5. Az oktatás tartalma

5.1. táblázat
Óratervi arányok az OECD-országokban a 9–11 éves korosztályok oktatásában, 2004 (%)

Országok	Olva- sás- írás	Mate- ma- tika	Termé- szet- tudo- mány	Társa- dalom- tudo- mány	Ide- gen nyelv	Infor- ma- tika	Művé- szetek	Test- neve- lés	Val- lás- isme- ret	Tech- nikai isme- retek	Egyéb	Kötött össze- sen	Szaba- don terv- ezhető	Összes köte- lező	Nem köte- lező
	(1)	(2)	(3)	(4)	(5)	(6)	(7)	(8)	(9)	(10)	(11)	(12)	(13)	(14)	(15)
Anglia	27	22	10	8	n	9	8	7	5	n	5	100	n	100	n
Ausztrália1	13	9	2	3	1	2	4	5	1	n	1	42	58	100	n
Ausztria	24	16	10	3	8	n	18	10	8	x(12)	3	100	x(12)	100	m
Belgium (fr.)1	a	a	a	a	5	a	a	7	7	a	n	19	81	100	n
Csehország	24	19	9	11	13	n	14	8	n	n	n	97	3	100	n
Dánia	26	16	8	4	7	n	22	11	4	n	3	100	n	100	n
Finnország	23	16	11	2	9	n	14	9	6	n	n	90	10	100	3
Francia- ország	30	19	5	10	9	3	9	14	n	n	n	100	n	100	n
Görög -ország	29	14	11	11	10	n	8	7	7	n	2	100	n	100	n
Hollandia	30	19	x(4)	15	2	2	10	7	4	n	12	100	n	100	n
Izland	16	15	8	8	4	6	12	9	3	5	3	89	11	100	n
Írország	29	12	4	8	x(13)	n	12	4	10	n	14	92	8	100	n
Japán	19	15	9	9	n	n	10	9	n	n	21	91	9	100	m
Korea	19	13	10	10	5	2	13	10	n	2	3	87	13	100	n
Lengyel- ország	21	16	12	5	11	5	5	12	8	n	4	100	n	100	20
Luxemburg	25	18	6	2	21	n	11	10	7	n	n	100	n	100	n
Magyar- ország	28	16	6	7	9	0	15	11	0	4	4	100	0	100	15
Mexikó	30	25	15	20	n	n	5	5	n	n	n	100	n	100	n
Néme- tország	21	18	7	5	9	1	15	11	7	n	3	97	3	100	n
Norvégia	23	15	7	8	6	n	16	7	9	n	9	100	n	100	n
Portugália	15	12	9	6	11	12	6	9	n	n	17	97	3	100	3
Spanyol- ország	22	17	9	9	13	n	11	11	x(13)	n	n	91	9	100	n
Svédország	22	14	12	13	12	x(3)	7	8	x(4)	7	n	94	6	100	n
Törökország	19	13	10	10	9	n	7	7	7	9	1	91	9	100	20
OECD-átlag1	24	16	9	8	8	2	11	9	4	1	5	96	4	100	3

Forrás: Education at a Glance, 2006
1. Ausztrália és Belgium (fr.) adatait az OECD-átlag nem tartalmazza.
Megjegyzés: A táblázatban nem szerepel az összes OECD-tagország.Magyarázat: n = alacsony érték vagy 0; x = más, a zárójelben feltüntetett sorszámú kategóriában szerepel; m = hiányzó adat; a = a kategória nem alkalmazható.

5.2. táblázat
Óratervi arányok az OECD-országokban a 12–14 éves korosztályok oktatásában, 2004 (%)

Országok	Olva- sás- írás	Mate- ma- tika	Termé- szet- tudo- mány	Társa- dalom- tudo- mány	Ide- gen nyelv	Infor- ma- tika	Művé- szetek	Test- neve- lés	Val- lás- isme- ret	Tech- nikai isme- retek	Egyéb	Kötött össze- sen	Szaba- don tervez- hető	Összes köte- lező	Nem köte- lező
	(1)	(2)	(3)	(4)	(5)	(6)	(7)	(8)	(9)	(10)	(11)	(12)	(13)	(14)	(15)
Anglia	13	13	13	13	9	12	9	8	5	n	3	100	n	100	4
Ausztrália	11	11	8	8	5	7	7	8	1	n	3	67	33	100	5
Ausztria	13	15	13	12	11	n	16	10	7	2	n	100	x(12)	100	m
Belgium (fr.)1	16	13	9	13	13	3	3	9	6	n	3	88	13	100	6
Csehország	12	13	20	16	10	3	8	7	n	n	n	88	12	100	n
Dánia	21	14	17	7	18	n	9	7	3	n	3	100	n	100	n
Finnország	13	12	13	5	14	n	9	7	4	4	n	80	20	100	2
Francia- ország	17	15	12	13	12	6	7	11	n	n	n	93	7	100	10
Görög- ország	12	11	10	10	15	5	6	8	6	1	16	100	n	100	n
Hollandia	10	10	8	11	14	5	7	9	n	3	n	78	22	100	n
Izland	14	14	8	6	17	4	7	8	2	4	3	85	15	100	n
Írország2	28	13	8	17	7	x(15)	4	5	9	x(15)	5	97	3	100	7
Japán	11	10	9	9	10	3	7	9	n	n	18	87	13	100	m
Korea	13	11	11	10	10	4	8	8	n	4	5	82	18	100	n
Lengyel- ország	18	14	16	9	10	5	4	11	7	n	6	100	n	100	8
Luxemburg3	22	15	5	10	20	n	10	8	6	n	5	100	n	100	n
Magyar- ország	15	11	17	11	11	3	10	8	n	4	9	100	n	100	28
Mexikó	14	14	17	26	9	n	6	6	n	9	n	100	n	100	n
Német- ország	14	14	10	12	16	3	10	9	5	2	2	97	3	100	n
Norvégia	16	13	9	11	10	n	8	10	7	n	16	100	n	100	n
Olaszország1	22	10	10	15	10	10	13	7	3	n	n	100	n	100	n
Portugália	12	12	11	16	13	4	7	9	n	n	11	94	6	100	2
Spanyol- ország	16	11	11	10	10	8	11	7	x(13)	x(13)	3	87	13	100	n
Svédország	22	14	12	13	12	x(3)	7	8	x(4)	7	n	94	6	100	n
Török- ország	15	14	16	10	15	n	4	6	5	4	3	91	9	100	12
OECD-átlag	16	13	12	12	12	3	8	8	3	2	5	92	8	100	4

Forrás: Education at a Glance, 2006
1 Csak a 12–13 éveseket tartalmazza.
2 A 13–14 évesek esetében a művészetek a nem kötelező kategóriában jelenik meg.
3 A német, ha az tanítási nyelv, az olvaság-írás kategóriában jelenik meg.
Magyarázat: n = alacsony érték vagy 0; x = más, a zárójelben feltüntetett sorszámú kategóriában szerepel; m = hiányzó adat.

5.3. táblázat
A NAT 2003-hoz kiírt kerettantervi pályázaton akkreditált tantervek, 2004

Kerettanterv megnevezése	Iskola típusa	Benyújtó	Bizottsági javaslat
Miniszteri döntés: KIHIRDETÉS
Apáczai Kerettanterv-család	általános iskola	NYME Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola, Győr	kihirdetés
Hétszíntan tanterv sajátos nevelési igényű gyerekeknek	általános iskola	Hétszínvirág Általános Iskola, Marcali	kihirdetés
Humanisztikus kooperatív tanulás kerettanterv az 1–4. évfolyamra	általános iskola	Humanisztikus Kooperatív Tanulás – 2000 Közhasznú Alapítvány Általános Iskola, Művészeti Iskola, Jászfényszaru	kihirdetés
A Nemzeti Tankönyvkiadó Műhelyének kerettanterve	általános iskola	Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola, Kecskemét	kihirdetés
Nyíregyházi Tantervcsalád	általános iskola	Árpád Fejedelem Általános és Művészeti Iskola Komplex Szakszolgálati Intézet, Nyíregyháza	kihirdetés
MOZAIK kerettanterv – NAT 2003	általános iskola	Arany János Általános Iskola, Szeged	kihirdetés
MOZAIK kerettanterv – NAT 2003	gimnázium	Garay János Gimnázium, Szekszárd; Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, Szeged	kihirdetés
Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv	gimnázium	Képesség- és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, Várpalota	kihirdetés
Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv	szakiskola	Képesség -és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, Várpalota	kihirdetés
Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv	általános iskola	Veszprém Egyetem TK ÉKP Központ Kísérleti Iskola, Zalabér	kihirdetés
Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv	6 évfolyamos gimnázium	Makláry Lajos Általános, Művészeti Iskola és Gimnázium, Hajdúnánás	kihirdetés
Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szak-szolgálat Helyi Tanterve	általános iskola és készségfejlesztő speciális szakiskola	Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat, Budapest	kihirdetés
Miniszteri döntés: JÓVÁHAGYÁS
Értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív program kerettanterve	általános iskola	Képesség- és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, Várpalota	jóváhagyás
Értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív program kerettanterve	gimnázium	Képesség- és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, Várpalota	jóváhagyás

Forrás: Sulinova Kht. archívum és a Kerettantervi rendelet melléklete

5.4. táblázat
A kihirdetett, jóváhagyott és kiadott kerettantervek megoszlása pedagógiai szakaszok és iskolatípusok szerint, 2005

Pedagógiai szakaszok/ iskolatípusok	Kihirdetett kerettantervek	Jóváhagyott kerettantervek
1–4. évfolyam	1
1–8. évfolyam	7	1
Ebből: SNI-gyerekek iskoláinak	2
4 évfolyamos gimnázium	2	1
6 évfolyamos gimnázium	1
Szakiskola	1
Összesen	12	2

Forrás: Sulinova Kht. archívum és a Kerettantervi rendelet melléklete

5.5. táblázat
A kihirdetett és jóváhagyott kerettantervek használatának gyakorisága az általános iskolák 1–4. évfolyamos helyi tanterveinek készítésekor az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%)

Kerettantervek	%
Apáczai kerettanterv	59
OM kerettanterv	46
Nemzeti Tankönyvkiadó kerettanterve	28
Mozaik kerettanterv	18
Nyíregyházi tantervcsalád	14
Értelmileg akadályozott tanulók kerettanterve (Bárczi)	8
Hétszíntan tanterv SNI-gyerekeknek	5
Képességfejlesztő és értékőrző tanterv	3
A többi együtt	3

Forrás: Az iskolai eredményesség vizsgálata, 2005
A feltett kérdés: „Kérem, mondja meg annak a kerettantervnek (kerettanterveknek) a nevét, amit felhasználtak!”

5.6. táblázat
A különböző kompetenciaterületeket tesztelő intézmények száma, 2005

Kompetenciaterület életkori szakaszonként	Tesztelő intézmények (db)
Óvodai programcsomag	18
Szövegértés 1–4. évfolyam	44
Szövegértés 5–8. évfolyam	37
Szövegértés középiskola	38
Matematika 1–4. évfolyam	43
Matematika 5–8. évfolyam	37
Matematika középiskola	38
Életpálya-építési 1–4. évfolyam	31
Életpálya-építési 5–8. évfolyam	42
Életpálya-építési középiskola	37
Szociális, életviteli és környezeti 1–4. évfolyam	10
Szociális, életviteli és környezeti 5–8. évfolyam	23
Szociális, életviteli és környezeti középiskola	23
Angol idegen nyelvi 5–8. évfolyam	20
Angol idegen nyelvi középiskola	22
Német idegen nyelvi 5–8. évfolyam	24
Német idegen nyelvi középiskola	22
Francia idegen nyelvi középiskola	4

Forrás: Sulinova Kht.

5.7. táblázat
A tanulók éves kötelező óraszámainak változása és a nem kötelező tanórai foglalkozások aránya, 2005/06 (%)

Óraszámok	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.
Korábbi kötelező óraszámok	740	740	832	832	925	925	1017	1017	1100	1110
Új kötelező óraszámok	740	740	740	832	832	832	925	925	1017	1017
A nem kötelező tanórai foglalkozások %-os aránya	10	10	10	10	25	25	30	30	45	45
A nem kötelező tanórai foglalkozások éves óraszámának csökkenése	–	–	9	–	23	23	28	28	42	42

Forrás: 10/2003. (IV. 28.) OM rendelet 1. számú melléklet és 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 52. § (7) bekezdés.Megjegyzés: A kiemelések a 2005/06-os tanévben érvényes kötelező óraszámokat mutatják.

5.8. táblázat
Éves tanulói óraszámok* az OECD-országokban azokban az osztályokban, ahová a 7–8, 9–11, 12–14 és a 15 éves gyerekek járnak, 2004

Országok	Életkor
Országok	7–8 évesek	9–11 évesek	12–14 évesek	15 évesek
Anglia	888	894	938	950
Ausztrália	981	982	1010	1020
Ausztria	755	835	985	1080
Belgium (flamand)	832	832	1000	1000
Belgium (francia)	840	840	1020	1020
Csehország	658	770	897	965
Dánia	641	743	870	840
Finnország	530	673	815	858
Franciaország	883	871	1055	1148
Görögország	864	928	998	1307
Hollandia	940	1000	1067	n. a.
Izland	700	778	848	863
Írország	941	941	907	891
Japán	712	776	871	n. a.
Korea	612	703	867	1020
Lengyelország	677	752	852	884
Luxemburg	847	847	782	750
Magyarország	611	718	950	1106
Mexikó	800	800	1167	1124
Németország	631	788	875	892
Norvégia	599	713	827	855
Olaszország	990	990	963	908
Portugália	880	892	954	938
Spanyolország	792	792	956	978
Svédország	741	741	741	741
Törökország	864	864	887	959
Új-Zéland	985	985	962	950
Az országok átlaga	785	831	928	962

Forrás: Education at a Glance, 2006
* A kötelező és nem kötelező óraszámok együtt.
Megjegyzés: Az óraszámokat egységesen 60 perces órákra számították át.

5.9. táblázat
A tanulólétszám változása az alapfokú művészetoktatásban négy művészeti ágban, 1998/99 és 2004/05

Művészeti ágak	Tanulók (fő)		Változás 1998/99=100%
Művészeti ágak	1998/99	2004/2005	Változás 1998/99=100%
Klasszikus zene	96 423	125 142	129,8
Népzene	2 329	5 289	227,1
Jazz zene	1 493	899	60,2
Elektroakusztikus zene	–	3 933	–
Előképző	17 887	28 007	156,6
Zeneművészeti ágak összesen*	118 132	163 270	138,2
Táncművészeti ág	31 277	117 492	375,6
Képző- és iparművészeti ág	16 657	60 955	365,9
Színművészeti és bábművészeti ág	4 461	23 116	518,2
Mindösszesen	170 527	364 833	213,9

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Középfokú oktatás 1998/99, OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005, valamint OM 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* A és B tagozatosok összesen.

5.10. táblázat
Az alapfokú művészetoktatásban dolgozó pedagógusok adatai képzési szerkezet szerint, 2004/05

Művészeti ágak	Tanszakok (db)	Tanárok (fő)	Művészeti főiskolát végzett (fő)	Felsőfokú művészeti végzettséggel rendelkezők aránya (%)	Képesítés nélküliek aránya (%)*
Klasszikus zene	27	12 256	9 533	77,8
Népzene	16	548	271	49,5
Jazz zene	9	84	58	69,0
Elektroakusztikus zene	3	324	196	60,5
Zenem	53	13 212	10 058	76,1	5,5
Táncm	4	3 477	1 536	44,2	16,7
Képző- és iparm	13	2 749	831	30,2	4,7
Színm	2	1 159	307	26,5	4,6
Mindösszesen	72	20 597	12 732	61,8	6,9

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005 alapján Vágó Irén számításai
* A képesítés nélküli oktatókról csak m

5.11. táblázat
A fogyatékos (a nemzetközi A kategóriába tartozó) gyerekek, tanulók megoszlása az iskolarendszerben történő elhelyezésük szerint, 2001/02 (%)

Országok	Speciális iskola	Speciális osztály	Többségi osztály	Összesen
Kanada			100,0	100,0
Spanyolország	13,2		86,8	100,0
Egyesült Királyság	35,6		64,4	100,0
Mexikó	33,3	7,5	59,2	100,0
Egyesült Államok	4,3	40,8	54,9	100,0
Törökország	57,0	15,0	28,0	100,0
Franciaország	57,8	21,3	20,9	100,0
Hollandia	81,0		19,0	100,0
Szlovákia	74,3	7,2	18,5	100,0
Japán	33,0	48,6	18,4	100,0
Németország	83,9		16,1	100,0
Magyarország	60,7	28,5	10,8	100,0
Csehország	87,6	3,3	9,1	100,0
Korea	52,6	42,8	4,6	100,0
Belgium	96,7		3,3	100,0

Forrás: Students with disabilities, learning difficulties and disadvantages, 2005

5.12. táblázat
Az integrált nevelésben/oktatásban részesülő gyerekek száma és aránya programtípusonként, az összes SNI-, illetve a nemzetközi A kategória szerinti fogyatékos gyerekek, tanulók körében, 2001/02 és 2004/05 között

Megnevezés	Összes sajátos nevelési igényű tanuló
Megnevezés	2001/02	2002/03	2003/04	2004/05
Óvoda	4 249	4 916	5 725	5 746
Általános iskola	46 575	49 967	54 055	56 922
Szakiskola	619	1 227	1 467	2 011
Speciális szakiskola	6 291	7 200	8 147	8 369
Gimnázium	351	284	558	681
Szakközépiskola	425	568	545	748
SNI összes	58 510	64 162	70 497	74 477
Összes integrált (fő)	12 620	18 128	24 979	31 258
Összes integráltak aránya (%)	21,6	28,3	35,4	42,0
Integrált fogyatékosok (nemzetközi A) aránya (%)	9,4	11,5	13,8	16,4

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005 adatai alapján Vágó Irén számításai

5.13. táblázat
Az integrált nevelésben/oktatásban részesülő gyerekek, tanulók száma és aránya programtípusonként, az összes SNI-gyerek, tanuló körében, 2004/05

Megnevezés		Összes SNI (fő)	Integrált (fő)	Integrált aránya (%)
Óvoda		5 746	4 317	75,1
Általános iskola		56 922	24 067	42,3
Középfok együtt		11 809	2 874	24,3
	Szakiskola	2 011	1 617	80,4
	Speciális szakiskola	8 369	0	0,0
	Gimnázium	681	509	74,7
	Szakközépiskola	748	748	100,0
SNI összes		74 477	31 258	42,0

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatás évkönyv 2004/2005 adatai alapján Vágó Irén számításai

5.14. táblázat
A nemzetiségi oktatásban részt vevő óvodások és tanulók számának változása pedagógiai szakaszonként és évfolyamonként,* 2001/02–2004/05

Évfolyamok	2001/02	2002/03	2003/04	2004/05
Óvoda	25 844	26 726	31 587	35 214
1. évfolyam	10 571	10 942	10 954	11 521
2. évfolyam	10 634	10 328	10 763	10 948
3. évfolyam	10 561	10 612	10 545	11 255
4. évfolyam	10 453	10 518	10 749	10 919
1–4. évfolyam	42 219	42 400	43 011	44 643
5. évfolyam	10 595	10 599	10 296	11 027
6. évfolyam	10 025	10 477	10 389	10 625
7. évfolyam	9 362	9 348	9 827	10 529
8. évfolyam	8 848	8 859	8 914	9 995
5–8. évfolyam	38 830	39 283	39 426	42 176
9. évfolyam	1 597	1 644	1 783	1 560
10. évfolyam	1 333	1 403	1 380	1 427
11. évfolyam	1 051	1 146	1 264	1 105
12. évfolyam	852	975	929	875
13. évfolyam	139	102	77	105
14. évfolyam	27	18	4	14
9–14. évfolyam	4 999	5 288	5 437	5 086
Összesen	111 892	113 697	119 461	127 119

Forrás: OM 2001/2002., 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* A következő feladatellátási helyeken: óvoda, általános iskola, szakiskola, speciális szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, cigány kisebbségi oktatással együtt.
Megjegyzés: Az eredmények azért térhetnek el az OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005-ben található adatoktól (főleg az új rendszerű adatfelvétel első két évében), mert az évkönyvet összeállító munkatársak utólag több (manuális) javítást eszközöltek az adatbázisokban a kitöltési hibák miatt, mely változtatások már nem kerülhettek át a részünkre korábban átadott adatbázisokba.

5.15. táblázat
A nemzetiségi tankönyvek megoszlása (db) nyelvenként és tantárgyanként, 2005/06

Tantárgy/Nyelv	Beás/ Cigány	Bolgár	Görög	Gradistyei horvát	Horvát	Német	Román	Szerb	Szlovák	Szlovén	Összesen
Biológia					2	2		2	3		9
Ének-zene					5	7	6		8	3	29
Fizika						1		4			5
Földrajz					9	11	1	1	4		26
Informatika, számítástechnika					1			1			2
Kémia					1						1
Környezetismeret- természetismeret					9	6	4	3	5		27
Matematika					7			3	8		18
Népismeret-néprajz	1	1	1		3	3	1		1	3	14
Nyelv és irodalom	5	1		20	32	60	19	15	55	10	217
Technika					5	1	2		2		10
Történelem és állampolgári ismeretek					19	18	12	10	23		82
Összesen	6	2	1	20	93	109	45	39	109	16	440

Forrás: Tankönyvi adatbázis, 2005/06 alapján Szalai Sándor és Vágó Irén számításai

5.16. táblázat
A nemzetiségi pedagógusképzésben tanulók száma szakok szerint, 2004/05

Nyelv	Óvodapedagógus	Tanító	Tanár	Összesen
Cigány	7	10	–	17
Horvát	11	7	76	94
Német	252	160	194	606
Román	18	2	38	58
Szerb	–	7	–	7
Szlovák	12	14	34	60
Szlovén	–	–	6	6
Összesen	300	200	348	848

Forrás: OM Statisztikai Tájékoztató, Felsőoktatás 2004/2005 alapján Vágó Irén számításai

5.17. táblázat
A felnőtt (15 évnél idősebb) magyar népesség által beszélt nyelvek, illetve az idegen nyelvet beszélők aránya a népszámlálási és az európai* közvélemény-kutatási adatok tükrében, 1990, 1995, 2001 és 2005 (%)

Beszélt nyelvek	Népszámlálás	Eurobarometer	Népszámlálás	Eurobarometer
Beszélt nyelvek	1990	1995	2001	2005
Német	4,9	8	9,9	16
Angol	2,5	6	9,8	16
Orosz	1,7	3	1,9	2
Francia	0,6	–	1,1	–
Olasz	0,2	–	0,6	–
Egyéb**	3,2	–	3,1	1
Összesen	10,2	17*	26,6	35
Nyelvet beszélők***	9,1	14	19,2	29

Forrás: KSH; Eurobarometer {[www.tns-global.hu/eurobarometer]}
* Az Eurobarometer Európa legnagyobb közvélemény-kutatása, amely 25 tagállamban havonta méri fel az Európai Unió polgárainak véleményét. Az Eurobarometer adatai csak tájékoztató jellegűek, mert a kérdezés csak a három leginkább beszélt nyelvre vonatkozott.
** Az egyéb nyelvek között a hazánkban élő nemzetiségek által beszélt nyelvek dominálnak.
*** A nyelvet beszélők egy része két vagy több nyelvet beszél.

5.18. táblázat
A nyelvi előkészítő évfolyammal kapcsolatos vélemények megoszlása a felnőtt lakosság körében, 2005 (%)

1. állítás	Egyetért az 1. állítással	Nem tudja	Egyetért a 2. állítással	2. állítás
A 0. évfolyammal végre megold egy rég megoldatlan kérdést az iskola.	48,5	30,2	21,3	A 0. évfolyammal az iskola csak újra bebizonyítja, hogy nem tud nyelvet oktatni.
A 0. évfolyammal végre valódi lehetőséget biztosít arra, hogy a középiskolás tanulók közül az is elsajátíthasson egy idegen nyelvet a középiskola folyamán, akit a család nem tud különórákkal támogatni.	53,6	28,2	18,2	A 0. évfolyammal újra csak azok kerülnek jó helyzetbe, akik amúgy is jó esélyekkel bírtak az eredményes nyelvtanulásra.
A 0. évfolyam kedvező alkalom az iskoláknak pluszforrások szerzésére és a tanárok foglalkoztatására a csökkenő tanulólétszám mellett.	40,3	31,5	28,2	A 0. évfolyam megszervezése nagy tehertétel az iskoláknak a pluszévfolyam beiktatása következtében.
A 0. évfolyam nagy tehertétel a családok számára, mivel egy évvel tovább marad a gyerek tanulói státusban a középiskolában.	33,0	27,2	39,8	A 0. évfolyam megtakarítás a családoknak, mert nem kell a gyereket különórára járatni.
A 0. évfolyam jelentős kiadás az államnak, de a legfontosabb oktatási problémát oldja meg.	49,4	30,1	20,5	A 0. évfolyam jelentős kiadás az államnak, ezt a pénzt más, fontosabb problémák megoldására kellene fordítania.

Forrás: Gallup, 2005 alapján Vágó Irén számításai

5.19. táblázat
Az általános iskolai idegennyelv-oktatás mutatóinak alakulása, nappali tagozaton 1992/93, 1997/98–1999/00, valamint 2001/02 és 2004/05 között

Mutató	1992/93	1998/99	1999/00	2001/02	2002/03	2003/04	2004/05
Összes tanuló	1 071 727	973 326	969 755	944 244	930 386	909 769	887 785
Nyelvet tanuló	609 231	695 594	699 808	625 730	636 030	623 319	619 368
Az összes tanuló %-ában	66,2	71,5	72,2	66,3	68,4	68,5	69,8

Forrás: 1992/93 az MKM oktatási statisztikája, 1998/99-től az OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005 alapján Vágó Irén számításai
Megjegyzés: 1999/00. tanévig csak a kötelező (első) idegennyelv-oktatásban részt vevők, azóta mind az 1, mind a 2, mind a 3 vagy több nyelvet tanulók számát tartalmazza. A tanulók többször is szerepelnek a táblázatban, ha több nyelvet tanulnak. Az általános iskolai adatokban a 2001/02-es tanévtől a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok 5–8. évfolyamos tanulói nem szerepelnek, a gyógypedagógiai oktatásban nyelvet tanulók viszont ettől a tanévtől kezdődően szerepelnek. A létszámadatokban minden korábbi évben is szerepelnek a gyógypedagógiai tanterv szerint tanulók.

5.20. táblázat
Az idegen nyelvet tanulók és az egy tanulóra jutó nyelvek változása a középfokú oktatásban, nappali tagozaton 1992/93, valamint 2001/02 és 2004/05 között

Mutató	Vizsgált évek
Mutató	1992/93	2001/02	2002/03	2003/04	2004/05
Középiskolák*
A tanulók száma	322 954	420 889	426 301	438 069	438 668
Idegen nyelvet tanulók száma**	406 191	565 997	585 154	597 391	599 436
Egy tanulóra jutó tanult nyelvek átlaga	1,3	1,3	1,4	1,4	1,4
Középfokú iskolák***
A tanulók száma	511 524	544 840	549 642	561 526	562 071
Idegen nyelvet tanulók száma	431 098	648 300	676 100	690132	570 440
Egy tanulóra jutó tanult nyelvek átlaga	0,8	1,2	1,2	1,2	1,2

Forrás: 1992/93 az MKM oktatási statisztikája, 2001/02-től az OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005 alapján Vágó Irén számításai
* Gimnázium és szakközépiskola.
** A tanulók többször is szerepelnek a táblázatban, ha több nyelvet tanulnak.
*** Gimnázium és szakközépiskola mellett a szakiskola is.

5.21. táblázat
A tanulólétszám és az idegen nyelvet tanulók számának változása a szakiskolai (korábban szakmunkás) képzésben, nappali tagozaton, 1989/90 és 2004/05 között

Tanév	Tanuló	Nyelvet tanuló	%
1990/91	225 356	25 072	11,1
1992/93	216 222	24 907	11,5
1994/95	191 297	36 142	18,9
1996/97	163 770	39 742	24,3
1998/99	132 623	55 980	42,2
1999/00	121 680	62 783	51,6
2001/02	123 951	82 303*	66,4
2002/03	130 541	90 946	69,7
2003/04	131 604	92 741	70,5
2004/05	131 772	94 163	71,5

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005 alapján Vágó Irén számításai
* 2001/02-től a szakiskolai adatokban a speciális szakiskolában tanulók és ott nyelvet tanulók is szerepelnek.

5.22. táblázat
Az egyes idegen nyelveket tanuló diákok számának* és arányának megoszlása az általános, a közép- és a szakiskolákban, nappali tagozaton, 1992/93, 1997/98, 2001/02, 2004/05 (%)

Nyelvek	1992/93		1997/98		2001/02		2004/05
Nyelvek	Fő	%	Fő	%	Fő	%	Fő	%
Általános iskola
Angol	224 024	31,6	300 766	43,7	336 642	53,8	373 172	60,3
Német	325 408	45,9	364 351	53,0	275 652	44,0	237 448	38,3
Francia	12 122	1,7	7 299	1,0	5 575	0,9	3 519	0,6
Orosz	138 249	19,5	7 390	1,1	3 538	0,6	1 450	0,2
Egyéb	9 428	1,3	7 929	1,2	4 323	0,7	3 779	0,6
Összesen	709 231	100,0	687 735	100,0	625 730	100,0	619 368	100,0
Középiskola
Angol	171 232	39,0	235 383	46,6	281 510	49,7	317 240	52,9
Német	148 922	33,9	201 196	39,8	215 756	38,1	219 435	36,6
Francia	29 380	6,7	27 578	5,5	27 716	4,9	27 184	4,5
Orosz	56 657	12,9	9 212	1,8	3 839	0,7	2 522	0,4
Egyéb	32 894	7,5	31 921	6,3	37 176	6,6	33 055	5,5
Összesen	439 085	100,0	505 290	100,0	565 997	100,0	599 436	100,0
Szakiskola
Angol	5 905	23,7	9 299	21,0	26 565	32,3	37 501	39,8
Német	14 921	60,0	30 907	69,6	51 295	62,3	54 217	57,6
Francia	1 135	4,5	1 558	3,5	2 426	3,0	1 152	1,2
Orosz	2 388	9,6	1 532	3,5	1 193	1,4	810	0,9
Egyéb	558	2,2	1 077	2,4	824	1,0	483	0,5
Összesen	24 907	100,0	44 373	100,0	82 303	100,0	94 163	100,0

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005 alapján Vágó Irén számításai
* A tanulók többször is szerepelnek a táblázatban, ha több nyelvet tanulnak. A 2001/02-es tanév adatai azért módosultak a korábbi adatokhoz képest, mert az OM az évek során módosította az idegennyelv-oktatásra vonatkozó adatait (az első 1-2 év adatfelvételi hibái miatt), és ezért az általuk közölt adatok eltérnek a korábbi és a későbbi évek Oktatási évkönyveiben. Mi a publikált legutolsó, a 2004/2005. tanév adatait tartalmazó évkönyvet vettük figyelembe.
Megjegyzés: 2001/02-től a szakiskolai adatokban a speciális szakiskolában nyelvet tanulók is szerepelnek.

5.23. táblázat
Alap-, átlagos és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló általános iskolások száma*, 2004/05

Nyelv	Alap (<3)	Átlagos (3-5)	Emelt (>5)	Összesen
Angol	87 216	248 658	31 810	367 684
Német	48 583	168 663	17 133	234 379
Francia	1 430	1 605	352	3 387
Olasz	384	460	5	849
Orosz	654	796	0	1 450
Spanyol	158	233	0	391
Latin	45	71	0	116
Egyéb**	2 747	7 703	39 840	50 290
Összesen 2004/05-ben	141 217	428 189	89 140	658 546
Összesen 2001/02-ben	313 854	340 182	13 542	667 578

Forrás: OM 2004/05. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Vágó Irén számításai
* A több idegen nyelvet tanulók minden tanult nyelvnél szerepelnek.
** Az egyéb nyelvek a nemzetiségi nyelveket is tartalmazzák.

5.24. táblázat
Alap-, átlagos és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló középiskolások száma* nyelvenként, 2004/05

Középfokú képzési forma	Angol	Német	Francia	Orosz	Olasz	Spanyol	Latin	Egyéb**	Összesen
Alap (<3)
Gimnázium	5 445	4 657	1 146	348	171	226	3 737	168	15 898
Szakközépiskola	12 792	7 735	1 063	156	228	0	278	138	22 390
Összesen	18 237	12 392	2 209	504	399	226	4015	306	38 288
Átlagos (3–5)
Gimnázium	119 683	91 885	18 007	1 453	10 165	3 707	7 851	1194	253 945
Szakközépiskola	98 397	66 733	2 993	381	1 025	198	2	207	169 936
Összesen	218 080	158 618	21 000	1 834	11 190	3 905	7 853	1401	423 881
Emelt (>5)
Gimnázium	41 526	22 928	2 289	134	1 194	735	39	595	69 440
Szakközépiskola	31 898	19 917	588	50	425	259	0	479	53 616
Összesen	73 424	42 845	2 877	184	1 619	994	39	1074	123 056
Összesen
Gimnázium	166 654	119 470	21 442	1 935	11 530	4 668	11 627	1957	339 283
Szakközépiskola	143 087	94 385	4 644	587	1 678	457	280	824	245 942
Összesen	309 741	213 855	26 086	2 522	13 208	5 125	11 907	2781	585 225

5.25. táblázat
A CLIL idegen nyelvi és/vagy regionális/kisebbségi képzés programjainak célnyelvei az európai uniós és a tagjelölt országokban, 2005

Ország	Idegen nyelv vagy másik hivatalos nyelvek	Regionális és/vagy kisebbségi nyelvek
Ausztria	Angol, francia és olasz	Szlovén, horvát, magyar, cseh, szlovák és cigány
Belgium (francia)	Holland, német, angol	–
Belgium (német)	Francia	–
Belgium (flamand)	–	–
Bulgária	Francia, német, spanyol és angol	–
Ciprus	–	–
Csehország	Angol, francia, német, olasz, spanyol	–
Dánia	–	–
EK Anglia	Nagyrészt francia, német és spanyol	–
EK Wales	–	Wales-i
EK Észak-Írország	–	Ír
EK Skócia	–	Gael
Észtország	Nagyrészt angol, német és francia	Orosz
Finnország	Svéd, francia, angol, német és orosz	Lapp
Franciaország	Angol, német, spanyol és olasz	Baszk, breton, katalán, korzikai, kreol, tahi
Görögország	–	–
Hollandia	Angol és német	Fríz
Izland	–	–
Írország	Angol és ír	–
Lengyelország	Francia, spanyol, német, angol és olasz	Fehérorosz, litván, német, szlovák, ukrán, kashubi, rutén és cigány
Lettország	Angol, német és francia	Lengyel, észt, litván, orosz, fehérorosz és ukrán, héber és cigány
Liechtenstein	–	–
Litvánia	–	–
Luxemburg	Német, francia és angol	–
Magyarország	Német, angol, spanyol, francia, olasz, orosz és kínai	Német, horvát, román, szerb, szlovén és szlovák
Málta	Angol	–
Németország	Nagyrészt angol és francia	Szorb és dán
Norvégia	Angol	Lapp és finn
Olaszország	Angol, német és francia	Szlovén és más nyelvek
Portugália	–	–
Románia	Angol, francia, német és olasz	Német, cigány, cseh, horvát, magyar, szlovák, szerb, ukrán, török és görög
Spanyolország	Angol és francia	Baszk, katalán, gallego és valenciai
Szlovénia	–	Magyar és olasz
Szlovákia	Angol, francia, német, spanyol és orosz	Magyar, ukrán és rutén
Svédország	Angol, német, francia és spanyol	Jiddis, lapp, torndalen finn, finn és cigány

Forrás: Content and Language Integrated Learning (CLIL) at School in Europe, 2005

5.26. táblázat
Az adott nyelvet képesítés nélkül tanító pedagógusok aránya az adott nyelvet tanító összes pedagógushoz képest, az összes képzési szint átlagában, 2001/02–2004/05 (%)

Nyelv	2001/02	2002/03	2003/04	2004/05
Angol	9,4	7,2	5,4	4,2
Német	10,3	8,1	5,9	4,5
Francia	1,1	0,8	0,9	0,5
Olasz	2,0	1,2	2,8	1,5
Orosz	2,9	2,1	2,4	1,3
Spanyol	4,5	4,9	0,0	2,9
Latin	2,0	1,4	1,5	0,8
Egyéb	5,3	4,3	4,6	0,0

Forrás: OM 2001/2002., 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

5.27. táblázat
Az adott nyelvet tanító tanárok száma és az egy pedagógusra jutó, adott nyelvet tanuló gyerekek száma összesen, az összes képzési szinten, minden tagozaton, 1992/93, 1998/99, 2001/02 és 2004/05

Nyelv	Tanárok száma				Az egy tanárra jutó tanulók száma
Nyelv	1992/93	1998/99	2001/02	2004/05	1992/93	1998/99	2001/02	2004/05
Angol	3 083	6 015	8 464	10 310	128,2	98,6	76,2	74,5
Német	3 010	6 262	7 901	8 485	157,6	97,1	66,3	62,6
Francia	655	748	756	754	63,4	49,7	71,7	40,8
Orosz	8 796	536	315	234	22,1	27,4	27,2	20,6
Egyéb	478	679	2 020	818	61,8	52,1	21,0	45,6

Forrás: MKM és KSH közoktatási statisztikái alapján Vágó Irén számításai, 2001/02-től az OM 2001/02. és 2004/05. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
Megjegyzés: A 90-es évek elején nem közöltek statisztikai adatokat a szakmunkásképzőkben tanító nyelvtanárokról. Minden pedagógust annyiszor vettünk számba, ahány idegen nyelvet tanít. A több idegen nyelvet tanuló diákok minden tanult nyelvnél szerepelnek. Mivel az idegen nyelvet oktató pedagógusok számát csak a feladatellátási hely típusa szerint tudjuk megadni, a tanulók számát is így kell megadnunk ahhoz, hogy arányuk valós képet mutasson. Tehát nem választottuk le a nappali tagozaton tanulókat. Ezért tanulói adataink nem fognak megegyezni az OM 2004/2005. évi Oktatási évkönyvében lévő adatokkal. Ott ugyanis a nappali tagozaton tanulók adatai szerepelnek. Mivel az idegen nyelv oktatásában nem okozhat nagy különbséget az adatokban, hogy a gyerekek gyógypedagógiai tanterv szerint tanulnak, illetve hogy a tanárok gyógypedagógiai oktatásban (is) tevékenykednek, ezért adatainkat összehasonlíthatónak tartjuk a korábbi (a 2001/2002. tanév előtti) adatokkal.

5.28. táblázat
Az általános iskolai idegennyelv-tanulás hosszúságának megoszlása a különböző középfokú iskolatípusokban tanuló 9. évfolyamos diákok körében, 2003/04 (%)

A nyelvtanulás hosszúsága	Az általános iskolai nyelvtanulási út hossza (év)				Összesen
A képzés jellege	0	1–3	4–5	6–8	Összesen
Gimnáziumi	0,8	2,3	34,0	62,9	100,0
Szakközépiskolai	1,3	2,9	42,4	53,4	100,0
Szakiskolai	7,0	7,3	48,1	37,6	100,0
Összesen	2,4	3,7	40,7	53,1	100,0

Forrás: Vágó, 2005c

5.29. táblázat
Az idegennyelv-választás okainak megoszlása nyelvenként az általános és a középfokú iskolákban tanuló 9. évfolyamos diákok körében, 2003/04 (%)

Okok*	Általános iskola		Középfokú iskola
Okok*	angol	német	angol	német
Korábban ezt tanultam, azért választottam	–	–	49,4	56,7
Ezt szerettem, ezt választottam	60,9	35,0	41,2	22,6
Mást szerettem volna, de csak erre vettek fel	0,4	1,6	0,7	2,5
Mást szerettem volna, de azt nem tanították az iskolában	2,1	6,0	2,4	4,4
Nem volt választási lehetőségem	24,4	40,0	12,1	16,5
Nem volt határozott elképzelésem, így alakult	12,6	18,2	2,2	3,2

Forrás: Idegennyelv-tanulási utak vizsgálat, 2004 adatbázisa alapján Vágó Irén számításai
* A tanulók több okot is megjelölhettek, de ezzel a lehetőséggel kevéssé éltek a diákok.

5.30. táblázat
A 6. és 10. évfolyamos tanulók angol és német nyelvi teszteredményei az anya iskolai végzettsége, az iskola településtípusa és régiója szerint, 2003 (a teljesítmény %-a)

Jellemzők	6. évfolyam		10. évfolyam
Jellemzők	Angol	Német	Angol	Német
Anya legmagasabb iskolai végzettsége szerint
8 általános	40,6	33,8	31,3	28,1
Szakiskolai	50,5	43,1	38,7	33,2
Érettségi	61,4	49,6	51,3	43,5
Főiskola	68,7	56,3	59,7	51,4
Egyetem	75,7	63,2	66,8	60,4
Összes átlag	57,7	44,7	48,8	39,4
Település típusa szerint
Község	47,9	41,1	22,2	22,0
Város	57,3	45,2	44,5	35,7
Megyei jogú város	62,2	47,7	51,3	43,3
Főváros	64,8	55,3	54,8	46,3
Összes átlag	57,7	44,7	48,8	39,4
Régiók szerint
Nyugat-Dunántúl	69,4	49,1	61,9	46,5
Közép-Dunántúl	59,1	44,8	43,55	34,9
Dél-Dunántúl	60,4	43,3	50,7	37,2
Észak-Magyarország	58,7	38,5	46,8	37,5
Észak-Alföld	51,7	42,2	44,5	38,8
Dél-Alföld	55,2	44,4	40,5	31,9
Közép-Magyarország	62,4	50,3	54,9	46,6
Összes átlag	57,7	44,7	48,8	39,4

Forrás: Józsa, 2003

5.31. táblázat
14–19 éves diákok aránya az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt szerzők között, a középiskolás korosztály vizsgáinak nyelvenkénti megoszlása, 2002–2005

Évek	Összes vizsgázó (fő)	14–19 éves vizsgázó (fő)	Összes között a 14–19 évesek aránya (%)	A 14–19 évesek nyelvvizsgái nyelvenként
				Angol		Német		Egyéb
				Fő	%	Fő	%	Fő	%
2002	118 888	48 428	40,7	27 154	56	18 564	38	2 710	6
2003	130 622	55 944	42,8	31 411	56	21 645	39	2 888	5
2004	138 448	62 810	45,4	36 917	59	23 022	37	2 871	4
2005	143 475	69 839	48,7	43 876	63	24 788	35	1 175	2

Forrás: 2002–2005. évi nyelvvizsga-adatbázis alapján Vágó Irén számításai

5.32. táblázat
Számítógép- és internethasználati adatok a feladatellátási helyek típusa szerint, 2003/04–2004/05

Feladat- ellátási helyek típusa		Számítógépek nyitó- állománya	Összes számítógépből internet- kapcsolattal rendelkező számítógépek száma	Számítógépet használó tanulók száma	Internetet oktatási célra használó tanárok száma	Informatikai képesítéssel, ismeretekkel rendelkező tanárok száma
Óvoda
	2003/04	2 421	596	6 398	151	1 139
	2004/05	2 956	811	15 514	254	2 001
Általános iskola
	2003/04	58 991	28 446	498 135	9 716	22 038
	2004/05	65 086	38 663	511 180	12 450	25 916
Szakiskola
	2003/04	12 976	9 242	89 075	1 660	1 775
	2004/05	14 523	11 038	94 629	2 054	2 226
Speciális szakiskola
	2003/04	1 089	566	4 559	123	188
	2004/05	1 285	790	5 871	196	253
Gimnázium
	2003/04	21 819	18 712	162 194	4 408	5 548
	2004/05	24 866	22 024	179 204	6 400	6 620
Szakközépiskola
	2003/04	52 491	40 842	236 139	5 854	6 635
	2004/05	56 714	46 901	238 026	7 193	7 978

Forrás: OM 2003/04. és 2004/05. évi oktatásstatisztikai adatbázisai alapján Garami Erika számításai

5.33. táblázat
Otthoni számítógép- és internet-hozzáférés korcsoportonként, 2005 (%)

Korcsoportok	Számítógép-ellátottság	Internetellátottság
0–6	49,7	22,2
7–14	62,0	27,1
15–19	61,0	35,4
20–29	51,3	23,8
30–39	56,0	24,7
40–49	49,0	27,5
50–59	38,4	20,8
60 és több	11,6	5,2
Átlag	42,6	20,8

Forrás: World Internet Project magyarországi vizsgálat, 2005 alapján Fábián Zoltán számításai

5.34. táblázat
Informatikai képesítést szerzett (ebből ECDL, illetve OKJ) tanárok összesen és ebből nők, 2001/02 és 2004/05 között

Évek	Az összes, képe- sítést szerzett tanárok száma*	Ebből: nő	Informatikai képe- sítést szerzett	Ebből: nő	ECDL képe- sítést szerzett	Ebből: nő	OKJ végzett- séget szerzett	Ebből: nő
2001/02	9 514	7 464	2 183	1 693	469	352	933	685
2002/03	8 871	7 095	2 010	1 637	679	554	850	658
2003/04	9 771	8 080	2 684	2 235	1 386	1 166	745	600
2004/05	11 667	9 524	4 572	3 780	3 151	2 574	777	645

Forrás: OM 2001/2002., 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* A pontos megnevezés: „A beszámolási időszakban képesítést szerzettek száma összesen (létszám, fő)”.

5.35. táblázat
A HEFOP 4.1.1. Térségi integrált szakképző központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása pályázat eredményei régiók szerint, 2005

Régiók	Beérkezett pályázatok (db)	Igényelt támogatás (Ft)	Támogatott pályázatok (db)	Megítélt támogatás	Hatályos szerződések	Hatályos szerződések összege (Ft)
Dél-Alföld	4	2 854 214 307	2	1 565 773 517	2	1 565 773 517
Dél-Dunántúl	3	2 540 059 263	2	1 495 897 450	1	681 897 450
Közép-Dunántúl	6	4 894 339 309	2	1 445 500 000	1	711 000 000
Közép-Magyarország	7	5 789 751 779	4	2 671 489 474	2	1 418 989 474
Nyugat-Dunántúl	6	5 270 348 056	2	1 366 848 480	2	1 366 848 480
Észak-Alföld	5	4 668 246 781	2	1 498 585 281	1	785 585 281
Észak-Magyarország	4	2 698 041 678	2	1 393 405 798	1	755 619 739
Összesen	35	28 715 001 173	16	11 437 500 000	10	7 285 713 941

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR), 2005

5.36. táblázat
ROP 2.3 Az Óvodák és alapfokú nevelési oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése pályázat eredménye régiók szerint, 2005

Régiók	Beérkezett pályázatok (db)	Igényelt támogatás (Ft)	Támogatott pályázatok (db)	Megítélt támogatás (Ft)	Hatályos szerződések (db)	Hatályos szerződések összege (Ft)
Dél-Alföld	84	9 981 037 820	12	2 007 269 107	12	2 005 968 161
Dél-Dunántúl	105	11 051 181 386	24	2 181 091 623	22	2 003 103 793
Közép-Dunántúl	43	5 086 324 798	4	491 766 480	4	491 766 480
Közép-Magyarország	26	4 307 053 638	5	977 544 483	3	660 327 707
Nyugat-Dunántúl	19	1 926 759 595	3	367 433 325	3	367 433 325
Észak-Alföld	136	16 322 914 604	26	3 948 948 174	22	3 391 084 752
Észak-Magyarország	236	30 198 264 726	30	3 714 135 880	26	3 301 993 374
Összesen	649	78 873 536 567	104	13 688 189 072	92	12 221 677 592

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR)

5.37. táblázat
Az eszköz- és felszerelési jegyzék követelményeinek teljesítéséről 2004. december 31-éig beérkezett fenntartói nyilatkozatok, valamint a halasztási kérelmek alapján hozott engedélyező határozatok és nyilatkozatok száma, 2005

Régiók	A teljesítésről nyilatkozatot küldtek	A kiadott engedélyező határozatok száma
Nyugat-Dunántúl	68	332
Közép-Dunántúl	53	271
Dél-Dunántúl	75	296
Észak-Magyarország	69	412
Észak-Alföld	63	353
Dél-Alföld	80	257
Közép-Magyarország	191	270
Összesen	599	2191

Forrás: A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési…, 2005

5.38. táblázat
A közoktatási tankönyvkiadásban részt vevő kiadók és könyveik száma, 1999/00– 2005/06

Tankönyvkiadás	1999/00	2000/01	2001/02	2002/03*	2003/04	2004/05	2005/06
Kiadók	142	183	120	72	75	75	68
Jegyzékre vett kiadványaik	4134	5151	4818	2666	2558	2843	2554

Forrás: 1999/00-től OM tankönyvi adatbázis, 2003/04-től Educatio Kht.
* A 2002/03-as tanévtől a tankönyvjegyzéken csak a tankönyvek adatai szerepelnek (segédkönyveké nem).

5.39. táblázat
A 12 legnagyobb, tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése* a tankönyvpiacon megrendeléseik összértékének arányában (%) és a könyvcímeik (db) szerint, 2002/03 és 2004/05

Kiadók	2002/03		Kiadók	2004/05
Kiadók	%	Címek száma	Kiadók	%	Címek száma
Nemzeti	39	847	Nemzeti	31	884
Apáczai	19	100	Apáczai	20	141
Műszaki	9	170	Mozaik	11	199
Mozaik	8	130	Műszaki	10	163
Oxford	4	39	Oxford	5	111
Cartográphia	4	12	Cartográphia	4	13
Krónika Nova	3	76	Krónika Nova	3	46
Dinasztia	3	81	Konsept-H	3	99
Korona	3	50	Korona	3	63
Pauz-Westermann	2	96	Pedellus	2	12
Konsept-H	2	42	Dinasztia	1	106
Raabe-Klett	1	43	Pauz-Westermann	1	50
Egyéb	5	714	Egyéb	5	763
Összesen	100	2400	Összesen	100	2650

Forrás: Tankönyvrendelési adatbázis; Educatio Kht.
* A kiadók tankönyvlistán szereplő tankönyveinek rendelési adatai alapján.

5.40. táblázat
A közoktatási tankönyvek 1999/00-es, 2003/04-es és 2006/07-es tanévre érvényes legmagasabb beszerzési ára (Ft)

Tankönyv típusa		Terjedelme	Beszerzési ár az 1999/00 tanévre	Beszerzési ár a 2003/04 tanévre	Beszerzési ár a 2006/07 tanévre
Kartonált (puha borító)	Egyszín- nyomás	1–10 ív	390	430	662
		10–20 ív	540	600	942
		20-nál több ív	680	760	1076
	Kétszín- nyomás	1–10 ív	640	715	880
		10–20 ív	780	860	1159
		20-nál több ív	890	990	1346
	Többszín- nyomás*	1–10 ív	765	868	1149
		10–20 ív	930	1032	1604
		20-nál több ív	1070	1188	1853
Kötött (kemény borító)	Egyszín- nyomás	1–10 ív	580	750	1117
		10–20 ív	740	920	1397
		20-nál több ív	870	1080	1531
	Kétszín- nyomás	1–10 ív	830	1035	1335
		10–20 ív	970	1180	1614
		20-nál több ív	1090	1310	1801
	Többszín- nyomás	1–10 ív	1030	1188	1604
		10–20 ív	1195	1353	2059
		20-nál több ív	1330	1508	2308
Könyv CD melléklettel		Terjedelemtől függetlenül			+2070

Forrás: MKM 1998/5. sz. közleménye; OM pályázati felhívás a közoktatási tankönyvjegyzékre kerüléshez, 2002; Tájékoztató a 2006/07. tanév közoktatási közismeretei tankönyveinek legmagasabb fogyasztói áráról c. közlemények alapján Vágó Irén számításai
* Az 1999/00-es és a 2003/04-es tanévben külön állapították meg a többszínnyomású könyvek árát aszerint, hogy a színes oldalak száma meghaladta vagy sem a terjedelem 50%-át. Az összehasonlíthatóság miatt a két kategória átlagát tüntettük fel ebben a két évben.
Megjegyzés: A tartós, több évig használt könyvek (szöveggyűjtemény, atlasz, szótár), továbbá a két tanítási nyelvű programok tankönyveinek ára 20%-kal, a nyelvkönyvek ára maximum 30%-kal, a sajátos nevelési igényű tanulók által használtaké 60%-kal haladhatja meg a kategóriánként meghatározott árat.

5.41. táblázat
A tankönyvlistáról megrendelt közoktatási könyvek átlagára és összértéke (Ft), 1999/00, 2002/03 és 2004/05, illetve az összes megrendelt tankönyv* átlagára és összértéke (Ft), 2004/05

Ár	Tankönyvlistáról rendelt tankönyv			Összes megrendelt tankönyv*
Ár	1999/00	2002/03	2004/05	2004/05
Átlagár (Ft)	620	695	762,9	730,7
Összérték (milliárd Ft)	6,7	7,6	12,6	15,4

Forrás: Tankönyvrendelési adatbázis alapján 1999/00-ben OM Tankönyv- és Taneszköziroda, 2002/03-tól Educatio Kht.
* Az adat forrása: [online:] {http://www.tankonyveskamara.hu}
Megjegyzés: Az összes rendelés a tankönyvlistás könyvek mellett a nem akkreditált tankönyveket és segédkönyveket is tartalmazza.

5.42. táblázat
A tanulói tankönyvvásárlás költségvetési támogatásának* alakulása forintban és a GDP arányában, 1998–2006 között

Év	Tankönyvvásárlás támogatása (millió Ft)	GDP (millárd Ft)	Támogatás a GDP arányában (%)
1998	1 592,0	10 087,4	0,016
1999	2 404,2	11 393,5	0,021
2000	3 144,8	13 272,2	0,024
2001	3 324,8	14 989,8	0,022
2002	3 344,6	16 915,3	0,020
2003	4 605,3	18 650,8	0,025
2004	7 708,2	20 413,5	0,038
2005	7 713,9	21 802,3	0,035
2006	7 034,7

Forrás: Költségvetési törvények; illetve KSH adatok alapján Vágó Irén számításai
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/tabl2_01_03_01.html
* Éves költségvetési előirányzat, zárszámadási tényadatok nem állnak rendelkezésre.

5.43. táblázat
A tankönyvlistáról megrendelt könyvek megoszlása árkategóriák (Ft) szerint, 2002/03 és 2004/05

Árkategória	2002/03	2004/05
200 alatt	257 099	148 929
201–400	1 950 963	1 208 515
401–600	4 486 823	3 924 772
601–800	2 625 515	4 909 667
801–1000	1 428 358	3 438 922
1001–2000	495 254	2 871 448
2001–3000	2 378	12 303
3001 felett	18 756	14 531
Összesen	11 246 390	16 529 087

Forrás: Tankönyvi és tankönyvrendelési adatbázis; Educatio Kht.

5.44. táblázat
A tankönyvrendelések megyénkénti megoszlása, 2004/05 és az egy tanulóra jutó tankönyvek száma, 2002/03 és 2004/05

Megye	Összes rendelt tankönyv (db)	A rendelt tankönyvek aránya (%)	Összes tanuló száma *	Egy tanulóra jutó tan- könyvek száma (db) 2004/05	Egy tanulóra jutó tan- könyvek száma (db) 2002/03
Bács-Kiskun	944 010	5,7	74 610	12,7	8,5
Baranya	637 408	3,9	52 941	12,0	8,1
Békés	570 703	3,5	48 438	11,8	7,9
Borsod-Abaúj-Zemplén	1 233 511	7,5	109 560	11,3	8,0
Budapest	2 501 503	15,2	211 589	11,8	8,7
Csongrád	699 503	4,2	59 286	11,8	8,2
Fejér	752 096	4,6	57 642	13,0	8,5
Győr-Moson-Sopron	674 497	4,1	57 253	11,8	7,6
Hajdú-Bihar	1 015 926	6,2	82 181	12,4	8,4
Heves	545 199	3,3	44 458	12,3	8,6
Jász-Nagykun-Szolnok	684 896	4,2	60 010	11,4	8,3
Komárom-Esztergom	548 020	3,3	43 856	12,5	8,6
Nógrád	345 856	2,1	26 774	12,9	8,3
Pest	1 632 919	9,9	128 440	12,7	8,9
Somogy	574 203	3,5	44 495	12,9	8,7
Szabolcs-Szatmár-Bereg	1 077 886	6,5	83 032	13,0	8,7
Tolna	454 453	2,8	32 823	13,8	8,8
Vas	490 880	3,0	36 820	13,3	8,4
Veszprém	636 222	3,9	49 824	12,8	8,7
Zala	479 905	2,9	39 220	12,2	8,6
Összesen/összes átlag	16 499 596	100,0	1 343 252	12,3	8,4

Forrás: KIRSTAT és Tankönyvrendelési adatbázis; Educatio Kht.
* Mindazon általános és középfokú iskolába járó tanulók, akiknek iskolái a központi rendszeren keresztül rendeltek tankönyvet.
Megjegyzés: A tankönyvjegyzéken 2002/03-ban csak tankönyvek, 2004/05-ben segédkönyvek is szerepeltek.

5.45. táblázat
A közoktatási közalapítványok költségvetési támogatása, 2003–2005 (E Ft)

Megyei közalapítvány neve	2003	2004	2005
Bács-Kiskun Megye Közoktatásáért Közalapítvány	104 523	105 416	105 339
Baranya Megyei Közoktatási Közalapítvány	83 071	79 691	82 117
Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány	81 286	82 964	79 578
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közoktatásáért Közalapítvány	170 241	165 019	168 560
Csongrád Megyei Közoktatási Közalapítvány	83 534	85 067	82 215
Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány	83 412	84 034	84 098
Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány	291 453	303 974	294 343
Győr-Moson-Sopron Megyei Közoktatási Közalapítvány	82 561	81 984	83 516
Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány	119 639	119 767	116 887
Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány	64 741	64 914	66 049
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány	87 379	88 899	88 172
Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány	63 029	63 210	62 205
Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány	44 519	43 108	45 268
Pest Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány	177 756	183 582	183 736
Somogy Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány	77 226	73 550	76 826
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány	143 534	140 135	140 858
Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány	52 189	50 939	51 992
Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány	53 810	52 354	53 146
Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány	74 192	52 354	73 232
Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány	61 904	59 627	61 861
Összesen	2 000 000	1 980 588	2 000 000

Forrás: OM Közoktatási Főosztály

5.46. táblázat
A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány pályázatainak száma, az általuk igényelt és elnyert összeg, 2003–2005

A pályázat címe	Beér- kezett pályá- zatok	Nyer- tes pályá- zatok	Igényelt összeg (Ft)	Elnyert összeg (Ft)
A társadalmi integráció elősegítése a demokratikus készségek fejlesztésével	148	73	124 353 863	28 717 903
A szakiskolában folyó tartalmi, módszertani munka fejlesztése	17	7	17 872 450	4 300 000
Módszertani pályázat	104	58	131 991 910	28 156 000
Az iskolás gyermekek jobb egészsége érdekében a mindennapi testnevelés és testedzés megvalósításának támogatására	628	219	471 816 927	133 301 100
Kistelepülések tanulóinak 2003. évi színházba utazásának elősegítése	927	281	117 746 636	5 760 000
Tanulók idegennyelv-tanulását segítő magyarországi nyelvi táborok anyagi támogatása	156	148	49 117 929	23 924 800
A tanulók idegennyelv-tanulását segítő külföldi programok anyagi támogatása	180	148	98 107 371	52 875 200
Informatikai módszertani pályázat	104	58	131 991 910	28 156 000
A tanulói kulcskompetenciák fejlesztése	153	70	197 686 145	28 885 000
Komplex kistérségi – iskolaszövetségi szakmai programok támogatása	59	44	105 223 280	26 761 000
Alapfokú művészetoktatás II.	26	17	29 021 700	14 645 000
Pedagógiai innováció támogatására roma gyermekeket is nevelő intézményekben	190	122	32 300 000	20 740 000
Az aktív tanulás irányítási módszereinek megújítása	95	44	82 767 800	13 987 500
A gazdasági kultúra fejlesztése az iskolában (a tanulók felkészítése a racionális piaci magatartásra)	72		57 600 679
A faluközösségben nevelődő európai polgár	47	32	31 303 700	12 545 698
Kistelepülések tanulói színházlátogatásának támogatása	428	142	45 671 813	5 996 150

Forrás: KOMA Titkárság

5.47. táblázat
A Soros Alapítvány támogatásai (millió USD) 1995–2004

Év	Összeg
1995	15,7
1996	16,5
1997	18,3
1998	17,4
1999	15,3
2000	4,9
2001	4,1
2002	4,2
2003	1,8
2004	1,4

Forrás: Soros Alapítvány Évkönyv, 1995–2004

Tags:

Prefix:

5. Az oktatás tartalma

Jelenlegi hely

5. Az oktatás tartalma