Függelék

Felhasznált irodalom

Bárdossy Ildikó–Dudás Margit: Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei a pedagógusképzésben, I–IV. Magyar Felsőoktatás, 2001/7–10.

Csapó Benő: képességfejlesztés az iskolában – problémák és lehetőségek. Új Pedagógiai Szemle, 1999/12, 8. p.

Fisher, R.: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1999.

Fisher, R.: Tanítsuk gondolkodni gyermekeinket játékokkal. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2000.

Fisher, R.: Tanítsuk gondolkodni gyermekeinket történetekkel. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2000.

Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer. Gondolat, Bp., 1984.

Golnhofer Erzsébet–Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001.

Gordon Győri János: A közvetlen gondolkodási készségfejlesztés pedagógiája az elmúlt évtizedek nemzetközi gyakorlatában. Iskolakultúra, 1999/9.

Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft., Bp., 2001.

Kiss Árpád: A tanulás fogalma a pszichológiában és a pedagógiában. Pszichológiai tanulmányok V. Akadémiai kiadó, Bp., 1963.

Kron, F. W.: Pedagógia. Osiris Kiadó, Bp., 1997.

Mihály Ildikó: Élethosszig tartó tanulást mindenkinek. Az OECD Oktatáspolitikai alapelveiről. Új Pedagógiai Szemle, 2002/3.

Nagy József: A kognitív készségek rendszere és fejlődése. Iskolakultúra, 1998/9.

Nahalka István: A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998.

Nahalka István: Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron. Iskolakultúra, 1997/2–3–4.

Pléh Csaba: Bevezetés a megismerés tudományba. TYPOTEx Elektronikus Kiadó Kft, Bp.

Radnóti Katalin: Az induktív módszer zavarai az oktatásban. Iskolakultúra, 2000/10.

Réthy Endréné: A kognitív és motivációs önszabályozást kialakító oktatás. Iskolakultúra, 2002/2.

Roeders, Paul: A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Bp., 1997.

Slavin, R. E.: Cooperative Learning: Theory, Research, and Practice, Englewood Cliffs, NJ.: Prencice-Hall, 1989.

Sleele, Jeannie–Meredith, Kurtis: Felnőttképzés. A kritikai gondolkodás fejlesztése olvasással és írással projekt segédanyaga, 1998.

Vastagh Zoltán: Fejlesztési feladatok a pedagógusképzés átalakítását szolgáló kutatások tükrében. Magyar Felsőoktatás, 1995/5-6. 32. p.

Zsolnai József: Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.

Munkaköri leírás
(tervezet)

Az iskolák által alkalmazott roma-koordinátor alapvető feladata az iskola és a roma családok közötti kapcsolat kialakítása, működtetése és a keletkező konfliktusok megoldásában való aktív részvétel.

Ehhez az átfogó és sok esetben nehezen körvonalazható feladatkörhöz az alábbi konkrétan megvalósuló tevékenységeket lehet hozzákapcsolni:

• A pedagógus iskolai munkájának segítése (e tevékenyégét a pedagógus útmutatásai alapján és annak irányításával végzi):
• 1. kiemelkedően fontos feladat itt a roma tanulók nyelvi hátrányaiból adódó problémák kezelése,
  2. az eltérő életmódból adódó szocializációs problémák megoldásának segítése,
  3. az előítéletek kezelése és az ebből adódó konfliktusok megoldásában történő részvétel.
• A tanulók iskolai életével kapcsolatos szervezési feladatokban való részvétel a pedagógus irányításával és bizonyos esetekben(helyzetekben) önálló feladatmegoldással.
• Tanácsadói és segítő feladatokat lát el a roma családok (tanulók) felmerülő iskolai problémáinak, gondjainak orvoslásában és megfordítva, tanácsokkal láthatja el az iskolát (a pedagógust) a roma családokkal kapcsolatos problémák és gondok felmerülésekor.
• Munkája mellett tanulmányokat folytat és az előírt előrehaladási ütemet teljesíti (ez munkájának előfeltétele), amelyben az iskola pedagógusaiból alakult team támogatja őt.

Munkarend

Munkaidő: 7,00 – 15,30 (közben ebédidő)

Napi feladatkörök, amelyeket pontosítani az adott iskolának kell:

• Gyermekfelügyelet (mikor, kinek az irányításával, milyen célból, milyen időtartamban és hol: iskolában, azon kívül)
• A pedagógus munkájának segítése (milyen területen, milyen időtartamban)
• Adminisztrációs tevékenység, iskolai adminisztráció segítése (saját tevékenysége, egyéb: tanulókkal kapcsolatos adminisztráció, iskolai adminisztrációban való részvétel: fénymásolás stb.)
• Kapcsolattartás konkrét formái (családlátogatások, fogadóórákon történő részvétel, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek stb. – időtartam, hely, dokumentáció)
• Fizikai tevékenység (munkaterület takarítása)
• Általános ügyeleti tevékenység (beosztás szerint: hol, időtartam, cél)

A tanulói felkészítés eredményeinek táblázatos összegzése¹

Problémahelyzetek összesítése
Problémahelyzet	Lehetséges megoldás
A helyzet egyéni megéléséből eredő stressz
Mivel sokan a program kezdete után pár hónappal átéltek egyfajta pénzügyi bizonytalanságot a programmal kapcsolatban (hazaküldték őket 2-3 hónapra finanszírozási nehézségek miatt), tartanak az újabb pénzügyi nehézségtől vagy akár csődtől. Ezzel kapcsolatban sok asszisztens fogalmazta meg aggodalmát saját foglalkoztatásával kapcsolatban (mi lesz a program végén, ha lejár a szerződésük).	A programban résztvevő alkalmazási jogait rögzítő munkaszerződés
Markáns problémát jelent a család (sokgyermekes), a munka és a tanulás összeegyeztetése is. Megfogalmazták, hogy nagy segítséget jelentene számukra, ha a munkaidő egy részét tanulással tölthetnék. A roma családokban a hagyományos férfi szerepbe nehezen illeszthető az anyai feladatok átvétele.	Pontos tájékoztatás a program megvalósulásáról Kapcsolatfelvétel a családokkal Hogyan tudják segíteni a tanuló családtagot? A program hogyan segíti a tanuló családtagot?
A tanulási helyzettel kapcsolatos aggodalmak is dominánsan jelentkeztek, hiszen kvázi autodidakta módon, bár némi segítséggel kell eljutniuk az érettségiig. Egy kivétellel mindenki csak 8 általánost végzett.	Mentorok szisztematikus, tudatos felkészítése. Az önálló tanulás képességeinek fokozatos kifejlesztése.

Intézmény – roma konfliktus
Mivel sokan a program kezdete után pár hónappal átéltek egyfajta pénzügyi bizonytalanságot a programmal kapcsolatban (hazaküldték őket 2-3 hónapra finanszírozási nehézségek miatt), tartanak az újabb pénzügyi nehézségtől vagy akár csődtől. Ezzel kapcsolatban sok asszisztens fogalmazta meg aggodalmát saját foglalkoztatásával kapcsolatban (mi lesz a program végén, ha lejár a szerződésük).	A programban résztvevő alkalmazási jogait rögzítő munkaszerződés
Egy intézmény esetében megjelent az a probléma, hogy az iskolavezetés nem áll ki a pedagógiai asszisztens mellett.	Az alkalmazás tudatossága, elkötelezettség és segítő támogatás – ebben külön megbeszélés a vezetőkkel az alkalmazás biztosítékairól és feltételeiről
Tanár helyett a segítőnek kell helyettesítést tartania: fizetést ezért nem kap, sőt nem is helyettesíthetne. → mit lehet tenni?	A munkaszerződés pontosan tartalmazza, hogy a roma résztvevőnek mit kell ellátnia az alkalmazás keretei között, mi az, amit túlóraként végezhet. Határozzák meg, hogy melyek azok a területek, amelyeken mint „aspiráns” vesz részt, de szakmai
Konyhaszemélyzet és takarítók (jórészük roma) akarják utasítani a segítőt különböző munkákra.	A roma alkalmazott megbízását, feladat-, hatás-, és felelősségi körét tegyék nyilvánossá.
Tanár a gyerekek előtt kiabál, hogy miért megy el a segítő saját szünetében a gyógyszertárba (elsőben egész nap nincs szünet a gyerekeknek!?)	A megbízási szerződés térjen ki a munkavállaló jogaira. Ezt is tegyék legitimmé.
Farsangi műsor vezetése: „minek vállalja el, úgysem tudja megcsinálni” → sikeresen megcsinálja, majd semmi elismerést nem kap a tanároktól	Az elvégzett munkákért az objektív eredmény alapján nyilvánosan kapjanak elismerést. A résztvevőket vonják be testületi csapatmunkába.

Gyerek viselkedése
A gyerek csúnyán beszél, mit lehet tenni?	Azokat a tanárokat, akik mellett a roma résztvevők a foglalkoztatást teljesítik, részesítsék „vezető tanári” kiképzésben. A nevelési kérdéseket együtt beszéljék meg az órák után.
Egyetlen roma gyerek az osztályban → gyerekek kiközösítik a tanár kimondatlan jóváhagyásával	Rendszeresítsenek eset-megbeszélő üléseket, ahol a romák elmondhatják élményeiket, feltehetik kérdéseiket.

Tanár–diák konfliktus
A gyerek felesel a tanárral, a tanár segítséget kér az asszisztenstől, roma szülő bejön.	Azokat a tanárokat, akik mellett a roma résztvevők a foglalkoztatást teljesítik, részesítsék „vezető tanári” kiképzésben. A nevelési kérdéseket együtt beszéljék meg az órák után. Rendszeresítsenek esetmegbeszélő üléseket, ahol a romák elmondhatják élményeiket, feltehetik kérdéseiket.
Roma gyerek-tanár konfliktus: matekórán a gyerek nem hajlandó a tanár kérésére a füzetét elővenni, csak ha a segítő ezt „jóváhagyja”.
Tanári diszkrimináció roma gyerekekkel
Egyetlen roma gyerek az osztályban → gyerekek kiközösítik a tanár kimondatlan jóváhagyásával
Sokszor a pedagógus sem jut túl az intővel való fenyegetés kevéssé hatékony módszerén.
A fizikai erőszak a tanár–diák, mi több, az asszisztens–tanuló szintjén is megjelent.

Tanár–szülő konfliktus
A gyerek felesel a tanárral, a tanár segítséget kér az asszisztenstől, roma szülő bejön.	Azokat a tanárokat, akik mellett a roma résztvevők a foglalkoztatást teljesítik, részesítsék „vezető tanári” kiképzésben. A nevelési kérdéseket együtt beszéljék meg az órák után. Rendszeresítsenek eset-megbeszélő üléseket, ahol a romák elmondhatják élményeiket, feltehetik kérdéseiket.
Vita esetén a gyerek a szülőhöz szalad, a szülő egyből az igazgatóhoz, mit lehet tenni?
A sokszor sekélyes családi konfliktuskezelő stratégiák a tanulók révén megjelennek az iskolában is, annál is inkább, mert sokszor a pedagógus sem jut túl az intővel való fenyegetés kevéssé hatékony módszerén. A tanuló–tanár kölcsönös provokációja számos esetben fajult a szülők részéről fizikai fenyegetéssé, sőt, olykor tettlegességig is fajult a helyzet. Ezekben a helyzetekben a pedagógiai asszisztens ütközőponton van, egyfajta mediátorként kell

Tanár–tanár konfliktus
tanár tanárral veszekszik, a roma segítőt „lecigányozzák”	Azokat a tanárokat, akik mellett a roma résztvevők a foglalkoztatást teljesítik részesítsék „vezető tanári” kiképzésben. A nevelési kérdéseket együtt beszéljék meg az órák után. Rendszeresítsenek eset-megbeszélő üléseket, ahol a romák elmondhatják élményeiket, feltehetik kérdéseiket
tanár segítő konfliktus: iskolai kirándulás napján az 5. osztály szalonnasütést tervez és felkérik a segítőt, hogy menjen velük tanár letorkolja, hogy mért szervez mást a kirándulás napjára

Tanár–roma segítő konfliktus 1. „Roma” származás miatt
Tanár tanárral veszekszik, a roma segítőt „lecigányozzák”.	A vezető vállalja fel a helyzetet, szervezzen közös rendezvényeket, illetve konfliktusfeloldó találkozókat, megbeszéléseket a pedagógusok és romák között.
Roma helyzetből fakadó kritika, féltékenység
„Cigányozás” a tanárok között: dohányzóban a segítő jelenlétében, hogy azok a cigányok… → mit lehet tenni?
Farsangi műsor vezetése: „minek vállalja el, úgysem tudja megcsinálni” → sikeresen megcsinálja, majd semmi elismerést nem kap a tanároktól

Tanár–roma segítő konfliktus 2. Szakmai felelősség áthárítása
Többen olyan munkahelyi konfliktust jelenítettek meg (saját tapasztalataik alapján), melynek során az asszisztensek tanulókkal kialakított jó kapcsolatára építve a pedagógus a saját gyerekkel kapcsolatos problémáját szerette volna megoldatni az asszisztenssel. Az ezzel kapcsolatos játékban a határok kijelölése, az önérvényesítés témája került előtérbe. Sok a kettős kommunikáció a kollégák részéről („remélem sikerül neked” verbális szinten, ennek az ellenkezője metakommunikatív szinten).	Pedagógus hatás-, és felelősségi körök tisztázása, esetmegbeszélések, akár az itt felvetett problémahelyzetek alapján is.
Mondhat-e nemet egy tanárnak: órán segít tanárnak, másik tanár átjön, hogy menjen be hozzá, amíg ő cigizik. → segítő nemet mond, konfliktus	Pedagógus hatás-, és felelősségi körök tisztázása, esetmegbeszélések, akár az itt felvetett problémahelyzetek alapján is.
Tanár áthárítja a felelősséget: gyerekeket a szertárban üvegezésen kapják, az egyik lány félmeztelen. → tanár felkéri, hogy egyedül menjen ki a szülőkhöz és intézze el az ügyet, ő nemet mond
Angoltanár jön, hogy nem bír a gyerekekkel. → a segítőt kéri fel, aki lerendezi az osztályt
Roma gyerek–tanár konfliktus: matekórán a gyerek nem hajlandó a tanár kérésére a füzetét elővenni, csak ha a segítő ezt „jóváhagyja”.
Folyosóról a segítő hallja a lármát, bemegy órára és leteremti a gyerekeket. → tanár később leszidja: ilyet nem csinálhat

Iskola–család konfliktus
Családsegítőként jogsértést tapasztal: nincs ruha a gyereken, nem jár iskolába.	Intézményi eljárásrendek megismertetése – mit kell ilyen esetekben tenni.
Szülői kötelesség elmulasztását tapasztalja: gyerek szeme fáj, szülő nem viszi orvoshoz, beutalóval sem.

Szülő–roma segítő konfliktus
Szülő a háta mögött bepanaszolja a segítőt (miatta beszél csúnyán a gyerek, óvoda).	Intézményi eljárásrend megismertetése a szülővel és a romával. A panaszkezelési eljárás betartása.
Konfliktus szülővel: ebédjegye nincs a gyereknek, ezért várnia kell, de hazamegy. → szülő berohan „hogy képzeli…”
Nem roma gyerek, mobiltelefon miatt konfliktus → szülő egyből az igazgatóhoz szalad – a segítőn kérik számon, ami nem az ő felelőssége lenne

Iskola–szülő konfliktus
Rendőr szülő bejön, segítőtől kikér egy gyereket, majd lekever neki két pofont. → mit kellett volna tenni?	Intézményi eljárásrend megismertetése a szülővel és a romával. A panaszkezelési eljárás betartása.

Iskola–hatóság konfliktus
Rendőr tanítási időben akar intézkedni a gyerekkel szemben a szülő jelenléte nélkül.	Intézményi eljárásrend megismertetése a szülővel és a romával. A panaszkezelési eljárás betartása.

Roma–roma segítő konfliktus
Megromlik a viszony több roma családdal, „mire vágsz föl”, a többi roma méltatlanul támadja kedvező helyzete miatt.	Intézményi eljárásrend megismertetése a szülővel és a romával. A panaszkezelési eljárás betartása. Család, közösségterápiás megoldásmódok és konzultatív támogatások biztosítása
„Miért ő tartja az első tíz percet?; mit csinálsz te órán?” többi romától megjegyzéseket kap. Többi romától: „mért pont te vagy itt? én is itt lehetnék!; a cigányok ellepik az iskolát!”
Roma pedellus: „kitúrtak a munkahelyemről”, csak nyári szünet volt, szeptembertől kezdett újra, de a helyzetet nem tisztázta.

Mások–roma segítő konfliktus
Roma mivolta miatt alaptalan támadás: óvodából gyerekek kísérése, kocsiban ülő férjével vált két szót. → „rossz bácsi biztos elviszi a gyereket”	Stresszmenedzsment, asszertív magatartás technikáinak elsajátítása
Ellátmányért küldik a segítőt (kb. 100e forint): „már megint te jöttél?” második alkalommal nem adják már oda a pénzt, hol van a megbízás?