7. A pedagógusok

7.1. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott főállású pedagógusok száma oktatás szintenként, 1990/91–2005/06 (fő)

Év	Óvoda	Általános iskola	Középfok	Közoktatás összesen
1990/91	33 635	96 791	34 316	164 742
1991/92	33 159	95 559	36 939	165 657
1992/93	33 140	94 980	38 039	166 159
1993/94	32 957	95 753	39 691	168 401
1994/95	33 007	96 141	40 612	169 760
1995/96	32 320	93 035	40 522	165 877
1996/97	31 891	89 792	40 116	161 799
1997/98	31 848	89 238	40 580	161 666
1998/99	32 235	89 570	41 091	162 896
1999/00	31 653	89 424	41 663	162 740
2000/01	32 000	89 750	43 225	164 975
2001/02	32 327	90 294	45 078	167 699
2002/03	31 550	89 035	46 388	166 973
2003/04	31 392	89 784	48 195	169 371
2004/05	30 704	87 116	48 262	166 082
2005/06*	30 523	85 469	49 261	165 253

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005; Oktatási adatok (előzetes adatok) 2005/2006
* Előzetes adatok
Megjegyzés: Minden tagozaton és programon együtt, gyógypedagógiai képzéssel együtt. Középfok alatt a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakiskolai és a speciális szakiskolai képzést értjük.

7.2. táblázat
A pedagógusok és tanulók számának változása 1990/91 és 2005/06 között (1990/91=100%)

Oktatási szint	Tanuló	Pedagógus
Óvoda	83,1	90,6
Általános iskola	73,7	88,3
Szakiskola	58,1	88,7
Gimnázium	159,9	178,0
Szakközépiskola	145,0	165,2

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005 és Oktatási adatok (előzetes adatok) 2005/2006 alapján Varga Júlia számításai

7.3. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott szakképzett pedagógusok aránya a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak között, 1991–2005 (%)

Év	Arány
1991	4,1
1992	4,4
1993	4,6
1994	4,7
1995	4,6
1996	4,4
1997	4,2
1998	4,2
1999	4,2
2000	4,3
2001	4,3
2002	4,3
2003	4,3
2004	4,3
2005	4,2
OECD-átlag 2001	2,7

Forrás: A KSH Munkaerő-felmérés adatai alapján Varga Júlia számításai és Attracting…, 2005

7.4. táblázat
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az állami és a magánfenntartású iskolákban, oktatási szintenként az OECD-országokban, 2003

Ország	Óvoda (ISCED 0)	Általános iskola alsó tagozat (ISCED 1)	Általános iskola felső tagozat (ISCED 2)	Középfok (ISCED 3)	Alsó és felső középfok (ISCED 2 és 3)
Ausztrália	m	16,6	X	X	12,4
Ausztria	17,6	14,4	10,0	10,2	10,1
Belgium	16,1	13,1	10,6	9,6	9,9
Csehország	13,1	18,3	14,3	12,6	13,4
Dánia	6,8	10,8	X	13,4	m
Egyesült Államok	15,5	15,5	15,5	15,6	15,5
Egyesült Királyság	23,5	20,0	17,4	12,6	14,8
Finnország	12,5	16,6	9,8	15,9	12,9
Franciaország	18,8	19,4	13,7	10,6	12,2
Görögország	13,2	12,1	8,7	8,6	8,6
Hollandia	m	16,0	X	X	15,7
Írország	15,0	18,7	X	X	13,7
Izland	5,1	11,3	X	10,7	m
Japán	18,0	19,9	15,7	13,5	14,5
Korea	21,0	30,2	19,9	16,0	17,8
Lengyelország	15,1	11,9	12,6	13,5	13,0
Luxemburg	13,1	10,8	X	X	9,0
Magyarország	10,6	10,6	10,6	13,2	11,8
Mexikó	22,3	26,7	32,4	24,0	29,1
Németország	m	18,7	15,6	13,7	12,2
Norvégia	m	11,7	10,4	9,2	9,8
Olaszország	12,1	10,9	10,3	10,8	10,6
Spanyolország	14,8	14,3	13,3	7,9	10,9
Svédország	10,8	12,3	12,1	14,1	13,1
Szlovák Köztársaság	9,9	19,4	13,9	14,0	14,0
Törökország	16,4	25,9	a	18,0	18,0
Új-Zéland	10,3	19,9	18,8	10,9	15,7
OECD-országok átlaga	14,4	16,5	14,3	13,0	13,6

Forrás: Education at a Glance, 2005
Magyarázat: m = az adat nem elérhető; X = az adat a táblázat egy másik oszlopában szerepel; a = a kategória nem alkalmazható.

7.5. táblázat
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma Magyarországon és az OECD-országok átlagában, 2000, 2003 és 2005

Megnevezés	2000		2003		2005
	OECD	Magyar- ország	OECD	Magyar- ország	OECD	Magyar- ország
Óvoda (ISCED 0)	15,5	11,6	14,4	10,6	n. a.	10,5
Alsó tagozat (ISCED 1)	17,7	10,9	16,5	10,6	n. a.	9,4
Felső tagozat (ISCED 2)	15,0	10,9	14,3	10,6	n. a.	9,4
Középfok (ISCED 3)	13,9	10,4	13,0	13,2	n. a.	10,4

Forrás: Education at a Glance, 2002; 2005; Oktatási adatok (előzetes adatok) 2005/2006
Megjegyzés: A gyógypedagógiai képzésben tanulók nélkül.

7.6. táblázat
Átlagos osztálylétszám az általános iskolai oktatásban Magyarországon és az OECD-országok átlagában, 2000 és 2003

Oktatási szint	2000		2003
	OECD	Magyar- ország	OECD	Magyar- ország
Alsó tagozat (ISCED 1)	21,9	21,2	21,6	20,4
Felső tagozat (ISCED 2)	23,6	21,5	23,9	21,6

Forrás: Education at a Glance, 2002; 2005

7.7. táblázat
Átlagos osztálylétszám az OECD-országokban oktatási szintenként, 2003

Ország	Általános iskola alsó tagozat (ISCED 1)	Általános iskola felső tagozat (ISCED 2)
Ausztrália	23,8	24,7
Ausztria	20,1	24,0
Csehország	20,8	23,2
Dánia	19,4	19,2
Egyesült Államok	21,7	22,6
Egyesült Királyság	26,0	24,2
Franciaország	22,6	24,2
Görögország	17,2	21,6
Hollandia	22,2	m
Izland	18,1	19,3
Japán	28,6	34,0
Korea	34,7	35,2
Lengyelország	20,6	24,3
Luxemburg	15,7	20,3
Magyarország	20,4	21,6
Mexikó	20,2	30,0
Németország	22,0	24,7
Olaszország	18,1	20,9
Portugália	18,9	22,3
Spanyolország	20,8	24,5
Svájc	19,3	18,7
Szlovák Köztársaság	20,2	23,0
Törökország	26,7	m
OECD-országok átlaga	21,6	23,9

Forrás: Education at a Glance, 2005

Magyarázat: m = nincs hozzáférhető adat; X = az adat a táblázat egy másik oszlopában szerepel.

7.8. táblázat
Az éves tanítási órák száma az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2003

Megnevezés	Az éves kötelező tanítási órák száma		Az átlagos éves tanítási órák száma
	OECD	Magyar- ország	OECD	Magyar- ország
7–8 évesek	748	555	788	611
9–11 évesek	804	671	837	772
12–14 évesek	884	694	922	879
15 évesek (jellemző programtípusban)	908	832	945	1206
15 évesek (a legalacsonyabb követelményű programban)	874	833	969	1207

Forrás: Education at a Glance, 2005
Megjegyzés: Az éves tanítási órák száma azt mutatja, hogy az adott ország formális előírásainak megfelelően hány órát kell tanítania egy teljes munkaidőben foglalkoztatott tanárnak. A tanítási órák kiszámításához az OECD azt az eljárást követi, hogy először megállapítja az éves tanítási napok számát, melyet a tanítási hetek számának és az egy tanítási héten a tanítási napok számának szorzataként kap meg. Az éves tanítási órák kiszámításához az alapfokú oktatásban a 45 perces tanítási órák közötti szüneteket is beleszámítják a tanítási időbe, az alsó és felső középfokú oktatásban viszont a tanórák közötti szüneteket nem számítják be a tanítási időbe. Magyarországon a tanítási hetek száma valamennyi oktatási fokozatban 37 hét, ez megegyezik az OECD-átlaggal, mely az alapfokú oktatásban 38, az alsó és felső középfokú oktatásban pedig 37 hét. Az éves tanítási napok száma is nagyjából az OECD-átlagnak felel meg: Magyarországon 185 a 187-184-gyel szemben. A tanítási órákban mutatkozó különbség tehát nem az iskolaév hosszában mutatkozó különbség következménye. Az OECD-összehasonlításokban szereplő magyar adatok az óvodákban heti 32, 60 perces tanítási órákkal, az alapfokú oktatásban heti 32, 60 perces órákkal (az óraközti szünetek is a tanítási időben vannak számításba véve), az alsó középfokú oktatásban heti 21, a felső középfokú oktatásban heti 20, 45 perces tanítási órákkal vannak számításba véve (Education at a Glance, 2005, annex 3. [Online:] {www.oecd.org/edu/eag2005}).

7.9. táblázat
A nők aránya a főállású pedagógusok között oktatási szintenként, 1999/00 és 2005/06 (%)

Oktatási szint	1999/00	2005/06
Óvoda	99,2	99,9
Általános iskola	86,2	87,0
Szakiskola	46,6	53,5
Gimnázium	69,3	71,3
Szakközépiskola	61,4	64,3
Közoktatás együtt	76,1	82,7

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005; Statisztikai Hírek 2006

7.10. táblázat
A 30 évesnél fiatalabb és a 30–39 éves szakképzett pedagógusok aránya a közoktatásban foglalkoztatott szakképzett pedagógusok között, 1992 és 2004 között (%)

Év	30 évesnél fiatalabb		30–39 éves
	Alapfokú oktatás	Középfokú oktatás	Alapfokú oktatás	Középfokú oktatás
1992	18,6	11,9	27,9	38,1
1994	18,9	15,4	29,3	38,7
1995	17,6	15,8	25,8	38,8
1996	14,2	12,3	26,1	40,1
1997	13,0	11,3	26,1	37,2
1998	12,7	11,9	27,3	37,6
1999	11,5	12,5	24,4	35,4
2000	11,5	12,9	23,0	34,0
2001	13,2	11,7	18,8	30,2
2003	9,6	11,5	24,2	26,5
2004	10,8	13,5	24,8	27,3

Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétel adatai alapján Varga Júlia számításai

7.11. táblázat
A szakképzett pedagógusok korcsoportok szerinti megoszlása a közoktatásban, 1992 és 2004 között (%)

Év	29 éves és fiatalabb	30–39 éves	40–49 éves	50–59 éves	60 éves és idősebb	Összesen
1992	16,7	35,4	28,9	18,4	0,6	100,0
1994	17,9	36,3	29,3	15,8	0,7	100,0
1995	17,2	35,3	30,5	16,4	0,6	100,0
1996	13,7	36,4	32,8	17,0	0,1	100,0
1997	12,7	35,1	34,8	17,3	0,1	100,0
1998	12,5	35,1	35,9	16,3	0,2	100,0
1999	11,8	32,7	35,8	18,3	1,4	100,0
2000	11,7	32,3	35,8	18,9	1,3	100,0
2001	13,2	28,4	36,4	19,4	2,3	100,0
2003	10,7	26,0	36,1	23,9	4,0	100,0
2004	11,4	26,7	35,7	23,1	3,1	100,0

Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétel adatai alapján Varga Júlia számításai

7.12. táblázat
A szakképzett pedagógusok átlagos és medián életkora, 1989 és 2004 között

Év	Közoktatás együtt	Alapfokú oktatás		Középfokú oktatás
	Átlagos életkor	Átlagos életkor	Az életkor mediánja	Átlagos életkor	Az életkor mediánja
1989	38,1	37,2	36	40,5	41
1995	39,4	38,6	38	41,4	42
2000	41,0	40,4	40	43,1	44
2001	41,5	41,0	41	43,1	45
2003	43,2	42,8	43	44,6	45
2004	42,6	42,2	43	43,7	43

Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétel adatai alapján Varga Júlia számításai

7.13. táblázat
A szakképzett pedagógusok iskolai végzettség szerinti megoszlása korcsoportonként az általánosan képző és szakmai képzést nyújtó középiskolákban, 2001 és 2004 (%)

Korcsoport	Főiskolai végzettségű	Egyetemi végzettségű	Felsőfokúnál alacsonyabb végzettségű	Együtt
Általánosan képző középiskola
2001
20–24 éves	51,6	48,0	0,4	100
25–29 éves	46,7	52,9	0,4	100
30–34 éves	36,2	63,6	0,2	100
35–39 éves	33,8	65,9	0,3	100
40–44 éves	36,2	63,6	0,2	100
45–49 éves	33,5	66,3	0,2	100
50–54 éves	31,2	68,3	0,5	100
55–60 éves	18,6	80,7	0,7	100
60 év felett	22,0	78,0	0	100
2004
20–24 éves	71,8	28,2	–	100
25–29 éves	45,2	54,4	–	100
30–34 éves	40,2	59,3	–	100
35–39 éves	36,2	63,5	–	100
40–44 éves	35,4	64,4	–	100
45–49 éves	39,7	60,3	–	100
50–54 éves	33,9	65,5	–	100
55–60 éves	27,6	71,8	–	100
60 év felett	21,8	77,5	–	100
Szakmai képzést nyújtó középiskola
2001
20–24 éves	58,5	38,8	2,7	100
25–29 éves	61,7	36,5	1,8	100
30–34 éves	52,8	45,9	1,3	100
35–39 éves	51,8	46,5	1,7	100
40–44 éves	54,1	43,9	2,0	100
45–49 éves	53,9	42,7	3,4	100
50–54 éves	52,7	42,9	4,4	100
55–60 éves	44,7	50,5	4,8	100
60 év felett	39,0	57,9	3,1	100
2004
20–24 éves	70,5	20,5	0,0	100
25–29 éves	56,7	41,7	0,6	100
30–34 éves	53,4	45,2	1,4	100
35–39 éves	53,2	45,1	–	100
40–44 éves	55,0	43,6	–	100
45–49 éves	54,2	43,3	–	100
50–54 éves	54,4	41,9	–	100
55–60 éves	49,2	46,3	–	100
60 év felett	37,6	58,8	–	100

Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétel adatai alapján Varga Júlia számításai

7.14. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatottak foglalkozási csoportok szerinti összetétele, 1992 és 2004 között (%)

Foglalkozási csoport	1992	1997	1999	2000	2001	2003	2004
Vezetők	2,6	8,7	8,7	9,67	8,7	8,0	8,0
Felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások	5,0	6,6	5,8	7,1	6,0	6,4	6,6
Irodai foglalkozások	5,2	2,5	2,3	2,5	2,3	2,2	2,1
Szolgáltató foglalkozások	4,2	9,3	9,4	8,9	9,1	8,6	8,4
Takarítók, őrök	15,8	15,2	15,5	14,6	14,7	15,5	15,0
Szakképzett pedagógusok	64,3	52,5	54,3	53,9	55,7	55,9	56,4
Egyéb pedagógus foglalkozások	3,0	5,3	4,0	3,4	3,5	3,6	3,1
Együtt	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0

Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétel adatai alapján Varga Júlia számításai
Megjegyzés: A foglalkozási csoportok a FEOR-besorolás alapján képzett csoportok. A következő foglalkozások kerültek az egyes csoportokba: (1) A vezetők csoportjába az intézményvezetők, részegységvezetők. (2) A felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások csoportjába valamennyi, a pedagógus-munkakörön kívüli olyan foglalkozás, mely a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igényli például: számítástechnikai szervező, informatikus, orvos, könyvtáros, valamint az egyéb felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások. (3) Az irodai foglalkozások csoportjába: az irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. (4) A szolgáltató foglalkozások csoportjába a szolgáltató foglalkozások mellett (pl, szakács, vagyonőr) az ipari és mezőgazdasági foglalkozások, valamint a gépkezelő, járművezető foglalkozások. (5) Az őrök, takarítók csoportjába a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások, takarítók, őrök, anyagmozgatók egyéb segédmunkások. (6) A szakképzett pedagógusok csoportjába: a felsőfokú tanintézeti tanárok, a középiskolai tanárok, a középfokú intézmények szakoktatói, gyakorlati oktatói, egyéb középfokú tanintézeti oktatók, az általános iskolai tanárok, tanítók, az óvónők, egyéb alapfokú tanintézeti oktatók, gyógypedagógusok, konduktorok, egészségnevelők, egyéb speciális oktatók, nevelők, pedagógiai szakértők, egyéb szakképzett oktatók, nevelők. (7) Az egyéb pedagógus foglalkozások csoportjába: a képesítés nélküli pedagógusok, gyermek- és ifjúsági felügyelők, pedagógiai asszisztensek, egészségnevelő-asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek és egyéb pedagógusok.
Az 1992-ben készült adatfelvétel még a régi FEOR-besorolás alapján történt, mely a pedagógus-munkakörökre kevésbé részletes, de a csoportok képzése szempontjából ez nem jelent nehézséget, azok összehasonlíthatóak.

7.15. táblázat
A közoktatás egészében és az alap-, illetve középfokú oktatásban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag %-ában, 1989 és 2004 között

Év	Alapfok	Középfok	Közoktatás együtt
1989	90,2	126,8	98,9
1992	84,8	115,3	92,5
1994	89,7	110,6	95,6
1995	84,9	100,6	89,2
1996	78,2	94,2	82,7
1997	82,4	97,5	85,5
1998	78,9	92,2	82,2
1999	82,9	98,2	86,6
2000	80,8	91,6	83,3
2001	76,9	89,2	79,7
2002	83,1	95,2	85,9
2003	105,1	128,9	108,9
2004	103,2	121,6	107,6

Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétel adatai alapján Varga Júlia számításai

7.16. táblázat
Az alap- és középfokú oktatásban foglalkoztatott szakképzett pedagógusok keresete a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak átlagos keresetének arányában, 1989 és 2004 között (%)

Év	Alapfok	Középfok
1989	57,7	67,4
1992	62,3	72,2
1994	48,4	51,5
1995	47,6	48,9
1996	39,5	42,1
1997	43,5	52,2
1998	36,4	40,2
1999	51,3	52,6
2000	54,6	52,2
2001	48,4	50,4
2003	87,6	102,9
2004	66,2	78,6

Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétel adatai alapján Varga Júlia számításai

7.17. táblázat
A 15 éves gyakorlati idejű pedagógusok fizetése az 1 főre jutó GDP arányában Magyarországon és az OECD-országok átlagában oktatási szintenként, 1996, 2000 és 2003 (%)

Év	1996		2000		2003
	OECD	Magyar- ország	OECD	Magyar- ország	OECD	Magyar- ország
Általános iskola alsó tagozat (ISCED 1)	1,4	0,7	1,3	0,7	1,3	1,0
Általános iskola felső tagozat (ISCED 2)	1,4	0,7	1,4	0,7	1,4	1,0
Középfok (ISCED 3)	1,6	0,9	1,5	1,0	1,4	1,2

Forrás: Education at a Glance, 1998; 2002; 2005

7.18. táblázat
Nappali tagozaton, pedagógusképzésben részt vevők száma szintenként és szakcsoportonként, 1990/91–2004/05 (ezer fő)

Forrás: Az OFI adatai alapján S. Faragó Magdolna számításai
* A nemzetiségi és konduktor óvodapedagógus szakos hallgatókkal együtt.
** A nemzetiségi és konduktor tanítói szakos hallgatókkal együtt.
*** A főiskolákon és egyetemeken főiskolai szintű tanár szakos hallgatók.
**** Közgazdasági, műszaki, művészeti, agrárképzések mellett tanári képzésben is részt vevő hallgatók.

7.19. táblázat
A felsőoktatásban pedagógusoklevelet szerzettek száma és aránya a nappali és az összes tagozaton, 2001–2004

Megnevezés	2001	2002	2003	2004
	Nappali tagozaton
Összes pedagógusi oklevél	8 948	7 956	7 900	6 588
Valamennyi kiadott oklevél	29 746	30 785	31 929	31 633
Pedagógusi oklevelek aránya (%)	30,0	25,8	24,7	20,8
Levelező és esti tagozaton
Összes pedagógusi oklevél	13 627	12 788	12 008	11 488
Valamennyi kiadott oklevél	47 436	50 505	52 812	53 514
Pedagógusi oklevelek aránya (%)	28,7	25,3	22,7	21,5

Forrás: S. Faragó, 2006

7.20. táblázat
A pedagógusképzést folytató intézményekbe az első helyen jelentkezők* és az összes jelentkezések száma, 1986–2004

Év	Óvó-, tanítóképző főiskola		Tanárképző főiskola		Bölcsész, egyetemi		Természet- tudományi, egyetemi
	1. helyen jelent- kező	Összes jelent- kezés	1. helyen jelent- kező	Összes jelent- kezés	1. helyen jelent- kező	Összes jelent- kezés	1. helyen jelent- kező	Összes jelent- kezés
1986	5 915	5 915	7 436	7 436	2 495	2 495	1 728	1 728
1987	6 219	6 219	8 383	8 383	2 818	2 818	1 727	1 727
1988	5 748	5 748	9 250	9 250	3 172	3 172	1 969	1 969
1989	5 656	5 656	8 944	8 944	3 321	3 321	2 090	2 090
1990	6 343	6 343	8 570	8 570	4 175	4 175	2 488	2 488
1991	5 829	5 829	8 021	8 021	13 762	13 762	2 497	2 497
1992	5 766	5 766	6 784	6 784	9 981	9 981	3 971	3 971
1993	6 298	6 298	10 080	10 080	12 912	12 912	5 014	5 014
1994	7 173	7 173	10 087	10 087	16 257	16 257	5 339	5 339
1995	7 134	7 134	10 230	10 230	16 560	16 560	5 433	5 433
1996	4 453	9 026	6 186	15 881	14 745	27 574	4 453	9 272
1997	4 358	9 820	4 824	13 025	12 660	24 557	4 045	9 552
1998	4 087	9 731	5 319	15 242	11 973	24 543	3 693	9 273
1999	4 424	11 118	5 342	15 752	12 787	26 497	4 020	10 609
2000	4 075	10 915	5 320	16 595	11 463	26 179	4 118	11 274
2001	3 685	10 473	5 340	17 331	12 007	28 262	4 506	12 322
2002	4 007	11 102	6 346	19 404	12 064	29 718	4 781	13 235
2003	4 384	12 623	7 060	24 743	12 812	33 065	4 681	13 102
2004	4 853	14 634	8 882	28 192	12 878	36 263	5 340	15 541

Forrás: Az Országos Felvételi Iroda adatai alapján Varga Júlia számításai
* 1996-ig, a többes jelentkezés bevezetéséig az 1. helyen jelentkezők és az összes jelentkezés száma megegyezik.

7.21. táblázat
A pedagógusképzés szerkezete (2006 tavaszán)

Forrás: S. Faragó, 2006
* Ahol a szakok száma ennél több: a zenei művész tanár szakokon a hangszerek szerint, az agrár- és a műszaki területen pedig a mérnöktanári képesítés mindkét szinten valamennyi agrár-, illetve mérnöki szakra ráépülhet.

7.22. táblázat
Pedagógus-munkakörben alkalmazottak részvétele a pedagógusmunkát segítő képzésben, támogatott továbbképzésben a beszámolási időszakban, 2004/05

Továbbképzési formák			<25 év	25–34	35–49	49<</th>	Össze- sen
A beszámolási időszakban további képesítésért tanult			834	7 275	10 241	1 865	20 215
Ebből
	Végzettségi szintet emelő alap- vagy kiegészítő képzésben vett részt		260	1 777	1 526	212	3 775
	Második vagy további (azonos szintű) képesítésért tanult (egyetemen vagy főiskolán)		294	2 734	2 566	282	5 876
	Egyetemi szakirányú továbbképzésen vett részt		55	483	645	153	1 336
	Főiskolai szakirányú továbbképzésben vett részt		94	660	1 062	133	1 949
	OKJ képzésben vett részt		25	325	790	190	1 330
	Szakvizsgára felkészítő képzésben vett részt		19	764	2 661	552	3 996
	Kedvezmény szerint
		önerőből vállalt	305	1 598	1 004	140	3 047
		költség-hozzájárulással támogatott	143	1 973	3 271	564	5 951
		költség-hozzájárulással részben támogatott	164	2 142	3 581	557	6 444
Tanfolyami továbbképzésen vett részt (létszám, fő)			579	9 007	25 128	8 009	42 723
Ebből
	Téma szerint
		szaktárgyi elméleti	86	1 563	3 849	1 452	6 950
		módszertani	200	2 830	7 899	2 287	13 216
		informatikai	91	1 485	5 053	1 574	8 203
		egyéb, általános témájú	69	1 113	3 666	1 285	6 133
	Szervezés szerint
		felsőoktatási intézmény által szervezett	34	588	1 650	523	2 795
		pedagógiai szakmai szolgáltató által szervezett	359	5 348	15 445	4 927	26 079
		nemzetközi egyezmény keretében szervezett	11	204	539	189	943
	Kedvezmény szerint
		önerőből vállalt	17	280	746	214	1 257
		költség-hozzájárulással támogatott	280	4 748	12 741	4 322	22 091
		költség-hozzájárulással részben támogatott	123	1 748	6 168	1 637	9 676
	Időtartam
		30 órás	266	4 180	11 980	4 046	20 472
		60 órás	109	1 624	5 132	1 416	8 281
		90 órás	17	259	652	230	1 158
		120 órás	52	881	2 480	617	4 030
A beszámolási időszakban képesítést szerzett							11 667

Forrás: OM 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai