A tanulmány a vita alapú tanítás és tanulás elterjesztését szolgáló nemzetközi kutatási együttműködés magyar eredményei alapján készült. A szerző azt elemezte, hogy a hazai tartalmi szabályozó dokumentumok (NAT, kerettanterv), továbbá a tankönyvek mennyire adnak lehetőséget a vitára, az érvelésre. A tanulmány alábbiakban közreadandó I. része a Nemzeti alaptanterv vitára lehetőséget nyújtó elemeit veszi számba.
Mi a SCALE?
Magyarország a Számalk Rendszerházon keresztül második éve vesz részt egy nemzetközi projektben, amelyet SCALE-nek, azaz mérlegnek neveztek el. Ennek a mozaikszónak valódi és szimbolikus jelentése is van. A rövidítés alapja a projekt angol neve, amely szerint egy olyan internet alapú intelligens eszköz fejlesztését célozta meg a nemzetközi kutatócsoport, amely az együttműködésen és vitán alapuló tanulást segíti a középiskolában, a 16–19 évesek körében. (Internet-based Intelligent Tool to Support Collaborative Argumentation-based LEarning in secondary schools.) A mérleg azért tűnt megfelelő jelképnek, mert a vitatkozás lényegét, a vélemények ütköztetését és kiegyensúlyozását is szimbolizálja. A program koordinátora a londoni Royal Holloway University, a magyar résztvevő a Számalk Rendszerház és annak szakközépiskolája, de a magyar kísérlet kiterjedt a Puskás Tivadar Távközlési Technikumra is. A program során fejlesztett eszköz ingyenesen hozzáférhető lesz minden középiskola számára. A program honlapja a www.euroscale.net címen hamarosan látogatható lesz.
Mi ez az eszköz?
Az eszköz egy olyan szoftver, amely fejleszti a diákok érvelési technikáját és vitakészségét. Hozzáférhető a weben, csevegőszobákat és szövegszerkesztő felületet, grafikus ábrázolási lehetőséget nyújt, amelyeket úgy terveztek, hogy ösztönözzék az együttműködésen és vitán alapuló tanulást. A szoftver visszajelzést ad a tanároknak és a diákoknak az érvek minőségéről és súlyáról. Lehetőséget nyújt a párbeszéd diagramon történő ábrázolására, ezzel láthatóvá teszi a vita elemeit, az állítások, alátámasztások, érvek és ellenérvek, valamint cáfolatok rendszerét. Így a szoftver segítséget nyújt a vitamódszer megtanulásában: a releváns információ megfogalmazásában, felhasználásában, átalakításában és értékelésében, fejleszti a kritikus gondolkodást, megtanít arra, hogy a dolgokat több nézőpontból is megvizsgáljuk.
Szükség van-e a vitamódszerrel történő oktatásra Magyarországon?
A SCALE project keretében először azt mértük fel a partnerországokban, hogy az alapvető oktatási dokumentumokban, a hivatalos követelményekben milyen súllyal szerepel a vita tanítása, illetve a vita mint tanítási-tanulási módszer. Mint a magyar disputamozgalom alapító tagját, a vitatkozva tanulás hívét különösen érdekelt, hogy az oktatásirányítás milyen mértékben tartja ezt fontosnak. A kutatás első évében minden ország megvizsgálta nemzeti alaptantervét, illetve az annak megfeleltethető dokumentumokat, és mindannyian meglepődve tapasztaltuk, hogy feltételezésünkkel ellentétben szerepel bennük a vitázás technikája, és majdnem mindenütt megtalálható úgy is, mint az oktatás egyik kívánatos módszere. Mivel a kísérlet a középiskolás korosztályt érinti, mi a vizsgálatot a NAT esetében a 7–10. évfolyam követelményeire szorítottuk, a kerettantervek közül pedig azokat tekintettük át, amelyek a NAT alapján feltételezhetően tartalmazzák a vita igényét vagy lehetőségét.
A magyar nemzeti alaptanterv
A NAT és a kerettantervek viszonya, a NAT vizsgálatának szükségessége
A Nemzeti alaptantervet széles társadalmi vitát követően 1995-ben adták ki.2 Mint ismeretes, ez a dokumentum nem nevez meg tantárgyakat, hanem tíz műveltségi területet jelöl ki a magyar közoktatás első tíz évfolyama számára úgy, hogy megadja a hozzájuk kapcsolódó tartalmakat és alapkövetelményeket. A NAT kiadásáról az 1993-as közoktatási törvény és annak 1995-ös módosítása rendelkezett. Először még úgy tűnt, hogy az iskolák határozzák meg, milyen tantárgyakkal fedik le a kijelölt műveltségi területeket, azokat hány órában tanítják, és milyen, általuk meghatározott ismeretanyaggal töltik fel azokat a sávokat, amelyeket a szerényen megfogalmazott közös minimális követelmény szabadon hagyott.
A NAT azonban nem állta ki a viták és támadások kereszttüzét, egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy eredeti formájában nem fogadja társadalmi közmegegyezés. Ahelyett azonban, hogy a NAT-ot módosították volna, a kívánatos változtatásokat a kerettantervekbe építették be, az alapdokumentum – amelyre épültek – szövegében változatlan maradt. A NAT és a belőle származtatott kerettantervek tehát nem kompatibilisek.
A kerettantervek a tíz műveltségi területet hagyományos tantárgyakra bontották, és meghatározták a minimális óraszámot, amellyel az alapkövetelmények teljesíthetők. Az oktatási törvény eredeti célját megváltoztatva a kerettantervek már nem azért jöttek létre, hogy segítséget nyújtsanak az iskoláknak saját, helyi tanterveik megfogalmazásában, hanem azért, hogy a túl kötetlennek, parttalannak minősített NAT-nak és a közoktatásnak kötelező keretet szabjanak minden iskolatípus minden egyes tárgyát illetően. A tantárgyak tananyagának kötelező tartalmát a NAT-ban szabályozott 50–70 százalékról kb. 90 százalékra emelték a kerettantervek. Ma mindenki a NAT érvényes megtestesülésének tartja e dokumentumokat, a NAT-ot magát szinte senki sem forgatja. A helyi tantervek is a kerettantervekre épülnek. Mi mégis fontosnak tartottuk a NAT tanulmányozását, két okból. Egyrészt azért, mert a részt vevő országok mindegyike megvizsgálta saját nemzeti alaptantervét, és képet akartunk kapni a hasonlóságokról és a különbségekről, másrészt pedig azért, mert a NAT-ban kijelölt alapelvek, a közös, illetve az általános fejlesztési követelmények nem változtak, ezekre építettek a kerettantervek kidolgozásakor.
A NAT alapelvei
A NAT alapelvei olyan oktatás kereteit vázolják fel, amely felkészíti a diákokat a demokratikus társadalomban való részvételre, ahol az egyén és a köz érdekei egyaránt érvényesülnek, iskolatípustól függetlenül mindenki számára biztosítja a tovább építhető alapműveltséget, egyszerre közvetít nemzeti, európai és humanista értékeket, figyelmet fordít a globális problémákra: nyitottságra és toleranciára, más kultúrák megbecsülésére nevel. Az ismeretek elsajátítását eszköznek tekinti az önálló ismeretszerzés képességének kialakításához, a műveltség, a világkép formálásához.
Mindez azért fontos a disputamódszer oktatása és használata tekintetében, mert a vita a nézőpontok sokféleségét feltételezi, nyitottságra és mások véleményének tiszteletben tartására nevel, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy egy-egy ellentmondásos témakörben sokkal jobban elmélyüljenek a diákok, és tapasztalataik segítségével gazdagodjék világképük.
A műveltségi területek oktatásának közös követelményei
Hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulás, pályaorientáció – ezek azok a témakörök, amelyeket figyelembe vettek minden egyes műveltségi terület követelményeinek kimunkálásakor, s amelyek mindegyike kiváló terep lehet az egymásnak ellentmondó nézetek ütköztetésére, az okok és összefüggések keresésére, az érvelésre, a vitára. A vitakultúra szempontjából több figyelemre méltó megfogalmazást is találhatunk e közös követelmények kifejtésében. A Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz című követelményterület fontosnak tartja, hogy a tanulók „szerezzenek információkat az emberiség közös (globális) – főleg Magyarországot közelebbről érintő – problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetőségeinek keresése, feltárása iránt.” A kommunikációs kultúra terén többek között a következőket vonatkoztathatjuk a vizsgált területre: „A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének és megvédésének a képességei állnak.”
A továbbiakban azokat a műveltségi területeket mutatjuk be, amelyekben az érvelésnek, a vitának szerepe van vagy lehet.
Anyanyelv és irodalom
(Az oldalléniával jelölt részek közvetlen kiemelések a NAT szövegéből.)
Általános fejlesztési követelmények, amelyek kapcsolatosak az argumentációs készséggel
|
Részletes követelmények a 10. évfolyam végén – vitakészség
Kommunikáció
|
Nyelvtani és általános nyelvi ismeretek
|
Szövegértés és szövegalkotás
|
Véleményalkotás és értékelés
|
Irodalom
|
Élő idegen nyelv
Általános fejlesztési követelmények, amelyek kapcsolatosak az argumentációs készséggel
|
E fejlesztési követelmények jól megvalósíthatók a disputamódszer alkalmazásával. Egy-egy téma megvitatása során a nyelvet valóban eszközként használják a tanulók, lehetőségük van egymás és más – akár iskolán vagy országon kívüli – csoportok megismerésére. A nyelv sikeres használata eszközként, a sokféle tapasztalat segíti a személyiség gazdagodását, nyitottabbá válását. A vitamódszer, amelyet a kutatás szolgálni kíván, kinyitja a csoport kereteit, és az internet segítségével lehetőséget biztosít más – akár a célnyelvi kultúrába tartozó – diákok megismerésére.
Kommunikációs követelmények
|
[A tanuló]
|
Az együttműködési készség fejlesztésének követelményei
A tanulók vegyenek részt
|
A vita csakis társas tevékenységként folyhat, lehetőséget teremt életszerű feladatok játékos megoldására.
Az nálló tanulási készség fejlesztése érdekében
|
[A tanulók]
|
A vitamódszerrel való tanulás mindig gyűjtőmunkán alapul. Az idegen nyelven folytatott vita esetében a forrásanyag is idegen nyelvű. E források feldolgozása önállóan, párban, illetve csoportosan történhet. E munka során a tanár segítséget ad ugyan, de nem ő végzi vagy irányítja a feladatot.
A részletes követelmények között olvashatók az alábbiak:
A rábeszélés kifejezése: tanácsolás(You should...; You'd better...;), javaslat (Let's...; Shall we...?, How about...?) Érvelési szándékok kifejezése: vélemény (In my opinion...; Ich glaube...; Ich bin der Meinung...; A mon avis...; Quant à moi...; Пo -мoeмy; Mнe кaжeтcя чтo...); egyetértés (I quite agree..; Da bin ich einverstanden. Je suis d'accord pour...; Я Пo -мoeмy oгy coглacитьcя c ...); egyet nem értés (I can't agree...; Da bin ich anderer Meinung. Je n'accepte pas que...; Я coвepшeн нo нe coг лaceн c ...); érvek felsorolása (First...; Secondly...; Finally...; Erstens...; Zweitens...; Premièrement...; Deuxièmement...; Bo-пepвыx..., Bo-втopыx ...)
Fejlesztési követelmények, amelyek kapcsolódnak a vitához, érveléshez
Beszédkészség
- A tanuló tudja röviden megfogalmazni és indokolni véleményét, és tudja kifejezni egyetértését, egyet nem értését.
- Szerepjátékokban tudjon kezdeményezni és a váratlan fordulatokra is reagálni.
A kutatás tárgya egy olyan internet alapú szoftver, amelynek a segítségével a tanulók akár egymással, akár idegen csoportokkal képesek pedagógiai célú vitát folytatni. Különösen a nyelvoktatás területén erősen motiváló lehet a kifelé nyitás, a nyelv természetes, nem pedig kvázi élethelyzetekben történő, eszközszerű használata.
Ember és társadalom
(Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek – történelem)
A műveltségi terület bevezetőjében többek között a következő, a disputával, vitakultúrával szoros kapcsolatot mutató gondolatok olvashatók:
„A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül a vita, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, az iskolai közéletben való aktív részvétel, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása.
A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség tiszteletére nevelés, a nemzeti és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, a más kultúrákkal szembeni tolerancia, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismereteket és készségeket megalapozó készségek és képességek kialakítása.”
Általános fejlesztési követelmények a 10. évfolyam végén, amelyek kapcsolódnak a vitakultúrához
Az emberismeret és az önismeret képességei
|
[A tanuló]
|
Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek
|
Kifejezőképességek
|
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek
E műveltségi terület különösen gazdag a vitára alkalmas témákban, minden bizonnyal ez az oka annak, hogy egyetlen más műveltségi területen sem található annyi utalás a vitamódszerrel való tanulásra, mint itt. Nagyon gyakori, hogy egy-egy kérdés feldolgozását vita formájában jelöli ki a NAT, ugyanakkor az érvelésre, az ok-okozati összefüggések meglátására, következtetésre, más nézőpontok megvizsgálására, véleményalkotásra is számtalan lehetőséget kínál. Éppen ezért nagyon nehéz kiemelni a legadekvátabb részeket, gyakorlatilag e műveltségi terület általános és részletes követelményeinek a teljessége alkalmat ad a vitamódszerrel való tanításra, tanulásra.
Társadalmi ismeretek
Állampolgári ismeretek
|
Gazdasági ismeretek
A háztartás
|
Vállalkozás
|
A munka világa
|
A nemzetgazdaság
|
A külgazdaság
|
Emberismeret
Történelem
|
Ember és természet
(Fizika, kémia, biológia és egészségtan)
Holott ez a műveltségi terület számtalan lehetőséget kínál az érvelő technikák alkalmazására, a vitatkozva tanulásra, ennek szerepét, jelentőségét nem vették figyelembe azok, akik a terület követelményeit kidolgozták. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a környezetvédelem, az egészséges életmód, a felelősségteljes szexuális magatartás stb. olyan témák, amelyekről szívesen vitáznak a diákok, kár lenne tehát e tanítási módszer alkalmazásáról lemondani, illetve megelégedni azzal a minimális – megnevezett – lehetőséggel, melyet a NAT kínál.
Fizika (részletes fejlesztési követelmények a 10. évfolyam végén)
|
Kémia (részletes fejlesztési követelmények a 10. évfolyam végén)
|
Biológia és egészségtan (részletes fejlesztési követelmények a 10. évfolyam végén)
|
Földünk és környezetünk
Általános követelmények
Bár a vitamódszert nem említi ez a műveltségi terület, témák sokasága kínálkozik a vitatkozva megismerésre, illetve az érvelésre. Ilyen például az érdekek ütközése a természetvédelemben, a környezetkárosító anyagok és azok hatása, a társadalmi és a környezeti folyamatok kölcsönhatásai, az energiatermelő és fogyasztó folyamatok hatásai a természetre és a társadalomra, a természeti környezet és a történelmi események összefüggései, az emberi tevékenységek környezetkárosító hatásai, a környezetet veszélyeztető problémák stb.
Részletes – vitakultúrával összefüggő – követelmények a 10. évfolyam végén
|
Művészetek
A vizuális kultúra, illetve a mozgóképkultúra és médiaismeret területén sem említi a NAT a vitát mint módszert vagy eszközt, és az érvelés kifejezést sem használja a követelmények meghatározásakor. Legalább az alább felsorolt követelmények esetében mégis jól használható az érvelés, illetve a vitázás.
Vizuális kultúra
|
A művészetek életünkben betöltött szerepéről, a stílusok és a kor összefüggéseiről, a modern vagy a hagyományos műalkotások jelentőségéről, érthetőségéről, megismerésének fontosságáról, a múzeumba és kiállításra járás szükségességéről fontos vitákat folytathatunk. Egy-egy műalkotás stílusának vagy szerzőjének meghatározására is érdekes kísérletet tehetnek érvek segítségével a diákok.
Mozgóképkultúra és médiaismeret
|
A filmek, a televízió és a rádió, a reklámok életünkben betöltött szerepe kifogyhatatlan vitaforrás. A viták során a diákok a megszerzett ismereteket használják fel, újabb ismeretek után kutatnak a különböző forrásokban, megismerik mások álláspontját, alakul a szemléletük, tudatosabban közelítik meg a kultúrának ezt a területét, tudatosabb médiafogyasztóvá válhatnak.
Informatika
Könyvtárhasználat
Az informatika műveltségi területen belül a könyvtárhasználat az a részterület, amelynek követelményeit a vitamódszerrel való oktatás gyakorlati úton képes megvalósítani. A vitamódszer, az érvelés információgyűjtésen alapul, jártasságot biztosít a hagyományos és az elektronikus információhordozók használatában, a kritikus olvasásban, az információ relevanciájának megítélésében, az idézés és az etikus felhasználás módjában. Jegyzetelésre, cédulázásra, az összegyűjtött információ célszerű elrendezésére és a célnak megfelelő felhasználására épül. Az ezzel kapcsolatos követelmények közül emeltünk ki néhányat.
|
Életvitel és gyakorlati ismeretek
A vitamódszer és az érvelés explicit formában csak kis szerepet tölt be a NAT-ban ezen a műveltségi területen, a témák azonban kínálják magukat. A technika életünkben betöltött szerepe, a természetre és az emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása jól megismerhető ezzel a módszerrel. Sok, a háztartással, az otthonnal kapcsolatos kérdés is feldolgozható a módszer alkalmazásával, például a tudatos életvitel, a szabadidő eltöltése, az önzetlenség, az otthoni betegápolás vagy szülés, a különböző lakástípusok előnyei, az energiával való takarékosság, a biogazdálkodás stb. A NAT-ban az alábbi utalások találhatók.
Technika
|
Háztartástan
|
Pályaorientáció
A pályaorientáció tekintetében azért van kiemelkedő szerepe a vitamódszernek, mert a hagyományos oktatásnál alaposabb elmélyülést tesz lehetővé, és ezzel hozzájárul egy-egy szakterület jobb megismeréséhez, így az érdeklődés kialakulásához vagy egy-egy képesség felfedezéséhez. Különösen a szakköri formában gyakorolt disputa alkalmas erre, amikor nemcsak egy-egy szaktárgy műveltséganyaga, hanem annál szélesebb, változatosabb témák kerülnek megvitatásra. A disputának ez a formája gyakran hozzájárul a közéleti érdeklődés és a felelős állampolgári magatartás kialakulásához is. Ugyanakkor segít leküzdeni azokat a kommunikációs gátlásokat, amelyek a pályaválasztásban korlátozó szerepűek, a tájékozódás szélesebb spektrumát biztosítja, növeli az esélyeket és a lehetőségeket is. Ebben az életkorban általában még nem motiváltak a diákok a munkaerő-piaci helyzet megismerésére. Ugyanakkor fontos, hogy pályaválasztásuk, élettervük reális alapokon nyugodjon. A vitamódszer játékosságánál és személyességénél fogva ösztönzi az alapos tájékozódást, így a pedagógus hatékony segítsége lehet például az alábbi követelmények megvalósításában.
|
Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a vitamódszer alkalmazása az oktatásban segíti a NAT alapelveinek megvalósulását és a közös követelmények érvényesülését.
A NAT műveltségi területei közül az Anyanyelv és irodalom, az Élő idegen nyelv, az Ember és társadalom, az Ember és természet, a Földünk és környezetünk, az Informatika, valamint az Életvitel és gyakorlati ismeretek kívánja meg, illetve teszi lehetővé az érvelési technikák, a vitamódszer alkalmazását. (A Matematika, valamint a Testnevelés és sport műveltségi területek nem alkalmasak e technika, tanítási módszer alkalmazására, illetve a vita szerepe e területeken elhanyagolható.)
Az érvelés szóban és írásban, valamint a vitázás az Anyanyelv és irodalom műveltségi területen tananyag. Alapjaiban e terület – tantárgyainak – keretében kell megtanulniuk a diákoknak, hogyan gyűjtsenek információt, és hogyan használják fel azt. El kell sajátítaniuk a véleményformálás és -kifejezés kulturált módját, a manipulációs szándék felismerését, mások véleményének tolerálását, tiszteletét. Ez azt jelenti, hogy az információszerzéssel és -felhasználással kapcsolatos technikai ismeretekkel, valamint az érvelés és cáfolás technikájával is ezen a műveltségi területen belül kell felvértezni a tanulókat. Csak így képzelhető el, hogy a más műveltségi területeken megkívánt alkalmazás hatékony lesz.
Az Informatika műveltségi területen belül a Könyvtárhasználat követelményei kölcsönhatásban állnak a vitamódszerrel: azok a jártasságok, amelyek követelményként jelennek meg az információszerzéssel és -felhasználással kapcsolatban, könnyen megszerezhetők a viták során, és a megszerzett képességeket gyakorolhatjuk az egyes tantárgyak vagy szakkörök témáinak feldolgozása közben.
Az Ember és társadalom műveltségi terület kiemelkedik abban a tekintetben, hogy összeállítói a többi területhez képest óriási szerepet biztosítottak a vitának, az érvelésnek, a különböző nézőpontok alkalmazásának, a kritikus gondolkodásnak. Ez a terület tehát nemcsak széles terepet nyújt témái által a vitatkozva tanításra, illetve az érvelő technikák gyakorlására, hanem kifejezetten megköveteli e módszerek és technikák alkalmazását.
Bár elvétve szerepel a vita és az érvelés kifejezés a többi kiemelt területen is, megállapítható, hogy e műveltségi területek követelményeinek kidolgozói nem tartották fontosnak a módszer (bármely módszer) megnevezését, inkább csak a tananyagot, a megkívánt ismereteket jelölték ki. Ugyanakkor számtalan lehetőséget nyújtanak vitára, érvelésre, megalapozott véleménynyilvánításra azok a témák, amelyekkel foglalkoznak.
Külön érdemes kiemelni, hogy a vitamódszer az élő idegen nyelv elsajátításában olyan szituációt teremt, amelyben a nyelv eszközzé válik, a szókincs és a kifejezés gazdagsága, relevanciája szinte automatikusan bővül, a motiváció adott, a helyzet természetes. Az internetes projekteknek köszönhetően kinyílik az osztályterem, kapcsolatot teremthetünk más országok nyelvtanuló diákjaival vagy a célnyelvi országok diákcsoportjaival. A jól megválasztott vitatéma a nyelvtanulás katalizátorává válik szóban és írásban egyaránt. Hozzájárul az ismeretszerzés és az önkifejezés vágyának mint legfontosabb motiváló tényezőknek a felébredéséhez.
Az Ember és természet, a Földünk és környezetünk, valamint az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területek követelményeinek összeállítói alig említik ugyan a vitamódszer és az érvelés alkalmazását, a témák sokasága szinte kínálja magát, hogy feldolgozásuk során a pedagógus ezeket az eszközöket is alkalmazza. A vita ugyanis mindig megkívánja, hogy a tankönyvi anyagnál mélyebben, szélesebb körben tájékozódjanak a diákok, személyesen állást foglaljanak egy vitatható kérdésben, és állásfoglalásukat az olvasottak, tanultak alapján bizonyítékokon alapuló érvekkel támasszák alá.
