Gyermekek a múzeumban
Az érdeklődő pedagógusok és szakemberek örömére újabb kötettel gyarapodott a múzeumpedagógia hazai szakirodalma. A Tárogató Kiadó gondozásában jelent meg 1997 végén a "Gyermekek a múzeumban" című múzeumpedagógiai olvasókönyv Foghtűy Krisztina és Harangi Anna szerkesztésében.
A mostani kiadványt megelőző "Múzeumpedagógia - Útmutató pedagógusok számára" című munkában a szerzők a múzeumpedagógia elméleti kérdéseivel, külföldi és hazai helyzetével foglalkoztak. Ennek folytatásaként került kiadásra ez a könyv, amely művésztanárok, a közművelődés fővárosi szakemberei által a múzeumokban, képességfejlesztő műhelyekben folyó pedagógiai munkája módszertani tapasztalatainak összegzését jelenti.
A kötet bevezető tanulmányában Foghtűy Krisztina az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Neveléstudományi Tanszékén folyó múzeumpedagógiai képzést mutatja be, számos hasznos módszertani ötletet, útmutatást nyújtva a hallgatók és a pedagógusok tevékenységéhez. Elsősorban olyan típusú foglalkozásokat szerveznek, melyek segítségével a hallgatók megismerkedhetnek a múzeumok történetével, gyűjteményeivel, változatos múzeumi munkaformákkal, és lehetőségük van múzeumi órák és tanórán kívüli gyermekfoglalkozások megtartására is. Az éves program összeállításakor figyelembe veszik a hallgatók érdeklődését, egyéni igényeit, érdeklődési körét.
A tanulmányt rendkívül hasznos mellékletek egészítik ki, melyek tartalmazzák az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Neveléstudományi Tanszéke múzeumpedagógiai speciálkollégiumának munkaprogramját az 1996/97. tanév I-II. félévére, a múzeumpedagógiai speciálkollégium hallgatóinak ajánlott irodalomjegyzéket, valamint múzeumpedagógiai tanfolyamok, továbbképzések és konferenciák programját.
A múzeumok többségében működő közművelődési osztályok, csoportok egyik feladata az oktatási intézményekkel való kapcsolattartás, a gyerekek és a pedagógusok érdeklődésének felkeltése színes múzeumi, közművelődési programok segítségével.
A múzeumpedagógia egyik legfontosabb feladata, a különböző korosztályú gyermekek múzeumlátogató, a művészeteket érintő és befogadó felnőttekké nevelése. Köztudott, hogy a múzeumi foglalkozások nem helyettesíthetik a tanítási órákat, viszont a tanulók a múzeumban hasznosíthatják az iskolában tanultakat, az iskolai órán pedig alkalmazhatják a múzeumi tapasztalatokat.
Sipos Endréné múzeumpedagógus a Magyar Nemzeti Galériában folyó sajátos vizuális-esztétikai nevelőmunkáról ír. Speciális történelem- és rajzóra keretében múzeumpedagógiai foglalkozásokon vehetnek részt a 3-8. osztályos tanulók. A pedagógiai folyamat sikeréhez elengedhetetlenül fontos a történelemtanár, a rajztanár és a múzeumpedagógus együttműködése.
Hegedűs Miklós festőművész közel egy évtizede "tanít" a GYIK Műhelyben (Gyermek és Ifjúsági Műhely). Személyes hangon vall arról, mit jelent számára az a tevékenység, amikor a gyerekekkel egymásra hangolódva, együtt élnek meg történéseket, s ezáltal mindannyian valamiképp másokká válnak. Alkotni és - ingyen, jókedvből - adni tanulnak.
Szarvas Ildikó grafikus arról ír, hogy a gyermek számára a rajzolás, a formaalakítás ösztönös cselekvés, amely kapcsolódik a világ megismeréséhez és megértéséhez. Lehetőséget ad a gyerekeknek érzelmeik, gondolataik megfogalmazására a forma nyelvén, de alkalmat jelent ismereteik összegzésére és bővítésére is. A szerző 1., 2. és 3. osztályosok részére kidolgozott és megtartott képzőművészeti foglalkozások részletes tematikáját bocsátja közre.
Heffner Anna az ELTE Törökbálinti Gyakorló Iskolájának tanára "környezet és vizuális kultúra az érdekközvetítő és képességfejlesztő programban" című tanulmányában arról ír, hogy a környezet- és vizuális kultúra tantárgyi rendszerünkben az egyik leggazdagabb műveltségi terület, a Művészet része. Szervesen kapcsolódik e műveltségi terület valamennyi tantárgyához: a bábozáshoz, a médiaismeret-mozgóképkultúrához, a fotózáshoz, a művészettörténethez, a virágrendezéshez, a színjátszáshoz, az irodalomhoz, a tánchoz, az ének-zenéhez. Illusztrációként bemutatja az 1-6. évfolyamú tanulók tevékenységi formáit (objektivációs egységeket), valamint az 5. évfolyam tantervét: tananyag- és követelményrendszerét.
Harangi Anna és Tóth Gizella a Szépművészeti Múzeum diákok által leglátogatottabb tárlatának, az Egyiptom kiállításnak múzeumpedagógiai feldolgozását ismertetik. A foglalkozások az egyiptomi történelmet feldolgozó 5. osztályos tantervi órák múzeumi környezetre átírt adaptációi. A 45 perces, tehát az iskolai órák időtartamához igazodó foglalkozások mellett egy hosszabb, kétórás játszóháznak a forgatókönyvét is bemutatják a szerzők. A vállalkozó kedvű történelemtanárok bátran megtarthatják óráikat a múzeumban a hagyományos és újszerű óravázlatok, rajzos játéklapok segítségével. A foglalkozások egymásra épülnek, de külön-külön is érthető ismeretanyagot közölnek.
Lovas Márta "A Nemzeti Múzeum Történeti Játszóházáról" írt tanulmányában tárja elénk a sokéves tapasztalat által megérlelt, részleteiben is kidolgozott történeti játszóháznak a római kort megjelenítő egységét. Cél: az adott történelmi korszak megismertetése, feldolgozása és megelevenítése játékos formában. A szerző és munkatársainak nem a lexikális tudás különleges módszerű átadását tekintik feladatuknak, inkább egy-egy történelmi kor hangulatának megélésére tett kísérletről van szó. Ezért öltöztették a történelmi eseményeket szituációs játékokba, melyekben aztán a gyerekek rejtett képességei is kibontakozhatnak, önismeretük fejlődhet. Gazdag hazai és külföldi szakirodalom segíti az olvasó tájékozódását.
Kesik Gabriella a Magyar Nemzeti Múzeum Honfoglalást bemutató kiállításával kapcsolatos múzeumi foglalkozásokat mutat be 5. osztályosok részére. Az egyik 40 perces foglalkozás a honfoglalás idejéből előkerült magyar régészeti emlékeket bemutató kiállítás megtekintése. A tanulók megpróbálják megfejteni a föld mélyéből előkerült és a vitrinekben elhelyezett tárgyak őrizte titkot, azt, hogy miként éltek, hogyan laktak, mint öltözködtek, s miként gondolkodtak a világról a Kárpát-medencébe érkező honfoglaló elődeink. A kiállítás megtekintése után egy 20 perces kézműves foglalkozáson vehetnek részt a gyerekek, ahol palmetta mintás tarsolyt készíthetnek.
Pappné Mészáros Johanna a Néprajzi Múzeum állandó kiállításának múzeumpedagógiai feldolgozásához ad példákat és vázlatokat. Felhívja a figyelmet arra, hogyan érdemes a muzeológusok segítségével a múzeumpedagógusoknak és a tanároknak együttműködniük, "megtanulni" a kiállításokat, felhasználni a szakirodalmat, hogy amikor a tanulócsoport látogatására sor kerül, már sokkal többet tudjanak a kiállításról, mint amit az az első látásra mutat.
Lux Éva ugyancsak a Néprajzi Múzeum anyagához kapcsolódva két óravázlatot ad közre felső tagozatosok és középiskolások számára "A népviselet" és "A sámán" témakörben.
A kötet utolsó tanulmányának szerzőcsoportja a Magyar Természettudományi Múzeum új, állandó kiállításához ad múzeumpedagógiai ajánlatot. Ez a kiállítás azt a folyamatot mutatja be, ahogyan az ember megjelenése előtt és azóta kialakult - meg nem újuló és megújuló - természeti erőforrások megváltoztak, megfogyatkoztak a Kárpát-medencében. Végezetül ízelítőt ad megmaradt természeti értékeinkből, és a természet védelmére szólít fel. A kiállítás tartalmának és mondanivalójának elmélyült megértését segítik elő a Lacertina füzetek sorozata, melyekben játékosabb-komolyabb feladatok is találhatók. Ezek az iskolai látogatás előkészítéseképpen minden gyermek számára sokszorosíthatók. A múzeum közművelődési osztálya gyűjti a kiállításokhoz kapcsolódó legkülönfélébb feladatlapokat, és kívánságra a pedagógusok rendelkezésére bocsátja őket. Ezek a kiegészítő írásos anyagok segítenek megérteni a kiállítás mondanivalóját, felhívják a figyelmet az egyes, fontosabbnak gondolt látnivalókra, illetve játékos formában, a figyelmet frissen tartva a kiállítás jobb, részletesebb megfigyelését, megértését segítik elő. A múzeumot látogató tanulók számára az interaktivitásnak különös, talán legizgalmasabb esete az, amikor a valódi tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. Ezt teszi számukra lehetővé a Természetbúvár-terem. Befejezésül a kiadvány a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításainak feldolgozását segítő feladatlapok közül mutat be néhányat különböző témakörökben, különböző korcsoportok számára.
A kötetet a múzeumpedagógia elméleti és módszertani irodalmából összeállított gazdag folyóirat és könyvjegyzék teszi teljessé.
Az utolsó oldalakon a fontosabb budapesti és országos múzeumok adatait felsoroló közérdekű információk találhatók.
Gyermekek a múzeumban. Szerk.: Foghtűy Krisztina, Harangi Anna. 1997, Tárogató Kiadó.
Magyar Erzsébet
