematikák logikai sorrendje az OKJ felsőfokú követelményeket követi. Az egyes modulok a pedagógus továbbképzés szempontjából lezárt tanfolyamok, valamennyi önálló kimenettel rendelkezik. Továbbá az ezt megelőzőek a soron következőknek bemeneti feltételei is. Nem az elvégzése kötelező, hanem a tudásanyagát feltételezi a magasabb szintű tanfolyam. Pl.: A számítógéppel segített oktatás előfeltétele az 55 órás Számítógép és Internet alapismeretek c. tanfolyam tudásanyaga.

Örömmel mondhatom el a Kongresszusnak, hogy az egyesületünk Tanártovábbképző Műhelye kezdeményezi az OKJ vizsgát tett pedagógusok körében az ECDL regisztráció megszerzését. A vezető oktatóinkat ösztönözzük a bizonyítvány megszerzésére. Azt gondoljuk, hogy a kisebb településeken dolgozó informatika tanárok élő példái lehetnének így az európai számítógép jogosítvány elterjesztésének is.

 

SOROS Alapítványi ösztöndíjasok egyéves munkájának eredményei

Az Alapítvány egyszerre támogatta azokat a szakértőket akik vállalták, hogy a segítséget kérő iskolákban dolgoznak egy évig. 45 pályázatból 5 pályázó nyert, köztük az általam vezetett 20 fős szakértői csoport is. Nyolc régióban dolgoztunk, egyenként szinte teljesen eltérő kéréseket kielégítve. Volt olyan iskola ahol a 286-os gépek cseréjének technikáját kérték tőlünk, volt ahol az éppen akkor más forrásból nyert 20 millió forint célszerű elköltéséhez kértek szakértői támogatást. 5 fős teamekben dolgoztunk, a feladatokat egymás között felosztva, közben a munkába bevontuk az összes lehetséges helyi erőt (igazgatót, informatika tanárt, jegyzőt, polgármestert, önkormányzati képviselőket, egész tantestületet is - ha hagyták magukat elcsábítani. Az elnökünk pl. az egyik Győr-Sopron Megyei településre járt a tantestületet számítógép-használatra tanítani.
A csoportok az iskolákkal együtt elkészített fejlesztési munkaterv alapján dolgoztak, az értékelést a SOROS Alapítványnak küldte el minden érdekelt. A fejlesztő szakértők ösztöndíjat kaptak munkájukért, a kedvezményezett iskolák az eszközök fejlesztéséhez kaptak pénzt.

Manapság amikor a minőségbiztosítás hangzatos fogalmai szólnak minden honnan, mi nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az informatika területén ezekben az iskolákban egy minőségfejlesztési folyamatot menedzseltünk.

Közös munkánk eredményének tudhatjuk be azt, hogy a májusban elindult OECD kutatás 20 iskolája között többen vállalkoztak ezek közül az iskolák közül. Az egyik iskola - ahol már addig is fejlett informatikai kultúra volt, a szaktantermekbe szórt telepítésű számítógép ellátást biztosított a tanároknak, ugyancsak ők országos kiterjesztésű számítástechnika versenyt indítottak útjára. (Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a szakértői csoportot kérték fel zsűrinek egy évvel később).

 

A pedagógus-továbbképzésben való részvétel tanulságai, eredményei 1997- 2000. között

A szakirodalom azt mondja, hogy a fejlett országokban a civil szférának részt kell vennie a tudás elosztás megszervezésében. Amikor a tanár-továbbképzést elindítottuk mi ezt nem tudtuk, de a szakmai ösztönünk diktálta, hogy az információs társadalom követelményeit rengeteg apró munkával lehet csak teljesíteni. Az apró - a minden tanárra, tanulóra, állampolgárra kiterjedő - munkát az állam szervezeti struktúrájánál fogva sem képes megszervezni.
Mint a SULINET-ben a legérintettebb réteg képviselői ezért gondoltuk fontosnak a pedagógusok számítástechnikai továbbképzését. Elfogadtuk az egyetemek álláspontját, miszerint "az képezhessen tovább, aki képez is". Mégis úgy gondoltuk, hogy nem lehet mindenkitől elvárni, hogy egyetemi végzettséget szerezzen informatikából, de az fontos, hogy alapműveltsége részévé váljon ennek az eszköznek a használat. Ezt el lehet várni minden pedagógustól. Ezért kezdtünk nagyon intenzív munkába a mintegy 170 ezer pedagógus továbbképzésének megszervezésével.
1999-ben 14 ezer tanúsítványt adtunk ki, és a 2000. év eltelt hónapjaiban további 2500 darabot, de már előre látható a tavalyi létszám elérése.

Egy tanulmányban olvastam, hogy az első évben 50 000 tanár járt továbbképzésre, és közülük 14 ezren jártak számítástechnikai tanfolyamra. Ekkor adtunk mi ki 5000 tanúsítványt. Úgy gondolom ez jó arányú részvételt tükröz. Ha ez a folyamat állandósul, akkor is eltelik 7 év - ennyi a törvényben előírt tudásmegújító idő a pedagógusok számára - amíg a pályán lévő valamennyi pedagógus megismerkedik a számítógéppel. Az a szerencse, hogy a PAB-nál nyilvántartott továbbképzési programok között 242 db, az összes tanfolyam 14,33%-a akkreditált tematika tartozik a számítástechnika tartalmi területhez. Remélhetőleg minden képző több száz hallgatót akar beiskolázni évente.
Ahhoz, hogy évente több tízezer pedagógus váljon számítógép használóvá, be kell kerülniük az iskolai továbbképzési tervbe. Csak ebben az esetben kaphatnak támogatást az állami pénzkeretből. Továbbá azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy 7 év alatt a szakvizsga feltételeinek is megfelelő óraszámot, és tudás tartalmat érjenek el.

Az iskolai továbbképzési tervek elkészítéséhez az ISZE évente egy ajánló füzetet jelentet meg, amelyben mind a tartalmi, mind a szervezési kérdésekre kitérünk.

Ahhoz, hogy az iskolák a tanfolyamaink helyszínei lehessenek a http://www.isze.hu/ honlapról is letölthető adatlapon kell regisztrálniuk magukat, amely a helyszín akkreditációs folyamat elindítását jelenti számukra.

Bármelyik iskola kérheti felvételét a központi adatbázisba, ha rendelkezik az indítani kívánt tanfolyamnak megfelelő eszközökkel, és személyi feltételekkel.

 

A jövő tervei a közhasznúsággal összefüggésben

• Folytatjuk a pedagógus-továbbképzést. Évente legalább 10ezer pedagógust vonunk be.
• Támogatjuk a tanulók informatikai versenyit - díjakat alapítunk, jutalmakat adunk.
• Ph.D. hallgatók számára alapított ösztöndíj keretünket, a hozzánk pályázók számára elérhetővé tesszük.
• Lapunkat papír alapon eljuttatjuk minden érdeklődőnek, valamint elektronikus formában is elérhetővé tesszük.
• Honlapot működtetünk ahol információkat, cikkeket, híreket teszünk közzé.
• Segítjük az iskolákat a helyi tantervek átdolgozásában.
• Az adók 1%-ából befolyt összegből modemet vásárolunk az Internettel nem rendelkező iskoláknak.
• Kutatásokat indítunk az információs kultúra eredményeinek feltárására, és elterjesztésére.
• Pályázatokat írunk ki a pedagógusok számára elektronikus oktatási anyagok készítésére, illetve kész anyagok használatára vonatkozó módszertani tanulmányok írására.
• Részt veszünk az Országos Közoktatási Intézet által kezdeményezett kutatásban, amely az iskolai számítógépes laboratóriumok használatára vonatkozik.
• Megkezdjük az iskolai honlapokon található tananyagok tematikus gyűjteményének összeállítását.
• Támogatjuk az OECD kutatásban résztvevő iskolák tanárait, és a számítógéppel támogatott tanóra c. tanfolyamon való részvétellel segítjük fejlődésüket.
• Ellátjuk mindazokat a feladatokat, amelyek a közhasznúság tárgykörében felmerülnek, és szakmai kompetenciánk lesz rá.

•