Informatikus leszel... s katona

Papírt adó informatika-képzések Magyarországon

Nagy Ádám Ph.D.

nagyadam@eik.bme.hu
Budapesti Műszaki Egyetem

I. A szakmai informatika képzések

Magyarországon ma informatikai papírt (végzettséget) több módon és szinten lehet szerezni. Ezek:

• az ECDL,
• az országos képzési jegyzékben (OKJ) megjelölt szakmák és az akkreditált felsőfokú iskolarendszerű szakképzés,
• a főiskolai vagy egyetemi alapdiplomát adó képzés, illetve a kiegészítő vagy másoddiplomás képzés,
• és a Ph.D. képzés.

 

I. 1. ECDL

Az ECDL (European Computer Driving Licence - magyar tanterve elérhető: http://www.ecdl.iif.hu/) az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép- használói jogosítvány, amely kortól függetlenül nyújtani, illetve igazolni igyekszik a felhasználói ismereteket. Megszerzéséhez 1 elméleti és 6 gyakorlati vizsgát kell letenni. A vizsgák letételére a regisztrációtól számítva 3 év áll a hallgatók rendelkezésére. Az Európai Unió és az ECDL Alapítvány tervei szerint 2001-ig minden európai országban elismertté válik az ECDL bizonyítvány.

Magyarország képviseletében a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 1997. júniusában 13. országként csatlakozott a mozgalomhoz. Ma már 18 európai ország tagja az ECDL-t elismerők közösségének, de a kontinensen kívül is szaporodnak a mozgalom tagjai. A vizsgáztatás Magyarországon 1997. decemberében kezdődött meg az akkreditált vizsgaközpontban, amelyek száma mára 108-ra gyarapodott, ebből 32 középiskolában, 19 felsőoktatási intézményben van, 9 regionális munkaerő-fejlesztő, és -képző központban , 48 egyéb intézményben van.

A statisztika szerint 1998 végéig Európa-szerte összesen 247 795 fő kezdte meg, ill. teljesítette az ECDL vizsgákat. Magyarországon 1999. március végére a vizsgaközpontoknak kiadott vizsgakártyák száma is átlépte mr a tízezres határt (www.ecdl.iif.hu). Mára 9268 tényleges hallgatói regisztráció történt, 4121-en pedig már a bizonyítványt is megszerezték, bár ehhez hozzátartozik, hogy 1998 nyarán a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány jóvoltából 2000 munkavállaló ingyen juthatott vizsgakártyához. A regisztrált hallgatók 27%-a 20 évnél fiatalabb, 33%-a 20-30 év közötti, 20%-uk pedig idősebb, mint negyven éves. A regisztrált hallgatók kb. 60%-a még nem vizsgázott el, de a fél évnél régebben iratkozott hallgatók 85%- a hat hónapon belül megszerezte a jogosítványt.

Az ECDL bevezetését a Miniszterelnöki Hivatal és az Informatikai és Távközlési Kormánybizottság is támogatja. Távlati cél, hogy a bizonyítvány megszerzését a közigazgatásban dolgozóknak előírják. Ennek első lépése, hogy a Kormány elfogadta az 1035/1999. (IV. 21.) határozatát, amely a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási munka hatékonyságának növeléséről szól, s ennek érdekében ösztönözni kívánja az ECDL megszerzését (azóta több minisztériumban indultak meg az ECDL rendszerű képzések). Az ECDL-t az Oktatási Minisztérium a pedagógus-továbbképzési rendszer akkreditált képzési formájaként ismeri el.

 

I. 2. Informatikus, mint szakképesítés

Az iskolarendszeren kívüli szakképzés lehetőségét az 1993. LXXVI. törvény teremtette meg¹. Az adatok szerint kb. évi 300 000 fő vesz részt szakképzésben Az informatikai szakképesítések szakmai felügyeletét az Oktatási Minisztérium látja el², a számítástechnika gyűjtőfogalom alatti OKJ szakképesítések az alábbiak:

• Alapfokú képesítés: Számítógép-kezelő (-használó);
• Középfokú szakképesítés: gazdasági informatikus I, II, Információrendszer-szervező, oktatási informatikus, térinformatikus, műszaki informatikus, rendszerinformatikus, számítástechnikai programozó, számítógép rendszerprogramozó, számítástechnikai szoftver-üzemeltető;
• Felsőfokú szakképesítés: oktatási informatikus, térinformatikus, műszaki informatikus, rendszerinformatikus, számítástechnikai programozó, számítógép rendszerprogramozó, információrendszer-szervező, multimédia-fejlesztő.

Mind a középfokú mind a felsőfokú szakmákra az elmélet csekély túlsúlya jellemző (60- 40%). Az informatikai képzésekben évente kb. 20 000 fő vett részt és tett le számítástechnikai képesítő vizsgát. Ezek döntő többsége (70%) alapfokú számítógép-kezelő, 25%-uk középfokú számítástechnikai szoftver üzemeltető szakmát szerzett. Kb. 500 fő szerez évente számítástechnikai programozó képesítést (A távoktatás szerepe és a módszer lehetőségei az informatika oktatásában, 1997)³.

 

I. 3. Informatikus, mint diplomás szakma

Az informatika képzés két klasszikus bölcsője a tudományegyetemek természettudományi karai (computer science kurzusok) és a műszaki egyetemek villamosmérnöki fakultásai (computer, software engineering) (Felsőoktatási Informatikai Stratégia, 1997). Bár a világban a 60-as, 70-es évektől a mérnöki és hagyományos természettudományi bezártságból való kitörési kísérlet jellemzi az informatikusképzést, önálló informatikai egyetemek, de legalább karok jelennek meg - amelynek egyik főiránya a de-technicizálódás - Magyarországon mégis kevéssé felismert, hogy a hagyományos informatikusi tudás egyre kisebb szeletét jelenti az informatikának (ritka pozitív példa a megjelenő bankinformatika képzés a Budapesti Műszaki Egyetemen). Hasonlóképp a könyvtárosi szerep információszolgáltatói, Internet-könyvtárossá való átalakulása is gyerekcipőben jár. A Sulinet program leállításával a közoktatásban szerepet vállaló tanárok kitörési lehetősége is megtört, jóllehet így elvész az a társadalmi gondolatrendszer, amely az egész (humán, anyagi és eszközjellegű) innováció céljára és miértjére kérdez rá.

A computer science irányon belül a főiskolai szintű programozó matematikus képzés a 70- es évek elején indult el az Eötvös Loránd Tudománegyetemen, a József Attila Tudományegyetemen (Szeged) és a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (Debrecen). Az oktatás ellenőrzése a Magyar Akkreditációs Bizottság Matemetikai Szakbizottságának feladata.

A Computer/Software Engineering irányban három egyetem (Budapesti Műszaki Egyetem, Miskolci Egyetem, Veszprémi Egyetem) és nyolc főiskola⁴ indult el, ma a műszaki informatika tantervet a Magyar Akkreditációs Bizottság Villamosmérnöki és Műszaki Informatikai Tudományági Szakbizottsága ellenőrzi (Felsőoktatási Informatikai Stratégia). Bár az egyetemi képzésre mindenütt épülnek doktori programok, az informatika, mint önálló diszciplina elismertségére jellemző a felügyeleti széttöredezettség. Hol van ez a társadalomtudósok jó részének azon álmától, amely az informatikát "metatudományként" definiálja, amely képes az ipari forradalomban keletkezett hagyományos, és mára széttöredezett diszciplinákat maga köré rendezni és újrastrukturálni?!

Új jelenség a nemrég akkreditált gazdasági informatika szak, amely a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen és néhány új gazdaságtudományi intézményben folyik. Ez segítheti a de-technicizálódási törekvéseket. Sőt ugyancsak megjelent a könyvtári informatikus képzés, bár ilyen típusú szakemberek oktatása még kevés helyen folyik (pl.: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, József Attila Tudományegyetem). Ugyanakkor örvendetes, hogy egyre-másra jelennek meg a specifikus informatika szakirányok, így az informatikus képzettség jó esetben párosulhat szakági ismerettel (pl.: biológus informatikus, közgazdász informatikus).

Az 1999-es felvételi tájékoztató tanúsága szerint (www.felvi.hu) összesen 195 soron szerepel az informatikával több-kevesebb kapcsolatban lévő (általában tanári) szakma. Ebből számítástechnika címszó alatt 57 helyen⁵, informatika címszó alatt 35 helyen⁶, műszaki informatika alatt 25 helyen⁷, programozó matematikus alatt 14 helyen, könyvtáros pedig 64 soron. Bár szerencsés, hogy az informatikus legalább szövegszerűen elválik a számítástechnikustól, a képzési tematikák nagyon sok helyen arra engednek következtetni, hogy ez csak jelölésbeli különbség. A számarányokból ugyancsak kiolvasható a számítástechnika túlsúlya, ugyanakkor örömteli, hogy megjelent a művelődésszervező- informatikus szak, és érdekes színfolt, támogatandó kezdeményezés az informatika kombinációja a magyarországi kisebbségek nyelvével (horvát, román, szlovák stb.).

Pedagógus-továbbképzés:
Magyarországon minden pedagógus számára kötelező hétévente 120 órás továbbképzésen önállóan választott részt venni⁸. A pedagógus-továbbképzésben is egyre több program az informatikával kapcsolatos. Eddig 8 intézmény szerzett akkreditációs és szakindítási jogot informatikai területen (http://www.pt-mik.sulinet.hu)⁹.

 

I. 4. Informatikai doktori iskolák

Az 1993-as felsőoktatási törvény a háromfokozatú tudományos minősítési rendszert egyfokozatúvá változtatta a Ph.D. cím bevezetésével. A doktori fokozatot lehetőség van megszerezni három éves képzést követően, illetőleg enélkül; ez előbbit levelező vagy nappali (ösztöndíjas) képzési formában. A képzés és a fokozatszerzés ugyanakkor eljárásilag, jogilag és formailag is teljesen független egymástól, a fokozat egyáltalán nem következik a képzés befejezése után. A szakmai értékrend és publikációs követelményrendszer kialakulatlansága, a kb. 160 EUR-os ösztöndíj (ami az előző évi minimálbér duplája, bár azt is csak a hallgatók elenyésző része kapja meg, együtt országosan évente 700 fő), más státusz vállalásának törvényi tilalma ellenére az informatika doktori programok is elindultak. Bár a fluktuáció érthető okokból pont ezen a területen igen nagy, az informatika programok mégis örömteli képet mutatnak.

A műszaki indíttatású doktori programból három indult, ebből egy alprogramként:

• Budapesti Műszaki Egyetem informatika program 1993-tól,
• Veszprémi Egyetem Műszaki informatikai alkalmazások program 1996-tól,
• Miskolci Egyetem Gépészeti tudományok program, gyártási rendszerek és informatika alprogram 1993-tól,

az elmúlt időszakban, bár fokozatot csak 8-an szereztek a Budapesti Műszaki Egyetemen.

A természettudományi karokon ugyancsak három program van, amelyből a műszakihoz hasonlóan csak egy működik alprogramként. Ezek:

• Eötvös Loránd Tudományegyetem (Természettudományi Kar, Budapest) informatika program 1993-tól,
• József Attila Tudományegyetem (Szeged) informatika program 1993-tól,
• Kossuth Lajos Tudományegyetem (Debrecen) matematika program, informatika alprogram 1993-tól.

További hasonlóság, hogy itt is összesen 8-an szereztek fokozatot, bár annyiban szerencsésebb a helyzet, hogy mindhárom program adott már fokozattal rendelkező kutatót az országnak (Informatika a Felsőoktatásban ’99. I kötet).

Bár egyik program tematikája sem ejt szót az informatika társadalmi beágyazottságáról, sőt ezzel nem foglalkozik Magyarországon doktori program, van lehetőség (ha kevésbé nyílt, szervezett formában) a tudomány e szeletével is foglalkozni, elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki menedzsment program, információmenedzsment specializációjaként, illetve a Janus Pannonius Tudományegyetem nyelvtudományi (kommunikáció) doktori programjában, esetleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) filozófia doktori vagy a neveléstudományi doktori programjában. Ugyanakkor egységes "információs társadalom" doktori program nem létezik.

Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy a "tudományok kandidátusa" cím helyébe lépő Ph.D. fokozatot szerzettek jóval fiatalabbak a doktori diploma megszerzésekor, mint a kandidátusok (a matematikai kandidátusok 44 % 31-35, csaknem 20%-a 35-40 év közötti, a műszaki kandidátusok 34%-a 36-40, 20%-a 41-45 év közötti volt), ugyanakkor a fokozatszerzés az új rendszerben nem jár együtt a régebben gyakorlatilag automatikus vezető oktatói kinevezéssel. Sőt ismert fokozattal rendelkező tanársegéd is?.

 

II. A magyar távoktatási hálózat

Az utóbbi időben tapasztalható, hogy a szituatívnak nevezett tanulási forma az oktatásban is előre tör. Ha "az intézményes oktatás fel kívánja venni a versenyt a kommerciális ?...? piaccal, akkor a formális oktatási programoknak is olyan sokszínű audiovizuális környezetben kell megjelenniük, amelyben a tanuló önmaga választhatja ki a rendszert - vagy tanegység - bebarangolásának útvonalát" (Czeizer, 1997). Emellett (http://www.bme-tk.bme.hu/tk/bev-fr.html) a jelenlegi szakmaváltási gyakoriság, amely 2 körüli ma Magyarországon, az Európai Unióval való mind szorosabb együttműködéssel összhangban fokozatosan várhatóan az OECD átlagig, 6-ra emelkedik. E folyamat eredményeként a közeli években a 4 millió munkavállaló 15 százalékát kell évente átképezni, illetve számukra - figyelembe véve a munka melletti tanulás kényszerét és módszertani követelményeit -, biztosítani szükséges az önálló, kötetlen tanulás-képzés lehetőségét.

Az évente "képzendő" hatszázezer dolgozó problémáinak enyhítésére a Művelődési és Közoktatási miniszter 1991-ben alapította a Nemzeti Távoktatási Tanácsot (NTT) és hat regionális távoktatási központot (Gödöllőn, Debrecenben, Szolnokon, Pécsett, Veszprémben és Győrött). Létrehozásukkor az elképzelés az volt, hogy a felsőoktatás bázisán létrejöhet a távoktatási hálózat. A Nemzeti Távoktatási Tanács ezzel párhuzamosan döntés-előkészítő, koordináló testületként a távoktatás magyarországi bevezetését és fejlesztését hivatott támogatni. "A Tanács feladata a nemzetközi távoktatási együttműködések kialakítása és koordinálása, a távoktatással összefüggő szakmai tevékenység ösztönzése" (http://www.ntt.hu/)¹⁰.

A regionális távoktatási központok a Nemzeti Távoktatási Tanáccsal együttműködve segítik az adott régióban a távoktatás fejlesztését, az igények és lehetőségek feltárását, távoktatási szakemberek képzését, stb. A Nemzeti Távoktatási Tanács mellett autonóm fórumként működik a Távoktatási Szakértői Testület, amelynek feladata a programok minőségbiztosításának kidolgozása, az eljárás gyakorlati bevezetésének koordinálása és szakmai felügyelete. 1994. november 1-ével létrejött a Nemzeti Távoktatási Központ, mely a Tanács titkárságaként országos koordinációs feladatokat lát el, valamint a Phare Multy-Country Project in Distance Education programjának "contact pointja". 1994-ben ugyancsak megalakult a Távoktató Egyetemek és Főiskolák Szövetsége, amely lehetőséget adott volna az intézményi önállóság fenntartásával közös érdekképviselet felállítása, de ez "az intézmények vezetői körében ez a kezdeményezés nem váltott ki jelentős érdeklődést" (Távoktatási hálózat fejlesztési lehetőségei Magyarországon, 1996). Sikeresnek mondható viszont a Távoktató Egyetemek és Főiskolák Egyesületének (Nemzeti Távoktatási Egyetemi-Főiskolai Egyesület) 1996-os megalapítása, amely célja a Nemzeti Távoktatási Hálózat hatékonyabb működése, szervezeti, jogi és pénzügyi feltételeinek biztosítása. Ma minden magyarországi távoktatási intézmény tagja az egyesületnek.

1996-ban Phare segítséggel négy új központ létesült (Budapesten kettő, Miskolcon és Szegeden). A szükséges helyiségeket a gesztorintézmények biztosították, az infrastruktúrát az OMFB Mecenatúra és a Tempus Jep (Joint European Project) 1992-95-ig; 1995-98-ig a Tempus IDEAL (Integration of Distance Education at Advance Level Jep). A Phare regionális távoktatás-fejlesztés projectjének a régióban 40 intézmény megszületése lett az eredménye. Sajnos nem minden felsőoktatási intézmény érdeke a távoktatási struktúra fejlesztése, a piaci alapon működő innovációra nem minden intézmény igazán nyitott, így ma megoldandó a központok egyetemektől való függetlenesdése, önálló lábra állása.
Ma az országban viszonylag egyenletesen elosztva működnek távoktatási központok, az összesen 16-ból¹¹ 9 vidéki. Érdemes megemlíteni, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem Távoktatási Központja ad helyet az EDEN (European Distance Education Network) titkárságának, amely talán a leginkább átfogó távoktatási szervezet Európában.

A munkáltatók a képzési formát elég jól ismerik, nem idegenkednek tőle, sőt pozitív hozzáállás, támogató attitűd jellemzi őket. Ez valahol nyilván érthető, hiszen ez a forma a legkevesebb, gyakorlatilag nulla munkaidőt von el, viszont képzést és diplomát ad(hat), ami növeli a munkaadó értékét is, így a távoktatás egybeesik a munkaadó alapvető érdekeivel. Hovatovább a munkaadók véleménye az, hogy a távoktatás szerepe tovább kell nőjön, ma még nem tudta elfoglalni az őt megillető helyet. Példa erre az is, hogy nem állami intézményként a Gábor Dénes Főiskola öt évvel alapítása után is új konzultációs központot nyitott (Makón). Bár a porosz oktatási modellben felnőtt magyar diák vélhetőleg nehezen képes a tipikusan angolszász elvű, önállóságra építő távoktatással megbirkózni, egyre több magyar cég (Magyar Posta, Matáv) szervez távoktatásos belső képzést (A távoktatás megítélése Magyarországon, 1997 ).

Egy 1998-as adattár (Távoktatási adattár, 1998) szerint az alábbi (állami végzettséget biztosító) informatikai, távoktatási formában folyó képzések voltak Magyarországon¹²:

Hely	Szak	Képzés/végzettég típusa
Széchenyi István Főiskola, Győr	Gazdálkodási szak, informatika szakirány	Főiskolai diploma
Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Főiskolai Kar, Keszthely	Gazdasági informatikus	Felsőfokú szakképzés
Gábor Dénes Főiskola, Budapest	Műszaki informatika szak	Főiskolai diploma
Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger	Informatika-multimédia	Felsőfokú szakképzés

(1. táblázat) Informatika képzések távoktatási formában

 

III. Összefoglalás

A folyamatos, élethosszig tartó oktatás megvalósíthatónak látszó gondolata maga után vonja a teljes iskolai rendszer megreformálásának szükségességét (Schaff, 1984). A reformoknak alá kell vetni mind a tananyagot, mind az iskola szerkezetét, egy olyan időszakban, amikor felbomlóban vannak a tudományág-tantárgy-tananyag és a munkakör- szakmakép-szakmai tananyag kapcsolatok (Bessenyei, 1997). Míg az ipari társadalmak oktatását a tények-szabályok, megoldások osztálykeretekben történő tanítása, a zárt, tanári inspirációra elsajátított tudás jellemzi, amelynek forrása az iskola, a tanár, az információs társadalomban az egész életen át történő tanulás képességének és készségének, a kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása, a kiscsoportos, komplexen inspiráló tanulási környezetben a források és perspektívák tudáselemeinek integrációja játszik meghatározó szerepet (Komenczi, 1997). A kiút az oktatási folyamat emberközpontúsítása és az aktív tanulás (Rolff, 1985) lehet. A változások ellenére az iskolaépület, a tanári szerepkör, a tanárképzés, a taneszközök, a tantermek, az oktatási-foglalkozási egységek, a tanórák valószínűleg megmaradnak. Viszont feltehetőleg változnia kell a szerkezeti kereteknek, a számonkérés/motiválás arányainak, az iskola/osztály/évfolyam/szaktanár merev kötöttségeinek (Z. Karvalics, 1997).

Összességében kijelenthető, hogy Magyarországon hiába "rázta meg" az információtechnika fejlődése a természeténél fogva konzervatív oktatási rendszert, hiába írják társadalomtudósok, hogy az információs társadalom az iskolák hagyományosan múltorientáltsága helyébe a jövőorientációt hozza, hiába jelent meg máshol már a művészettörténeti és történeti informatika is mint diplomaadó képzés (pl.: Utrecht, Groningen) (Z. Karvalics, 1995) messze van még az Edutainment korszaka, az írás-olvasás- számolás mellett új alapkészségek megjelenése, az információs írástudás, informatikai intelligencia paradigmája. Magyarországon nem, vagy nagyon felemás módon kezdődött meg az új generációk tervszerű felkészítése, így a tudásgazdaság/tudásiparban a magyar kép legalábbis nagyon heterogén. Sőt az is látszik, hogy a deriváltunk meg legfeljebb 0.

 

Irodalom

1. A Budapesti Műszaki Egyetem Távoktatási Központjának honlapja, tanulmánya, http://www.bme-tk.bme.hu/tk/bev-fr.html
2. 2. A Nemzeti Távoktatási Központ kiadványa, szóróanyag
3. A Távoktatás szerepe és a módszer lehetőségei az informatika oktatásában (megvalósíthatósági tanulmány) Budapest 1997.
4. Az ECDL honlapja: http://www.ecdl.iif.hu
5. Az informatika a felsőoktatásban’99 honlapja: http://www.date.hu/if99
6. Az Országos Közoktatási Intézet honlapja: http://www.oki.hu/tanterv/html/1282.htm
7. Bessenyei István: Világháló és leépítés, In: Educatio, 1997/4
8. 8. Czeizer Zoltán: Játék és tanulás az Interneten, In: Educatio, 1997/4
9. Felsőoktatási Informatikai Stratégia ed. Németh Vilmos, 1997, Budapest, MKM kézirat
10. Felvételi adatok: http://www.felvi.hu/
11. Information Week
12. Jogszabályok:
    - 1993. évi LXXIX tv. a közoktatásról 19§ 5. pontja,(http://www.mkogy.hu)
    - 277/1997 (XII.22). sz. ormányrendelet
    - 1035/1999. (IV. 21.) kormányhatározat
    - 7/1993 (XII. 30.) MüM rendelet
    - 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet
13. Komenczi Bertalan: On-line, Az információs társadalom és az oktatás, Új Pedagógiai Szemle 1997. július-augusztus: http://www.oki.hu/Cikk.asp?Kod=1999-07-in-Komenczi-Off.html
14. http://www.artpool.hu/hypermedia/bush.html
15. Komenczi Bertalan: Orbis sensualism pictus - multimédia az iskolában, Iskolakultúra 1997/1.
16. Rolff Hans-Günther: A növekedés vége? Szociológiai Figyelő 1985/2
17. Schaff Adam: Foglalkozás kontra munka, In: Mikroelektronika és társadalom: áldás vagy átok? jelentés a Római Klub számára, Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest,1984, pp. 301-313.
18. Távoktatás Magyarországon: http://indy.poliod.hu/tankepint/program/tavoktatas/MAGY.HTM
19. A Nemzeti Távoktatási tanács honlapja, http://www.ntt.hu
20. A Pedagógus-továbbképzési Központ honlapja, http://www.pt-mik.sulinet.hu
21. Távoktatási szakok, szakirányok és tanfolyamok a felsőoktatási intézményekben, nemzeti Távoktatási Tanács, távoktatási adattár, 1998 Budapest
22. Z. Karvalics László: Az információs írástudástól az Internetig, In: Educatio, 1997/4
23. Z. Karvalics László: Információs társadalom (a technikától az emberig) Műegyetemi Kiadó, BME TTTK, Budapest, 1995