wadmin | 2009. jún. 17.

Tanári kérdőív

Függelék

TANÁRI KÉRDŐÍV

Kereszttantervi kompetenciák és
tantárgyközi kapcsolatok

2005. március-április

MATEMATIKA/MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM1

Az adatfelvételre az
Országos Közoktatási Intézet Iskolafejlesztési és Integrációs Központja
megbízásából kerül sor.

A válaszadás önkéntes!

1. Neme:

2. Mi az Ön legmagasabb végzettsége:

1 – főiskola
2 – egyetem
3 – egyetemi végzettség megszerzése folyamatban van

3. Mikor született:

4. Hány éve dolgozik a pályán?

5. Hány éve dolgozik ebben az iskolában?

6. Az elmúlt 3 évben részt vett-e valamilyen szakmai továbbképzésben?

1 – igen
2 – nem
0 – NT/NV (nem tudja/nincs válasz)

6.1. Miért nem vett részt?

6.2. Milyen továbbképzésen vett részt?

6.2. Látta-e hasznát a mindennapi munkában?

1 – igen
2 – nem
0 – NT/NV

6.3. Miért nem?

6.4. Mely területen látta hasznát?

7. Szeretne-e valamilyen továbbképzésre jelentkezni a közeljövőben?

1 – igen
2 – nem
0 – NT/NV

7.1. Mely területen?

8. Mely évfolyamo(ko)n tanít?

9. Az alábbi munkaközösség-típusok közül melyek munkájában vesz részt?

A munkaközösség típusa igen nem NT/NV
1. iskolák közötti pl. kerületi, városi, kistérségi 1 2 0
2. évfolyam 1 2 0
3. tantárgyi 1 2 0
4. osztályfőnöki 1 2 0
5. tantárgycsoportos 1 2 0
6. kereszttantervi 1 2 0

9.1. Kérem, most csak a tantárgycsoportos és a kereszttantevi munkaközösségre gondoljon. Kérem, nevezze meg, hogy mely tantárgycsoportokban és mely kereszttantervi területeken működnek ezek a munkaközösségek.

  Tantárgycsoportok, illetve kereszttantervi területek megnevezése
4. tantárgycsoportos  
5. kereszttantervi
(kiemelt fejlesztési feladatok)
 

10. A múlt tanévben szerepeltek-e az alábbi szempontok azoknak a munkaközösségeknek a témái között, amelyeknek a munkájában részt vett? Azoknál a témáknál, amelyek szerepeltek, a kártyán látható munkaközösség-típusok közül válasszon! Többet is választhat!

Téma Munkaközösség- típus sorszáma NT/NV
1. A kompetenciák köre és tartalma   0
2. A kompetenciafejlesztés kérdései   0
3. A kompetenciák értékelése   0
4. Azoknak a kompetenciáknak az értékelése, amelyeket nemcsak egy tantárgy gondoz   0
5. Tanítási módszer egyeztetése a tananyaggal   0
6. Tanítási módszer egyeztetése a gyerekcsoporttal (osztállyal)   0
7. Értékelési módszerek   0
8. Tananyag-tartalom összehangolása   0

11. A félévi és évvégi értekezleteket nem számítva milyen gyakran beszéli meg szervezett formában az azonos osztályban tanító kollégákkal egy adott osztály oktatási-nevelési problémáit?

1 – évente egyszer
2 – félévente
3 – havonta
4 – ennél gyakrabban
5 – szükség szerint
0 – NT/NV

12. Most különböző témákat fogok felsorolni. Milyen gyakran kerülnek szóba az Ön tantestületében ezek? Kérem, hogy azoknál a témáknál, amelyek főleg informálisan kerülnek szóba, ezt külön jelezze! Értékelje ötfokú skálán az alábbi témák előfordulási gyakoriságát, ahol az 1-es érték jelentése „soha”, az 5-ös értéké pedig az, hogy „nagyon gyakran”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Témák Az előfordulás gyakorisága Főleg informálisan NT/NV
1. A gyerekek tanulmányi előmenetele. 1 2 3 4 5 9 0
2. A gyerekek tanulásának segítése (pl. egyénre szabott módszerek). 1 2 3 4 5 9 0
3. A gyerekek képességeinek fejlődése. 1 2 3 4 5 9 0
4. A kompetenciafejlesztéssel és az új tanulási elméletekkel kapcsolatos ismeretek. 1 2 3 4 5 9 0
5. Pedagógiai programok. 1 2 3 4 5 9 0
6. A szakmai ellenőrzések eredményei. 1 2 3 4 5 9 0
7. A tanulók véleménye az iskoláról. 1 2 3 4 5 9 0
8. Módszertani kérdések. 1 2 3 4 5 9 0
9. A tanulók magatartása. 1 2 3 4 5 9 0
10. A tanulók értékelési formái. 1 2 3 4 5 9 0
11. A pedagógusok értékelése. 1 2 3 4 5 9 0
12. Alapvető pedagógiai értékek. 1 2 3 4 5 9 0
13. Továbbtanulási kérdések. 1 2 3 4 5 9 0
14. Szülőkkel való kapcsolattartás. 1 2 3 4 5 9 0
15. Egyes tantárgyak kapcsolódási pontjainak összehangolása. 1 2 3 4 5 9 0

13. Most a tantárgyközi együttműködés néhány formáját sorolom fel. Munkája során milyen gyakran alkalmazza ezeket? Értékelje ötfokú skálán az alábbi együttműködési formák alkalmazási gyakoriságát! Az 1-es érték jelentése „soha”, az 5-ös értéké pedig „nagyon gyakran”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Együttműködési formák Az alkalmazás gyakorisága NT/NV
1. Integrált tantárgy tanítása. 1 2 3 4 5 0
2. Összefüggő tantárgyak órarendi tömbösítése. 1 2 3 4 5 0
3. Különböző szaktanárok tevékenységének tartalmi egyeztetése egy-egy osztályban. 1 2 3 4 5 0
4. Egy adott téma közös tanítása különböző tárgyakat tanító tanárokkal. 1 2 3 4 5 0
5. Projektek közös kidolgozása különböző tárgyak tanáraival. 1 2 3 4 5 0
6. Projektek közös kidolgozása azonos szakos tanárokkal. 1 2 3 4 5 0
7. Értékelési eszközök (pl. feladatlap, témazáró, vizsga tételsor stb.) közös kidolgozása különböző tárgyakat tanító tanárokkal. 1 2 3 4 5 0
8. Értékelési eszközök közös kidolgozása azonos szakos tanárokkal. 1 2 3 4 5 0
9. A tanulók összehangolt fejlesztése különböző szakos tanárok által a domináns kompetenciák (pl. kommunikáció, problémamegoldás) terén. 1 2 3 4 5 0
10. A tanulók közös fejlesztése több, különböző szakos tanár által a különböző kereszttantervi területeken (NAT 2003-ban kiemelt fejlesztési feladatokként szerepelnek). 1 2 3 4 5 0
11. Az iskolai internetes labor közös használata a különböző tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal. 1 2 3 4 5 0
12. Az iskolai könyvtár közös használata a különböző tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal. 1 2 3 4 5 0
13. Az iskolai honlap közös szerkesztése a különböző tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal. 1 2 3 4 5 0
14. A „rokon” tantárgyak tanárai egyeztetnek a tankönyvrendelés során. 1 2 3 4 5 0

14. Mely tantárgyakat tanító kollégákkal tud leginkább együttműködni?

15.1. Ebben a tanévben az iskolavezetés (igazgató, igazgatóhelyettesek) hány alkalommal látogatott Önnél tanórát?

Összesen . . . . . . . . . . . . . alkalommal

15.2. Az alábbi szempontoknak mekkora szerepük volt az iskolavezetés óralátogatása utáni megbeszéléseken? Ötfokú skála alapján határozza meg, ahol az 1-es érték jelentése „nem volt szerepe”, az 5-ös értéké „nagyon jelentős szerepe volt”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Együttműködési formák A megbeszélésen játszott szerepe NT/NV
1. A tantervi célok, követelmények megvalósulása. 1 2 3 4 5 0
2. A tanulók haladása. 1 2 3 4 5 0
3. Pedagógiai problémák megoldása. 1 2 3 4 5 0
4. Tanulásszervezés, módszertani kérdések. 1 2 3 4 5 0
5. Egyéb szempont, amely szóba került a megbeszélések során:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1 2 3 4 5 0

16. Az iskolavezetésen kívül kik és hány alkalommal látogattak Önnél tanórát ebben a tanévben?

Ki? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hány alkalommal? . . . . . . . .

Ki? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hány alkalommal? . . . . . . . .

Ki? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hány alkalommal? . . . . . . . .

17.1. Mennyire tartja fontosnak az alábbi képességeket ahhoz, hogy a diákok megállják helyüket az életben? Ötfokú skálán válaszoljon, ahol az 1-es érték jelentése „egyáltalán nem fontos”, az 5-ös értéké pedig „nagyon fontos”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Képességek 17.1. Fontosság 17.2. Óráimon ennyire tudom fejleszteni
1. Együttműködési képesség. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
2. Gyakorlati számítások önálló végezni tudása. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
3. Terhelhetőség. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
4. Határozottság, dönteni tudás. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
5. Anyanyelvi kommunikáció képessége. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
6. Szabálytartás (írott és íratlan szabályok konstruktív betartása). 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
7. Kiemelkedő szaktárgyi tudás. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
8. Problémamegoldó képesség. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
9. Önfegyelem. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
10. Önismeret. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
11. Kommunikáció idegen nyelven. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
12. Pontosság. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
13. Szilárd értékrend. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
14. Számítógép-használat. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
15. Stressztűrés. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
16. Versengés. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
17. Tolerancia. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0

17.2. Határozza meg azt is, hogy az előbb felsorolt képességeket mennyire tudja saját óráin fejleszteni. Itt is ötfokú skálán válaszoljon, ahol az 1-es érték jelentése „egyáltalán nem vagyok képes rá”, az 5-ös érték jelentése „teljes mértékben képes vagyok rá”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

18. A jegyeken kívül követi-e valamilyen módon a tanulók fejlődését? A következő szempontoknál mondja meg ötfokú skála segítségével, hogy azokat milyen gyakran alkalmazza munkája során! Az 1-es érték jelentése „soha”, az 5-ös értéké pedig „nagyon gyakran”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

A tanulói fejlődés megfigyelési és értékelési módjai   NT/NV
1. Rendszeres szöveges, írásbeli értékeléssel. 1 2 3 4 5 0
2. Rendszeres szöveges, szóbeli értékeléssel. 1 2 3 4 5 0
3. Rendszeres osztályozással és azok változásainak figyelemmel kísérése révén. 1 2 3 4 5 0
4. Egyéni fejlődési naplók vezetésével. 1 2 3 4 5 0
5. Iskolán kívül összeállított standardizált tesztek használatával. 1 2 3 4 5 0
6. Iskolánkban összeállított, jórészt kifejtendő (pl. rövid esszé) kérdésekből álló kérdéssorok rendszeres használatával. 1 2 3 4 5 0
7. Iskolánkban összeállított feleletválasztós és/vagy igaz-hamis feladatokból álló tesztek rendszeres használatával. 1 2 3 4 5 0
8. A tanulói önértékelés alapján. 1 2 3 4 5 0
9. A megtanulásra feladott anyag rendszeres értékelése alapján. 1 2 3 4 5 0
10. A tanulók házi feladatainak rendszeres értékelése alapján. 1 2 3 4 5 0
11. A tanulók órai munkájának megfigyelése alapján. 1 2 3 4 5 0
12. A tanulási folyamat értékelése és a tapasztalatok feljegyzése alapján. 1 2 3 4 5 0
13. A tanulói munkák gyűjteményének (pl. portfólió, dosszié) értékelése alapján. 1 2 3 4 5 0
14. A társak értékelése alapján. 1 2 3 4 5 0

19. Kérem, ötfokú skálán értékelje, hogy mennyire igazak az alábbi állításokat az Ön munkája esetében. Az 1-es érték jelentése az, hogy „egyáltalán nem igaz”, az 5-ös értéké pedig, hogy „teljes mértékben igaz”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Állítások   NT/NV
1. A tanulók fejlődését korábbi szintjükhöz képest állapítom meg. 1 2 3 4 5 0
2. Az osztályok fejlődését követem. 1 2 3 4 5 0
3. Ha az osztály tudása nem éri el a továbblépéshez szükséges szintet, nem megyek tovább. 1 2 3 4 5 0
4. Azon diákok számára, akiknek tudása az átlagnál gyengébb, felzárkóztatást iktatok be. 1 2 3 4 5 0
5. Azon diákok számára, akiknek tudása több ízben meghaladja az átlagos szintet, tehetséggondozást iktatok be 1 2 3 4 5 0
6. A párhuzamos osztályok teljesítményét rendszeresen összehasonlítva osztályozok. 1 2 3 4 5 0
7. Tanítási módszereim és az értékelési mód megválasztásakor figyelembe veszem a különböző tanulási stílusú gyerekek igényeit. 1 2 3 4 5 0

20. Most a felzárkóztatás két módjáról, az egyéni foglalkozásról és a korrepetálásról szeretném kérdezni. Kérem, mindkettőről mondja meg, hogy tanítványai esetében ezt Ön végzi, vagy másik, erre a feladatra kijelölt tanár.

  Én végzem Másik (erre a feladatra kijelölt) tanár végzi NT/NV
1. egyéni foglalkozás 1 2 0
2. korrepetálás 1 2 0

21. Most a tehetséggondozás két módjáról, az egyéni foglalkozásról és a szakkörről szeretném kérdezni. Kérem, mindkettőről mondja meg, hogy azt Ön végzi, vagy másik, erre a feladatra kijelölt tanár.

  Én végzem Másik (erre a feladatra kijelölt) tanár végzi NT/NV
1. egyéni foglalkozás 1 2 0
2. szakkör 1 2 0

22. Megnézte-e a legutolsó (2003/2004-es tanévi) országos kompetenciaméréssel kapcsolatos, iskolájára vonatkozó jelentést a tantárgya szempontjából?

1 – igen
2 – nem
0 – NT/NV

22.1. Miért nem nézte meg?

22.2. Egyetért-e iskolája értékelésével?

1 – igen, egyetértek
2 – nem, nem értek egyet
0 – NT/NV

23. Megnézte-e saját tanítványai kompetenciaméréssel kapcsolatos eredményeit?

1 – igen
2 – nem
3 – nem vett részt általam tanított osztály a felmérésben
0 – NT/NV

23.1. Miért nem nézte meg?

23.2. Ön hasonlóan értékelte eddig ezeket a gyerekeket a vizsgált területeken?

1 – igen
2 – nem
3 – részben igen, részben nem
0 – NT/NV

23.3. Az Ön tanítványai a matematikai/ szövegértési/ kommunikációs kompetenciák területén a 2003/2004-es tanévben

1 – az országos átlag alatt
2 – az országos átlag körül
3 – az országos átlag felett teljesítettek?
0 – NT/NV

23.4. Mennyire elégedett ezekkel az eredményekkel? Ha egyáltalán nem elégedett, akkor osztályozza 1-essel, ha nagyon elégedett, akkor 5-össel! Természetesen a közbülső értékeket is használhatja!

  Elégedettség mértéke NT/NV
Osztályzat 1 2 3 4 5 0

23.5. Felhasználja ezeket az eredményeket a munkája során?

1 – igen
2 – nem
0 – NT/NV

23.6. Hogyan és mire használja az eredményeket? Munkáját milyen mértékben jellemzik az alábbi szempontok? Értékelje ötfokú skálán, ahol az 1-es érték jelentése „egyáltalán nem”, az 5-ös értéké pedig „nagyon nagy mértékben”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Hasznosítási szempontok   NT/NV
Egyéni haladási tervek segítségével differenciálok. 1 2 3 4 5 0
Egyéni értékelési szempontokat határozok meg. 1 2 3 4 5 0
A korábbiaktól eltérő feladattípusokat használok. 1 2 3 4 5 0
Változtatok a tanítási módszereimen. 1 2 3 4 5 0
A kollégákkal közösen értékelem a helyzetet. 1 2 3 4 5 0
Részt veszek a tantestület közös cselekvési tervének elkészítésében. 1 2 3 4 5 0
Egyéb, nevezetesen:
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1 2 3 4 5 0

24. A kártyán látható válaszok segítségével mondja meg, hogy hozzávetőleg mennyi időt fordít egy „átlagos” héten a következő tanórákon kívüli tevékenységekre?

Tevékenységek Semennyi Kevesebb mint 1 óra 1–2 óra 3–4 óra több mint 4 óra NT/NV
1. Tanulói tesztek, dolgozatok összeállítása és értékelése. 1 2 3 4 5 0
2. Tanulói munkák olvasása és értékelése. 1 2 3 4 5 0
3. Tanórákra való felkészülés. 1 2 3 4 5 0
4. Tanulókkal való találkozás a tanítási időn kívül (pl. tanácsadás, konzultáció). 1 2 3 4 5 0
5. Szakirodalom olvasása és szakmai továbbképzés (pl. konferenciák). 1 2 3 4 5 0
6. A tanulókra vonatkozó adatok folyamatos kiegészítése. 1 2 3 4 5 0
7. Tanórai munkához háttéranyagok előkészítése. 1 2 3 4 5 0

25. Milyen gyakran ad házi feladatot?

1 – soha
2 – ritkán
3 – hetente egyszer
4 – hetente kétszer
5 – minden órán
0 – NT/NV

26. Milyen gyakran alkalmazza a következő megoldásokat a házi feladatnál? Határozza meg ötfokú skálán, ahol az 1-es érték jelentése az, hogy „soha”, az 5-ös értéké pedig az, hogy „nagyon gyakran”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

  Gyakoriság NT/NV
1. Feladat a munkafüzetből, feladatgyűjteményből, feladatlapból. 1 2 3 4 5 0
2. Feladat a tankönyvből. 1 2 3 4 5 0
3. Rövid kutatás(ok) vagy adatgyűjtés. 1 2 3 4 5 0
4. Egyéni munka egy hosszabb kutatáshoz. 1 2 3 4 5 0
5. Kiscsoportos munka egy hosszabb kutatáshoz egy-két anyagrész feldolgozása. 1 2 3 4 5 0
6. Szóbeli beszámoló elkészítése önállóan. 1 2 3 4 5 0
7. Szóbeli beszámoló elkészítése kiscsoportban. 1 2 3 4 5 0
8. Informatikai eszközök (IKT) használatát igénylő feladatok. 1 2 3 4 5 0

27. Megítélése szerint az alább felsorolt tényezők milyen mértékben járulnak hozzá az Ön iskolájának eredményes munkájához? Értékelje ötfokú skálán, ahol az 1-es érték jelentése „egyáltalán nem”, az 5-ös értéké pedig az, hogy „nagyon nagy mértékben”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

    NT/NV
1. Csoportbontások 1 2 3 4 5 0
2. Integrált tantárgyak 1 2 3 4 5 0
3. A tanulók képességei 1 2 3 4 5 0
4. A pedagógusok felkészültsége 1 2 3 4 5 0
5. Jó oktatási program 1 2 3 4 5 0
6. A tanulókhoz, csoportjaikhoz alkalmazkodó tanítás 1 2 3 4 5 0
7. Differenciált foglalkozások 1 2 3 4 5 0
8. Tanárok tantárgyközi együttműködései 1 2 3 4 5 0
9. A tanárok szakmai tevékenységének értékelése 1 2 3 4 5 0
10. A pedagógusok közötti emberi kapcsolatok 1 2 3 4 5 0
11. A tanulók együttműködése 1 2 3 4 5 0
12. Az iskola légköre 1 2 3 4 5 0
13. Az országos kompetenciamérések eredményei 1 2 3 4 5 0
14. Versenyek 1 2 3 4 5 0
15. Szakkörök 1 2 3 4 5 0
16. Művészeti tevékenységek 1 2 3 4 5 0

28. Milyen gyakran alkalmazza a felsorolt módszereket, eljárásokat, eszközöket tanórai munkája során? Határozza meg ötfokú skálán, ahol az 1-es érték jelentése az, hogy „egyáltalán nem alkalmazom”, az 5-ös értéké pedig, hogy „nagyon gyakran alkalmazom”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Eljárások, módszerek, eszközök Az alkalmazás gyakorisága NT/NV
1. magyarázat 1 2 3 4 5 0
2. előadás 1 2 3 4 5 0
3. megbeszélés, beszélgetés 1 2 3 4 5 0
4. vita 1 2 3 4 5 0
5. tanuló kiselőadása 1 2 3 4 5 0
6. szemléltetés, demonstráció 1 2 3 4 5 0
7. csoportmunka 1 2 3 4 5 0
8. páros munka 1 2 3 4 5 0
9. egyéni munka 1 2 3 4 5 0
10. differenciálás 1 2 3 4 5 0
11. projektmódszer 1 2 3 4 5 0
12. játék, szimuláció 1 2 3 4 5 0
13. számítógép 1 2 3 4 5 0
14. internet 1 2 3 4 5 0
15. multimédia 1 2 3 4 5 0
16. verseny (kompetitív) módszerek 1 2 3 4 5 0

29. Mennyire ért egyet a következő állításokkal? Ötfokú skálán határozza meg a véleményét, ahol az 1-es érték a teljes egyet nem értést, az 5-ös érték a teljes egyetértést jelenti. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Állítások Az egyetértés foka NT/NV
1. A csoportmunka fegyelmezési problémákat okoz. 1 2 3 4 5 0
2. A csoportmunka nem hozza ki a maximumot a gyerekekből. 1 2 3 4 5 0
3. A csoportmunka sok tanulót elbizonytalanít, nem tudja, mit kell csinálni. 1 2 3 4 5 0
4. A csoportmunka önálló gondolkodásra nevel. 1 2 3 4 5 0
5. A csoportmunka a felelősséget és az önfegyelmet bátorítja. 1 2 3 4 5 0
6. A csoportmunkában dolgozó gyerekek sok időt veszítenek rendetlenkedéssel. 1 2 3 4 5 0
7. A csoportmunka esetén az egyes tanulót nem lehet osztályozni. 1 2 3 4 5 0
8. A csoportok munkája csak akkor sikeres, ha minden csoporttag sikeresen teljesít. 1 2 3 4 5 0
9. Ha a gyerekek segíthetnek egymásnak munka közben, akkor az órán nagy a zaj, romlik a teljesítmény. 1 2 3 4 5 0

30. Ha csoportmunkát alkalmaz, melyik megoldás(oka)t milyen gyakran választja az alábbiak közül? Értékelje ötfokú skálán az alkalmazás gyakoriságát! Az 1-es érték jelentése, hogy „soha nem alkalmazom”, az 5-ös értéké pedig az, hogy „nagyon gyakran alkalmazom”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

  Az alkalmazás gyakorisága NT/NV
1. Egyénileg beszámoltatok minden csoporttagot. 1 2 3 4 5 0
2. Figyelek arra, hogy minden csoportba kerüljenek jó és rossz tanulók is. 1 2 3 4 5 0
3. Nem jelölök ki csoportvezetőket. 1 2 3 4 5 0
4. Szúrópróbaszerűen választok a csoportból szóvivőt, de csak a munka befejeztével. 1 2 3 4 5 0
5. Figyelek arra, hogy minden csoportba kerüljenek fiúk és lányok is. 1 2 3 4 5 0
6. A csoporttagok felelősek egymás munkájáért. 1 2 3 4 5 0
7. Minden csoportban jelölök ki tisztségviselőket, pl. jegyzőt, felolvasót. 1 2 3 4 5 0
8. A feladat kiadásakor elmondom, hogy munka közben tehetnek fel kérdéseket, szívesen segítek. 1 2 3 4 5 0
9. Munka közben a csoporttagok együttműködését is figyelem és feljegyzem, amit még gyakorolnunk kell. 1 2 3 4 5 0
10. A csoport közösen mutatja be a munkáját. 1 2 3 4 5 0
11. A csoportokban mindenki egy részfeladatot kap (pl. anyaggyűjtés valamihez). 1 2 3 4 5 0
12. Az alapján értékelem a csoport munkáját, hogy hány tagnak sikerült önállóan teljesíteni a feladatot. 1 2 3 4 5 0
13. A csoporttagok más-más információt és önálló feladatot kapnak. A közös feladat megoldásához ezeket közösen használják fel. 1 2 3 4 5 0
14. A csoport egy közös feladatot kap, és a végén bizonyítaniuk kell, hogy mindenki részt vett a munkában. 1 2 3 4 5 0
15. Gyakran alkalmazom a vitamódszert a csoportmunkával összekapcsolva is (pl. a csoportok érveket dolgoznak ki egy-egy álláspont mellett). 1 2 3 4 5 0
16. A névsorrend alapján szervezem a csoportokat. 1 2 3 4 5 0
17. A tantárgyi érdemjegyek alapján homogén csoportokat szervezek. 1 2 3 4 5 0
18. A feladattól függő, spontán tanulói döntés alapján jönnek létre a csoportok. 1 2 3 4 5 0

31.1. Mennyire ért egyet a differenciált munkaformák alkalmazásának következőkben felsorolt akadályaival? Ötfokú skálán határozza meg, ahol az 1-es érték jelentése az, hogy „egyáltalán nem értek egyet vele”, az 5-ös értéké pedig az, hogy „teljesen egyetértek vele”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Akadályok 31.1. Differenciálás 31.2. Kooperatív munkaforma
1. A pedagógusképzés során nem készítettek fel erre a feladatra. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
2. Nincs idő és lehetőség a gyerekek egyéni jellemzőinek megismerésére. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
3. Túl sok felkészülést igényel. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
4. Nincsenek meg hozzá a megfelelő taneszközök (pl. felzárkóztató, tehetséggondozó programok, feladatgyűjtemények). 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
5. Nagy az osztálylétszám. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
6. Nem megfelelő a 45 perces órakeret. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
7. A befektetett munka és az eredmény nincs összhangban. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
8. A gyerekek nem szeretik, nem igénylik. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
9. Túlságosan fellazítja az órafegyelmet. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
10. Még jobban növeli a tanulók közötti különbségeket. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
11. A munkahelyi környezetem nem nézi jó szemmel az ilyen törekvéseket. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
12. Nincs idő a munka megszervezésére. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
13. Nem alkalmas a terem a csoportmunkához. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0

31.2. Mennyire ért egyet a kooperatív munkaformák alkalmazásának következőkben felsorolt akadályaival? Ötfokú skálán határozza meg, ahol az 1-es érték jelentése az, hogy „egyáltalán nem értek egyet vele”, az 5-ös értéké pedig az, hogy „teljesen egyetértek vele”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

32. A következőkben felsorolt tanári és tanulói tevékenységek, módszerek a kutatási tapasztalatok szerint segíthetik a kritikai gondolkodás, problémamegoldás fejlesztését. Határozza meg a kártya segítségével, hogy mennyire ismeri, illetve alkalmazza őket saját gyakorlatában!

Tanári/tanulói tevékenységek/
módszerek/
technikák
Teljesen új számom-
ra, nem hallottam róla.
Ismerem, de bizony-
talan vagyok az alkalma-
zásában.
Már hallottam róla, néha alkalma-
zom az órámon.
Jól ismerem, gyakran alkalma-
zom az órámon.
Ismerem, de nem alkalma-
zom.
NT/NV
1. A diákok előzetes vagy személyes tudásának előhívására szolgáló technikák. 1 2 3 4 5 0
2. Az ötletbörze felhasználása. 1 2 3 4 5 0
3. Olyan technikák (pl. előzetes szempontsor) alkalmazása, melyek segíthetik a diákokat abban, hogy a fontos információkat megtalálják. 1 2 3 4 5 0
4. Partnerrel való tanulási tevékenységek (páros olvasás, páros kérdezés). 1 2 3 4 5 0
5. Az információk gyűjtésének és kategorizálásának tanulási segédeszközként való felhasználása. 1 2 3 4 5 0
6. A találgatásnak, a jóslásnak a megértés elősegítésére való felhasználása. 1 2 3 4 5 0
7. A tanulói kérdésfeltevés ösztönzése, bátorítása. 1 2 3 4 5 0
8. Az írás felhasználása a gondolkodás fejlesztésére. 1 2 3 4 5 0
9. A diákok személyes válaszainak bátorítása. 1 2 3 4 5 0
10. A diákok felhívása egy téma vagy kérdés több szempontú megfontolására. 1 2 3 4 5 0
11. A projekttanulás alkalmazása. 1 2 3 4 5 0

ÓRAI SZITUÁCIÓKRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK

(Önálló kitöltés)

MATEMATIKATANÁROK KÉRDÖÍVE

  1. A szöveges egyenletek megoldásának tanítására több módszer is eredményesnek bizonyul. Jelölje a kódszámok kiválasztásával az alábbi táblázatban, hogy tapasztalatai szerint tanítványainál melyik módszer milyen mértékig vált be!

    1. soha nem használom;
    2. néhány órán alkalmazom;
    3. gyakran, de nem rendszeresen alkalmazom;
    4. legtöbb órán alkalmazom;
    5. minden órán alkalmazom.

    1. Az adatok táblázatba foglalása. 1 2 3 4 5
    2. A szöveg és az adatok elemzése minden feladatnál. 1 2 3 4 5
    3. A feladatok tematikus, típusok szerinti tárgyalása. 1 2 3 4 5
    4. Mindegyik feladat részletes végigszámolása. 1 2 3 4 5
    5. Nem kell minden feladatot végigszámolni, van, ahol elegendő a modell megtalálása. 1 2 3 4 5
  2. A következő feladatot adja fel valamelyik osztályában, vagy csoportjában. Jelölje be az alábbi lehetséges indulási módok közül azt, amelyet a leggyakrabban alkalmaz! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után található üres sorokra írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

    A feladat a következő:

    Hányan járnak a 8. A osztályba, ha a tanulók 25%-ának lett jeles a dolgozata, és tudjuk, hogy ha 4-gyel kevesebb diáknak sikerült volna jelesre a dolgozata, akkor a nem jelesek száma hétszer akkora lett volna, mint a jeleseké?

    A feldolgozáshoz lehetséges indulási módok:

    1. A feladatot felolvasom, az adatokat együtt rögzítjük a táblán és a füzetben.
    2. A feladatot a tanulók a példatárban önállóan olvassák el, az adatokat együtt rögzítjük a táblán és a füzetben.
    3. A feladatot felolvasom, eztán közös szövegelemzés következik.
    4. A feladatot a tanulók a példatárban önállóan olvassák el, ezután közös szövegelemzés következik.
    5. A feladatot felolvasom, ezután a tanulók önállóan, vagy kis csoportokban gondolkodnak a megoldáson.
    6. A feladatot a tanulók a példatárban önállóan olvassák el, ezután önállóan, vagy kis csoportokban gondolkodnak a megoldáson.
    7. A feladatot felolvasom, és a tanulók többsége azt várja, hogy egy tanuló vagy a tanár elkezdje a megoldást a táblánál.
    8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

  3. Gyakorlóórán egy feladat megbeszélésekor valamelyik tanuló hibázik. A megfelelő kódszám beírásával jelezze, hogy milyen gyakran alkalmazza ilyen helyzetekben a következőket:

    1. soha
    2. néhány órán
    3. gyakran, de nem rendszeresen
    4. legtöbb órán
    5. minden órán

    1. Feltesz a tanulónak egy másik kérdést, hogy segítse a helyes válasz megtalálásában. 1 2 3 4 5
    2. Felszólít egy másik tanulót, aki valószínűleg helyesen válaszol. 1 2 3 4 5
    3. Az osztály előtt kijavítja a tanuló hibáját, nehogy a téves választ jegyezzék meg a többiek. 1 2 3 4 5
    4. Felszólít egy másik tanulót, hogy válaszoljon ő is, majd megbeszélik, melyik válasz a helyes. 1 2 3 4 5
  4. Az alábbi táblázatban kódszámokkal jelezze, milyen gyakran kéri matematikaórán tanítványaitól a következőket:

    1. soha
    2. néhány órán
    3. gyakran, de nem rendszeresen
    4. legtöbb órán
    5. minden órán

    1. Magyarázzon meg egy gondolatmenetet. 1 2 3 4 5
    2. Szemléltesse tetszőleges módon a kapott problémát. 1 2 3 4 5
    3. Elemezzen és értékeljen összefüggéseket táblázatok, grafikonok alapján. 1 2 3 4 5
    4. Keressen a kapott feladattal analóg, általa ismert problémát. 1 2 3 4 5
    5. Dolgozzon olyan problémákon, amelyek megoldására nincs azonnal észrevehető módszer. 1 2 3 4 5
    6. Keressen és értelmezzen a képlettárban olyan összefüggéseket, melyek a kapott feladat megoldásában segíthetnek. 1 2 3 4 5
  5. A II. kérdésnél található feladatot adja fel valamelyik osztályában, vagy csoportjában, de azt tapasztalja, hogy a csoport nem boldogul a feladattal. Melyik utat alkalmazná szívesen a megoldás segítésére? Jelölje be a leggyakrabban alkalmazott megoldást! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után található üres sorokra írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

    Emlékeztetőül a feladat:

    Hányan járnak a 8. A osztályba, ha a tanulók 25%-ának lett jeles a dolgozata és tudjuk, hogy ha 4-gyel kevesebb diáknak sikerült volna jelesre a dolgozata, akkor a nem jelesek száma hétszer akkora lett volna, mint a jelesek száma?

    1. Táblázatba foglaljuk az adatokat, mert az biztonságos eljárás volt a többi szöveges feladat megoldásánál is.
    2. A szöveg közös elemzése során szakaszokkal szemléltetjük a fennálló összefüggéseket.
    3. Nem adok konkrét segítséget, hanem csak fejtörésre biztatom a tanulókat.
    4. Azt tanácsolom, hogy konkrét szóba jöhető létszámokkal próbálják ki a feltételek teljesülését.
    5. Egyéb, mégpedig:
    6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

  6. A területszámítás tanításánál a deltoid területe következik. Jelölje be a felsorolt módok közül azt, amelyiket a legszívesebben alkalmazza ennek a témának a tanításakor! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után található üres sorokra írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

    1. Közlöm a képletet, és minél több feladat megoldásában rögtön alkalmazzuk.
    2. Feladok egy feladatot, a megoldáshoz a terület átdarabolására biztatom a tanulókat, aztán keressük a képletet, majd bebizonyítjuk az érvényességét.
    3. Közlöm a képletet, bebizonyítjuk az érvényességét, és ezután már csak azzal szabad dolgozni.
    4. Bebizonyítjuk az összefüggést, és ezután is választhatnak a tanulók, hogy a képletet, vagy a terület-átdarabolás gondolatát használják-e.
    5. Alacsonyabb évfolyamokon nincs szükség a képlet megfogalmazására, fontosabb a terület-átdarabolás, vagy az ismert területű síkidomokból való összerakás gondolatát erősíteni.
    6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat!

ÓRAI SZITUÁCIÓKRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK

(Önálló kitöltés)

MAGYARTANÁROK KÉRDŐÍVE

I./1. ÁLTALÁNOS ISKOLA (Középiskolai pedagógusok ne töltsék ki!)

Bár Petőfi János vitéze könnyű olvasmánynak tűnik, sok gyerek számára nehézséget jelent például annak megértése, hogy miután Jancsi felkeresi Iluska sírját, a cselekmény a valós világban vagy azon kívül játszódik-e. Miképpen segítene tanítványainak abban, hogy a mű e vonatkozását jobban megértsék? Jelölje be azt a megoldást, melyet Ön alkalmazna ebben a szituációban! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

  1. Kiemelném és táblázatban csoportosítanám azokat a szöveghelyeket Petőfi művéből, amelyek szó szerinti vagy átvitt értelemben a valós, illetve az azon kívüli világra utalnak.
  2. Megpróbálnám áttekinteni velük, hogy a Petőfi-mű egészének milyen lehetséges értelmezései adódnak, ha a temetőjelenet utáni részeket a valós világban, s milyenek, ha az azon túli világban játszódóknak tekintjük.
  3. Elolvasnánk a tankönyv által e kérdésről írottakat, és megpróbálnánk a konkrét szöveget az ott leírtak fényében értelmezni.
  4. Olyan kisebb szövegeket próbálnék meg a tanulókkal közösen létrehozni, amelyek Petőfi verséhez hasonlóan lebegtetve hagyják a valós és a valós világon túli világ kérdését.
  5. Hasonló jellegű szövegeket elemeznék velük más irodalmi művekből.
  6. Csoportokra osztanám a diákokat, hogy így gondolkozzanak a kérdésen, illetve döntsék el a problémát. Utána megpróbálnánk más irodalmi szövegekből, például népmesékből, tudományos fantasztikus regényekből hasonló témájú részeket keresni, az ezek által felvetett hasonló kérdéseket megválaszolni.
  7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I./2. KÖZÉPISKOLA (Általános iskolai pedagógusok ne töltsék ki!)

Néha még a legközismertebb irodalmi szövegek értelmezése is meglepően nehéz a tanulók számára, ha valóban odafigyelően próbáljuk elolvasni, megérteni a sorokat. Miképpen igyekezne segíteni diákjainak az alábbi szövegrész árnyaltabb megértésében úgy, hogy az értelmezés művelete mellett a versszak művészi-esztétikai értékeinek feltárása se maradjon el? Jelölje be azt a megoldást, melyet Ön alkalmazna ebben a szituációban! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

„Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!”
(Petőfi: A XIX. század költői)
  1. Felolvasnék a diákjaimnak egy olyan korai szocialista vagy utópikus szocialista szövegből származó részt, amely megfelelően rávilágít a Petőfi-részlet tartalmaira. Megvizsgálnánk, mik a hasonlóságok és különbségek egy társadalmi programot kifejtő esztétikai mű és egy csak társadalmi-politikai funkciókat vállaló szöveg között.
  2. Hasonló jellegű szövegrészeket keresnénk elő Petőfi más műveiből, például Az apostolból, és megpróbálnánk feltárni e szövegek hasonlóságait és különbségeit.
  3. Megnéznénk, hogy a tankönyv miképpen értelmezi Petőfi e versrészletét, s ezt konkrétan megvizsgálnánk a szövegben.
  4. A tanulókkal együtt megpróbálnánk valamilyen hasonló társdalmi-politikai költői programot felvázolni, majd áttekintenénk a mi szövegünk és Petőfi versrészlete közötti tartalmi és nyelvi-esztétikai hasonlóságokat, különbségeket.
  5. Egybevetnénk a Petőfi-részletet más, politikai-társadalmi programot kifejtő magyar versekkel-versrészletekkel.
  6. Csoportokra osztanám az osztályt, s a csoportok önállóan értelmeznék, elemeznék tartalmi és esztétikai szempontból a Petőfi-szövegrészletet.
  7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I./3. KÖZÖS (Általános és középiskolai pedagógusok számára egyaránt szóló kérdés!)

Kölcsey Himnuszának értelmezésében gyakran az okoz nehézséget, hogy a tanulók úgy vélik: ezt a szöveget igazán jól ismerik – tehát jól értik is. Ezért számos olyan részleten, amelynek jelentése valójában csak bonyolult, absztraktabb síkokon fejthető fel, könnyedén átsiklanak. Ilyen például a „Megbűnhődte már e nép / A múltat s jövendőt!” rész is. Miképpen segítene diákjainak abban, hogy megértsék: mit jelent, hogy egy nép a múltban és a jelenben „megbűnhődte a jövendőt”? Jelölje be azt a megoldást, melyet Ön alkalmazna ebben a szituációban! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

  1. Kiemelném és táblázatban csoportosítanám a vers azon szövegrészeit, amelyek múltra, félmúltra, jelenre és jövőre utalnak, s ezek összefüggéseiben értelmeztetném velük az adott verssort.
  2. Megpróbálnám áttekinteni velük, hogy a Kölcsey-mű egészének milyen lehetséges értelmezései adódnak, ha e verssorokat szó szerinti, és milyenek ha átvitt értelmükben értjük?
  3. Elolvasnánk a tankönyv által e kérdésről írottakat, és megpróbálnánk a konkrét szöveget az ott leírtak fényében értelmezni.
  4. Olyan kisebb szövegeket próbálnék meg a tanulókkal közösen létrehozni, amelyek Kölcsey verséhez hasonlóan valós vagy látszólagos etikai paradoxonokban fogalmaznak.
  5. Hasonló jellegű szövegeket elemeznék velük más irodalmi művekből.
  6. Csoportokra osztanám a diákokat, hogy így gondolkozzanak a kérdésen, illetve döntsék el a problémát. Utána megpróbálnánk más irodalmi szövegekből hasonló problémákat keresni, az ezek által felvetett hasonló értelmezési kérdéseket közösen megválaszolni.
  7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II./1. ÁLTALÁNOS ISKOLA (Középiskolai pedagógusok ne töltsék ki!)

A költői képek (trópusok) tanításakor sok tanuló számára problémát jelent a szinekdokhé mibenlétének megértése. Nem minden gyerek számára világos például Petőfi Sándor A puszta, télen című versében az alábbi rész-egész cserén alapuló szinekdokhé jelentése – vagyis hogy a rudat kifejezés itt átvitt értelemben (is) értendő, mivel részként áll az egész (mondjuk a szekerüket kifejezés) helyett:

„De még a csárdák is ugyancsak hallgatnak,
Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak,
Mert a pince kulcsát
Akár elhajítsák,
Senki sem fordítja feléjök a rudat,
Hóval söpörték be a szelek az utat.”

Ha a diákjai félreértik vagy nem értik ezt a sort, milyen módszert választana arra, hogy jobban megértsék e stiláris eszköz mibenlétét, funkcióját? Jelölje be azt a megoldást, melyet Ön alkalmazna ebben a szituációban! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

  1. Elolvasnánk a tankönyvből a szinekdokhé meghatározását.
  2. A hétköznapi életből vett, a gyerekek mindennapi nyelvi tapasztalataihoz közelebb álló – mert általuk is gyakran használt – példával világítanám meg, hogy mi a szinekdokhé, illetve mi a fenti Petőfi-sor jelentése.
  3. Megkérnék néhány tanulót, hogy mondják el gondolataikat a fenti verssorral kapcsolatban, s másokat arra, hogy reflektáljanak ezekre az értelmezésekre. Így a diákok értelmezéseiből válhatna világossá, hogy miképpen is fogandó föl egy irodalmi szövegben található szinekdokhé, illetve konkrétan: a Petőfi-vers szinekdokhéja. Ha így sem sikerülne világossá tenni ezt, akkor a legnyilvánvalóbb félremagyarázás kiemelésével világítanám meg, mennyire lehetetlen ebben a helyzetben a szó szerinti, nem pedig szinekdokhéként való értelmezés.
  4. Más lírai művekből hasonló nyelvi kifejezések értelmezésének segítségével világítanám meg Petőfi verssorának reális értelmezését.
  5. Egy olyan ábrát vagy táblázatot rajzolnék a táblára, amely világossá teszi a gyerekek számára, logikailag miként viszonyul egymáshoz a rudat szó szó szerinti és szinekdokhéként felfogott jelentése.
  6. E költői kép megértésének problémáját összekapcsolnám a költői képek – metaforák, metonímiák és ezek alfajai – elméletének általános kérdéseivel, s csak miután ezek már általánosságban teljesen világosak számukra, akkor kezdenék bele a fenti sor értelmezésébe, illetve a szinekdokhé mibenlétének tanításába.
  7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II./2. KÖZÉPISKOLA (Általános iskolai pedagógusok ne töltsék ki!)

A költői képek (trópusok) tanításakor sok tanuló számára problémát jelent a szinekdokhé mibenlétének megértése. Nem minden gyerek érti például azt, hogy Batsányi János soraiban („A letapodtatott emberi nemzetnek / Csontjaiból épült trónusok reszketnek.”) a trónus szó átvitt értelemben értendő, mivel részként áll az egész – mondjuk „az elnyomók hatalma” kijelentés – helyett. Ha a diákjai félreértik vagy nem értik ezt a költői képet, milyen módszert választana arra, hogy elősegítse számukra a stiláris eszköz megértését? Jelölje be azt a megoldást, melyet Ön alkalmazna ebben a szituációban! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

  1. Elolvasnánk a tankönyvből a szinekdokhé meghatározását, majd ennek segítségével próbálnánk értelmezni ezt a költői képet.
  2. A hétköznapi életből vett, a gyerekek mindennapi nyelvi tapasztalataihoz közelebb álló – mert általuk is gyakran használt – példával világítanám meg, hogy mi a szinekdokhé, illetve mi a fenti Batsányi-sor jelentése.
  3. Megkérnék néhány tanulót, hogy mondják el gondolataikat a fenti verssorral kapcsolatban, s másokat arra, hogy reflektáljanak ezekre az értelmezésekre. Így a diákok értelmezéseiből válhatna világossá, hogy miképpen is fogandó föl egy irodalmi szövegben található szinekdokhé, illetve konkrétan: a Batsányi-vers szinekdokhéja. Ha így sem sikerülne világossá tenni ezt, akkor a legnyilvánvalóbb félremagyarázás kiemelésével világítanám meg, mennyire lehetetlen ebben a helyzetben a szó szerinti, nem pedig szinekdokhéként való értelmezés.
  4. Más lírai művekből hasonló nyelvi kifejezések értelmezésének segítségével világítanám meg Batsányi verssorának reális értelmezését.
  5. Egy olyan ábrát vagy táblázatot rajzolnék a táblára, amely világossá teszi a gyerekek számára, logikailag
  6. miként viszonyul egymáshoz a trónus szó szó szerinti és szinekdokhéként felfogott jelentése.
  7. E költői kép megértésének problémáját összekapcsolnám a költői képek – metaforák, metonímiák és ezek alfajai – elméletének általános kérdéseivel, s csak miután ezek már általánosságban teljesen világosak számukra, akkor kezdenék bele a fenti sor értelmezésébe, illetve a szinekdokhé mibenlétének tanításába.
  8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II./3. KÖZÖS (Általános és középiskolai pedagógusok számára egyaránt szóló kérdés)

Sok gyerek számára gondot jelent a megszemélyesítés és az igei metafora megkülönböztetése. Úgy vélik, az Arany versében fellelhető megszemélyesítés: „De az éj erőt vett, csakhamar beronta, / Az eget, a földet bakacsinba vonta.”, illetve Petőfi metaforája: „Mint tiszta hó a téli rózsaszálon: / Lengett fölötte a fehér halál. között a költői képek jellegét tekintve nincs különbség. Miképpen segítene tanítványainak, hogy biztosabban meg tudják különböztetni az igei metaforát a megszemélyesítéstől? Jelölje be azt a megoldást, melyet Ön alkalmazna ebben a szituációban! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

  1. Elolvasnánk a tankönyvből vagy egy lexikonból/fogalomgyűjteményből az igei metafora és a megszemélyesítés meghatározását.
  2. A hétköznapi életből vett, a gyerekek mindennapi nyelvi tapasztalataihoz közelebb álló – mert általuk is használt – köznyelvi példával világítanám meg, hogy mi az igei metafora és mi a megszemélyesítés, illetve mi az Arany- és a Petőfi-sor jelentése.
  3. Megkérnék néhány tanulót, hogy mondja el gondolatait a fenti verssorokkal kapcsolatban, s másokat arra, hogy reflektáljanak ezekre az értelmezésekre. Így a diákok értelmezéseiből válhatna világossá, hogy miképpen is fogandó föl egy irodalmi szövegben található igei metafora vagy megszemélyesítés, illetve konkrétan az Arany- és a Petőfi-vers szóképe. Ha így sem sikerülne világossá tenni ezt, akkor a legnyilvánvalóbb félremagyarázás kiemelésével világítanám meg, mennyire lehetetlen egyik vagy másik értelmezés.
  4. Más lírai művekből hasonló nyelvi kifejezések értelmezésének segítségével világítanám meg Arany és Petőfi verssorainak reális értelmezését, a költői képek különböző típusait.
  5. Egy olyan logikai ábrát vagy táblázatot rajzolnék a táblára, amely világossá teszi a gyerekek számára, logikailag miként viszonyul egymáshoz a megszemélyesítés és az igei metafora.
  6. E képek megértésének problémáját összekapcsolnám a költői képek – metaforák, metonímiák stb. – elméletének általános kérdéseivel, s csak miután ezek már általánosságban teljesen világosak számukra, akkor kezdenék bele konkrétan a fenti sorok értelmezésébe, illetve a megszemélyesítés és az igei metafora mibenlétének tanításába.
  7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. KÖZÖS (Általános és középiskolai pedagógusok számára egyaránt szóló kérdés)

Milyen gyakran ad a következő kommunikációs szituációk kialakítására, kommunikációs kompetenciák fejlesztésére alkalmat adó feladatokat az órai munka során? Az egyes kódok jelentése a következő: 1=egyáltalán nem, 2=néha, 3=általában használom, 4=gyakran.

1. Hétköznapi és/vagy irodalmi szövegben, fotón bemutatott helyzeteket elemzünk aszerint, hogy rutin- vagy konfliktus helyzet megoldására van szükség az adott szituációban. 1 2 3 4
2. Megállapítjuk adott párbeszédekben a partnerek között fennálló hierarchikus viszonyokat. 1 2 3 4
3. Szereptípusokat azonosítunk (pl. publikus vagy magán), hibás szövegeket (kevert szerepek) javítunk. 1 2 3 4
4. Olyan helyzeteket mutatunk be, ahol a partnerek normasértő, normaszegő, normakövető magatartását kell elkülöníteni, és a kommunikáció sikere szempontjából értékelni. 1 2 3 4
5. A kommunikáció körülményeinek és a kommunikáció céljának összefüggését vizsgáló feladatokat adok. Párosítjuk a különböző szereppartnereket, témákat és körülményeket. 1 2 3 4
6. Szövegeket alkotunk különböző témákban. 1 2 3 4
7. Azonos témában különböző műfajú szövegeket alkotunk. 1 2 3 4
8. A szövegtípus és a kommunikáció sikerességét vizsgáljuk adott szövegen, adott kommunikációs helyzetben. 1 2 3 4
9. Reklámüzeneteket elemzünk, megismerjük a befolyásolás eszközeit. 1 2 3 4
10. Érveket, ellenérveket pótlunk hiányos vitaszövegben. 1 2 3 4
11. A beszélők száma szerinti (monológ, dialógus, kiscsoportos, előadás) kommunikációs helyzeteket elemzünk. 1 2 3 4
12. A szöveg háttérközleményeit elemezzük abból a szempontból, hogy a szórend és a nyomatékváltás miképpen befolyásolhatja. Példákat elemzünk, szituációkat játszunk el. 1 2 3 4
13. Szinonimákat keresünk, vizsgáljuk az egyes szavak stilisztikai jelentőségét. 1 2 3 4
14. Fotók, filmek, leírások, szituációk alapján elemezzük a szereplők és partnereik nem verbális viselkedését, vizsgáljuk a beszélő aktuális érzelmi, testi stb. állapota és az elhangzott szöveg közötti viszonyt. 1 2 3 4
15. A multimédiás kommunikáció használatát és az optimális információfeldolgozás technikáit gyakoroljuk. 1 2 3 4

Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat!

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.