9. Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények

9.1. táblázat
Családi háttérindexek* átlagos értékei az általános iskola 6. évfolyamán a háttérindexek szerinti kvintilisekben településtípus szerint, 2004 (%)

A családi háttérindex szórásának kvintilisei	Budapest	Megye- székhely	Város	Község	Összesen
0–19,9 (homogén)	0,96	0,64	0,33	–0,18	0,50
20–39,9	0,63	0,53	0,19	–0,26	0,19
40–59,9	0,45	0,33	0,08	–0,26	0,08
60–79,9	0,35	0,23	–0,01	–0,31	–0,04
80–100 (heterogén)	0,24	–0,01	–0,20	–0,42	–0,23
Összesen	0,66	0,42	0,06	–0,30	0,11

Forrás: A 2004. évi Országos kompetenciamérés adatbázisa alapján Horn Dániel számításai
* A családi háttérindex a gyerekek szüleinek iskolázottsága, munkavállalási státusa és otthoni anyagi javai alapján készült 0 átlagú és 1 szórású index. Azaz a negatív indexű tanulók szocioökonómiai státusa átlag alatti, míg a pozitívak átlag felettiek. A tanulók körülbelül 74%-a található a –1 és +1 közötti tartományban, míg további kb. 11-11% az 1-től 2-ig, illetve a –1-től –2-ig tartó intervallumokban.

9.2. táblázat
A 6. és a 10. évfolyamon tanulók átlagteljesítménye településtípusonként, 2004 (standard pontszám)

Település típusa	Matematika	Szövegértés
Budapest	508,8	512,0
Megyeszékhely	498,4	501,3
Város	473,4	479,9
Község	438,3	444,3

Forrás: A 2004. évi Országos kompetenciamérés adatbázisa alapján Horn Dániel számításai

9.3. táblázat
A 6. évfolyamosok matematikateljesítménye településtípusonként, 2004

Település típusa	Családi háttérrel kiigazítva*	Nyers kompe- tenciapont*	Családi háttérrel kiigazítva (szórás)	Nyers kompe- tenciapont (szórás)
Budapest	4,91	37,96	85,46	96,57
Megyeszékhely	6,78	26,91	86,18	98,85
Város	–2,70	3,80	87,44	98,91
Község	–6,92	–19,02	86,74	97,16

Forrás: A 2004. évi Országos kompetenciamérés adatbázisa alapján Horn Dániel számításai
* Országos átlag 0 pont.
Megjegyzés: A nyers kompetenciapont a tanulók által elért pontszámok településtípusonkénti átlaga, a könnyebb érthetőség és összehasonlíthatóság miatt az eredeti 500 pontos országos átlagot 0-ra módosítottuk. A családi háttérrel kiigazított kompetenciapont azt mutatja, hogy átlagosan mennyivel ért el többet/kevesebbet az adott településtípusú iskolában tanuló diák, mint a bárhol máshol lakó, hasonló családi státussal rendelkező társai. Másképpen fogalmazva azt mutatja, hogy mekkora lenne a tanulók teljesítménye közötti eltérés a különböző településtípusokon, amennyiben azt feltételezzük, hogy mindenhol hasonló iskolázottságúak a szülők. Fontos hangsúlyozni, hogy a családi státuson kívül még számos olyan jellemző mentén különböznek a települések – mint például a település jövedelme, az iskolák felszereltsége vagy akár a tanulók által elérhető kulturális javak mennyisége és minősége –, amelyeket nem vettünk figyelembe, és amelyek szignifikánsan befolyásolhatják, várhatóan csökkenthetik a települések között fennálló különbségeket.

9.4. táblázat
Kilencedikes szakiskolások és szakközépiskolások szüleinek legmagasabb iskolai végzettsége, 2002/03

Forrás: Mártonfi, 2006b

9.5. táblázat
A tanulók nemek szerinti aránya a közép- és felsőoktatás nappali tagozatán, 1960/61, 1970/71, 1980/81, valamint 1990/91 és 2004/05 között (%)

Tanév	Szakmunkásképző/ szakiskola		Gimnázium		Szakközépiskola		Felsőoktatási intézmények
	nő	férfi	nő	férfi	nő	férfi	nő	férfi
1960/61	15,5	84,5	59,4	40,6	43,1	56,9	37,9	62,1
1970/71	24,6	75,4	66,9	33,1	48,6	51,4	44,7	55,3
1980/81	32,3	67,7	65,2	34,8	51,6	48,4	49,9	50,1
1990/91	34,9	65,1	66,4	33,6	51,0	49,0	48,8	51,2
1991/92	37,8	62,2	65,7	34,3	66,6	33,4	49,0	51,0
1992/93	38,7	61,3	64,8	35,2	66,9	33,1	50,0	50,0
1993/94	39,6	60,4	63,5	36,5	68,1	31,9	51,6	48,4
1994/95	40,0	60,0	62,4	37,6	66,2	33,8	50,7	49,3
1995/96	39,9	60,1	61,7	38,3	64,3	35,7	51,5	48,5
1996/97	39,5	60,5	60,7	39,3	62,9	37,1	51,8	48,2
1997/98	38,9	61,1	60,4	39,6	49,8	50,2	52,1	47,9
1998/99	38,6	61,4	59,8	40,2	49,5	50,5	52,9	47,1
1999/00	38,2	61,8	59,4	40,6	49,0	51,0	53,4	46,6
2000/01	38,2	61,8	59,2	40,8	49,1	50,9	53,3	46,7
2001/02	38,5	61,5	59,1	40,9	49,0	51,0	53,6	46,4
2002/03	38,0	62,0	59,1	40,9	48,6	51,4	53,7	46,3
2003/04	37,7	62,3	58,9	41,1	47,5	52,5	53,7	46,3
2004/05	37,8	62,2	58,6	41,4	47,5	52,5	54,3	45,7

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005 alapján Garami Erika számításai

9.6. táblázat
A nemzetiségi oktatás adatai*, 2001/02–2004/05

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv, 2004/2005; OM 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai. Az 1990–2000 közötti adatokról lásd Jelentés…, 2000.
* A tanulók száma a nappali tagozaton tanulókét mutatja, a pedagógusok száma az adott feladatellátási helyen nemzetiségi, etnikai kisebbségi oktatásban is foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozik, az intézmények száma pedig azt mutatja, hány olyan intézmény van az adott tanévben, ahol nemzetiségi, etnikai kisebbségi oktatással is foglalkoznak.
** A cigány kisebbségi oktatás nélkül.
*** Gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátási hely értendő alatta.

9.7. táblázat
Nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés, oktatás az általános iskolai feladatellátási helyeken, nappali tagozaton, 1999/00 és 2004/05 között

Évek	Anyanyelvű oktatásban vesz részt	Kétnyelvű kisebbségi oktatásban vesz részt	Nyelvoktató kisebbségi oktatásban vesz részt	Tanulók száma összesen	Cigány kisebbségi oktatásban részt vevők**
1999/00	1 760	5 779	47 474	55 013	40 209
2001/02*	…	…	…	46 189	24 268
2002/03	367	5 074	42 820	48 261	22 502
2003/04	767	7 255	46 980	55 002	27 259
2004/05	732	7 285	47 061	55 078	31 503

Forrás: OM 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai. Az 1990–1999 közötti adatokról lásd Jelentés…, 2003.** Ebben a tanévben azért közöljük csak a tanulók összlétszámát, mert kitöltési hibák miatt az egyes kategóriákra kapott értékek nem megbízhatóak.
** Az éves oktatásstatisztikai jelentések az 1997/98-as tanévtől tartják nyilván a nemzetiségi oktatás keretében a „cigány felzárkóztató programban” részt vevő tanulók számát. Viszont adatok az 1999/00-res tanévtől állnak rendelkezésre. Az összehasonlíthatóság kedvéért táblázatunkban ezt az adatot közöljük. Ez az adat viszont nem tekinthető hivatalos adatnak, mivel az OM egyetlen hivatalos kiadványában sem szerepel.

9.8. táblázat
Letelepedési engedélyért folyamodott bevándorlók a küldő ország szerint, 2002–2005

	2002	2003	2004	2005
Románia	3 020	5 233	6 344	5 955
Ukrajna	502	1 032	1 093	1 062
Szerbia-Montenegró	295	392	597	555
Kína	122	313	441	718
Oroszország	53	126	143	128
Vietnám	58	64	84	192
USA	41	50	60	44
Egyéb	562	668	598	579
Összesen	4 653	7 878	9 360	9 233

Forrás: [online:] {http://www.bmbah.hu/statisztikak_ENG_9.xls}
és [online:] {http://www.bmbah.hu/statisztikak_ENG_30.xls}

9.9. táblázat
Magyarországon tanuló nem magyar állampolgárságú tanulók a feladatellátási hely típusa szerint,* 2001/02 és 2004/05 között

Forrás: OM 2001/2002., 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* Nappali és felnőttoktatás.

9.10. táblázat
Cigány és nem cigány gyerekek aránya a kisegítő osztályokban településtípusok szerint a kilencvenes években* (%)

Településtípus	Cigány	Nem cigány
Budapest	81,2	18,7
Megyeszékhely	92,1	7,8
Város	70,7	29,9
Község	90,5	9,4
Kisközség	95,5	4,4
Összesen	86,2	13,8

Forrás: Kende, 2001

* A forrásból az adatok eredete és ideje nem derül ki, a szövegkörnyezetből következtettünk az évtizedre.

9.11. táblázat
A roma tanulók általános iskola utáni továbbtanulásának változása az egyes programokon, 1993/94 és 2002/03 között (%)

Megnevezés	1993/94	1996/97	1997/98	1998/99	2000/01	2001/02	2002/03
Nem tanult tovább	49,8	16,5	16,1	14,9	9,9	10,2	8,1
Speciális szakiskola	9,4	8,6	10,4	9,4	5,5	5,4	6,2
szakiskola	30,2	61,6	57,5	56,5	62,8	63,6	63,8
Szakközépiskola	10,0	9,3	12,0	15,4	16,2	16,3	15,9
Gimnázium	0,6	3,7	3,8	3,6	5,6	4,4	5,9
Összesen	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0
N	166	168	176	182	419	430	452

Forrás: Havas–Liskó, 2004

9.12. táblázat
A különböző roma arányú osztályok előfordulása, 2000 és 2004

Megnevezés	Az osztályok száma	%	Az osztályok száma	%
	2000		2004
Homogén nem roma osztályok	161	5,6	932	10,1
A roma tanulók aránya 0,1–25 százalék között	863	30,0	2 824	30,6
A roma tanulók aránya 25,1–50 százalék között	890	30,9	2 410	26,1
A roma tanulók aránya 50,1–75 százalék között	397	13,8	1 191	12,9
A roma tanulók aránya 75,1–99,9 között	258	9,0	620	6,7
Homogén roma osztályok	306	10,6	1 253	13,6
Osztályok összesen	2 875	100,0	9 227	100,0

Forrás: Havas–Liskó, 2004

9.13. táblázat
A cigány és nem cigány gyerekek együtt történő oktatásáról alkotott vélemények, 2005 (N=923)

		A közös osztály a nem cigány gyerekek számára
		inkább rossz	inkább jó	összesen
A közös osztály a cigány gyerekek számára	inkább rossz	35,2	2,4	37,6
	inkább jó	29,2	33,2	62,4
	összesen	64,4	35,6	100

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatás, 2005
A feltett kérdés: „Ha cigány gyerekek és nem cigány gyerekek egy osztályba járnak, az Ön szerint…?”
Megjegyzés: A kérdésekre 4 választ lehetett adni (nagyon jó – inkább jó – inkább rossz – nagyon rossz), de mivel a szélső kategóriákra kevés válasz érkezett, és a táblázat így közérthetőbb, a nagyon jó és inkább jó, valamint a nagyon rossz és inkább rossz kategóriákat összevontuk.

9.14. táblázat
A fogyatékosok megoszlása a fogyatékosság jellege szerint, 1990 és 2001 (%)

A fogyatékosság típusa	1990	2001
Mozgássérült	29,9	36,4
Alsó, felső végtag hiánya	–	2,6
Egyéb testi fogyatékos	9,7	4,6
Gyengénlátó	11,8	9,6
Egyik szemére nem lát	4,8	3,2
Vak	2,1	1,6
Értelmi fogyatékos	19,5	9,9
Nagyothalló	10,9	7,7
Siket, siketnéma, néma	2,1	1,5
Beszédhibás	2,3	1,3
Egyéb	6,7	21,6

Forrás: Népszámlálás 2001/12, 2003

9.15. táblázat
A tanulók fogyatékosság szerinti nyitó adatai az általános iskolai feladatellátási helyeken,* nappali tagozaton, 2001/02–2004/05

Megnevezés	2001/02	2002/03	2003/04	2004/05
Enyhén értelmi fogyatékos	31 765	31 332	30 515	28 450
Középsúlyos értelmi fogyatékos	3 834	3 850	3 695	3 863
Nagyothalló	364	569	563	597
Siket	402	386	359	358
Gyengénlátó	308	227	272	296
Vak	102	111	109	104
Mozgássérült	392	387	504	481
Beszédfogyatékos	1 143	1 121	1 345	1 291
Enyhén értelmi fogyatékos, gyengénlátó	151	130	188	118
Enyhén értelmi fogyatékos, vak	30	36	32	38
Enyhén értelmi fogyatékos, nagyothalló	167	67	133	133
Enyhén értelmi fogyatékos, siket	75	67	53	45
Enyhén értelmi fogyatékos, mozgássérült	275	317	263	271
Középsúlyos értelmi fogyatékos, vak	51	35	37	34
Középsúlyos értelmi fogyatékos, siket	33	29	34	30
Középsúlyos értelmi fogyatékos, mozgássérült	83	131	121	124
Siket-vak	5	5	10	13
Autista	420	514	564	597
Diszlexia, egyéb részképességzavar	5 319	8 745	12 079	16 550
Súlyos magatartási, tanulási zavar	1 262	1 923	3 181	3 529
Összesen	46 181	49 982	54 057	56 922
Összes tanuló száma	944 244	930 386	909 769	887 785
Összes tanulón belül a fogyatékosok aránya (%)	4,9	5,4	5,9	6,4

Forrás: OM 2001/02, 2002/03, 2003/2004, valamint 2004/2005-ös oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* Mind a gyógypedagógiai tanterv szerint oktatott, mind az integráltan nevelt gyerekeket beleértve.

9.16. táblázat
Diákok száma és aránya, akik után a képességkibontakoztató és integrációs normatívát igényelték az általános iskola 1. és 5. évfolyamán, 2003/04 és 2004/05

Megnevezés	2003/04. szeptember	2004/05. szeptember
Integrációs normatíva igénylése az 1. és az 5. évfolyamon	9 935	17 539
Integrációs normatíva igénylése a tanulók százalékában	4,5	8,2
Képességkibontakoztató normatíva igénylése	28 307	31 936
Képességkibontakoztató normatíva igénylése a tanulók százalékában	12,8	14,9
Összes gyermek ezeken az évfolyamokon	220 528	214 460

Forrás: Szira, 2005a

9.17. táblázat
Gyógypedagógiai oktatást folytató intézmények alapadatai*, 2001/02 és 2004/05 között

Megnevezés	2001/02	2002/03	2003/04	2004/05
Gyógypedagógiai oktatást folytató intézmények száma	880	878	877	847
Gyógypedagógiai oktatást folytató feladatellátási helyek száma	937	929	924	892
Gyógypedagógiai oktatásban, nappali tagozaton részt vevő gyerekek száma	58 510	64 162	70 497	74 477
ebből: gyógypedagógiai tanterv szerint tanulók száma	45 890	46 034	45 518	43 219
ebből integráltan nevelt gyerekek száma	12 620	18 128	24 979	31 258
Gyógypedagógiai oktatásban főállású pedagógusok száma összesen	7 648	8 465	8 306	11 035
Gyógypedagógiai oktatásban óvodai csoportok és iskola osztályok száma összesen	4 594	4 420	4 415	4 252

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005
* A következő feladatellátási helyeken: óvoda, általános iskola, szakiskola, speciális szakiskola, gimnázium, szakközépiskola.

9.18. táblázat
A HEFOP 2.1 intézkedés 2004-es és 2005-ös pályázatainak adatai

Pályázat megnevezése	Beér- kezett pályá- zatok	Igényelt támogatás	IH által támo- gatott pályá- zat	Megítélt támogatás	Támo- gatott pályá- zatok aránya, %
2004
2.1.2 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének támogatása intézményi együttműködés keretében	55	942 318 417	8	300 059 041	15
2.1.3 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének támogatása	81	1 174 502 246	32	473 694 426	40
2.1.4 Modellértékű tanoda típusú (extrakurrikuláris) tevékenységek támogatása	92	1 328 704 272	23	335 843 868	25
Összesen	228	3 445 524 935	63	1 109 597 335	28
2005
2.1.4 Modellértékű tanoda típusú (extrakurrikuláris) tevékenységek támogatása	103	1 907 836 781	27	506 805 421	26
2.1.5 Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése	49	533 023 866	3	47 958 605	6
2.1.7 Iskolai szegregáció csökkentése	8	388 381 300	0	0	0
2.1.8 Egyiskolás települések többségében halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat oktató iskoláinak fejlesztése	98	1 376 602 187	38	529 612 642	39
2.1.6 Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése	76	2 625 513 232	20	696 540 729	26
Összesen	334	6 831 357 366	88	1 780 917 397	26

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR); [online] {http://www.nfh.hu}