wadmin | 2009. jún. 17.

Kiss Judit – Kőpatakiné Mészáros Mária – Mayer József – Singer Péter

Az innovátorok képzése

Az intézményi innovátorok szerepe a második esély programban

A második esély típusú hátránykompenzáló és esélynövelő programok kulcsszereplője az innovátor. Azokat a fejlesztőket nevezzük így, akik az intézmény munkatársaiként vesznek részt a programban, és az a szerepük, hogy intézményi szinten a lehető legkomplexebb értelemben koordinálják a fejlesztéssel összefüggő (személyi, infrastrukturális) folyamatokat. Szerepük kettős, mert

  • egyrészt a külső partnerek elsősorban rajtuk keresztül nyerhetnek szakmai információkat a intézményben zajló folyamatokról, amelyek a fejlesztés egyes lépéseinél nélkülözhetetlenek,
  • másrészt rajtuk keresztül jutnak el az új tudások a tantestület tagjaihoz, amelyeknek az elfogadtatásában, a feldolgozásában és az alkalmazásában meghatározó szerepük lehet.

Ugyanakkor a fejlesztés során felmerülő intézményi szintű kérdések megválaszolásában is nélkülözhetetlenek, mert a program egészéről, annak szakmaiságáról, az egyes lépések következményeiről is ők rendelkeznek a legtöbb tudással.

Az innovátorok kiválasztásán a fejlesztés sikere vagy kudarca múlhat. A döntést célszerű belül meghozni, mert az iskola vezetői vélhetőleg rendelkeznek azzal a tudással, amely a tantestület tagjainak szakmai tudására, elkötelezettségeire, a kapcsolatrendszerekre vonatkoznak. Célszerű ezért olyan személyekben gondolkodni, akik

  • elkötelezettek nemcsak a szóban forgó program, hanem általában az intézmény iránt is;
  • rendelkeznek valamelyest tapasztalatokkal a fejlesztés területén (korábban már vettek részt olyan programokban, amely ilyen irányú tevékenységet követelt meg tőlük, de legalábbis továbbképzéseken hozzájutottak ilyen irányú ismeretekhez);
  • szemléletükben nyitott, az újdonságokat megérteni és befogadni képes emberek;
  • rendelkeznek a tantestületben bizonyos szakmai/emberi elfogadottsággal;
  • rendelkeznek olyan kommunikációs készséggel/képességekkel, amelyek alkalmassá teszik őket egyének és csoportok munkájának az összehangolására, a külső és belső hálózatok építésére és fejlesztésére.

Az innovátorok számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a fejlesztés időtartama alatt többnyire egyedül kell a problémákkal megküzdeniük. A külső támogatók alkalomszerű jelenléte mindig sok segítséget jelent, de ez a megoldás a napi szinten jelentkező problémákat képtelen kezelni. Ezen a rendszeres (e-mail, telefon) kommunikáció, a konzultáció és a tanácsadás-kérés segíthet.

Képzési anyag az intézményi innovátorok számára

A képzés időtartama • Az intézményi innovátorok felkészítése a programra 10 órás tréning (2 napos képzés) keretében történik, de ők részt vesznek a tanárok számára létrehozott 30 órás képzésben is.

A koncepció célja • Az innovátorok felkészítése arra, hogy kulcsszerepet tölthessenek be az intézményi szintű fejlesztésekben oly módon, hogy középen állva biztosítják a program külső és belső szereplőinek a kapcsolódását, kooperációját és a koordinációt.

A képzés munkamódszere • A képzés alapvetően a tréning típusú megoldásokra épül, de túl a képzési programon, nélkülözhetetlen az, hogy a jelöltek olvassák és ismerjék a témához illeszkedő szakirodalmat.

A képzés végére az intézményi innovátoroktól elvárható kompetenciák

Az intézményi (tanuló szervezet) és az egyéni (pedagógusok, menedzsment) szintű tanulási folyamatot közvetlenül támogató kompetenciák A személyközi kapcsolatban alkalmazható kompetenciák Személyes kompetenciák
A beágyazott információ megtalálásának képessége
Az információfeldolgozás képessége
A hibakeresés képessége
Kreativitás
A kritikai megítélés képessége
Az érvelés képessége
A problémafelmérés, a problémamegoldás képessége
Rendszerelemzés
Együttműködési képesség
Ismeretlen környezetbe beilleszkedés
Kommunikáció (beleértve a testbeszédet, a metakommunikációt is)
Mások befolyásolásának képessége
A munkafolyamatok irányításának képessége
Az önálló döntéshozatal képessége
Helyzetfelismerő képesség
A meggyőzés képessége
A motiválás képessége
Alkalmazkodóképesség
Az erkölcsi normák és értékek tiszteletben tartása
Az érzelmekkel való bánni tudás
Kezdeményezőkészség
Önbizalom bizonytalan helyzetekben
Önfejlesztés
A saját fejlesztésért vállalt felelősség
A támogatás képessége

Képzési feladatterv az intézményi innovátorok számára (10 órás képzés)

Tartalmi egység – feladatok Módszerek Munkaformák Várható hatás az innovációs törekvések beépülésére
1. Egymás megismerése. Innovátori szerepek és kompetenciák: hagyományos tanár vagy innovátor tanári szerepek közötti különbségek/
hasonlóságok
  • Motivációk felismerése és mérése
  • Lehetséges kompetenciák azonosítása és aktivizálása
  • Az innovátori szerep előnyeinek és hátrányainak elemzése
Elvárások, csoportszabályok megalkotása.
Elméleti előadás: Az innovátorok szerepe a fejlesztésben
1. Játékos feladatok

2. Megfogalmazás, prezentáció
1. Egyéni és
2. Kooperatív kiscsoport.
  • Tartalomfel-
    dolgozás csoportban
  • Megvitatás
  • Prezentáció
A személyes érintettség megélése
Kompetenciák alakítása
Módszerek tanulása
Személyközi kapcsolatok aktivizálása
2. A második esély program innovátorainak feladatkörei a tervezési folyamatban
  • Folyamat-
    szabályozás és -kezelés: a fejlesztési feladatok koordinációja
  • Munkamenet kialakítása: kooperáció- és kommuniká-
    ciótervezés
  • Fogalomtisz-
    tázás – a gyakorlatban: Hogyan csináljuk?
Csoporttükör
Az innovátoroknak mindenekelőtt olyan személyeknek kell lenniük, akik rendelkeznek az alábbi tulajdonságokkal, készségekkel, képességekkel:
(A témavezető a munkában moderátorként vesz részt.)
Közös elemzés, értékelés
Kooperatív nagycsoport
Konstruktív hallgatás
A működés, az együttműködés feltételeinek megteremtése
3. A második esély típusú szakmai tevékenység összetevői
  • hozott tudás aktivizálása
  • intézményi szintű tervezés
  • visszajelzés
  • prezentáció
  • tudásalakí-
    tás/tudásfejlesz-
    tés a tantestületben – a fejlesztés intézményi szintű lehetőségei
Közös értelmezés: problématérkép elkészítése
Kompetenciatérkép elkészítése
Tapasztalatok/
feladatok és eredmények/
produktumok – egyéni tapasztalatok összevetése csoportmunkában a célokkal – elrendezés mátrixban
Milyen mutatók mentén értékelnék önmagukat – brainstorming
a) Rendszerezés
b) Visszajelzés
Közös elemzés, értékelés – reflexiók megfogalmazása

Brainstorming
T-tábla
A mentori kompetenciák ismerete, aktivizálása, kialakítása

A tanegységek vázlata (lehetséges forgatókönyvek)
1. tanegység, időtartam: 5 óra

Sor-
szám
A tréning menete Időterv
1.

Közös megegyezés a napi szabályokról

Javaslatok a szabályalkotásra

  1. Az időkorlátok felállítása és a betar(ta)tás szabályainak megfogalmazása, az együttműködési keretek kialakítása
  2. A csoport tagjai fogalmaznak meg minden szempontot, a moderátor csak az eredmény összegzését végzi el.
  3. A nap végére elérendő célkitűzések megfogalmazása és a csoport tagjaitól az egyetértő, konszenzuson alapuló hozzájárulás megszerzése

Csoportalakítás

A létszámtól függő döntések előzetes kialakítása:

  • A terem berendezése, az asztalok elhelyezése
  • A csoportok kialakításának módszerei:
  1. Kiszámolás: 1, 2 – és minden 1-es ül együtt stb.
  2. A nemek arányának a figyelembevételével
  3. Eltérő szakpárok (tudományterületek) képviselőinek a keverése (pl.: humán-reál szakosok stb.)
10 perc
2.

Első kör – Egymás megismerése

A csoportok bemutatják a csoportot alkotó személyek legfontosabb ismérveit (szakmai és általános emberi vonatkozásban)

Módszer: prezentáció

Cél: a csoporttagok közös és eltérő tulajdonságainak az azonosítása és összevetése a többi csoportnál tapasztaltakkal

A fejlesztéshez szükséges előzetes tudások feltérképezése

  1. Csoportos feladat: a pedagógiai fejlesztés célja, módszerei és hatása az intézményben

Módszer: prezentáció

Cél: a résztvevők előzetes tudásának a feltérképezése, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai álláspontok, vélemények feltárása, esetleg ütköztetése

  1. Közös megbeszélés: A csoportok összehasonlítják a listáikat és a fejlesztéssel kapcsolatban közös szakmai álláspontot alakítanak ki

Az innovátori szerep(kör) azonosítása a fejlesztéssel összefüggésben

Második kör: „Sztahanovisták vagy Pató Pálok?”

  • Az innovátori szerepkör előnyei és hátrányai

A köztes helyzetből adódó kommunikációs és szituációs problémák kezelése

Konfliktuskezelés

  1. az esettanulmányok elemzése (csoportmunka)

Módszer: prezentáció, majd közös vita

  1. Manipulatív technikák – film megtekintése és közös vita a látottakról
    • Megfigyelési szempontok
    • Cél
    • Módszer
    • Technika









50 perc














60 perc























85 perc
3. Záró kör
Összegzés
30 perc
    235 perc1

2. tanegység, időtartam: 5 óra

Sor-
szám
A tréning menete Időterv
1.

Közös megegyezés a napi szabályokról:

  1. Ez lehet pl. aktivitás, együttműködés, időkorlátok betartása
  2. Lehet az ő általuk javasolt is – a hangulattól függően
  3. Információk a nap céljáról

Csoportalakítás

Négyesével ülnek egymástól elég távol rakott asztaloknál.

Módja:

Kiszámolás: 1, 2 – és minden 1-es ül együtt stb.

10 perc
2.

Első kör

A fejlesztés koordinációja – a folyamatszabályozás tervezése

  1. Idő- és feladatterv készítése
    (W-diagram, humánerőforrás-elemzés)
  2. Feladatmeghatározások – felelősök – Hogyan csináljuk:
  3. Gyakorlati útmutató készítése –

Prezentáció csoportokként
Összehasonlítás és vita

50 perc
3.

A hozott tudás aktivizálása: mit tudunk a hátrányos helyzetű tanulók iskoláiról?

  • A hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos iskolai és iskolán kívüli problématérkép készítése

Csoportmunka
Prezentáció

40 perc
4.
  • Tudásfejlesztés a tantestületben – az innovátorok szerepe
  • a „nem akarók” aktivizálása – stratégiák kidolgozása

Csoportmunka – (szereplős bemutató), érvek és ellenérvek ütköztetése
Az innovátor és a meggyőzés módszerei
Módszertani kaleidószkóp összeállítása
Csoportmunka
Prezentáció
Összegzés

65 perc
5.

Belső és külső kommunikációs stratégia készítése

  • Csoportmunka
  • Prezentáció
30 perc
6.

Érvek és ellenérvek a programról
T-táblázat
Csoportvélemény
Mit várunk a pedagógusképzéstől?
Vita a „kettős szerepről”

40 perc
Összesen   235 perc2

Az eredmények mérése

A fejlesztő tréningekkel kapcsolatban gyakori és jogos kérdések, hogy milyen hatást vált ki a beavatkozás (a fejlesztés) az adott szervezet életében, működésében; hogy a beavatkozás hatásait milyen módon lehetne mérhetővé tenni, milyen indikátorokat kell(ene) ehhez kidolgozni. Mi magunk a program eredményességének a méréséhez a következőket szeretnénk hozzárendelni:

  • Fontosnak tartjuk azt, hogy az érintett intézmények vezetői „beengedték” a programot az iskolájukba és hozzájárultak a fejlesztés további folytatásához.
  • Hasonlóan lényeges számunkra az is, hogy a kísérleti évet követően hány iskola vállalja a program további folytatását, kiterjesztését az intézményben.
  • Mindezzel összefügg az, hogy az adott intézményben hány pedagógus kapcsolódik aktívan a programhoz vagy vesz részt abban ténylegesen.
  • El tudunk-e jutni a fejlesztés során oda, hogy az érintett intézmények módszertani központként és/vagy esélynövelő és hátrányt kompenzáló tanulási útvonalakat működtető iskolai hálózatok központjaiként funkcionáljanak?
  • Kulcskérdés, hogy a tanulók számára a fejlesztés milyen eredményeket hozhat? Reményeink szerint a lemorzsolódási mutatók kedvezőbbé válása, az iskolai kudarcok számának (például a bukások) a csökkenése, az iskolai közösség minőségi változása (például tanár-diák kapcsolatok átalakulása) jelezheti ezt.
  • Tudjuk, hogy az eredményekhez nélkülözhetetlen az iskola kapcsolatrendszerének az átalakítása. Ennek az iránya, minőségi és mennyiségi mutatói is jelzésértékűek számunkra.
  • Végül, de nem utolsósorban meghatározó az is, hogy a pedagógusok aktivitása a taneszközök és más, a tanulást támogató eszközök készítésében milyen eredményeket hoz majd, és ezzel összefüggésben hogyan sikerül az iskolák pedagógusait felkészíteni arra, hogy képesek legyenek a megszerzett tudást átadni mindazok számára, akik ezt igénylik.
Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.