8. A közoktatás minősége és eredményessége

8.1. táblázat
A matematikaskálán mért teljesítmények varainciája az iskolák között és az iskolán belül, PISA-vizsgálat, 2003

Ország	Iskolák közötti variancia	Iskolán belüli variancia	A tanuló és az iskola gazdasági, társadalmi és kulturális státusának indexe által magyarázott iskolák közötti variancia	A tanuló és az iskola gazdasági, társadalmi és kulturális státusának indexe által magyarázott iskolán belüli variancia
Ausztrália	22,0	82,3	9,0	4,2
Ausztria	55,5	49,5	7,6	0,6
Belgium	59,9	66,7	17,7	4,4
Csehország	50,5	55,2	13,8	2,5
Dánia	13,1	84,2	7,7	9,7
Egyesült Államok	27,1	78,3	12,1	7,0
Finnország	3,9	77,3	0,9	7,9
Franciaország	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
Görögország	38,9	68,1	10,3	2,5
Hollandia	54,5	39,5	8,8	1,3
Izland	3,6	90,9	1,3	4,7
Írország	13,4	71,2	7,8	6,0
Japán	62,1	55,0	3,3	0,1
Kanada	15,1	72,6	4,7	4,2
Korea	42,0	58,2	7,7	1,1
Lengyelország	12,0	83,1	7,1	8,9
Luxemburg	31,2	67,6	9,3	3,0
Magyarország	66,0	47,3	45,6	1,0
Mexikó	29,1	44,8	4,2	0,3
Németország	56,4	52,6	14,1	2,2
Norvégia	6,5	91,7	2,7	11,1
Olaszország	56,8	52,0	6,6	0,7
Portugália	30,3	60,0	9,5	4,8
Spanyolország	17,2	70,2	6,4	4,1
Svájc	36,4	70,2	9,4	5,1
Svédország	10,9	92,8	4,7	11,2
Szlovákia	41,5	58,0	12,9	3,1
Törökország	68,7	56,5	10,1	0,7
Új-Zéland	20,1	90,3	9,8	8,7
OECD-átlag	33,6	67,0	8,5	4,4

Forrás: Learning for…, 2004

8.2. táblázat
Az egyes évfolyamok tanulóinak megoszlása az egyes teljesítményszinteken, 2004 (%)

		6. évfolyam	8. évfolyam	10. évfolyam
Matematika
	1. szint alatt	14	13	8
	1. szint	29	26	27
	2. szint	32	33	35
	3. szint	19	19	21
	4. szint	6	9	9
Olvasás-szövegértés
	1. szint alatt	4	11	6
	1. szint	17	21	24
	2. szint	29	31	36
	3. szint	32	25	26
	4. szint	18	12	8

Forrás: Az Országos kompetenciamérés 2004. évi adatbázisa alapján Horn Dániel számításai

8.3. táblázat
A különböző matematikai teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya a 2003. évi PISA-vizsgálatban országok szerint (%)

Ország	1. szint alatt	1. szinten	2. szinten	3. szinten	4. szinten	5. szinten	6. szinten
	358 pont alatt	358–420 pont	421–482 pont	483–544 pont	545–606 pont	607–668 pont	668 pont felett
Ausztrália	4,3	10,0	18,6	24,0	23,3	14,0	5,8
Ausztria	5,6	13,2	21,6	24,9	20,5	10,5	3,7
Belgium	7,2	9,3	15,9	20,1	21,0	17,5	9,0
Csehország	5,0	11,6	20,1	24,3	20,8	12,9	5,3
Dánia	4,7	10,7	20,6	26,2	21,9	11,8	4,1
Egyesült Államok	10,2	15,5	23,9	23,8	16,6	8,0	2,0
Finnország	1,5	5,3	16,0	27,7	26,1	16,7	6,7
Franciaország	5,6	11,0	20,2	25,9	22,1	11,6	3,5
Görögország	17,8	21,2	26,3	20,2	10,6	3,4	0,6
Hollandia	2,6	8,4	18,0	23,0	22,6	18,2	7,3
Izland	4,5	10,5	20,2	26,1	23,2	11,7	3,7
Írország	4,7	12,1	23,6	28,0	20,2	9,1	2,2
Japán	4,7	8,6	16,3	22,4	23,6	16,1	8,2
Kanada	2,4	7,7	18,3	26,2	25,1	14,8	5,5
Korea	2,5	7,1	16,6	24,1	25,0	16,7	8,1
Lengyelország	6,8	15,2	24,8	25,3	17,7	7,8	2,3
Luxemburg	7,4	14,3	22,9	25,9	18,7	8,5	2,4
Magyarország	7,8	15,2	23,8	24,3	18,2	8,2	2,5
Mexikó	38,1	27,9	20,8	10,1	2,7	0,4	0,0
Németország	9,2	12,4	19,0	22,6	20,6	12,2	4,1
Norvégia	6,9	13,9	23,7	25,2	18,9	8,7	2,7
Olaszország	13,2	18,7	24,7	22,9	13,4	5,5	1,5
Portugália	11,3	18,8	27,1	24,0	13,4	4,6	0,8
Spanyolország	8,1	14,9	24,7	26,7	17,7	6,5	1,4
Svájc	4,9	9,6	17,5	24,3	22,5	14,2	7,0
Svédország	5,6	11,7	21,7	25,5	19,8	11,6	4,1
Szlovákia	6,7	13,2	23,5	24,9	18,9	9,8	2,9
Törökország	27,7	24,6	22,1	13,5	6,8	3,1	2,4
Új-Zéland	4,9	10,1	19,2	23,2	21,9	14,1	6,6
OECD összesen	11	14,6	21,2	22,4	17,6	9,6	3,5
OECD-átlag	8,2	13,2	21,1	23,7	19,1	10,6	4,0
Brazília	53,3	21,9	14,1	6,8	2,7	0,9	0,3
Hongkong, Kína	3,9	6,5	13,9	20,0	25,0	20,2	10,5
Indonézia	50,5	27,6	14,8	5,5	1,4	0,2	0,0
Lettország	7,6	16,1	25,5	26,3	16,6	6,3	1,6
Liechtenstein	4,8	7,5	17,3	21,6	23,2	18,3	7,3
Makaó, Kína	2,3	8,8	19,6	26,8	23,7	13,8	4,8
Oroszország	11,4	18,8	26,4	23,1	13,2	5,4	1,6
Szerbia	17,6	24,5	28,6	18,9	8,1	2,1	0,2
Thaiföld	23,8	30,2	25,4	13,7	5,3	1,5	0,2
Tunézia	51,1	26,9	14,7	5,7	1,4	0,2	0,0
Uruguay	26,3	21,8	24,2	16,8	8,2	2,3	0,5

Forrás: Learning for…, 2004,

8.4. táblázat
A nyolcadik évfolyamos tanulók átlagos természettudományi teljesítményei különböző országokban a PISA- és a TIMSS-vizsgálatokban, 2003 (standard pontszám)

Ország	Természettudomány
	PISA	TIMSS (8. évfolyam)
	Átlag	Standard hiba	Átlag	Standard hiba
Japán	548	(4,1)	552	(1,7)
Korea	538	(3,5)	558	(1,6)
Ausztrália	525	(2,1)	527	(3,8)
Hollandia	524	(3,1)	536	(3,1)
Új-Zéland	521	(2,4)	520	(5,0)
Belgium	509	(2,5)	516	(2,5)
Svédország	506	(2,7)	524	(2,4)
Magyarország	503	(2,8)	543	(2,8)
Szlovákia	495	(3,7)	517	(3,2)
Amerikai Egyesült Államok	491	(3,1)	527	(3,1)
Olaszország	486	(3,1)	491	(3,1)
Norvégia	484	(2,9)	494	(2,2)
Nemzetközi átlag	500		474

Forrás: Learning for…, 2004; Martin et al., 2004
Megjegyzés: A táblázatban csak azok az országok szerepelnek, amelyek mindkét felmérésben részt vettek.

8.5. táblázat
Az olvasásteljesítmény iskolák közötti varianciáját magyarázó különböző tényezők hatása, PISA 2000 (%)

Ország	Diákjellemzők	Iskola által nem befolyásolható tényezők	Iskola által befolyásolható tényezők	Nem magyarázott variancia
Albánia	38	43	4	15
Argentína	55	26	8	12
Ausztrália	48	25	7	20
Ausztria	56	19	8	17
Belgium	64	19	10	7
Brazília	55	20	7	19
Bulgária	22	56	9	13
Chile	65	20	6	9
Csehország	60	24	4	11
Dánia	57	7	8	28
Egyesült Államok	57	28	n. a.	16
Egyesült Királyság	33	35	11	21
Finnország	14	3	16	67
Franciaország	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
Görögország	55	11	6	28
Hollandia	72	17	3	7
Hongkong	21	28	32	19
Indonézia	36	17	11	35
Írország	40	33	2	25
Izland	20	2	25	53
Izrael	29	30	4	38
Japán	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
Macedón Köztársaság	44	27	17	12
Kanada	45	11	6	38
Korea	58	10	15	17
Lengyelország	50	16	15	19
Lettország	38	20	9	32
Liechtenstein	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
Luxemburg	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
Magyarország	39	42	5	14
Mexikó	53	28	5	14
Németország	36	44	7	12
Norvégia	36	7	12	45
Olaszország	29	29	14	27
Oroszország	14	29	12	45
Peru	54	25	4	17
Portugália	86	7	n	7
Spanyolország	43	18	5	34
Svájc	38	21	18	23
Svédország	60	11	8	21
Thaiföld	38	20	4	38
Új-Zéland	52	24	7	17
Országok átlaga	46	26	9	20
OECD-országok átlaga	50	24	8	19

Forrás: School Factors…, 2005

8.6. táblázat
Az érettségi változások egyes elemeinek ismertsége és megítélése a magyar felnőtt lakosság körében, 2005 (%, illetve átlag ötfokú skálán)

Változások	Hallott róla (%)	Megítélés (átlag)
Az érettségit minden tantárgy esetében közép- vagy emelt szinten lehet letenni (kétszintű vizsga).	87,5	4,06
Az emelt szintű érettségi eredményét kedvezőbben számítják be a felvételi pontszámba.	82,0	4,11
Az érettségi teljesítményeket nem helyi, hanem központi útmutató szerint értékelik (külső vizsga).	77,6	4,08
Az írásbelin minden gimnáziumban és szakközépiskolában azonos feladatokat oldanak meg a diákok (egységes vizsga).	74,1	4,05
Az egységes, külső érettségi vizsga eredményét a felsőoktatási intézmények elfogadják, így a felvételi vizsga megszűnt.	72,5	4,05
A sikeres emelt szintű idegen nyelvi érettségi az elért pontszámtól függően alap- vagy középfokú állami nyelvvizsgának számít.	72,2	4,28
A diákok minden tantárgynál maguk választhatják meg a vizsga szintjét.	71,6	4,03
Az új érettségi során elsősorban nem magukat az ismereteket, hanem azok alkalmazását, a diákok képességeit kérik számon.	59,3	3,89

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatás, 2005
A feltett kérdés: „Hallott Ön az alábbi változásokról? Ön mennyire ért egyet az érettségi vizsga rendszerében és tartalmában bekövetkezett változásokkal? Kérem, osztályozzon 1-től 5-ig, ahol az 5-ös azt jelenti, hogy teljes mértékben egyetért a változással, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem!”

8.7. táblázat
Az új érettségi vizsga kötelező tárgyainak eredményei osztályzatban, a korábbi évekkel összehasonlítva

		Átlag
2001–2003 évente átlagosan
	Magyar nyelv és irodalom	3,40
	Történelem	3,50
	Matematika	3,17
Összes 2005-ben végzett diák
	Magyar nyelv és irodalom	3,53
	Történelem	3,75
	Matematika	3,38

Forrás: Gyorsjelentés az érettségiről, 2005

8.8. táblázat
Az iskolák megoszlása az érettségiző tanulóik felvételi pontszámra átszámított eredménye alapján, emelt szintű matematika, (%)

Az emelt szintű érettségiből számolt felvételi pontszámok kerekített átlaga	Iskola profilja
	Általános iskola	Gimnázium	Szakközép- iskola	Szakiskola	Összesen
19	0,71	0,33	0,82	0,00	0,41
20	0,71	0,33	2,47	2,10	1,75
21	1,43	1,66	6,59	10,49	6,58
22	3,57	2,33	9,89	22,38	12,61
23	3,57	4,32	17,86	20,28	14,64
24	10,71	7,31	20,88	20,28	17,10
25	17,14	15,95	20,05	20,28	19,09
26	12,86	14,95	12,91	2,80	9,33
27	21,43	16,94	4,67	1,40	7,74
28	12,14	14,29	3,30	0,00	5,00
29	10,00	9,97	0,27	0,00	3,07
30	2,86	7,31	0,27	0,00	1,61
31	2,14	2,66	0,00	0,00	0,72
32	0,00	1,33	0,00	0,00	0,20
33	0,71	0,33	0,00	0,00	0,15
34	0,71	0,33	0,82	0,00	0,41
Összesen	100,00	100,00	100,00	100,00	100,00
N	140	143	301	364	948

Forrás: A 2005. évi érettségi adatok alapján Horn Dániel számításai
Megjegyzés: A felvételi pontszámok minimuma 0, maximuma 37. Az iskola profilját az adott intézményben a legnépesebb program adja (például az lett általános iskola, ahol a diákok közül legtöbben e programot végzik, de van érettségiző évfolyam is).

8.9. táblázat
Az Országos kompetenciamérésen elért eredmények különböző középszintű érettségi eredményt elért iskolák esetében programtípusonként (standard pontszám)

Középszintű érettségi eredmény (%)	Matematika			Szövegértés			Hozzáadott érték index
	Gim- názium	Szak- közép- iskola	Vegyes közép- iskola	Gim- názium	Szak- közép- iskola	Vegyes közép- iskola	Gim- názium	Szak- közép- iskola	Vegyes közép- iskola
80% felett	634,23		564,17	619,1		588,2	1,10		0,73
70–79,9	579,89	575,4	561,63	584,7	568,68	566,0	0,74	0,21	0,53
60–69,9	526,91	538,4	518,93	544,7	532,32	529,6	0,45	0,15	0,13
50–59,9	485,61	489,5	491,16	501,0	489,47	503,1	0,12	–0,14	–0,10
40–49,9	455,08	466,7	465,13	471,6	461,69	464,3	–0,19	–0,32	–0,38
40% alatt	453,37	443,9		444,5	428,95		–0,16	–0,70
Összesen	550,31	494,7	503,99	559,6	491,64	513,6	0,56	–0,13	0,00

Forrás: Neuwirth, 2006
Megjegyzés: 2005. évi érettségi adatok és 2001/2002. évi kompetenciamérési adatok alapján.

8.10. táblázat
Az Országos kompetenciamérés hasznosságának megítélése az iskolaigazgatók körében, 2004

		1	2	3	4	5	6	Összesen
Az egyes tantárgyi területek szempontjából
	Válaszok száma	39	150	702	1217	1031	365	3504
	Százalék	1,1	4,3	20,0	34,7	29,4	10,4	100,0
A mérési-értékelési kultúra megalapozása szempontjából
	Válaszok száma	37	101	554	1061	1171	580	3504
	Százalék	1,1	2,9	15,8	30,3	33,4	16,6	100,0

Forrás: Vári et al., 2005
Magyarázat: 1 = egyáltalán nem hasznos, 6 = rendkívül hasznos.

8.11. táblázat
A Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer használata az iskolákban, 2005

Kérdések/válaszok		Az igazgatók válasza (%) (n=580)
A 2004/2005. tanévben, a rendeletben meghatározott tanulók esetében?
	Igen	76
	Nem	22
	Nem tudja	2
A kötelező alkalmakon kívül is?
	Minden tanévben	25
	Használták, de nem minden tanévben	22
	Nem	50
	Nem tudja	3

Forrás: Az iskolai eredményesség vizsgálata, 2005
A feltett kérdés: „Használták-e a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszert?”