wadmin | 2009. jún. 17.

A tanulói felkészítés tréningjeinek tapasztalatai1

A felkészítés első lépéseként – mint erre már utaltunk –, sor került a tanulók „mentálhigiénés” tréningjére. A regionálisan szervezett programot – létszámtól függően – egy vagy két tréner tartotta. Az egész napos program tapasztalatainak összegzését olvashatjuk a következő oldalakon.

1. A rajzos bemutatkozások összegzése

Szempontok:

  1. Bemutatom, hogy milyen a családi hátterem
  2. Bemutatom, hogy mit csinálok a munkahelyemen
  3. Bemutatom, hogy miért veszek részt ebben a programban
  4. Bemutatom, hogy milyen aggályaim vannak a programmal kapcsolatban

Debrecen

  1. Mit csinálok a munkahelyen:

A rajzokból kiderül, hogy mindenki gyerekekkel foglalkozik.

Az óvodások játékos foglalkozással és gyerekfelügyeléssel dolgoznak, míg az iskolában a tanórát töltik velük. Ketten is említik, hogy a tanárnak nyújtott segítség mellett egyedül is tanulnak, vigyáznak, foglalkoznak a gyerekekkel.

Két kiugró eset van:

  • az egyik asszisztenst kizárólag megfigyelő, „besúgó” informátorként használják a magatartási zavarok kifigyelésére,
  • a másik romához a tornacsarnok felügyeletén és kupaszervezésen kívül a teljes tornacsarnok feltakarítása is tartozik.
  1. Miért veszek részt a programban

Az anyagi lehetőségen kívül megjelenik az érettségi bizonyítvány megszerzése, mint egyértelmű pozitív lehetőség, és két esetben távlati célként a felsőfokú tanítói végzettség elérése is.

Budapest

  1. Mit csinálok a munkahelyen:
    Mindenki gyerekkel foglalkozik.
    Leggyakoribb a kísérés – ebéd, gyógytorna, játszótér.
    Többen tanulnak a gyerekkel a délutáni tanulószobán vagy segítenek a házi feladatot írni. Van, aki az órán aktívan segít a tanárnak a tanításban – leckekiadás, dolgozatjavítás.
    Általában mindenkinek a feladata összetett, gyerekkísérés, ebédeltetés éppúgy, mint tanítást, tanulást segítő tevékenységek.
  2. Miért veszek részt a programban:
    Több rajzon megjelenik a stabil munkahely és pénz jelentősége, az érettségi bizonyítvány és a pedagógiai asszisztens végzettség megszerzése mint cél és lehetőség. Két rajzon a magyar és roma gyerekek barátsága és a roma gyereknek a tanulás fontosságát bemutató asszisztensi szerep emelkedik ki.

Miskolc

1. csoport:
  1. Mit csinálok a munkahelyen:
    A rajzokon egyaránt jelen van a játék és tanulási foglalkozások szerepe az asszisztenseknél. Mindenki gyerekek között van.
    A feladatok összetettek, udvari játékok és felügyelet, gyerekkísérés, ebédeltetés és tanórai segítés a leggyakoribb ábrázolások.
  2. Miért veszek részt a programban:
    Az ajtó mint lehetőség több rajzon is megtalálható. Egyenlő arányban jelentkezik a gyerekkel való foglalkozás, a gyerekek szeretete, az iskolába járás (tanulás) és a munkahely, pénzkereset lehetősége.
2. csoport:
  1. Mit csinálok a munkahelyen:
    A munkahelyi elfoglaltságok az asszisztensi munkakörön belül maradtak, senkit nem szólítottak fel fizikai munkára. Egy esetben az egyik óvodai asszisztens végzi az ebéd szállítását a községben lakó időseknek, de ezt nem érezte méltánytalannak.
  2. Miért veszek részt a programban:
    A programba való bekapcsolódást motiváló tényezők között az egzisztenciális motívumok mellett sokan említették a rajzok értelmezésekor a roma gyerekek társadalmi beilleszkedésének segítését, kirekesztődésük, „lecsúszásuk” megelőzését. Az egyik községben tipikusnak nevezték azt a jelenséget, hogy miután a roma gyerekek iskolai eredményes oktatását nem tudják megvalósítani, sok esetben felajánlják a tanulónak a magántanulói státust. Ebben sokan bennragadnak, és számos sikertelen vizsga után csupán 2-3 osztályt végeznek el eredményesen. Sok asszisztens említette, hogy sok esetben nyújtanak pszichés támaszt azokban az esetekben, amikor a tanár nem tud vagy nem képes az egyéni problémák szintjére lemenni, vagy épp a kevéssé működő tanár-diák viszony miatt van a tanulónak lelki problémája. A motívumok között ily módon igen hangsúlyos a romák önsegítése.

Pécs

  1. Mit csinálok a munkahelyen:
    Minden rajzon szerepelnek gyerekek.
    Legtöbb helyen a tanórai foglalkozások és a gyerekfelügyelet látszik, de van példa a sportfoglalkozásra és a táncóratartásra is. A szokványos ebédeltetés és gyerekkísérés mellett megjelenik az adminisztrációs feladatok elvégzése, informatikai munka vagy a rendezvényhangosítás is.
  2. Miért veszek részt a programban:
    Az iskolába járás és az érettségi bizonyítvány megszerzése mellett egyenlő arányban szerepel az anyagi felemelkedés is. Nagyon markánsan megjelent ebben a csoportban a cigányság helyzetének javítása mint a program nyújtotta lehetőség. Az előítéletek és hátrányos helyzet megszüntetése, a nem anyagi elismerés megszerzésének esélye, a cigányság és „magyarság” baráti egymás mellett élése.

Ózd

1. csoport:
  1. Mit csinálok a munkahelyen:
    Minden rajzon szerepelnek gyerekek.
    Leggyakoribb most is a gyerekvigyázás és tanórai foglalkozás. Van, aki saját foglalkozást vezet: táncóra, felzárkóztató tanulócsoport. Az ebédeltetésen kívül itt is megjelenik az irodai papírmunka és a számítógép-használat.

Egy kiugró eset van:

  • az egyik fiatal roma lánynak segítenie kell a pedellusok munkáját is, ami alkalmanként többek között fűnyírást jelent.
  1. Miért veszek részt a programban:
    A tanulás és érettségi megszerzésén túl, itt is markánsan megjelenik a cigányság helyzetének javítása mint lehetőség a programban. Gyakori a romák-magyarok kéz a kézben ábrázolás. Érdekes módon a munkalehetőség és pénz ezeken a rajzokon nemigen jelent meg.
2. csoport:
  1. Mit csinálok a munkahelyen:
    A családi háttér a miskolcihoz hasonló. Munkahelyi elfoglaltságaikat tekintve sokan már most pedagógiai asszisztensi feladatot láttak el, napköziztek, helyettesítettek, táboroztattak.
    A munkahellyel, kollégákkal, leendő mentorokkal kapcsolatban lényegesen kevesebbszer számoltak be munkahelyi diszkriminációról, konfliktusról, mint a miskolci csoportban.
  2. Miért veszek részt a programban:
    Érdekes, de várható módon itt a motiváció sokkal inkább a külső, egzisztenciális, elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdésekre fókuszált, kevesebb volt az önindította, belső (romák felemelkedését, önsegítését célzó) motívum.

2. A felvetett problémahelyzetek összegzése

A résztvevők feladata: Megélt problémahelyzetek gyűjtése, majd két kiválasztott problémaszituáció eljátszása, megoldások keresése.

Debrecen

  • a gyerek felesel a tanárral, a tanár segítséget kér az asszisztenstől, roma szülő bejön – konfliktus
  • a gyerek csúnyán beszél, mit lehet tenni?
  • vita esetén a gyerek a szülőhöz szalad, a szülő egyből az igazgatóhoz, mit lehet tenni?
  • tanár tanárral veszekszik, a roma segítőt „lecigányozzák”
  • szülő a háta mögött bepanaszolja a segítőt (miatta beszél csúnyán a gyerek, óvoda)
  • roma helyzetből fakadó kritika, féltékenység

Budapest

  • mondhat-e nemet egy tanárnak: órán segít a tanárnak, másik tanár átjön, hogy menjen be hozzá, amíg ő cigizik – segítő nemet mond, konfliktus
  • gyerekekkel való kapcsolat
  • szülőkkel való kapcsolat roma, nem roma
  • tanár áthárítja a felelősséget: gyerekeket a szertárban üvegezésen kapják, az egyik lány félmeztelen – tanár felkéri, hogy egyedül menjen ki a szülőkhöz és intézze el az ügyet, ő nemet mond

Miskolc

1. csoport:
  • konfliktus szülővel: ebédjegye nincs a gyereknek, ezért várnia kell, de hazamegy – szülő berohan: „hogy képzeli…”
  • „cigányozás” a tanárok között: dohányzóban a segítő jelenlétében, hogy azok a cigányok… – mit lehet tenni?
  • nem roma gyerek, mobiltelefon miatt konfliktus – szülő egyből az igazgatóhoz szalad
  • a segítőn kérik számon, ami nem az ő felelőssége lenne
  • megromlik a viszony több roma családdal
  • „mire vágsz föl”, a többi roma méltatlanul támadja kedvező helyzete miatt
  • roma mivolta miatt alaptalan támadás: óvodából gyerekek kísérése, kocsiban ülő férjével vált két szót – „a rossz bácsi biztos elviszi a gyerekeket”(?)
  • rendőr szülő bejön, segítőtől kikér egy gyereket, majd lekever neki két pofont – mit kellett volna tenni?
2. csoport:
  • Mivel sokan a program kezdete után pár hónappal átéltek egyfajta pénzügyi bizonytalanságot a programmal kapcsolatban (hazaküldték őket 2–3 hónapra finanszírozási nehézségek miatt), tartanak az újabb pénzügyi nehézségtől vagy akár csődtől. Ezzel kapcsolatban sok asszisztens fogalmazta meg aggodalmát saját foglalkoztatásával kapcsolatban (mi lesz a program végén, ha lejár a szerződésük).
  • A tanulási helyzettel kapcsolatos aggodalmak is dominánsan jelentkeztek, hiszen kvázi autodidakta módon, bár némi segítséggel kell eljutniuk az érettségiig. Egy kivétellel mindenki csak 8 általánost végett.
  • Markáns problémát jelent a (sokgyermekes) család, a munka és a tanulás összeegyeztetése is. Megfogalmazták, hogy nagy segítséget jelentene számukra, ha a munkaidő egy részét tanulással tölthetnék. A roma családokban a hagyományos férfi szerepbe nehezen illeszthető az anyai feladatok átvétele. Az ezzel kapcsolatos kérdések megbeszélése folyt az egyik játék kapcsán.
  • Többen olyan munkahelyi konfliktust jelenítettek meg (saját tapasztalataik alapján), melynek során az asszisztensek tanulókkal kialakított jó kapcsolatára építve a pedagógus a saját gyerekkel kapcsolatos problémáját szerette volna megoldatni az asszisztenssel. Az ezzel kapcsolatos játékban a határok kijelölése, az önérvényesítés témája került előtérbe. Sok a kettős kommunikáció a kollégák részéről („remélem sikerül neked” – verbális szinten, ennek az ellenkezője metakommunikatív szinten).

Pécs

  • családsegítőként jogsértést tapasztal: nincs ruha a gyereken, nem jár iskolába
  • szülői kötelesség elmulasztását tapasztalja: gyerek szeme fáj, szülő nem viszi orvoshoz, beutalóval sem
  • tanári diszkrimináció roma gyerekekkel
  • rendőr tanítási időben akar intézkedni a gyerekkel szemben a szülő jelenléte nélkül
  • egyetlen roma gyerek az osztályban – gyerekek kiközösítik, a tanár kimondatlan jóváhagyásával
  • konfliktus tanár és segítő között
  • tanár helyett a segítőnek kell helyettesítést tartania: fizetést ezért nem kap, sőt nem is helyettesíthetne: mit lehet tenni?

Ózd

1. csoport:
  • szülő és segítő konfliktusa
  • tanár-segítő konfliktus: iskolai kirándulás napján az 5. osztály szalonnasütést tervez és felkérik a segítőt, hogy menjen velük – tanár letorkolja, hogy mért szervez mást a kirándulás napjára
  • roma gyerek-tanár konfliktus: matekórán a gyerek nem hajlandó a tanár kérésére a füzetét elővenni, csak ha a segítő ezt „jóváhagyja”
  • angoltanár jön, hogy nem bír a gyerekekkel – a segítőt kéri fel, aki lerendezi az osztályt
  • folyosóról a segítő hallja a lármát, bemegy az órára és leteremti a gyerekeket – tanár később leszidja: ilyet nem csinálhat
  • konyhaszemélyzet és takarítók (jórészük roma) akarják utasítani a segítőt különböző munkákra
  • tanár a gyerekek előtt kiabál, hogy miért megy el a segítő saját szünetében a gyógyszertárba (elsőben egész nap nincs szünet a gyerekeknek!?)
  • ellátmányért küldik a segítőt (kb. 100e forint): „már megint te jöttél?”, második alkalommal nem adják már oda a pénzt, hol van a megbízás?
  • farsangi műsor vezetése: „minek vállalja el, úgy sem tudja megcsinálni” – sikeresen megcsinálja, majd semmi elismerést nem kap a tanároktól
  • „mért ő tartja az első tíz percet?; mit csinálsz te órán?” többi romától megjegyzéseket kap
  • többi romától: „mért pont te vagy itt? én is itt lehetnék!; a cigányok ellepik az iskolát!”
  • roma pedellus: „kitúrtak a munkahelyemről” – csak nyári szünet volt, szeptembertől kezdett újra, de a helyzetet nem tisztázta
2. csoport:
  • Itt is megjelent a család-tanulás-munka összeegyeztetésének kérdése, leginkább a család oldaláról, mert itt a legtöbben ígéretet kaptak arra, hogy munkaidőben tanulhatnak majd.
  • Egy intézmény esetében megjelent az a probléma, hogy az iskolavezetés nem áll ki a pedagógiai asszisztens mellett.
  • Ebben a csoportban a problémák a fizikai erőszak kérdésére fókuszáltak. A sokszor sekélyes családi konfliktuskezelő stratégiák a tanulók révén megjelennek az iskolában is, annál is inkább, mert sokszor a pedagógus sem jut túl az intővel való fenyegetés kevéssé hatékony módszerén. A tanuló-tanár kölcsönös provokációja számos esetben fajult a szülők részéről fizikai fenyegetéssé, sőt, olykor tettlegességig is fajult a helyzet. Ezekben a helyzetekben a pedagógiai asszisztens ütközőponton van, egyfajta mediátorként kell helytállnia.
  • A fizikai erőszak a tanár-diák, mi több, az asszisztens-tanuló szintjén is megjelent.

3. Az egyes gyakorlatokban megjelenő tartalmak elemzése

Családi háttér

A tréning résztvevői igen különböztek életkor, családi állapot és iskolai végzettség tekintetében. 19 évestől az 50 évesig, szüleivel, egyedül, élettárssal, házastárssal és házasságban gyerekekkel élők egyaránt előfordultak. A csak nyolc általános, az érettségi vizsga és a szaktanfolyamok és a 9., 10. osztály elvégzése egyaránt jellemző.

Viszont átlagosan mindenkiről elmondható, hogy rendezett családi háttérrel rendelkezik. Nem jelent meg a többgenerációs együttélés, az intakt család a jellemző.

Iskolai tevékenység

Alapvetően mindenki vagy részben, vagy teljesen gyerekekkel foglalkozik. A gyermekfelügyelet és gyermekkísérés a leggyakoribb elfoglaltságok, de nem egy esetben konkrét tanítási asszisztenciáról és/vagy felzárkózató és tanulócsoportok vezetéséről is beszámoltak.

Megjelent az adminisztratív és kiegészítő irodai feladatok végzése, a számítógép-használat és a rendezvényszervezés is.

Két esetben számoltak be konkrét fizikai munkavégzés elvárásáról, ami a feladatkörükhöz tartozott.

A résztvevők foglalkoztatása

Képzettséget nem igénylő Képzettséget igénylő
Gyerekekkel végzett tevékenység
Játékos foglalkozás Sportfoglalkozás
Gyerekfelügyelet Táncóratartás
Táboroztatás Felzárkóztató tanulócsoport
Segítség a házi feladatban Napközi
Leckekiadás helyettesítés
Kísérés
ebéd
gyógytorna
játszótér
Gyerekekkel való egyéni tanulás
Tornacsarnok-felügyelet Dolgozatjavítás
  Pszichés támaszadás, amikor a
tanár nem tud segíteni
  Magatartási zavarok kifigyelése

Képzettséget nem igénylő Képzettséget igénylő
Egyéb tevékenység
Kupaszervezés  
Tornacsarnok takarítása  
rendezvényhangosítás  
Ebédszállítás időseknek  
Adminisztrációs, irodai munka  
Informatikai feladatok  
Pedellus munkájának segítése  
Fűnyírás  

A programban való részvétel célja

Legjellemzőbb két szempont megjelenése: a munkalehetőség – és ezzel az anyagi biztonság – és a tanulás és a vizsgabizonyítvány megszerzése. Az érettségi bizonyítványon kívül nagy jelentőséget tulajdonítottak a szakvizsgának. Több esetben a továbbtanulás – tanítói minősítés megszerzése – is szerepelt a célok között. Szinte minden résztvevő tisztában volt azzal, hogy kiugrási, felemelkedési lehetőséget biztosít számukra a program. Nagyon sok esetben beszéltek a cigányság felemelkedésének és a gyerekek „jó útra” terelésének lehetőségéről, mint személyes célról, a program kapcsán, amiből magas fokú roma öntudat és elhivatottság látszik. A legtöbb résztvevő hosszú távon is az iskolában/óvodában képzeli el a jövőjét.

A siker akadályai

Az esetek 70-80%-ában üres lapot adtak vissza ennél a kérdésnél, mivel semmi akadályát nem látják a program sikeres befejezésének. Ahol megjelent válasz (kb. 20%), ott többnyire személyes problémák merültek fel.

A beilleszkedés nehézségeit sehol nem említik meg, mindenütt a tanulástól tartottak a résztvevők.

Problémaként jelent meg az idő hiánya – hiszen család és munka mellett kell majd tanulniuk; a tanulás személyes kudarca – meg tudnak-e felelni majd a követelményeknek; és az anyagi nehézségek.

Felvetett problémahelyzetek

A problémahelyzetek kizárólag a beilleszkedés, a munka és munkahely illetve a pedagógiai asszisztensi munka körül forogtak. Még a helyzetek gyűjtése során sem jelent meg a tanulási helyzet. Ennek oka lehet, hogy a tanulást még nem kezdték el a jelöltek a tréning időpontjában. Három nagy kategória fordult elő a problémahelyzetek vizsgálatakor.

  1. Az egyik kategória a nevelői munkához kapcsolódó problémák:
    mit lehet, kell a gyerekkel kezdeni, ha ez vagy az a helyzet, ebből mi az én feladatom, hogyan és mit mondjak a szülőknek stb. Tovább rontotta ezt a képet, hogy nem voltak tisztában a pedagógiai asszisztens feladatkörével.
  2. Evvel párhuzamosan jelent meg, második területként, a kollégákkal való együttdolgozás problémája.
    Itt szintén jelentős gond a feladatkör és az azzal járó felelősségi határok tisztázatlansága. De a munkahelybe mint szervezetbe való beilleszkedés, a formális és informális erőviszonyok kitapasztalása, a megfelelő szerep kialakítása és alkalmazkodás adják ennek a kategóriának fő vonulatát.
  3. A harmadik legjelentősebb problématípus a roma származással összefüggő kritikus helyzetek.
    A diszkriminatív megjegyzések és viselkedés vagy a roma helyzetből fakadó nehézségek megjelentek a tanárral, szülővel, tágabb környezettel és a többi romával (!) kapcsolatban is. Ez a probléma („cigányozás”) felmerült a gyerekek kapcsán is, de mindig úgy, hogy ők észleltek előítéletes viselkedést a gyerekekkel szemben. A harmadik kategória átfogja az első kettőt is, de nem volt azoknál markánsabb – azzal együtt sem, hogy jóval több személyes feszültséget hordozott. Tehát az előítéletesség mint probléma jelen van, de nem szignifikánsan a legnagyobb.

Tréneri értékelés és javaslatok

Nagyon hasznosnak bizonyult a tréningen a jégtörés, a közös sors, közös problémák átélése, az ezekkel kapcsolatos szorongások oldása. Nagyon örültek a résztvevők annak, hogy hasonló helyzetben lévő társaikkal találkozhattak és kicserélhették tapasztalataikat. Örültek annak is, hogy a szervezők könnyíteni akarták lelki értelemben is a programba való hatékony bekapcsolódásukat. A résztvevők 95%-a teljesen motivált volt a program sikeres elvégzésére, tisztában voltak a kiugrás lehetőségével és nagy lelkesedéssel néztek a kihívások elé. Az együttműködés minden formájára nyitottak voltak és minden segítséget, támogatást örömmel fogadtak. Természetesen egyetlen tréningnap nem adhat elegendő feltöltődést az ötéves program idejére. Ezért és a program kísérleti jellege miatt is érdemes lenne legalább évi egy alkalommal megismételni a képzést.

A helyzet jellege és a felmerült problémák alapján is erősen javasolható a pedagógus mentorok bevonása ebbe a tréningbe.

Sokszor egymásnak látszólag ellentmondó feladatok kereszttüzébe kerül az asszisztens, sokan meg is fogalmazták, hogy a konfliktuskezelésben fáradnak el leginkább. Egy a tantestülettel vagy a mentorokkal közös tréning alkalmat adhat az esetmegbeszélés mellett arra, hogy ezek az ellentétes tendenciák, egymásnak ellentmondó feladatok explicit módon megjeleníthetők és kezelhetőbbek legyenek. Ily módon kialakítható lenne az asszisztens és a kollégái között olyan kooperatív kapcsolat, amelyben senki sem idomul a másikhoz, hanem kölcsönösen tiszteletben tartják egymás szerepkörét és egyéni stílusát. Ez hozzásegíthetné az asszisztenseket ahhoz, hogy (1) ne érezzék magukat kirekesztettnek a tantestületen belül, és hogy (2) hatékony együttműködési formákat alakítsanak ki kollégáikkal a tanulók érdekében.

Érdekes és továbbgondolásra késztető jelenség volt az is, hogy ahol befogadóbb volt a munkahelyi környezet (Ózd környéke), a kollégák segítőkészebbek voltak, ott a tanulókkal kapcsolatban inkább megjelent egyfajta tekintélyelvűség (asszimilálódás a tantestület stílusához), míg az asszisztenssel szemben ellenségesebb tantestület esetén a tanulókkal való szolidaritás, intimebb viszony jobban dominált.

A legtöbb résztvevő alapvetően gyerekekkel kapcsolatos tevékenységet képzelt el magának hosszú távra is, és az iskolát mint munkahelyet választaná. A program egyik legfontosabb célja, a segítségnyújtás a roma gyerekek szocializációjában a pozitív roma modellek állítása útján teljesülni tud. A roma résztvevők „automatikusan” átérezték ezt a felelősséget és teljes mértékben motiváltak voltak ennek végrehajtására. Ráadásul az ő részükről ténylegesen nem látszott a program sikeres befejezésének semmi akadálya, ami tovább erősíti a pozitív felnőtt modellek kialakulását és hatni tudását. Természetesen mindez csak a program fenntartása és sikeres lezajlása esetén mondható el.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.