Függelék
Felhasznált irodalom
Bárdossy Ildikó–Dudás Margit: Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei a pedagógusképzésben, I–IV. Magyar Felsőoktatás, 2001/7–10.
Csapó Benő: képességfejlesztés az iskolában – problémák és lehetőségek. Új Pedagógiai Szemle, 1999/12, 8. p.
Fisher, R.: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1999.
Fisher, R.: Tanítsuk gondolkodni gyermekeinket játékokkal. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2000.
Fisher, R.: Tanítsuk gondolkodni gyermekeinket történetekkel. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2000.
Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer. Gondolat, Bp., 1984.
Golnhofer Erzsébet–Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001.
Gordon Győri János: A közvetlen gondolkodási készségfejlesztés pedagógiája az elmúlt évtizedek nemzetközi gyakorlatában. Iskolakultúra, 1999/9.
Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft., Bp., 2001.
Kiss Árpád: A tanulás fogalma a pszichológiában és a pedagógiában. Pszichológiai tanulmányok V. Akadémiai kiadó, Bp., 1963.
Kron, F. W.: Pedagógia. Osiris Kiadó, Bp., 1997.
Mihály Ildikó: Élethosszig tartó tanulást mindenkinek. Az OECD Oktatáspolitikai alapelveiről. Új Pedagógiai Szemle, 2002/3.
Nagy József: A kognitív készségek rendszere és fejlődése. Iskolakultúra, 1998/9.
Nahalka István: A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998.
Nahalka István: Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron. Iskolakultúra, 1997/2–3–4.
Pléh Csaba: Bevezetés a megismerés tudományba. TYPOTEx Elektronikus Kiadó Kft, Bp.
Radnóti Katalin: Az induktív módszer zavarai az oktatásban. Iskolakultúra, 2000/10.
Réthy Endréné: A kognitív és motivációs önszabályozást kialakító oktatás. Iskolakultúra, 2002/2.
Roeders, Paul: A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Bp., 1997.
Slavin, R. E.: Cooperative Learning: Theory, Research, and Practice, Englewood Cliffs, NJ.: Prencice-Hall, 1989.
Sleele, Jeannie–Meredith, Kurtis: Felnőttképzés. A kritikai gondolkodás fejlesztése olvasással és írással projekt segédanyaga, 1998.
Vastagh Zoltán: Fejlesztési feladatok a pedagógusképzés átalakítását szolgáló kutatások tükrében. Magyar Felsőoktatás, 1995/5-6. 32. p.
Zsolnai József: Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.
Munkaköri leírás
(tervezet)
Az iskolák által alkalmazott roma-koordinátor alapvető feladata az iskola és a roma családok közötti kapcsolat kialakítása, működtetése és a keletkező konfliktusok megoldásában való aktív részvétel.
Ehhez az átfogó és sok esetben nehezen körvonalazható feladatkörhöz az alábbi konkrétan megvalósuló tevékenységeket lehet hozzákapcsolni:
- A pedagógus iskolai munkájának segítése (e tevékenyégét a pedagógus útmutatásai alapján és annak irányításával végzi):
-
- kiemelkedően fontos feladat itt a roma tanulók nyelvi hátrányaiból adódó problémák kezelése,
- az eltérő életmódból adódó szocializációs problémák megoldásának segítése,
- az előítéletek kezelése és az ebből adódó konfliktusok megoldásában történő részvétel.
- A tanulók iskolai életével kapcsolatos szervezési feladatokban való részvétel a pedagógus irányításával és bizonyos esetekben(helyzetekben) önálló feladatmegoldással.
- Tanácsadói és segítő feladatokat lát el a roma családok (tanulók) felmerülő iskolai problémáinak, gondjainak orvoslásában és megfordítva, tanácsokkal láthatja el az iskolát (a pedagógust) a roma családokkal kapcsolatos problémák és gondok felmerülésekor.
- Munkája mellett tanulmányokat folytat és az előírt előrehaladási ütemet teljesíti (ez munkájának előfeltétele), amelyben az iskola pedagógusaiból alakult team támogatja őt.
Munkarend
Munkaidő: 7,00 – 15,30 (közben ebédidő)
Napi feladatkörök, amelyeket pontosítani az adott iskolának kell:
- Gyermekfelügyelet (mikor, kinek az irányításával, milyen célból, milyen időtartamban és hol: iskolában, azon kívül)
- A pedagógus munkájának segítése (milyen területen, milyen időtartamban)
- Adminisztrációs tevékenység, iskolai adminisztráció segítése (saját tevékenysége, egyéb: tanulókkal kapcsolatos adminisztráció, iskolai adminisztrációban való részvétel: fénymásolás stb.)
- Kapcsolattartás konkrét formái (családlátogatások, fogadóórákon történő részvétel, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek stb. – időtartam, hely, dokumentáció)
- Fizikai tevékenység (munkaterület takarítása)
- Általános ügyeleti tevékenység (beosztás szerint: hol, időtartam, cél)
A tanulói felkészítés eredményeinek táblázatos összegzése1
Problémahelyzetek összesítése | |
---|---|
Problémahelyzet | Lehetséges megoldás |
A helyzet egyéni megéléséből eredő stressz | |
Mivel sokan a program kezdete után pár hónappal átéltek egyfajta pénzügyi bizonytalanságot a programmal kapcsolatban (hazaküldték őket 2-3 hónapra finanszírozási nehézségek miatt), tartanak az újabb pénzügyi nehézségtől vagy akár csődtől. Ezzel kapcsolatban sok asszisztens fogalmazta meg aggodalmát saját foglalkoztatásával kapcsolatban (mi lesz a program végén, ha lejár a szerződésük). | A programban résztvevő alkalmazási jogait rögzítő munkaszerződés |
Markáns problémát jelent a család (sokgyermekes), a munka és a tanulás összeegyeztetése is. Megfogalmazták, hogy nagy segítséget jelentene számukra, ha a munkaidő egy részét tanulással tölthetnék. A roma családokban a hagyományos férfi szerepbe nehezen illeszthető az anyai feladatok átvétele. | Pontos tájékoztatás a program megvalósulásáról Kapcsolatfelvétel a családokkal
|
A tanulási helyzettel kapcsolatos aggodalmak is dominánsan jelentkeztek, hiszen kvázi autodidakta módon, bár némi segítséggel kell eljutniuk az érettségiig. Egy kivétellel mindenki csak 8 általánost végzett. | Mentorok szisztematikus, tudatos felkészítése. Az önálló tanulás képességeinek fokozatos kifejlesztése. |
Intézmény – roma konfliktus | |
---|---|
Mivel sokan a program kezdete után pár hónappal átéltek egyfajta pénzügyi bizonytalanságot a programmal kapcsolatban (hazaküldték őket 2-3 hónapra finanszírozási nehézségek miatt), tartanak az újabb pénzügyi nehézségtől vagy akár csődtől. Ezzel kapcsolatban sok asszisztens fogalmazta meg aggodalmát saját foglalkoztatásával kapcsolatban (mi lesz a program végén, ha lejár a szerződésük). | A programban résztvevő alkalmazási jogait rögzítő munkaszerződés |
Egy intézmény esetében megjelent az a probléma, hogy az iskolavezetés nem áll ki a pedagógiai asszisztens mellett. | Az alkalmazás tudatossága, elkötelezettség és segítő támogatás – ebben külön megbeszélés a vezetőkkel az alkalmazás biztosítékairól és feltételeiről |
Tanár helyett a segítőnek kell helyettesítést tartania: fizetést ezért nem kap, sőt nem is helyettesíthetne. → mit lehet tenni? |
A munkaszerződés pontosan tartalmazza, hogy a roma résztvevőnek mit kell ellátnia az alkalmazás keretei között, mi az, amit túlóraként végezhet. Határozzák meg, hogy melyek azok a területek, amelyeken mint „aspiráns” vesz részt, de szakmai |
Konyhaszemélyzet és takarítók (jórészük roma) akarják utasítani a segítőt különböző munkákra. | A roma alkalmazott megbízását, feladat-, hatás-, és felelősségi körét tegyék nyilvánossá. |
Tanár a gyerekek előtt kiabál, hogy miért megy el a segítő saját szünetében a gyógyszertárba (elsőben egész nap nincs szünet a gyerekeknek!?) | A megbízási szerződés térjen ki a munkavállaló jogaira. Ezt is tegyék legitimmé. |
Farsangi műsor vezetése: „minek vállalja el, úgysem tudja megcsinálni” → sikeresen megcsinálja, majd semmi elismerést nem kap a tanároktól |
Az elvégzett munkákért az objektív eredmény alapján nyilvánosan kapjanak elismerést. A résztvevőket vonják be testületi csapatmunkába. |
Gyerek viselkedése | |
---|---|
A gyerek csúnyán beszél, mit lehet tenni? | Azokat a tanárokat, akik mellett a roma résztvevők a foglalkoztatást teljesítik, részesítsék „vezető tanári” kiképzésben. A nevelési kérdéseket együtt beszéljék meg az órák után. |
Egyetlen roma gyerek az osztályban → gyerekek kiközösítik a tanár kimondatlan jóváhagyásával |
Rendszeresítsenek eset-megbeszélő üléseket, ahol a romák elmondhatják élményeiket, feltehetik kérdéseiket. |
Tanár–diák konfliktus | |
---|---|
A gyerek felesel a tanárral, a tanár segítséget kér az asszisztenstől, roma szülő bejön. | Azokat a tanárokat, akik mellett a roma résztvevők a foglalkoztatást teljesítik, részesítsék „vezető tanári” kiképzésben. A nevelési kérdéseket együtt beszéljék meg az órák után. Rendszeresítsenek esetmegbeszélő üléseket, ahol a romák elmondhatják élményeiket, feltehetik kérdéseiket. |
Roma gyerek-tanár konfliktus: matekórán a gyerek nem hajlandó a tanár kérésére a füzetét elővenni, csak ha a segítő ezt „jóváhagyja”. | |
Tanári diszkrimináció roma gyerekekkel | |
Egyetlen roma gyerek az osztályban → gyerekek kiközösítik a tanár kimondatlan jóváhagyásával |
|
Sokszor a pedagógus sem jut túl az intővel való fenyegetés kevéssé hatékony módszerén. | |
A fizikai erőszak a tanár–diák, mi több, az asszisztens–tanuló szintjén is megjelent. |
Tanár–szülő konfliktus | |
---|---|
A gyerek felesel a tanárral, a tanár segítséget kér az asszisztenstől, roma szülő bejön. | Azokat a tanárokat, akik mellett a roma résztvevők a foglalkoztatást teljesítik, részesítsék „vezető tanári” kiképzésben. A nevelési kérdéseket együtt beszéljék meg az órák után. Rendszeresítsenek eset-megbeszélő üléseket, ahol a romák elmondhatják élményeiket, feltehetik kérdéseiket. |
Vita esetén a gyerek a szülőhöz szalad, a szülő egyből az igazgatóhoz, mit lehet tenni? | |
A sokszor sekélyes családi konfliktuskezelő stratégiák a tanulók révén megjelennek az iskolában is, annál is inkább, mert sokszor a pedagógus sem jut túl az intővel való fenyegetés kevéssé hatékony módszerén. A tanuló–tanár kölcsönös provokációja számos esetben fajult a szülők részéről fizikai fenyegetéssé, sőt, olykor tettlegességig is fajult a helyzet. Ezekben a helyzetekben a pedagógiai asszisztens ütközőponton van, egyfajta mediátorként kell |
Tanár–tanár konfliktus | |
---|---|
tanár tanárral veszekszik, a roma segítőt „lecigányozzák” | Azokat a tanárokat, akik mellett a roma résztvevők a foglalkoztatást teljesítik részesítsék „vezető tanári” kiképzésben. A nevelési kérdéseket együtt beszéljék meg az órák után. Rendszeresítsenek eset-megbeszélő üléseket, ahol a romák elmondhatják élményeiket, feltehetik kérdéseiket |
tanár segítő konfliktus: iskolai kirándulás napján az 5. osztály szalonnasütést tervez és felkérik a segítőt, hogy menjen velük tanár letorkolja, hogy mért szervez mást a kirándulás napjára |
Tanár–roma segítő konfliktus 1. „Roma” származás miatt |
|
---|---|
Tanár tanárral veszekszik, a roma segítőt „lecigányozzák”. | A vezető vállalja fel a helyzetet, szervezzen közös rendezvényeket, illetve konfliktusfeloldó találkozókat, megbeszéléseket a pedagógusok és romák között. |
Roma helyzetből fakadó kritika, féltékenység | |
„Cigányozás” a tanárok között: dohányzóban a segítő jelenlétében, hogy azok a cigányok… → mit lehet tenni? |
|
Farsangi műsor vezetése: „minek vállalja el, úgysem tudja megcsinálni” → sikeresen megcsinálja, majd semmi elismerést nem kap a tanároktól |
Tanár–roma segítő konfliktus 2. Szakmai felelősség áthárítása |
|
---|---|
Többen olyan munkahelyi konfliktust jelenítettek meg (saját tapasztalataik alapján), melynek során az asszisztensek tanulókkal kialakított jó kapcsolatára építve a pedagógus a saját gyerekkel kapcsolatos problémáját szerette volna megoldatni az asszisztenssel. Az ezzel kapcsolatos játékban a határok kijelölése, az önérvényesítés témája került előtérbe. Sok a kettős kommunikáció a kollégák részéről („remélem sikerül neked” verbális szinten, ennek az ellenkezője metakommunikatív szinten). | Pedagógus hatás-, és felelősségi körök tisztázása, esetmegbeszélések, akár az itt felvetett problémahelyzetek alapján is. |
Mondhat-e nemet egy tanárnak: órán segít tanárnak, másik tanár átjön, hogy menjen be hozzá, amíg ő cigizik. → segítő nemet mond, konfliktus |
Pedagógus hatás-, és felelősségi körök tisztázása, esetmegbeszélések, akár az itt felvetett problémahelyzetek alapján is. |
Tanár áthárítja a felelősséget: gyerekeket a szertárban üvegezésen kapják, az egyik lány félmeztelen. → tanár felkéri, hogy egyedül menjen ki a szülőkhöz és intézze el az ügyet, ő nemet mond |
|
Angoltanár jön, hogy nem bír a gyerekekkel. → a segítőt kéri fel, aki lerendezi az osztályt |
|
Roma gyerek–tanár konfliktus: matekórán a gyerek nem hajlandó a tanár kérésére a füzetét elővenni, csak ha a segítő ezt „jóváhagyja”. |
|
Folyosóról a segítő hallja a lármát, bemegy órára és leteremti a gyerekeket. → tanár később leszidja: ilyet nem csinálhat |
Iskola–család konfliktus | |
---|---|
Családsegítőként jogsértést tapasztal: nincs ruha a gyereken, nem jár iskolába. | Intézményi eljárásrendek megismertetése – mit kell ilyen esetekben tenni. |
Szülői kötelesség elmulasztását tapasztalja: gyerek szeme fáj, szülő nem viszi orvoshoz, beutalóval sem. |
Szülő–roma segítő konfliktus | |
---|---|
Szülő a háta mögött bepanaszolja a segítőt (miatta beszél csúnyán a gyerek, óvoda). | Intézményi eljárásrend megismertetése a szülővel és a romával. A panaszkezelési eljárás betartása. |
Konfliktus szülővel: ebédjegye nincs a gyereknek, ezért várnia kell, de hazamegy. → szülő berohan „hogy képzeli…” |
|
Nem roma gyerek, mobiltelefon miatt konfliktus → szülő egyből az igazgatóhoz szalad – a segítőn kérik számon, ami nem az ő felelőssége lenne |
Iskola–szülő konfliktus | |
---|---|
Rendőr szülő bejön, segítőtől kikér egy gyereket, majd lekever neki két pofont. → mit kellett volna tenni? |
Intézményi eljárásrend megismertetése a szülővel és a romával. A panaszkezelési eljárás betartása. |
Iskola–hatóság konfliktus | |
---|---|
Rendőr tanítási időben akar intézkedni a gyerekkel szemben a szülő jelenléte nélkül. | Intézményi eljárásrend megismertetése a szülővel és a romával. A panaszkezelési eljárás betartása. |
Roma–roma segítő konfliktus | |
---|---|
Megromlik a viszony több roma családdal, „mire vágsz föl”, a többi roma méltatlanul támadja kedvező helyzete miatt. | Intézményi eljárásrend megismertetése a szülővel és a romával. A panaszkezelési eljárás betartása. Család, közösségterápiás megoldásmódok és konzultatív támogatások biztosítása |
„Miért ő tartja az első tíz percet?; mit csinálsz te órán?” többi romától megjegyzéseket kap. Többi romától: „mért pont te vagy itt? én is itt lehetnék!; a cigányok ellepik az iskolát!” |
|
Roma pedellus: „kitúrtak a munkahelyemről”, csak nyári szünet volt, szeptembertől kezdett újra, de a helyzetet nem tisztázta. |
Mások–roma segítő konfliktus | |
---|---|
Roma mivolta miatt alaptalan támadás: óvodából gyerekek kísérése, kocsiban ülő férjével vált két szót. → „rossz bácsi biztos elviszi a gyereket” |
Stresszmenedzsment, asszertív magatartás technikáinak elsajátítása |
Ellátmányért küldik a segítőt (kb. 100e forint): „már megint te jöttél?” második alkalommal nem adják már oda a pénzt, hol van a megbízás? |