Jakab György :: Moduláris jelenismereti tantárgy Angliában

Bevezetés

A magyar közoktatás lassan egy évtizede birkózik az ún. modultantárgyak problémájával. A nehézséget az adja, hogy a Nemzeti alaptanterv nyomán számtalan új műveltségi terület, tantervi program került be az iskolák tantervébe, miközben a bevezetésükhöz szükséges óraszámok valójában nem állnak rendelkezésre: a hagyományos tantárgyi struktúra szinte változatlanul fennmaradt, a diákok óraszáma viszont már nem igazán növelhető tovább. Ezt az ellentmondást az oktatáspolitika az ún. modultárgyak – Emberismeret és etika, Mozgóképkultúra és médiaismeret, Tánc és dráma, Társadalomismeret – bevezetésével igyekezett orvosolni. A modultárgyak formálisan „töredék tantárgyak”, amelyeknek az óraszáma – a kerettantervi szabályozás szerint – heti fél óra. Létezésük csakis abban az esetben valósulhat meg az iskolákban, ha

• tananyaguk beépül valamely nagyobb óraszámú tantárgy tananyagába,
• a különböző modultantárgyak integrálódnak és teljes óraszámú tantárggyá kapcsolódnak össze,
• az iskola vállalja az epochális rendszerű tanítást.

Ezekkel a nehézségekkel jelenleg az iskolák helyi tantervének készítői küszködnek. Ezekhez a vitákhoz, egyeztetésekhez szeretnénk segítséget nyújtani az alábbi angol példa bemutatásával, amely természetesen egy az egyben nem vehető át, de talán ötleteket, szempontokat adhat a kollégák számára.

Az Általános tanulmányok jellemzői

Az angol állami iskolarendszerben¹ 16 éves korban, az ún. GCSE (General Certificate of Secondary Education) alapvizsgával fejeződnek be a kötelező iskolai tanulmányok. Ezután a diákok fele folytatja tanulmányait az egyetemre felkészítő, ún. A-level (Advanced Level) vizsgával záródó felső középiskolai szakaszban (16-18 éves kor között), amelyben nagy óraszámban készülhet választott szakjának (szakjainak) elsajátítására.² Az A-level vizsga egyben egyetemi felvételi is. A felső középfokú tanulmányok során tehát a diákok érdeklődési körüknek és továbbtanulási szándékaiknak megfelelően specializálódhatnak a legkülönbözőbb tantárgyakból: angol, matematika, biológia, kémia, fizika, modern idegen nyelvek, földrajz, történelem, művészet, üzleti tanulmányok stb. Az elmúlt években azonban – korábbi iskolai kísérletek nyomán – felbukkant egy alternatív komplex tantárgy is, Általános tanulmányok néven, amelynek 2001-ben elkészültek az alapvető vizsgakövetelményei is³. Az Általános tanulmányok elsősorban azon diákok körében népszerűek, akik kevésbé vagy egyáltalán nem akarnak specializálódni valamely szaktudományos tantárgyra, hanem inkább általánosabb, többirányú ismeretekre szeretnének szert tenni. Ez a tantárgyi keret bizonyos mértékben újra életre kelti a jelenismeretre vonatkozó általános műveltség fogalmát. Az integrált tananyag különböző elemei sokszor persze felszínesnek tűnnek a hagyományos tantárgyak mélyebb, tudományosabb megközelítéséhez képest. Ugyanakkor a különböző témák megközelítései sokkal gyakorlatiasabbak, mint a hagyományos tantárgyak szemlélete, miközben a széles kínálatból a kevésbé aktív, érdeklődő és felkészült diákok is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő tananyagot.

Az Általános tanulmányok legfőbb sajátossága az, hogy egymástól független kis részelemekből, modulokból áll, amelyekből sokféle tananyag, illetve követelményrendszer állítható össze.

Az Általános tanulmányok tematikája

1. Modern társadalom
   • esélyegyenlőség
   • jog és annak kikényszerítése
   • társadalmi változás
   • az államtól való függés
2. Politika – folytonosság, változások
   • a Lordok Háza
   • az Alsóház
   • a királyság
   • politikai reform
3. A gazdaság ma
   • ipari kapcsolódások
   • a munka
   • világgazdasági témák
   • fogyasztás az Egyesült Királyságban
4. Hit, nem-hit, értékek
   • hit
   • vallás a társadalomban
   • a vallás alternatívái
5. Művészeti és szociális fejlődés
   • építészet
   • festészet, fotóművészet és szobrászat
   • színház és filmművészet
6. Művészet, kultúra és társadalom
   • esztétika a művészetben
   • művészet a különböző közösségekben
   • művészetet befolyásoló folyamatok
7. Tudományos és technikai folyamat
   • gyógyszer és egészség
   • az élelmiszer beszerzése és elosztása
   • gyomirtó- és rovarirtószerek
   • tömegkommunikáció
   • a számítógép hatása
8. Viták a tudományban és a technikában
   • egészségügyi eljárások
   • környezetszennyezés
   • környezeti rombolás
   • klónozás
   • genetikailag módosított élelmiszerek
9. Tudomány és kultúra
   • a tudományos és a vallásos meggyőződés természete
   • hogyan segítette elő a technika a kulturális fejlődést
   • a tudományos felfedezések haszna és társadalmi-kulturális fogadtatásuk.

Ez az általános tartalomjegyzék önmagában még nem mutat semmi rendkívülit, „csupán” fölsorolja az alapvető jelenismereti témaköröket. Az Általános tanulmányok moduláris jellegét az adja, hogy a vizsgakövetelmények összeállításakor nem az egész tananyag (valamennyi témakör) elsajátíttatását tűzték ki célul, hanem meghatározott mennyiségű témakör megtanulását, amelyek azonban sokféle módon variálódhatnak. Magyarul arról van szó, hogy a különböző hivatalos vizsgabizottságok (Exam Boards) a megadott témaköröket többféle követelményrendszerbe szervezik. Ezeket a követelményvariációkat, az általuk összeállított tanári segédkönyveket és diákoknak szóló gyakorlókönyveket (ezekről a későbbiekben még lesz szó) elérhetővé teszik az iskolák és a diákok számára. Ezek közül a kínálatok közül többnyire a szaktanárok döntik el, hogy milyen típusú vizsgára készítik fel diákjaikat Általános tanulmányok-ból.

Integrációs lehetőségek

Nézzünk meg mutatóba négy – különböző vizsgabizottság által kidolgozott – követelményrendszert, modulcsomagot, amelyet a felső középfokú képzés magasabb szintjére (A2) állítottak össze a fenti témakörök alapján. A vizsga során a diákoknak minden arab számmal jelölt témából kell írniuk meghatározott cím alapján egy-egy esszét vagy esetelemzést.

I. Modulcsomag

1. Kultúra, moralitás, művészet, humán tárgyak
   • meggyőződések, értékek és az erkölcsi gondolkodás
   • vallásos meggyőződés és tapasztalat
   • a kultúra természete és jelentősége
   • kreativitás és újítás
   • esztétikai értékelés
   • média és kommunikáció
2. Tudomány, matematika, technika
   • a tudományok jellemzői
   • tudományos tárgyilagosság és haladás
   • tudományos eljárások, alapelvek, jellemzők
   • szociális, etikai és környezeti vonatkozások
   • technika, tudomány, kultúra és világnézet
   • térbeli és mechanikai összefüggések
3. Társadalom, politika és a gazdaság
   • világnézetek és értékek a társadalomban
   • politikai folyamatok és célok
   • objektivitás és szociális tudomány
   • jog, kultúra és etika
   • szociális és gazdasági tendenciák és kényszerpályák

II. Modulcsomag

1. Konfliktus – megoldások
   • a tudomány/tudás megértése
   • kitartás
   • politikai és társadalmi szerződés
   • a művészet és a média dekódolása
   • ipari kapcsolatok
   • egyéni pénzügyi kérdések
   • esélyegyenlőség
   • jogok és felelősségek
2. Hatalom – szabályozás
   • tudomány – haszna és kihasználása
   • politikai felelősség
   • művészeti mércék és a média tulajdonlása
   • fogyasztás
   • szabad kereskedelem
   • a normák és az értékek változása
3. Tér – idő
   • űrkutatás és az űrkutatás következményei
   • a társadalmi folyamatok elmélete
   • kulturális sokszínűség
   • szociális változás és reform
   • új művészet, új média, zene, irodalom
   • örökség, turizmus, a munka új formái
   • történelem, kultúra, szekularizáció

III. Modulcsomag

1. Kulturális kifejezések, kultúra, moralitás, művészet és humán tárgyak
   • – a kultúra természete és jelentősége
   • – hitek, értékek, erkölcsi gondolkodás
   • – vallásos meggyőződés és a gyakorlat
   • – kreativitás és újítás
   • – esztétikai értékelés
   • – média és kommunikáció
2. A modern társadalom
   • világnézetek és értékek a társadalomban
   • politikai folyamatok és célok
   • objektivitás és a társadalomtudományok
   • az emberi viselkedés értékelése
   • jog, kultúra és etika
   • szociális és gazdasági tendenciák és kényszerpályák
3. A mai világ
   • tudomány és kultúra
   • kultúra és társadalom
   • tudomány és társadalom

IV. Modulcsomag

1. Tudományos és kulturális tárgykörök
   • tudományos objektivitás és a haladás kérdése
   • a tudomány és a technika társadalmi, etikai és környezeti vonatkozásai
   • technika, tudomány, kultúra és világnézet
2. Szociális tárgykör
   • ideológiák és értékek
   • az emberi viselkedés magyarázata és értékelése
   • kapcsolat a jog, a kultúra és az etika között
3. Összefüggések keresése.

Tankönyvek a vizsgára való felkészüléshez

A különböző szintű vizsgákra való felkészüléshez a diákok (és a tanárok) kétféle tankönyvet kapnak az Általános tanulmányokból (is): egy a vizsga tananyagát tartalmazó könyvet, amelyben szisztematikus tanulási tanácsok és folyamatos ellenőrzési és önellenőrzési rendszer is található. A másik kiadvány egy sajátos gyakorló tankönyv, amely a vizsgának megfelelő szövegeket – rövid összefoglalásokat, elemezendő eseteket és a hozzájuk tartozó kérdéseket és teszteket tartalmaz. A diákok ezekből a tankönyvekből készülnek fel az iskolai órákon és otthon a vizsgákra. Nézzük meg röviden az A2 vizsgára felkészítő tankönyveket.

A hagyományos értelemben vett tankönyv (Revise A2, 2001 A2) alapvető tartalmát a korábban már említett témakörök, illetve témák adják. Minden téma bemutatása rövid definícióval, illetve a téma problematikájának rövid leírásával kezdődik, majd statisztikai adatok, rövid esetek, történetek, kérdések és feladatok segítik a megértést. Vegyük például a Művészet és társadalmi fejlődés témakört. Ez három nagyobb témára osztódik (egy-egy téma bemutatása kb. 3-4 A/4-es oldalon történik):

• Építészet
• Festészet, fotóművészet és szobrászat
• Színház és filmművészet

Minden téma nagyjából három kisebb egységre tagolódik. Például az Építészet téma részei a következők:

• Mi az építészet?
• A szerkezetépítés fejlődésének rövid története
• Építészeti stílusok

A különböző témák feldolgozásához a könyv sokféle módszertani (pedagógiai) segítséget kínál. Rögtön a témaköröket felsoroló tartalomjegyzék után találjuk a különböző vizsgabizottságok (Exam Boards) által összeállított (korábban már idézett) modulcsomagok listáját és a leendő vizsga formájára és módjára vonatkozó információkat. A meghatározott terjedelmű és időkeretű írásbeli vizsga a következő típusú feladatokból tevődik össze:

• Hagyományos értelemben vett leíró jellegű esszé
• Különböző vélemények közötti választás és annak indoklása
• Érvelés (kampány) valamilyen állítás bizonyítása, illetve valamilyen cél elérése érdekében
• Esetelemzés, értelmezés
• Teszt kitöltése (elsősorban fogalmak helyes használatának felmérésére használják).

A témák bemutatása előtt a tankönyv nagyon gyakorlatias tanulási tanácsokat kínál a felhasználónak. Ez egyrészt a különböző vizsgatípusok – itt az AS és az A2 – tananyagainak összehangolására vonatkozik: itt konkrétan arra, hogy az alacsonyabb szinten (AS) tanult Általános tanulmányok tananyagát hogyan lehet ennél a szintnél hatékonyan hasznosítani. Ezután a tananyag feldolgozásának különböző módjaira hívja föl a figyelmet. A diákok számára⁴ elsősorban abban kínál segítséget a tankönyv, hogy tudatosítani próbálja bennük a tanulás és az önellenőrzés szakaszainak különböző lépcsőit. Mit is jelent számukra a tananyag

• feldolgozása és megértése
• összegzése
• memorizálása
• a tanult anyag bemutatása (különböző típusú elmondása és leírása).

Komoly kérdéssorokat és összefoglalásokat találunk a könyvben, amelyek fő célja nyilvánvalóan az, hogy a tanár és a diák lépésről lépésre ellenőrizni tudja a vizsgára való felkészülés teljes folyamatát. Összefoglaló kérdések vannak az egyes témák kisebb egységei után és komolyabb összegzés – mintakérdések és mintaválaszok, gyakorló feladatok, összefoglaló– és a különböző témákat összekapcsoló kérdéssorok, eset– (újságcikk, tantörténet) feldolgozások – található a témakörök végén. A tankönyvet a témakörök rövid fogalmi összefoglalása zárja. Példaként nézzünk meg néhány összegző megjegyzést és kérdéstípust a már idézett Művészet és társadalmi fejlődés című fejezetből:

Az építészet

Ennek a résznek az áttanulmányozása után a tanuló meg tudja válaszolni a követkőket:

• Hogyan ötvözi az építészet a művészetet és a tudományt?
• Fel tud sorolni néhány jelentősebb építészeti stílust.

Ellenőrző kérdések

1. Melyik walesi iparváros vált a világörökség részévé?
2. Melyik építészeti technika használt először széles tetőzetet vagy felső emeletet?
3. Ki fejlesztette tovább a boltívet?
4. Melyik öntöttvas-szerkezetű épület készült az 1851-es Nagy Kiállításra?

Színház

Ez a rész bemutatja az előadó-művészet fejlődésének jelentősebb állomásait, segít fejlődési keretbe helyezni saját kedvenceinket. Ehhez a témához kapcsolódik a filmművészet kialakulásának bemutatása, a korai filmektől kezdve a néma filmeken át a hangos színes filmekig.

Ellenőrző kérdések

1. Hogy hívják azt a részt a színházban, ami a nézőteret elválasztja a színpadtól?
2. Mit jelent az, hogy „peremszínház”?
3. Melyik három műfaj vált népszerűvé a hangosfilm megjelenésével?
4. Nevezz meg két rendezőt, aki „művészfilmet” készített a hetvenes években!

Mintakérdés és mintaválasz:

Mutasd be, hogyan befolyásolta a vallás, a védekezés, az utazás, a polgári büszkeség történelmünk épületeinek stílusait!

(Ezután következik a fogalmazás mintaszerű vázlata.)

Gyakorló vizsgakérdések (Rövid válaszokat igénylő kérdések)

1. Mi volt az a korai építészeti technika, ami lehetővé tette a tető kialakítását?
2. Elemezz egy választott művészeti iskolát!
3. Mit jelent a viaszvesztéses eljárás a szobrászatban?

Esszékérdés

Mutasd be a huszadik század mozgókép-művészetének történetét!

A másik tankönyv⁵ – A2 in a Week, General Studies – jóval konkrétabb, gyakorlatiasabb és az előzőnél egyszerűbb, „diákközelibb” nyelven íródott. Lényegében az A2 vizsgára felkészítő gyakorlókönyv, amelynek feladatait „hétről hétre” oldják meg a diákok a tanórákon, illetve otthon. A tankönyvben szereplő feladatok természetesen nem azonosak a leendő vizsgafeladatokkal, de azokhoz nagyon hasonlóak. A könyvben szereplő témák a következők:

Kultúra

• Társadalom és kultúra: hogyan hat egymásra a társadalom és a kultúra
• Vallásos kultúrák: a vallás befolyása a kultúrára
• Hit és művészet: hogyan fejeződik ki a művészetben a filozófiai és a vallásos meggyőződés
• A média hatalma: hogyan befolyásolja a média a társadalmat és a kultúrát

Társadalom és politika

• Ideológia és értékek: kitekintés a társadalomról és a politikáról vallott nézetekre
• Politikai folyamatok: hogyan működnek a társadalmak
• Magyarázat és viselkedés: hogyan magyarázhatók a viselkedések
• Etikai témák: etikai kérdések megoldása

Tudomány

• A valóság természete: mi is a valóság?
• Erkölcsi felelősség: tudáson alapuló felelősség
• Tudomány és kultúra: hogyan hat a tudomány és a technika a kultúrára

Összefoglalás

• Ez a rész azt mutatja be, hogy az egyes területek nézetei hogyan függnek össze

Az előző tankönyvhöz hasonlóan minden témakör több témára, a témák pedig altémákra oszlanak. A könyv legfőbb sajátossága azonban az, hogy minden téma pedagógiai értelemben három részre bomlik. Ezek a következők:

1. Tedd próbára a tudásod!

Ez lényegében egy rövid felmérő teszt, amely révén a témára vonatkozó előzetes tudását lehet mérni a diákoknak. Tanórai felhasználás esetén erre kb. 10 percet használhat fel a tanár. Az előzetes tudás tesztelése többnyire egyszerű kérdésekből áll. A teszt végén, a lap alján fejjel lefelé szerepelnek a kérdésre adható optimális válaszok. A Társadalom és kultúra címet viselő témához például a következő kérdések tartoznak:

• Határozd meg, hogy mi a társadalom!
• Definiáld a kultúra fogalmát!
• Mit jelent az, hogy pluralista társadalom?
• Mit jelent az, hogy multikulturális oktatás?
• Az angliai kultúrák többsége az ______ kultúra része. (Megoldás: európai)
• Ha értékelni, kritizálni szeretnénk egy kultúrát, _________ ítéletet kell hoznunk. (Megoldás: érték-)
• Az utóbbi időben a kisebbségi nyelvek, pl. a kelta újraéledését tapasztalhatjuk. Miért van ez így?

2. Fejleszd a tudásod!

A második rész az adott témát bontja kisebb részekre. A Társadalom és kultúra téma például a következő alcímekre oszlik:

• A társadalom
• A kultúra
• A pluralista társadalom
• Kultúra és oktatás
• Az európai dimenzió
• Van-e értékkülönbség a kultúrák között?
• Nyelv és kultúra
• Reflexiók

A leíró jellegű szöveg, rövid, tömör összefoglalását adja a témának – abban a stílusban, ahogy a vizsgáztatók elvárják a diákoktól a feleletet. A legfontosabb mondatok külön ki vannak emelve pirossal. Itt találhatók az ún. tankönyvírói megjegyzések, kommentárok is. Ennek a résznek a feldolgozására a tanórán kb. 35 percük van a diákoknak.

3. Használd a tudásod!

A harmadik részében a témához kapcsolódó feladatok vannak, amelyek megoldásához már szükség van a korábban tanultakra. Ez a feladat többnyire esetelemzés, vagy kisebb esszé elkészítése. A Társadalom és kultúra rész végén például egy rövid írás olvasható, majd a szöveggel kapcsolatos kérdéseket láthatjuk. A tanórán a feladat megoldására 15 perc áll rendelkezése. A szöveg így hangzik:

Vajon miért mondjuk Amerikára, hogy Coca-cola kultúra?

Az itt következő szöveg elolvasása után meg kell válaszolni az alább felsorolt kérdéseket.

A „Coca-cola kultúra” elterjedése Európában Amerika gazdasági hatalmának köszönhető. Mindenhol nyugati stílusú kereskedelmi áruk árasztják el a piacot, kiszorítva a helyi kultúra termékeit Ez nagyon hamar oda vezet, hogy a ritka műalkotásokat eladják a kereskedők a turistáknak, ők pedig otthon a nyugati holmikat élvezik, és nyugati filmeket néznek a tévében. A művészek egyszerűen lemásolják egy olyan kultúra egyes darabjait, amiben már nem is hisznek. Ha ez a tendencia folytatódik, hamarosan mindenhol csak a nyugati kultúrával találkozhatunk majd, a kulturális sokszínűség viszont teljesen eltűnik. Most azonban még nincs minden veszve. Egy ellentétes tendencia is megjelent azonban, ami a helyi kultúráknak és a kisebbségi nyelveknek kedvez. A Man-szigeti nyelv újraéledése például lehetővé teszi, hogy a költészet, irodalom és a dalok ezen a nyelven teremtődjenek. Minden nyelvnek megvan a saját „zenéje”, melyet a ritmusok, a rímek engednek szabadjára. Ha elvesznek a nemzeti kisebbségi nyelvek, az emberiség szegényebb lesz egy-egy verssel, dallal is. Ez csak úgy valósulhat meg, ha a helyi és a kisebbségi kultúrát folyamatosan előtérbe helyezzük, hogy a világ ne egy egy-kultúrájú, színtelen hely legyen.

Kérdések

• Mit gondolsz, miért nevezik az amerikai kultúrát „Coca-cola kultúrának”?
• Mit ért a szerző a „nyelv zenéje” alatt?
• Miért ilyen kritikus a szerző azokkal a művészekkel szemben, akik hit nélkül a turisták számára gyártanak tömegárut?
• Értékeld a kisebbségi nyelvek megőrzésének előnyeit és hátrányait! (Foglald táblázatba a válaszodat!)

A könyv végén gyakorló vizsgakérdések vannak. Itt találhatók a „Használd a tudásod” című rész ellenőrző kérdéseire adható válaszok. Végül a vizsgakérdések válaszait olvashatjuk az érdeklődő diákok.