Stefány Judit

Fogalmi tisztázás 1.– társadalmi alapfogalmak

Cél: A történelem és társadalomismeret tanulása során már előkerült fogalmak értésének, értelmezésének tisztázása, az e téren már kronologikusan tanultak tematikus felelevenítése. E fogalmi tisztázás előzheti meg azt a társadalomismereti tananyagegységet, amelyben az alkotmányosság, a politikatudomány, a szociológia témakörei kerülnek tárgyalásra.

Korosztály: 9 – 12. évfolyam

Kapcsolatok: Történelem tantárgy, hiszen a tanultak felelevenítése, egy másik, korszakoktól kicsit független tematikus rendszerezés a cél. (Nyilván a már meglévő történeti ismeretekre lehet csak építeni!)

Időkeret: 2–3x45 perc

Fejlesztendő képességek: Értelmi képességek: ismeretek felelevenítése, az emlékezés erősítése, már tanult ismeretek más kontextusban való felhasználása, szövegértelmezés, kreatív gondolkodás fejlesztése; együttműködési képességek: kooperatív technikák gyakorlása, elsajátítása.

Tartalom:

1. Mi a társadalom?
2. Mi alapján különülnek el a társadalom különböző csoportjai?
3. Mit értünk azon, hogy a „társadalom alapegysége”?

Szükséges taneszközök:

• Részlet Anthony Giddens: Szociológia, Budapest, 1995. 70-71.l. – diákmelléklet 1.
• Feladatlap – diákmelléklet 2.
• Kartonlap – tabu/activity kártyákhoz

Tartalmi követelmények: társadalomtípusok (Giddens könyvének megadott részlete), társadalomszerkezet, társadalmi rétegződés, társadalmi rétegződés alapja: munkamegosztás, vagyon, jogi helyzet/származás, javakhoz való hozzáférés, iskolai végzettség, elit, réteg, osztály, társadalmi mobilitás, migráció, kiscsalád, nagycsalád, horda, nemzetség, törzs, rend, vérségi közösség, lokális közösség, falu, város.

Értékelés: Nyilvánvaló, hogy az órai aktivitás kulcsfontosságú, illetve a csoportmunkában való részvétel. Ezt természetesen a helyi szokásoknak megfelelően értékeljük. A témakört lezáró dolgozatra a Fogalmi tisztázás 2 – állam, kormányzati rendszerek témakör után kerül sor.

A foglalkozás menete

I. Mi a társadalom?

Mindenfajta bevezetés nélkül felkerül a táblára az alábbi mondat:

„AZ ÁLLAMBAN EGY TÖRTÉNETILEG KIALAKULT KÖZÖSSÉG SZERVEZŐDIK MEG.”

Első lépésben ki kell, hogy derüljön, hogy mely tudományok területén fontosak az olyan fogalmak, mint állam és társadalom. Megbeszélhetjük, hogy mivel foglalkozik a politológia, alkotmánytan, szociológia.

1. Feladat: PÁROKBAN választ adni, hogy milyen könyvben szerepelhet ez a mondat és miért?

Ezután következik az idézet értelmezésének első szintje: derüljön ki, hogy többféle állam lehetséges a szerint, hogy a történetileg kialakult közösség hogyan szerveződik meg. Vagyis, mi a társadalmi szerveződés alapja, vagyis, hogy milyen a társadalmi struktúra.

2. Feladat: KÖZÖSEN megbeszéljük – Mit kell értenünk, tisztáznunk, ha a mondat jelentését kutatjuk?

A harmadik lépés társadalmi struktúra fogalmának közös tisztázása, kiderüljön – társadalmi struktúra: a társadalmi csoportok és a köztük lévő kapcsolatok összessége.

3. Feladat: EGYÉNI MUNKA Írjon mindenki a füzetébe 3 olyan mondatot, amelyben a társadalmi struktúra/szerkezet kifejezés szerepel.

Mivel a fenti meghatározásból kiderülhet, hogy a társadalmi csoportok elkülönülése különböző lehet, 6 csoportot csinálunk és a csoportok cím nélkül rövid szöveget kapnak (Anthony Giddens: Szociológia, Budapest, 1995. 70-71. l.), amely az emberi társadalom típusait mutatja be.

4. Feladat: CSOPORTMUNKA – szövegelemzés 6 csoportban. A szükséges szövegek a diákmelléklet 1. A diákoknak a szöveg alapján választ kell adni arra, hogy az adott típusban mi alapján különülnek el, elkülönülnek-e egyáltalán társadalmi csoportok.

Minden csoport bemutatja a saját típusát és közösen sorba rakjuk őket és ellátjuk címmel.

II. Mi alapján különülnek el a társadalom csoportjai?

Felkerül ismét a táblára a mondat, amely emlékeztet minket, hogy honnan indultunk és, hogy nem jutottunk az értelmezés végére, mert a történetileg kialakult közösségekről kiderítettük, hogy másként szerveződnek, de hogy mi a társadalmi elkülönülés alapja azt még nem tisztáztuk.

Minden diák kap öt mondatot. E mondatok alapján rá kellene jönni, hogy a társadalmi elkülönülés alapja lehet:

• a munkamegosztás
• a vagyon
• a jogi helyzet
• az iskolai végzettség
• a javakhoz való hozzáférés

1. Feladat: EGYÉNI MUNKA: Az alábbi mondatok alapján állapítsd meg, hogy az egyes esetekben, korszakokban mi alapján különülnek el a társadalmi csoportok?

• A legerősebb, legjobb vadász állt a közösség élére.
• A vármegye leggazdagabb s egyben legnagyobb adófizetői, a virilisták kiemelt szavazati joggal rendelkeztek.
• A választójogot vagyoni és műveltségi cenzushoz kötötték.
• A Római Birodalomban különbséget tettek teljes jogú, latin jogú és szövetséges jogú polgárok között.
• Az ókori római társadalomban fontos volt a kliens – patrónus viszony.

Ha nyitott a csoport, lehet arról beszélgetni, hogy a mai magyar társadalomban miféle elkülönülés tapasztalható.

A következő lépésben a társadalmi csoport fogalmára keressük meg a szakirodalomban használt kifejezéseket. Nyilván ezeket nem kell szóról-szóra tudni, megtanulni, de érteni és megfelelően használni kell! Erre szolgál a diákmelléklet 2 feladatlapja.

2. Feladat: EGYÉNI MUNKA a feladatlap alapján: Húzd össze a fogalmakat a meghatározásokkal!

Osztály:

marxista filozófia alapfogalma, a termelőeszköz (van vagy nincs) által meghatározott társadalmi csoport.

Réteg:

különböző szempontok alapján – iskolai végzettség, lakóhely, jövedelemnagyság stb. – megkülönböztetett társadalmi csoport.

Elit:

a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kislétszámú társadalmi csoport.

Mobilitás:

az egyén vagy csoport társadalmi helyzetének megváltozása (egy nemzedéken belül vagy nemzedékek között).

Migráció:

az egyén vagy csoport elvándorlása.

A történelemből a társadalmakra vonatkozó anyag további aktiválására játszhatunk „Lehet egy kérdéssel több?” játékot. 4 Kategória – kategóriánként 5 kérdéssel. Nyilván a kérdések összeállításának alapvető szempontja, hogy elvileg már tanult anyagra épülhet csak! A játék szabályainak megfelelően a pontozás kategóriánként történik, minden kérdés az elsőtől az ötödikig haladva eggyel több pontot ér. Három csoport játszik.

Kategóriák és kérdések:

Őskor

• Mi a horda?
• Az őskor mely szakaszára igaz, hogy csak nemek és életkor szerinti munkamegosztás van?
• Mekkora egy kiscsalád?
• Mi az endokannibalizmus?
• Milyen elvek alapján választottak vezetőt a nomád társadalmak?

Ókor

• Milyen társadalmi csoporthoz tartozott a pedagogosz?
• Mit jelent az arisztokrata görög szó?
• Mi szerint tett különbséget a büntetések súlyában Hammurapi?
• Miért vonultak ki a szent hegyre a plebejusok Rómában?
• Miért tört ki Rómában az ún. szövetséges háború?

Középkor

• Igaz-e, hogy a középkorban megszűnt a nemek közötti munkamegosztás?
• Ki a jobbágy?
• Volt-e olyan és melyik volt az a csoport vagy intézmény, amely nem a király joghatósága alá tartozott?
• Ki számított nemesnek?
• Volt-e jogi különbség a középkori városi polgárok között?

Magyar történelem

• Milyen különbségekre világítanak rá az ín és bő szavaink?
• Milyen társadalmi csoporthoz tartozott a várjobbágy?
• Mit nevezünk törzsi-nemzetségi szervezetnek?
• Milyen típusú társadalmi különbség volt Toldi Miklós és Toldi György között?
• Milyen társadalmi változást igyekeztek megakadályozni a szerviensek az Aranybulla kikényszerítésével?

3. feladat: KÖZÖSEN Lehet egy kérdéssel több? Játék

III. Mit értünk azon, hogy a társadalom alapegysége?

Az óra célja az eddig megbeszéltek rendszerezése és a társadalom építőköveit meghatározó fogalmak tisztázása (kiscsalád, nagycsalád, horda, nemzetség, törzs, rend, vérségi közösség, lokális közösség, falu, város).

Két részből áll – először az eddig tanult történelmi csoportok elnevezéseinek rendszerezése következik.

1. Feladat: Házi feladatként adható, hogy a diákok írják össze azokat a kifejezéseket, amelyeket eddig tanultak történelemből az egyes társadalmi rétegek megnevezésére.

A feladat ellenőrzése történhet úgy, hogy az kezdi olvasni, aki a legtöbbet írta és az lehet győztes is, aki a legtöbb olyat írta, ami a többieknél nem szerepelt. A fogalmak felkerülhetnek a táblára kronológiai bontásban.

Az óra második részében kerül sor a társadalmi építőkövek feldolgozására. Átnézendő fogalmak: kiscsalád, nagycsalád, horda, nemzetség, törzs, rend, vérségi közösség, lokális közösség, falu, város.

2. Feladat: Tabu vagy activity játék formájában egy-egy diák elmutogatja, körülírja, lerajzolja a kis kartonra írott fogalmat.

Végül összegezzük a társadalomról rendszerezett ismereteket: felkerül a mondat a táblára és a történetileg kialakult közösségből húzunk nyilakat és magyarázattal látjuk el 1. alapelemei; 2. a társadalmi szerveződés alapja; 3. a gazdaság és a társadalmi típus összefüggései;

Egyéb feldolgozási javaslatok

1. A tanár belátása és a kronologikus történelemben való előrehaladás függvénye lehet, hogy az etnikum – nemzet problematikát felvetjük-e.

2. E három óra anyaga bevezetőként szolgálhat a szociológiai jellegű témakörökhöz, illetve folytatódhat az állam és politikai rendszerek leírásához kapcsolódó fogalmi tisztázással.

MELLÉKLETEK

Diákmelléklet 1.

Az emberi társadalom típusai (Giddens nyomán)

Vadászó és gyűjtögető társadalmak

Népességük kicsi, tagjaik vadászatból, halászatból és ehető növények gyűjtögetéséből tartották fenn magukat. Az egyenlőtlenségek száma alacsony, rangok vagy pozíciók csupán nemek és korcsoportok szerint különülnek el.

50 ezer év óta léteznek, ma a végleges eltűnés veszélye fenyegeti őket.

Agrártársadalmak

Falusi közösségeken alapuló társadalmak, amelyekben nem léteznek városok (town) vagy nagyvárosok (city). Tagjaik megélhetését jobbára a mezőgazdasági termelés biztosítja, amit gyakran vadászat és gyűjtögetés egészít ki. Ezeket a társadalmakat már társadalmi egyenlőtlenségek jellemzik, jelentős különbségek alakulhatnak ki anyagi gazdagság tekintetében és a hatalmat a főnökök gyakorolják.

12 ezer év óta létezik. Mára már a legtöbb ilyen típusú társadalom valamilyen nagyobb politikai entitás (közösség) részévé vált és fokozatosan elveszítette sajátos jellegét.

Tradicionális államok vagy civilizációk

Ezekben a társadalmakban még mindig a mezőgazdasági termelés a gazdaság alapja, bár már városok (city) is léteznek, amelyek kereskedelmi és kézműipari központokként funkcionálnak. A tradicionális államok mérete néha nagyon nagy, népességük milliókra rúghat, bár a legtöbbjük kisebb volt mint a ma létező ipari társadalmak. A társadalom különböző osztályokra tagolódott és ezek élesen elváltak egymástól. A tagolódás alapját a jogi különbségek képezték, amelyeket vagyoni, műveltségbeli stb. különbségek tovább színeztek.

Kr. e. 6000-től a 19. századig léteztek. A tradicionális államok mára már felbomlottak.

Az első világ társadalmai

Ipari termelésre épülő társadalmak, amelyekben fontos szerep jut a szabad vállalkozásnak. A népességnek csak töredéke foglalkozik mezőgazdasággal, a többség városokban, nagyvárosokban él. Komoly osztálykülönbségek figyelhetők meg, de az osztályok közötti határok nem túlságosan élesek. Van lehetőség a határok átlépésére. A társadalmi különbségek elsősorban nem jogi alapon működnek, meghatározóbban a vagyoni, műveltségi és a javakhoz való hozzáférésből adódó különbségek. Ezek a társadalmak elkülönült politikai közösségeket vagy nemzetállamokat alkotnak.

Történelmük a 18. századtól a mai napig tart.

A második világ társadalmai

Ipari alappal rendelkező társadalmak, amelyekben a gazdasági rendszer központi vezérlésen épül. A népességnek csak egy kisebb része dolgozik a mezőgazdaságban, a többség városokban, nagyvárosokban él. A osztályok között, amelyeket ideológiai alapon – munkásság, parasztság, dolgozó értelmiség – különböztetnek meg, komoly egyenlőtlenségek léteznek (olykor bizonyos rétegek fizikai megsemmisítése is megtörténik), de ezen társadalmak marxista kormányai az osztálynélküli társadalom létrehozását tűzték ki célul. Ezek a társadalmak elkülönült politikai közösségeket vagy nemzetállamokat alkotnak.

Az 1917-es orosz forradalom után jöttek létre, 1991-re (néhány kivétellel) felbomlottak.

A harmadik világ társadalmai

Olyan társadalmak, ahol az emberek többsége falvakban él és mezőgazdasági termelést folytat, de e termékeket a világpiacon értékesíti. E mellett szabad vállalkozásokon alapuló ipari termelés folyik. A társadalomban komoly egyenlőtlenségek vannak, a vagyon, a javakhoz való hozzájutás és a műveltség terén. Ezek a társadalmak elkülönült politikai közösségeket vagy nemzetállamokat alkotnak.

Gyarmatosított területekként jöttek létre.

Diákmelléklet 2.

Feladatlap

Afelsorolt fogalmakat írd be a megfelelőenek tartott fogalommeghatározás melletti rublikába: elit; migráció; mobilitás; osztály; réteg.

A marxista filozófia alapfogalma, társadalmi csoport
Különböző szempontok alapján – iskolai végzettség, lakóhely, jövedelemnagység, stb. – megkülönböztetett társadalmi csoport
A társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kislétszámú társadalmi csoport
Az egyén vagy csoport társadalmi helyzetének megváltozása (egy nemzedéken belül vagy nemzedékek között)
Az egyén vagy csoport elvándorlása