Az Európai Unió oktatási informatikai stratégiája

Kárpáti Andrea - Komenczi Bertalan - Fehér Péter

Az Európai Unió oktatási informatikai stratégiája

- Irányzatok, akciók, javaslatok -

Bevezetés

Az informatikai eszközöket felhasználó oktatás és képzés fejlesztése egyre jelentősebb szerepet játszik az Európai Unió jövőstratégiájában. A pedagógia új médiumát, az informatikán alapuló oktatási módszer- és eszköztárat a dokumentumokban leggyakrabban ICT (Information and Communication Technologies) néven emlegetik. Magyar elnevezésként ebben az írásban a KIT (Kommunikációs és Információs Technológiák) szóösszetételt fogjuk használni. Mivel az eszközök pedagógiai felhasználását elsősorban a kapcsolatteremtésben, a tudásközvetítésben, a személyek közti kommunikációban látjuk, a fogalmak felcserélését s ezzel az "információs" jelző második helyen való szerepeltetését nemcsak a jobb hangzás indokolja.¹

Az EU országaiban az oktatási költségvetés 3-4%-át fordítják az infrastruktúra kialakítására és a taneszközfejlesztésre, s ugyanekkora összeget szánnak a tanárok képzésére és átképzésére. A számítógéppel segített tanítás és tanulás kutatása Európában mindenütt - akárcsak hazánkban - az új évezred feladata. A most is folyó kutatások és innovációs programok kialakításakor meghatározó szerepet játszottak a következő megfontolások:

- A kutatási-fejlesztési költségek olyan jelentősek, hogy egyetlen ország sem vállalkozhat arra, hogy maga finanszírozza ilyen irányú kiadásait. A taneszközök és oktatási anyagok fejlesztése és kipróbálása csak összehangolt, hosszú távú és széles körű együttműködéssel lehet hatékony.

- Mivel a fejlődés e területen robbanásszerű, jelentősen le kell rövidíteni az oktatási kísérletek beindításától az új módszerek/eszközök széles körű bevezetéséig tartó időt.

- A kizárólag technikai innovációt szolgáló fejlesztéseket ki kell egészíteni társadalmi-gazdasági hatásokat elemző vizsgálatokkal, amelyek a fejlesztési eredmények felhasználásának hatásairól, következményeiről tudósítanak.

- Fontos, hogy az innovatív rendszerek, módszerek és szolgáltatások három legfontosabb jellemzője a hatékonyság, a kiterjeszthetőség és a hozzáférhetőség legyen.

- A KIT oktatásban betöltött szerepének kérdései csak interdiszciplináris kutatócsoportok szervezésével vizsgálhatók hatékonyan: pedagógus, pszichológus, informatikus, felhasználó és forgalmazó együttműködésére van szükség.

Az Európai Unió oktatási informatikai fejlesztései a következő tevékenységeket jelentik.

- A tudományos megalapozottság megteremtése (a számítógéppel segített tanítás és tanulás nemzeti kutatóintézeteinek felállítása a kilencvenes évek elejétől, közös kutatóprogramok szervezése).

- A tanulóközpontú oktatási környezet kifejlesztése, a technikai és pedagógiai kérdések megoldása: elszakadás a tömegoktatás kezdeteitől uralkodó frontális tudásátadási módtól.

- Iskolakísérletek indítása a KIT-módszerek és -taneszközök optimális alkalmazásának megismerésére. Lényeges, hogy ezek a közoktatásban valóban elterjedt vagy elterjeszthető módszereket vizsgáljanak, s ne (csak) utópisztikus elképzeléseket igazoljanak ideális környezetben.

1996-ban az EU tagállamai létrehozták az Információs Társadalom Magas Szintű Ipari Tanácsadó Testületét (High Level Advisory Group on the Information Society), amely az informatikai eszközökhöz való széles körű hozzáférés megszervezését és a KIT-környezethez illő új pedagógiai stratégiák kidolgozását jelölte meg mint a terület legfontosabb feladatait.

A szakértők felhívták a figyelmet a tudásszerzés új modelljeire, a virtuális együttműködésre mint merőben új tanulóiközösség-szervező technikára. A bizottság különösen sürgető feladatnak tartotta a tanárok szerepváltozása következtében a tanárképzés gyökeres megújítását. Az új képzési formák és helyszínek közül kiemelt szerepet szántak az iskolai és közösségi könyvtáraknak, múzeumoknak és az interaktív televíziónak. Elemzésükben bemutatták, hogy a tanulói hálózatokhoz számítógéppel kapcsolódó otthon és munkahely mint teljes értékű oktatási környezet új esélyeket adott az élethosszig tartó tanulás programjainak is. A legfontosabb képesség, amellyel a harmadik évezred polgárának rendelkezniük kell: az önálló ismeretszerzés képessége. A diákoknak nem a "tananyagot", hanem a tanulást és a tanultak alkotó felhasználásának képességét kell átadnunk.

A szakértői testület részletesen foglalkozott a hagyományos, jelenléti képzést folytató egyetemek tudásmonopóliumának megszűnésével, a távoktatás rohamos terjedésével, a felsőoktatás struktúrájának átalakulásával is. Úgy vélték, fennmaradásukra csak akkor van lehetőség, ha hagyományos képzésüket az élethosszig tartó tanulás formáival gazdagítják, és a távoktatás eszköztárának a közvetlen oktatásban felhasználható elemeit haladéktalanul átveszik. (Ilyen például a nappali szakos hallgatók számára kínált kurzusok internetes oktatási környezettel való támogatása, amely napjainkra a nyugati világ egyetemein kötelező normává vált.)

1996-1997-ben igen jelentős beruházással elindultak az egyes nemzeti oktatási informatikai programok, amelyek közül a legkiemelkedőbb eredményeket az angolok, hollandok és finnek, illetve a csak 1998-ban bekapcsolódott, de hátrányát egy év alatt behozó Ír Köztársaság érték el.² Az iskolák és a vidéki lakóközösségek helyi oktatási informatikai igényeinek kielégítésére nagyszabású átképző programok indultak, amelyek az adott település fiatal munkanélkülijeiből toborozták és képezték ki a rendszergazdákat és tanfolyami oktatókat. A minőség-ellenőrzés nemzetközi normáinak kialakítására megszervezték az oktatási szoftverek értékelésének hálózatait.³ Az Európai Unió szinte minden tagországában léteznek intézetek, melyek az oktatási szoftverek rendszeres szakértői minősítését és iskolai kipróbálását megszervezik és az eredményeket közreadják. Néhány ezek közül:

• TEEM - Teachers Evaluating Multimedia (http://www.teem.org.uk)
• SCEN - Soft-en Courseware Evaluatiecentrum Nederland(http://bve-scennet.dds.nl)
• SODIS - Software Dokumentations- und Informations-System(http://www.sodis.de)

Az oktatási informatikai stratégia alapelvei

Az Európai Unió valamennyi tagországa kiemelt fontosságúnak tartja és ennek megfelelően finanszírozza az oktatási informatikai fejlesztéseket. A fejlesztések közös jellemzői a következők:

- A számítógéppel segített tanítás és tanulás új pedagógiai paradigmák részeként, ezek fontos módszereként szerepel. A számítógépek megjelenésével nem egyszerűen új eszközpark került az iskolába, amellyel a hagyományos tartalmak hatékonyabban adhatók át. Új pedagógiai szemléletet és gyakorlatot kívánó komplex oktatási környezetről van szó, amely nem működtethető az oktatás teljes feltételrendszerének újragondolása nélkül.

- A pedagógusok felkészítése a "tudástársadalom" iskolájának megteremtésére minden eddiginél nagyobb méreteket ölt: az Európai Unió tagországainak kétharmada valamennyi oktatójának kötelező KIT-alapképzést nyújt. A legjobb oktatási módszerek elterjedését összeurópai programokkal segítik.

- A tanulói szerep megváltozása: az önálló, felfedező, konstruktív, élethosszig tartó tanulás előtérbe kerülése különösen fontossá teszi a demokratikus hozzáférést a KIT módszereihez és fontos célkitűzése a KIT eljuttatása a hátrányos helyzetű rétegekhez is.

- A következő évtizedek közoktatásában az osztály mint jellemző oktatásszervezési egység fogalma minden bizonnyal megváltozik. A differencializált, egyénre szabott oktatás régóta igény, az egyéni, páros és csoportmunka (számos esetben csak virtuálisan érintkező tanulópárokkal és projektcsoportokkal) egyre jelentősebb szerephez jut.

- Az új eszközök iskolai telepítésénél nagyobb súllyal szerepel a nemzeti költségvetésekben és az európai pályázatokban a fenntartható fejlődés: a korszerűsítés, a karbantartás és a folyamatos használat elősegítésének finanszírozása.

- A tananyagok fejlesztésében és a nemzetközi hálózatok kialakításakor a globális és nemzeti tartalmak egyensúlyának fenntartása alapvető jelentőségű. Jelenleg az angol nyelv dominál, de számos EU-program támogatja a nemzeti nyelven készülő oktatási szoftverek vagy a regionális, lokális kultúrák bemutatását szolgáló honlapok készítését, a nemzeti nyelv és kultúra sokszínűségének megóvását. Ugyanakkor a nagy közvetítő nyelvek (angol, német) felhasználásával lehetőség van olyan költséges taneszközök, tudásforrások kidolgozására is, amelyekre önállóan egyik állam sem vállalkozhatna.

Bár a hagyományos oktatási formák jelentőségét nem tagadják, az EU szakértői a tudás közvetítésének jelenleg uralkodó formáit az ipari forradalom előtti, kézműves termelési módhoz hasonlítják. A futószalagon gyártott cipőnél sok esetben jobb, szebb és tartósabb a cipészműhelyben készülő lábbeli, ám igen költséges és tömegméretekben megvalósíthatatlan, hogy mindenki ilyet hordjon. Hasonló a helyzet az optimális tanár-diák interakciókkal: természetesen a személyre szabott, hiteles és érzelemgazdag emberi kommunikáción alapuló oktatás az ideális, viszont a tanárok nagy többsége képtelen naprakész, élvezetesen megjelenített tananyagot előállítani vagy beszerezni, s az osztálylétszámok és óraszámok sok esetben eleve kizárják az egyénre szabott képzést. A KIT iskolai elterjesztésének szorgalmazói úgy vélik, a képzés csak nyerhet a számítógépes környezetre tervezett interaktív tananyagokkal, az interneten közvetített, naprakész adatbázisokkal és az élőben megvalósíthatatlan, mert veszélyes vagy költséges virtuális kísérletekkel nagyobb létszámú osztályokban is lehetővé válik a hagyományosnál jóval személyre szabottabb képzés.

Hogy milyen szerepet töltenek majd be a digitális taneszközök a hagyományos iskolában, arról megoszlanak a vélemények. Általánosan elfogadható az a vélemény, hogy az évtized végére a teljes oktatási idő kb. 30%-ában lesznek jelen a KIT-eszközök mint a tanítás és tanulás eszközei. Hogy milyen formában, az a folyamatban lévő fejlesztések - elsősorban az interaktív televízió, az internet 2 és a telefont számítógéppel integráló, kisméretű mobil kommunikációs rendszerek - eredményei alapján dől majd el. Ha a KIT-eszközök az eddig megfigyelt ütemben fejlődnek, s az oktatási szoftverek piacának felvevőképessége sem csökken, várható, hogy a hagyományos "tanárbarát" eszközök - mint a jó minőségű képet adó oktatófilm és a kézbe vehető, a szemnek barátságosabb kézikönyv - előnyeit hamarosan a digitális eszközök is átveszik.

A szoftveripar a késztermékekkel párhuzamosan testre szabható, a tanár igényeivel harmóniába hozható, szerzői rendszerekkel kiegészített termékekkel áll elő. A tanár sohasem tapasztalt lehetőséghez jut: tudományosan hiteles, esztétikusan megformált és az általa választott pedagógiai módszerrepertoárba illeszthető taneszközt hozhat létre készen kínált "építőelemekből". A következő évtizedekben az iskolák saját taneszközcsaládja sem lesz utópisztikus elképzelés többé.

Az EU oktatási informatikai stratégiájának néhány fontos dokumentuma

A terület kiemelt kezelését bizonyítja, hogy az Unió egyre újabb dokumentumokban erősíti meg ez irányú elkötelezettségeit.⁴ Az egymást követő tanulmányokban egyre határozottabban mutatkozik az a tagállamok körében általános nézet, miszerint a KIT az oktatási rendszer, a képzés, a tanulás hatékonyságnövelésének kulcstényezője. E szemlélet bemutatására négy meghatározó dokumentumot választottunk elemzésünk tárgyául.⁵

Fehér Könyv az oktatásról és képzésről

A kiadvány 1995-ben jelent meg. Alcíme jelzi azt az irányt, amelyet az Unió kitűzött: Tanítás és tanulás - Egy tanuló társadalom felé. A megjelenését követő 1996-os évet az Európai Tanács és az Európa Parlament az egész életen át tartó tanulás évének nyilvánította. A Fehér Könyv kiadásának az volt a célja, hogy közös gondolkodást indítson el és helyesnek vélt cselekvési irányokat jelöljön meg. "Annak a társadalomnak a kiépítése, amelyben a tanulás természetes társadalmi szükségletté válik, nem történhet meg egyik napról a másikra. Napjainkban olyan nagy horderejű változások játszódnak le, amelyek elkerülhetetlenné teszik, hogy az Európai Unió időt és fáradságot nem kímélve minél többet ruházzon be az ismeretek hatékony átadásába."

A Közösség előtt álló kihívásokat figyelembe véve a Fehér Könyv három kiemelkedően fontos fejleményre hívja fel a figyelmet:

- az információs társadalom megjelenése;

- a tudományos és a technikai fejlődés következményei;

- a gazdasági tevékenységek nemzetközi jellegűvé válása.

A dokumentum az információs társadalom hatásairól szólva az 1994-es, főszerkesztőjéről Bangemann-jelentés⁶ néven közismertté vált művet idézi: "Az információs és telekommunikációs technikák fejlődése világszerte olyan új ipari forradalmat hoz létre, amelyről már most látható, hogy jelentősége a klasszikus ipari forradaloméhoz hasonlítható." Megállapítják, hogy az információs forradalom, hasonlóképpen a társadalmi kommunikációban bekövetkezett korábbi, radikális változásaihoz, nagy hatással lesz az európai társadalmakra, a munka világára és a foglalkoztatásra: "Az információs technika elterjedésének egyik következménye, hogy eltűnőben van az olyan emberi rutinmunka, amely programozható és automatizálható. Egyre nagyobb szerepet játszik az önálló kezdeményezést és az új feladatokhoz való alkalmazkodást is igénylő élő munka. Az információs technológia lehetővé teszi, hogy egyre több feladat elvégzését decentralizálják."

Felhívják a figyelmet a társadalom megosztottságának egyre erőteljesebben mutatkozó problémájára, amelyet az új technika okoz. "Fennáll tehát a veszélye annak, hogy a társadalom megoszlik egyrészt azokra, akik képesek a megszerzett információk értelmezésére, másrészt azokra, akik ezeket az információkat csupán használni képesek, harmadrészt azokra, akiket kitaszítanak a társadalom perifériájára, és kizárólag csak a szociális támogatásból képesek magukat fenntartani. Vagyis azokra, akik a tudás birtokosai, és akiket a tudásból kirekesztenek... Az oktatás elsődleges hivatása, hogy abban segítse a diákokat, hogy kibontakoztathassák a bennük rejlő képességeket, és teljes emberekké válhassanak ahelyett, hogy pusztán a gazdaság szerszámai legyenek."

Hangsúlyozzák a hálózatok jelentőségét, amely öt éve még nem jelentette egyértelműen és hangsúlyosan a számítógépes kommunikációs hálózatokat, az internetet, illetve a World Wide Web alapú technikát. A multimédiás tartalomfejlesztés fontosságát kiemelve megállapítják, hogy az Egyesült Államok rendkívül komoly vetélytárs a multimédia területén. Európa gyengesége nem a kreativitás hiányából fakad, hanem a földrész kulturális és nyelvi sokszínűsége rejlik a dolog mögött. Olyan termékek bevezetésére van tehát szükség, amelyek nemcsak Európában, hanem a világ más országaiban is értékesíthetők. A multimédiás tartalomfejlesztés területén Európa-szintű intézkedéseket is kilátásba helyeztek, és - az oktatásban felhasználható multimédiás szoftverek fejlesztésére létrehozott munkacsoport tevékenységével összhangban - támogatják a szoftverfejlesztéseket, mégpedig a kapcsolódó EU-programok (Socrates, Leonardo, Esprit, Telematique, Media II, Info 2000) költségvetésének átcsoportosításával.

A dokumentum a tanároknak kulcsszerepet szán a KIT-re épített modernizációs és fejlesztési folyamatok során: "A tanárok számára is lehetővé kell tenni, hogy felkészüljenek az új technika alkalmazására. Ma még az oktatási multimédiás termékeket nem használják elég gyakran az iskolákban. Egyrészt a beszerezhető multimédiás termékek nem elég jó minőségűek, másrészt a tanárok nem rendelkeznek a megfelelő hardverrel."

A szakértők szükségesnek tartják az iskolarendszer átalakítását is. Hangsúlyozzák az intézményeken belüli és az intézmények közötti oktatási, illetve együttműködési hálózatok fontosságát. Javaslatként megfogalmazódik a dokumentumban az is, hogy az oktatási intézményekben egyre inkább a munka közbeni együttműködésre kerüljön a hangsúly. Ez a gondolat a későbbi dokumentumokban a számítógéppel segített együttműködő tanulás európai programjaként is megjelenik. Megállapítják, hogy bár egyes intézmények és tanárok új módszerekkel kísérleteznek, ezek egyelőre elszigetelt jelenségek.

A dokumentum szerzői az eredményes változtatások egyik előfeltételeként átgondolásra javasolják a következő témákat.

- Miképpen egyeztethető az iskolarendszer fejlesztése, a felsőoktatás kibővítése az oktatás színvonalának megőrzésével?

- Hogyan lehet az oktatás céljait a sokszínű igényekhez illeszteni, amikor a különböző társadalmi csoportok más-más módszereket igényelnek?

- Hogyan tegyük a tanárokat és a diákokat alkalmassá arra, hogy megfogalmazzák az új oktatási célokat, sőt megújítsák a tanítási módszereket és eszközöket?

- Hogyan biztosítsuk az egész életen át tartó tanulás feltételeit, hogy az emberek folyamatosan fölfrissíthessék szakismereteiket és új ismereteket sajátíthassanak el?

Az információs forradalom és az oktatás világának legáltalánosabb összefüggéseire vonatkozóan a dokumentum megállapítja, hogy mind az oktatásnak, mind a képzésnek az új kommunikációs technikai vívmányokra kell támaszkodnia. El kell érni, hogy előbb-utóbb minden tanuló megismerkedhessen a számítógépek világával. Európának tehát olyan korszerű oktatási eszközöket kell beszereznie, amelyek összhangban állnak oktatási és kulturális hagyományaival. Az információs társadalom beköszöntése kezdetben a pedagógustársadalomban aggodalmat keltett, mára viszont új szükségleteket teremtett, egyre inkább átalakítja a tanítási módszereket, sőt nagyban elősegíti a tanárok és az oktatási intézmények európai szintű kapcsolatfelvételét. A dokumentum azt a meggyőződést fejezi ki, hogy a jövő Európájának kialakításában a közoktatás meghatározó szerepet fog betölteni.

A tudás Európája felé

Ez a bizottsági állásfoglalás irányelveket fogalmaz meg az Európai Közösség 2000 és 2006 közötti programjai számára. Megállapítja, hogy belépünk a tudás társadalmába, amelynek az Unió belpolitikájában érvényesülő négy pillére (a Bizottság által kibocsátott AGENDA 2000 szerint)⁷ az innováció, a kutatás, az oktatás és a képzés. A folyamat szorosan kapcsolódik az egész életre szóló tanuláshoz. Az ún. Amszterdami Szerződés⁸ ismételten megerősítette a korábban megfogalmazott célkitűzést: "Az Európai Unió biztosítja polgárai számára a legmagasabb szintű tudást azáltal, hogy széleskörűen hozzáférhetővé teszi az oktatást és az ismeretek folyamatos felújításának lehetőségeit."

A cél megvalósítának érdekében fokozatosan kiépül a nyitott és dinamikus, közös európai oktatási tér. Ennek a törekvésnek a jegyében újította meg és fejlesztette tovább az Unió a Socrates-, Leonardo- és a Youth for Europe-programokat, úgy, hogy egyúttal integrációjukat is erősíteni szándékozik. A programok és akciók új generációja a következő fókuszpontokra koncentrál:

- az európai oktatási lehetőségek és erőforrások széles körű elérhetőségének biztosítása az európai polgárok számára;

- a rendelkezésre álló erőforrások megújítása;

- az eredményesnek bizonyult oktatási módszerek széles körű elterjesztése.

A konkrét programok hat fő csoportba sorolhatók, melyek közül KIT vonatkozásai miatt különösen az alábbiak emelhetők ki:

- virtuális mobilitás a KIT változatos használata révén;

- európai szintű együttműködési hálózatok kialakítása;

- innovációs folyamatok elősegítése az országok közötti pilot projektekkel;

- közösségi referenciaforrások, adatbázisok folyamatos fejlesztése.

A dokumentum részletesebben értelmezi az itt először megjelenő "virtuális mobilitás" fogalmát, illetve az elősegítésére szándékozott intézkedéseket. Ezek közül kiemelkedik az új oktatási eszközök általános elérhetőségének biztosítása a hálózatok továbbfejlesztésével és elfogadható költséggel. Olyan európai multimédia, valamint audiovizuális termékek és szolgáltatások előállítását és elterjesztését is segíteni kívánják, amelyek alkalmasak oktatási, képzési és általában ifjúsági célokra. Fontos feladat annak a biztosítása is, hogy az európai kulturális identitás erősítésére alkalmas tartalmak rendelkezésre álljanak, sőt megfelelő módszerek, eljárások kidolgozása után az európai ifjúságban kialakuljon az új médiainformációk kritikus és felelősségteljes kezelésének képessége.

Európai együttműködési hálózatok kialakításával és továbbfejlesztésével biztosítani kell a tapasztalatok és a bevált gyakorlat cseréjét. A hálózatnak a legkiválóbb európai eredményeket kell összegyűjtenie egy-egy tantárgy vagy téma területén, kialakítva egy olyan európai szakértői bázist, amely pontos helyzetértékelést ad és a legmegfelelőbb tevékenységekre ösztönöz.

A tudás és a képességek megszerzésének technikái

A dokumentum különböző szakterületeket képviselő szakértői csoport munkájának az eredménye. Összefoglalja azokat az elméleti megközelítéseket, feltevéseket és elvárásokat, amelyek alapján az V. Kutatási Keretprogramon belül a KIT oktatási felhasználására vonatkozó kutatásokat szervezik. A tanulmány első része elemzi az oktatási intézmények és vállalatok fejlődésének trendjeit, felvázolja az oktatás és a szakképzés továbbfejlesztésére vonatkozó politikai elképzeléseket, és megvizsgálja a KIT széles körű iskolai felhasználásának akadályait. A dokumentum második része az információs és kommunikációs technika és a kognitív tudomány fejlődésének legújabb eredményeit, valamint ezek oktatási felhasználásának lehetőségeit elemzi. Megállapítja, hogy a tudásátadás tradicionális formája eredményes, de rendkívül munkaigényes tevékenység, és a KIT segítségével elérhető lesz a régóta várt hatékonyságnövekedés. A tananyag/tanterv fejlesztés és a didaktikai feldolgozás éppúgy szükséges, mint a taneszközfejlesztés, a módszerek korszerűsítése, a tartalomfejlesztés és a valós körülmények közötti értékelés.

A tanulmány harmadik része a jövőbeli kutatások és fejlesztések fő irányait és területeit rajzolja fel, meghatározva a prioritásokat is. A szakértők szerint többek között az alább felsorolt területeken végzendő kutatásokra van szükség:

- alapkutatások a tanulással, észleléssel kapcsolatban, az új tanulási környezetekben megfigyelhető hatások elemzésével;

- a tanuló és a tanulást segítő technikai rendszer kölcsönhatásainak vizsgálata;

- a tudás szociális reprezentációjának kérdései;

- intelligens szoftverek kifejlesztése és a tanulást segítő szoftverek szerkezetének vizsgálata;

- többfelhasználós együttműködési és interakciós rendszerek vizsgálata;

- a tanulás eredményességének felmérési módszerei;

- az iskola, otthon, munkahely, önkormányzat hálózati integrációjának kérdései;

- az iskola és az informális tanulás forrásainak, illetve színtereinek integrációja;

- virtuális egyetemek és a nyitott és távoktatás széles körű alkalmazása.

eEurópa - Információs társadalom mindenkinek⁹

Ez a dokumentum az eEurope az Európai Unió Romano Prodi vezette Bizottságának új kezdeményezése, amelyet 1999. december 8-án bocsátottak ki. A programtervezet az információs társadalom kérdéseivel foglalkozó márciusi lisszaboni európai uniós tanácskozásra készült. Azért fontos számunkra, mert az európai gazdaság átalakítása első számú feltételének az információs és kommunikációs technika széles körű elterjesztését és alkalmazását tartja, és ebben az oktatásnak kulcsszerepet tulajdonít. Célja, hogy meggyorsítsa azoknak a pozitív változásoknak a bekövetkezését, amelyeket a KIT legújabb fejleményei lehetővé tesznek.

"Az információs társadalom közelebb hozza egymáshoz a városi és a falusi közösségeket, soha nem látott mértékű tudásmegosztást és gazdasági jólétet eredményez, és hatalmas lehetőséget ad arra, hogy mindenkinek gazdagodjon az élete. A folyamatban lévő átalakulások az élet minden területét érintik, és hatásukat tekintve a legjelentősebbek az ipari forradalom óta. ... Az Unió országai most együttműködve olyan információs társadalmat alakíthatnak ki, amelyet az európai értékek és alapelvek határoznak meg. Ritkán adódik ilyen lehetőség, élni kell vele" - állapítja meg a dokumentum szövege.

A dokumentum kimondja, hogy a lehető leggyorsabban biztosítani kell, hogy valamennyi európai polgár, minden iskola, minden vállalat rendelkezzen on-line kapcsolattal. Az internet elérésének és használatának - akár számítógépen, akár mobilkészüléken, akár televízión keresztül - általánossá és természetessé kell válnia. Ennek elősegítésére meg kell szüntetni a drága, bizonytalan és lassú internetelérést, növelni kell a digitális alapműveltséggel rendelkező lakosság számát, valamint a közszektor aktivitását az IKT-n alapuló szolgáltatások bevezetésében.

Az eEurope kezdeményezés prioritásokat, ún. kulcsakciókat fogalmaz meg az Európai Uniónak, amelyek közös európai programként az átalakulás gyorsítását, a hátráltató tényezők megszüntetését, illetve mérséklését szolgálják. Ezek a következők:

- a fiatalok felkészítése a digitális korszakra,

- olcsó és gyors internet-hozzáférés biztosítása a kutatóknak és a diákoknak,

- az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása,

- "smart card" a biztonságos elektronikus hozzáféréshez,

- kockázati tőke biztosítása high-tech kis- és középvállalatoknak,

- "elektronikus részvételi lehetőség" a fogyatékos, csökkent munkaképességű és hátrányos helyzetű személyeknek,

- on-line egészségügyi szolgáltatások és közszektor (kormányzás és önkormányzás),

- intelligens közlekedés és szállítás.

A dokumentum azt is kimondja, hogy ezeket a törekvéseket ki kell terjeszteni a társult és felvételre váró országokra is.

A határidőket tekintve a dokumentum 2001 végéig a következő feltételek biztosítását tervezi: valamennyi iskolának biztosítani kell az internethez és multimédia-tartalmakhoz való hozzáférést, létre kell hozni az internet alapú információ- és tanítási-tanulási tartalomszolgáltatást, és minden fiatalnak - az elmaradottabb régiókban élőket is beleértve - biztosítani kell az internethez és multimédia-anyagokhoz való hozzáférés közösségi színtereit.

A következő szakaszban, 2002 végéig már valamennyi tanárnak megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie az internet és a multimédia-források használatához, és minden diák számára az osztályteremben nagysebességű internetkapcsolat és multimédia-források megléte szükséges. 2003 végéig pedig az iskolát elvégző diákoknak digitális alapműveltséggel kell rendelkezniük!

Az Európai Unió oktatási informatikai témákat is tartalmazó pályázatai

Az eddigiek során ismertetett alapelvek, illetve stratégia napjainkban elsősorban a Socrates, a Leonardo és a Youth for Europe-programok kereteiben valósulnak meg. (A jelenlegi helyzetet ismertető dokumentum megtalálható az EU információs weblapjai között: Education - Training - Youth, lásd a Függeléket.)

A Socrates-program eredeti célkitűzései jól ismertek Magyarországon is, hiszen csatlakoztunk a programhoz, és a magyar tanárok, diákok, oktatáskutatók, oktatásirányítók számos akcióban és részprogramban vettek és vesznek részt. A program első része 1999. december 31-én befejeződött. A Bizottság 1998-ban javaslatot fogalmazott meg az európai közoktatási (Socrates), a szakképzési (Leonardo), és az ifjúsági (Youth for Europe) programok megújítására.¹⁰

A programok keretében történő intézkedések a mostaninál magasabb színvonalú, a képzés európai dimenzióját erősítő oktatás kifejlesztését célozzák meg, megteremtve ezzel az egész életre kiterjedő tanulás alapját.

A "Tudás Európája" (Europe of Knowledge) koncepcióban megfogalmazott nyitott és dinamikus európai képzési tér kialakítása segíti elő az egész életre kiterjedő tanulás céljának elérését mind az általános, mind a szakmai képzés területén.

A Socrates-program hétéves időintervallumra határoz meg - az Európai Unió országainak közoktatási együttműködésére - irányelveket, célokat, programokat és akciókat. Figyelembe véve, hogy ez az időszakasz az Európai Közösség információs társadalommá történő átalakulását és Magyarország teljes jogú tagállammá válását is magában foglalja, a megfogalmazott keretrendszer meghatározó jelentőségű számunkra. Egy hazai közoktatási információs stratégia kialakítása szempontjából fontos a paradigmaváltás tudatosítása és a hozzá történő igazodás. A Socrates II. program célkitűzései közül a következők a legfontosabbak:

- az oktatási intézmények közötti csereakciók támogatása,

- a nyitott és távoktatás támogatása,

- az információcsere rendszerének kiépítése,

- a pedagógia módszereit és eszközeit fejlesztő innovációk támogatása, beleértve ebbe az új technikák felhasználását is.

A nyitott és távoktatás minden formája, valamint az információs és kommunikációs technika felhasználása a program valamennyi akciójának keretében támogatandó. A Socrates II. program 8 akciót (alprogramot) foglal magában, amelyek részletes ismertetése a magyar Socrates-oldalakon és az EU-Socrates webhelyén is fellelhető. (Lásd Függelék.)

Az oktatási informatikai stratégia szempontjából az ötödik részprogram a legfontosabb, amely a Minerva elnevezést kapta, és témája: a nyitott és távoktatás, valamint az információs és kommunikációs technikák az oktatásban. Az akció célja eljárások, intézkedések, programok támogatása a nyitott és távoktatás, valamint a KIT témakörében, beleértve ebbe a multimédia-technológiát is. Kiegészíti és gazdagítja azokat a hasonló eljárásokat, amelyeket a többi akcióprogram keretében felhasználnak. A Minerva-program hármas célt szolgál.

1. Elősegíti, hogy a tanárok, tanulók, oktatásügyi döntéshozók és a széles nyilvánosság jobban megértse a nyitott és távoktatás/távtanulás és különösen az új KIT jelentőségét az oktatásban, beleértve az ezen a területen bevezetendő eszközök és módszerek kritikus és felelősségteljes használatát.

2. Felhívja a figyelmet arra, hogy a KIT-alapú didaktikai eszközök és eljárások - különösképpen a multimédia-technológián alapulók - kellő pedagógiai tudatossággal készüljenek.

3. Hozzájárul ahhoz, hogy a színvonalas oktatási módszerek és segédanyagok, valamint a jó példák és figyelemre méltó eredmények széleskörűen ismertek és hozzáférhetők legyenek.

Támogatásban részesülhetnek:

- olyan projektek, illetve tanulmányok, amelyek megkönnyítik az oktatás területén tevékenykedőknek az innovációs folyamatok megértését és a KIT felhasználását, továbbá megismertetik azokat az innovatív koncepciókat, eszközöket és eljárásokat, amelyekkel az új KIT-alapú eszközök és szolgáltatások minőség-ellenőrzésének kritériumai megfogalmazhatóak;

- projektek, amelyek új módszerek, modulok és eszközök fejlesztését és kipróbálását tűzik ki célul a nyitott és távoktatás/távtanulás, valamint a KIT implementációját illetően;

- információs rendszerek és szolgáltatások létrehozása tanárok, döntéshozók és általában az oktatás területén tevékenykedők számára, amelyek olyan oktatási módszereket és segédanyagokat terjesztenek, amelyekben a nyitott és távoktatásnak/távtanulásnak, illetve a KIT-használatnak is szerepe van;

- szakértők, tanárok, döntéshozók és projektszervezők képzését/továbbképzését elősegítő tervek.¹¹

A 6. alprogram Megfigyelés és innováció elnevezéssel szintén távoktatási és KIT-releváns elemeket tartalmaz, hiszen - ahogyan megnevezéséből is kitűnik - innovációk megfigyelését, megismerését és cseréjét tűzi ki célul. Az információk és a tapasztalatok cseréje, a legjobb gyakorlati módszerek (best practise) megismerése, az oktatási rendszerek és oktatáspolitikák összehasonlító elemzése olyan általános kategóriák, amelyek az oktatás minőségi fejlesztését szolgáló minden törekvést, így a nyitott és távoktatást, valamint a KIT vonatkozásúakat is magukban foglalják.

Ebbe a körbe tartoznak többek között az Arion- és az Eurydice-részprogramok is. Az Arion-részprogram általános célkitűzései között az európai szintű oktatási információ- és tapasztalatcsere elősegítése szerepel, valamint a résztvevők által megszerzett ismeretek, tapasztalatok terjesztése és az Arion-program összekapcsolása a Socrates-program más akcióival. (Például a már ismertetett Minerva-program is.) Az Arion 2000/2001-es tanévre szóló továbbképzési katalógusa az "Új információs és kommunikációs technológiák bevezetése az oktatásba" témát is tartalmazza.¹²

Az Eurydice-részprogram az európai oktatási információs hálózatra vonatkozik. 1995 óta a Socrates-program integráns részét képezi. Adatbázisa (Eurybase) általánosan elérhető, és pontos információkat szolgáltat az európai oktatási rendszerekről, adatok és összehasonlító elemzések formájában.

Az V. Keretprogram körébe tartozó akciók és alprogramok az 1998-2002 közötti intervallumra vonatkoznak. A program az EU kutatási és fejlesztési prioritásainak megfelelően az Unió közös kritériumainak alapján készült, az ipari versenyképesség fokozásán és az európai polgárok életminőségének javítása céljából. A program egyúttal válasz azokra a gazdasági-szociális kihívásokra, amelyekkel az Unió szembenéz. A rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében a program néhány területre koncentrálja erőfeszítéseit, amelyek kiválasztásánál technológiai, ipari, gazdasági és kulturális szempontok játszanak szerepet.

A négy tematikus program közül leginkább a Felhasználóbarát információs társadalom megvalósításának elősegítése című részprogram fontos, míg a három horizontális program közül a Kutatói potenciál fejlesztését és a társadalmi-gazdasági tudásbázisok növelését célzó részprogram jelentős számunkra. A kiemelt vagy kulcsprogramok célja az alap-, illetve alkalmazott tudományok kutatóinak mozgósítása egy-egy probléma megoldására, a létező akadályok elhárítására. Ezek a programok interdiszciplinárisak, és gyakran több program, illetve szervezet törekvéseit fogják össze. Fő kutatási területei a következők.

A KIT tudományos megalapozása (alapkutatások)

- A tanulás, érzékelés és gondolkodás sajátosságai a digitális oktatási környezetben.

- Tanuló/tanuló, tanuló/oktatási környezet, tanár/tanuló interakciók.

- A tudás társadalmi reprezentációja.

- Tudáskonstruálás, tudásszervezés multimédiás környezetben: tájékozódás a hálózaton.

- A virtuális valóság pedagógiai lehetőségei.

- Jövőkutatás: a lehetséges fejlesztések hatásai az oktatás tartalmára és formájára.

Tanulóközpontú oktatási környezetek K+F tevékenységei

- Speciális igényű tanulókat optimálisan kiszolgáló számítógépes oktatási környezet.

- Költségérzékeny fejlesztés: szoftverek újrahasznosítása, rendszerfüggetlen eszközök.

- Adaptálható oktatási környezetek kidolgozása a tanuló tudásának rugalmas visszajelzésére és ehhez alkalmazkodó tananyagot, gyakorló- és vizsgaanyagot összeállító speciális oktatószoftverek fejlesztése.

- Több felhasználó által egyidejűleg használható kollaboratív oktatási környezetek fejlesztése, pl. kollaboratív szövegalkotásra alkalmas szerzői környezet, virtuális laboratórium stb.

- Szerzői rendszerek fejlesztése tanárok számára: "nyitott", azaz sokrétűen adaptálható tananyagok, taneszközszerkesztő programok és saját taneszközökbe beépíthető speciális oktató- és számonkérő modulok fejlesztése.

- Oktatószoftverek architektúrájának kutatása: az eszközök és a tartalom integrálása.

- Digitális oktatási környezetek minőségbiztosítása: a diákok egyéni fejlődésének nyomon követése a mentális, affektív és pszichomotoros területen, a tanulási környezet működésének értékelése.

- Virtuális egyetem, hagyományossal kombinált és "tiszta" távoktatás: létező programok eredményességvizsgálattal kísért továbbfejlesztése, új, nemzetközi elismertségű tartalmakra taneszközök fejlesztése.¹³

Az 5. Keretprogram nagy súlyt fektet a kutatási eredmények érvényességének vizsgálatára iskolai kísérletek alapján. Az iskola, az otthon és a munkahely bevonása közös tudásszerző akciókba szintén új és kiemelten támogatott kezdeményezések. Az oktatás szempontjából fontos program a Multimédia tartalmak és eszközök, amely egyike annak a négy kulcsprogramnak, amelyek az információs társadalom felhasználóbarát jellegének az erősítését célozták meg. Érdemes idézni a program bevezetőjének rövid helyzetértékeléséből: "A multimédia-technológia és -termékek területén végbemenő gyors fejlődés forradalmasítja a tanítást és általában a kultúra megközelítését. Ezáltal új képzési lehetőségek mutatkoznak meg a gyermekek első leckéinek elsajátításától egészen a felnőttkori továbbképzésekig. A tanulás interaktív, egyéni és rugalmas formáinak bővítésével a multimédia-technológiák új utakat jelentenek az információk feldolgozását, a tudásszerzést és a gyakorlati ismeretek, illetve a technológiai tudás átadását és elterjesztését illetően."

A program célrendszerében kiemelkedő helyet foglal el az a törekvés, hogy megjavítsa a jövőbeli információtechnikai termékek és szolgáltatások használhatóságát és elfogadottságát. Ezzel elősegíti az új technika hozzájárulását az európai kulturális örökség megőrzéséhez, a nyelvi és kulturális különbségek érvényesüléséhez és az oktatás és a képzés egész életre történő kiterjesztéséhez.

Az Európai Unió KIT-stratégiájának néhány gyakorlati programja és eredménye

Az eddigi gyakorlati eredmények különböző tevékenységi formák során születtek. Jelentősek voltak a hálózati rendezvények, versenyek, pályázatok és az egyes európai iskolák közötti kapcsolatok kialakítása és fejlesztése. Fontos tapasztalatot jelentett a hozzáférési lehetőségek bővítése, oktatási segédanyagok kidolgozása tanárok és diákok részére, valamint a virtuális iskolák, a távoktatás szerepének növekedése.

A hálózati rendezvények közül kiemelkedik az amerikai kezdeményezést folytató, európai Netdays-program, amelyen 130 ezren vettek részt. A hangsúly a partnerségen volt, a közösen feldolgozott témák közt a hagyományok, a művészetek éppúgy szerepeltek, mint a munkanélküliség vagy a szolidaritás.

A Think Quest-programban több mint 100 ország 50 ezer tanára és diákja vett részt. Különféle kategóriákban, gazdag oktatási témájú honlapok elkészítésében versenyeztek. Az Internet Cyberfair 2000 ("Virtuális vásár") nevű program minden hónapban más megadott témában kapcsolatfelvételre és nemzetközi vetélkedőre ösztönözte a diákokat. Számos olyan projekt létezik, amely az iskolák kapcsolatteremtését vagy partnerkeresését (pl. Socrates-intézmény) segíti az interneten. Ilyen például a Part Base adatbázis, amelynek résztvevői között 22 magyar intézményt is találunk. Hasonló célokat szolgál a British Councilon belül működtetett Windows on the World - School linking (Ablakok a világra - hálózatba kötött iskolák és az Internet) elnevezésű projekt.

A Magyarországon is ismert és népszerű I*EARN-program a világ több mint 50 országára kiterjed. A program keretében a diákok előre megadott témák alapján dolgozzák fel az összegyűjtött anyagokat. A fő kommunikációs csatorna a tematikus levelezőcsoport, az eredményeket weblapokon, illetve bizonyos időközönként konferenciákon és nyomtatott formában teszik közkinccsé.

Az Első byte-ok Afrikának-program célja számítógépeket és modemeket szerezni olyan dél-afrikai iskolák számára, melyeknek egyébként nagy nehézségekbe ütközik a modern technikához való hozzáférés. "Milyen lenne a világ, ha nem lenne a Nap?" Ez a témája a "Ha ... A képzelet hatalma" című projektnek. A matematika hatalma című projekt célja valamennyi tanuló korosztály logikai, gondolkodási képességeinek fejlesztése nyelvtől függetlenül. A programban a tanulók beszámolhatnak személyes élményeikről a matematikai hétköznapi használatával kapcsolatban, valamint feladatokat, fejtörőket küldhetnek be egymásnak. Az European Schools Project (ESP, Európai iskolák hálózata program) nevű projektnek 25 európai ország a tagja, számos érdekes, nemzetközi oktatási és multimédiás célú programmal.

Az Európai iskolahálózat (European Schoolnet, EUN) olyan rendkívül gazdag anyagot tartalmaz, hogy internetes böngészésére érdemes időt szakítani. Csak röviden néhány cím a projektek közül: Bionet, On-line múzeumok, Az ifjúság hangja-fórum, A másik arca (idegennyelv-tanulás), Arbre@Cadabre (virtuális multikulturális "fa" kisdiákoknak). Az iskolai hálózatok harmadik jelentős szervezete az ENIS (European Network of Innovattive Schools, Innovatív iskolák európai hálózata), amelynek csak a legkiválóbbak lehetnek tagjai.

Az eddigi eredmények (pályázatok, rendezvények, iskolai hálózatok) bemutatása meghaladja e cikk terjedelmét, így a jelzett projektek honlapjainak és eredményeinek részletesebb magyar nyelvű bemutatása az Új Pedagógiai Szemle on-line rovatában, az interneten olvasható Az európai iskolák internetes tevékenysége címmel (www. oki. hu). Az érdeklődőknek ajánlható még Laboda Zoltán és Kövesi Edit cikke: Kalauz egy virtuális oktatási kiránduláshoz Európán át (Új Pedagógiai Szemle, 2000. 3. sz., 82-88. p.)

Javaslatok Magyarország oktatási informatikai stratégiájának kialakításához

A bemutatott európai stratégiai elképzelések, tevékenységek és az eddig ismert európai eredmények alapján ajánlott összegezni, melyek azok a tendenciák, amelyek megfontolásra érdemesek. A legfontosabb feladat az internet-hozzáférés egyre szélesebb körű biztosítása, azaz e-mail cím mindenkinek! Ennek feltétele az internet-hozzáféréshez szükséges telefonköltségek alacsony szintje, illetve különböző jelentős kedvezmények nyújtása (például a tanárok részére az előfizetési díj elengedése, számítógéphez jutás támogatása). El kellene érni, hogy a tanárképzés és tanártovábbképzés programjaiban prioritást élvezzenek a KIT-jellegű programok, valamint az információs írástudás készségeinek fejlett szinten történő kialakítása és fejlesztése.

A tanárképzésben elengedhetetlenül szükséges lenne a korszerű és naprakész tananyagok fejlesztése, illetve létező külföldi anyagok esetén azok áttekintése, majd az igényeknek megfelelő tananyag megvásárlása és hazai viszonyokhoz adaptálása, majd széles körben való hozzáférhetővé tétele. Rendkívül fontos lenne a színvonalas oktatóprogramok, CD-ROM-ok hazai előállítása és terjesztése is. Szorosan idetartozik az elkészült anyagok minőségi és beválásvizsgálata.

A nemzetközi, illetve európai együttműködési programok létrehozása, erősítése és ezek támogatása szintén komoly prioritást élvez. Ahhoz, hogy a magyar gyerekek, tanárok, iskolák bekapcsolódhassanak ezekbe a programokba, nagyon komolyan kell venni a nyelvtanulást. Számos esetben csupán a nyelvtudás hiánya miatt esnek el pályázati lehetőségektől a magyar iskolák.

A módszertani kutatás/fejlesztés európai vérkeringésébe való bekapcsolódáshoz szükséges, hogy a jelentős nemzetközi konferenciákon részt vehessenek a magyar kutatók, és megismerkedhessenek más országok tapasztalataival. A személyes kapcsolatok a későbbiekben jók kamatoztathatók a hasznosnak bizonyuló külföldi gyakorlati módszerek átvételekor. Nagyon fontos lenne, hogy legyen olyan könyvtár vagy kutatóhely Magyarországon, ahol a témakör alapvető nemzetközi folyóiratai a kutatók számára hozzáférhetők, ennek hiányában komoly kutatási tevékenység nem képzelhető el. Kívánatos lenne részvételünk a bemutatott nemzetközi szervezetekben, ahol a KIT-tel kapcsolatos stratégiai kérdések, döntések megfogalmazódnak, és ahonnan a tagok jelentős támogatást kaphatnak a fejlesztésekhez. Fontos lenne megnyerni az egyre nagyobb számban jelenlévő, befektetésre képes, jelentős erőforrásokkal rendelkező multinacionális cégeket, amelyek számos országban komoly támogatásokat nyújtanak az oktatásnak.

Célszerű lenne a regionális központok létrehozása, ahol a legkorszerűbb technikai eszközök birtokában, megfelelő szaktudással és pedagógiai ismeretekkel felvértezett szakemberek segítenék a KIT iskolai alkalmazását. Hasznos lenne a videokonferencia-lehetőségek szélesebb körű elterjedését is támogatni, mivel az ehhez szükséges ISDN-technológia a Sulinet keretében rendelkezésre áll.

A számítógéppel segített tanítás és tanulás elterjesztésére az Európai Unió, valamint Svájc, Izland és Norvégia oktatási minisztériumai nemzetközi szervezetet hoztak létre. Az Európai iskolai számítógépes hálózat¹⁴ közös tananyagfejlesztéseket és módszertani kutatásokat szervez, pályázatokat menedzsel, tanárképző és diákprogramokat, szakmai tanácskozásokat rendez, és információs szolgáltatásokat nyújt. (A szervezet éves tagdíja mintegy 10-20 000 ECU, országonként változó.) Magyarország számára a tagság előnye lehet, hogy országunk igénybe veheti a szervezet szolgáltatásait (tanárképzés, kutatási partnerek keresése, iskolai cserék közvetítése, információs szolgáltatások), valamint partnerként részt vehet az EUN nemzetközi alapokhoz benyújtott, nagyrészt sikeres pályázataiban.

A hálózat jelenleg három nagy kutatási programot működtet:

- Multimédia-program (3,1 millió ECU): tananyagfejlesztés kevés nemzeti sajátosságot mutató tantárgyakhoz (természettudományok, idegen nyelvek).

- EUC Iskolai hálózati program (0,5 millió ECU): a számítógéppel segített tanításban élenjáró iskolák részére tanár/diákcserék és internetes akciók szervezése.

- FIRST Program (2 millió ECU): az internet oktatási felhasználásának kutatása tananyagfejlesztéssel és -kipróbálással. Különféle humán és reáltantárgyak anyagához kapcsolódó, a hálózatot kommunikációs és információs forrásként felhasználó nemzetközi diákprojektek támogatása.

Ugyanígy jó lenne csatlakoznunk az ENIS European Network of Innovative Schools (Innovatív iskolák európai hálózata) elnevezésű, kiemelt EU-projekthez is, amely rendkívüli lehetőséget ad a legkiválóbb résztvevőknek (pl. ingyenes licencek, oktatási segédanyagok, adatbázisok, konferenciameghívások). Az ENIS-iskolák saját magukkal szembeni alapkövetelménye a folyamatos KIT- és pedagógiai fejlesztés és előrelépés, valamint a tapasztalatok és információk másokkal való megosztása. Az ENIS programba való belépés Magyarország számára nagyon fontos és kívánatos lenne, célszerű ennek érdekében a szükséges lépéseket megtenni. Számos olyan magyar iskola van, amely már ma is alkalmas arra, hogy élvezze a közös programok, pályázatok nyújtotta előnyöket. Mivel a hazai iskolai számítógépes hálózat fejlesztésének középpontjában jelenleg a tartalomszolgáltatás bővítése és a minőség-ellenőrzési rendszer megteremtése áll, a nemzetközi tapasztalatok megismerése és a részvétel az európai kutatási és innovációs programokban a fejlődés fontos mozgatórugója lehetne.

Végül szeretnénk idézni "A magyar válasz az információs társadalom kihívásaira" (1999) című szakanyagból.¹⁵ A számos szakértő és tudományos, illetve oktatási szervezet által véleményezett dokumentum kutatási feladatai tökéletes összhangban vannak az Európai Unió oktatási informatikai stratégiájával. A csatlakozás feltétele, hogy mielőbb döntés szülessen: mi valósítható meg ezekből a feladatokból. A számítógéppel segített tanulás néhány fontos kutatási témájául javasolható:

- Minden tantárgy oktatásában használhatók-e a számítógépre kifejlesztett eszközök és módszerek, vagy vannak olyan területek, amelyeken többet árt, mint használ?

- Milyen módszerekkel, mely tananyagtípusok, tartalmak közvetíthetők? Alapvetően miben más a számítógéppel segített tanítás és tanulás, mint a hagyományos pedagógia?

- Diszkriminál-e a géppel segített oktatás? Vajon minden átlagos képességű tanuló alkalmas-e arra, hogy a számítógép segítségével szerezze ismereteit? Mi a helyzet a lassan haladókkal, a rossz olvasási képességekkel rendelkezőkkel, a vizuális információt gyengén kezelő "verbális típusokkal"?

- Milyen új oktatási formák (pl. irányított felfedező tanulás, konstruktív tanulás, távoktatás), milyen új tanári szerepek és személyiségjegyek (pl. mentor, tutor, edző, oktatásszervező, rendszergazda) és új tanulási környezetek (pl. mikrovilágok, szimulációk, optimális egyéni, páros vagy frontális munka), valamint diákszerepek (pl. tutor, technikus, kutató) valósulnak meg az IKT-re épülő tanulásban?

A kutatási eredmények hasznosulását az alkalmazást, a terjesztést segítő pályázatokkal fel kell gyorsítani. A tananyagok fejlesztése során elengedhetetlenül szükséges a felsőoktatásban felhalmozódott szakmai tudás, a tudományos eredmények és a középfokú oktatásban felhalmozódott oktatási tapasztalat összekapcsolása. Olyan pályázatok kiírásával kell támogatni az oktatási anyagok fejlesztését, amelyek elsősorban szakértői alapokon nyugszanak, és lehetőséget adnak a felső- és középfokú oktatás összefogására.

Függelék

A tanulmány készítéséhez felhasznált legfontosabb dokumentumok jegyzéke

"The Global Classroom Project"

URL: http://www.sofweb.vic.edu.au/gc/icpmain.htm)

Education - Training - Youth (Current situation and outlook)

URL: http://europa.eu.int/scadplus/leg/en/cha/c00003.htm

eEurope. An Information Society For All. 1999, eEurópa. Információs társadalom mindenkinek

ENIS - European Network of Innovative Schools (ENIS), Innovatív Iskolák Európai Hálózata - European Network of Innovative Schools

URL: http://www.en.eun.org/front/actual/

Europe and The Global Information Society, Európa és a globális információs társadalom

URL: http://www.echo.lu/eudocs/en/bangemann.html

European Schoolnet, Európai Iskolahálózat

URL: http://www.eunet.org

European Schools Project

URL: http://www.esp.educ.uva.nl

Fifth Framework Programme 1999, Ötödik Keretprogram

URL: http://www.cordis.lu/fp5/src/over.htm

I*EARN (The International Education and Resource Network) Program

URL: http://www.iearn.org/

INTERACT (1997) - European Commission - Sth Framework Programme / Information Society programme. Technologies for Knowledge and Skills Acquisition. Proposal for a Research Agenda. October 1997

URL: http://www2.echo.lu/telematics/education/eu/interact

Internet Cyberfair 2000

URL: http://www.gsh.org/cf/competition.htm

IST KA3 - Multimedia Content And Tools. 1999

URL: http://www.echo.lu/ist/ka3/

Learning in the Information Society. Action Plan of the European Comission, 1996

Minerva. Open and Distance Learning and ICT in Education 1999

URL: http://europa.eu.int/comm/education/socrates/minerva/ind1a.html

Netdays Project - Socrates II. 1999

URL: http://europa.eu.int/comm/education/newprogr/nphome.html

Socrates magyar és európai honlap:

http://www.tpf.iif.hu/socrates/static/stat.htm

http://europa.eu.int/comm/education/socrates.html

Strategic Reflexions in Education, Training and Youth

URL: http://europa.eu.int/comm/education/infos.html

Technologies for Knowledge and Skills Acquisition - Technologies for Knowledge and Skills Acquisition, A tudás és a képességek megszerzésének technológiái

URL: http://www2.echo.lu/telematics/education/en/interact/bul_5th2.html

Think Quest

URL: www.thinkquest.org

Towards a Europe of Knowledge - Communication from the Commission COM(97)563 final), A tudás Európája felé

URL: http://europa.eu.int/comm/education/orient/orie-en.html

TRENDS Europe (Training Educators through Networks and Distributed Systems)

URL: http://www.lrf.gr/english/trends/trendshome.html

Virtual School Project

URL: http://www.en.eun.org/menu/vs/vs-set.html

White Paper on Education and Training, Fehér könyv az oktatásról és képzésről

URL: http://europa.eu.int/comm/education/lb-en.pdf

Magyarul is olvasható az Írisz-Sulinet honlapon

http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/lm/frame/cikk?id=1001&kat=cac